Gazdasági Versenyhivatal

Vj-113/2001/28

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indult eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

I.

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban GVH) a Tpvt. 70.§ (1) bekezdése alapján verseny-felügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: KommSzolg) eljárás alá vont a hulladéklerakás díjának meghatározásakor visszaél-e esetleges gazdasági erőfölényével, továbbá a piaci versenytársakkal szembeni magatartása jogsértőnek minősül-e a Tpvt. 21.§-ban foglaltak értelmében.

II.

• 2)

  A köztisztaság és településtisztaság, mint közszolgáltatás biztosítását a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) a települési önkormányzat feladatának rendeli. A szóban forgó közszolgáltatás ellátásával összefüggő önkormányzati kötelezettséget rögzíti az egyes helyi szolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény is. A települési önkormányzatok kötelezettségeit - összefoglaló jelleggel - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény tevékenység szerinti szerkezetbe foglalva tartalmazza. Kormányrendelet szabályozza a közszolgáltatási díj meghatározását is: a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet. A 2000. évi XLII. törvény a hatálybalépést követő egy éves türelmi időt szabott a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetési feltételeire vonatkozó rendelkezésekben rögzített feltételek kialakítására, illetve megteremtésére.

• 3)

  A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: városi önkormányzat) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLII. törvény rendelkezéseit 2002. január elsejétől alkalmazza. A verseny-felügyeleti eljárás megindításakor a városi önkormányzat tevékenységére a 2) pontban említett 1995. évi XLII. törvény vonatkozott. Az idézett törvényi felhatalmazás alapján a városi önkormányzat közgyűlése az 57/1995. (XI.15.) ÖK sz. rendeletben szabályozta a települési szilárd hulladék kezelését. A városi önkormányzat a 2) pontban leírt közszolgálat ellátásával, szervezésével a KommSzolg vállalkozást bízta meg. A városi önkormányzat a KommSzolg feladatait és jogosítványait a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet alapján határozta meg.

• 4)

  A városi önkormányzat egyszemélyi tulajdonában levő KommSzolg - a Győri Városgazdálkodási Vállalat jogutódjaként - 1993. január 1-én alakult gazdasági társasággá, s a Cégbíróság által 1993. május 25-én vette nyilvántartásba. A tulajdonosi jogokat a városi önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága gyakorolja, a vállalkozás Felügyelő Bizottságában önkormányzati képviselők is helyet foglalnak. A vállalkozás főtevékenysége a köztisztasági szolgáltatás: a lakossági és intézményi kommunális hulladék gyűjtése, szemételbánás, nyári és téli úttisztítás, és parkgondozás. A fentieken kívül városüzemeltetési szolgáltatásokat, valamint építőipari tevékenységet és szállítást is végez.

• 5)

  A települési hulladékszállítást a KommSzolg kizárólagos közszolgáltatási jogosultsággal látja el Győr város közigazgatási területén. A lakossági hulladék begyűjtésének díját a városi önkormányzat közgyűlése rendeletben határozza meg. A Győr környéki települések hulladékszállítását a helyi önkormányzatokkal kötött egyedi szerződések szabályozzák. a kistelepülések az egyedi szerződések szerinti díjakat fizetik. Az ipari és az egyéb, nem települési hulladék begyűjtését az érintett vállalkozásokkal kötött szerződések, illetve megrendelések alapján, más társaságokkal versengve végzi. Az ipari és egyéb, nem települési hulladékszállítás díját az eljárás alá vont vállalkozás határozza meg.

• 6)

  A KommSzolg két hulladéklerakót üzemeltet Győr város közigazgatási határán belül. A városi önkormányzat a vállalkozás alapításakor a KommSzolg tulajdonába adta a Pápai úti telepet, míg a sashegyi lerakó 100%-os tulajdonjogát 2000. évben szerezte meg. A hulladéklerakó üzemeltetése magában foglalja a hulladék lerakás utáni kezelését, az un. hulladékelbánást. A szemételbánás fogalmába a zártrendszerben történő, válogatáson, a veszélyes anyag ártalmatlanításán, tömörítésen, és tűzvédelmi takaráson alapuló szemétkezelési tevékenység-együttest sorolják. A hulladék eredete és fajtája szerint különbözhet az alkalmazott tevékenységsor, és ennek megfelelően az elbánás költsége. A Pápai úti lerakó folyamatos működésű, kiépített figyelőrendszerrel, tömörítő-berendezéssel, eseti veszélyes hulladékkezeléssel, és földtakarással rendelkezik. Földtakarás nélküli a sashegyi lerakó, amely kizárólag építési törmelék elhelyezésére szolgál. A KommSzolg az említett két hulladéklerakó mellett - a regionális hulladéklerakók közül - a pannonhalmi és a somlójenői telepek kezelési jogával is rendelkezik.

