Gazdasági Versenyhivatal

Vj-16/2002/7

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az International Machines Corporation Magyarországi Kft. (képviseli Dr. Gödölle Tamás ügyvéd, Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda, 1051 Budapest, Bajcsy-Zs. u. 16.), mint kérelmező és az isc-Hungária Informatikai Kft. , mint kérelmezett közötti összefonódás engedélyezése iránti eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az összefonódást engedélyezi.

A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel lehet kérni.

Indoklás

I. A tényállás

A kérelmezett tranzakció

• 1.

  A kérelmező International Business Machines Corporation Magyarországi Kft. (a továbbiakban IBM Kft.) a Budapesti Elektromos Művek Rt-vel (a továbbiakban ELMŰ), az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt-vel (a továbbiakban ÉMÁSZ) és a Mátrai Erőmű Rt-vel (a továbbiakban MÁTRA) 2001. december 20-án megkötött Üzletrész átruházási Szerződés alapján megvásárolta az ISC-Hungária Informatika Kft. (a továbbiakban ISC Kft.) 75 %-os üzletrészét.
  
  

• 2.

  Az ügylet során az ÉMÁSZ és a MÁTRA az ISC Kft-ben meglévő üzletrészük egészét, az ELMŰ pedig az ISC Kft-ben meglévő 60%-os üzletrészének egy részét adja el az IBM Kft-nek. A tranzakció eredményeképpen 2001. december 31-től az ISC Kft. üzletészeinek 25 %-val az ELMŰ, 75 %-val pedig az IBM Kft. rendelkezik.
  
  

Az érintett vállalkozások

• 3.

  Az IBM 170 országban jelenlévő, informatikai vállalat, mely 2001. évi árbevétele 85,9 milliárd dollár volt. Az IBM világviszonylatban az egyik legnagyobb hardver gyártó, széles hardver termék termékskálával rendelkezik: személyi számítógépeket, hordozható és kézi számítógépeket, szervereket, adattárolási megoldásokat, nyomtatókat és egyéb perifériákat gyárt. Az IBM szoftvereket is előállít, melyek a következő termékcsaládokba sorolhatóak: alkalmazásintegrációs szoftverek, adatkezelő szoftverek, rendszer-felügyeleti és biztonsági szoftverek, csoportmunka szoftverek.
  
  

• 4.

  Az IBM szolgáltatási tevékenységére jellemző, hogy ügyfeleit, a gazdaság egyes szegmenseire szakosodott szervezeti egységeivel szolgála ki és a kapcsolattartáshoz önálló szolgáltatási üzletág nyújt segítséget, mely üzletfejlesztési, tanácsadási, rendszerintegrációs, e-business, terméktámogató, oktatási/képzési és tevékenység-kihelyezési szolgáltatásokat nyújt.
  
  

• 5.

  Az IBM Kft. az IBM vállalatcsoport magyar piacon tevékenykedő tagja, mely elsősorban informatikai termékek (személyi számítógépek, szerverek, szoftverek stb.) értékesítésével és támogatásával fogalakozik, illetve emellett különböző informatikai szolgáltatásokat is nyújt.
  
  

• 6.

  ISC Kft. 2000. április 1. óta működő informatikai outsourcing társaság, mely informatikai szolgáltatásokat, elsősorban informatikai tevékenység-kihelyezési szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára. A társaság tevékenységi körébe tartozik az informatikai eszközök beszerzése és üzemeltetése, az üzemeltetett informatikai rendszerekhez kapcsolódó - telefonos, vagy helyszíni - támogatás, tanácsadás és egyéb informatikai szolgáltatások. Az ISC Kft. korábbi tulajdonosainak végzett informatikai szolgáltatásokat, mely üzleti kapcsolatok az összefonódást követően is fennállnak majd, az aláírt Együttműködési megállapodás szerint.
  
  

• 7.

  Közvetett résztvevő vállalkozások közül a következő két vállalkozás van jelen Magyarországon. IBM Storage Products Ipari Vámszabadterületi Kft. (IBM SPC), az IBM Corporation 100%-os tulajdonában lévő, 1995-ben, Székesfehérváron alapított vállalat asztali és hordozható számítógépekhez gyárt merevlemez-meghajtókat exportra. Az IBM World Trade Corporation (IBM WTC) az IMB Kft. 100%-os tulajdonosa az IBM Central Holding GmbH-n keresztül. Az IBM WTC magyar képviseletét az IBM Kft. látja el.
  
  

• 8.

