Gazdasági Versenyhivatal

Vj-87/2001/130

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a MATÁV Rt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a 2001. márciusában és májusában megkötött Internet 51 hívószámon keresztül történő elérésére megnevezésű szerződéseiben, valamint az Internet hozzáférés 51 hívószámon keresztül fordított elszámolással megnevezésű 2001. májusában megkötött szerződésekben, valamint a 2001. novemberében tett szerződési ajánlatokban és ekkor kelt szerződésekben alkalmazott díjemelésre vonatkozó szerződési kikötésekkel gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított meg.

A szerződésekben foglalt jogsértő szerződési kikötések további alkalmazásától eltiltja.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. sz bírságbevételi számlájára 5.000.000.-Ft (Ötmillió Ft) versenyfelügyeleti bírságot.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett jogorvoslati kérelemmel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. tv. 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg az általa a koncessziós szerződés lejártáig alkalmazott normál és fordított számlázási rendszerrel összefüggésben az eljárás tárgyává tett magatartásokkal kapcsolatban.

Az alábbi két elkövetési magatartás kapcsolódik a "normál 51" konstrukcióhoz:
- Az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 21. § c) pontjába ütközően zárkózott-e el szerződési ajánlataiban illetve szerződéseiben attól, hogy a távbeszélő hálózatán lebonyolított Internet forgalomért díjat fizessen az Internet szolgáltatóknak (továbbiakban: ISP).
- Az eljárás alá vont vállalkozás által az ISP-k részére tett szerződési ajánlat és megkötött szerződések díjváltoztatásra vonatkozó feltételei, illetve kikötései a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően jogsértőnek minősülnek-e.

A vizsgálat az alábbi, fordított számlázással kapcsolatos ajánlatokkal, illetve ténylegesen létrejött szerződésekkel összefüggő elkövetési magatartásokra terjedt ki.
- az ajánlatok illetve a létrejött szerződések sérthetik-e a Tpvt. 21. § a) illetve j) pontját az elszámolás módjára és annak az Internet hozzáférés szolgáltatók által történő megvalósíthatóságára tekintettel, figyelembevéve azt, hogy a forgalmi díjat az ISP-nek (és nem a megrendelőnek) kell megfizetni.
- A díjváltoztatásra vonatkozó feltétellel összefüggésben megvalósult-e a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző jogsértés.
- A termék igénybevételének feltételét jelentő jelenléti pontra vonatkozó követelményekkel, az erre vonatkozó szerződési feltétellel megvalósul-e a Tpvt. 21. § a), f) illetve j) pontjába ütköző jogsértés.

- Sérti-e a Tpvt. 21. § a) pontját a budapesti, 51-es hívószámon keresztül, fordított elszámolással történő Internet hozzáférési díjra vonatkozó kikötés.
A forgalmi díj megfizetésére és a forgalmi díj mértékére vonatkozó szerződési feltétel sérti-e a Tpvt. 21. § a) g), illetve j) pontjait.
- A Tpvt. 21. § a) pontjába ütközőnek minősül-e, hogy a ISP-k megrendelő kötelesek elismerni, hogy a szerződésben, ajánlatban használt az Internet támogatás céljából kialakított tarifák más szolgáltatás díjazásakor nem alkalmazhatók, illetve nem vonatkoznak arra az esetre sem, ha a közcélú Internet hálózat vagy a közcélú hálózat felhasználásával beszédcélú szolgáltatás valósul meg.
- A Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően jogsértő-e, hogy a megrendelő ISP kizárólag Internet hozzáférési szolgáltatás nyújtására használhatja a 51. számot, azaz nem használhatja a közcélú Internet hálózat, vagy a közcélú IP hálózat felhasználásával történő beszédcélú szolgáltatás nyújtására.
- A hibaelhárítás idejére vonatkozó szerződési kikötés sérti-e a Tpvt. 21. § a), illetve f) pontját.
- Sérti-e a Tpvt. 21. § a) illetve f) pontját az a szerződési kikötés, - mely szerint hibás vagy késedelmes teljesítés esetén -a megrendelő ISP-ket megillető kötbéri igényen túl korlátozott a kártérítési igény érvényesíthetősége.

I.

Érintett piac

• 1.

  A közcélú vezetékes távbeszélő szolgáltatást biztosító eljárás alá vont MATÁV Rt. 2001. decemberéig rendelkezett kizárólagos jogokkal a belföldi és nemzetközi közcélú távbeszélő szolgáltatások országos piacán.
  Az általa, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében, az ország 54 helyi koncessziós körzetén belül 36 primer körzetben rendelkezett helyi közcélú vezetékes távbeszélő szolgáltatási joggal, mely kizárólagos szolgáltatói jog 31 körzetben 2001. december 23-án, míg további 5 primer körzetben 2002. május 12-én szűnt meg.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás leányvállalatán, az Axelero Rt-n keresztül, egyben Magyarország legnagyobb - távbeszélő hálózaton keresztül hozzáférést biztosító - Internet szolgáltatója.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás leányvállalatai (Westel Mobil Távközlési Rt. és a Westel Rádiótelefon Kft.) a mobil távközlési piac meghatározó szereplői, mely mobil technológia segítségével ugyancsak igénybevehető az Internet szolgáltatás.
  
  Fentieken túl a Matáv egyes üzletágai illetve a Matáv csoporthoz tartozó további vállalkozások, bérelt vonali, adatátviteli, vállalati hálózati, kábeltelevíziós (MatávkábelTv Kft.) és vagyonbiztonsági szolgáltatásokat is nyújtanak.

• 2.

  Internet szolgáltatás az Internet hálózaton biztosított távközlési és/vagy értéknövelt (pl. zeneszámokhoz, videofilmekhez, reklámokhoz való hozzáférés) szolgáltatások együttese.
  
  Az előfizetőknek vagy más felhasználóknak nyújtott Internet szolgáltatást a közcélú távközlési szolgáltatás - azaz olyan ellenszolgáltatásért végzett hálózati, illetőleg előfizetői szolgáltatás, amely részben vagy egészben jeleknek távközlő hálózaton történő átviteléből és irányításából áll - igénybevétele teszi lehetővé, megteremtve ezáltal az Internet hálózat egy adott pontjáról a hálózat egy másik pontjával való kapcsolatteremtést.
  
  Az előfizetőknek/felhasználóknak a közcélú távközlési hálózaton nyújtott - Internet szolgáltatást biztosító - un. Internet hozzáférés szolgáltatás különböző közcélú hálózat segítségével vehető igénybe, mely utóbbiak jellemzően (de nem kizárólagosan) az adatátvitel sebességét befolyásoló sávszélességben térnek el egymástól. A sávszélesség szempontjából széles és keskenysávú hozzáférés különböztethető meg.

• • 1.

    A keskenysávú - 128 kbit/s kapacitás alatti - hozzáférés megvalósulhat:

• • 2.

    Dial-up vagy kapcsolt vonali (távbeszélő hálózat igénybevételével történő) Internet hozzáféréssel, melyen belül az analóg modemes és az ISDN modemes kapcsolat különböztethető meg.

• • 3.

    Az analóg és ISDN kapcsolat közös jellemzői:
    - a kapcsolt vonali hozzáférés nem jelent állandó Internet kapcsolatot, vagyis az előfizető/felhasználó a számítógépben előre beállított hívószám felhívásával csatlakozik az Internethez a közcélú távbeszélő hálózat igénybevételével
    - a végfelhasználói piacon jelentkező költség: Internet havi előfizetési (kb.bruttó 1.000.-Ft-tól, korlátlan elérés esetén kb. 10.000.- Ft-ig terjedő havi költség) díjból és telefonköltségből tevődik össze. A kétféle szolgáltatás havi előfizetési díja általában azonos, azzal azonban, hogy amennyiben mind-/vagy legalább két ISDN B csatornát használnak Internetezésre, akkor dupla, de legalább emelt díjat kell fizetni.
    - az előfizetés jellemzően magában foglal egy mail címet, illetve e-mail tárhelyet és web tárhelyet.
    - az ország legnagyobb részében elérhető a szolgáltatás.

• • 4.

    Különbözőségek:
    - Az analóg vonal használatával elérhető maximális sebesség 56 kbit/s, ami a gyakorlatban kisebb, kb. 48 kbit/s gyorsaságú adatletöltést tesz lehetővé. Az analóg modem nem biztosít egyidejű telefonálási és Internetezési lehetőséget.
    Az ISDN digitális technika alkalmazásával megvalósuló Internet hozzáférés - mely különböző forrásból származó jelek (kép, beszéd, szöveg) azonos érpáron való továbbítására alkalmas - az analóg modemhez képest jobb átviteli minőséget biztosít, nagyobb sebesség és a kisebb hibaarány mellett.

    Utóbbi technológiai megoldáson belül a hálózatban definiálható az un. ISDN alapcsatlakozás (ISDN 2), mely két alapcsatornát (B csatorna), valamint a segédinformációk továbbítását szolgáló un. D csatornát tartalmaz.
    A két - egymástól függetlenül használható - alapcsatornán egyidejűleg lehet telefonálni és Internetezni, illetve mindkét B csatorna használható Internetezésre is, mely esetben a sávszélesség duplájára történő növekedésével jelentősen lecsökkenthető az adatletöltés ideje.
    Az ISDN 2 mellett létező - 30 B és 2 D csatornát tartalmazó - un. ISDN 30-t általában a nagy felhasználók veszik igénybe.

• • 5.

    A keskenysávú GSM dial-up (GPRS) hozzáférés igénybevételéhez GPRS kompatíbilis készülék (70-100 ezer Ft) szükséges. A szolgáltatást alacsony adatátviteli képesség jellemzi.

• • 6.

    Szélessávú hozzáférési lehetőség (128 kbit/s kapacitás fölött) biztosítható:

• • 7.

    Műholdas hozzáféréssel, mely a vezeték nélküli, nagy sávszélességű, állandó Internet kapcsolatot biztosító szolgáltatást az üzleti felhasználóknak kínálják.

• • 8.

    Az ADSL technológia segítségével megvalósuló hozzáférés az előző technológiákhoz képest lényegesen gyorsabb letöltési, és az ISDN-el kb. azonos feltöltési sebességgel használható úgy, hogy egyben állandó kapcsolat biztosítására alkalmas. A technológia az Internet hozzáférés mellett a telefonálást és a faxolást is lehetővé teszi.
    Az ADSL technológia működése az analóg és az ISDN hozzáférésnél lényegesebben magasabb költségekkel jár és igénybevétele térben is korlátozott lehet.

• • 9.

    Internet hozzáférés kábeltelevízión keresztül is megvalósulhat. Kiterjedtsége földrajzilag erősen behatárolt és a végfelhasználói piacon jelentkező költségei lényegesen meghaladják a távbeszélő hálózaton megvalósítható Internetezés költségét.

• • 10.

    A bérelt vonali hozzáférés jelentős egyszeri beruházással és jelentős működtetési költséggel jár. A 64 kbit/s és 2Mb közötti sávszélességű -jellemzően szélessávú - bérelt vonali - Internet hozzáférést jellemzően a nagyfogyasztók veszik igénybe.

• 3.

  A keskenysávú távbeszélő hálózaton (továbbiakban: PSTN) keresztül igénybe vehető szolgáltatás elérése érdekében a végfelhasználónak a távbeszélő hálózat végpontjára csatlakoztatott végberendezéssel kell az Internethez hálózathoz kapcsolódniuk az Internet szolgáltatás igénybe vétele érdekében. A csatlakozás az Internet szolgáltató közbejöttével történik.

• • 1.

    Fentiek folytán - a szolgáltatás műszaki természetéből és megvalósíthatóságából adódóan - az Internetezéshez ténylegesen két szolgáltatás együttese szükséges az Internet végfelhasználók részéről, illetve érdekében.
    Ezek:
    - az un. downstream szolgáltatás, melynek keretében a ISP nyújt a végfelhasználóknak (előfizető/felhasználó) Internet hozzáférést (Internet hozzáférés szolgáltatás)szerződés keretében, valamint
    - a közcélú távközlési hálózathoz való Internet hozzáférés lehetőségét közvetve biztosító, annak lehetőségét megteremtő szolgáltatás.

• • 2.

    Ez utóbbi, (a végfelhasználót közvetve érintő) szolgáltatáshoz az ISP-nek a közcélú távközlési hálózathoz kell csatlakoznia ahhoz, hogy a végfelhasználó elérje egy másik ISP szolgáltatását.
    A távközlési szolgáltatóval való kapcsolat megteremtése érdekében az érintett ISP-knek a hálózat szolgáltatóival kell szerződésben megállapodniuk az un. upstream, azaz hálózati hozzáférési szolgáltatás feltételeiről.

• 4.

  Az ISP-k előfizetői (végfelhasználók) részben a lakossági, másrészt az üzleti, ezen belül a kis, közép és nagyvállalkozások köréből kerülnek ki. Utóbbi vállalkozások részben szükségleteik, részben teljesítőképességük folytán a kapcsolt vonali Internet hozzáférésen túl más - így a szélessávú - hozzáférés igénybevételére is képesek.

• 5.

  A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (továbbiakban: Tt.) szerint közcélú távbeszélő szolgáltatást csak távközlés céljára alapított koncepciós társaság, valamint az állam által külön jogszabályban meghatározott feltételekkel erre a célra alapított gazdálkodó szervezet végezhetett - az ott megjelölt kivételekkel - a 2001. december 23-án hatályba lépett, a Hírközlésről szóló 2001. évi XL törvény (továbbiakban: Hkt.) rendelkezéseinek alkalmazhatóságáig - mely utóbbi törvény liberalizálta a hírközlési szolgáltatások piacát.
  
  A monopolhelyzetet teremtő, közcélú távbeszélő szolgáltatás piacán fennállt kizárólagossági jog megszűnéséig - azaz a vizsgálattal érintett időszak végéig - az Internet hozzáférési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előfizetői szerződésre nézve a Tt., valamint a Tt. felhatalmazása alapján a 243/1997. (XII.20.) Korm. rendelet tartalmazott kötelező rendelkezéseket.
  Az Internet hozzáférési szolgáltatás előfizetői - mely ténylegesen egyenes számlázási megoldással valósult meg a jelen eljárás megindítására (részben) okot adó, a fordított számlázásra vonatkozó eljárás alá vonti szolgáltatás bevezetéséig - a hozzáférés érdekében két jogviszonyt létesítettek, egyrészt az ISP-vel (Internet hozzáférési szerződés), másrészt a távközlési szolgáltatóval, mely a távbeszélő szolgáltatás - illetve ennek keretén belül a kapcsolat és forgalom - biztosítására adott lehetőséget.
  
