Vj-8/2002/11

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. eljárás alá vont ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont által megjelentetett Komárom-Esztergom Megyei Hírlap megbízhatatlan becslési módszerrel számított olvasottsági adatainak közlése alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

A Versenytanács a bírság kiszabását mellőzi.

Jelen határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont.

Indoklás

I.

  • 1)

    A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban GVH) az 1996. évi LVII. Törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján verseny-felügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. (a továbbiakban: Komáromi Nyomda) eljárás alá vont vállalkozás a Komárom-Esztergom Megyei Hírlap (a továbbiakban: Megyei Hírlap) olvasottságára és a Színes Hírlap példányszámára vonatkozó - tényleges vagy a ténylegesnél magasabb - adatok hirdetésben történt megjelentetése jogsértőnek minősül-e a Tpvt. 8.§-ban foglaltak értelmében.

  • 2)

    A Cégbíróság által 1992. május 21-én nyilvántartásba vett eljárás alá vont vállalkozás a Komárom-Esztergom Megyei Nyomda és Kiadó Vállalat - jogelőd - átalakulásával jött létre. A Komáromi Nyomda adja ki az 1996-ban alapított Megyei Hírlap című napilapot, amit - nevéből is következően - Komárom- Esztergom megyében terjesztenek. Az eljárás alá vont vállalkozás kezelésében kéthetente jelenik meg a hirdetéseket közlő Színes Hírlap. Az ingyenes hirdetési újságot a Megyei Hírlap mellékleteként, és külön lapként is terjesztik.

  • 3)

    A Komáromi Nyomda az újságban hirdetők számának növelését célzó hirdetményében - több, a hirdetők figyelmének felkeltését célzó megállapítás mellett - a Megyei Hírlap olvasottságára vonatkozóan 72.000 fős olvasottsági adatot tett közzé. Az olvasottsági adatot közreadó hirdetmény többször is megjelent a Megyei Hírlapban és a Tatabányai Megyei Jogú Város Itthon című ingyenes, kéthetente megjelenő lapjában.

  • 4)

    Az eljárás alá vont az általa kiadott az ingyenes hirdetési újság, a Színes Hírlap címlapján 50.000 példányos megjelenési adatot tüntetett fel.

  • 5)

    A Megyei Hírlap nem szerepel a Szonda Ipsos Intézet és a Gfk. Hungária által készített Nemzeti Médiaanalízis körébe vont, hozzávetőleg 150 nyomtatott és elektronikus sajtótermék között. Ennek következtében, a piac- és közvélemény-kutatók felméréseiből nem nyerhető a Megyei Hírlapra vonatkozó olvasottsági adat.

  • 6)

    A Megyei Hírlap nem szerepel a nyomtatott sajtó MATESZ által szerkesztett auditálási listáján, így a példányszám adatok sem jelentek meg a negyedévenként kiadott gyorsjelentésekben. A sajtótermékek példányszámáról közöl időszakos adatokat a Média Ász kiadvány: a Megyei Hírlap példányszámát ismertető adat nem lelhető fel a Média Ász 2001. évi kiadványában, miután az adott évben az eljárás alá vont nem járult hozzá a szóban forgó adat nyilvánosságra hozatalához.

II.

  • 7)

    A közvélemény- és piackutató intézetek rendszeresen és külön felkérésre is végeznek felméréseket az olvasói szokások alakulásáról. A felmérések becsléseket is tartalmaznak a sajtótermékek olvasottságáról. A reprezentatív mintavételen és kikérdezésen alapuló médiaelemzés során un. affinitásmutatót képeznek, amely az adott sajtótermék olvasottsági számának és a terjesztési példányszámnak a hányadosa. Az affinitásmutató nagyságát értelemszerűen meghatározza a sajtótermék fajtája (újság, magazin), megjelenésének gyakorisága (napilap, hetilap, havilap, stb.), és a terjesztés köre (országos, regionális, helyi). A médiapiacon kialakult és alkalmazott "hüvelykujj-szabály" négy-ötszörös mutatóval számol, azaz, a terjesztési példányszámból egyszerű szorzással előállítható a hozzávetőleges olvasottsági adat. A "hüvelykujj-szabály alkalmazásával kapott adatok durva becslésnek tekinthetők, és az adatokból levonható következtetések, általános jellegük miatt, kevéssé alkalmasak egy adott sajtótermék jellemzésére. Egy adott sajtótermék olvasottsági adatának megbízhatóságát (valódiságát) - figyelembe véve a mintavétel statisztikai hibahatárát - csak a matematikai-statisztikai módszereket alkalmazó médiaelemzés biztosítja.

