Vj-25/2002/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Peugeot Citroen Automobiles S.A. és a Toyota Motor Corporation (képviseli őket Dr. Varga Ildikó és Dr. Berethalmi Péter, Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, 1126 Budapest, Ugocsa u. 4/B) kérelmére lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a kérelmezők által benyújtott megállapodás a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 81/1999. (VI.11.) Korm. rendelet alá esik.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetnek van helye.

Indoklás

I.

A tényállás

A kérelem

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) 2002. február 8-án kérelmet nyújtott be a Peugeot Citroen Automobiles S.A. (65-71 Boulevard du Chateau, 92208 Neuilly Sur Seine, Franciaország) és a Toyota Motor Corporation (1, Toyota-cho, Toyota-shi, Aichi-ken, 471-8571, Japán) képviseletében eljáró Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda. Kérelmükben annak a megállapítását kérték, hogy az általuk 2002. január 8-án kötött Szindikátusi szerződés, amely álláspontjuk szerint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak minősül, a Tpvt. 16. § értelmében mentesül a 11. §-ban foglalt tilalom alól, arra való tekintettel, hogy az megfelel a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 84/1999. (VI. 11.) Kormány rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. Kérelmük elutasítása esetére a Szindikátusi szerződés egyedi mentesítését kérték a Tpvt. 18. § (2) bekezdése szerint a 17.§ alapján.

    A kérelmezők

  • 2.

    A francia Peugeot Citroen Automobiles SA kérelmező tevékenységi köre: gépkocsiipar és kereskedelem, tervezés, fejlesztés, gyártás, vétel, eladás, karbantartás és javítás. A kérelmező a magyar piacon leányvállalatain keresztül jelen van.

  • 3.

    A japán Toyota Motor Corporation (továbbiakban: Toyota) tevékenységi köre igen szerteágazó, jelen versenyfelügyeleti eljárásban releváns személygépkocsi gyártás és értékesítés terén is jelen van. Kérelmező a magyar piacon egy leányvállalata tevékenységén keresztül van jelen.

    A vállalatok közötti megállapodás

  • 4.

    Kérelmezők között a 2002. január 8-án megkötött Szindikátusi szerződéssel együttműködés jött létre egy új, kis méretű személygépkocsi közös fejlesztésére és gyártására. A kérelmezők által kifejlesztett jármű közös alvázon (padlólemezen), de eltérő felépítménnyel készül, mely eltérések meghaladják a stílusbeli különbségeket. Kérelmezők álláspontja szerint a fogyasztók számára egyértelműen megkülönböztethető két (illetve felek későbbi önálló döntésétől függően több) gépjárműmárka kerül forgalomba. A gépjárművek hajtáslánca a közös fejlesztés körén kívül esik.

  • 5.

    Kérelmezők a kifejlesztett járműveket közös tulajdonú társaságon keresztül fogják gyártani, melyet 50- 50 százalékos tulajdoni részvétellel alapítottak és amely tevékenységét a Cseh Köztársaságban folytatja.

  • 6.

    A kérelmezők között 2002. január 8-án kötött Szindikátusi szerződés egy hosszabb előkészítési folyamatot zárt le. Szerződéssel létrejött együttműködés kizárólag a meghatározott fejlesztési tervek szerint történő járműfejlesztésre, a gyártás és összeszerelés előkészítésére, valamint a kifejlesztett jármű gyártására és alkatrészek gyártására vonatkozik. A gyártás-előkészítés elsősorban a Toyota Motor Corporation felelőssége, az alkatrészek gyártásának támogatására szolgáló beszerzést a Peugeot Citroen S.A., míg a járművek és alkatrészeik gyártását a közös vállalat végzi majd.

  • 7.

    A Szindikátusi szerződés szerint a közös vállalat a felektől különálló, önálló jogi személyiséggel rendelkezik, de a felek közös ellenőrzése alatt áll. A közös vállalat a fentiekben meghatározottak szerint kizárólag a termék és alkatrészeinek gyártását, összeszerelését, valamint a termék és alkatrészeinek anyavállalatok részére (illetve anyavállalatok által kijelölt társvállalatok részére) történő értékesítését végezheti.

  • 8.

    A kérelmezők között a fő megállapodás, a Szindikátusi szerződés mellett a kutatási-fejlesztési tevékenységek révén előálló szellemi alkotásokra, technológiákra vonatkozóan külön szerződés jött létre (Fő licenc megállapodás). A kérelmezők ezzel a megállapodással nem kizárólagos jogot biztosítanak egymásnak (illetve a közös vállalatnak) a kutatási- fejlesztési tevékenységek révén előálló, illetve az azokhoz felhasznált szellemi alkotások és technológiák felhasználására vonatkozóan. Kérelmezők a megállapodásban részletesen szabályozzák az újonnan létrejött, illetve a korábban már valamelyikük tulajdonát képező szellemi alkotások és technológiákhoz a másik fél részéről történő hozzáférés, a hasznosítás, későbbi felhasználás és továbbadás kérdéseit, ideértve az alkotások és technológiák feletti jogok közös vállalat számára történő biztosítását is.