  Az egyenes, azaz a "normál 51"-es számlázási konstrukció esetén az eljárás alá vont vállalkozás szedi be a távbeszélő forgalomért fizetendő díjat anélkül, hogy abból az Internet szolgáltató részesedne.
  A 2001. május 6-i jogszabályilag alkalmazható egyenes elszámolási mód két számon bonyolódott, így a 40-es számon, melyért a helyi hívásnak megfelelő díjat kellett fizetni, másrészt a 0651-es behívószámon, mely mellett az Internet végfelhasználójának 2001. február elejétől kellett fizetni Internet díjat: (munkanapokon, csúcsidőben 7,00 - 18,00 óra között 6.- Ft + ÁFA-t, csúcsidőn kívül 3.- Ft + ÁFA-t, kapcsolási díj felszámítása nélkül).
  
  A Tt. 17. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján megalkotott 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelet (továbbiakban: R.) a távközlő hálózatok együttműködése biztosítása érdekében rendelkezett a közcélú távközlő hálózatok azonosítóinak felosztási tervéről.
  Az Internet szolgáltatás kizárólagos eléréséről szóló R. 1. számú mellékletének 2.1.4. pontjában található - a fogyasztóknak nyújtott Internet hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó - rendelkezés az R. kihirdetését követő 40. napon, azaz 2001. május 6-án lépett hatályba.
  Az 1. számú melléklet vonatkozó rendelkezése szerint - fenti dátumtól -kizárólag az SHS=51 szolgáltatás - és hálózat kijelölő számmal lehetett Internet hozzáférési szolgáltatást nyújtani.
  Az ISP-kel kapcsolatban az 1. számú melléklet 2. számú függelékének 2. pontja kimondta, hogy egy Internet szolgáltató - a forgalomtól és az adathálózat kiépítettségétől függően - egy vagy több szolgáltatás-hozzáférési ponton csatlakozhat a közcélú távbeszélő hálózathoz, illetve egy Internet szolgáltató tetszőleges számú távközlési szolgáltató hálózatához is csatlakozhat, továbbá egy távközlési szolgáltató hálózatához tetszőleges számú Internet szolgáltató csatlakozhat.
  
  Ténylegesen - a jogszabályi környezet részleges változása miatt - az ISP-k továbbra is az adott primer körzetben szolgáltató távközlési vállalkozás szolgáltatását vehették igénybe.
  
  Az R-el újonnan bevezetett hat számjegyű előfizetői szám - melynek "a" száma a díjkategóriát, "b, c" számai a közcélú távbeszélő szolgáltatót, "d, e, f," számai az Internet szolgáltatót jelölik, és amelynek a díjkategóriát jelölő "a" számon belüli 2. száma a helyi beszélgetés díját, 3-as száma a helyi beszélgetés díjánál olcsóbb díjat, 6-os szám a ún. egyéb díjkategóriát, illetve 9-es száma az ingyenes kategóriát engedte alkalmazni - lehetővé tette ugyanakkor az egyenes elszámolási módtól eltérő más elszámolási mód (például fordított elszámolás) alkalmazását is, mely módot adott arra, hogy az Internet szolgáltatás miatt megnövekedett - és a távbeszélő szolgáltatónál jelentkező - forgalomnövekedéssel járó bevételből az ISP-k is részesüljenek.
  Az új számlázási mód mellett lehetőség nyílt arra is, hogy a díjak ISK-k által történő beszedésével járó költségek és kockázat a távbeszélő szolgáltató helyett az ISK-t terheljék.

• 6.

  A jelentés szerinti érintett piac.

• • 1.

    A vizsgálati jelentés a gazdasági erőfölénnyel kapcsolatos megállapításai körében a földrajzi területet azon területben határozta meg, ahol az eljárás alá vont vállalkozás a koncesszió alapján kizárólagos rendelkezési joggal bírt a helyi közcélú vezetékes távbeszélő hálózat felett.

• • 2.

    . Érintett áruként az eljárás alá vont vállalkozás koncessziós területéről PSTN hálózaton - analóg vagy ISDN - keresztül az ISP-k előfizetői/felhasználói, vagyis a végfelhasználók számára biztosított Internet szolgáltatás elérését nevesítette.
    A jelentésben írt álláspont szerint az egyéb távközlési hálózaton megvalósítható hozzáférések (ADSL, Kábeltévé, bérelt vonali Internet hozzáférés), azok árutulajdonságai - azaz jobb minőség (gyorsaság - ellenére) nem minősülnek ésszerűen helyettesítő árunak az igénybevétellel járó magasabb havi és egyszeri díjak miatt. Figyelembevette a szolgáltatóváltás jelentős költségeit is.

• • 3.

    Fentiekhez képest állapította meg a jelentés, hogy a fenti földrajzi területeken az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényben volt az eljárással érintett időszakban, mivel a kapcsolt vonali PSTN hálózat kizárólagossági joga folytán az Internet hozzáférés szolgáltatás csak tőle volt igénybevehető.

• 7.

  Az eljárás alá vont vállalkozás a jelentésben írtak alapján a Versenytanács felhívására nyilatkozott az erőfölényre.
  Nem vitatta, hogy az ADSL, a kábeltelevízión keresztül megvalósuló, a bérelt vonali és műholdas hozzáférés nem alkalmasak áruja ésszerű helyettesítésére, kiegészítve ezt azzal, hogy nem tekinti ésszerű helyettesítő árunak a mobil technológiát sem, a helyettesítő szolgáltatásokra való áttéréssel járó jelentős költségtöbblet miatt.
  
  Nem vitatta továbbá azt sem, hogy jogvita szempontjából releváns időszakban - melyet 2001. május 8-tól a koncessziós kizárólagossági jog megszűnéséig, azaz a távközlési liberációt megelőző időszakban jelölt meg - a koncessziós kizárólagossági jog egyértelműen biztosította gazdasági erőfölényét.
  
  Egymást ésszerűen helyettesítő áruként kérte ugyanakkor figyelembe venni az általa a PSTN-n keresztül hozzáférést biztosító két elszámolási móddal igénybevehető szolgáltatást, így
  - a fordított 51-es és
  - ugyanezen Internet szolgáltatás elérését biztosító a normál 51-es elszámolási móddal járó szolgáltatást, melyek - álláspontja szerint - képesek egymást helyettesíteni az ISP-k szempontjából
  Előadta, hogy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés lehetőségének hiányát mutatja az is, hogy a fordított 51-et igénybe venni nem kívánó ISP-k nem mondták fel a normál 51-re vonatkozó szerződést, illetve a versenyfelügyeleti eljárás megindítása óta újabb normál 51-es szolgáltatást biztosító szerződések is megkötésre kerültek.

• 8.

  A Versenytanácsnak - tekintettel arra, hogy egyetértett a jelentés és az eljárás alá vont vállalkozás egyező előadásával, miszerint a szélessávú és más keskenysávú szolgáltatás csak elvileg helyettesíti a távbeszélő szolgáltató szolgáltatását - elsődlegesen abban kell állást foglalnia, hogy mi minősül árunak az eljárás alá vont és az ISP-k viszonyában a Tpvt. 14. § (1) és (2) bekezdésében írtak alapján:
  - a jelentésben írt, alapvetően a végfogyasztó szempontjából meghatározott szolgáltatás, vagyis az Internet hozzáférés szolgáltatás,
  - az eljárás alá vont által írt, alapvetően az elszámolási módot figyelembevevő álláspont, ami ugyanazon szolgáltató mellett (kölcsönösen) kiváltaná az erőfölényt, vagy az
  - eljárás alá vont és ISP-k kapcsolatában érvényesülő hálózati hozzáférés szolgáltatás.

• • 1.

    A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát képező áru figyelembevételével kell meghatározni. A megállapodás tárgyát alkotó árun túl a Tpvt. 14. § (2) bekezdése értelmében figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat is.
    A Versenytanács álláspontja szerint jelen ügyben a megállapodással érintett áru fogalmának meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy - más ésszerűen helyettesítő áru hiányában - árunak az eljárás alá vont vállalkozás hálózati hozzáférési szolgáltatása minősül.
    A Tpvt. 14. § (2) bekezdésében írt árufogalom körében a jelentésben írt végfogyasztói szempontot figyelembe kell venni, ez azonban a felhasználási cél, körében (a kapcsolt piac szempontjából) mérlegelendő.
    Fenti vonatkozásban végfelhasználóknak minősülnek elsősorban a lakossági fogyasztók, valamint a kis- és középvállalkozások alsó rétege. Az ezen fogyasztóknak szolgáltató ISP-k az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított hálózati hozzáférési szolgáltatást veszik igénybe, ugyanazon közvetlen felhasználási célra, vagyis az előfizetőikkel megkötendő Internet hozzáférési szerződés érdekében.

• • 2.

    Az érintett áru meghatározása szempontjából lényeges kérdésnek minősülhet, hogy a teljesítés feltételeiben fennálló különbségek folytán önálló árunak tekintendő-e az egyenes, illetve a fordított számlázási móddal igénybevehető - technikailag egyébként azonos - áru, vagy a teljesítés feltételeiben olyan jelentős különbség van, ami megalapozza a kétféle elszámolási módon alapuló szolgáltatás különálló áru voltát.
    A Versenytanács fenti kérdés ellenére is szükségtelennek tartotta annak részletesebb vizsgálatát, mivel az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzetén nem változtatna, ha a kétféle elszámolási móddal igénybevehető hozzáférés szolgáltatás önálló, egymással párhuzamosan igénybevehető árunak minősülne, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás erőfölényes helyzetét alapvetően az határozza meg, hogy a hozzáférés szolgáltatást illetve ennek különböző feltételek mellett megvalósítható formáit ugyanazon szolgáltató szolgáltatja.
    Fentieket alátámasztja az is, hogy jelen ügyben a technikailag és a felhasználási cél szempontjából azonos szolgáltatások vonatkozásában egyidejűleg kell vizsgálni a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést olyan körülmények között, amikor az eljárás alá vont vállalkozás a vizsgált elkövetési magatartásokat a piac többi résztvevőjétől - különös tekintettel a szolgáltatását igénybevevő megrendelőitől (ISP-k) - nagymértékben függetlenül folytathatta azáltal, hogy az érintett piacra való belépés jogi feltételei nem voltak adottak (Tpvt. 21. § (1) és (2) bekezdés a) c) pont.

II.

Normál elszámolás

• 9.

  Magyarországon több, mint száz Internet-hozzáférés szolgáltató működik, kiknek szolgáltatása az 1992. évi LVII. törvény értelmében közcélú távközlési szolgáltatásnak minősült és engedélyköteles volt.
  A hálózati hozzáférést biztosító vállalkozásokkal a PSTN használata érdekében szerződő ISP-k - a tulajdonviszonyok alapulvételével - két csoportba oszthatók
  - a hálózati hozzáférést biztosító vállalkozás tulajdonában álló leányvállalatok, így az eljárás alá vont 100 %-os tulajdonát képező Axelero Rt. illetve a Vivendi Telecom Hungary tulajdonában álló V-Net,
  - az un. önálló vállalkozásként szolgáltató autonóm ISP-k, így az alternatív szolgáltatók ISP-i (pl. Euroweb, GTS Hungary Kft.), ingyenes szolgáltatók(pl. Kiwwi), független nagyobb ISP-k pl. PSIN-et, független kis ISP-k.

• 10.

  Az Internet szolgáltatók a 2001. év elejéig - a fent már írtak szerint - az eljárás alá vont vállalkozás hálózati-hozzáférés szolgáltatását az -Internet #51-es hívószámon keresztül történő elérése előfizetői díjazás mellett," történő normál 51-es vagy másként az egyenes számlázási mód mellett vették igénybe.

• 11.

  A "normál 51"-es számlázási móddal kapcsolatos szerződésekben alkalmazott díjváltoztatásra vonatkozó szerződési kikötés:
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás és a megrendelők, azaz az ISP-k a vizsgált időszakban jellemzően két - egymástól elkülönült - időpontban kötöttek szerződést.

• • 1.

    A 2001. februárjában megkötött szerződések 8. pontja rendelkezett az alkalmazott díjakról.
    A szerződés 8. 1. pontja szerint az Internet szolgáltatás igénybevételével járó, a megrendelő által fizetett díjakat a szerződés 4. számú melléklete tartalmazta, mely szerint - az egyszeri bekapcsolási díjon túl - a megrendelő ISP havi díjként 4.000.- Ft + Áfa-t volt köteles fizetni, mely nem tartalmazta a közcélú távbeszélő szolgáltatás díjait.
    A díjak között felsorolt - a forgalmi díjra vonatkozó kitétel szerint - a forgalmi díjat a megrendelő ügyfelei vagyis a végfogyasztók voltak kötelesek megfizetni az eljárás alá vont vállalkozásnak.
    
    - Az ISP-knek tett ajánlatnak megfelelő szövegezésű szerződés 8.2. pontja vonatkozott a díjváltoztatásra, mely szerint:
    "az egyszeri bekapcsolási díj és a havi díj szabadáras, ezért az (szabad) árak változtatása esetén a MATÁV Rt. a következők szerint jár el:
    A MATÁV Rt. jogosult a díjakat rendszeresen felülvizsgálni és megváltoztatni."
    - A szerződésben az eljárás alá vont vállalkozás vállalta, hogy a díjváltoztatás mértékéről és időpontjáról az azt megelőző 30 napon belül értesíti írásban a megrendelő ISP-ket a szerződés módosítása miatt azzal, hogy a megrendelő az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles írásban nyilatkozni a szerződésmódosítás tartalmáról, a díjváltoztatás elfogadásáról.
    - Arra az esetre, ha a megrendelő a díjváltoztatást nem fogadja el, a szerződés úgy rendelkezett, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogosult a szerződést - 30 napos felmondási idővel - megszüntetni.
    - A díjváltoztatásra vonatkozó szerződési kikötés arra is kitért, hogy az esetben, ha a megrendelő a nyilatkozattételre nyitva álló határidő alatt nem válaszol, azt az eljárás alá vont vállalkozás a díjváltoztatásra vonatkozó szerződésmódosítás elfogadásának tekinti az esetben, ha az ennek megfelelő díjról kiállított számlát a megrendelő kiegyenlíti.
    - Arra az esetre, ha a megrendelő nem nyilatkozik, - és a megváltozott összegben kiállított számlát sem egyenlíti ki az esedékesség időpontjáig - az eljárás alá vont vállalkozás ugyancsak kikötötte, hogy a szerződést jogosult - rendkívüli felmondással - megszüntetni.
    