  Mivel az IBM SPC gyártási tevékenysége közvetlenül nem irányul a hazai piacra és az IBM WTC az IBM Kft.-n keresztül végez üzleti tevékenységet Magyarországon ezért ezen közvetett résztvevők külön vizsgálata az összefonódás hatásainak megítélése szempontjából nem releváns.
  
  

Az Informatikai szolgáltatási piac

• 9.

  Az informatikai szolgáltatások kategóriába az informatikai infrastruktúra támogatása, informatikai infrastruktúrán alapuló rendszerek üzemeltetése, fejlesztése és egyéb kiegészítő szolgáltatások tartoznak. Az üzleti folyamatok tervezése - mivel független az azt megvalósító informatikai rendszertől - nem ide sorolandó.
  
  

• 10.

  Az informatikai szolgáltatások piaca a teljes informatikai piac legdinamikusabban fejlődő szegmense. A piacra jellemző növekedést egyrészt az informatika rohamos elterjedése és a komplex üzleti, informatikai megoldások iránti igény fokozódása idézi elő. Az üzleti folyamatok egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek az informatikával, az informatika már nem csak az üzleti adminisztráció eszköze, hanem az üzleti folyamatok menedzselésének komplex eszköze. Az informatikai szolgáltatásokon belül a rendszerintegráció, a vállalati rendszerek bevezetése és támogatása, illetve a teljes informatikai tevékenység/erőforrás kihelyezés (IT outsourcing) a legfontosabb ágazatok.
  
  

• 11.

  Az IBM Kft az informatikai termékek, hardverek szoftverek értékesítésén túl végez informatikai szolgáltatási tevékenységet, de a piaci részesedése alacsony (...). Az ISC Kft. kizárólag informatikai szolgáltatási tevékenységet végez, ezen belül is főleg informatikai tevékenység kihelyezési szolgáltatásokat piaci részesedése lényegesen kisebb, mint az IBM Kft-é.
  
  

• 12.

  Az informatikai tevékenység kihelyezés (IT outsourcing) informatikai rendszerek, szerverek, hálózatok, asztali gépek teljes körű üzemeltetési feladatainak elvégzését jelenti, nem beleértve az üzleti folyamatok kiszervezését. A szolgáltatás jellemző vevői azok a vállalkozások, szervezetek, amelyek költségracionalizálási, vagy egyéb pl.: biztonsági okok miatt, és/vagy azért hogy fő tevékenységükre tudjanak koncentrálni az ennek támogatásához szükséges informatikai rendszer létrehozását, üzemeltetését, fejlesztését külső szolgáltatóra kívánják bízni.
  
  

• 13.

  Az informatikai outsourcing tevékenység-szegmensben a két cég együttes, 20-40% nagyságrendű piaci részesedése jelentősnek mondható. Jellemző, hogy Magyarországon a beindulás fázisában van ez a részpiac és szerkezetét néhány szerződés jelentősen módosíthatja. A független szakértő által készített tanulmány szerint ez a részpiac 2000-ben 42,3%-al nőtt, a teljes informatikai szolgáltatási piac 14,7%-át adta, és a következő években is várhatóan az informatikai piac növekedését meghaladó gyorsasággal fog növekedni.
  
  

• 14.

  A tanulmány rámutat, hogy egyre inkább jellemző az informatikai szolgáltatások piacán, hogy a cégek specializálódnak egy-egy szolgáltatási területre, és már megindult ez a folyamat az outsourcing tekintetében is.
  
  

Hardver termékek

• 15.

  A hardver termékek körébe az informatikai infrastruktúrát gerincét felépítő szerverek, adattárolók és hálózati berendezések, illetve a különböző perifériák tartoznak. Általános értelemben a személyi számítógépek és tartozékaik is hardver termékeknek minősülnek, de az összefonódás vizsgálata során, eltérő sajátosságai miatt, e termékek piacát külön szükséges vizsgálni. A különböző gyártók hardver termékei megfelelnek bizonyos iparági szabványoknak ezért egymással helyettesíthetőek.
  
  

• 16.

  Az IBM a világ egyik legnagyobb hardver gyártója. Magyarországon a hardver piac mérete a kérelmező által beadott adatok szerint mintegy 40 350 millió Ft volt 2001-ben. Az IBM Kft. meghatározó piaci szereplőnek tekinthető, legfontosabb versenytársai a fuzionálás előtt álló Compaq Magyarország Kft. és Hewlett Packard Magyarország Kft.(HP), valamint a Sun Microsystems.
  