    Az érintett piac jellemzői

  • 9.

    A személygépkocsik piacának legfontosabb jellemzője az igen éles verseny a gépkocsigyártó vállalkozások között. Sok vállalkozás kínálja termékét, mely termék egyik legfontosabb jellemzője a relatíve hosszú élettartama. Más iparágakkal szemben ezen a piacon a vállalkozások nem számolhatnak rövid termékátfutási időkkel. A keresleti oldal tehát viszonylag kötött és korlátozott, hiszen gépkocsit még a nyugati államokban is minimum ötévente cserélnek, maga a termék pedig jellemzői alapján ennél hosszabb ideig használható. Az iparág további jellemzője az innovációigényes volta. A fogyasztók meggyőzése érdekében a gyártók igen nagy összegű tőkéket kénytelenek az innovációba fektetni, mely összegek megtérülési rátája alacsony.

  • 10.

    Mindezen és számos más tényező oda vezetett, hogy az egy eladott járműre jutó árrés igen szerény mértékűvé vált, és a telített piacokon a vállalkozások gyártókapacitásainak akár 20-30 százaléka kihasználatlan. A vállalkozások a túltermelési válságból számos eszköz igénybevételével igyekeztek kilábalni, egyik nyilvánvaló eszköz a költségek lefaragása, a legkülönfélébb vállalatgazdasági eszközökkel - a létszámleépítésektől a just in time logisztikai és termelési módszer bevezetéséig a total quality management, illetve controlling bevezetéséig.

  • 11.

    A felmerülő megoldások közül ma már nyilvánvaló, hogy a méretgazdaságossági megfontolások okán jöttek létre a sokszor igen kiterjedt vállalati összefonódások. A fúziók mellett hasonlóan jelentős és egyre növekvő a stratégiai szövetségek szerepe, a szinergiák minél teljesebb kihasználása érdekében.

  • 12.

    A magyar fogyasztók árérzékenysége igen magas fokú. A fogyasztók döntési, választási preferenciái közül messze a legkiemelkedőbb az adott termék ára. Ennek a megállapításnak igen fontos következménye az, hogy a magyar piacon annak a felosztásnak, amely a gépjárműveket (elsősorban műszaki paramétereik alapján) "mini" illetve "kiskocsi" (a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete által alkalmazott felosztás szerint "A" és "B") kategóriába sorolja, nincs relevanciája. A magyar piacon nem lehet éles határvonalat húzni a mini és a kiskategória között, lévén, hogy az alacsony áraival a magyar fogyasztók többségét meggyőző Magyar Suzuki Rt., mint kategóriavezető vállalkozás a legnagyobb darabszámú modelljével (Swift) a műszaki paramétereket tekintve a kiskocsik kategóriájában van jelen, a gépjárművek árait tekintve viszont a mini kategóriákban szereplő modellekhez közelít. Éppen a magyar fogyasztók különösen árérzékeny volta, valamint a két kategória árai közötti összhang miatt a vizsgálattal érintett tranzakcióban érintett piacként a mini és a kiskocsi kategóriát együtt, egységes termékpiacként kezeljük.

    A versenytársak álláspontja

  • 13.

    A vizsgálat során megkeresett hét versenytárs vállalkozás közül a vizsgálat lezárásáig öt vállalkozás fejtette ki álláspontját a tervezett tranzakcióval kapcsolatban. A vállalkozások véleménye kivétel nélkül az volt, hogy a piacon folyó igen erős versenyt még inkább kiélezné újabb versenytársak megjelenése. A vállalkozások a vásárlókért folytatott versenyben így még alacsonyabb árréssel lennének kénytelenek válaszolni az újabb kihívásokra. A fogyasztók szemszögéből nézve viszont előnyös az újabb márkák megjelenése. A fogyasztó nagyobb választék alapján dönthet és a tranzakciónak az árakra gyakorolt hatása is kedvező a fogyasztóknak.

II.

Jogi értékelés

A törvény hatálya

  • 14.

    A Tpvt. 1. § szerint a törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ide értve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A törvény hatálya alá tartozik továbbá a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.

  • 15.

    A vizsgálattal érintett tranzakcióban résztvevő felek egyike sincs közvetlenül jelen a magyar piacon. Mindkét kérelmező rendelkezik azonban olyan, száz százalékos tulajdonában álló magyar leányvállalattal amelyek a magyar piacon üzleti tevékenységet folytatnak.

  • 16.

