Gazdasági Versenyhivatal

Vj-92/2001/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Halász Géza kommunikális igazgató által képviselt Fővárosi Közterület-Fenntartó Rt. ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által a hulladékkezeléssel összefüggésben megajánlott szolgáltatási díjak - a Tpvt. 21.§ h) pontjába ütközően, azok túlzottan alacsony volta miatt - jogsértőnek minősülnek-e.

II.

Tényállás

1) Az eljárás alá vont vállalkozás - kinek tevékenységi körébe tartozik a kommunális szolgáltatás - a Fővárosi Közterület-Fenntartó Vállalat jogutódjaként 1996. júliusa óta végez hulladékkezelési tevékenységet. Az eljárás alá vont vállalkozás hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatási tevékenysége jelen eljárással érintetten Budapest, továbbá Fót és Dunakeszi területére terjed ki.

2) Az 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése alapján a helyi közszolgáltatások körébe tartozó köztisztaság és településtisztaság biztosítása érdekében, - az 1995. évi XLII. törvény (továbbiakban: Kötv.) akkor hatályos 1.§ (1) bekezdése, valamint az 1.§ (3) bekezdése felhatalmazásában, illetve a Kötv. a 2.§-ban írtak alkalmazásával - alkotta meg Budapest Főváros Közgyűlése a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatással és a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/1998. (VII.16.) számú önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Kgyr.).

Az önkormányzat a közszolgáltatás teljesítése érdekében lefolytatott pályázaton együttesen indult tíz pályázó (köztük az eljárás alá vont vállalkozás) pályázata alapján - a pályázók között létrejött Együttműködési Szerződésre tekintettel - a pályázók képviseletében eljárt eljárás alá vont vállalkozással, mint Szolgáltatóval, kötött közszolgáltatási szerződést. Fentieknek megfelelően a Kgyr. 1.§ (5) bekezdése, a rendelet szabályai szerint lefolytatott pályázat alapján jogot szerzett szolgáltatóként - a főváros közigazgatási területére kiterjedően - az eljárás alá vont vállalkozást nevesítette a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező komplex helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult vállalkozásnak.
A Kgyr. 1.§ (4) bekezdése a főváros közigazgatási területén lévő valamennyi - lakossági és nem lakossági - ingatlan tulajdonosa részére előírta, hogy az ingatlanon keletkező települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről a rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.
A Kgyr. települési szilárd hulladéknak minősítette az ingatlanon keletkező háztartási szilárd és az egyéb (nem háztartási) szilárd hulladékot is, ez utóbbi kategóriába tartozóan nevesítve az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység során, valamint a közintézményekben keletkező rendszeres egyéb szilárd hulladékot is (Kgyr. 2.§ 1. és 5. pont). A Kgyr. 2. számú melléklete a szolgáltatásra fix díjat határozott meg.

3) A Kgyr. 1998. szeptember 1. napján történt hatálybalépését megelőző időszakban a települési szilárd hulladék kezelése, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás vonatkozásában a gazdálkodó szervezetek és intézmények szabadon dönthettek abban, hogy mely vállalkozás szolgáltatását veszik igénybe, minek megfelelően a piaci verseny körülményei között jelentős számú vállalkozás végzett települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatást.

4) A Kgyr. hatályba lépését követően egyes piaci szereplők ugyanakkor vitatták, hogy azon vállalkozásoknak illetve intézményeknek, akik a Kgyr. hatályba lépése előtt kötöttek valamely más vállalkozással szerződést, a Kgyr. hatálybalépése folytán kötelezővé vált volna az eljárás alá vonti közszolgáltatás igénybevétele.
Ezen vitás esetekben - az eljárás alá vont vállalkozás keresete alapján - a bíróság létrehozta a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos komplex helyi közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződést, illetve annak tartalmát is meghatározta jogerős ítéleteiben. (Fővárosi Bíróság 3. Gf. 75.581/2000; 3.Gf.75.601; 3.Gf.75.602; 3.Gf. 75.603; 3.Gf.756, 3.Gf. 75.62016/2001; 3.Gf.75.265/2001; 3.Gf. 75.108/2001; PKKB 25.G.306.360/1999, 25.G 306.365/1999.) Fentiekkel ellentétes tartalmú jogerős ítélet nem született.
Az ítéletekkel érintett hulladékkezelést végző vállalkozás a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyet a Legfelsőbb Bíróság még nem bírált el.

