Vj-164/2001/47
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Marton István ügyvéd (9200 Mosonmagyaróvár, Kórház út 28.) által képviselt MEDILINE Kft. (1113 Budapest, Bocskai út 77-79.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az áruja (mágneskorongos ágybetét) forgalmazása érdekében megtartott árubemutatókon a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított-e.
Tényállás
1) A 2000. július 1. napján kelt társasági szerződéssel alakult eljárás alá vont vállalkozás - jelen eljárással érintett körben - az orvostechnikai eszközök közé sorolható un. mágneskorongos ágybetétek értékesítésével összefüggésben folytat kiskereskedelmi tevékenységet, melynek keretén belül termékeit az ország egész területén értékesíti.
A piacon nagy számú, kb. 500 forgalmazó van jelen, kik mágneses garnitúráikat részben boltokban, illetve bolthálózatokban, másrészt - az eljárás alá vont vállalkozáshoz hasonlóan - termékbemutatóval összekötve, ügynökhálózaton keresztül értékesítik.
Az eljárás alá vont vállalkozás jelentéktelen piaci részesedéssel rendelkezik.
2) A Medicus Hungária Bt. gyártott 17 db mágneskorongot tartalmazó ágybetétre nézve rendelkezésre állt az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet (továbbiakban: ORKI) - a hatályos jogszabály által előírt, és a forgalmazáshoz szükséges - megfelelőségi tanúsítványa, mely az erre feljogosított intézet orvosszakértői véleményeit felhasználva készült.
3) 2000. áprilisától, a 47/1999. (X.6.) EüM rendelet hatálybalépése óta, az orvostechnikai eszközök I-es csoportjába sorolható orvostechnikai eszközökre nézve - a korábbi szabályozással szemben - nem áll fenn minőségtanúsítási kötelezettség. A gyártó felelőssége alapján történő besorolásra figyelemmel az Egészségügyi Minisztérium Orvostechnikai Hivatala (továbbiakban: Hivatal) folytatja le a forgalmazás feltételéül szolgáló regisztrációs eljárást.
Az eljárás alá vont vállalkozás megtette a hatályos jogszabály által megkívánt regisztráció alapjául szolgáló bejelentést, úgy az ágybetétre, mint egyéb termékeire (fejpárna, ülőpárna, vesemelegítő) nézve.
4) A forgalmazás túlnyomórészt - egy utazási irodával kötött szerződés alapján - autóbuszos kirándulási programmal egybekötött egy napos termékbemutató keretén belül történik, az áru népszerűsítésével együtt.
Fentieken túl az eljárás alá vont vállalkozás éttermekben is tart árubemutatót, illetve az áru megrendelés alapján is megvásárolható.
5) A fogyasztók az utazási iroda által terjesztett szórólap alapján értesülnek arról, hogy a kiránduláson "érdekes termékbemutatóra kerül sor, fantasztikus meglepetésekkel".
A fogyasztók - adataik feltüntetése mellett - az utazási irodánál adhatják le jelentkezésüket, ki a kitöltött szórólapokat megküldi az eljárás alá vont vállalkozásnak.
A részvételi díjat a buszon kell fizetni, így a ténylegesen utazók létszáma a busz indulásakor válik ismertté. A buszok jellemzően 10 fő jelenléte esetén indulnak el, a maximális buszonkénti létszám 45 fő.
6) Az eljárás alá vont vállalkozás ügynökök útján tartja meg az árubemutatókat. Az eljárás folyamatbaléte alatt - kimutathatóan - egy ügynök tájékoztatta a fogyasztókat.
Az árubemutatók szervezésének gyakorisága az eljárás alá vont vállalkozás egész tevékenysége vonatkozásában nem ismert, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan novemberben szinte naponta szerveztek igény szerint árubemutatót.
7) Az áruismertetést szeptember 17-e óta tartó ügynök először általánosságban beszél a jelenlévő fogyasztókkal, miközben el szokott hangozni, hogy az emberek félnek a ráktól, illetve az is, hogy az immunrendszer gyengesége okozhat ilyen típusú megbetegedést.
