Vj-161/2001/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Hewlett-Packard Company mint kérelmező és a Compaq Computer Corporation mint kérelmezett közötti összefonódás engedélyezése iránti eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az összefonódást engedélyezi.

A kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül további 8.000.000, azaz nyolcmillió forintot köteles megfizetni

A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

A tényállás

1. A kérelmezett tranzakció

1. A Hewlett-Packard Company (továbbiakban HP) és a Compaq Computer Corporation (továbbiakban Compaq) 2001. szeptember 4-én megkötött, a részvényesek által 2002. március 22-én aláírt és elfogadott "Átszervezési Terv és Megállapodás" c. szerződés (a továbbiakban Megállapodás) értelmében a HP irányítás szerez a Compaq felett. A Megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően a HP rá nézve kötelező ajánlatot tett a Compaq összes kibocsátott részvényeinek megszerzésére. A Megállapodás szerint a HP újonnan létrehozott, USA-ban bejegyzett, 100 %-os tulajdonú leányvállalata beleolvad a Compaq-ba, amely ügylet eredményeként a Compaq, mint a HP 100 %-os tulajdonában levő leányvállalata lesz a túlélő társaság. A Compaq jelenlegi részvényesei 0,6325 arányban cserélhetik be részvényeiket újonnan kibocsátott HP részvényekre. Az egyesülés után létrejött társaságban a jelenlegi HP részvényesek részvénytulajdona kb. 64 % lesz, míg a jelenlegi Compaq részvényesek részvénytulajdona kb. 36 % lesz.

2. Az ügylet zárásának előfeltétele volt az, hogy az Európai Bizottság és az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága engedélyezze az összefonódást. Az Európai Bizottság 2002. január 31-én hagyta jóvá az összefonódást, míg az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága 2002. március 6-án zárta le a vizsgálatot azzal, hogy a tervezett ügyletnek nincsen versenykorlátozó hatása az érintett piacokon. A tervezett összefonódást a fent említett hatóságokon kívül még Svájc, Kanada, Új-Zéland, Lengyelország és Lettország versenyhatóságai hagyták jóvá.

2. Az érintett vállalkozások

3. A HP nyílt részvénytársaság, amelynek részvényeit széleskörűen forgalmazzák A HP felett egyetlen részvényes (vagy részvényesek csoportja) sem rendelkezik irányítással. A HP számítástechnikai és képfeldolgozó termékek és szolgáltatások globális szállítója. Főbb üzleti tevékenységébe tartoznak a számítógépes rendszerek (beleértve a szervereket, asztali PC-ket, hordozható PC-ket, munkaállomásokat (workstations), a szoftver és adattárolási (storage) megoldásokat), információtechnológiai szolgáltatások (beleértve a tanácsadást, oktatást, tervezést és installációt, folyamatos támogatást és karbantartást, valamint IT szolgáltatások kihelyezését), valamint képszerkesztési (imaging) és nyomtatási rendszerek (beleértve printerek, szkennereket, fénymásolókat, faxokat, hálózatirányítási szoftvereket, hálózati megoldásokat, digitális fényképezést, képfeldolgozási megoldásokat, szoftver-megoldásokat és egyéb kapcsolódó szakértői/tanácsadói szolgáltatásokat).

4. A HP magyarországi leányvállalata - így az összefonódás közvetett résztvevője - a Hewlett-Packard Magyarország Számítástechnikai és Elektronikai Berendezéseket Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

5. A Compaq nyílt részvénytársaság, amelynek részvényeit széleskörűen forgalmazzák. A Compaq fölött egyetlen részvényes sem rendelkezik irányítással. A Compaq számítástechnikai termékek és szolgáltatások globális szállítója. Főbb üzleti tevékenységébe tartoznak a számítógépes rendszerek (beleértve a szervereket, az asztali PC-ket, hordozható PC-ket, munkaállomásokat (workstation), valamint szoftver és adattárolási (storage) megoldásokat) és az információtechnológiai szolgáltatások (beleértve a tanácsadást, oktatást, tervezést és installációt, folyamatos támogatást és karbantartást, valamint IT szolgáltatások kihelyezését).

6. A Compaq magyarországi leányvállalata - így az összefonódás közvetett résztvevője - a Compaq Computer Magyarország Számítástechnikai Kft, mely számítástechnikai termékeket, szolgáltatásokat és megoldási technikát kínál a magyar felhasználóknak. Tevékenykedik a fogyasztói kapcsolatok management szektorban, a tanácsadói szektorban és az e-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások területén.