Alkotmányossági vizsgálat tárgyát képezte a Kgyr. azon szabályozása, mely megállapította a komplex helyi közszolgáltatást ellátó vállalkozás kiválasztásának feltételeit és rendjét, illetve a pályázat eredményeként a Kgyr. 1.§ (5) bekezdésében - az eljárás alá vont vállalkozás személyében - megnevezte a szolgáltatót. Az Alkotmánybíróság 653/B/1998. számú határozatában - melyben már figyelembevette a 2001. január l. napján hatályba lépett, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (továbbiakban Hgtv.) rendelkezését is - a Kgyr. fenti rendelkezését nem találta alkotmányellenesnek (l-es és 1.1. pont).

5) Fentieket is figyelembevéve a Kgyr. hatályba lépését követően a verseny lehetősége csak a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos komplex helyi közszolgáltatások (Kgyr. 2.§ 3., 4. a)., 5.a) pontjai) körén kívül eső egyéb, un. alkalmi hulladékok vonatkozásában maradt fenn, mely utóbbi körben valamennyi ingatlantulajdonos továbbra is szabadon választhatta meg, hogy mely vállalkozás szolgáltatását kívánja igénybe venni.

6) A 2001. január 1. napján hatályba lépett Hgtv. - melynek hatálya kiterjed valamennyi települési szilárd hulladékra - a korábbi szabályozástól eltérően a hulladék termelőjének, birtokosának (vagyis akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik, vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik - Hgtv. 3.§) azon túl, hogy kötelezővé tette a tevékenység során keletkező vagy más módon a birtokába kerülő hulladék gyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását (Hgt. 13.§ (1) bekezdés), a (2) bekezdés értelmében lehetőséget biztosit arra, hogy a hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a jogszabályban meghatározott feltételekkel - megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesítse vagy az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át a kezelés költségeinek megtérítése mellett.

A Hgtv. 21.§ (1) bekezdése továbbra is a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladataként nevesíti az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelése érdekében történő hulladékkezelési közszolgáltatást megszervezését, azzal azonban, hogy a 21.§ (2) bekezdés a) b) pontja szerint a gazdálkodó szervezetek csak akkor kötelesek a közszolgáltatás igénybevételére, ha - a fent írt módon - a gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezett települési hulladék kezeléséről nem gondoskodnak a Hgtv. 13.§-ban foglaltaknak megfelelően, vagy azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés, a Környezetvédelmi Felügyelőség által igazoltan, környezeti szempontból a 13. §-ban meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.
Fenti rendelkezés következtében a gazdálkodó szerveknek - a Hgtv. 21.§ (2) bekezdés a) és b) pontja által meghatározott feltételek esetén - a törvény rendelkezése folytán lehetőségük nyílt arra, hogy más, az erre megfelelő feltételekkel rendelkező hulladékkezelő vállalkozás szolgáltatásait igénybe véve önállóan, szerződéskötési kötelezettség nélkül válasszák meg szerződéses partnerüket.