  

• 17.

  Az ISC Kft. a hardver berendezések piacán csak vevőként van jelen, eltekintve az tevékenység kihelyezési projektek keretében történő eszköz átadásoktól. Az ISC Kft. hardver berendezéseit az IBM Kft.-től és a Compaq-tól szerezi be.
  
  

Személyi számítógép piac

• 18.

  A személyi számítógépek (PC) kategóriába az asztali és a hordozható számítógépek és azok kiegészítői, perifériái tartoznak. Az IBM Kft. fontos szereplője a hazai PC piacnak. Az ISC Kft ezen a piacon eladóként nincs jelen, PC eladásból csupán tevékenység-kihelyezési projektek során történő eszköz átadás révén tett szert nem jelentős bevételre.
  
  

Szoftver piac

• 19.

  A szoftver termékek körébe a szervereken és személyi számítógépeken futtatható általános célú rendszer és köztes szoftverek (adatbázis kezelők, tranzakció kezelők, csoportmunka szoftverek stb.) és alkalmazások tartoznak. A magyarországi szoftver piac fontosabb szereplői a Microsoft Magyarország Kft., az Oracle Magyarország Kft., a Novell Magyarország Kft., a Computer Associates Magyarország.
  
  

• 20.

  Az összefonódásban részvevő vállalkozások közül csak az IBM Kft van jelen - nem számottevő résesedéssel - a szoftver piacon.
  
  

II. Jogi értékelés

Engedélyköteles összefonódás

• 21.

  Az IBM Kft. az ISC Kft-ben a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján a (2) bekezdés a) pontja szerinti irányítást szerez, tehát vállalkozások összefonódása valósul meg.
  
  

• 22.

  A Tpvt. 24. § (1) szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és az irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele az ötszázmillió forintot meghaladja. Az érintett vállalkozások árbevételei alapján az irányításszerzés engedélykötelesnek minősül.
  
  

Az összefonódás engedélyezhetősége

• 23.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.
  
  

• 24.

  Az összefonódások vizsgálata során érintett piacnak azok a piacok minősülnek, amelyeken az összefonódás valamely közvetlen vagy közvetett résztvevője piaci tevékenységet folytat. Az összefonódás versenyhelyzetre, gazdasági erőfölényre gyakorolt hatásainak megítéléséhez azonban elsősorban azoknak a piacoknak a részletes elemzése indokolt, amelyeken az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok horizontálisan, vagy vertikálisan érintkeznek. Amennyiben a két vállalkozáscsoport ugyanazon piac azonos vevői vagy eladói oldalán tevékenykedik, akkor az összefonódás eredményeképpen csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, tehát növekszik a koncentráció. Abban az esetben, pedig ha a két vállalkozáscsoport azonos piacon, de a vertikum különböző szintjén van jelen, akkor a közöttük lévő vertikális vevő-eladó kapcsolat megváltozása hathat károsan a gazdasági versenyre.
  
  

• 25.

  Azokon a piacokon is hatással lehet a gazdasági versenyre az összefonódás, amelyeken sem horizontális, sem vertikális kapcsolatok nem azonosíthatók. Ezek a hatások a portfolió és a konglomerátum hatások. Az előbbi hatás abból adódik, hogy az összefonódást követően létrejövő vállalat termék-skálája szélesedik, korábban össze nem kapcsolt termékek, tevékenységek kerülnek egy vállalaton belülre, és ezáltal - a kiegészítő termékek piacán - erősödhet a vállalat piaci helyzete. A konglomerátum hatás pedig arra utal, hogy az összefonódás következtében az egymással kapcsolatban nem lévő termékek piacán erősödhet a vállalat piaci pozíciója csupán azáltal, hogy az adott piac(ok)on megjelenő vállalat mérete nagyobb lett.
  
  

• 26.

  Jelen esetben azokat a piacot szükséges vizsgálni, amelyeken az IBM Kft. és/vagy az ISC Kft. jelen van, és amelyeken a fenti hatások valamelyike megjelenhet. Ezek az informatikai szolgáltatás és a hardver termékek piacai.
  
  

• 27.

  Földrajzi értelemben a fenti szolgáltatások nyújtása az egész ország területére kiterjed, ezért az érintett földrajzi piac a Magyar Köztársaság területe.
  
  

• 28.