7. Közvetett résztvevőnek minősül továbbá a Computer Compaq BDG Gmbh, mely hálózati partnerein keresztül személyi számítógépek, szerverek, vállalati tároló rendszerek, kézi információs készülékek értékesítésével foglalkozik az alábbi földrajzi területeken: Közép és Kelet Európa, Balkán, Oroszország és a volt Szovjetunió utódállamai, Görögország.

3. A piac

A.) Személyi számítógépek

8. A személyi számítógépek általános célra használható, egyszemélyes számítógép rendszerek. E piachoz tartoznak az asztali számítógépek, a hordozható számítógépek és a munkaállomások. Míg az asztali számítógépek magukban álló számítógépek, melyek használata egy fix helyhez kötött, addig a laptopok összetett számítógépek, beépített klaviatúrával, lapos képernyővel, nagy kapacitású merevlemezzel és akkumulátorral, privát vagy üzleti mobil ügyfelek részére tervezik, s mint ilyenek könnyen hordozhatók. Ma a laptopokat és az asztali számítógépeket megközelítően hasonló teljesítménnyel jellemzik. A Magyarországon forgalomba kerülő asztali számítógépek és laptopok kizárólag importból származnak.

9. A munkaállomások nagy kapacitású, önálló számítógépek, amelyikek tipikus felhasználási területei a nagy teljesítményű technikai alkalmazások. A munkaállomások kizárólag kereskedelmi felhasználók részére kerülnek értékesítésre. A PC-k és a munkaállomások közötti különbség a kínálati oldalon megszűnőben van, különösen a Windows NT alapú munkaállomások terén, amelyek nagyjából ugyanolyan input elemekből állnak össze, mint a PC-k: egy nagy teljesítményű asztali PC alkotóelemei 90%-ban azonosak a munkaállomás alkotóelemeivel.

10. A nemzetközi adatok, az EU Bizottság és kérelmezők állásfoglalása szerint egységesnek tekinthető a személyi számítógépek és hordozható laptopok piaca, mivel a laptopokért fizetett felár egyre nagyobb mértékben csökken, s még azt is eredményezheti, hogy a laptopok eladása a személyi számítógépek rovására nő.

11. A magyar viszonyokra is elfogadható azonban az a fajta megközelítés, amely alapján markánsabb szegmensként választható el az üzleti célú felhasználók magasabb felszereltségi szintet és nagyobb megbízhatóságot igénylő keresletével szembeállítható kis és középvállalkozói, valamint a magán célra vásárolt gépek piaca. Míg az előbbi kevésbé árérzékeny, de magas technikai felszereltséget és megbízhatóságot igényel a terméktől, az un. SOHO (small office home office) piac igen árérzékeny, ritkábban keresi a komplett rendszereket, alapfelszereltségét viszont folyamatosan bővíti. (Vj-66/2000.)

12. Az érintett piac a fent ismertetett sajátosságokra való tekintettel s a termék jellegéből adódóan igen sok színű s folyamatosan, dinamikusan változó. A szakadatlan műszaki fejlesztésekre és információáradatra a piaci szereplőknek azonnal reagálniuk kell, hogy megfeleljenek az állandóan változó igényeknek. Az új fejlesztésekről szóló információk azonnal hozzáférhetőek bármely kommunikációs csatornán, s a kereskedők - importigényük állandó változtatásával - azonnal, szinte napokon belül reagálnak a felmerülő igényeknek megfelelően. Amennyiben egy kereskedő nem felel meg ezeknek a gyorsan változó igényeknek, s nem tudja a vevőköre számára biztosítani az új fejlesztések azonnali kínálatát, vagy nem tudja az egyéni igényeit a személyre szabott konstrukcióval kielégíteni, nem felel meg az adott piac követelményeinek.

B.) Kézi információs készülékek

13. A kézi információs készülékek piacát a Versenytanács - a kérelmezők álláspontjával egyezően - két jelentős piaci szegmensre bontotta:

a.) Kézi számítógépes készülékek, más néven kézi készülékek, amelyek zsebméretűek, és különböző információk kezelésére és tárolására alkalmasak. (számítás, adatgyűjtés, adattárolás, adatátvitel és információhoz való hozzáférés) Képesek lehetnek vezeték nélküli működésre és kiegészíthetők külső modemmel.
b.) Mobil telefonok, beleértve a passzív telefonokat, amelyeket elsősorban hangfelhasználásra terveztek és teljeskörű, kétirányú szinkronizációt tesznek lehetővé.