A Hgtv. rendelkezik úgy a közszolgáltatás, mint az ezen körön kívüli hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatási díjról. A Hgt. 23.§ f) pontja kimondja, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg a fizetendő díj legmagasabb mértékét, illetve a Hgtv. 25. § a részletesen felsorolja azokat a tényezőket, melyeket a díj meghatározásakor figyelembe kell venni.
A Hgtv. rendelkezik a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatásra nézve is azzal, hogy ez utóbbiak költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell kezelni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

A törvényt a Hgtv. 55.§ (1) bekezdése, míg az ún. felhatalmazó rendelkezéseket (Hgtv. 59. §) egy későbbi időpontban léptette hatályba az 55. § (2) bekezdése.
A Hgtv. 56. §-a különböző tevékenységek megszervezésére (Hgtv. 56. §(2) bekezdés), illetve a törvény rendelkezéseinek megfelelő hatósági engedélyek beszerzésére (pld. a Hgtv. 14. §-a szerinti környezetvédelmi hatósági engedély, melynek beszerzésére a törvény egy éves türelmi időt biztosított azzal, hogy ezen időpontig a meglévő, érvényes környezetvédelmi hatósági engedély használható (Hgtv. 56/3 bek.) átmeneti rendelkezést is tartalmazott úgy egyes képviselő - testületek, mint a piac szereplői részére.
Az 56. § (9) bekezdése rendelkezik, hogy a Hgtv. hatálybalépéséig létrejött települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerződések 2003. január l. napjával szűnnek meg, kivéve ha azt a szerződő felek a hatályos jogszabályokban foglalt feltételeknek és tartalomnak megfelelően módosítják.
Az 56. § (1) bekezdése értelmében a (9) bekezdésben írtak a törvény kihirdetése és hatálybalépése között létrejött szerződésekre nem alkalmazhatók.

7) Budapest Főváros Közgyűlése 73/2000. (XII.29.) számú önkormányzati rendeletével módosította a Kgyr.-t a Hgtv. hatályba lépése után, a Kötv. hatályban maradt rendelkezéseire is figyelemmel.
A módosított Kgyr. 4. § (2) bekezdése - a Hgtv.-vel összhangban - szabályozta a gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkezett hulladékkal kapcsolatban igénybevehető szolgáltatást azzal, hogy a gazdálkodó szervezetek csak meghatározott - a Hgtv.-ben is nevesített - esetekben kötelesek a közszolgáltatás igénybevételére. Az Alkotmánybíróság fent írt határozatában e vonatozásban sem találta alkotmányellenesnek a Kgyr. rendelkezéseit (653/B/1998. számú határozat 1.2. pontja).
A módosított Kgyr. 24.§ (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendelet előírásai szerint létrejött , komplex helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételére vonatkozó szerződések 2003. január l. napján szűnnek meg, kivéve, ha azt a szerződő felek a Hgtv.-ben és a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelően módosították.
Kimondja továbbá, hogy a 2001. január l. napja előtt megkötött (bíróság által létrehozott) szerződések tekintetében azok megszűnéséig vagy a felek által történő módosításukig a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott díj (laza és tömörített hulladék) a Hgtv. 23. § f) pontja szerinti legmagasabb díjként alkalmazandó.
A Kgyr. 24. § (4) bekezdése rögzítette továbbá, hogy a Hgtv. ott megjelölt rendelkezéseiben foglalt jogszabályok hatályba lépéséig továbbra is az eljárás alá vont vállalkozás tekintendő szolgáltatónak.

A módosított Kgyr. 24.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a szerződéses vita körében - polgári per nem indult, egyes bírósági ítéletek csak az indokolásban értelmezték a Kgyr. módosított 24. § (2) bekezdését, illetve az annak alapul szolgáló Hgtv. 56. § (9) bekezdését (Fővárosi Bíróság 4Gf75.165/2001/5., PKKB 25. a. 306.365/1999/10.)
A Fővárosi Bíróság - a Versenytanács 13. sorszámú előzetes álláspontja után kelt - 25.G.75.579/2001/9. sorszámú, nem jogerős, ítéletében az eljárás alá vont vállalkozás ellen előterjesztett - a Tpvt. 2. §, 3. § és 5. §-ára alapított - keresetet elutasította, megállapítva azt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a valóságnak megfelelően tájékoztatta az ügyfeleket - a Hgtv. 56. § (9) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapulvételével - a Hgtv. által biztosított szerződéskötés lehetőségéről, miáltal felhívása vonatkozásában nem állapítható meg a Tpvt. 5. §-ban írt tényállás, azaz felhívása nem volt tisztességtelen.
Az Alkotmánybíróság határozata a módosított Kgyr. ezen §-ára - indítvány hiányában - nem terjedt ki.