Ezt követően az ügynök a mágnesesség alkalmazásának általános előnyeit ismerteti, majd az áruhoz mellékelt termékismertető alapján ad tájékoztatást az adott áru lényeges tulajdonságairól (23. számú jegyzőkönyv).
Egy kirándulással egybekötött árubemutatón (2001. február 2., Pannonhalma) az ügynök - általánosságban - a föld mágneses terét elhagyó ember mágnesterápia által való regenerálódásáról beszélt, illetve az adott termékre nézve előadta, hogy az gyógyulást ígér az alvászavarra, továbbá a derékfájásra pár hét alatt, valamint véd a különböző eszközök okozta sugárzástól.
Egy másik előadáson (2001. július 19., Tihany) szintén elhangzott az űrkutatással kapcsolatban a mágnesesség emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatása, illetve az áru használatát alvászavarra, ízületi bántalmakra, vérnyomásproblémákra ajánlották azzal, hogy az segít a műtét utáni felépülésben ill. a szervezet karbantartásában, a megelőzésben.
Az ügynökök felkészítését szolgáló - ilyen típusú értékesítésnél szokásos - részletes írásbeli tájékoztató nem áll rendelkezésre.
8) A termékbemutatókat megtartó ügynök a bemutatón megjelent egyes fogyasztóknak (kb. 5-nek), illetve a résztvevők 20 %-ának ajánlja fel, hogy az un. kuponos akció keretén belül, azonnali vásárlás esetén, akciós áron vásárolhatja meg az árut, kb. 65 000.-Ft-os összegben, mely az áru egyébkénti, hálózatban érvényesített árához képest (kb. 140-160.000.-Ft) jelentős kedvezményt tartalmaz. A megvásárolt áruhoz az eljárás alá vont vállalkozás különböző ajándékokat is ad.
A szerződés kiemelten tartalmazta, hogy használt és kicsomagolt árut egészségügyi okokból nem vesznek vissza.
9) Az áru használati utasítását és termékismertetőjét - a szerződés tanúsága szerint - az adásvételi szerződés megkötése után a buszon, vagy az áru kiszállításakor kapja meg a fogyasztó.
9.1. A termékismertető - melyet az ügynök használ a tájékoztatáskor és amely általában a terápiás textíliacsaládról szól - a mágnesmező terápiát általánosságban ajánlja a perifériális keringés javulása illetve ezzel összefüggésben a fájdalomcsökkenés és az izomzat görcsös összehúzódásának csökkentése, valamint az ezzel együtt fellépő teljes hatású fájdalomcsillapítás érdekében úgy, hogy bizonyos keringési betegségnél (lábszárfekély) más hozzáadott kezelés is szükséges (termékismertető 3. pont).
A termékismertető tapasztalati tényként rögzíti, hogy a textilcsalád jótékony hatású például a fájdalmak miatti alvászavarban szenvedő, reggel fáradtan ébredő betegeknek, a nyaki hátgerinchajlat, nyaki merevség és deréktáji gerinc ízületi panaszok esetén.
Monoterápiaként, jó hatásfokkal (70 % ) ajánlja a termékcsaládot kis intenzitású panaszok esetén azzal, hogy komolyabb panaszok fellépésekor gyógyszeres kezelés mellett pár napos alkalmazás után érhető el terápiás effektus.
A jó hatásfokú használatot a nyaki gerinc degeneratív idült elváltozásai, nyak és vállövi szindróma, hátgerinc izomzatának merevsége, vagy idült fájdalmas volta, enyhébb porckorongsérv, lágyrész reumatizmusok, az izmokban mutatkozó fájdalmas csomók, ülőmunka következtében fellépő tartási zavarok miatti fájdalom, reumatológiai panaszokból eredő alvászavar és gerinc "fáradság" szindróma esetén ajánlja.
