Vj-160/2001/62

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Állami Nyomda Rt. (1102 Budapest, Halom u. 5.) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt hivatalból indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak kivizsgálásra indított versenyfelügyeleti eljárást az Állami Nyomda Rt. ellen, hogy az eljárás alá vont megsérti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-át, amikor a termékein az -ÁLLAMI nyomtatvány- ábrás védjegyet tünteti fel.

1. Az eljárás alá vont Magyarországon az egyik legnagyobb nyomdaipari termékeket előállító vállalkozás, amely egyebek között ún. üzleti nyomtatványaival van jelen a piacon. Az üzleti nyomtatványok egy részének használata jogszabályi előíráson alapul (adó-, pénzügyi stb. nyomtatványok), másik részüket a nem jogszabályi előírással összefüggésben készített, hanem a gazdasági életben szabadon gyártható és alkalmazható nyomtatványok teszik ki. Az üzleti nyomtatványok egy része a kötelező szabványosítás időszakából eredeztethető, másrészük a minisztériumok, egyes állami hivatalok, szakhatóságok, költségvetési intézmények által gyártásra ajánlott, kötelező használatra előírt nyomtatványok.

Az eljárás alá vontnak az ország egész területén forgalmazott nyomtatványai nem fedik le teljesen az üzleti nyomtatványok teljes termékskáláját. Az eljárás alá vont egyetlen üzleti nyomtatvány vonatkozásában sem minősül egyedüli előállítónak.

A vizsgálat által feltártak szerint a hasonló célú üzleti nyomtatványok árszínvonala között jelentős eltérés nincs.

2. Az üzleti nyomtatványok körében az eljárás alá vont több mint 160 terméken tünteti fel az -ÁLLAMI nyomtatvány- ábrás védjegyet, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény (a továbbiakban: Vt.) alapján meghozott 1996. január 24-i határozatával - a lajstromozást gátló akadályok hiányában - lajstromba vett.

3. Az eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte a Tpvt. 72.§-a (1) bekezdése a) pontja első fordulata alapján indokoltság hiányában, illetve ugyanezen pont második fordulata alapján kérte annak megállapítását, hogy a Tpvt-be ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el. Védekezésében egyebek között arra hivatkozott, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nincs hatásköre az -ÁLLAMI nyomtatvány- védjegy megtévesztésre alkalmasságának vizsgálatára. A Tpvt. csak a tisztességtelen piaci magatartásokat tiltja, azonban a védjegyoltalomban részesülő megjelölés jogosult általi használatánál a tisztességtelenség fogalmilag kizárt.

4. A Versenytanács álláspontja szerint önmagában az, hogy az alkalmazott védjegyet a Magyar Szabadalmi Hivatal lajstromba vette, nem teszi megállapíthatóvá a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörének hiányát, mivel egy magatartás megítélése különböző jogszabályi rendelkezések alapján különböző eljárások keretében történhet meg, mely jogszabályok által érvényesített célok, illetve a jogszabályok által alkalmazott szempontrendszerek különbözőek.

A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a védjegy ügyek kapcsán lefolytatott, alapvetően a megjelölés megkülönböztető jellegére, illetve ennek a hiányosságaira koncentráló eljárása során a Gazdasági Versenyhivatal által követett szempontok, illetőleg a Tpvt. rendelkezései nem kerülhetnek figyelembevételre. Ennek megfelelően nem kizárt, hogy egy, a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatával oltalomban részesített védjegy használata kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. alapján a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására való alkalmasságot állapítson meg.

5. A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdése értelmében tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A 8.§ (2) bekezdésének a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

6. A Versenytanács megítélése szerint az -ÁLLAMI nyomtatvány- ábrás védjegynek az üzleti nyomtatványokon történő feltüntetése alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására, mivel a fogyasztókban azt a látszatot kelti, hogy a nyomtatvány valamilyen állami háttérrel, állami garanciával bír, s így a hatóságok általi elfogadása minden körülmények között biztosított.

A fogyasztói döntések befolyásolására alkalmas -ÁLLAMI nyomtatvány- ábrás védjegy gazdasági versenyben történő használata a Tpvt. értelmében a fogyasztók vonatkozásában annak ellenére tisztességtelen, hogy az védjegyoltalomban részesült, mivel a fogyasztói döntéseket ebben az esetben nemcsak önmagában a védjegy, illetve a védjegyet viselő termékek kapcsán szerzett tapasztalat befolyásolja, hanem az is, hogy a piacgazdaság kiépülését megelőző évtizedekben az -állami- jelzőt viselő termékek vonatkozásában az állam által készített, illetőleg jóváhagyott, elfogadott megítélés rögzült. Az üzleti nyomtatványokon feltüntetett védjegy versenyjogilag nem kívánatos módon azt sugallja, hogy ezen termékek vonatkozásában még mindig fennáll az állami háttér.

7. Annak ellenére, hogy az -ÁLLAMI nyomtatvány- ábrás védjegynek az üzleti nyomtatványokon történő feltüntetése alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására, a Versenytanács a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott 72.§ (1) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján az eljárás megszüntette. A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző magatartás piacra gyakorolt hatásának pontos kiderítése az eljárás további folytatását tette volna szükségessé, azonban a rendelkezésre álló - az árnak és minőségnek a fogyasztói döntésekre gyakorolt meghatározó szerepét alátámasztó, illetve az -ÁLLAMI nyomtatvány- ábrás védjegynek a fogyasztói döntések meghozatalában betöltött szerepének csekély jelentőségére rámutató - adatokból a magatartás piacra gyakorolt hatásának csekély súlya annak pontos mértéke ismeretének hiányában is megállapítható volt, ezért a Versenytanács az eljárás folytatását nem tartja indokoltnak.

8. A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2002. január 24.

dr. Zavodnyik József sk.
dr. Bara Zoltán sk.
dr. Kállai Mária sk.
Horváth Lászlóné