8) Budapest területén - a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott adatok szerint - 2000-ben 5082 em3 volt az elszállított szilárd hulladék mennyisége, mely adat nem tartalmazta az adatszolgáltatásra nem kötelezettek által végzett szolgáltatások volumenét.
A lakosságtól elszállított hulladék az összhulladék 57,4 %-át képezte, míg annak 26 %-a termelő üzemektől, illetve 16 %-a egyéb szervezetektől származott.

9) Az eljárás alá vont vállalkozás által rendelkezésre bocsátott adatok szerint, az általa kiszámlázottan ártalmatlanított hulladék 2000. évi mennyiségének kb. 97-98 %-a esett a közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenység körébe, míg a vállalkozási alapon végzett szolgáltatás részaránya kb. 2-3 %-ot képviselt.

10) A KSH nyilvántartásában 18 budapesti székhelyű vállalkozás szerepelt, míg a Cégtár 2000. céginformációs rendszer adatbázisában 7 olyan vállalkozás van nevesítve, aki a 9000 TEÁOR csoportba sorolt szilárd hulladékkal kapcsolatos kezelési és köztisztasági szolgáltatást végzi fő tevékenységként.

A vizsgálat során beszerzett információk szerint (alapulvéve a közszolgáltatás pályáztatása során ajánlattevő szolgáltatókat) - a piacon lévő egyéni vállalkozásokon túl - kb. 33 vállalkozás végez hulladékkezelést.

11) Az eljárás alá vont vállalkozás a nem lakossági hulladékkal kapcsolatos szolgáltatási díjait részben a Kgyr. 2. sz. mellékletében írt maximált díjon, részben azt figyelembevéve abból kiindulva határozza meg.

12) A 2001. évi piacnyitásra figyelemmel az eljárás alá vont vállalkozás egyik versenytársa felhívta egyes gazdálkodó szervek figyelmét arra, hogy a hatálybalépő Hgtv. 13. § és 21. §-ában írt rendelkezésekre tekintettel 2001. január 1. napjától a piacon újra érvényesülnek a versenyviszonyok, tájékoztatva egyben a címzetteket arról is, hogy mely esetben kötelesek igénybevenni a kötelező közszolgáltatást.

13) A 2001. évben a hatálybalépett Hgtv és módosított Kgyr. eltérő értelmezéséből adódóan vitás helyzet alakult ki a vonatkozásban, hogy a korábban hatályos jogszabályok szerint megkötött közszolgáltatási szerződések érvényesen fennállnak és felmondhatók-e vagy megszűntek 2001. január 1 napjával, vagy azok a törvény és a Kgyr. átmeneti rendelkezései szerint csak 2003. január 1. napján szűnnek meg a szerződések hatályos jogszabályoknak megfelelő módosítása hiányában.
Jelen eljárás tárgyává tett eljárás alá vonti magatartás részben fenti időszakkal összefüggésben érvényesített illetve ajánlott díjakkal kapcsolatos.

14) A vizsgálat - az általános megállapításon túl - tíz alkalmazott illetve ajánlott díjra terjedt ki az alábbiak szerint.

15)

• a)

  A rendelkezésre álló adatok szerint a Glóbus Rt. évek óta más vállalkozás szolgáltatását veszi igénybe, illetve egy mintaboltjának hulladékszállítását az eljárás alá vont vállalkozás egyik társvállalkozása bonyolítja a Kgyr-ben maximált díjon.
  Az eljárás alá vont vállalkozás az Rt-nek ajánlatot tett, mely ajánlatára válasz nem érkezett.

