Vj-97/2001/40

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a MatávKábelTV Kft.; valamint a Tiszanet Rt. (Szeged) eljárás alá vont vállalkozások ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozások gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósítottak meg azzal, hogy 2000. áprilisától a MatávKábelTV Kft. kábeltelevíziós hálózatán a Tiszanet Rt. által nyújtott Internet hozzáférési szolgáltatáshoz az Internet-előfizetőknek a MatávKábelTV Kft. műsorelosztási szolgáltatását is igénybe kellett venniük.

A Versenytanács a MatávKábelTV Kft-vel szemben 1.000.000.- (egymillió) forint bírságot szab ki, melyet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számla javára.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozások a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

  • 1)

    A Gazdasági Versenyhivatal a módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy a MatávKábelTV Kft. jogelődje, a Szegedi Kábeltelevízió Rt. (a továbbiakban: MkTV Kft.) és a Tiszanet Rt. gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg azzal, hogy a Tiszanet Rt. által kábeltelevíziós hálózaton keresztül nyújtott Internet szolgáltatáshoz az előfizetőknek az MkTV Kft. által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást is igénybe kell venni.

II.

  • 2)

    A MkTV Kft. - ki Szeged város területén biztosít kábeltelevíziós szolgáltatást - a Tiszanet Rt. részére 2000. év első felétől nyújt hálózati hozzáférési szolgáltatást.

  • 3)

    A Tiszanet Rt. - az MkTV Kft-től igénybevett szolgáltatásra alapítva - szolgáltat a kábeltelevíziós előfizetők részére Internet hozzáférési szolgáltatást 2000. márciusától.

  • 4)

    A kábelhálózat igénybevételével nyújtott Internet hozzáférési szolgáltatásra a Tiszanet Rt. köt szerződést az előfizetőkkel az általa a MkTV Kft-vel megkötött hálózat hozzáférési szolgáltatási szerződés alapján. A MkTV Kft. - közcélú távközlési hálózatnak minősülő - hálózata nélkül az Internet előfizetőknek szolgáltató Tiszanet Rt. nem tud Internet hozzáférési szolgáltatást nyújtani. Ténylegesen a Tiszanet Rt. az MkTV Kft. által számára nyújtott szolgáltatást elérési díj formájában számlázza tovább az előfizetők felé, vagyis azt együtt értékesíti az Internet szolgáltatásával.

  • 5)

    A két vállalkozás megállapodása alapján az Internet hozzáférési szolgáltatás mellett - az előfizetőknek az előző szolgáltatáshoz kapcsolódóan - kötelezően igénybe kellett venni a műsorelosztási szolgáltatásnak minősülő, az MkTV Kft. által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást, úgy, hogy a lakossági előfizetőknek az alap programcsomagot, míg a közületi előfizetőknek az üzleti szolgáltatási programcsomagot kellett megrendelni. Fenti - 2000. áprilisától 2001. május 1-ig működő - konstrukciót követően 2001. május 1-től a vállalkozások az Internet hozzáférési szolgáltatás feltételéül az ugyancsak műsorelosztási szolgáltatásnak minősülő kedvezményes programcsomagra való előfizetését írták elő úgy a közületi, mint a magán előfizetők számára. Az alap programcsomag előfizetési díja 1570 Ft, míg a kedvezményes programcsomagé 450 Ft volt 2001-ben.

  • 6)

    A Tiszanet Rt. vállalkozási feltételeiben vállalta, hogy a szolgáltatás érdekében épített kábeltelevíziós elérési ponton létrehozza azt a kapcsolatot, mely az Internet hozzáférési szolgáltatás nyújtásához szükséges. Vállalta továbbá, hogy ezen szolgáltatás érdekében hibaelhárítást, karbantartási és ellenőrzési feladatokat lát el, melynek érdekében jogosult az előfizető tulajdonában lévő ingatlanba belépni. Ugyanezen lehetőségeket biztosította az MkTV Kft. számára az általa létrehozott vállalkozási feltétel is.