    A 2001. elején megkötött szerződéssel érintett ISP szolgáltatókat az eljárás alá vont vállalkozás 2001. áprilisában értesítette a 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelet hatálybalépése miatt szükségessé vált szerződésmódosításról, mely
    - jellemzően 2001. júniusában történt meg. A szerződések módosítására csak a fenti rendelettel érintett körben (behívószám változás) került sor, nem érintve a már meglévő szerződések díjváltoztatásra vonatkozó kikötését.
    
    Fenti tartalommal 19 db szerződés van hatályban.

• • 2.

    2. Azon ISP szolgáltatóknak, akivel az eljárás alá vont vállalkozás még nem állt szerződéses viszonyban, 2001. májusában küldött szerződési ajánlatot, melynek 8.1. pontjával felhívott 4. számú melléklete a 4.1. pontban írtak szerinti díjakra vonatkozó ajánlatot tartalmazta, azzal a többlettel, hogy a melléklet rendelkezett a töredékhónapokban fizetett díjak számítási módjáról is.
    
    - A 2001. május 11. után megkötött szerződések 8.2. pontjában szabályozott, egyoldalú díjváltoztatási jogra vonatkozó kikötés szövegezése a korábbihoz képest annyiban változott - az eljárás alá vont vállalkozás azon jogosultságának rögzítése mellett, miszerint a díjakat jogosult rendszeresen felülvizsgálni -, hogy

• • • -

      az emelés mértéke akként került meghatározásra, hogy annak mértéke legfeljebb az adott évet megelőző évre vonatkozó KSH által kimutatott "éves termelői árindex"-nek megfelelő összeg lehet.

• • • -

      Fentieken túl rögzítette még a klauzula, hogy "a MATÁV Rt. beruházási és üzemeltetési költségeinek a legutolsó díjemelés óta a KSH által kimutatott termelői árindexet meghaladó, indokolt mértékű emelkedése esetén, a MATÁV Rt. jogosult a díjakat a KSH által kimutatott éves termelői árindex mértékét meghaladóan is megemelni".

A szerződés kimondta, hogy fenti két esetben a díjváltozás nem minősül szerződésmódosításnak. A díjváltoztatásra vonatkozó kikötés rögzítette továbbá, hogy fenti két esetén kívül csak a közös megegyezés eredményezhet díjemelést.

Egyebekben a szövegezés nem változott. Tartalmazta, hogy a díjemelésről az azt megelőző 30 nappal köteles a MATÁV RT. értesíteni a megrendelőt, amire a megrendelő 15 napon belül köteles nyilatkozni (mely a díjváltozás elfogadását jelenti).

- Arra az esetre, ha a megrendelő ISP-k az egyoldalú díjemelést nem fogadnák el, vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén nem fizetnék a megemelt díjat, ez utóbbi szerződés szerint is megillette az eljárás alá vont vállalkozást a rendes, illetve rendkívül felmondási jog.

Fenti tartalommal az eljárás alá vont vállalkozás 77 szerződést kötött, melyek közül időközben kettő megszűnt. (Arra nézve nincs adat, hogy hány szerződési ajánlatot küldött ki az eljárás alá vont vállalkozás a potenciális megrendelőknek.)

• • 3.

    A normál 51-es konstrukció díjemelési klauzulájával (Tpvt 21. § a) pont) kapcsolatban a vizsgálati jelentés nem tartalmazott külön megállapításokat, illetve azt részben a fordított elszámolású klauzulával együtt tárgyalta.

• • 4.

    A Versenytanács álláspontja szerint a 2001. februári szerződések sérthetik a Tpvt. 21. § a) pontját.
    A gazdasági erőfölényben lévő eljárás alá vont vállalkozás a díj felülvizsgálatának és megváltoztatásának jogát a szerződéses alku illetve a díjemelés indokoltságával kapcsolatos minden megrendelői ismeret nélkül tartotta fenn magának.
    A Versenytanács állandósult gyakorlata szerint nem jogszerű a szolgáltatót egyoldalú díjmódosításra feljogosító szerződési kikötés, mely e szerződés megszüntetésének - vagyis a szolgáltatásból való kizárás - terhe mellett teszi mintegy kötelezővé a mindenkori - általa egyedül meghatározott - díj összegének elfogadását. Az ilyen szerződéses kikötés indokolatlan előnyt teremt a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásnak.

• • 5.

    A 2001. májusi szerződéseket a fordított elszámolású termék díjemelési klauzulájával együtt értékeli a határozat, mivel ezek szövegezése lényegileg megegyezik.

• 12.

  Az eljárás alá vont vállalkozás az Internet forgalom folytán bekövetkezett forgalomnövekedésből származó bevételeit nem osztotta meg az ISP-kel.
  
  Az Internet szektor bővülése nemcsak az ISP-k, hanem a távközlési szolgáltatók számára is többletbevételeket generál. Ebből eredően merült fel az az igény, hogy az ISP-k - kik részt vesznek a keresletnövekedés előidézésében - is részesüljenek a távközlési szolgáltatónál keletkező többletbevételből, ami kizárólag a távközlési szolgáltatónál - jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozásnál - jelenik meg.
  A távközlési bevételekből való részesedés elsősorban a vezetékes elérést használó, de incumbensi - azaz helyi távközlési szolgáltatói - háttérrel nem rendelkező ISP-k számára jelentős, mivel az incumbensek ISP-i, ha nem is közvetlenül saját, de az anyavállalat részére generálnak távközlési bevételt.

• • 1.

    A Hírközlési Főfelügyeletnél (továbbiakban: HIF) bevezetendő a bevételmegosztás tárgyában készült felmérés kapcsán három - elkülönült - szolgáltatói érdekcsoport véleménye artikulálódott:
    - A bevételmegosztás bevezetését az új törvényi szabályozásra kell bízni azzal, hogy a hozzáférési díjakat a HIF-nek kell meghatározni az új törvénynek megfelelő módszertan szerint készült költségtanulmány alapján.
    - A bevételmegosztás más, liberalizált piacokon alkalmazott négy modellje közül az eljárás alá vont vállalkozás bevételmegosztásként a fordított elszámolás rendszerét kívánta alkalmazni már a liberalizációt megelőzően.
    
    - Az ingyenes ISP-k olyan bevétel-megosztási formát ajánlottak, mely az angliai példára hivatkozva 50%-os bevételmegosztást indítványozott a jövőre nézve arra hivatkozva, hogy a fordított elszámolás az ingyenes ISP-k megszűnéséhez vezetne.
    
    A HIF - hatásvizsgálati számítások hiányában - nem tudott javaslatot tenni az Internet elérési díjra, elfogadva azt, hogy a díj meghatározásához az összekapcsolási illetve hozzáférési szolgáltatásokra vonatkozó költségtanulmányt lehet elfogadni kiindulópontként.
    
    A vizsgált időszakra nézve a HIF nem nyilvánított közvetlen véleményt.

• • 2.

    A bevételmegosztás négy formájának jellemzői:

• • 3.

    Fordított számlázás
    - A modellben (melynek példájaként a szakértői vélemény az eljárás alá vont vállalkozás által 2001-ben javasolt fordított számlázási modellt említi) a helyi primer szolgáltató nagykereskedelmi áron ad el percet a ISP-knek.
    - Az ISP-k számára a helyi távközlési szolgáltatónak fizetendő nagykereskedelmi ár és a fogyasztói ár közötti különbség jelenti a bevételt. A modell alkalmazása esetén az ISP-k dönthetnek úgy is, hogy ezen bevétel egészét, vagy egy részét - alacsonyabb ár fogyasztói meghatározása révén - az előfizetőik részére továbbítják.
    - A fogyasztói ár megállapítója és számlázója az ISP.
    - A fordított számlázási konstrukció - mindhárom másik konstrukciótól eltérő jellemzője -, hogy alkalmazásához nincs (feltétlenül) szükség szabályozói beavatkozásra, illetve
    - alkalmazásának feltétele a nagykereskedelmi ár összegéről való szabad megállapodás a távközlési szolgáltató és az ISP-k között.

• • 4.

    fogyasztói árból való közvetlen részesedés (Írországban és Egyesült Királyságban működő rendszer).
    - A modell alkalmazásához szabályozói beavatkozásra van szükség oly módon, hogy a szabályozónak kell meghatározni, hogy a helyi szolgáltatót - ki a számlázást végzi - milyen összegű (költségalapú) díj illeti meg a híváskezdeményezés, számlázás és a beszedési kockázat fejében.
    - A fogyasztói díj másik elemét a végződtető szolgáltató (vagy az ISP) határozza meg,
    - A két komponensű fogyasztói díjat tulajdonképpen a végződtető szolgáltató (vagy az ISP) döntése határozza meg, tekintettel arra, hogy egyik eleme (helyi szolgáltató része) szabályozó által meghatározott díj
    - ISP-k minden hívás díjából részesednek
    (A modellhez szükséges szabályozás nem volt a vizsgált időszakban).

• • 5.

    híváskezdeményezési modell:
    - A modell feltételezi az alternatív szolgáltatót, vagy az ISP-t, mint alternatívot, vagyis a szabad szolgáltatóválasztást.
    - A modell alkalmazásához állami beavatkozásra van szükség a híváskezdeményezési díjra nézve.

• • 6.

    hívásvégződtetési modell: (jelentés 25. oldalának 1. pontja).
    - Alternatív szolgáltatót tételez fel.
    - Az alternatív szolgáltató végződtetési díja nem szabályozott, az ISP illetve az alternatív megegyezése hiányában döntőbizottság jár el.
    - A kezdeményezési díjat szabályozni kell,
    - Fogyasztói árat a helyi szolgáltató (szabályozás) határozza meg.
    
    A híváskezdeményezési és hívásvégződtetési modell alkalmazását a később hatálybalépő Hkt. összekapcsolásra vonatkozó előírásai tették lehetővé.

• • 7.

    A díjmegosztás tárgyában a Tpvt. 21 § c) pontjába ütköző jogsértés megállapítását indítványozta a jelentés.
    A jelentés elsősorban a vizsgált időszakot követően hatályba lépett Hkt. 27. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakra volt tekintettel, mely jogszabályhely kimondta, hogy a távközlő szolgáltatás díját meg kell osztani a távközlő szolgáltató és az Internet szolgáltató között.
    
    Fenti (későbbi) jogi szabályozás folytán látta bizonyítottnak, hogy az eljárás alá vont és az ISP-k között potenciálisan megvalósítható együttműködési formák közül az eljárás alá vont által a fordított elszámolás kizárólagossá tétele versenykorlátozó hatással bír.
    
    A jelentésben írtak szerint a fordított számlázáson kívül bemutatott egyéb bevételmegosztási formák az ügylet jellegének megfelelő üzleti formának minősültek (a vizsgált időben), amit az utólagos jogszabályi rendezés igazol.
    A jogsértést a fordított számlázás mellett megvalósítható - fent írt - együttműködési formáktól való elzárkózás valósította meg.

• • 8.

    Az eljárás alá vont vállalkozás a Versenytanácsnak megküldött védekezésében vitatta a bevétel-megosztás tárgyában megvalósult jogsértést hivatkozva arra, hogy a normál 51 és a fordított 51-es konstrukciók egymásnak szabadon választható alternatívái.

• • 9.

    A Tpvt. 21. § c) pontja szerinti jogsértés az esetben valósul meg, ha valamely vállalkozás indokolatlanul zárkózik el az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától.
    
    A Versenytanács szerint, tekintettel arra, hogy olyan konkrét szerződési ajánlat nem volt ismert, melynek kapcsán az eljárás alá vont vállalkozás - a bevételmegosztásra kiterjedően - elzárkózott volna az egyenes elszámolásra vonatkozó, bevételmegosztást eredményező szerződéskötéstől, jogsértés megállapítása csak más jogszabályhely alkalmazásával lehetett mód.
    A Versenytanács álláspontja szerint továbbá vagy alternatív szolgáltatóra, vagy hatóságra (döntőbizottság) lett volna szükség a bevételmegosztás - a jelentés szerint jogsértés megállapítására okot adó - fordított számlázáson kívüli modelljei alkalmazásához.
    A magyar távközlési piac a vizsgált időszakban nem volt liberalizált, így az a tény, hogy az ehhez szükséges jogszabályi környezet hiányában az eljárás alá vont vállalkozás nem alkalmazott más - a jelentés által figyelembevett - megosztási formákat, nem tekinthető indokolatlan elzárkózásnak.
    
    Vizsgálta a Versenytanács, hogy más jogszabályhely alapján a díjmegosztás hiánya jogsértőnek minősül-e. A jogsértés - álláspontja szerint - nem versenykorlátozó típusú, mint a Tpvt. 21. § c) pontjában írt jogsértés, hanem a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző - kizsákmányoló tipusú - jogsértés lehetett.
    Fentiek értelmében azt kellett megítélni, hogy az Internetfelhasználók által összességében fizetett díjakból megfelelő arányban részesedett-e az eljárás alá vont vállalkozás és az adott ISP a vizsgált időszakban.
    Kiindulásul rögzíthető, hogy az esetben, ha a teljes forgalmi díj a MATÁV Rt-t illeti, úgy azonban, hogy az ISP-knek nem kell egyszeri és havi díjat fizetni a MATÁV Rt. részére, a konstrukció nem teremtett volna hátrányos helyzetet az ISP-k számára.
    Fentiekből következően a Versenytanács szerint a díjmegosztás hiányának megítélése nem lehet független a MATÁV Rt. részéről az ISP-knek felszámított díjtól, illetve annak konkrét mértékétől.
    Hoszabb távon fent írt mérték az ISP-k által generált és a MATÁV Rt-nél jelentkező forgalomnövekedés függvényében alakulhatott volna ki, illetve ennek megfelelően kellett volna - folyamatosan - változnia ahhoz, hogy a díjmegosztás alkalmas legyen a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló, kiegyensúlyozott üzleti kapcsolat folyamatos érvényrejuttatására.
    
    A 2001. december 23-án hatálybalépett Hktv. 27. § (3) bekezdés e) pontja kimondta, hogy a távközlési vállalat - így az eljárás alá vont vállalkozás is - köteles az általa beszedett díj egy rögzített részét átadni az Internet-szolgáltatóknak.
    Fentiekre és a vizsgált (illetve vizsgálható) időszak rövidségére tekintettel - bár a bevételmegosztást indokoltnak találta - a Versenytanács pótlólag nem találta szükségesnek vizsgálni illetve vizsgáltatni a bevételmegosztás elmaradásának jogszerűségét, tekintettel arra, hogy - fent kifejtett álláspontja szerint - nem a bevételmegosztás elvi hiányának jogszerűségét kellett megítélni, hanem a rövid időszakra eső, az ISP-k által fizetett konkrét díj mértéke képezte volna a vizsgálat tárgyát a Tpvt. 21. § a) pontja alapján.
    