• b)

  A Sugár Üzletközpont Egyesülés - kinek 2000. végéig az eljárás alá vont vállalkozás egyik társvállalkozása szolgáltatott - 2001. január 1. napjától más vállalkozással kötött szerződést.
  Az eljárás alá vont vállalkozás, hulladék laza formában történő hulladék szállítására tett 2001-ben ajánlatot, mely ajánlatra nem kapott választ.

• c)

  A CDC Budapest Ingatlan Rt-nek a fennállt közszolgáltatási szerződésnek megfelelően 2000. év végéig az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatott.
  2001. január 1. napjától az Rt. részben más vállalkozás, részben az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását veszi igénybe.

• d)

  Az Europark Kispest Kft-nek nem az eljárás alá vont vállalkozás, hanem egyik társvállalkozója szállít.

• e)

  A Kispesti Önkormányzathoz tartozó gazdálkodó szervezetek az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását veszik igénybe a Kgyr. 2. sz. mellékletében írt maximált díj mellett.
  2000-ben az önkormányzat a nem közszolgáltatás hatálya alá tartozó, eseti jelleggel illegálisan a közterületre kirakott kerti hulladék és gally elszállítására írt ki pályázatot, melyet megosztva nyert el az eljárás alá vont vállalkozás és egy versenytársa.

• f)

  A Mammut Bevásárlóközpont az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását veszi igénybe a Kgyr. 2. sz. mellékletében írt maximált díjon.

• g)

  Ugyancsak az eljárás alá vont vállalkozás szállít a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft-től is a Kgyr. mellékletében írt maximált díjon.
  
  (Az Interspar áruházakkal nem az eljárás alá vont vállalkozásnak, hanem társvállalkozásának van szerződése.)

• h)

  Ugyancsak az eljárás alá vont vállalkozás egyik társvállalkozása szállított illetve szállít a Fővárosi Szent Imre Kórházból is.

• i)

  A Józsefvárosi Önkormányzat intézményeit az eljárás alá vont vállalkozás látja el a jogszabályban írt maximált díj alkalmazásával.
  Az önkormányzat 2001. tavaszán pályázatot írt ki a nem közszolgáltatás hatálya alá tartozó, esetileg keletkező hulladékok szállítására, mely pályázatot az eljárás alá vont vállalkozás nyerte el.

• j)

  A vizsgálat megállapításai szerint a Mahart Szabadkikötő az eljárás alá vont vállalkozás egyik társvállalkozásával állt szerződéses viszonyban, részére az eljárás alá vont vállalkozás ajánlatot sem adott.

(Az ajánlati díjakat az üzleti titokként kezelt 6/5. alatti irat tartalmazza.)

III.

A vizsgálati jelentés - a feltárt adatok alapulvételével - nem indítványozta jogsértés megállapítását.
A jelentés rögzítette, hogy a vizsgálat elrendelése részben téves piaci információkon alapult, másrészt az eljárás alá vont vállalkozás által olyan piacon kifejtett magatartás vizsgálatára irányult, ahol - a közszolgáltatás hatálya alá tartozó jogviszony keretén belül - jogszabályi felhatalmazás alapján kizárólag az eljárás alá vont vállalkozás jogosult szolgáltatás nyújtására, mely piacon a vizsgálat elrendelésére okot adó valószínűsített jogsértést (túlzottan alacsony ár) az eljárás alá vont vállalkozás fenti szerződéses viszonyát vitató, illetve abba jogosulatlanul beavatkozó piaci szereplő magatartása idézte elő.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás elsődlegesen kérte figyelembe venni, hogy a Hgtv. 56. § (9) bekezdése, valamint a módosított Kgyr. 24. § (2) és (4) bekezdése értelmében a 2000. december 31. előtt megkötött, a komplex helyi közszolgáltatás igénybevételére irányuló szerződések 2003. január 1-ig vannak érvényben, így ezen dátumig - az eljárás alá vont vállalkozás kizárólagos jogosultsága folytán - a fennálló közszolgáltatási szerződésekkel érintett szolgáltatással kapcsolatban nincs legális verseny. Más jogosulatlan piaci szereplő beavatkozásának hatására az eljárás alá vont vállalkozás adott esetben eltér a Kgyr. 2. sz. mellékletében írt maximált díjtól úgy azonban, hogy ajánlata megtételekor az alkalmazott díjnál minden esetben figyelemmel van az összes - adott konkrét esetben figyelembe veendő - szolgáltatási körülményre.