  • 7)

    Az előfizetők az Internet hozzáférési szolgáltatást az Internet szolgáltatótól (ISP) - jelen eljárással összefüggésben a Tiszanet Rt-től -veszik igénybe. Végfogyasztói oldalról a szolgáltatás igénybevétele szempontjából jelentőséggel bírnak a hozzáférési szolgáltatást jellemző költségek, adatátviteli sebesség (minőség), illetve a felhasználási cél. Költségkímélőnek minősül a már kiépített közcélú távközlési hálózatokon (kiépített telefonhálózat, kábeltelevíziós hálózat, mobiltelefon hálózat) keresztül megvalósítható Internet hozzáférési szolgáltatás, melyeket a távközlési törvényben meghatározott feltételek esetén minden szolgáltatónak biztosítani kell. A jelentős beruházást igénylő, kifejezetten egy adott felhasználó számára kiépített távközlési csatlakozási lehetőség (különböző technológiával működő vezetékes, műholdas, vagy mikrohullámú technológiával biztosított bérelt vonali csatlakozás) által biztosított Internet hozzáférési szolgáltatás az igénybevétellel járó jelentős költség miatt lényegesen kedvezőtlenebb a végfogyasztókra nézve.

  • 8)

    A már kiépült közcélú hálózatokra épülő hálózati hozzáférési szolgáltatás igénybevétele alapján továbbszolgáltató ISP-k megrendelői (a végfogyasztók) szempontjából alapvető jelentőséggel bír az adatátviteli sebesség. Fenti szempontból az ISP-k szélessávú (gyors), illetve keskenysávú (lassúbb) hozzáférést biztosítanak megrendelőiknek. A szélessávú hozzáférés alsó értéke 128 kbit/s kapacitásban jelölhető meg.

    • 1.

      A távbeszélő hálózat igénybevételével megvalósuló keskenysávú kapcsolt vonali Internet hozzáférési (analóg modemes és ISDN modemes) szolgáltatást - annak minőségére, árára és egyéb tulajdonságaira (pl: a szolgáltatással nem valósítható meg folyamatos Internet hozzáférés) tekintettel - elsősorban a lakosság, illetve a kisvállalkozások veszik igénybe. A közcélú távbeszélő hálózatnál is alacsonyabb sávszélességű mobil rádiótelefon-hálózat hozzáférés a távbeszélő hálózattól megvalósult Internet hozzáférésnél is kedvezőtlenebb adottságú.

    • 2.

      A szélessávú Internet hozzáférési lehetőségek körébe sorolható a kábeltelevíziós hálózat, illetve a közcélú távbeszélő hálózat meghatározott fejlesztésével biztosított un. xDSL technológián keresztül megvalósuló Internet szolgáltatás, mely utóbbinak Magyarországon ismert és elterjedt formája az un. ADSL szolgáltatás. A sebesség- és árjellemzők, valamint a folyamatos napi 24 órás szolgáltatás lehetősége mindkét szolgáltatást alkalmassá teszik azon fogyasztói csoportok kiszolgálására, akik ugyan nem képesek, a becsatlakozáskor nagy összegű beruházásra, ugyanakkor szükségleteiknek megfelelően képesek illetve igénylik a jobb minőségű, magasabb árfekvésű folyamatos szolgáltatás igénybevételét (kis- és középvállalkozások, folyamatos jelenlétet igénylő lakossági fogyasztók pl.: munkavégzés céljából)

  • 9)

    Szeged város területén a V-net Kft. 2001. áprilisától nyújt ADSL alapú Internet hozzáférési szolgáltatást, melynek biztosításához a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó - a területen koncessziós távbeszélő szolgáltatóként működő - V-fon Rt. hálózati hozzáférési szolgáltatását vette igénybe.

  • 10)

    A magyarországi piaci gyakorlat szerint a kábeltelevíziós hálózaton keresztül szolgáltató jelentős Internet hozzáférés szolgáltatók (Axelero Rt, UPC Magyarország Kft., TV-net Rt.) nem folytatnak olyan gyakorlatot, miszerint a műsorelosztás körébe tartozó kábeltelevíziós szolgáltatást, illetve az Internet hozzáférés szolgáltatást együttesen kellene igénybevenni az előfizetőknek.

III.

  • 11)

    A Tpvt. 71. § alapján készült vizsgálati jelentés megállapította, hogy az MkTV Kft., illetve a Tiszanet Rt. a vizsgált időszakban gazdasági erőfölényben volt az érintett piacon.

  • 12)

    Az MkTV Kft. vonatkozásában indítványozta a Tpvt. 21. § f) pontjába ütköző jogsértés megállapítását, illetve a törvénybe ütköző állapot (árukapcsolás) megszüntetését és bírság kiszabását.