    A kérelmezett tranzakció a Tpvt. hatálya alá tartozik, hiszen magyarországi vállalkozások fölött irányítási joggal rendelkeznek, továbbá a Cseh Köztársaságban előállítandó termékeket kérelmezők leányvállalataikon keresztül a magyar piacon is értékesíteni kívánják ezzel a külföldön tanúsított piaci magatartás hatása a Magyar Köztársaságban is érvényesül.

    Megállapodás vagy összefonódás

  • 17.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdése szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

  • 18.

    A Szindikátusi szerződéssel létrehozott közös vállalat versenyjogi értékelése előtt el kell dönteni, hogy az összefonódásnak vagy gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak tekintendő. A létrehozandó közös vállalat a Versenytanács álláspontja szerint nem minősül vállalkozások közötti összefonódásnak. A közös vállalat ugyanis csak egy meghatározott cél érdekében jön létre, nem eredményezi az anyavállalatok autógyártási tevékenységének egyesítését, de még teljes körű összehangolását sem.

    Versenykorlátozó megállapodás

  • 19.

    A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

  • 20.

    A Szindikátusi szerződést és a Fő licencia megállapodást egymástól független vállalkozások kötötték, melyek azonos piacon vannak jelen, egymásnak versenytársai. A megállapodás tárgya gépjárművek bizonyos alkatrészeinek meghatározott feladatmegosztás szerinti fejlesztése és közös gyártása. A megállapodást kötő felek piaci magatartásuk egy pontosan körülírható részét összehangolják, koordinálják a közös vállalat keretében.

  • 21.

    A megállapodás versenykorlátozónak minősül, mert a két vállalkozás önmagában is rendelkezik azokkal az eszközökkel és forrásokkal, amelyek egy új gépjármű kifejlesztéséhez és gyártásához szükségesek.

  • 22.

    A Szindikátusi megállapodáshoz kapcsolódó Fő licencia megállapodás olyan megkötéseket tartalmaz, amelyek feltétlenül szükségesek a közös vállalat működéséhez, attól különválaszthatóan nem ítélhető meg, az előbbiekben feltárt versenykorlátozáson túlmenő versenykorlátozást nem tartalmaz.

    Az érintett piac

  • 23.

    A Tpvt. 14. §. (1) bekezdés szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A Tpvt. 14. § (2) bekezdésében rögzített szempontok szerint, valamint a Versenytanács korábbi határozatai alapján (Vj-59/1999.; Vj-101/1999.) a gépjárművek piacán a haszongépjárművek és a személygépjárművek piaca különíthető el. Ezen tényezők figyelembevételével érintett piac a személygépkocsik piaca, azon belül is a kis- és a mini kategóriába tartozó (a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete által alkalmazott, az Európai besorolásokkal egyező tipizálási módszerszerinti jelölések) személygépkocsik piaca. A megállapodás hatásainak vizsgálatakor a Versenytanács a Magyar Köztársaság területét vette alapul, amely piacon a gépjárművek értékesítése megtörténik

    Csekély jelentőségű versenykorlátozás

  • 24.

    A 13.§ (2) bekezdése szerint csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az

    • a)

      a vételi vagy eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy

    • b)

      a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik."

  • 25.

    A megállapodásra nem alkalmazható a Tpvt 13. § (1) bekezdésében foglalt kivétel, mert a kérelmezők együttes piaci részesedése a személygépkocsik piacán 15,49 százalékos, az érintett piacként azonosított kiskocsik piacán 11,75 százalékos.

    A csoportmentesítő rendelet alkalmazása

  • 26.

    A 84/1999. (VI. 11.) Kormány rendelet 1. § (1) bekezdése szerint: "E rendelet alapján - a Tpvt. 17.§- ában meghatározott szempontokra figyelemmel - mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól (Tpvt. 11.§) az a kutatási és fejlesztési megállapodás, amelynek tárgya

    • a)

      termékre vagy eljárásra vonatkozó közös kutatás és fejlesztés, valamint az ebből származó eredmény közös hasznosítása,

    • b)

      termékre vagy eljárásra vonatkozó közös kutatás és fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosításának kizárásával, vagy

    • c)

      ugyanazon vállalkozások korábbi megállapodása alapján közösen folytatott kutatás és fejlesztés eredményének közös hasznosítása."

  • 27.

    A rendelet fogalom-meghatározásait tekintve a 3.§ f) pont szerint: "a kutatás és fejlesztés, illetve az abból származó eredmény hasznosítása közösnek minősül, ha
    fa) az ezzel kapcsolatos tevékenységet közös munkacsoport, illetve a felek által közösen ellenőrzött vállalkozás, vagy a felek költségére általuk közösen megbízott harmadik személy végzi, illetve azt a felek a kutatás, a fejlesztés és a gyártás területén szakosítás alapján egymás között megosztva végzik."

  • 28.