C.) Szerverek

14. A szerver olyan hálózatra csatolt számítógép, amely együttműködik a hálózat irányító szoftverével annak érdekében, hogy a hálózat olyan különböző erőforrásait irányítsa, mint a hozzáférést biztosító készülékek, nyomtatók és lemezmeghajtók. A fogyasztók, a vállalkozások, a kormányzat, az oktatási és katonai szféra számos speciális végfelhasználói célra használnak szervereket. Ezek lehetnek helyi számítógépes hálózatok irányítása, hálózati adattárolás és nyomtatás, tárhely biztosítás (web hosting) és adatbázis management, stb.

15. A szerverek különböző adottságokkal rendelkeznek a funkció és teljesítmény tekintetében. Nagy különbségeket mutathatnak sebesség, megbízhatóság, rendelkezésre állás és hozzáférés tekintetében. A végfelhasználó által igényelt speciális funkció és eltérő teljesítmény miatt a szerverek ára meglehetősen változó. Az ár függ attól az operációs rendszer szoftvertől (OS), amelynek futtatására a szervert tervezték, valamint a szerverre installált processzorok számától és típusától.

16. Az iparág elemzői a következő árszegmensekre osztják a szerver piacot:

a.) Alapszerverek

(100.000 USD alatti ár)

b.) Közepes szerverek

(100.000 és 999.999 USD közötti ár)

c.) Csúcs szerverek

(1.000.000 USD feletti ár)

D.) Tárolók

17. A számítógépes tárolás a számítógép processzorai számára az adatokat elektromágneses vagy optikai formában őrzi meg.

18. Egy tárolórendszer háromféle tároló eszközt tartalmazhat: mágneslemezeket, optikai technológiákat (pl. CD vagy DVD) és szalagokat. A professzionális tárolómegoldások általában lemez-tömböket használnak. Ezek olyan szekrények, amelyek többek között az áramkört, az elektronikát és a lemez-meghajtókat veszik körül.

19. A tárolók közül a vállalati lemeztároló az, amelyet jelen összefonódás elsődlegesen érint. Három alapvető lemeztároló topológia van:

  • -

    közvetlenül csatolt tároló (direct attached storage - DAS)

  • -

    hálózati csatolású tároló (network attached storage - NAS)

  • -

    tároló területi hálózat (storage area network - SAN)

20. A DAS a hagyományos technológia a lemeztároló rendszereknek a szerverrel történő közvetlen összekapcsolására. A NAS és SAN hálózati tároló megoldás típusok. A tároló ágazatot az elmúlt években gyors és növekvő elmozdulás jellemezte a tároló megoldások hálózati kialakításának irányában (mivel a hálózati tároló számos ár- és teljesítményelőnnyel rendelkezik).

21. A tárolók piaca két csoportba osztható annak alapján, ahogy azok értékesítésre kerülnek.

  • a.)

    szerver tároló - csupán a szerver vásárlás velejárója. A szerver tárolásához a tároló-elem általában a szerver-vásárlás járulékos része, külön nem kapható.

  • b.)

    a vállalati tároló - a vásárlók független tároló-vásárlási döntést hoznak (vagyis e döntés független a szerver-vásárlási döntéstől)

Az egyéb tárolók szegmenséhez tartoznak a hálózati elemek, a tároló irányító szoftverek, a szalagtároló rendszerek, és az optikai tároló rendszerek.

E.) Nyomtatók

22. Az érintett piac az otthoni és professzionális nyomtatók piaca. Ez a piac magában foglalja az asztali számítógépekhez és hálózatokhoz kapcsolódó tintasugaras és/vagy lézer nyomtatók által otthoni vagy irodai környezetben nyomtatott oldalak kivitelezését. Az építészek, mérnökök, grafikai tervezők és gyors nyomdák által használt nagy tintasugaras nyomtatók valamint a próbanyomás céljára használt kereskedelmi nyomtatók szintén értelmezhetők a piac részeként. Az érintett árupiac pontos meghatározását ebben az esetben nem tartotta fontosnak a Versenytanács, mivel a legszűkebben meghatározott árú piacon sem merültek volna fel versenyaggályok.

23. A nyomtatók piacára az intenzív verseny és a gyors technológiai újítások jellemzőek. A nyomtatók néhány év alatt elavulnak, s igény szerint igen gyorsan korszerűbb típusra cserélik azokat. Ez a gyors innovációs jellegű csereigény Magyarországon is jellemző, de - a gazdasági lehetőségek szűkebb volta miatt - valamivel lassúbb a folyamat, mint Európában, vagy a világpiacon.