  • 13)

    A Tiszanet Rt. esetében az eljárás megszüntetését indítványozta, tekintettel arra, hogy magatartása nem játszott szerepet a jogsértő üzletpolitika kialakításában.

IV.

  • 14)

    Az MkTV Kft. kérte az eljárás megszüntetését. Hivatkozott arra, hogy a V-fon Rt. által is nyújtott ADSL szolgáltatás révén az ISP-k a kábel-internetet ésszerűen helyettesítő szolgáltatást tudnak nyújtani. Erre Szegeden 2001. áprilisától volt mód. Ezért álláspontja szerint - figyelemmel arra is, hogy a V-fon Rt. árai is fokozatosan csökkenve, megközelítették az MkTV Kft. által érvényesített árakat - az érintett piacon nincs gazdasági erőfölényes helyzetben.

  • 15)

    Hivatkozott továbbá arra, hogy a kifogásolt magatartás nem tekinthető visszaélésszerűnek, mert az Internet szolgáltatáshoz szükséges "visszirány" biztosítás-, fenntartás- és hibaelhárítás költségéhez az Internet előfizetőknek is hozzá kell járulnia. Jelezte ugyanakkor, hogy 2002. szeptember 6-tól már nem együttesen történik az áruk szolgáltatása, aminek megfelelő ASZF-et az illetékes Hírközlési Felügyeletnek jóváhagyásra beterjesztette, és a változtatásról a fogyasztókat is tájékoztatta.

  • 16)

    A magatartás piaci hatása körében hivatkozott arra, hogy nyilvántartásai szerint legfeljebb 120 olyan előfizető van, aki az Internet szolgáltatással összefüggésben vette igénybe kábeltelevíziós szolgáltatását.

  • 17)

    A Tiszanet Rt. szintén kérte az eljárás megszüntetését.

V.

  • 18)

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §) az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

  • 19)

    A Tpvt. 14. § (1) bekezdése alapján az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevétel kell meghatározni.

    A Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerint a megállapodás (a vizsgált magatartás) tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt, a - felhasználási célra, árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat is.

  • 20)

    Az adott esetben a vizsgált magatartás tárgyát alkotó áru elsődlegesen a Tiszanet Rt. által nyújtott Internet hozzáférési szolgáltatás, melyet a fogyasztók csak akkor vehetnek igénybe, ha egyidejűleg a MkTV Kft. kábeltelevíziós szolgáltatását is megrendelik.

  • 21)

    A Tiszanet Rt. által nyújtott Internet hozzáférési szolgáltatást (és általában is a kábeltelevíziós hálózaton történő Internet hozzáférési szolgáltatást) az ár és a minőség (főbb árujellemzők) szempontjából összevetve az egyéb Internet hozzáférési lehetőségekkel az alábbi - az MkTV Kft. és a Tiszanet Rt. által sem vitatott - megállapításokat rögzíti a Versenytanács.

    • 1.

      A vezeték nélküli, illetve az egyedileg kiépített vezetékes megoldások (lásd 7. pont) költségigényük (áruk) alapján kizárólag a nagyobb méretű vállalkozások (intézmények) számára ésszerűek.

    • 2.

      A vezetékes - és különösen a mobil - távbeszélő hálózaton nyújtott Internet hozzáférési szolgáltatás (lásd 8.1. pont) a vállalkozások, és az egyéni célú (lakossági) felhasználók egy jelentős része (pl. akik részben munkavégzés céljára is használják az Internetet) számára nem nyújt megfelelő minőségű szolgáltatást.

    • 3.

      Az ADSL technológiával nyújtott Internet hozzáférési szolgáltatás a minőség és az ár szempontjából is közel esik a kábeltelevíziós hálózaton nyújtott szolgáltatáshoz.

  • 22)

    Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a kisebb és közepes vállalkozások, valamint a lakosság egy jelentős része (mint elkülönült fogyasztói-csoport) számára kizárólag az ADSL jöhet szóba a kábel-Internet Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti ésszerű helyettesítő árujaként.

  • 23)

    Az Internet hozzáférési szolgáltatás jellemzője, hogy az azt nyújtó vállalkozás (ISP) azt általában egy másik vállalkozás távközlési hálózatán nyújtja. Az ily módon áruvá váló hálózati hozzáférés piacán - a 22) pontban foglaltakból következőleg - a kábeltelevíziós hálózatnak kizárólag az "ADSL-hálózat" lehet az ésszerű helyettesítő áruja.