• 7)

  Győr város közigazgatási területén az ipari és nem települési hulladékgyűjtés és -szállítás piacán a KommSzolg két bejegyzett társasággal (ASA Kertics Kft. és az Ökotop Kft.) és egy családi vállalkozással (Bazsó Bt.) verseng a megrendelésekért. A versenytársak hulladéklerakóval nem rendelkeznek, a hulladékot a KommSzolg kezelésében levő Pápai úti és a sashegyi lerakókra szállítják. A rendszeres, nagy volumenű hulladék beszállítása esetén a KommSzolg árengedményt ad. Az eseti beszállítók az előre megváltott szemétkezelési jegy ellenében rakhatják le a hulladékot. A fentebb említett lerakók mellett - a szállítási többletköltségekkel - a piaci résztvevők igénybe vehetik Jánossomorja, Tatabánya és Veszprém városok területén található hulladéklerakó telepeket.

III.

• 8)

  A GVH verseny-felügyeleti eljárása annak megállapítására indult, hogy a KommSzolg magatartása a szemétkezelési jegyek díjának megállapításakor alkalmas volt-e a Tpvt. 21.§ a), g), és h) pontjaiban foglalt tilalmak megsértésére. A vizsgálat a KommSzolg 2000. évi és a 2001. I. félévi tevékenységét, közelebbről a versenytársaknak (külső beszállítóknak) megállapított szemétkezelési napi jegy árát, továbbá a nagybeszállítói kedvezményes lerakási díjat, és az eljárás alá vont saját, un. üzemi lerakási díját vetette elemzés alá.

• 9)

  A KommSzolg - belső, üzemi szintű elszámoláshoz alkalmazott - hulladék-elbánási költségei, a külső beszállítók által vásárolt szemétkezelési jegy ára (az általános forgalmi adó nélkül) az alábbiak szerint alakultak a 2000. évben, illetve 2001. 1. félévben:

  1. Táblázat

  A hulladék-elbánási költségek és a szemétkezelési jegy árának alakulása

• 10)

  A vizsgálat a KommSzolg un. saját lerakási díjának összegét, annak nagyságát - részletezett költségelemek híján - nem tudta minősíteni. A vizsgálati jelentés a 2001. év 1. félévében alkalmazott nagybeszállítói kedvezménnyel csökkentett lerakási díj összegéről megállapította, hogy a szóban forgó lerakási díj nem haladja meg a vállalkozás belső elszámolású szemételbánási költségét és a tevékenységre jellemző nyereség összegét. (A 2000. évben az eljárás alá vont vállalkozás nem adott nagybeszállítói díjkedvezményt.) A fenti megállapítás a KommSzolg által szolgáltatott, és az 1. Táblázatban feltüntetett adatokra is támaszkodik.

• 11)

  A vizsgálati jelentés, az 1. Táblázatban feltüntetett, költségfajtánként nem részletezett költségek adataira alapozva megállapította, hogy a KommSzolg által felszámított különböző díjak alkalmasak lehetnek arra, hogy a piaci versenytársaknak versenyhátrányt okozzanak. A vizsgálati jelentés összegzésében megállapította továbbá, hogy a KommSzolg által alkalmazott díjak, párosulva az eljárás alá vont gazdasági erőfölényével, alkalmasak a Tpvt. 21.§ (1) bekezdés g) és j) pontjaiban foglalt tilalmak megsértésére. A vizsgáló bírság kiszabását indítványozta.

IV.

• 12)

  A KommSzolg képviselője az eljárás során előadta, hogy a társaság a városi önkormányzat 100%-os tulajdonában van, és ennek megfelelően, a városi önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogokat is. A tulajdonos szempontjai határozzák meg a hulladékkezelés díjainak a kialakítását. Érvelése szerint, a társaság alapfeladata a közszolgáltatásként biztosított tevékenységek ellátása, és e tevékenységek költségeit - a lakosság életszínvonalára tekintettel - csak részben lehet a fogyasztókkal megtéríttetni. Ennélfogva, a költségek egy részét a szerződéses partnerekre kénytelen terhelni.