F.) IT szolgáltatások

24. Az IT szolgáltatások körébe tartozik minden, az informatikai technológiával kapcsolatos szolgáltatás. Ilyen szolgáltatás többek között:

  • -

    IT management szolgáltatás (igényfelmérés, eszközkezelés, rendszerkezelés, beszerzés és eladás, helyszíni hardver karbantartás, helyszíni softver karbantartás)

  • -

    Vállalkozás management szolgáltatások (üzleti folyamatok vagy működési területek - logisztika, emberi erőforrások - kiszervezése)

  • -

    Szoftver fejlesztés és integráció (egy adott ügyfél specifikus igényeinek kielégítését célzó IT rendszermegoldás kialakítása, tervezése, bevezetése és projektvezetése)

  • -

    IT és vállalkozási tanácsadás (azaz tanácsadás a vezetőség döntéseinek meghozatala során)

  • -

    Szoftver karbantartás és -támogatás

  • -

    Hardver karbantartás és -támogatás

  • -

    Személyzet betanítása és képzése

  • -

    Tranzakció feldolgozás (olyan üzleti tevékenységek kiszervezése, amelyeknél szolgáltatási kapacitások nagy volumenének pontos, időbeni és hatékony működése szükséges

  • -

    Az e-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások

25. A fenti sokszínű szolgáltatási tevékenységen belül - bár az IT piac részpiacai egyre inkább közelítenek egymáshoz, és a meghatározott szolgáltatások határai a nemzetközi viszonyokhoz hasonlóan is egyre inkább elmosódnak, s a fogyasztók egyre inkább egy csomagban igénylik specifikus igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat, az Európai Unió Bizottságának határozatában az alábbi hét szegmenst különbözteti meg:

  • 1.

    Hardver karbantartás

  • 2.

    Softver karbantartás

  • 3.

    Tanácsadás

  • 4.

    Fejlesztés-beillesztés

  • 5.

    IT management szolgáltatások

  • 6.

    Üzleti management szolgáltatások

  • 7.

    Oktatás és gyakorlat

26. Az IT szektorban a gyors változások bekövetkeztével az eddig is széles körű helyettesíthetőség még tovább növekszik, s ez igaz a magyar piacra is. Számítástechnikai szakemberek körében a régebben közismert un. hardver és softver megkülönböztetés helyett egyre gyakrabban találkozunk az informatikus megnevezéssel, aki egyaránt képes a gépjavításra és a programgondok megjavítására, s adott esetben rendszergazdaként is működik, s ellátja a tanácsadó szerepet is. Magyarországon ez az a piac, amelyen a kis- és középvállalkozók a sokszor alapárban nyújtott plussz szolgáltatásokkal meg tudják őrizni versenyképességüket a piacon. Míg a nagy forgalmazók elsődlegesen az ár területén versenyeznek, kedvezőbb árral és akciós termékekkel, addig a kis- és középkereskedők a háttér-szolgáltatások nyújtásával, a tanácsadási tevékenységgel, a bővítési lehetőségekről szóló tájékoztatással nyerik meg ügyfeleiket.

27. A Versenytanács véleménye szerint az IT szolgáltatások piacán lezajló változásokra tekintettel a piacot nem célszerű al-szegmensekre bontani, az kezelhető egységes egészként.

II.

Jogi értékelés

1. A Tpvt. hatálya

28. A Tpvt. 1. § szerint a törvény hatálya alá tartozik a vállalkozás külföldön tanúsított magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet. A Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata szerint a külföldi vállalkozások közötti összefonódás hatása érzékelhető Magyarország területén, ha azok leányvállalataik révén a magyar piacon jelen vannak. Tekintettel arra, hogy mind HP, mind Compaq rendelkezik Magyarországon bejegyzett társaság felett irányítási joggal, az összefonódás a Tpvt. hatálya alá tartozik.

2. Engedélyköteles összefonódás

29. A Tpvt. 24. §-a (1) bekezdése szerint a vállalkozások összefonódásához engedélyt kell kérni a Gazdasági Versenyhivataltól, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a 10 milliárd forintot meghaladja, valamint az irányítás alá kerülő vállalkozásnak - az e vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes - előző évi nettó árbevétele meghaladta az 500 millió forintot.

30. A HP nettó árbevétele Magyarországon 2000-ben 51.150.143 ezer forint volt. 2000-ben a Compaq nettó árbevétele Magyarországon 36.578.170.797 Ft volt. E számok alapján az általuk végrehajtott összefonódás engedélyköteles.