    Tekintettel azonban arra, hogy - az időközi jogszabályváltozás miatt - az esetleges jogszabálysértő állapot rövid ideig állt fenn, a Versenytanács az eljárást ezen részében, a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja értelmében - figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdés első fordulatára - megszüntette.

III.

Fordított elszámolás

• 13.

  Az eljárás alá vont vállalkozás fenti, a távközlési bevételből való részesedés modelljei között ismertetett "fordított díjazás"-al megvalósuló konstrukciót - mely nem feltétlenül igényelt szabályozói beavatkozást, illetve melynek alapvető jellemzője, hogy az eljárás vont vállalkozás kizárólagos koncessziós területéről az Internet elérést biztosító számra érkező hívások forgalmi díját nem a hívást kezdeményező fél, hanem a megrendelő ISP fizeti meg az eljárás alá vont vállalkozásnak, az eljárás alá vont vállalkozás részére - 2001. márciusában kívánta bevezetni.

• 14.

  Az eljárás alá vont vállalkozás nem rendelkezik általános szerződési feltétellel.

• • 1.

    Az "Internet hozzáférés 51 hívószámon keresztül fordított elszámolással" megvalósuló elszámolási rend érdekében 2001. márciusában küldte meg az ISP-k részére azonos szövegezésű szerződési ajánlatát az eljárás alá vont vállalkozás.
    
    Az ISP-k részéről - műszaki, pénzügyi-gazdasági, jogi okokból származó - kifogások fogalmazódtak meg az eljárás alá vont vállalkozás által bevezetni szándékozott fordított számlázási rendszerrel szemben.
    Kifogásolták pl. az indokolatlan többletköltséggel járó, fizikai jelenlétet sérelmezték, hogy a díjak - a sávos kedvezményrendszerrel együtt - nem teszik lehetővé a nyereségképzést, mivel nem lett figyelembevéve a ISP-ket a konstrukció folytán terhelő többletköltség.
    Kifogás tárgyát képezte, hogy az ISP-nek - nemfizetés esetén - nincs módja kizárni a végfogyasztót a fogyasztásból, miáltal úgy az Internet használattal kapcsolatos forgalmi díjak, mind a távközlési szolgáltatással együtt járó díjak beszedésének kockázata őket terheli.

• • 2.

    Az eljárás alá vont vállalkozás az ISP-k válaszát követően (vagy anélkül) őket 2001. május 4-én kelt iratával, illetve egy újabb szövegezésű szerződési ajánlattal kereste meg, mit követően az ISP-k továbbra is sérelmezték az egyes szerződési kikötéseket, illetve a közölt feltételek hatására egyesek nem kötöttek szerződést.
    Előfordult, hogy a Matáv Rt. kifejezetten elzárkózott a második szerződési tervezett utáni egyeztetéstől.
    
    A májusi ajánlat szövegezésének megfelelően három ISP kötött szerződést (Axelero Rt, V-Com, Mátrixcom).
    
    Fenti - két típusú szerződésen kívül - az eljárás alá vont vállalkozás egy ISP részére 2001. február hóban olyan ajánlatot küldött, melynek a díjakról szóló 8. pontjához csatlakozó 4. sz. melléklete valamennyi, az iratoknál fellelhető szerződési ajánlattól illetve szerződéstől eltérő kedvezménysávot tartalmazott:

	0-8 MFt	8MFt-50 MFt	50MFt-90MFt	90 MFt felett
Csúcsidő (Ft/perc)	6	5,4	4,92	4,5
Csúcsidőn kívül (Ft/perc)	3	2,7	2,46	2,25
Kedvezmény	0 %	10 %	18 %	25 %

Az ISP a májusi, második típusú fordított elszámolásra vonatkozó szerződést kötötte meg 2001. május 4-én, azzal azonban, hogy az eljárás alá vont vállalkozás vállalta, hogy a szerződés aláírásától számított 30 napon belül - annak hatálybalépésére visszamenőleg - kész a szerződés meghatározott pontjait újratárgyalni és módosítani. (A módosítás például a májusi szerződéstípusban foglalt díjváltoztatási klauzulát, illetve a szerződés 4. számú mellékletnek a forgalmi díjakra vonatkozó (sávos kedvezményrendszer) rendelkezéseit érinthette volna.)

• • 3.

    Az eljárás alá vont vállalkozás a már 2001. májusában megkötött három szerződésen túl (V-Com Rt., Mátrixcom Kft., Axelero Rt.), 2001. novemberében kötött szerződést a GTS Hungary Kft-vel, az Enternet Kft-vel, az Ace-Telekom Kft-vel, valamint a Vivanet Kft-vel, mely utóbbi novemberi szerződések szövegezése (részben) eltér a májusban nagyszámban megkötött szerződések szövegétől.
    
    A novemberi szerződések megkötése előtt az eljárás alá vont vállalkozás úgy a már szerződéssel rendelkező ISP-ket, mint a vele szerződést nem kötő ISP-ket értesítette a szerződésmódosítás, illetve a módosult tartalommal megköthető szerződés lehetőségéről egy 2001. november 22-i dátumú értesítésében.
    A 2001. novemberében megkötött szerződésekben írt feltételek - jelen üggyel érintetten - az alábbiakban változtak.
    - A rendszerben bekövetkezett hiba kijavítását 48 órán - az esetek 80 %-ában 24 órán belül vállalta elhárítani az eljárás alá vont vállalkozás azon, a májusi szerződésben is szereplő kitétellel, hogy amennyiben a hozzáférési szerződésben alacsonyabb idő szerepel, ez a mérvadó.
    - Vállalta azt is, hogy a hiba bejelentését követően max. 2 órán belül tájékoztatja a megrendelőt a hiba elhárításával kapcsolatos tevékenységéről (6. pont).
    - A díjváltoztatás vonatkozásában - a megrendelő értesítésének időtartamát tekintve - differenciált a vonatkozásban, hogy milyen okból történik a díjváltoztatás.
    Az esetben, ha a díjemelés oka a beruházási és üzemeltetési költségeinek a legutolsó díjemelés óta a KSH által kimutatott termelői árindexet meghaladó indokolt mértékű emelése, a megrendelő értesítését a díjemelés mértékéről és időpontjáról 45 nappal előbb vállalta (8.2. pont).
    Egyébként a klauzula nem változott.

• • 4.

    A versenytanácsi szakban megismert szerződéskötési folyamat alapján - a Versenytanács álláspontja szerint - a 2001. májusi szerződések és a novemberi állapot alapján kell megítélni az eljárás alá vont vállalkozás magatartását, figyelemmel arra, hogy a májusban megkötött szerződéseken túl, addig folyt a szerződési alku.

• 15.

• • 1.

    A fordított elszámolás módjával és megvalósíthatóságával kapcsolatos magatartás.
    
    Úgy az első és a későbbi szerződési ajánlat, mint a ténylegesen megkötött szerződések 1. pontja azonosan jelölte meg a szerződés tárgyát.
    Eszerint az eljárás alá vont vállalkozás vállalta, hogy a koncessziós szolgáltatási területéről, a PSTN hálózatból a megrendelő ISP elérését szolgáló számra érkező hívásokat a megrendelő által megadott célállomásokra, hozzáférési pontok irányítja úgy, hogy a koncessziós szolgáltatási területről az Internet elérését biztosító számra érkező hívások forgalmi díját nem a hívást kezdeményező fél (előfizető), hanem a megrendelő ISP fizeti meg az eljárás alá vont vállalkozás részére.
    
    A szerződési ajánlatok 8.1. pontja szerint az Internet szolgáltatáshoz igénybevételéhez szükséges 51-es szám igénybevétele miatt a megrendelő ISP különböző díjakat volt köteles fizetni, mely díjakat a szerződés 4. sz. melléklete nevesítette:
    - egyszeri kapcsolási díj 22.300.-Ft + ÁFA
    - havidíj 4.000.-Ft + ÁFA, mely havidíj nem tartalmazza a közcélú távközlési szolgáltatás díjait.
    - forgalmi díjak: csúcsidőszakban és csúcsidőszakon kívül nettó 3.-Ft/perces díj, mely után nem számított fel kapcsolási díjat az eljárás alá vont vállalkozás.
    
    Az ajánlatok és a létrejött szerződések egyaránt rögzítették, hogy a megrendelő ISP-nek az általa generált forgalom mennyiségétől függően a fenti percdíjakra épülő sávos kedvezményrendszert biztosít az eljárás alá vont vállalkozás.
    A növekedés szerint a kedvezmény alapjául a megrendelő ISP által az adott hónapban előrefizetett forgalom és az abban a hónapban az előrefizetett forgalmon felül bonyolított forgalom összege szolgált. (A fizetés konkrét feltételeit a szerződés 9.1. és 2. pontja tartalmazta.)
    
    A kedvezmény sávos jellegű volt és mindig az adott sávon belüli összegre vonatkozott az alábbi struktúra mellett:

	8 MFt alatt	8-100 MFt	100-500 MFt	500 MFt felett
Fordított díjazással fizetendő díj/Ft/perc ÁFA nélkül (minden időszakban egységesen)	3 Ft	2,7 Ft	2,46 Ft	2,25 Ft
Kedvezmény a fordított díjazás nélkül fizetendő díjhoz képest - csúcsidő -	50 %	55 %	59 %	62,5 %
Kedvezmény a fordított díjazás nélkül fizetendő díjhoz képest - csúcsidőn kívül -	0 %	10 %	18 %	25 %

A ÁFÁ-t nem tartalmazó díjakat a kapcsolás pillanatától kezdve kívánta felszámítani, illetve számította fel az eljárás alá vont vállalkozás.
A szövegezés szerint a kedvezmény addig volt érvényes, míg a megrendelő forgalmának csúcsidőbe eső része nem haladta meg az előre fizetett forgalom 40 %-át. Ezt meghaladó forgalom esetén a csúcsidejű forgalomra ismét a nettó 3.- forintos percdíj lépett életbe, míg a csúcsidőn kívüli hívásokra továbbra is érvényben maradt a kedvezmény.

• • 2.

    A vizsgálati jelentés azt állapította meg, illetve abból a tényből vont le jogi következtetést, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jelenleg érvényes ajánlatában (szerződésben) szereplő változathoz képest más sávos kedvezménystruktúrát tartalmazó táblázatot ajánlott. Ennek megfelelően állapította meg, hogy míg az első ajánlat alapján más vállalkozás is igénybe tudta volna venni a kedvezményt, addig az érvényes ajánlat az előfizetők számát tekintve piacvezető Axelero Rt-t hozta kedvező piaci helyzetbe azáltal, hogy ő képes az új rendszerben a 18 %-os kedvezmény realizálására.
    
    A vizsgálati jelentés a jogsértés indítványozásakor a jelentés 1. sz. mellékleteként csatolt, a repülőterek ügyében hozott döntésből indult ki.
    Azon elkövetési magatartás alapján, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak a forgalmi díj megfizetésére, és a forgalmi díj mértékére vonatkozó szerződési feltétele sérti-e a Tpvt. rendelkezéseit, alapvetően két szempontot vett figyelembe, így az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított kedvezmény és a fordított számlázási rend együttese hogyan hat az ISP-kre (többletköltség).
    
    A kedvezmény szempontjából azt vette alapul, hogy a hűségkedvezmény adása az esetben nem jogsértő, ha az a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozástól vásárolt mennyiséghez kapcsolódik, illetve a mennyiségi kedvezményeket objektív méretgazdasági okokkal lehet igazolni.

• • 3.

    Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy az ISP-knek felszámított, illetve felszámítani kívánt díj a távbeszélő hálózat használatával kapcsolatos és az ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek (üzemeletetés, karbantartás, fejlesztés, szolgáltatás értékesítése) költségét tartalmazza, a díjaknak ezen költségeket és a megtérülést kell(ene) fedezni.
    - A távközlésben jellemzően forgalomfüggő és attól független költségek vannak.
    A forgalmi díjban kizárólag a forgalommal összefüggő költségek jelentkeznek, melyek közül egyesek a volumennel együtt változnak, míg mások ettől kevésbé függnek. Utóbbi költségek elkülönült meghatározása érdekében a teljes távközlési költségfelosztási gyakorlat ismerete szükséges.
    - Előadta továbbá, hogy a díjképzés kiindulópontjának az 51-es végfelhasználói elérés hatósági helyi hívás díjához képest kedvezményes díja (un. Internet díj) tekintendő, mely költségeit tekintve azonos az ugyanazon primer körzetből kezdeményezett helyi hívás költségeivel. A díjképzés alapját a 2001-ben közzétett Internet telefontarifa képezte.
    - Álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás azáltal tud kedvezményt adni az ISP-knek, hogy azok tőle bizonyos tevékenységeket (pl. számlázás, szolgáltatással összefüggő beszedés, egyes marketing tevékenységek) átvesznek tőle a fordított elszámolási rendszerben.
    - Előadta továbbá, hogy a fordított 51-es szolgáltatás bevezetése kapcsán az eljárás alá vont vállalkozás nem konkrét költségadatokra, hanem feltételezésekre épített, bízva a piac növekedésében és abban, hogy a jelenleg veszteséges szolgáltatás gazdaságossá válik.
    - Előadása szerint bár a piacról korlátozott információkkal rendelkezett, az figyelemmel volt arra, hogy a jelenlegi kapacitás mellett a használat este és éjszaka csúcsosodik ki, így a nappalra és éjszakára is egységes díjjal lehet bővíteni a szolgáltatást, az ISP-knek nyújtott kedvezmény a forgalommal együtt nőhet.
    
    - Vitatta hogy a kedvezménysávok kialakításának célja az Axelero Rt. előnyben részesítése lett volna. Nem vitatva, hogy az Axelero Rt az egyik legjelentősebb megrendelője, hivatkozott arra, hogy az ISP-k által nyújtott csomagokból megállapíthatóan nem kizárólag az Axelero Rt. veheti igénybe a kedvezményt, azaz nem kifejezetten az irányítása alá tartozó ISP-k előnyben részesítése céljából alakította ki a kedvezménysávokat.
    - Előadta, hogy a V-Com és az Axelero Rt. forgalma közel azonos és a várható forgalomnövekedés alapján hamarosan elérik az első kedvezménysávot.

