Vj-179/2001/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az ÖKO-10 UBM Kft. (Pilisvörösvár) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

Jelen határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont.

Indoklás

I.

  • 1)

    A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban GVH) - piaci információkra támaszkodva - az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján verseny-felügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy az ÖKO-10 UBM Kft. (a továbbiakban: ÖKO-UBM) eljárás alá vont vállalkozás visszaélt-e a szabadalmi jog biztosította monopóliumából fakadó gazdasági erőfölényével, továbbá, hogy a versenytársakkal és szerződéses partnerekkel szembeni magatartása jogsértőnek minősül-e a Tpvt. 21.§-ban foglaltak értelmében.

II.

  • 2)

    Az ÖKO-UBM eljárás alá vont vállalkozás 1999 őszén alakult a tönkölybúza teljes vertikumban történő hasznosítására. A tönkölybúza ősi magyar búzafajta, amelynek nemesítési folyamata 1980-ban kezdődött Magyarországon. Ősi, szívós jellegénél fogva ellenálló képessége kiváló, és kedvező termesztési tulajdonságokkal rendelkezik: a hagyományos búzafajtákhoz képest fele mennyiségű vetőmag szükséges a termesztéshez. A köztermesztésben alkalmazott búzafajtáknál lényegesen jobb minőségi, beltartalmi mutatókkal rendelkezik. Magasabb fehérjetartalma, aminosav-összetétele következtében az emberi szervezet nagyobb hatékonysággal dolgozza fel a tápanyagokat, mint a hagyományos fajták. Kedvező tulajdonságainál fogva, a tönkölybúza alternatív tápanyagforrása lehet az egészségmegőrző és betegségmegelőző programoknak.

  • 3)

    A nemesítési folyamat eredményeképpen, két kutató ÖKO-10 néven tönkölybúzafajtát fejlesztett ki, amelyre szabadalmi bejegyzést és védettséget 1995-ben kaptak. 1995-től takarmányként forgalmazták, 1998-tól - az állami elismerés és bejegyzés után - emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítették. 2000-ben az Európai Unió (a továbbiakban: EU) országaiban is szabadalmi oltalmat kapott és felkerült az EU fajtalistára.

  • 4)

    A fajta teljes vertikumban történő hasznosításra létrejött ÖKO-UMB eljárás alá vontnak a fajtatulajdonosok fajtahasznosítási jogot biztosítottak, ami kiterjedt a nemesítés, a termelés, és a végfelhasználás folyamataira. Az ÖKO-UMB mintegy 250 gazdálkodóval kötött szerződést az ÖKO-10 tönkölyfajta termesztésére, ami hozzávetőleg 10.200 hektár termőterületet (egyharmada bio-terület) érintett. A szerződés szerint a termesztő vállalta, hogy mind a vetőmagot, mind a megtermelt búzát kizárólag az ÖKO-UBM vállalkozástól veszi, illetve adja el. Az eljárás alá vont vállalkozás kizárólagos jogot élvezett mind a belföldi értékesítés, mind az exportértékesítés terén.

  • 5)

    2001 tavaszán az eljárás alá vont vállalkozásnak a bio-minősítési tanúsítvány késedelmes kiadása miatt fizetési nehézségei támadtak. A Biokontroll Hungária Kft., amely a SKAL Hungary Kft.-től átvette a területek minősítésével összefüggő munkát, nem adta ki a termelőknek a minősítési okmányokat a betakarítás idejéig (augusztus), a termelők ugyanakkor a szerződésnek megfelelően leadták terményeiket a felvásárló telepeken. A bio-minősítés hiányában mintegy 20.000 tonna tönkölybúza állt hombárokban, amelynek értékesítése hagyományos termékként jelentős veszteséggel járt volna. A forgalmazás megakadása miatti forgóeszköz hiány miatt az OKO-UMB vállalkozás a szerződésben meghatározottnál alacsonyabb felvásárlási árat ajánlott a termelőknek.

III.

  • 6)

    A Tpvt. 69.§ (1) bekezdése alapján eljáró, és a nevének közléséhez hozzájáruló Natur Gold Farms Kft. bejelentő sérelmezte, hogy az ÖKO-UMB vállalkozás értékesítési gondjai miatt nem teljesítette szerződési kötelezettségét, s annak ellenére sem járultak hozzá az ÖKO-10 szabad értékesítéséhez, hogy a 2001. évi termés pénzbeni ellenértékét nem fizették ki a termelőknek. A bejelentő előadta, hogy az eljárás alá vont minden rendelkezésére álló eszközzel megpróbálja ellenőrizni a tönkölybúza termesztését országszerte, s a Központi Vámhivatalnál is kezdeményezték azon tönkölyszállítmányok feltartóztatását, amelyet nem az ÖKO-UBM indít külföldre.