3. Az összefonódás engedélyezhetősége

31. A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.

Az érintett piacok

32. A Versenytanács a tényállásban ismertetett körülmények alapján az alábbi árupiacokat vizsgálta meg:

A) Személyi számítógépek
B.) Kézi információs készülékek
C.) Szerverek
D.) Tárolók
E.) Nyomtatók
F.) IT-szolgáltatások

33. Az IT szolgáltatások kivételével valamennyi fent meghatározott árupiacról elmondható, hogy Magyarországnál szélesebb az érintett piac, mely feltehetőleg legalább Európára terjed ki, illetve meghatározható akár globális piacként is. A földrajzi piac pontos meghatározását azért nem tartotta szükségesnek a Versenytanács, mivel az összefonódás az érintett piac legszűkebb meghatározása (Magyarország) mellett sem vetett fel versenyaggályokat. Az IT szolgáltatások esetében a Versenytanács Magyarországot tekintette érintett piacnak.

A versenyhatások értékelése

A.) Személyi számítógépek

34. A piac jellemzően sokszereplős, második legnagyobb forgalmazója kérelmező Compaq 19,9 %-os piaci részesedésével. Másik kérelmező Hewlett-Packard piaci részesedése 9,8 % 2000.évi IDC adatok alapján (IDC az informatika területén elfogadott legjelentősebb független piackutató cég).

35. Az összefonódás megvalósítása után a felek várható piaci részesedése 29 %-ra tehető, amely az érintett piacon a legmagasabb piaci részesedés lesz. Ez a piaci részesedés ugyanakkor nem fog versenyjogi aggályokra okot adni az alábbi tényezők miatt:

a.) A piacralépés és terjeszkedés csekély fokban korlátozott

A termék jellegéből adódó - asztali számítógépek és hordozható számítógépek, valamint nagy teljesítményű számítógépek és munkaállomások között - széleskörű a helyettesíthetőség, a termék alkotóelemeinek - processzorok, monitorok, stb - helyettesíthetősége 90 %-ot eléri, és a kisebb, munkaállomási célra szánt gépek teljesítménye és felszereltsége is egyre inkább közelít az összetettebb feladatok ellátására keresett gépekéhez. A piac az import megkötések hiányában nyitott, a gyors forgási sebesség és az import árak naprakész követése miatt belépési korlátok gyakorlatilag nincsenek.

Gyakorlatilag minden piaci szereplő számára ugyanazok a beszerzési források állnak nyitva, s ezek hozzáférhetők az új piaci belépők számára is. Néhány kivétel azonban akad, amikor egy magyar cég anyavállalata forgalmának nagysága miatt jelentős kedvezményeket tud elérni, de ez jellemzően a már szoftverrel forgalmazott gépekre igaz. A nyitottságot növeli, és a piacra lépés költségeit csökkenti a közelmúltban végrehajtott vámtarifa kulcs csökkentése (5 %-ról 0 %-ra), amely a kereskedelmi nyitókészlet értékét csökkenti, és hozzájárulhat az ár csökkenésén keresztül a SOHO piaci kereslet növekedéséhez.

b.) A piacralépés tekintetében nincs gyártási korlát

Egy vállaltnak nem szükséges jelen lennie a gyártás piacán, ahhoz, hogy ebbe az iparágba belépjen. A belépést és a terjeszkedést segíti elő a széles körű hozzáférés a szerződéses gyártókhoz (pl. Solectron, MiTAC, FIC).

c.) A piacralépés/terjeszkedés tekintetében a marketing és a K+F költségek nem jelentősek, valamint a márkanév nem korlátozza a piacra történő belépést

A márkanév reklámozása szükségtelen ahhoz, hogy a fogyasztói PC szegmensben sikert lehessen elérni, mivel a személyi számítógép piac általában és szegmensek szerint sem márkanév érzékeny piac. Egy gép eladhatóságát általában csak a processzor és a rajta futó programok típusa határozza meg. A gépeket az Intel Inside és Windows feliratok és tartalom teszi eladhatóvá. Ez egyben azt is mutatja, hogy a márkanév sem korlátozza a piacralépést. A PC-k különböző rendszerek közötti kompatibilitást biztosító architektúrán alapulnak és a piacralépést semmilyen szellemi tulajdonjog nem gátolja. Az Intel és a Microsoft ezen túlmenően jelentősen támogatja saját propaganda és forgalmazási céljainak megfelelően az új forgalmazók piacra lépését, amely az ő már bevezetett márkanevük - s természetesen árbevételük - növekedését is jelentősen elősegíti.

