Vj-174/2001/10
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Riskóné dr. Géczi Edit ügyvéd (1026 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 79. II. emelet 3.) által képviselt Gold & Gold Kft. (2045 Törökbálint, Meredek út 13.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított az ATV Kereskedelmi Televízióban 2001. április 5. napjától sugárzott - azóta megszüntetett - ékszerforgalmazását népszerűsítő reklámjaiban.
Az eljárás alá vont vállalkozással szemben 1.000.000.- (azaz Egymillió) forint bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által a ATV kereskedelmi televízióban 2001. augusztus 5. napjától megjelentetett - ékszer forgalmazását népszerűsítő - reklám szövegezése alkalmas volt-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.
II.
1) A 2000. januárjában alakult eljárás alá vont vállalkozás - kinek tevékenységi körébe tartozik a nemesfém ékszerek importja és forgalmazása - üzleteinek 2001. szeptemberében történt bezárása óta kizárólag csomagküldés útján forgalmazza áruit.
A reklamációk rendezésére, illetve az általa értékesített áruk megtekinthetőségének biztosítására mintaboltot tart fenn, ahol előzetes bejelentkezés után rendezi az esetleges minőségi panaszokat, vagy veszi vissza a megrendelők által visszaküldött un. visszárut.
Magyarországon kizárólag az egyébként elhanyagolható piaci súllyal bíró eljárás alá vont vállalkozás értékesít ékszert csomagküldés alapján.
2) 2001. augusztus 5. napjától november közepéig az eljárás alá vont vállalkozás az ATV kereskedelmi televízió műsorában népszerűsítette áruit a szombati és vasárnapi napokon sugárzott reklámokban.
A reklámban - agitatív stílusú ajánlás formájában, szinkrontolmács útján - egy olasz ékszerész közölte a fogyasztókkal, hogy "...ma egy nagyon nagy ajánlatot, ajándékot akar adni a magyaroknak".
A képernyőn bemutatott ékszertartóból egy akvamarinköves gyűrűt választott ki azzal, hogy a gyűrű 14 karátos aranyból készült. A gyűrű áraként 19.900 Ft-ot jelölt meg, olyan szövegkísérettel, hogy ha most hívja a műsort, a gyűrűt szinte ajándékként kapja a fogyasztó.
A képernyőn - írásos szöveg formában - látható volt, hogy az ékszer arany és ezüst kombinációjából készült.
A reklám fentieken túl arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy amennyiben most hívják a telefonszámot, ajándékként medállal egy nyakláncot is kapnak a gyűrűhöz, illetve mivel nagy ajándékot kívánnak adni "ha most hívnak minket ezen a számon, akkor mindezt odaadjuk 19.900 Ft-ért" szöveg mellett további ajándékként még gyönyörű együttest (további gyűrűk, collier, fülbevaló) is ígért ezüstből.
A reklám többször figyelmeztette a fogyasztókat, hogy most hívják a számot, illetve egy perc múlva vége van a műsornak, így csak kevés idejük van arra, hogy hívják a forgalmazót.
Eközben a képernyőn többször is átfutott felirat formájában az az információ, hogy a telefonszám a műsor után is hívható.
A reklám befejezésében olaszul és magyarul újra elhangzott "nagy ajándék" ígérete.
3) A beszerzett szakértői vélemény szerint a reklám alapján megrendelést feladó fogyasztók által kézhezvett ezüsttel kombinált aranygyűrű fazon értéke 11.700 Ft volt, míg az ajándékként reklámozott ezüst ékszerek 8670 Ft értéket képviseltek, így figyelemmel arra, hogy az összes ékszer értéke 20.370 Ft volt, a fogyasztók 470 Ft értékben jutottak ajándékhoz.
Az eljárás alá vont vállalkozás 24 órás telefonos ügyfélszolgálatot tartott fenn a megrendelések felvételére, így a műsorban megadott telefonszám három hónapon keresztül bármikor elérhető volt.
Az eljárás alá vont vállalkozás által eladott több száz gyűrűből és kapcsolódó ajándékból nagy számban küldtek vissza a fogyasztók.
III.
A vizsgálati jelentés indítványozta jogsértés megállapítását a Tpvt. 8.§ (2) bekezdés c) pontja alapján.
A jelentésben kifejtett álláspont szerint az aranygyűrű eladása nem járt nagy értékű ajándék juttatásával. Az iratoknál elfekvő szakértői véleményből megállapíthatóan ugyanis - kb. 500 Ft különbséggel - az ajándékként feltüntetett ékszerek kifizetésre kerültek a fogyasztók által.