A "Komplementer orvoslás újabb lehetőségei" címszó alatt az emberi szervezetet érintő ártalmas behatások között a mozgásszegény életmódot, a nem megfelelő táplálkozást, a környezeti stresszt és az elektrosmogot említve, a termékismertető a mágnesmező terápiás hatásait azzal egészíteti ki, hogy az erősíti és stabilizálja a csontrendszert, stimulálja a sejten belüli anyagcserét, megkönnyíti a salakanyag kiürülését, erősíti az immunrendszert, vagyis a betegségekkel szembeni ellenállóképességet, harmonizálja a vegetatív idegrendszert, csökkenti, illetve megszünteti az elektrosmog káros hatásait.
A fentiekkel kapcsolatos "vizsgálati eredmények" címszó alatt a degeneratív izületi fájdalmak, illetve krónikus reumatológiai fájdalmak mellett a sportsérülésekre, illetve műtétek után történő használatra és az általános regenerációra is kitért, a sebgyógyítás meggyorsítása, trombozís profilaxis, a tensios fejfájással kapcsolatos hatás mellett. Vizsgálati eredményként rögzítette továbbá a stresszcsökkentést, az emésztés javítását, a salakanyag kiürítésének megkönnyítését, illetve a melatoninszint, az un. "boldogság hormon" emelésére való alkalmasságot.
9.2. A használati utasítás más hatások mellett arról tájékoztatta a vevőt, hogy az áru használata erősíti a szervezet immunrendszerét, mely a szerzett betegségek elleni védekezésért felelős.
Használat előtt ajánlotta a kezelőorvossal való konzultációt.
10) A versenytársak a teljes garnitúrát (lepedő, párna, takaró) kb. 60.000.-Ft-os, míg az ágybetétet, annak minőségétől függően, kb. 15-20 ezer forintos áron forgalmazzák.
II.
A vizsgálati jelentés indítványozta a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogsértés megállapítását azzal, hogy az árubemutatón olyan terápiás illetve gyógyító hatásokról tájékoztat az eljárás alá vont vállalkozás, amelyek orvosi szempontból nem támaszthatók alá.
Indítványozta továbbá a Tpvt. 8. § (2) bekezdés d) pontjába ütköző, különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése miatti jogsértés megállapítását azzal, hogy az akciós ár - más tényleges ár hiányában - a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásnak minősül.
III.
Az eljárás alá vont vállalkozás jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.
A Versenytanács - a vizsgálaton alapuló - előzetes álláspontjára adott védekezésében előadta és igazolta, hogy azon túl, hogy az árut saját nevében bejelentette regisztrációra, az rendelkezett, illetve (2005. március végéig) rendelkezik érvényes - szakértői véleményen alapuló - megfelelőségi tanúsítvánnyal.
Hivatkozott arra, hogy az áru egészségre gyakorolt hatását a korábban eljárt szakértői intézet megerősítette 2002. január 24-én kelt szakvéleményében, melyet a Versenytanács rendelkezésére bocsátott.
Kifogásolta, hogy az ORKI a Versenytanács megkeresésére megküldött 43. sorszámú véleményben figyelmen kívül hagyta a részére is megküldött 2002. évi szakvéleményt, illetve nem vette figyelembe és nem küldte meg a Gazdasági Versenyhivatalnak a korábbi szakvélemény mellékletéül szolgáló - állításai igazolására alkalmas - un. orvosfelhasználói szakvéleményt sem.
A Versenytanács rendelkezésére bocsátott fenti iratokra tekintettel bizonyítási indítványt terjesztett elő a hiányzó, az ORKI által meg nem küldött 2000. évi orvosfelhasználói szakvélemény beszerzésére azzal, hogy az ezáltal rendelkezésre álló összes irat alapján és a jelenleg egymásnak ellentmondó adatok tisztázását követően lehet csak megállapítani, hogy megvalósult-e jogsértés a szóbeli tájékoztatás során.
Hivatkozott továbbá arra, hogy több ezer vásárlójából csak három személy emelt kifogást az áru ellen.