A piacralépéshez nem szükséges az sem, hogy jelentős költségeket áldozzanak a kutatásra és fejlesztésre, mivel ezt a munkát a PC alkatrészek szállítói és a szerződéses gyártók végzik el.

d.) A piacralépés tekintetében nincsen disztribúciós korlát

A PC kereskedők többféleképpen dobhatják termékeiket a piacra. Az értékesítés történhet akár közvetlenül (pl. Interneten keresztül) vagy közvetve (pl. viszonteladó vagy kiskereskedő segítségével).

e.) A vevők általi átváltásnak nincsenek költségei

A felhasználók általi átváltásnak nincsenek költségei és ez megkönnyíti a piacra történő belépést, illetve terjeszkedést. A vevők nincsenek kötve egyetlen szállítóhoz se, mivel a szoftverek teljes mértékben alkalmasak a más szállítók PC-jében történő felhasználásra. Ez az alapelv igaz a hardver kompatibilitás szempontjából is.

f.) Kínálati oldali helyettesíthetőség

A kínálati oldalon is nagy a helyettesíthetőség, és a piacon jelenlevő cégek igen gyorsan és rugalmasan reagálnak a piac igényeire, s naprakészen követik a technológia változásokat is, amelyek Európában és a világon zajlanak. Szinte minden kereskedő jelen van az érintett piac valamennyi szegmensén, és nagyon rövid időn belül képes a vevők legspeciálisabb igényeinek is megfelelni.

36. A piac nyitottságából adódóan elképzelhető, hogy az összefonódás által létrehozott tőkekoncentráció a fejlesztések és a hatékonyság növelésével hozzájárul a műszaki fejlesztések mind gyorsabb eljuttatásához a vevői oldalra, s az adminisztratív korlátok oldásával várhatóan adott árszinten, de magasabb technikai színvonalon tudják majd kielégíteni a jelentkező keresletet.

B.) Kézi információs készülékek

37. A kérelmezők csupán a kézi készülékek piacán vannak jelen, Jordana (HP) és iPAQ (Compaq) márkanevű termékeikkel. A gyártást Távol-Keletre helyezték, mint ez ezen iparág sajátja is. A HP piaci részesedése 3%, míg a Compaq részesedése 17%.

38. A termék magyar importjával kapcsolatosan nincsenek korlátozások, a kérelmezők piaci részesedése ( HP:3%, Compaq:17%) még az összefonódás után sem valószínűsíti ezen érintett piacon versenyaggályok felmerülését. Az alacsony részesedések mellett a piac jellemzői, így a rohamos növekedés, a gyors technológiai váltások, és a könnyű piacra lépés is a fent említett következtetést erősítik meg.

C.) Szerverek

39. Kérelmezők közül az alapszerver piacon mind a Compaq (27,5 %), mind a HP (16,2 %) viszonylag magas piaci részesedéssel rendelkezik. Az összefonódás megvalósítása után együttes piaci részesedésük 43,7 % lesz, amely magasabb, mint a piacvezető IBM 28,6 %-os részaránya.

40. Bár a piaci részesedés magas volta aggályosnak tűnhet, a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy ezen a részpiacon sem jön létre olyan erőfölény, amely az engedély megtagadásával kell járjon, az alább részletezett tényezők miatt:

  • a.)

    A piaci részesedés nem tükrözi a tényleges piaci erőt ezen a piacon a technológia gyors változása következtében.

  • b.)

    A HP és a Compaq erős versenynek lesz kitéve a Sun, a Dell, az IBM és más vállalkozások részéről. Mind a Dell, mind pedig az IBM agressziv verseny folytat. Ezt tükrözi például, hogy a Dell az elmúlt három évben megduplázta az eladásait a világpiacon, és növekedését a hatékony közvetlen értékesítési modelljéből származó költségelőnye hosszútávon is megalapozza.

  • c.)

    Az ún. " fehér ház szállítók [1] " is képesek jelentős versenynyomás kifejtésére.

  • d.)

    A Compaq és a HP nem voltak egymásnak jelentős versenytársai. Míg a Compaq technológiai vezetőnek számít, addig a HP alapvetően technológia követő.

41. A közepes szerver-piacon a kérelmező piaci részesedése viszonylag alacsony (HP: 14,8 %, Compaq: 9,3 %), s még az összefonódás megvalósítása után is csak a harmadik legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozó lesz a piacon a HP.

42. Ezen a szegmensen az összefonódás engedélyezése után kialakuló piaci helyzet a fent ismertetett okokból adódóan nem ad okot versenyszempontú aggályok felmerülésére.

