Gazdasági Versenyhivatal

Vj-191/2001/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Réczicza István ügyvéd (1011 Budapest, Szalag u. 19.) által képviselt

• -

  Nestlé Deutschland AG I. rendű; valamint

• -

  Nestlé Unternehmungen Deutchland GmbH II rendű

kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben ügyfélként részt vett a szintén dr. Réczicza István ügyvéd által képviselt Schöller Holding GmbH & Co. KG és a Schöller Holding International KG - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

• 1.)

  A Versenytanács a kérelmezett összefonódást engedélyezi.

• 2.)

  A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1.)

  A 2001. október 26-án kötött Részvény Adásvételi Szerződéssel (a továbbiakban: Szerződés)

• • -

    a Nestlé Deutschland AG (a továbbiakban: Nestlé AG) a Schöller Holding GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Schöller Holding);

• • -

    a Nestlé Unternehmungen Deutschland GmbH (a továbbiakban: Nestlé GmbH) pedig a Schöller Holding International KG (a továbbiakban: Schöller International)

felett kizárólagos irányítást szerzett.

• 2.)

  A Szerződés 18. § 3. pontja értelmében a Schöller Holding és a Schöller International tulajdonosai (Südzucker AG: 65 százalék; Mr. Schöller és alapítványai: 35 %) - mint eladók - Európa és Törökország ázsiai része tekintetében 24 hónapos időtartamra vállalták, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem lesznek versenytársai az eladott vállalkozásoknak azok jelenlegi üzletágában.

• 3.)

  A Nestlé AG és a Nestlé GmbH az 1.) ponti szerinti irányításszerzésekhez - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2001. november 27-én érkezett kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte. A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlásnak a kérelmező 2002. február 6-án tett eleget.

II.

Az összefonódás résztvevői

A Nestlé-csoport

• 4.)

  A Nestlé GmbH és a Nestlé AG egyaránt a Nestlé S.A. által közvetlenül vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetve irányított vállalkozások által alkotott vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Nestlé-csoport) tagja.

• 5.)

  A Nestlé-csoport hagyományosan és jelenleg is elsősorban élelmiszerek széles választékának (tejtermékek, oldható kávé, pörkölt és szemes kávé, ásványvíz, italok, gabonatermékek, konyhai termékek, fagyasztott ételek, jégkrémek, csokoládé, állatápolási termékek és állateledelek) előállításával és értékesítésével foglalkozik.

• 6.)

  A Nestlé-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozások (a Nestlé Hungária Kft, a Kékkuti Ásványvíz Rt. és a Cereal Partners Hungária Kft) 2001. évben elért nettó árbevétele, valamint a Nestlé-csoport külföldön honos tagjainak a Magyar Köztársaság területén elért nettó árbevétele (a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül) együttesen 33,5 milliárd forint volt.

• 7.)

  A Nestlé-csoport az általa forgalmazott termék magyarországi forgalmából az alábbi mértékben részesedett:

• • -

    csokoládé: 18 %

• • -

    cukorka: 17,8 %

• • -

    reggeliző pelyhek müzlik: 23,4 %

• • -

    konyhai készítmények (levesporok, stb): 42,7 %

• • -

    italporok: 11,9 %

• • -

    palackozott vizek: 19,7 %

A Schöller-csoport

• 8.)

  A Schöller Holding és a Schöller International, továbbá az általuk irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Schöller-csoport) jégkrémek és fagyasztott termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik Európa számos országában.

• 9.)

  A Schöller-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozások közül a Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft jelenleg nem végez gazdasági tevékenységet, a további vállalkozások közül

• • -

    a Schöller-Budatej Bt jégkrémek és mélyhűtött termékek (zöldségek, húsok) gyártásával és forgalmazásával;

• • -

    a MIRSA Rt gyorsfagyasztott zöldségek, gyümölcsök és tészták gyártásával és forgalmazásával;

• • -

    a Family Frost Kft pedig jégkrémek valamint mélyhűtött élelmiszerek (zöldségek, húsok, tésztafélék, sütemények, készételek) hűtőfelépítménnyel ellátott gépkocsikról történő értékesítésével foglalkozik.

• 10.)