V.

Jelen eljárás tárgyát, az eljárás alá vont vállalkozás által ajánlott illetve alkalmazott díjak képezték.
1) Ahhoz, hogy a Versenytanács az eljárás tárgyává tett díjakat megítélje, először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a különböző piaci szereplőknek tett ajánlat, vagy velük szemben érvényesített díjjal kapcsolatos eljárás alá vonti magatartás a Tpvt. 1. §-a értelmében a törvény hatálya alá vonható-e.
Fenti körbe tartoznak a Globus Rt., a Sugár Üzletközpont Egyesülés, a CDC Budapest Ingatlan Rt., a Kispesti Önkormányzat, illetve gazdálkodó szervezetei, a Mammut Üzletház Rt., és a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft, és a Józsefvárosi Önkormányzat intézményei, kik a Hgtv. hatályba lépését illetve a Kgyr. módosítását megelőzően 2001. január 1. napja előtt a jogszabályi előírásnak megfelelően vették, illetve voltak kötelesek igénybe venni az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását.

2) A Tpvt. 1. §-a szerint a törvény tárgyi hatálya a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartásra terjed ki, törvény eltérő rendelkezése hiányában.

A tényállás 2. 4. és 5. pontjában írtak szerint a hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatások vonatkozásában a piaci viszonyok csak részben érvényesültek (ún. alkalmi hulladékok), míg a települési szilárd hulladékok túlnyomó része vonatkozásában az eljárás alá vont vállalkozás, és a vele együtt pályázó vállalkozások rendelkeztek kizárólagos szolgáltatási jogosultsággal azáltal, hogy a főváros területén - közszolgáltatás keretén belül - úgy a háztartási, mint a nem háztartási, vagyis a gazdasági tevékenység során és a közintézményekben keletkező szilárd hulladékok tekintetében szerződéskötési kötelezettség terhelte valamennyi ingatlan tulajdonosát.

Fenti - szabályozott piacon - a Tpvt. hatálya alá tartozó piaci viszonyok nem érvényesültek, ami egyrészt azt is jelentette, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások viszonyában a Tpvt. szabályai sem voltak alkalmazhatók, másrészt a közszolgáltatások körén kívül, azt figyelmen kívül hagyva létrejött megállapodások, azon túl, hogy nem részesültek polgári jogi, nem részesülhettek versenyjogi védelemben sem.

3) 2001. január 1. napjától - a tényállás 6-os pontjában írt feltételek mellett - a gazdálkodó szervezeteknek lehetőségük nyílt arra, hogy a tevékenységük során keletkező, illetve a birtokukba kerülő hulladékokkal kapcsolatban az eljárás alá vont vállalkozáson (és társvállalkozásain) kívül más legális piaci szereplő szolgáltatását is igénybe vegyék 2001. január 1. napjától kezdődően, miáltal ezen versenypiacon kifejtett magatartásokra a Tpvt. tárgyi hatálya kiterjed.

4) A szerződéskötési kötelezettség alól mentes, szabadpiaci magatartások (szerződések) megítélését, illetve annak körét a Versenytanács álláspontja szerint ugyanakkor befolyásolja és meghatározza a Hgtv. 56. § (9) bekezdésében és a módosított Kgyr. 24. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés.