    A Szindikátusi szerződés - és tágabb értelemben a kérelmezők között létrejött és a kérelemmel együtt becsatolt többi szerződés a rendelet 1.§ a) pontja szerinti megállapodásnak minősül.

  • 29.

    A megállapodás a rendelet alapján abban az esetben mentesíthető a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól, ha az nem ütközik a rendelet 2. §-ában foglalt, úgynevezett "fekete listás" klauzulák egyikébe sem.

  • 30.

    Az első tiltott tétel a 2.§ a) pontja szerint az, ha a megállapodás a kutatás és fejlesztés eredményéhez való hozzáférést nem teszi lehetővé mindegyik résztvevő számára. A Szindikátusi szerződés alapján mindkét fél hozzáfér a fejlesztés eredményéhez.

  • 31.

    A rendelet b) pontja szerint nem mentesül a megállapodás, ha az bármelyik résztvevőt kizárja a közös kutatáshoz és fejlesztéshez felhasznált, már korábban meglévő ismeret hasznosításából, feltéve, hogy a megállapodás megkötése előtt a hasznosításra a résztvevőnek joga volt. A felek közötti megállapodás rendszer ilyen kikötést nem tartalmaz.

  • 32.

    Harmadsorban nem mentesül a megállapodás, ha korlátozza a feleket abban, hogy függetlenül vagy harmadik személlyel együttműködve kutatást és fejlesztést folytassanak a program alkalmazásával össze nem függő területen vagy a program megvalósítása után a program alkalmazási területén vagy ahhoz kapcsolódó területen (2.§ ca) alpontja). A kérelmezők jogát arra, hogy a program alkalmazásával össze nem függő területen bármilyen terméket tervezzenek, gyártsanak, értékesítsenek a Szindikátusi szerződés biztosítja. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a megállapodás a program megvalósítása után korlátozná a feleket a program alkalmazási területén és az ahhoz kapcsolódó területen bármilyen harmadik személlyel folytatott kutatási és fejlesztési tevékenység végzésében.

  • 33.

    Nem mentesül továbbá a megállapodás, ha korlátozza a feleket abban, hogy szabadon határozzák meg azt a mennyiséget, amelyet a megállapodásból származó termékből elő akarnak állítani, vagy forgalomba akarnak hozni, illetve azt, hogy a megállapodásból származó eljárásokat tevékenységük során milyen arányban használják (2.§ cb) alpontja). A kérelmezők a Szindikátusi szerződésben rögzítették a közös vállalat gyártási kapacitását és a kapacitás megosztását a kérelmezők között. Ez a felek megállapodásában megjelenő tényező nem minősíthető olyannak, mint ami korlátozza a feleket az előállítandó, illetve értékesítendő mennyiség meghatározásában. A kérelmezők főszabály szerint a közös vállalat keretein belül állítják elő a terméket, joguk van azonban önállóan is gyártani a terméket.

  • 34.

    A rendelet szerint nem mentesül a megállapodás abban az esetben sem, ha korlátozza a feleket abban, hogy a közös kutatás és fejlesztés eredményét hasznosítsák. A kérelmezők megállapodása kifejezetten a közös kutatás eredményének hasznosítására irányul, mégpedig közös hasznosítására.

  • 35.

    A rendelet 2.§ d) pontja szerint nem mentesül a megállapodás, ha korlátozza a feleket az általuk kiszolgálható fogyasztók megválasztásában, az árak és az üzleti feltételek meghatározásában. A Szindikátusi szerződés nem korlátozza a feleket a fogyasztók megválasztásában, a kérelmezők egymástól függetlenül, szabadon, általuk megválasztott üzleti feltételekkel (árazás, szavatosság) értékesíthetik és forgalmazhatják saját márkanevük alatt a termékeiket bármely országban bármely fogyasztó részére.

  • 36.

    Az utolsó, rendeletben szereplő tiltott klauzula szerint nem mentesül a megállapodás, ha a felek bármelyike megnehezíti, hogy a megállapodásból származó terméket a viszonteladó vagy a fogyasztó mástól szerezze be, különösen, ha annak megakadályozása érdekében gyakorolnak szellemi tulajdonjogokat vagy más jogokat. A Szindikátusi szerződés nem tartalmaz ilyen jellegű kikötést.

III.

Eljárási kérdések

  • 37.

    A Versenytanács határozatát - az ügyfelek kérelmére - tárgyaláson kívül hozta meg. Az eljárási díjról rendelkezni külön nem kellett, mert azt a kérelmezők befizették.

  • 38.

    A határozat elleni jogorvoslati jog a Tpvt. 83. §-án alapszik.

Budapest, 2002. június 21.

Dr. Tóth Tihamér sk.
Dr. Bara Zoltán s.k
Dr. Berke Barna s.k.
Véghelyi Ágnes