• • 4.

    A Versenytanács álláspontja szerint a jelentés jogsértés megállapítására irányuló indítványa elvben részben megalapozott azzal a korrekcióval, az eljárás alá vont vállalkozás magatartásának megítélésénél nem a 2001. februári, hanem az érvényes ajánlatokban és a szerződésekben alkalmazott - kitágított - kedvezményes sávokat, illetve azok piaci hatásait kell figyelembevenni, miáltal nem megalapozott az a következtetés, miszerint az Axelero Rt. miatt került más feltételrendszer alkalmazásra.
    
    Kiindulópontul rögzíthető, hogy a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások által adható - az általuk igénybevett szolgáltatás mennyiségéhez kapcsolódó - un. mennyiségi kedvezmény akkor nem jogsértő, amennyiben azt objektív méretgazdaságossági okokkal lehet igazolni, vagyis a kedvezményt eredményező, nagyobb megrendelt szolgáltatási volumen - kimutatható - költségmegtakarítást eredményez a szolgáltatónak.
    Az esetben azonban, ha vásárlás mértékéhez kapcsolódóan nincs a szolgáltatónál jelentkező költségmegtakarítás vagy az nincs arányban a kedvezmény mértékével, továbbá a kedvezménysávok küszöbértékei és a kínált kedvezmények szintje miatt a kedvezményt csak egy, vagy kis számú megrendelő érheti el, a kedvezmény biztosítása indokolatlan, és egyben versenyjogilag jogsértőnek minősülhet, mivel indokolatlanul diszkriminálja a szolgáltató egyes - kisebb megrendelés leadására képes - ügyfeleit.
    
    Bár az eljárás alá vont vállalkozás hivatkozott arra, hogy a díjképzés kiindulópontjaként a hatósági helyi hívás díjához képest kedvezményes Internet díjat tekintette és a kedvezmény adásakor figyelembevette azt is, hogy a fordított számlázási mód kapcsán bizonyos tevékenységeket az ISP-k tőle átvesznek, előadta azt is, hogy összességében a fordított 51-es szolgáltatás bevezetése nem alapult konkrét költségadatokon, vagyis a rendszer bevezetését nem kísérte mélyebb gazdaságossági számítás.
    
    A Versenytanács álláspontja szerint fenti - önmagában indokolatlan piaci magatartás - jelen esetben azzal is járhat, hogy a kedvezményrendszer kialakítása révén az eljárás alá vont vállalkozás leányvállalata az Axelero Rt. kerül előnyös piaci helyzetbe azáltal, hogy bizonyos mértékű kedvezményt csak néhány - jelentősebb jövedelemmel bíró - Internet hozzáférés szolgáltató igénybevenni.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás a kedvezményrendszer fenti módon történt kialakításán túl, azzal egyidejűleg, meghatározott költségeket hárított át - az igénybevétel feltételeként - az ISP-kre, vagyis az újonnan bevezetett számlázási mód csak úgy működhet, ha a hívások díjának számlázását (az ezzel járó ügyfélszolgálati költségeket) és a beszedés kockázatát a szerződést kötő ISP viseli.
    A Versenytanács álláspontja szerint:
    - A számlázással kapcsolatosan bevezetendő (vagy emelkedő) költségtöbblet főként a kisebb, megfelelő kapacitással nem rendelkező ISP-ket sújthatja, közöttük is kiemelten az un. ingyenes ISP-ket, akik a fordított számlázási mód bevezetésekor nem rendelkeztek számlázási rendszerrel.
    - A kedvezményrendszer hatásának csökkentésére alkalmas az is, hogy az Internet díjakon túl a távközlési díjak beszedésének kockázata is az ISP-ket terheli, mely utóbbi vonatkozásban a díjfizetés hiányát ők viselik úgy, hogy az előfizetőt nem képesek szankcionálni a szolgáltatásból való kizárással.
    Fenti tényezők együttese az ISP-k teljes sprektumát tekintve, különös tekintettel a kisebb méretű és az ingyenes ISP-kre, önmagában megkérdőjelezhetik a költségérzékeny, fordított elszámolási mód igénybevételét, mivel a költségek - számítások nélküli - áthárítása az egyébként a mennyiségi kedvezmény alkalmazásával járó esetleges előnyöket is csökkentik, vagy megszüntethetik.
    Fentiek alapján az egyébként is versenykorlátozó típusú jogsértést megvalósítására alkalmas megállapodás - a költségáthárítással együttesen - olyan piaci hatást válthat ki, ami - a versenykorlátozás mértékére hatva - alkalmas a visszaélés intenzitásának növelésére és egyben a kis és nagy forgalmú ISP-k közötti különbség fokozására.
    Fentiek előrebocsátása ellenére a vizsgált elkövetési magatartás miatti eljárást a Versenytanács megszüntette a Tpvt. 77. § j) pontja alapján, figyelemmel a Tpvt. 72. § a) pontja első fordulatára is, mivel az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont vállalkozás által a mennyiségi kedvezmény bevezetésekor alkalmazott és kifogásolható magatartással összefüggésben az ISP-k - beleértve az Axelero Rt-t is - nem érték el a kedvezménysávokat, így az eljárással érintett időszakban nem volt kimutatható a szerződési kikötések piaci hatása.

• 16.

  A szolgáltatás igénybevételének feltétele volt az ajánlat és a szerződés jelenléti pontra vonatkozó kikötése.
  
  Az 51-es SHS segítségével hívható ISP szolgáltatók - a fordított elszámolás technikai megvalósítása érdekében - primer területi csatlakozással hívhatók.
  Az eljárás alá vont vállalkozás a körzeten belüli hívásokat a primer központba irányítja, ahol a számot egy normál előfizetői számra - ami elvben lehet ISDN vagy analóg - konvertálja, így az ISP-k Access serveren végződteti. Az ISP-knek módja van meghatározni azt, hogy mely primer körzetekben igényelnek csatlakozást.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás márciusi és későbbi szerződési ajánlatának 2. pontjában az ISP-k részére olyan ajánlatot tett - mely szerződési kikötés a májusi ajánlatban és a megkötött szerződésekben is szerepel -, hogy a fordított elszámolásra való áttéréshez az ISP-knek rendelkeznie kell az általa becsült hívásmennyiség fogadásához megfelelő kapacitású és az eljárás alá vont vállalkozástól külön szerződés keretei között igénybevett - közcélú távbeszélő szolgáltatás hozzáférési, kizárólag Internet elérést szolgáló ponttal.
  A szerződési kikötés szerint - Budapest kivételével - azon primer körzetekben ahol a ISP, mint megrendelő igénybe kívánja venni a szolgáltatást, fizikai jelenléttel kell rendelkeznie. A szövegezés szerint fizikai jelenlét alatt a megrendelő ISP-k olyan jelenléti pontja értendő, mely pontra létesített ISDN csatlakozásra berendezhető az ISP Internet elérését biztosító száma.
  Az ajánlat illetve a szerződés szerint az eljárás alá vont vállalkozás saját műszaki területén - külön berendezés-elhelyezési - szolgáltatás keretében, ezen szolgáltatás feltételei szerint lehetővé teszi a fizikai jelenlétet szolgáló berendezés elhelyezését.
  Arra az esetre, ha a megrendelő ISP az adott primer körzetben nem rendelkezne fizikai jelenléttel az eljárás alá vont vállalkozás külön szerződésben rögzített feltételek melletti - díj ellenében - vállalta az ún. virtuális jelenlét (V-POP) biztosítását.
  (Virtuális jelenlét esetében a megrendelő ISP az eljárás alá vont vállalkozás IP-platformon nyújtott szolgáltatását veszi igénybe, ami biztosítja van a megrendelő jelenlétét az általa igényelt helyeken.)
  Az eljárás alá vont vállalkozás szerződése szerint az ISP által meghatározott primer körzetekből érkező hívások fogadásának területi lehetőségeit a szerződés 2. sz. mellékleteként csatolt kapcsolási terv tartalmazta. Eszerint kellett megadni a megrendelő ISP-nek, hogy mely primer körzetekben, mely ISP csatlakozásra kéri az általa megjelölt 51. szám átirányítását.
  Fentiekből megállapíthatóan a primer körzetekben fizikai jelenléti pontként ISDN csatlakozásra volt szükség, mely lehetett ISDN2 vagy ISDN30 csatlakozás.
  Analóg csatlakozás biztosítására a szerződési ajánlat nem adott lehetőséget.
  
  A vizsgálati jelentés három szempontból vizsgálta a jelenléti pontra vonatkozó kikötéseket:

• • 1.

    Sérti-e a Tpvt. 21. § a) és f) pontját az a kikötés, hogy azon primer körzetekben, ahol az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását az ISP-k igénybe kívánják venni, kötelező a jelenléti pont kiépítése.

• • 2.

    Fentiek értékelésénél a jelentés a következő, egymástól eltérő álláspontokat vette figyelembe.
    - A vizsgálati jelentés által tényszerűen nem vitatott ISP előadása szerint az Internet hozzáférés szolgáltatás megvalósítható oly módon is, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon körzetekből, ahol az ISP nem rendelkezik fizikai jelenléttel - forgalmi díj ellenében - átirányítja az Internet hívásokat az ISP máshol lévő jelenléti pontjaira, minek folytán az ISP-ket csak akkor terheli fizetési kötelezettség, ha a fizikai jelenléttel nem bíró területről az ISP valamely előfizetője ténylegesen generál forgalmat és az árirányításra is kerül.
    Fentiekkel szemben kötelező jelenlét esetén - az ISP-t - állandó költségként terheli az ISP-k a csatlakozási pontok kiépítésével és igénybevételével nem forgalomfüggő költség.
    
    - Az eljárás alá vont vállalkozás által ajánlott megoldás - (előadása szerint) - lehetővé teszi, hogy az előfizetők által Internet elérés céljából indított hívásokat helyi hívásként lehessen kezelni, míg jelenléti pont hiányában a hívások magasabb tarifával járó távolsági hívásnak minősülnének.
    
    Fentieket egybevéve a vizsgálati jelentés nem találta jogellenesnek a jelenléti pontra vonatkozó eljárás alá vonti ajánlatot illetve szerződési kikötést.

• • 3.

    A Versenytanács álláspontja szerint elfogadható az eljárás alá vont vállalkozás azon érvelése, miszerint jelenléti pontok hiányában a szolgáltatás igénybevételekor távolsági hívás díjat kellene fizetni (Budapest területén kívül, mely egy primer körzetnek számított), így az eljárás alá vonti magatartást nem találta indokolatlannak, vagyis jogsértőnek (Tpvt. 21. § a) pont) fenti kérdésben.

• • 4.

    Az eljárásban vizsgálat tárgya volt, hogy a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközik-e az az eljárás alá vonti magatartás, miszerint a primer körzetekben ISDN2, ISDN 30 csatlakozások berendezésére alkalmas PoP létesítésére van szükség, ugyanakkor nem alkalmazható az analóg modem.
    
    Az analóg vonalak esetén elérhető (elméleti) maximum sávszélesség 56 kbit/s. Az adatletöltés a gyakorlatban 48 kbit/s-nál nem szokott gyorsabb lenni. Az ISDN csatlakozás analóg vonalakkal szembeni előnye a jobb átviteli minőség, kisebb hibaarány és nagyobb sebesség.
    
    Ahhoz, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által írt szerződési feltételeknek eleget tegyenek, az ISPk-nek a már működő analóg csatlakozásaikat ISDN-re kell cserélniük, illetve a szolgáltatás igénybevétele érdekében ilyet kell létesíteniük.

• • 5.

    A vizsgálati jelentésben kifejtett álláspont szerint az ISP-k számára indokolatlan hátrányt jelent, hogy az esetben, ha megítélésük szerint egy adott primer körzetben - kis számú - előfizetőik igényeit analóg csatlakozás segítségével is képesek kielégíteni, a számukra magasabb állandó költséget jelentő ISDN vonal létesítésére kényszerülnek az eljárás alá vonti szolgáltatás igénybevétele érdekében.
    A jelentés szerint - függetlenül attól, hogy az ISDN jobb minőségű Internet hozzáférést biztosít - az ISP-k piaci körülményekhez igazodó döntési körébe tartozik az, hogy szolgáltatásaikat milyen módon kívánják biztosítani az előfizetőknek. A jelentés fentiek értelmében jogsértés megállapítását indítványozta.

• • 6.

    Az eljárás alá vont vállalkozás a Versenytanácsnál előterjesztett álláspontja szerint
    - egyedül az ISDN technológia biztosítja a szolgáltatás műszaki megbízhatóságát a jelentés által is elismerten.
    - Az analóg vonalak által biztosítható sávszélesség elégtelen a szolgáltatás igénybevételéhez, így az előfizetők minimálisan az ISDN2 csatlakozás révén juthatnak megfelelő minőségű szolgáltatáshoz.
    - Az országos rendszer egysége ISDN alapon biztosítható.
    - Az analóg csatlakozással - minőségével összefüggésben - jelentősebb reklamáció várható, minek elintézése és a hiba elhárítása többletköltséggel járna, melyet az eljárás alá vont nem tud felvállalni a kedvezményes díjak mellett. Az analóg hozzáférés költségéből 5,6 %-t, míg az ISDN hozzáférés költségéből 2,2 %-os tesz ki a hibaelhárítás költsége.
    - Analóg hozzáférés a gyakorlatban nem érkezett a fordított szmlázás bevezetése óta,

• • 7.

    A Versenytanács szerint bár a vizsgált időszakban az eljárás alá vont vállalkozás analóg és ISDN technológiát is alkalmazott, illetve szolgáltatása - egyenes elszámolás esetén - analóg technológia mellett is igényelhető volt, az általa felhozott műszaki jellegű érvek (megbízhatóság, sávszélesség, a rendszer egysége) nem tette indokolatlanná a szerződési kikötés alkalmazását. A technikai fejlődés, a fejlesztés követelménye magatartása jogszerűségét megalapozza, figyelembevéve a végfogyasztók fent írtak szerinti minőség iránti igényét is (jobb átviteli minőség, gyorsaság).

• • 8.

    Vizsgálat tárgyát képezte a jelenléti pontok vonatkozásában az is, hogy a Tpvt. 21. § a) és j) pontjába ütköző jogsértésnek minősül-e az a magatartás, miszerint az ISP-k a jelenléti pontot nem vehetik igénybe más szolgáltatótól.

• • 9.

    Az eljárás alá vont vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a szerződés helyes értelmezése szerint az ISP-ket választási jog illeti meg abban, hogy maguk fejlesztik-e ki egy adott primer körzetben a jelenlétet, vagy azt külön megállapodás alapján bérlik az eljárás alá vonttól, illetve más szolgáltató közreműködésével biztosítják a jelenlétet.