Megtévesztésre alkalmasnak találta továbbá a reklámban használt azonnali vásárlásra ösztönző kifejezéseket ("csak most; ha most hívtok; kevés idejük van, hogy hívjanak; egy perc múlva vége az adásnak"), mivel a kifejezések azt a látszatot keltették, hogy a kapcsolódó ajándékot csak az a fogyasztó kaphatja meg, aki haladéktalanul rendel a gyűrűből.
A vizsgáló indítványozta bírság kiszabását. A jelentős visszáru forgalomra tekintettel a jogsértést súlyosnak ítélte meg, kérte továbbá figyelembe venni, hogy egy nagy, 51 %-os nézettségű kereskedelmi csatornán, hosszú időn keresztül hirdetett az eljárás alá vont vállalkozás.
A bírságot csökkentő tényezőként kérte figyelembe venni az eljárás alá vont vállalkozás elhanyagolható piaci súlyát, illetve azt, hogy az eljárás hatására az eljárás alá vont vállalkozás beszüntette jogsértő reklámtevékenységét.
IV.
Az eljárás alá vont vállalkozás jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.
Előadta, hogy a televízióban közölt reklámszöveg és a közeli felvételek alapján a vásárló megkapta a döntéshez szükséges információkat.
Nem vitatta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás nagy ajándék ígéretével hirdetett, tekintettel azonban arra, hogy az árak a szerződő felek megállapodásán alapulnak, illetve a természetbeni megtekintés után lehetőség volt a termék visszaküldésére, álláspontja szerint végső soron aktív megtévesztés nem történt, és a fogyasztók kb. 1500-2000 Ft értékben kaptak ajándékul ékszert.
Hivatkozva arra, hogy a 24 órás telefonhívás feltüntetése folytán, nem buzdított azonnali telefonálásra.
A jogsértés megállapítása, illetve birság kiszabása esetére kérte figyelembe venni, hogy az ATV nem országos adó, az eljárás alá vont vállalkozás ellen első ízben indult eljárás, illetve nem ért el jelentős árbevételt, továbbá jelentős visszáru forgalma volt.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a reklámban használt szöveg pontatlansága fordításból ered, amit utóbb az eljárás alá vont vállalkozás kijavított.
V.
A Tpvt. 8.§ (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztók gazdasági versenyben való megtévesztése.
Az eljárás alá vont vállalkozás, aki a nemesfém ékszer kiskereskedelmének piacán fejt ki piaci tevékenységet, eljárás tárgyává tett - az áru értékesítésével és a kapcsolódó ajándékokkal összefüggő - magatartása két szempontból értékelhető a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásként.
A Tpvt. 8. § (2) bekezdés a.) pontja a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásként nevesíti, ha az áru ára tekintetében valamely vállalkozás megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, illetve a Tpvt. 8. § (2) bekezdés c.) pontja szerint alkalmas a megtévesztésre az a magatartás is, mely az áru értékesítésével összefüggésben a kapcsolódó ajándékokról ad megtévesztésre alkalmas tájékoztatást.
A reklámokat abból a szempontból, hogy azok alkalmasak-e fogyasztók megtévesztésére, a reklám egész tartalmából, illetve annak a fogyasztók tudatára és ezáltal a fogyasztói döntésre kifejtett hatása alapján kell megítélni.
A Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás a reklám szövegezésével egyrészt megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott az áru (arany-ezüst kombinációval készült gyűrű) értékéről azáltal, hogy azt a valósnál nagyobb értékű drágaköves gyűrűként mutatta be, amihez szinte ajándékként - vagyis olcsó áron - jut hozzá a fogyasztó, másrészt, de ezzel összefüggésben - a reklám teljes szövegét tekintve - megtévesztésre alkalmas módon állította, hogy az árut megrendelő fogyasztó a kedvező ár mellett nagy értékű ajándékhoz jut a reklámban bemutatott ezüst ékszerek révén, tekintettel arra, hogy azok árát - jelentéktelen különbséggel - tájékoztatásával szemben ténylegesen megfizetette a fogyasztókkal, vagyis az "ajándék" értéke csekélynek bizonyult.
A Versenytanács álláspontja szerint - az eljárás alá vont vállalkozás védekezésével szemben - az iratokhoz csatolt reklámfelvételből megállapíthatóan a reklámszöveg és a képi felvétel együttese nem volt alkalmas az áru, illetve ehhez viszonyítva az ajándék valós értékének fogyasztók által való megalapozott megítélésére, amit a szakértői véleményen túl alátámasztott a visszáru nagy mennyisége is.