Fentiek értelmében a Hgtv illetve a Kgyr. hatályba lépéséig létrejött települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásra irányuló, illetve más megfogalmazás szerint komplex helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételére vonatkozó szerződések 2003. január 1. napján szűnnek meg.
A Tpvt. tárgyi hatálya szempontjából figyelembe veendő jogszabályi rendelkezések a Versenytanács álláspontja úgy értelmezendők, hogy a korábbi közszolgáltató és valamely gazdálkodó szervezet között a Hgtv. illetve Kgyr. módosított rendelkezésének hatályba lépéséig létrejött szerződések továbbra is fennmaradnak, minimálisan a jogszabályokban megjelölt időpontig, azaz az ilyen megállapodások vonatkozásában továbbra is az eljárás alá vont vállalkozás (vagy a jelen eljárással nem érintett társvállalkozásai) marad a kizárólagos joggal bíró szolgáltató, így a jogszabályok átmeneti rendelkezéseivel érintett körben - melyeknek célja éppen az, hogy jogszabályváltozás esetén módot adjanak az újabb piaci viszonyokra való felkészülésre - továbbra sem érvényesülnek a szabad piacra vonatkozó viszonyok, vagyis e vonatkozásában a reguláció folytán a Tpvt. tárgyi hatálya sem állapítható meg, illetve legális versenyhelyzet hiányában a piac más szereplői nem részesülhetnek versenyjogi védelemben.

5) A rendelkezésre álló adatok szerint a 4) pontban írtak érvényesek a CDC Budapest Ingatlan Rt., a Kispesti Önkormányzat gazdálkodó szervezetei, a Mammut Bevásárlóközpont és a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Józsefvárosi Önkormányzat intézményei - kikre a Ptk. 685. § c) pontja szerint a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezések irányadók - esetében, aholis a 2000. év végéig és jelenleg is az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatott illetve szolgáltat közszolgáltatási szerződés keretében.

Fenti díjaknak a Tpvt. 21. h) pontja alapján történő megítélésére, - mely szerint gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül a versenytársaknak az érintett piacról való kiszakítására, vagy a piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony ár alkalmazása - legális versenytársak hiányában nincs mód, még az esetben sem, ha az eljárás alá vont vállalkozás a CDC Budapest Ingatlan Rt. esetében a maximált díjtól eltér, de főként akkor, ha - mint a többi vállalkozásnál - a maximált díjat alkalmazza, mely utóbbi esetben a felfaló ár alkalmazása ezen utóbbi okból is kizárt fogalmilag, ugyanis a maximált ár versenyjogi megkérdőjelezése egyben a rendeletileg (jogszabályilag) meghatározott ár felülvizsgálatát is jelentené, amire a Gazdasági Versenyhivatalnak hatásköre sincs.

6) A Globus Rt. esetében a jogszabályi környezettől függetlenül más vállalkozás végzi a hulladékszállítást évek óta. Ebből adódóan 2001. január 1 napján a Globus Rt. és az eljárás alá vont vállalkozás között nem volt már létrejött (vagy bíróság által létrehozott) szerződés, minek következtében az eljárás alá vont vállalkozás versenytársa a versenyviszonyok között nyújtja a szolgáltatást.
A Tpvt. 1. §-a alapján a törvény hatálya alá tartozó, az eljárás alá vont vállalkozás által kifejtett magatartás - ajánlattétel illetve ennek mértéke - a Versenytanács álláspontja szerint fentiek ellenére nem ítélhető meg érdemben figyelemmel arra, hogy a Tpvt. 21. § h) pontja szerint - még gazdasági erőfölényes helyzetben is - csak az esetben alkalmazható a Tpvt. 21. § h) pontja a tényállás más elemeinek fennállása esetén is, ha túlzottan alacsony áralkalmazás valósul meg, mely tényállási elem a Glóbus Rt. esetében nem állapítható meg, mivel az eljárás alá vont vállalkozás csak ajánlatot tett, míg tényleges áralkalmazásra nem került sor.