• • 10.

    A Vizsgálati jelentés elfogadva az eljárás alá vont vállalkozás előadását nem látta indokoltnak a jogsértés megállapítását.

• • 11.

    A szerződés betű szerinti értelmezéséből az volt megállapítható, hogy a megrendelő ISP-knek Internet elérést szolgáló ponttal, közelebbről vagy fizikai jelenléttel, vagy az eljárás alá vont vállalkozástól igényelhető virtuális jelenléttel kell rendelkezniük. A szerződés sem nem tiltotta, sem ne említette, hogy más szolgáltató nem működhetne közre a hozzáférési pont biztosításában, így a szerződés szövegezéséből kiindulva nem értelmezhető a Tpvt. 21. § a) vagy j) pontjába ütköző jogsértés.

• 17.

  Külön vizsgálat tárgyát képezte, hogy a Tpvt.21. § a) pontjába ütközik-e az a szerződési ajánlat, illetve szerződési kikötés, melyet az eljárás alá vont vállalkozás a budapesti 51-es hívószámon keresztül fordított elszámolással történő Internet hozzáférési díjra vonatkozóan közölt.

• • 1.

    Az Internet elérést szolgáló pont vonatkozásában az eljárás alá vont vállalkozás márciusi szerződési ajánlatának 2. pontja - a szerződés 3.6. pontjában leírt feltételek fennállása esetén - azonosan kezelte a primer körzeteket, illetve az egyébként jogilag primer körzetnek minősülő budapesti központi tápterületeket.

• • 2.

    A májusi szerződési ajánlat illetve a szerződések úgy módosultak, hogy a 2. pont nem utalt külön a budapesti központi tápterületekre, hanem a szerződés 3.4. pontja illetve 3.5. pontja differenciált Budapest - mint egy primer körzet - és a többi primer körzet között.
    
    A 3.5. pont - mely Budapestre vonatkozott - kimondta, hogy amennyiben a megrendelő ISP által a budapesti primer körzetben az Internet hozzáférési szolgáltatás nyújtása érdekében igénybevett ISDN csatlakozások száma meghaladja a 10 db-ot, a Matáv Rt. fenntartja a jogot arra, hogy meghatározza ezen ISDN csatlakozások Budapesten belüli elosztását.
    
    A márciusi szerződési ajánlat 4. sz. melléklete nem rendelkezett külön a budapesti hozzáférés díjáról, míg a további ajánlat és a szerződés 4. mellékletének 3. pontja a budapesti 51. hívószámon keresztül, fordított elszámolással megvalósuló Internet hozzáférési díjat 90 ezer Ft + ÁFÁ-ban határozta meg úgy, hogy a díjat a megrendelő ISP ISDN2 vagy ISDN30 csatlakozásonként köteles havonta megfizetni az eljárás alá vont részére, mely nem tartalmazza a közcélú távbeszélő szolgáltatás díját.

• • 3.

    A vizsgálati jelentés elfogadva egyes ISP-k azon érvelését, mely szerint, mivel az eljárás alá vont vállalkozás a fordított elszámolási rendszeren kívül (vagyis a normál rendszerben) nem számít fel a hálózat védelme érdekében szükséges forgalomelterelésre hivatkozva külön díjat annak ellenére, hogy a normál rendszerben számlázott előfizetők lényegesen jelentősebb forgalmat bonyolítanak a hálózaton, megállapította, hogy a felszámítás indokolatlan előnynek minősülhet, így megállapíthatónak találta a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző jogsértést. A jelentésben kifejtett álláspont szerint az eljárás alá vont vállalkozás a kedvezményes forgalmi díjhoz hasonlóan a budapesti havidíj vonatkozásában sem a díjjal fedezni kívánt szolgáltatás költségei és megtérülésük alapján kalkulálta a díj nagyságát.

• • 4.

    Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy a díj bevezetésére elsősorban a PSTN hálózat védelme érdekében került sor, illetve az a PSTN hálózat forgalmi viszonyainak kedvezőtlen alakulása kezelését hivatott szolgálni.
    - Vitatta a jelentés azon megállapítását, miszerint megalapozná a jogsértést az - a jelentésben tett megállapítás -, miszerint a kedvezményes forgalmi díjhoz hasonlóan a budapesti havidíj vonatkozásában sem a díjjal fedezni kívánt szolgáltatás költségei és megtérülésük alapján kalkulálta a díj nagyságát. Előadta, hogy a Matáv PSTN hálózata hierarchikus felépítésű.
    Helyi hívások esetén a hívás lebonyolítása jellemzően egyetlen primer központon keresztül történik.
    Fentiekhez képest Budapest hálózata, illetve az itt alkalmazott hívásdíjak speciálisak, ugyanis bár a város földrajzi egységként egyetlen primer körzetnek minősül, annak helyi távbeszélő forgalmát műszakilag több egymással összekapcsolt primer központ biztosítja, miáltal budapesti hívások több hálózati elemet használnak fel és ezáltal magasabb költséget okoznak.
    - A normál 51-es konstrukcióban a csúcsidőben 6 forintot, míg csúcsidőn kívül 3 forintot kell fizetni az előfizetőknek. A fordított elszámolási rendszer bevezetésével azonban az ISP-k minden napszakban 3 forintot, illetve annak mennyiségi kedvezménnyel csökkentett részét fizetnek meg percenként az eljárás alá vont vállalkozásnak. Az így kapott kedvezményt tovább tudják adni előfizetőiknek, részükre olyan napszaktól független percdíjakat megállapítva, melyek mellett a csúcsidejű Internetezés is kedvezővé válhat az előfizetők számára (a normál rendszerrel szemben).
    - A jelentésben foglalt megállapítást vitatva előadta továbbá az eljárás alá vont vállalkozás, hogy a csúcsidejű beszédforgalomra tervezett budapesti hálózatot jelentősen megterhelheti az Internet hívások számának emelkedése és az itt kialakuló forgalom lebonyolítása - lévén az Internet forgalom jellemzője a beszédhívásoknál átlagosan 8-10 szer hosszabb tartásidő - illetve a primer központokat összekötő átviteli utakat olyan mértékben foglalhatja le, ami azok esetleges bővítését is igényelheti a szolgáltatási színvonal fenntartása érdekében.
    Az eljárás alá vont vállalkozásnak akár külön átviteli utak kiépítésével, akár az éppen szabad átviteli kapacitások kihasználásával meg kell oldani azt, hogy az Internet forgalom úgy jusson el az ISP-k csatlakozási pontjához, hogy semmiképpen ne gátolja a beszédforgalom lebonyolítását és a megfelelő színvonalú szolgáltatás biztosítását.
    Az eljárás alá vont vállalkozás a jelentésre tett észrevételében közölte a költségszámítást.
    A közölt költségelemzésen alapuló üzletpolitikai döntés álláspontja szerint nem valósított meg jogsértést.

• • 5.

    A Versenytanács álláspontja szerint az egyébként versenykorlátozó jogsértésre alkalmas - fordított számlázási móddal értékesített - szolgáltatás vonatkozásában azt kellett megítélni, hogy a felszámított díjjal megvalósult-e külön - kizsákmányoló típusú - jogsértés.
    
    Fenti szempontból figyelembevette, hogy az egyenes és fordított elszámolási mód melletti szolgáltatással kapcsolatos komplett díjrendszer jelentősen eltér egymástól, minek folytán az a körülmény, hogy a fordított elszámolás alkalmazásakor a 90 ezer forintos budapesti Internet díj bevezetésre került, önmagában nem tekinthető jogsértőnek.
    A vizsgált díj jogsértő volta - álláspontja szerint - csak együttesen, valamennyi díj és költség vizsgálata alapján ítélhető meg, mire nézve nem tett megállapításokat a jelentés.
    Fentieket is figyelembevéve a Versenytanács pótlólagosan nem találta szükségesnek vizsgálni az eljárás alá vont vállalkozás által beterjesztett költségszámítást, mivel az időközben hatálybalépett Hktv. az Internet szolgáltatás távbeszélő hálózaton keresztül történő elérésének árára, illetve az ezzel kapcsolatos jogvitára is tartalmaz rendelkezést (Hktv. 27. § d) pont, 88. § h) pont).
    A 2001. december 23-ától hatályos Hktv. árral kapcsolatos rendelkezése valamint a költségek megosztására vonatkozó rendelkezése (Hktv. 27. § (3) bekezdés e) pont) a Versenytanács szerint új alapokra helyezi az eljárás alá vont vállalkozás és az ISP-k elszámolási viszonyát, így az új szabályozás miatt - a vizsgált időszak rövidségére is tekintettel - az eljárás további folytatása e tárgykörben nem indokolt (Tpvt. 77. § j) pont, 72. § (1) bekezdés 1. fordulat).

• 18.

  A fordított elszámolással - 51-es hívószámon keresztül megvalósuló Internet hozzáféréssel - kapcsolatos szerződési ajánlatok (szerződések) a hálózat beszédcélú szolgáltatás céljára történő használatával kapcsolatban is tartalmaztak rendelkezéseket.

• • 1.

    A megrendelő ISP kötelezettségeire vonatkozóan kikötéseket tartalmazó - a szerződési ajánlatokban és a szerződésben megfogalmazott - 7. pont kimondta, hogy a megrendelők kizárólag Internet hozzáférési szolgáltatás nyújtására használhatják az 51-es számot, azaz az nem használható beszédcélú szolgáltatás nyújtására.
    
    A szerződési ajánlatok (szerződések) 8.4. pontjában foglaltak szerint a megrendelő ISP elismeri, hogy a szerződésben használt, Internet szolgáltatások céljából kialakított kedvezményes tarifák semmilyen más szolgáltatás díjazásakor nem alkalmazhatók, illetve nem szolgáltathatnak összehasonlítás alapjául, így nem vonatkoznak arra az esetre sem, amikor a közcélú Internet hálózat vagy a közcélú IP hálózat felhasználásával beszédcélú szolgáltatás valósul meg.
    
    A jelen eljárással vizsgált időszakban (illetve annak túlnyomó részében) fenti kérdést a 2001. május 6-án hatályba lépett 10/2001. III.27. NEHV rendelet szabályozta.
    A rendelet 1-es mellékletének 2.1.4. pontja értelmében az Internet hálózat beszédcélú felhasználása szolgáltatás - amikor is a felhasználás úgy valósul meg, hogy azt valamely ISP a közcélú távbeszélő hálózattal összekapcsolva biztosítja úgy, hogy az összekapcsolt hálózatok előfizetői információt cserélhessenek egymással és az összeköttetések felépítéséhez hagyományos telefonszámot alkalmaznak (továbbiakban: Internet-VoIP szolgáltatás) - nem nyújtható csak SHS = 51 szolgáltatás- és hálózatkijelölő szám felhasználásával.
    Ahhoz, hogy a közcélú távbeszélő hálózathoz csatlakozó ISP előfizető egy másik közcélú hálózathoz kapcsolódó ISP Internet-VoIP szolgáltatását elérje, ezen hálózatok szolgáltatóinak a Tt 7. § (1) bekezdésében szabályozott hálózati szerződésnek megfelelő - az Internet hálózaton keresztül bonyolított beszédhang kis- kommunikáció kétirányú forgalmát biztosító - összekapcsolási szerződésre volt szükség.
    A hálózatok összekapcsolásáról, együttműködésének engedélyezéséről, valamint a hálózati szerződésekről szóló 158/1993. (XI.11.) Kormány rendelet értelmében - mely engedélyezési eljárásra a HIF elnökének 1999. június 22-i tájékoztatója volt irányadó - az Internet szolgáltatásba beleértendő volt az is, ha a beszélgetés valamennyi résztvevője, adatátvételi végberendezése funkciójának kihasználásával Internet cím alapján vagy hagyományos telefonszámot alkalmazva, lépett összeköttetésbe feltéve, hogy nem akarnak információt cserélni (és az összeköttetés felépítéséhez hagyományos telefonszámot használnak. (Internet VoIP szolgáltatás).

• • 2.

    A vizsgálati jelentés - elfogadva az eljárás alá vont vállalkozás fentiekkel egybehangzó előadását - megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás fenti, VoIP szolgáltatásra vonatkozó szerződéskikötései rendelkezései megfeleltek a hatályos jogszabálynak, így nem állapítható meg versenyjogi jogsértés.

• • 3.

    A Versenytanács álláspontja szerint a jelenlegi hatályos jogszabályi rendezés jelen magatartásra nem terjedt ki, míg a korábbi, a rendelet hatálybalépését megelőző időre már, nem indokolt a magatartás versenyjogi értékelése (Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pont első fordulat).

• 19.

  A díjváltoztatásra vonatkozó rendelkezés Tpvt. 21. § a.) pontja alapján történt értékelése

• • 1.

    A díjváltoztatásra vonatkozó szerződés feltételekről az első - 2001. márciusi - ajánlat 8.2. pontja az alábbiak szerint rendelkezett:
    Előrebocsátva, hogy a 4-es sz. mellékletben írt díjak (egyszeri bekapcsolási díj, havidíj, forgalmi díjak) szabadárasak
    - azok megváltoztatása esetén az alábbi, az eljárás alá vont által tanúsítható magatartást tette lehetővé:
    - Az eljárás alá vont vállalkozás jogosult volt a díjakat rendszeresen felülvizsgálni és megváltoztatni, illetve köteles volt a díjváltoztatás mértékéről és időpontjáról a díjváltoztatást megelőző 30 nappal megelőzően értesíteni a megrendelő ISP-t, aki köteles volt nyilatkozni a szerződésmódosítás tartalmáról, a díjváltoztatás elfogadásáról.
    
    Arra az esetre, ha a megrendelő nem fogadta el az ajánlatot, a szerződés megszűnt.

• • 2.