  A Schöller-csoport magyarországi tagjainak 2000. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 11,7 milliárd forint volt. A Schöller-csoport külföldön honos tagjai a Magyar Köztársaság területén 2000. évben nem értek el nettó árbevételt.

• 11.)

  A Schöller-csoport részesedése a magyarországi forgalomból jégkrémekből 35-, gyorsfagyasztott termékekből 5 százalék volt.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 12.)

  Elöljáróban a Versenytanács rámutat arra, hogy a Szerződés alapján formálisan két összefonódás jön létre:

• • -

    a Nestlé AG a Schöller Holding;

• • -

    a Nestlé GmbH pedig Schöller International

felett szerez a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b.) pontja szerinti közvetlen irányítást.

• 13.)

  A két összefonódás közvetlen résztvevői közül azonban a két irányítást szerző- és a két irányítás alá kerülő vállalkozás egyaránt azonos vállalkozáscsoporthoz tartozik (a Nestlé- illetve a Schöller csoporthoz). Ebből következőleg a két irányítástszerzés tartalmát tekintve egy összefonódásnak minősül, amely a Nestlé- és a Schöller-csoport között jön létre.

• 14.)

  Az összefonódásra - jóllehet külföldön honos vállalkozások között jön létre - kiterjed a Tpvt. hatálya, mert annak hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén (Tpvt. 1. §), abból adódóan, hogy az irányítást megszerző Nestlé-csoportnak és az irányítás alá kerülő Schöller-csoportnak is vannak magyarországi tagjai.

• 15.)

  Az összefonódásban résztvevő vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a Nestlé- és a Schöller-csoport tagjai) 2000. évi együttes - a Tpvt. 27. § szerint számított - nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot, továbbá az irányítás alá kerülő Schöller-csoporté az 500 millió forintot. Ezért az összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

IV.

A versenyhatások

• 16.)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 17.)

  A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

  17.1. Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

  17.2. Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

  17.3. A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítése.

  17.4. Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

• 18.)

  A jelen esetben a Nestlé és a Schöller-csoport által Magyarországon forgalmazott áruk nem minősülnek a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti egymást helyettesítő áruknak, ezért az összefonódásnak horizontális összefüggésben nem lehetnek káros versenyhatásai. A két vállalkozás-csoport által végzett tevékenységek nem kapcsolódnak egymáshoz: a Nestlé-csoport tagjai nem végeznek a Schöller-csoport tevékenységéhez szükséges alapanyag-előállítást, illetve szolgáltatást, és viszont; továbbá azok nem állnak egymással kiegészítő viszonyban sem. Ezért a kérelmezett összefonódásnak káros vertikális és portfólió hatásai sem valószínűsíthetők. Végül konglomerátum hatással sem kell számolni, mert a Schöller-csoport korábbi irányítója is egy jelentős tőkeerejű nemzetközi vállalkozás (a Südzucker AG) volt.

• 19.)

  A Versenytanács érdemben nem vizsgálta, hogy egyes, a kérelmezők, illetve a vizsgáló által érintett árupiacként kezelt termékkörök (pl. jégkrémek, gyorsfagyasztott termékek) valóban egységes árupiacot alkotnak-e, mert egy esetleges szűkebb piac meghatározás sem változtatna a 18.) pontban foglaltakon.

• 20.)

  Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az összefonódás révén kialakuló vállalkozáscsoport versenyhelyzetét az összefonódás nem érinti (gazdasági erőfölényes helyzet nem jön létre, illetve nem erősödik meg), mire tekintettel a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a kérelmezett összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - engedélyezte.

V.

Eljárási kérdések

• 21.)

  A Versenytanács határozatát - az ügyfelek kérelmére tárgyaláson kívül hozta meg, a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac.) pontja alapján, mert a 18.) pontban foglaltakra tekintettel az engedély nyilvánvalóan nem tagadható meg.

• 22.)

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac.) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díjról külön rendelkezni nem kellett, mert a kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótták.

• 23.)

  A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. március 18.

Dr. Bodócsi András sk. előadó
Dr. Bara Zoltán sk.
Dr. Tóth Tihamér sk.
Véghelyi Ágnes