Az eljárás alá vont vállalkozás több vonatkozásban is kifogásolta - tartalmilag eljárási kifogást bejelentve - a vizsgálat lefolytatásának jogszerűtlenségét, hivatkozva arra, hogy a jelentés részben elfogult tanuk vallomására alapította megállapításait, kiknek kihallgatásáról az eljárás alá vont vállalkozást nem értesítette szabályszerűen.
IV.
1) A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztóknak a gazdasági versenyben való megtévesztése.
A 8. § (2) bekezdés a) pontja a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások között nevesíti azt a magatartást, ha valamely vállalkozás az áru valamely lényeges tulajdonsága - így például egészségre gyakorolt hatása - vonatkozásában szóbeli vagy írásbeli tájékoztatóiban (reklámjaiban) valótlan tényt állít vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.
Az eljárás alá vont vállalkozás tájékoztató tevékenységét olyan piaci környezetben fejtette ki, ahol más vállalkozások is kínálnak azonos vagy hasonló hatású árut, így tevékenysége - megtévesztésre alkalmasság esetén - egyben alkalmas lehetett a fogyasztók döntési szabadságának piaci versenyben való befolyásolására, vagyis olyan piaci hatás kiváltására, miáltal a tájékoztatás tartalma folytán az eljárás alá vont vállalkozás piaci előnyhöz juthatott más vállalkozásokkal, vagyis versenytársaival szemben.
2) Az eljárás alá vont vállalkozás különböző időpontban megszervezett kirándulásokon szóban ismertette meg potenciális vásárlóit áruja egészségre gyakorolt hatásairól.
Az ügynökök által tartott árubemutatókon elhangzottakkal kapcsolatban - az értékesítési forma alkalmazásakor egyébként szokásos, részletesebb írásbeli anyag és nagyszámú, a bemutatókon megjelent tanú kihallgatásának hiányában - a Versenytanács álláspontja szerint az árubemutatókon használt un. termékismertető volt alapul vehető annak megítélésénél, hogy az eljárás alá vont vállalkozás árubemutatóin elhangzottak alkalmasak voltak-e a fogyasztók megtévesztésére. A használati utasítás tartalma - a vizsgálati jelentésben foglaltakkal ellentétben - nem volt figyelembevehető a jogsértés megállapítása szempontjából, mivel annak a szóbeli tájékoztatás során történt használata nem volt bizonyított, míg a kihallgatott két tanú vallomása nem volt elégséges a teljes tájékoztatási tevékenység megalapozott megítélésére.
Az előzetes vélemény kiadása érdekében - a bizonyítás kiegészítése körében - a Versenytanács megkereste az ORKI-t azzal, hogy az orvosszakértői vélemény alapulvételével minősítse a termékismertetőben foglalt fogyasztói információkat.
Az ORKI tájékoztatása szerint a termékismertető 3. pontjában foglalt azon közlés nem helytálló, mivel az áru használata csak lokális fájdalomcsillapítást eredményez.
Fentieken túl a "Komplementer orvoslás újabb lehetőségei" címszó alatt közölt egyes közléseket kifogásolt az ORKI figyelemmel arra, hogy azokat nem támasztotta alá a lefolytatott vizsgálatokra tekintettel készült orvosi szakértői vélemény. Ilyen - klinikailag nem igazolt - rizikófaktorokkal kapcsolatos állításként nevesítették az "ártalmas noxák" között felsorolt nem megfelelő táplálkozást, környezeti stressz ártalmat és az elektrosmogot azzal, hogy ezek kiküszöbölésére az eljárás alá vonti áru nem alkalmas igazoltan.
A "mágnesmező terápia hatásai" címszó alatt közölt, egészségre gyakorolt hatások közül az ORKI nem találta klinikailag alátámasztottnak az áru csontrendszert (gerinc) erősítő és anyagcserét stabilizáló hatását, a salakanyag kiürítésének megkönnyítésére, a vegetatív idegrendszer harmonizálására, az immunrendszer erősítésére, valamint az elektrosmog káros hatásainak csökkentésére, illetve megszüntetésére alkalmas hatás fogyasztói tájékoztatásban való megfogalmazását.