43. A csúcs szerverek piacán 1999-ben négy szerver került értékesítésre, amelyből kettőt a Compaq adott el. A HP nem forgalmazott csúcs szervert sem 1999-ben, sem 2000-ben. 2000. évben a Compaq 5 csúcs szervert értékesített Magyarországon, amely a forgalom 100 %-át tette ki.

44. Fenti számok alapján nem várható, hogy a tervezett összefonódás hatással lenne a már fennálló piaci viszonyokra e piaci szegmensen.

45. Kérelmezők kijelentése szerint az általuk egységesként megítélt szerver piacon a tervezett összefonódás több szempontból is hozzájárul a verseny növekedéséhez. Véleményük szerint a két társaság egymást kiegészítő erősségeinek és technológiának egyesítése hozzájárul majd az új technológiai megoldások fejlődéséhez. Az összefonódás után emelt szintű UNIX platform fejlesztés valósulhat meg, amely azt eredményezheti, hogy hosszú távon alternatívája legyen a Microsofthoz tartozó Windows, a Sunhoz tartozó Solaris és az IBM-hez tartozó AIX és egyéb platformoknak. A tervezett vállalatnagyság hozzájárulhatna ahhoz is kérelmezők véleménye szerint, hogy közvetlen értékesítés alakuljon ki a piacon.

D.) Tárolók

46. A magyar vállalati tárolók piacára nem készült IDC piackutatás. A HP becslése szerint piaci részesedése 2000-ben 9,4 % volt. A 2000.évi becsült piac Magyarországon 42 millió USD. A fő versenytársak az IBM, Siemens, Dell, EMC. Ezen becsült piacméret alapján a Compaq piaci részesedése 2000-ben 30 % volt a magyar vállalati tároló piacon.

47. A magas piaci részesedés következtében fokozottan kellett vizsgálni, hogy nem alakul-e ki a verseny szempontjából hátrányos struktúra ezen az érintett piacon. A Versenytanács a piac jellemzőit mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az összefonódás ezen a piacon sem eredményez olyan állapotot, mely verseny szempontú aggályokra adna okot. E következtetést - hasonlóan a 31. pontban foglaltakhoz- az alábbi tényezők alapozzák meg:

  • a.)

    A HP-on és a Compaqon kívül számos versenytárs jelen van a piacon, így pl. a piacvezető EMC, a Dell, az IBM, és a Sun. Ezen vállalatok mindegyike intenzív versenyt folytat és globális szinten értékesíti a tároló megoldások széles választékát.

  • b.)

    Az iparág rendkívül dinamikusan fejlődik.

  • c.)

    Magyarországon nincsen gyártás, a tárolók piaca az import nyitottsága miatt azonos jellemzőket mutat a nemzetközi piacokkal. Ezen túlmenően a termék relatív szállítási költsége alacsony.

  • d.)

    A terméket a gyors váltás jellemzi, mert a más területeken végrehajtott és a piac által elvárt fejlesztéseket e termék piacának is követnie kell. A fejlesztési tőke erőteljesen áramlik ebbe az iparágba, s más területen nagy piaci részesedéssel rendelkező vállalatok is invesztálnak ebbe a dinamikusan fejlődő területbe.

48. Az egyéb tároló termékek közül a hálózati elemek piacán csak a HP van jelen. A tároló irányító szoftverek piacán mindkét fél globális piaci részesedése igen alacsony, néhány százalék körüli. A szalagtároló rendszerek piacán a Compaq csak értékesít, a HP piaci részesedése 10 % körüli globálisan. Az optikai tároló rendszerek piacán csak a HP van jelen. A Compaq ezen a piacon nincs jelen és nem is tervezi belépését. A HP fogyasztói optikai tároló-rendszereket is értékesít (CD és DVD írók, digitális fényképezőgépek)

E.) Nyomtatók

49. Magyarországon csak a HP van jelen a nyomtatók piacán, piaci részesedése darabszám szerint 47,2 %, értékben 53,3 %. Tekintettel arra, hogy bár az összefonódás után felek részesedése magas lesz, illetve magas marad, az összefonódás nem hoz létre új piaci helyzetet, így az összefonódás megvalósítása nem ad okot versenyszempontú aggályra.

F.) IT-szolgáltatások

50. Az 27. pontnak megfelelően definiált piacon - melynek al-szegmensei mindegyikén jelen vannak kérelmezők - az összefonódás az alacsony piaci részesedések - HP 0,8 %, Compaq 7,4 % - a piac dinamikája és nyitottsága miatt nem hoz létre olyan helyzetet, amely Magyarországon versenyproblémához vezetne.