  • 24)

    A 22) pont szerinti fogyasztói kör számára a V-net Kft. 2001. áprilisi piacralépéséig a Tiszanet Kft. szolgáltatásának nem volt ésszerű helyettesítő áruja Szeged város területén. Ebből következőleg ezen időpontig a Tiszanet Rt. és a MkTV Kft. nem vitathatóan gazdasági erőfölényes helyzetben volt.

  • 25)

    A V-net Kft. piacra lépése automatikusan és azonnal nyilvánvalóan nem szüntette meg a Tiszanet Rt. és az MkTV Kft. gazdasági erőfölényes helyzetét. A két vállalkozás piaci helyzetének változását (fokozatos versenyhelyzetbe kerülését) azonban jelzi az, hogy:

    • -

      a V-net Kft. piacra lépését követően az MkTV Kft. jelentősen csökkentette a kábeltelevíziós szolgáltatást nem igénylő Internet előfizetőket terhelő többletköltséget (az 1570 forintos alapcsomagot felváltotta a 450 forintos kedvezményes csomag);

    • -

      2002. szeptemberétől pedig megszűnt a kábeltelevízió szolgáltatás kötelező igénybevétele.

  • 26)

    Az utóbbi körülményre tekintettel (vagyis, hogy a vizsgálat tárgyát képező magatartással a vállalkozások felhagytak) a Versenytanács szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a V-net Kft. piacralépése megszüntette-e, és ha igen, akkor mikortól a Tiszanet Rt. és az MkTV Kft. gazdasági erőfölényes helyzetét.

  • 27)

    A Tpvt. 21. § f) pontja alapján tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve az áru szolgáltatását más áru szolgáltatásától, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségük vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

  • 28)

    Az eljárás alá vont vállalkozások semmiféle olyan, műszaki-technikai körülményt nem tudtak igazolni, amely indokául szolgálhatna a kábeltelevíziós szolgáltatás kötelező igénybevételének. Az MkTV Kft. hivatkozását a fenntartási-, hibaelhárítási- és egyéb költségekre a Versenytanács nem vitatja. Álláspontja szerint azonban ezen költségek megtérítésének eszköze nem lehet a fogyasztó által igénybe venni nem kívánt kábeltelevíziós szolgáltatás díja. A gazdaságilag indokolt költségek ugyanakkor értelemszerűen megtérülhetnek a Tiszanet Rt. által az MkTV Kft. részére a hálózat igénybevételéért fizetett díjban (ami azután szintén a gazdaságilag indokolt mértékben megjelenhet a Tiszanet Rt. által a fogyasztók felé érvényesített díjakban is).

  • 29)

    Mindezek alapján - figyelembevéve azt is, hogy az eljárás alá vont vállalkozások által alkalmazott árukapcsolás a szokásos szerződéses gyakorlattal is ellentétes - a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést a rendelkező rész szerint megállapította.

  • 30)

    A Versenytanács jogsértést az MkTV Kft. és Tiszanet Rt. terhére is megállapított, mert annak megvalósításában mindkét eljárás alá vont vállalkozás tevőlegesen résztvett: az árukapcsolás tárgyát képező áru az MkTV Kft-é, melynek kötelező igénybevételét a Tiszanet Rt. "közvetítette" a fogyasztók felé.

  • 31)

    Bírság kiszabását (Tpvt. 78. §) azonban kizárólag az MkTV Kft-vel szemben látta indokoltnak a Versenytanács, mert a jogsértő magatartásból fakadóan közvetlen előny (forgalom növekedés) csak az MkTV Kft-nél jelentkezett, a vizsgálat nem tárt fel olyan érdekmotivumot, ami a Tiszanet Rt-t a jogsértő magatartásra ösztönözhette volna.

  • 32)

    A bírság összegének meghatározásakor (Tpvt. 78. § (2) bekezdés) a Versenytanács figyelembevette, hogy ugyan súlyos jogsértésről van szó, az azonban csak kis számú fogyasztót érintett, és a jogsértő magatartással az eljárás alá vont vállalkozások önként felhagytak.

  • 33)

    A jogsértő magatartás abbahagyására tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket (a törvénybe ütköző állapot megszüntetésének elrendelése, a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásának megtiltása) szükségtelennek tartotta alkalmazni.

  • 34)

    A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. november 20.