    A májusi - a márciusi első ajánlatot vitató nyilatkozatok után tett, véglegesnek minősülő szerződési ajánlat illetve a megkötött szerződések - azon túl, hogy a 8.1. pontban az ISP-k által fizetendő díjként utaltak a 4. sz. mellékletben írt díjakra - vagyis az egyszeri bekapcsolási díjra, havidíjra, a Budapesten fizetendő hozzáférési díjra -, a díjváltoztatásra nézve az alábbi kikötést tartalmazták:
    - A szövegezés szerint az eljárás alá vont vállalkozás jogosult a díjakat rendszeresen felülvizsgálni és legfeljebb az adott évet megelőző évre vonatkozó, KSH által kimutatott éves termelői árindex-szel emelni.
    - Arra az esetre, ha az eljárás alá vont vállalkozás beruházási és üzemeltetési költségei a legutolsó díjemelés óta a KSH által kimutatott termelői árindexet meghaladóan emelkedtek, a szerződési kikötés szerint: "az eljárás alá vont vállalkozás a beruházási és üzemeltetési költségeinek a legutolsó díjemelés óta a KSH által kimutatott termelői árindexet meghaladó indokolt mértékű emelkedése miatt, jogosult a díjakat a KSH által kimutatott éves termelői árindex mértékét meghaladóan is megemelni."
    Fenti két esetben a díjváltoztatás mértékéről és időpontjáról a megrendelő ISP-t 30 nappal a díjváltozást megelőzően volt köteles értesíteni.
    
    - A szerződés szerint fenti két eseten kívül a díjváltoztatás csak közös megegyezéssel történhetett, a következő módon:
    "az egyszeri bekapcsolási, havi és budapesti 51. hívószámon keresztül fordított elszámolással történő Internet hozzáférési díjak megváltoztatásának mértékéről, időpontjáról - a változtatást megelőző 30 nappal megelőzően" - írásban volt köteles értesíteni az eljárás alá vont vállalkozás a megrendelő ISP-t, "a szerződés módosításának egyidejű megküldésével".
    - A megrendelő az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül írásban volt köteles nyilatkozni a szerződésmódosítás tartalmáról, a díjváltoztatás elfogadásáról.
    - Amennyiben a megrendelő a kézhezvételtől számított 15 napon belül a díjváltoztatást elfogadta, erre nézve cégszerű aláírással ellátott elfogadó nyilatkozatot kellett tennie.
    - Ha olyan tartalmú nyilatkozatot terjesztett elő, hogy a díjváltoztatást nem fogadja el, az eljárás alá vont vállalkozás jogosulttá vált a szerződést 30 napos felmondási idővel megszüntetni.
    - A nyilatkozattételre nyitva álló határidő eredménytelen elteltét az eljárás alá vont vállalkozás a szerződés módosítása elfogadásának tekintette, az esetben, ha a megrendelő a megváltozott díjról kiállított számlát, annak esedékességekor kiegyenlítette.
    - Amennyiben a megrendelő nyilatkozatot nem terjesztett elő és a megváltozott összegben kiállított számlát az esedékesség időpontjáig nem egyenlítette ki, az eljárás alá vont vállalkozás jogosulttá vált a szerződés a rendkívüli felmondással történő szabályai szerint megszüntetésére.
    
    A szerződés rendes felmondásáról az ajánlat szerződés 13.1. pontja rendelkezett, melyre a megrendelő bármikor, míg az eljárás alá vont vállalkozás az esetben volt jogosult, ha a szerződés tárgyát képező termék szolgáltatását véglegesen meg kívánta szüntetni.
    - A 13.2. pont bármely fél részére megengedte a szerződés azonnali hatállyal történő rendkívüli felmondását a másik fél súlyos szerződésszegő magatartása esetén arra az esetre, ha a szerződésszegés miatti felszólítást követő 8 nap eredménytelenül telt el.
    - Egyébként a szerződés 14. pontja a szerződés megszűnésének három formaként a rendes, a rendkívüli felmondást, valamint a közös megegyezést nevesítette.

• • 3.

    A vizsgálati jelentés, figyelembevéve azt, hogy a díjmódosítás részben egyoldalúan, másrészt közös megegyezéssel történhet, a 2001. májusi ajánlatot, illetve szerződéseket is jogellenesnek találta.
    
    - Az egyoldalú díjváltoztatásra jogosító rendelkezéssel kapcsolatban megállapította, hogy azok, függetlenül attól, hogy elvben kiszámíthatóvá és ellenőrizhetővé teszik a mindenkori díjemelés mértékét, ezt nem biztosítják ténylegesen.
    A jelentés szerint ehhez arra is szükség lenne, hogy a könnyen ellenőrizhető termelői árindex mellett a beruházási és üzemeltetési költségeknek az árindex emelését meghaladó emelésének indokoltságát is ellenőrizhessék a megrendelők, ami nem biztosított azáltal, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a szerződési kikötés szerint csak a díjemelés mértékéről és időpontjáról köteles a szerződő felet értesíteni.
    A vizsgálat megítélése szerint fenti körülmény még a díjemelés esetleges indokoltsága esetén is hátrányos feltételnek minősül.
    
    A jelentés utalt arra, hogy az eljárás alá vont ajánlata nem tartalmaz olyan kikötést, miszerint a megrendelőt bármilyen jog megilletné a szerződéses alku keretében, tekintettel arra, hogy számára nem biztosított az ellentmondás.
    A közös megegyezés lehetőségét kizárja, hogy a megegyezésre okot adó díjemelést az ajánlat (illetve szerződés) éppen a díjmódosítás harmadik, önálló eseteként szabályozza.
    Hivatkozott arra, hogy a megrendelőket az egyoldalú díjemelés el nem fogadása esetére csak a szerződés felmondásának joga illeti meg.
    
    A jelentésben kifejtett álláspont szerint a szerződés szövegezése által nem biztosított, hogy fenti emelésekhez a felek közös megegyezésére lenne szükség, mivel a szerződés a megemelt díjak el nem fogadása vagy meg nem fizetése esetére a szerződés megszüntetését helyezi kilátásba, miáltal a "közös megegyezéssel" történő díjmódosításra vonatkozó rendelkezés indokolatlan előnykikötésének minősül azáltal, hogy a díjemelésnél figyelembeveendő szempontok meghatározására egyoldalúan jogosítja fel az eljárás alá vont vállalkozást anélkül, hogy az a mindenkori teljesítés időpontjában a szerződéses partnerek által egyértelműen kiszámítható és ellenőrizhető lenne.

• • 4.

    Az eljárás alá vont vállalkozás észrevételében hivatkozott arra, hogy a díjváltoztatásra vonatkozó érvényben lévő díjváltoztatási feltételei megfelelnek a Vj-10/2001. sz. ügyben hozott határozatnak.
    - Kiemelte, hogy beruházási és üzemeltetési költségeinek emelése miatt bekövetkező díjemelésre - mire nézve jogsértés megállapítását indítványozta a jelentés - csak indokolt esetben, vagyis ezen költségek emelkedésére való hivatkozással kerülhet sor.
    Az egyoldalú díjemelés azáltal, hogy az csak "indokolt mértékű" lehet, nem minősíthető visszaélésszerűnek, mivel az indokoltságot bármely megrendelő igénye esetén igazolnia kell. Ellenkező esetben szerződéses partnerei szerződésszegésre való hivatkozással polgári jogi úton folyamodhatnak jogorvoslatért.
    - A szerződési feltétel alkalmas arra, hogy a díjváltozás a teljesítés időpontjában ellenőrizhető, egyértelműen kiszámítható legyen.
    - Előadta, hogy a Versenyhivatal elfogadható módszernek minősítette azt, amikoris az ászf-ben rögzített módon a megrendelők megismerhetik és ellenőrizhetik a szolgáltató díjemelésének indokoltságát bizonyító számításokat.
    Kifejtette, hogy fenti módszer sem ad arra lehetőséget, hogy a szerződéses partnerek az esetben, ha nem értenének egyet a szolgáltató díjemelésének indokoltságával, illetve vitatnák annak mértékét, a szerződése alku keretében bármilyen jogosultsággal bírnának a szolgáltatóval szemben.
    Kifejtette, hogy a hivatkozott határozat fentiek szerint elismerte, hogy a szolgáltatót megilleti az egyoldalú díjemelés joga, azaz a díjemelés nem feltétlenül szerződéses alku tárgya, és jogszerűnek tekinthető az esetben, ha annak oka, indokoltsága megismerhető és ellenőrizhető, vagyis ami által megállapítható, hogy indokoltan történt-e az előző évi fogyasztói árindexet meghaladó mértékű díjemelés.
    Álláspontja szerint a szerződési feltétel alapján megvalósított díjemelési mód jogszerű, mivel biztosítja az indokoltságot igazoló számítások hozzáférhetőségét.
    - Előadta, hogy szolgáltatása díjainál - melyek alakításánál olyan piaci hatásokra is figyelemmel kell lennie, melyek nem számszerűsíthetők előre, illetve alakulásuk (számokban kifejezett iránya) nem határozható meg pontosan - nem alkalmazható a Versenytanács azon, a Vj-10/2001. sz. ügyben kifejtett álláspontja, miszerint azokra a költségre, melyeknek az előfizetési díjakra gyakorolt évenkénti hatása számszerűsíthető, a számítási módot célszerű az ászf-ben rögzíteni.
    Hivatkozott arra, hogy a beruházási és üzemeltetési költségek kalkulálásakor nem lehet előre meghatározni minden esetben alkalmazható számítási módszert, mivel ezen költségek évenkénti hatása nem számszerűsíthető egyértelműen.
    Ez a körülmény azonban - álláspontja szerint - nem eredményez indokolatlan előnyt, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás kötelezte magát arra, hogy csak indokolt esetben emelheti fel az előző évi termelői árindexet meghaladóan az általa alkalmazandó díjakat, amire kizárólag a szerződésben meghatározott okokból (beruházás, üzemeltetési költség) kerülhet sor.
    - A jelentésnek a közös megegyezéssel történő díjváltoztatással kapcsolatos álláspontjára kifejtette, hogy a jelentés sem vitatta, hogy a díjemelés nem szerződéses alku tárgya.
    - Vitatta, hogy a szerződési kikötés jogosulatlan egyoldalú díjemelést enged úgy, hogy a díj - a mindenkori teljesítés időpontjában - ne lenne egyértelműen kiszámítható és ellenőrizhető, figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a díjváltoztatásra való nyilatkozatra legalább 30 napot - vagyis a rendes felmondási jogra nyitva álló időt
    - biztosított annak érdekében, hogy szerződéses partnerei értesüljenek a díjváltoztatásról, illetve annak részleteiről. Az esetben, ha a megrendelő nem értene egyet a díjemeléssel - a közös megegyezés keretében és a szerződés 21. pontja alatt rögzített, a jogvita rendezésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - jogosult a szolgáltatóval együttműködve eljárni, illetve igényét perben érvényesíteni.
    - Hivatkozott továbbá arra, hogy rendkívüli felmondás esetére a szerződés, a felmondás előtt 8 napos határidővel, írásbeli felszólítási kötelezettséget ír elő számára, amit megelőz az egyébként a megrendelőt megillető 30 nap, mely alatt ellenőrizheti a díjváltoztatás okait.

• • 5.

    A Tpvt. 21. § a) pontja szerint a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások által az üzleti kapcsolatokban érvényesített szerződéses magatartást - a kizsákmányoló típusú jogsértések megszüntetése érdekében - a Gazdasági Versenyhivatal jogosult vizsgálni.
    Fenti jogszabályhely szerint tilos az üzleti kapcsolatokban indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.
    A Versenytanács gyakorlata szerint a monopol, vagy domináns piaci helyzetben levő vállalkozások - éppen jelentős piaci hatású, adott esetben jelentős számú piaci partnert érintő szerződéseik, és ezáltal a versenyt széles körűen érintő negatív piaci hatás miatt - az átlagos erejű piaci vállalkozásokhoz képest fokozott felelősséggel bírnak.
    A Versenytanács általános alapelvként alkalmazza, hogy minden gazdasági erőfölényes vállalkozásnak minimális zsinórmértékként kell betartania a Ptk. szabályait, illetve a fent már kifejtettek szerint ehhez képest fogalmaz meg velük szemben - az adott piaci helyezet függvényében -többletkövetelményeket.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás előadására tekintettel előrebocsájtja a Versenytanács, hogy egyes gazdasági erőfölényben lévő és nagyszámú piaci partnerrel szerződő vállalkozások jogviszonyaikat a Ptk. 209/C. §-ban definiált általános szerződési feltételek (ászf.) szerint végzik, az arra vonatkozó - Ptk-ban írt - speciális rendelkezések alapján.
    A Ptk. az ászf-et használó vállalkozásoknak adott speciális jogok - pl. egyoldalúan előre meghatározható szerződési feltételek - mellett garanciális szabályokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások piaci erejükkel - függetlenül attól, hogy gazdasági erőfölényben vannak-e - ne tudjanak visszaélni.
    Az eljárás alá vont vállalkozás által hivatkozott Vj-10/2001. számú versenytanácsi határozat ilyen - ászf-et használó - vállalkozásra nézve rögzítette - az eljárás alá vont vállalkozás által nem pontosan idézett -álláspontját, kiindulva a Ptk. 209/C. §-ban írt ászf. fogalomból, és ehhez képest fogalmazott meg a Tpvt. 21. § a) pontja alapján a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozással szemben a Ptk-ban írtakhoz képest többletkövetelményeket.
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy az ászf-et használó vállalkozásokra is vonatkozik a Ptk. 205 § (3) bekezdésében írt rendelkezés, vagyis nem alkalmazhatnak egyoldalú szerződésmódosítást.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás - általa is előadottan - nem alkalmaz ászf-et. Jogviszonyát valamennyi ügyfelével egyedi szerződésben rendezi, így magatartását az általa elfoglalt piaci helyzet illetve piaci erő, és ügyfeleivel való kapcsolatának jellege alapján kellett megítélni.
    
    Valamennyi szerződést kötő félre érvényesen mondja ki a Ptk. 240. § (1) bekezdése hogy - ha jogszabály kivételt nem tesz - a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy változtathatják meg kötelezettségvállalásuk jogcímét.
    A 240. § (3) bekezdése szerint a szerződést egyezséggel is lehet módosítani, mely utóbbi rendelkezésnek megfelelően rendelkezik az elbírált szerződések 21. pontja akként, hogy a felek vállalják azt, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy közöttük a szerződéssel kapcsolatban felmerült vita békés egyezséggel nyerjen megoldást.
    A Ptk. 241. §-a rendelkezik arra az esetre, ha a felek tartós jogviszonyában, - mint jelen esetben is - a szerződéskötést követően beálló valamely körülmény folytán annak tartalma sértené valamelyik fél lényeges, jogos érdekét.
    