7) A Sugár Üzletközpont Egyesülésnek 2001. január 1. előtt az eljárás alá vont vállalkozás nem szolgáltatott, a laza hulladék szállítására mindössze ajánlatot tett, melyre választ nem kapott, így e vonatkozásban ugyancsak a Glóbus Rt. esetében írtak érvényesek.

8) A rendelkezésre álló adatok szerint, közszolgáltatási szerződés keretében nem az eljárás alá vont vállalkozás, hanem egyik társvállalkozása szállított az Europark Kispest Kft-nek, mint gazdálkodó szervezetnek, valamint a Fővárosi Szent Imre Kórháznak, mint intézménynek.
Jelen eljárásban, figyelemmel arra, hogy a Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján megindult eljárás az eljárás alá vont vállalkozás társvállalkozóira nem terjedt ki, a társvállalkozások magatartása nem bírálható el a korábbi és jelenlegi jogviszony jellegétől és a jelenleg alkalmazott díjtételtől függetlenül sem.

9) Az eljárás tárgyává tett két - versenypiacon kifejtett - magatartásnak minősült a Versenytanács álláspontja szerint a Kispesti Önkormányzat részére végzett ún. alkalmi hulladék (kerti hulladék, gally), valamint a Józsefvárosi Önkormányzat részére végzett ugyancsak alkalmi hulladékra vonatkozó szolgáltatás.
Az iratokból megállapíthatóan mindkét önkormányzat pályázatot írt ki a tevékenység végzésére, melyet a Kispesti Önkormányzat esetében a részben az eljárás alá vont vállalkozás, részben versenytársa nyert meg, míg a Józsefvárosi Önkormányzat pályázatának nyertese az eljárás alá vont vállalkozás volt.
A Tpvt. annak tárgyi hatálya alá eső magatartások tekintetében a törvény hatáskör megosztást alkalmaz oly módon, hogy a Tpvt. 86. § (1) bekezdése a bíróság hatáskörébe tartozó versenyfelügyeleti eljárás keretébe utalja a törvény II. fejezetében írt jogsértések megítélését, köztük a versenyeztetés tisztaságának megsértését is (Tpvt. 7. §).
Az iratokból megállapíthatóan az eljárás tárgyává tett két díjtétel pályázati eljárás keretében került kialakításra.
A Versenytanács - bíróság által is megerősített - gyakorlata szerint (Vj-165/1999.) a pályázat során tanúsított magatartás illetve ennek eredménye - a Tpvt. 11. § (1) és (2) bekezdés e) pontjában írt kivétellel - egységesen a pályázat keretén belül bírálható el, így nincs mód annak egyes elemei kiemelésére. A Tpvt. 7. §-a értelmében a pályáztatónak van joga arra - a pályázati ajánlatban foglalt összes feltétel elbírálása mellett, - hogy megválassza a számára legkedvezőbb ajánlatot tevő vállalkozást és ezáltal vele kössön szerződést.

10) A rendelkezésre álló adatok szerint a Mahart szabadkikötővel az eljárás alá vont vállalkozás 2001. január 1. előtt sem állt szerződéses kapcsolatban, jelenleg számára az eljárás alá vont vállalkozás versenytársa szállít, illetve az eljárás alá vont vállalkozás nem fejtett ki piaci magatartást 2001-ben.

11) A vizsgálati jelentésben foglaltakra tekintettel megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. 21. § h) pontja alapján csak a piacon ténylegesen érvényesített árak, díjak ítélhetők meg, így a jogszabályhely nem ad módot arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal általánosságban vizsgálja valamely vállalkozás ár (díj) képzési rendszerét, mire tekintettel a vizsgálati jelentés ezzel kapcsolatos megállapításait, értékelését mellőzi.

Budapest, 2002. április 8.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Tóth Tihamér sk.
Kis Lászlóné