• 13)

  Az eljárás alá vont képviselője előadta azt is, hogy a korábbi években a városi önkormányzat Gazdasági Bizottsága csak az infláció mértékének megfelelő díjemelést engedélyezett, és egyúttal a Bizottság indítványozta a meg nem térülő költségek áthárítását a szerződéses partnerekre. A szóban forgó költségáthárítás a partnereknek kínált begyűjtési díjakban jelent meg. Az eljárás alá vont vélekedése szerint az alkalmazott szemétkezelési díjakat nem tartják a versenytársak számára sérelmesnek, amit az is bizonyít, hogy. legnagyobb versenytársuk sem tett kifogást a díj nagysága miatt.

• 14)

  Az eljárás alá vont hangsúlyozta, hogy a KommSzolg kiemelt célja, hogy az 57/1995. évi önkormányzati rendeletben rájuk ruházott közfeladatot hiánytalanul lássa el, amely a városban keletkező hulladék teljes begyűjtését jelenti. Ezért, a KommSzolg társaságnak nem áll érdekében olyan szolgáltatási díj kialakítása, amely illegális hulladéklerakásra ösztönözne.

V.

• 15)

  A Tpvt. 71.§ (1) és (2) bekezdése szerint előterjesztett vizsgálati jelentés az eljárás alá vont esetében a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés magatartását vélelmezte, és bírság kiszabását indítványozta. A Versenytanács megállapította ugyan az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényének tényét az érintett piacon, de nem látta bizonyítottnak - a vizsgáló álláspontjával ellentétesen - a visszaélésszerű magatartás folytatását.

• 16)

  A Versenytanács - az eljárás iratainak áttanulmányozása, és a 2. Táblázat összeállítása után - megállapította, hogy a KommSzolg által szolgáltatott költségadatokból nem vonhatók le a vállalkozás visszaélésszerű magatartására - minden kétséget kizáró - utaló következtetések.

• 17)

  A KommSzolg által szolgáltatott adatokból kiderül, hogy a hulladék-elbánás 441 köbméter űrtartalmú tárolóra vonatkoztatott, költségelemekre bontott költségadatait tartalmazza. Az alkalmazott nyereség százalékban kifejezett értéke az iparági átlagot nem haladja meg.

• 18)

  A szemétkezelési jegy árkalkulációjára a KommSzolg által a GVH-nak benyújtott adatokat - a Versenytanács összeállításában - a 2. Táblázat tartalmazza:

  2. Táblázat

  A szemétkezelési jegy árának kalkulációja költségelemenként

• 19)

  A vállalkozás GVH-nak benyújtott eredmény- és költségelszámolásai azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozás összes tevékenysége a tevékenységre többnyire jellemző 9%-os nyereséggel járt. A szerény nyereség azonban - az adatok szerint - elfedte azt a tényt, hogy a lakossági hulladékszállítás veszteséges tevékenység volt, s a veszteséget a nem települési hulladékszállítás nyeresége egyenlítette ki, illetve némileg meg is haladta azt.

• 20)

  A Versenytanács - a rendelkezésre álló adatok alapján - megállapította, hogy a vizsgált időszakban a KommSzolg össztevékenységéből, és különösen a szemétkezelési jegy esetében nem képződött olyan mértékű nyereség, amely alapot adna a Tpvt. 21.§ a) pontjába ütköző, túlzottan magas díj tényállásának megállapítására, és ebből következően azok nem sérthetik a Tpvt. 21.§ g) és j) pontjait sem.

• 21)

  Másfelől, a Versenytanács figyelembe vette azt is, hogy a lakossági hulladék begyűjtése mellett, az eljárás alá vállalkozás egyben több hulladék-lerakó tulajdonosa is, s ebbéli funkciójában piacot teremtett a nem települési hulladékszállítás területén működő vállalkozások számára. A napi szemétkezelési díj nagyságában - a méretgazdaságosságból fakadó költségelőnyök híján - a szóban forgó piacteremtő tevékenység költségei tükröződhetnek.

• 22)

  A fentiek alapján a Versenytanács az eljárást megszünteti.

• 23)

  A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. december 19.

Jegyzetek

• 

  a nem lakossági eredetű (kukás) hulladék begyűjtése és szállítása a közszolgáltatásban nem részesülő ügyfelektől a KommSzolg tulajdonába tartozó edényekkel és gépjárművekkel történik.

• 

  a nem lakossági eredetű (konténeres) hulladék begyűjtése és szállítása a közszolgáltatásban nem részesülő ügyfelektől a KommSzolg tulajdonába tartozó edényekkel és gépjárművekkel történik.

• 

  az esetenkénti beszállítók által előre megváltható jegy, amely egy köbméter hulladéknak a lerakón történő elhelyezésére jogosítja fel tulajdonosát.