A "vizsgálati eredmények" között, mint nem megalapozott állítást jelölte meg továbbá a termék általános regeneráló, valamint a trombózissal, illetve a migrénes, tensios fejfájással, stresszcsökkentéssel, az emésztés javításával, a salakanyag kiürítésének megkönnyítésével és az áru sportsérülésekkel és műtét utáni hatásával kapcsolatban megfogalmazott tájékoztatását is.
Egyebekben a termékismertetőben foglaltakat egybehangzónak találta a minősítési eljárás alapjául szolgáló orvosszakértői véleménnyel.
3) Az ügyben - részben a tájékoztatási formából adódóan - részletesen, valamennyi árubemutatóra kiterjedően, nem lehetett megállapítani, hogy egyes konkrét árubemutatókon - fentieket meghaladóan - mi hangzott el.
A vizsgálati eljárásban két fogyasztói minőségben résztvett tanú került kihallgatásra (Rauscher János, Zbisko Józsefné), kiknek vallomása egybehangzó volt a terméktájékoztatóban foglalt azon információkkal, miszerint az árura nézve az a szóbeli közlés is elhangzott, hogy az véd a sugárzástól, illetve segít a műtét utáni felépülésben. A termékismertető, továbbá fenti tanúk és Horváthné Tóth Erzsébet tanú vallomása alapján az is megállapítható volt, hogy az immunrendszerre gyakorolt hatás is az ismertetés tárgya volt.
4) A fenti adatok, illetve bizonyítékok birtokában kellett döntenie a Versenytanácsnak arról, hogy a Tpvt. 8. § (1) és (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogsértés megállapítása érdekében - az eljárás alá vont vállalkozás által előterjesztett bizonyítási indítvány alapján - szükségesnek, illetve indokoltnak látja-e az eljárás további folytatását figyelemmel arra, hogy csak további, az eljárás alá vont vállalkozás által indítványozott bizonyítás foganatosítása után lehetett volna megnyugtatóan állást foglalni abban, hogy a fogyasztói tájékoztatásokon megvalósult-e, illetve mennyiben, jogsértő magatartás.
A részben az eljárás alá vont vállalkozás által csatolt, másrészt a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Versenytanács nem találta aggálytalannak az ORKI által 43. sorszám alatt adott véleményt, mivel annak részben ellentmondtak az eljárás alá vont vállalkozás által 47. sorszám alatt csatolt szakértői vélemények (például az áru salakanyagok kiürítésére, emésztés javítására, csontsérülésekre, trombózisos megbetegedésre vonatkozó megállapítások), illetve azzal ellentmondó adatokat tartalmaztak a vizsgálat által beszerzett 17/2. sorszámú szakvéleményben foglalt adatok (például tenziós fejfájások) is, illetőleg azt kétségessé tették az eljárás alá vont vállalkozás által becsatolt iratok (például vegetatív idegrendszerre kifejtett hatás, stresszcsökkentés a szervezet regenerációját elősegítő hatás), mely utóbbi kérdésekben csak szakértő bevonásával lehetett volna megnyugtatóan állást foglalni annak érdekében. hogy a termékismertetőn alapuló eljárás alá vonti tájékoztatás komplexen megítélhető legyen.
A Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának I. fordulata értelmében a Versenytanács megszüntetheti az eljárást, ha annak folytatását nem látja indokoltnak.
A Gazdasági Versenyhivatal eljárásait közérdekből folytatja, így az esetben, ha valamely magatartás a piac tisztaságára, vagy a piaci versenyre gyakorolt hatását tekintve csekély súlyú, mellőzheti az eljárás megindítását, illetve dönthet az eljárás folytatásának mellőzéséről is.