  Az erőfölény vizsgálata szempontjából kiemelkedő fontosságú a piaci részesedések vizsgálata: ha ez nem jelentős, akkor az egyéb tényezők vizsgálatának - pl. piacralépés akadályai - nem szükséges nagy súlyt adni. Az érintett piac szerkezetét megvizsgálva megállapítható, hogy azon élénk verseny folyik, egyetlen vállalkozás sem rendelkezik piaci erővel. Az összefonódás nem eredményez érezhető mértékű piaci koncentrációt.
  
  

• 29.

  Az összefonódásban résztvevő IBM Kft. és ISC Kft. tevékenységi köreiben érdemi horizontális átfedés csak az informatikai szolgáltatási piac tekintetében azonosítható a tevékenység kihelyezési szolgáltatás kapcsán. Ezen az informatikai outsourcing részpiacon mindkét vállalkozás kimutatható piaci részesedéssel rendelkezik és együttes piaci részesedésük már jelentősnek mondható. Az informatikai outsourcing az informatikai szolgáltatási tevékenység új, dinamikusan fejlődő ága, mely egyben a hagyományos informatikai szolgáltatási tevékenység alternatívája és jelenleg még nehezen elválasztható az informatikai szolgáltatási piac egészétől. Ennek megfelelően jelen esetben, az összefonódás vizsgálata során nem indokolt az informatikai outsourcing piacnak az informatikai szolgáltatási piactól való elkülönült értékelése.
  
  

• 30.

  Az összefonódás nem tekinthető aggályosnak a gazdasági erőfölény kialakulása, erősödése szempontjából mert:
  
  

• • -

    Az outsourcing részpiac beindulás, kialakulás fázisában van és egy-egy nagyobb outsourcing szerződés még jelentősen átrendezheti ezen részpiac struktúráját
    
    

• • -

    Az outsourcing részpiac az informatikai szolgáltatási piactól jelenleg még nem különül el. Az informatikai szolgáltatásokat végző vállalatok a vevői igényeknek megfelelő jellegű, összetettségű szolgáltatásokat nyújtanak, vagyis a korábban informatikai tevékenység kihelyezési tevékenységet nem végző cégek megfelelő kereslettel találkozva be tudnak lépni erre a részpiacra, tehát kínálati helyettesítés létezik. Ennek megfelelően a teljes informatikai szolgáltatási piac tekinthető jelen összefonódás szempontjából érintett piacnak
    
    

• • -

    Az informatikai szolgáltatási piacon az IBM Kft és az ISC Kft. alacsony piaci részesedésekkel rendelkeznek.
    
    

• 31.

  Az IBM Kft. az egyik legjelentősebb hardverszállító, az ISC pedig, mint informatikai rendszereket létrehozó és működtető vállalat a tágan értelmezett - PC-ket és azok kiegészítőit is magába foglaló - hardver termékcsoport vevője. A két vállalatot összekötő hardver termékcsoport piacán az IBM, mint eladó, ha nem is piacvezető, de jelentős szereplő, mind forgalmát, mind részesedést tekintve. Az ISC Kft., mint vevő piaci súlya nem számottevő. A Versenytanács megállapítja, hogy nem valószínűsíthető versenyre káros vertikális hatás mivel:
  
  

• 32.

  Az aláírt szerződésekben nem található hardvertermékek vásárlásával kapcsolatos megkötés, kizárólagosságra utaló megjegyzés.
  
  

• 33.

  Az. ISC a tranzakciót megelőzően is használt az IBM termékei mellett más hardver termékeket és a hardverpiac 5.1.2. pontban kifejtett jellegzetességei sem valószínűsítik, hogy az összefonódást követően az ISC kizárólag IBM technológiát fog alkalmazni.
  
  

• 34.

  A Versenytanács mindezek alapján megállapította, hogy az összefonódás a Tpvt. 30. §-ának (1) bekezdésére tekintettel nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt az érintett piacon, így a kérelmezett szerződéssel létrejövő összefonódás engedélyezése a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján nem tagadható meg.
  
  

III. Eljárási kérdések

• 35.

  A Versenytanács határozatát - az ügyfél kérelmére - tárgyaláson kívül hozta meg, a Tpvt. 63. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján, mivel az összefonódást követően a kérelmező piaci részesedése alapján nyilvánvalóan nem került erőfölényes helyzetbe.
  
  

• 36.

  Az eljárási díjról külön rendelkezni nem kellett, mert azt a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg befizette.
  
  

• 37.

  A jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja.
  
  

Budapest, 2002. április 23.

dr. Tóth Tihamér előadó
dr. Bara Zoltán
dr. Bodócsi András