    Fentiek előrebocsátása mellett a Versenytanács osztja az eljárás alá vont vállalkozás azon álláspontját, hogy a tartós jogviszonyon belül az általa érvényesített díjakat meghatározó indokolt költségeket át kívánja hárítani a megrendelőkre.
    Fenti jogos igényét azonban csak a rá vonatkozó jogszabályok keretei között gyakorolhatja.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás által az egyedi szerződésekben egységesen alkalmazott díjemelésre vonatkozó klauzulát úgy a módosított 2001. májusi normál, mint a fordított elszámolású végleges 2001. novemberi szerződési ajánlatok, illetve 2001 májusi és novemberi szerződések vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság Gk.68. sz. állásfoglalása figyelembevételével vizsgálta a Versenytanács.
    (A fordított elszámolásra vonatkozó korábbi szerződési ajánlatok jogellenességét nem látta megállapíthatónak, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a szerződéses alku ez időpontban még folyt az eljárás alá vont vállalkozás és leendő ügyfelei között.)
    
    Jogszerűnek - versenyjogi szempontból is - az a díjemelési klauzula tekinthető, amely a folyamatosan fizetendő díjakra nézve (minimálisan) biztosítja, hogy ezek a mindenkori teljesítés időpontjában, - az előfizető által ellenőrizhető módon - egyértelműen kiszámíthatók legyenek, továbbá a szerződés egyéb rendelkezése módot ad az emelés mértékének vitatására.
    
    Fenti követelménynek megfelel, ha az eljárás alá vont vállalkozás a KSH által kimutatott éves termelői árindex-el emeli folyamatosan fizetendő díjait.
    Értelemszerűen lehetőség van arra is, hogy a beruházási és üzemeltetési költségek árindexet meghaladó emelkedése eredményezzen további kiszámítható díjemelést az indokoltság ellenőrizhetősége és a vitatás lehetősége mellett.
    
    Visszaélésszerűnek minősül azonban a normál elszámolással összefüggésben tett 2001. május havi ajánlat és az annak megfelelően létrejött szerződésben szereplő azon kikötés, miszerint az eljárás alá vont vállalkozás által egyoldalúan indokoltnak talált díjemelés esetén a szerződések csak az esetben nem szűnnek meg, ha a megrendelők elfogadják a díjváltoztatást, vagy nyilatkozat hiányában az egyoldalúan megemelt díjat megfizetik.
    Fenti együttes szerződéses kikötések - még az eljárás alá vont vállalkozás által megfogalmazott szerződési ajánlat 21. pontja szerint is - indokolatlan egyoldalú előnyt biztosítanak az eljárás alá vont vállalkozásnak, aki azon túl, hogy maga határozza meg a beruházási és üzemeltetési költségekhez kapcsolódó - általa indokolt mértékűnek tartott - díjemelést, mindenféle szerződéses alku mellőzésével tartja fenn a jogot a szerződés rendes, vagy rendkívüli felmondással történő megszüntetésére úgy, hogy a szerződések csak arra adnak módot a megrendelőknek, hogy utóbb bírósághoz forduljanak.
    A Versenytanács álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy a díjak indokolt emelése az eljárás alá vont vállalkozásnak áll érdekében, továbbá ő kívánja módosítani a szerződést, neki kell a díjak indokolt módosításának dokumentálása mellett a bírósághoz fordulnia az esetben, ha nem tud - mint ahogyan arra az ellenkérelemben hivatkozott - megfogalmazni megfelelő csúszó árklauzulát.
    A szerződéses kapcsolat és a szerződéses alku kölcsönös jogokat és kötelezettségeket tételez fel. Egy, csak az ellenőrizhetőség biztosítása melletti (indokolt) szerződésmódosítás biztosíthatja a Versenytanács szerint az eljárás alá vont vállalkozás piaci erejét kiegyensúlyozó a piaci egyensúlyt.
    Jogsértés nélkül a gazdasági erőfölényes eljárás alá vont vállalkozás nem diktálhatja egyoldalúan a szerződési feltételeket, illetve nem határozhatja meg egyedül annak lényeges tartalmát, vagyis az ellenértéket.
    
    Fentiek értelemszerűen alkalmazandók az azonos szövegezésű, a fordított elszámolással kapcsolatos folyamatos díjakra megfogalmazott árklauzulára is, mely fentiektől függetlenül is nehezen értelmezhető.
    Egyrészt nevesíti a díjváltoztatásra okot adó körülmények között a termelői árindex mértékének megfelelő emelést, majd a beruházási és üzemeltetési költségek ezt meghaladó indokolt mértékű emelkedése esetére biztosít az eljárás alá vont vállalkozásnak a díjemelési jogot egyoldalúan azzal, hogy fenti esetekben a díjváltoztatásról értesítenie kell a megrendelőket.
    A díjemelésre vonatkozó fenti rendelkezéssel kapcsolatban nincs rögzítve jogvita esetére külön jogi út, így erre a 21. pont rendelkezése irányadó.
    Fenti kikötések indokolatlan egyoldalú előnyt biztosítanak az eljárás alá vont vállalkozásnak a vonatkozásban, hogy milyen mértékű a beruházási és üzemeltetési költségek emelkedéséből eredő díjemelés amiből, bár ezt a szerződés ezen része nem tartalmazza, az következhet - mint ahogyan azt az ellenkérelem is tartalmazza -, hogy a megrendelőnek kell a bírósághoz fordulnia.
    Ilyen együttes értelmezés mellett, de e nélkül is, mivel a szerződéses kikötés az egyoldalú díjemelést alapozza meg, a kikötés jogsértő.
    
    A KSH által kimutatott éves termelői árindex mértékével indokolt, illetve a beruházási és üzemeltetési költségek emelésén alapuló díjemelés után - és azok mellett - rendelkezik a szerződés arról, hogy fenti jogcímeken túl csak közös megegyezéssel kerülhet sor díjváltoztatásra.
    Ehhez képest, - szemben a fenti két jogcímen történő díjemeléssel, ahol nincs nevesítve, hogy az milyen díjakat érint - a közös megegyezéssel történő szerződésmódosítás nevesíti ugyanazon az egyszeri bekapcsolási díjat, havi díjat és a budapesti 51-es hívószámon keresztül történő Internet hozzáférés díját.
    A közös megegyezésként jelölt szerződéses kikötés egészében megismétli a normál elszámolású szerződésekben írt rendelkezéseket, vagyis az esetben, ha a megrendelők bármely formában, de nem fogadnák el az eljárás alá vont vállalkozás díjemelését, az eljárás alá vont vállalkozás fenntartja a jogot a szerződés rendes, vagy rendkívüli felmondással történő megszüntetésére, vagyis a szolgáltatásból való kizárásra.
    Fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás által fenti szerződésekben írt díjemelési klauzulákat a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközőnek tartja, mivel azok indokolatlan előnyt biztosítanak az eljárás alá vont vállalkozás részére azáltal, hogy ténylegesen mellőzi a szerződéses alkut, kiszolgáltatott helyzetbe hozva egyben az ISP-ket, kiknek az Internet hozzáférési szerződésből való kizárása egyben a piacról való kiszorulásukat is eredményezi.
    
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a tényállásban írt piaci helyzetben az ISP-k kiszorulása egyben az Axelero Rt. előnyös piaci helyzetbe kerülésével is járhat.

• 20.

  Eljárás tárgyát képezte, hogy a hibaelhárítás időtartama jogsértő-e a Tpvt. 21. § a.) pontba ütközően

• • 1.

    A márciusi szerződési ajánlat 6. pontja szerint a rendszerben bekövetkezett hibát, annak bejelentésétől számított 72 órán belül lett volna köteles elhárítani az eljárás alá vont vállalkozás, melybe a munkaszüneti napok nem számítottak bele. A munkanapok 24 órával voltak figyelembevéve.
    
    Az ISP-k részéről kifogás merült fel a hibaelhárítás általuk hosszúnak talált időtartama miatt, azzal, hogy az számukra önhibájukon kívüli jelentős szolgáltatás kiesést és bevételcsökkenést okoz. Az eljárás alá vont vállalkozás a kifogásokat követően változtatott a hibaelhárításra vonatkozó kikötésen.

• • 2.

    A májusi szerződési ajánlatban és a megkötött szerződések 6. sz. pontjában a hibaelhárításra nézve az alábbi rendelkezés szerepel:
    
    - A rendszerben bekövetkezett hibát az eljárás alá vont vállalkozás annak bejelentésétől számított 48 órán belül volt köteles elhárítani, illetve amennyiben a megrendelő hozzáférési szerződésében ennél rövidebb hibaelhárítási idő szerepelt, ezen utóbbi a szerződésben megjelölt hibaelhárítási idő volt irányadó.
    A hibaelhárítás ideje a bejelentés és a hiba elhárítása között eltelt idő volt, melybe a munkaszüneti napok nem, míg a munkanapok 24 órával voltak figyelembevéve.

• • 3.

    Az eljárás alá vont vállalkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva (72. óra), vitatta a jogsértést.

• • 4.

    A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a hibaelhárítás határidejére irányadó - az érvényes ajánlatokban és szerződésekben szereplő - kikötés megfelel az irányadó jogszabály, vagyis az egyes távközlési előfizetési szerződéseknek a fogyasztók védelmével és a szolgáltatás minőségével összefüggő feltételeiről, illetőleg a hatósági minőség-felügyeletről szóló 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet 7. § és 8. §-ában foglaltaknak, minek következtében nem ütközik a Tpvt. rendelkezéseibe.

• • 5.

    A Versenytanács álláspontja szerint, ha a jogszabály előírja, hogy hogyan kell számítani a hibaelhárítás idejét, a Tpvt. tárgyi hatálya a Tpvt. 1. §-a alapján nem állapítható meg, így a kérdés nem is vizsgálható versenyfelügyeleti eljárásban, minek következtében a Tpvt. 77. § j) pontja alapján az eljárást megszüntette fenti részében .

• 21.

  Az ISP-k kártérítési igényére vonatkozó kikötés a Tpvt. 21. § a.) illetve f.) pontjával összefüggésben képezte vizsgálat tárgyát.

• • 1.

    Az eljárás alá vont vállalkozást hibás teljesítés, illetve kötelezetti késedelembe esés esetére terhelő kötelezettségeket a márciusi és májusi - azonos szövegezésű - szerződési ajánlat és szerződés tartalmazta.
    
    A márciusi ajánlat az eljárás alá vont vállalkozást terhelő kötbérfizetési kötelezettségen túl kimondta azt is, hogy a megrendelő ISP-k a kötbérigényen túl nem érvényesíthetnek kártérítési igényt, mely kikötés nem vonatkozott a szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító felelősség kizárására.
    
    A májusi ajánlat és a szerződések, az ISP-k kifogásainak előterjesztését követően, az eljárás alá vonti felelősségre vonatkozó kikötéseket megváltoztatták úgy, hogy - meghagyva az eljárás alá vont vállalkozás kötbérfizetési kötelezettségének kimondását, - a 15.3. pont akként rendelkezett, hogy hibás, vagy késedelmes teljesítés esetén az eljárás alá vont vállalkozás felelősséggel tartozik a megrendelő vagyonában okozott értékcsökkenésért, mely az eljárás alá vont vállalkozás károkozása következtében állt elő.
    - A (jogos) kötbérre és a kártérítésre vonatkozó követelést az eljárás alá vont vállalkozás a megrendelő bejelentése alapján vállalta megtéríteni.
    - A szövegezés értelmében nem kellett megtéríteni az eljárás alá vont vállalkozásnak az elmaradt hasznot, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget, mely a megrendelőt ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
    - Nem terhelte fizetési kötelezettség az eljárás alá vont vállalkozást az esetben sem, ha a megrendelő a kár elhárítása, csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható.
    - A kártérítési igény korlátozása a szövegezés szerint nem vonatkozik a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító felelősség korlátozására.

• • 2.

    Az eljárás alá vont álláspontja szerint, a kártérítés tekintetében a Tt. és az EHT alapján jártak el.

• • 3.

    A vizsgálati jelentés a második ajánlat és a megkötött szerződésekben foglalt kikötésre nézve megállapította, hogy az megfelel az irányadó hatályos jogszabály, vagyis a 2001. évi XL törvény 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak, miáltal az nem tekinthető a Tpvt-be ütköző magatartásnak.
    (A Hkt. - a vizsgálati időben még nem hatályos 16. § (1) bekezdése kimondja a felhasználó vagyonában okozott értékcsökkenésért való felelősséget.)

• • 4.

    A Versenytanács szerint kétséges, hogy a májusi ajánlat, illetve a végleges szerződési kikötés jogosan zárja-e ki az elmaradt haszon illetve a nem vagyoni kár miatti felelősséget, figyelemmel a Ptk. kártérítési szabályaira is, illetve mit jelent az a szerződési kitétel, miszerint nem kell megfizetni kárpótlást, továbbá azt a költséget, ami a vagyoni hátrány kiküszöböléséhez, csökkentéséhez szükséges. A Tt. illetve az előfizetői szerződésekről szóló akkor hatályos R. nem rendelkezett a kártérítésről.
    
    Fentieket figyelembevéve azonban a Versenytanács - a Hkt. utólagos rendelkezése miatt - az eljárás további folytatását e kérdésben sem látta indokoltnak, így a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásával az eljárás megszüntetése (Tpvt. 72. § (1) bekezdés első fordulat).

• 22.

  A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint a Versenytanács bírságot szabhat ki azzal a vállalkozással szemben, aki megsérti a törvény rendelkezéseit.
  A Tpvt. 78. § (2) bekezdése értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire, így a jogsérelem súlyára, ezen belül a megrendelői érdekek sérelmének körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, illetve a jogsértés megvalósító vállalkozás piaci helyzetére tekintettel kell elsősorban megállapítani.
  Az eljárás alá vont vállalkozás piaci helyzetét tekintve az eljárással érintett időszakban monopol helyzetben volt a számára biztosított koncessziós jog folytán. Az általa megvalósított jogsértés - jelen esetben a díjemelésre vonatkozó szerződéses rendelkezés - azzal a következménnyel járt, hogy megrendelői (fogyasztók) a jogsértés következtében kiszorulhattak a piacról az esetben, ha nem fogadták el az eljárás alá vont vállalkozás által diktált szerződési feltételeket.
  A jogsértés továbbá, valamennyi megrendelőjét érintette, függetlenül attól, hogy azok az egyenes vagy fordított számlázási mód mellett vették igénybe a hálózati hozzáférési szolgáltatást.
  A megvalósult jogsértés ugyanakkor rövid időtartamra valósult meg, illetve azzal az eljárás alá vont vállalkozás nem ért el jogtalan előnyt.
  Az eljárás alá vont vállalkozás előadása szerint korábbi szerződései a Hkt. rendelkezései szerint többségükben még nem kerültek módosításra, így a jogsértő magatartás további folytatásától eltiltotta a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja alapján.

Budapest, 2002. november 25.