Összegzés

51. Az érintett piacok mindegyikére a nyitottság, a dinamikus változás, a konkurensek viszonylag nagy száma, a termékek szempontjából pedig a nagyfokú helyettesítési rugalmasság jellemző. A piacok nyitottak mind keresleti, mind kínálati oldalról. Azokon a magyar piacokon, ahol a piaci részesedés kirívóan magas, már a tervezett összefonódás előtt is magas volt, tehát a fennálló piaci viszonyok nem változnak a fúzió megvalósításával.

52. A vállalati összefonódások várható hatásainak megállapításakor nemcsak azokkal a hatásokkal kell számolni, amelyek mindkét vállalatcsoport által forgalmazott "érintkező" termékek piacán alakulnak ki. Káros vagy előnyös versenyhatások alakulhatnak ki azokon a piacokon is, amelyeken a két vállalatcsoport nem érintkezik. Ez utóbbi versenyhatásoknak alapvetően két fajtája van: a) az un. portfólió-hatás; és b) az un. konglomerátum-hatás. Az előző hatás lényege, hogy az egyesülő vállalatok együtt szélesebb termék-skálát kínálnak, amellyel negatív hatások is együtt járhatnak, például azért, mert olyan termékeket kapcsolnak össze, amelyek ugyanazon termelési vertikum különböző fázisaihoz kapcsolódnak. Jelen esetben megállapítható, hogy mind a személyi számítógépek, mind a szerverek tekintetében kiegészítő, de nem elengedhetetlen termék a nyomtató, a komplex, nyomtatóval együtt történő vásárlás leginkább a nagyvásárlókra jellemző. Ott sem gyakori azonban az, hogy a komplett konfiguráció vagy a szerver beszerzésével feltétlenül egyidejűleg, és egy helyen történne a beszerzés, így a portfólió-hatás sem ad okot versenyszempontú aggodalomra.

53. A konglomerátum-hatás arra utal, hogy a két vállalatcsoport egyike által érintett termékpiacon akkor is kialakulhat káros versenyhatás, ha azok nem tartoznak ugyanazon termelési vertikumhoz, egyszerűen azért, mert az ott megjelenő vállalat mérete nagyobb lett. A nagyobb méretű és gazdasági hátterű vállalat, - amellett, hogy jobban ki tudja használni az esetlegesen meglévő növekvő skálahozadékból származó előnyöket - nagyobb eséllyel képes horizontális versenykorlátozó magatartás (például a versenytárs kiszorítását célzó ragadozó típusú árképzés) megvalósítására. Jelen esetben a versenytársak tőkeereje, a piac gyors változása, és a belépési korlátok hiánya miatt nem valószínűsíthető az, hogy a tőkekoncentráció hátrányos következményekkel járna.

54. A Versenytanács ennek alapján megállapította, hogy a szerződéssel létrejövő összefonódás a Tpvt. 30. §-ának (1) bekezdésére tekintettel nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt az érintett piacon, így a kérelmezett szerződéssel létrejövő összefonódás engedélyezése a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján nem tagadható meg.

III.

Eljárási kérdések

55. A Versenytanács határozatát - az ügyfél kérelmére - tárgyaláson kívül hozta meg, a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pont alapján, mivel nem volt nyilvánvaló, hogy az összefonódást követően a kérelmező nem került erőfölényes helyzetbe. A Versenytanács korábbi gyakorlatának (pl. Vj-40/2001) megfelelően nyilvánvalóan engedélyezhető egy összefonódás, ha annak eredményeképpen a felek piaci részesedése alacsony lesz és az érintett piac meghatározása nem okoz nehézséget a Versenytanácsnak. Jelen eljárásban több olyan érintett piac volt, melyen a felek összefonódás utáni részesedése meghaladja a 30 %-ot, így a Tpvt. 63. § (3) bekezdése a.) pontja ac.) alpontja nem volt alkalmazható

56. A Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelemmel egyidejűleg megfizettet kettőmillió forinton felül- a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül további nyolcmillió forintot köteles megfizetni.

57. A jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2002. május 2.

Jegyzetek

  • :: d1e722

    Olyan társaságok, melyek más társaságok által gyártott alkatrészekből gyártanak számítógépeket, illetve harmadik fél gyártóktól vesznek meg teljesen összeszerelt PC-ket. A fehér ház gyártók a végterméket vagy a saját márkanevükkel értékesítik, vagy márkanév nélküli PC-ket adnak el.