  • 7)

    A bejelentő előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont nem veszi figyelembe, hogy az ÖKO-10 fajtán kívül létezik a bejelentő érdekeltségébe tartozó "Frankenkorn" elnevezésű tönkölyfajta is, amit 2001. szeptember 24-én hivatalosan is bejegyeztek. A 6) pontban leírtak következében a bejelentő tönkölyszállítmányát feltartóztatták a határon, ami két hónapos utánjárást, eredetigazolási ügyintézést, és fizetési, bevételi késedelmet okozott a bejelentőnek. Ugyancsak feltartóztatták a bejelentő által a Ladifarm Kft.-nek értékesített "Frankenkorn" tönkölyszállítmányt, s az eredetet bizonyító dokumentumok ellenére bírósági végzés megszületésétől teszik függővé a kivitel engedélyezését.

  • 8)

    A bejelentő vélekedése szerint az az eljárás alá vont versenykorlátozónak tartja az eljárás alá vont 7) pontban leírt magatartását, véleménye szerint a fenti esetben nem a szabadalmi jogok védelméről van szó, hanem arról, hogy az ÖKO-UBM kiforgatja a szabadalmi törvényt, és szándékosan a versenytársak ellehetetlenítésére használja azt.

IV.

  • 9)

    A Versenytanács - egyetértve a vizsgálói jelentéssel - megállapítja, hogy szabadalommal védett árú esetében el kell választani a polgári és a versenyjogi következményeket. A gazdasági szereplők közötti szerződések teljesítését, a vitás kérdések rendezését, a felelősség megállapítását, és az esetleges kártérítést a polgári jog szabályozza. Versenyjogi aspektusból azt kell vizsgálni, hogy az eljárás alá vont indokoltan ragaszkodott-e a szerződés teljesítéséhez a hiányzó bio-minősítés esetén. A Versenytanács megítélése szerint az ÖKO-UBM magatartása nem minősül a szabadalmi védelemből fakadó gazdasági erőfölénnyel történő visszaélésnek, tekintettel arra, hogy a minőségi tanúsítvány késése nem indokolja a termék jelentős veszteséggel történő értékesítését.

  • 10)

    A 128/1997. (VII.24) Kormányrendelet felhatalmazza a vámszerveket, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértőivel szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedést tegyen. Az idézett kormányrendelet szerint a jogsértő áruk belföldi forgalomba hozatalának, kivitelének megakadályozása érdekében kérelem terjeszthető elő. A kérelem benyújtására jogosult a szellemi tulajdonjog védelmének jogosultja; védjegyoltalom esetén a védjegylajstromba vett felhasználó. Az elfogadott kérelem alapján a vámhatóság a vámkezelni kívánt árút közvetlen vámfelügyelet alá veszi, és erről a jogosultat haladéktalanul értesíti. A vámhatóság - megfelelő adatok birtokában - hivatalból is intézkedhet.

  • 11)

    A közvetlen vámfelügyelet megszüntetése lehetséges akkor,

    • a)

      ha a vámhatóság értesítését követően a szellemi tulajdonjog birtokosa akként nyilatkozik, hogy jogait nem kívánja érvényesíteni;

    • b)

      ha az értékesítéstől számított 10 munkanapon belül a szellemi tulajdonjog birtokosa nem igazolja, hogy a jogsértés miatt pert indított, és ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő;

    • c)

      ha a bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasította.

  • 12)

    A vizsgálat megállapította, hogy a 2001. évben az ÖKO-UBM négy alkalommal - a 9) pontban idézett kormányrendelet alapján - kért és kapott vámhatósági intézkedést.

  • 13)

    Az említett négy vámhatósági intézkedés egyike érintette a bejelentő Natur Gold Farm Kft. szállítmányát. A vizsgálat szintén megállapította, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a fajta állami elismerését igazoló tanúsítvány birtokában arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a "Frankenkorn" tönkölybúza kivitelének nem látja akadályát.

  • 14)

    A 7) pontban említett Ladikfarm Kft. esetében kiszállítandó egy kamion tönkölybúzafajta- eredetét tisztázó bírósági eljárás a vizsgálat időpontjában még nem zárult le.

  • 15)

    A verseny-felügyeleti eljárás során a GVH nem minősíti a vámhatóság eljárását, tekintettel arra, hogy a vámhatóság eljárása nem testesít meg versenyjogi tényállást. A vizsgálat annak megállapítására irányult, hogy történt-e a szabadalmi jogok által nyújtott jogosítványokkal, - elsősorban a jogosulti nyilatkozattal - olyan visszaélés, amely indokolatlanul korlátozta a versenytársak gazdasági tevékenységét.

  • 16)

    A Versenytanács - a vizsgálói jelentéssel összhangban - megállapította, hogy az eljárás alá vont a jogszabály adta lehetőséggel élt akkor, amikor a vámhatóság intézkedését kérte a vámhatóság intézkedését. Figyelemmel a 9) és a 10) pontokra, a Versenytanács nem ítéli jogsértőnek, hogy az ÖKO-UBM élt a jogszabályok nyújtotta lehetőségekkel az ÖKO-10 tönkölybúzában megtestesülő szellemi tulajdonjoga védelmében.

  • 17)

    A fentiek alapján a Versenytanács az eljárást megszüntette.

Budapest, 2002. június 10.