A jelentéktelen piaci részesedéssel rendelkező, tevékenységét az eljárásban bizonyítottan hatósági engedélyek birtokában folytató eljárás alá vont vállalkozás ellen, - kinek tájékoztatása a már rendelkezésre álló adatok alapján nagyrészt orvosszakértői véleményen alapul - a Versenytanács álláspontja szerint függetlenül attól, hogy egészségre hatást gyakorló terméket forgalmaz, fenti szempontokat figyelembevéve nem indokolt az eljárás további folytatása, ezért az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszüntette az árubemutatókon elhangzott tájékoztatások tekintetében, mivel annak folytatását a közérdek nem indokolja.
5) Az eljárás alá vont vállalkozás a vizsgálati jelentés leadását követően igazolta, hogy a kirándulásokon akciós árat alkalmazott, így a Versenytanács a Tpvt. 8. § d) pontjába ütköző jogsértés megállapítását - a vizsgálati jelentésben foglaltakkal szemben - nem látta indokoltnak, ezért az eljárást ezen részében a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján - jogsértés hiányában - szüntette meg (Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pont II. fordulat).
6) A Tpvt. 81. §-a alapján az ügyfél a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított 3 napon belül kifogásolhatja írásban a vizsgálati eljárás szabálytalanságát.
Az eljárás alá vont vállalkozás képviselője a törvényes határidőn belül jelentett be eljárási kifogást, melynek figyelmen kívül hagyását a vizsgálói jelentésben, az eljáró Versenytanács pedig az eljárást befejező határozatban köteles megindokolni.
A vizsgálati eljárásban eljárt vizsgáló két - magát elfogultnak nem valló - tanút hallgatott ki az Áe. 30. § (1) bekezdése alkalmazásával, kik a versenyfelügyeleti eljárásban (mint az eljárás alá vont vállalkozástól vásárló - nem ügyfél - személyek hozzátartozói) nem minősülnek ügyféli hozzátartozónak.
A tanúk törvényes figyelmeztetést követően tettek vallomást, és azon túl, hogy alakszerű hibát nem vétett az eljárt vizsgáló, nem járt el helytelenül akkor sem, amikor a magukat elfogulatlannak valló tanúk vallomását a vizsgálati jelentésben figyelembevette.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy a tanúk vallomása nem mondott ellent a termékismertetőben írt tájékoztatásnak.
Az Áe. 25. §-a szerint az esetben, ha a közigazgatási szerv az ügyfél megidézését nem tartja szükségesnek, köteles őt (vagy képviselőjét) a tanúk kihallgatásáról értesíteni azzal, hogy a tárgyaláson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az ügyfél (vagy képviselője) távolmaradása az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.
Az Áe. az értesítés módját külön nem szabályozza, ugyanakkor az értesítés jogszerűsége érdekében indokolt az Áe. 22. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása.
Az Áe. 22. § (2) bekezdése szerint az idézést általában úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatást megelőzően legalább 5 nappal megkapja és a megjelenés őt munkájában lehetőleg ne akadályozza.
A fentiekből megállapíthatóan az Áe. nem ír elő un. kötelező tárgyalási időközt, mindazonáltal szükséges és indokolt minden eljárásban figyelemmel lenni arra, hogy a megidézett, illetve jelen esetben értesített személy képes legyen
Jelen ügyben a 2001. december 3-án kelt értesítést az eljárás alá vont vállalkozás képviselője december 7-én vette át, amikoris kérte a tárgyalás elhalasztását, minek - az iratokból megállapíthatóan - idő hiányában nem tudott eleget tenni a vizsgáló, tekintettel arra, hogy 2000. december 7-e pénteki, míg a tanúk kihallgatásának napja, azaz december 10-e, hétfői napra esett és a szabályszerűen idézett tanúk értesítésére már nem volt mód.
A Versenytanács álláspontja szerint, nem vitásan, lehetőleg minden esetben módot kell adni az ügyfélnek arra, hogy az eljárási cselekmények foganatosításánál jelen legyen, ennek ellenére azonban jelen esetben nem lehetett megállapítani eljárási szabálysértést, így az erre alapított vizsgálati kifogást a Versenytanács nem látta indokoltnak.
Budapest, 2002. március 26.
Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Zavodnyik József sk.
Ágoston Marika