A reklám, mint tájékoztatás jogszerűtlenségét nem szünteti meg az a tény sem, hogy az ár a szerződő felek megállapodásán alapul, különösen az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott értékesítési forma (csomagküldő szolgálat) esetén, amikoris az ország különböző pontjain lakó potenciális megrendelők egyedül vagy elsősorban a reklám szövegezéséből nyernek információt a megrendelésre kerülő áruról.
A fogyasztókat gyors vásárlásra ösztönző reklámszöveg azt sugallta, hogy a kedvező akció korlátozott ideig áll rendelkezésére - akár az értékesítendő áru és ajándék mennyisége, akár az időbeli kötöttség miatt - mely magatartás a Versenytanács álláspontja szerint alkalmas volt az adásidőhöz igazodó különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltésére (Tpvt 8. § (1) és (2) bekezdés d) pont).
Fenti megítélésen nem változtat az sem, hogy a képernyőn a szöveges információn túl megjelent a 24 órás telefonhívás lehetősége, mert - mint ahogyan az a fentiekben már kifejtésre került - a reklám üzenetét a szöveges és képi megjelenítés együttes alapján kell megítélni.
Jelen esetben - a Versenytanács álláspontja szerint - a fogyasztókat meggyőző, azonnali vásárlásra sürgető verbális közlés annak a hatásnak, illetve látszatnak keltésére volt alkalmas, hogy, miszerint az írásos szövegnek megfelelően - ugyan lehet később is vásárolni, a kedvezményes vásárlás lehetősége az azonnali megrendeléshez igazodik.
VI.
A Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozással szemben bírságot szabott ki, melynek összegét az eset összes körülményeire tekintettel határozta meg (Tpvt. 78. § (2) bekezdés).
A meghatározott ideig, hétvégén, vagyis magasabb nézettségű időpontban sugárzott reklámok a Versenytanács hivatalos tudomása szerint a kb. 51,4 %-os országos lefedettségű ATV Kereskedelmi Csatornán jutottak el fogyasztókhoz, mely csatorna a kb. 1.700.000 nézőt elérő kábeltelevíziós szolgáltatáson és az Antenna Mikro adásán keresztül fogható.
Az eljárás alá vont vállalkozás jelenleg ugyan csekély piaci súllyal bír, értékesítési formája által (csomagküldés) azonban jóval nagyobb hatókörben képes elérni a fogyasztókat, mint a helyhez kötött kiskereskedelmi formában értékesítő vállalkozások.
A Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás felróható magatartatást tanúsított akkor, amikor a valójában jóval kisebb értékű áru mellett - mintegy kapcsolt áruként- "ajándékként" nevesítve kívánta eladni más termékeit, ráadásul úgy tüntetve fel az áru (gyűrű) értékesítését, mintha az akciós értékesítés lenne.
A bírság összegének megállapításakor a Versenytanács megállapíthatónak találta azt is, hogy ismételt tanúsításra került a törvénybe ütköző magatartás.
A Versenytanács Vj-29/1998. számú határozatával fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt - lényegében azonos elkövetési magatartás mellett - már állapított meg jogsértést a piacon más néven tevékenységet kifejtő és társasági jogilag nem azonos, de az eljárás alá vont vállalkozással azonos tulajdonban volt vállalkozással szemben. A versenyjogban - szemben más jogterületekkel - a társasági jogi formától, illetve a jogutódlástól is függetlenül az un. csoportszemlélet érvényesül, vagyis valamely vállalkozás piaci magatartása hatásának megítélésekor az irányítási viszonyokra is figyelemmel kell lenni. Az azonos tulajdonos által irányított különböző vállalkozások jogszerűtlen magatartása vonatkozásában fentiek értelmében a magatartás ismételt tanúsítása megállapítható, ellenkező esetben a versenyjogi szankciónak nem lenne visszatartó ereje, illetve az kivédhető lenne a társaság formális vagy tényleges megszüntetésével, ami tekintettel arra, hogy jelen esetben a védett jogtárgy a piac tisztasága - más jogterületekkel szemben - nem egyeztethető össze a versenyjog preambulumában megfogalmazott célkitűzésével.
Fentiekre tekintettel, valamennyi körülményt figyelembevéve a Versenytanács a rendelkező részben meghatározott bírság kiszabását találta indokoltnak.
Budapest, 2002. március 12.
Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
dr. Zavodnyik József sk.
Ágoston Marika