  • 8)

    A nyomtatott sajtótermék megjelenési, példányszám adatáról megbízható információ a termelési, nyomtatási folyamathoz kapcsolódó bizonylatokból (pl. megrendelés), illetve a terjesztési adatokból nyerhető.

  • 9)

    Az olvasói szokások felmérését célzó vizsgálatok megerősítik azt a következtetést, hogy az olvasottsági adatok közlése nem gyakorol lényeges befolyást az olvasóközönség lapválasztására. Noha a lapválasztást kevéssé, a sajtótermékek fogyasztói körébe tartozó hirdetők gazdasági cselekvésére jelentős befolyást gyakorol az olvasottsági adatok megjelentetése: a hirdetés eredményessége vagy a reklám hatása nagyban függ a célközönség nagyságától, a reklám potenciális fogyasztóinak számosságától. A megbízhatatlan, valóságtól eltérő olvasottsági adatok közlése alkalmas arra, hogy megtévessze a sajtótermékek fogyasztóit, és negatívan befolyásolja a hirdetők gazdasági tevékenységét, gazdasági kalkulációját.

  • 10)

    A Komáromi Nyomda az olvasottsági adatok megismerésére nem vette igénybe a rendelkezésre álló médiaelemzés eszközét. Az olvasottsági adat kiszámítását a versenytárs napilap affinitásmutatójának felhasználásával, mechanikus extrapolálásával végezte. Ily módon, a hirdetésben megjelentetett olvasottsági adat megbízhatatlan, a valóságnak nem megfelelő volt. A valóságtól eltérő adatközlés ugyanakkor alkalmas lehetett arra, hogy a Megyei Hírlapban hirdetni szándékozó gazdasági szereplőt megtévessze, és téves gazdasági kalkuláció készítésére késztesse.

III.

  • 11)

    A Versenytanács következetes gyakorlata szerint (lásd Vj-116/2000) a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmát megfogalmazó törvényhelynek elsősorban azon magatartások esetében van versenyjogi relevanciája, amely magatartások - a versenyviszonyok torzításával - hátrányosan befolyásolják a fogyasztói döntések szabadságát.

  • 12)

    A Tpvt. 8.§ (1) bekezdése rendelkezik a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztésének a tilalmáról. A 8.§ (2) bekezdése értelmében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásnak minősül, ha valamely vállalkozás az áru (szolgáltatás) lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt állít, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. A sajtótermékek esetében az olvasottsági adat az áru lényeges tulajdonságának számít.

  • 13)

    A Versenytanács a 10) pont alapján, figyelemmel a 7) és 9) pontokra, megállapítja, hogy a Komáromi Nyomda megvalósította a Tpvt. 8.§-ban tilalmazott magatartást, és jogsértés követett el a megbízhatatlan, a valóságnak nem megfelelő olvasottsági adat közlésével.

  • 14)

    A Versenytanács a Színes Hírlap példányszámára vonatkozó közlés megbízhatóságát illetően az eljárás alá vont által beterjesztett iratokból, figyelemmel a 8) pontra - a vizsgáló ajánlását elfogadva - megállapította, hogy a megjelenési adat hiteles, ennélfogva közlésével a Komáromi Nyomda nem követett el jogsértést.

  • 15)

    A Versenytanács - tekintettel a 13) pontban leírt jogsértés csekély jelentőségére- jelen esetben elegendőnek tartja a jogsértés megállapítását, és a Tpvt. 78.§ (2) bekezdése alapján mellőzte a bírság kiszabását.

Budapest, 2002. június 3.