Gazdasági Versenyhivatal

Vj-43/2002/12

A Gazdasági Versenyhivatal a Szabolcs Gabonafeldolgozó és Forgalmazó Részvénytársaság (Nyíregyháza) mint kérelmezőnek a TAKEV Takarmánykeverő Részvénytársaság (Kondoros) feletti irányításszerzésével megvalósuló összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult versenyfelügyeleti eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Szabolcs Gabonafeldolgozó és Forgalmazó Részvénytársaság megvásárolja a TAKEV Takarmánykeverő Részvénytársaság jegyzett tőkéjének 100 százalékát kitevő törzsrészvénycsomagját.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem és az eljárás

• 1)

  A Szabolcs Gabonafeldolgozó és Forgalmazó Részvénytársaság (a továbbiakban: Szabolcs Gabona Rt) 2002. február 13-án adásvételi szerződést kötött a Gabona Részvénytársasággal az utóbbi kizárólagos tulajdonában lévő TAKEV Takarmánykeverő Részvénytársaság (a továbbiakban: TAKÉV) összesen 572 db, egyenként 100 eFt névértékű törzsrészvényének megvételéről, amely a TAKÉV jegyzett tőkéjének 100 százalékát teszi ki.

• 2)

  Az 1) pontban leírt tranzakció engedélyezése iránti kérelmet a Szabolcs Gabona Rt 2002. március 14-én nyújtotta be a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH). A vizsgáló a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 68. § (4) bekezdése alapján az ügyfelet határozatban (VJ-43/2002/2. sz. irat) hiánypótlásra szólította fel, mivel megítélése szerint a kérelem az ügy elbírálásához szükséges tényeket, adatokat nem tartalmazta. A vizsgáló hiánypótlásra vonatkozó felszólításának az ügyfél csak további kiegészítés és pontosítás után 2002. június 18-án tett eleget.

• 3)

  A Versenytanács a VJ-64/2002/5. sz. vizsgálati jelentést a Tpvt. 72. § (2) bekezdése alapján a vizsgálónak visszaadta, mert a tényállás tisztázásához további vizsgálatra volt szükség. Egyidejűleg a Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján az eljárás elintézési határidejét meghosszabbította. A VJ-64/2002/11. sz. kiegészítő vizsgálati jelentés 2002. július 24-i dátummal készült el.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Szabolcs Gabona Rt és leányvállalatai

• 4)

  Az 1940-es évek végétől Szabolcs-Szatmár megye gabonatermésének felvásárlásával, a malmi termelés irányításával foglalkozó gazdálkodó szervezet általános jogutódjaként 1993-ban alapított Szabolcs Gabona Rt tulajdonosai kizárólag belföldi magánszemélyek, többségük a cég munkavállalója. A nyíregyházi székhelyű társaságnak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számos településén vannak egységei, működtet üzemeket, telepeket, érdekeltségeket Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben is.

• 5)

  A Szabolcs Gabona Rt fő tevékenysége a gabonakereskedelem, malomipari őrlemények, tápok, takarmánykeverékek, és -koncentrátumok, premixek, sütőipari termékek, keményítő és glutin gyártása és értékesítése, valamint sertés és pulyka hízlalás és értékesítés. A gabonakereskedelmi üzletág a cég termeléséhez, valamint a hazai és külföldi piacra történő értékesítéshez a szükséges gabonafélék, napraforgó és egyéb szemes alapanyagok termeltetését, felvásárlását, tisztítását, szárítását, tárolását, 14 telephelyen látja el. Az üzletág biztosítja az elsődleges feldolgozó üzletágak (malomipari, takarmányipari) alapanyag szükségletét, ezen túlmenően az általa felvásárolt alapanyag minősége, így tevékenysége közvetve hatást gyakorol a másodlagos feldolgozó vállalkozások (állattenyésztésben a TST Kft., a keményítőiparban a Szabolcs Keményítő Kft. és sütőiparban a Mátészalkai Sütőipari Kft.) működésére.

• 6)

  A malomipari üzletág Nyíregyházán (Tirpák malom), Selypen (Zsófia Malom), Mátészalkán Fehérgyarmaton és Tégláson üzemeltet malmokat, melyek búza őrlésére, a téglási malom rozs őrlésére is alkalmas. Tevékenységi köre malmi őrlemények előállítása, értékesítése. Az üzletág a keményítőipari, sütőipari, takarmányipari, illetve az állattenyésztési üzletágat látja el alapanyaggal.

• 7)

  A takarmányipari termékeit a nyíregyházi, nyírbátori és a ludasi keverőüzemekben, valamint a Nyíregyházán működő premix és komplett premix üzemben, valamennyi haszonállatfaj minden korcsoportja számára, különböző tartáskörülményekhez igazodva állítja elő. Fő termékei takarmánykeverékek, premixek, koncentrátumok és tápok. Az értékesítés állattartó telepek, keverő üzemek, takarmányboltok számára közvetlenül, illetve saját kereskedelmi hálózaton keresztül történik. Kínálnak még takarmány kiegészítőket, szemes takarmányokat és ezek daráját.

• 8)

  A Szabolcs Gabona Rt. 1998-ban a gabonatermelés gazdaságosságának növelése és a feldolgozás továbbfejlesztése céljából alakította meg a Szabolcs Keményítő Kft-t, amelyet 100 százalékban irányít. A cég modern búzaliszt továbbfeldolgozó, mely a korszerű finn "RAISIO" technológiával épült. Közép-Európa egyik legmodernebb üzemei közé tartozik, illetve a Kft. által alkalmazott eljárásmód Magyarországon ez idáig egyedülállónak bizonyult.

• 9)

  Az állattenyésztési üzletág keretében a Szabolcs Gabona Rt 100 százalékos tulajdonában lévő Tiszántúli Sertéstenyésztő Kft. (TST Kft.) sertéstenyésztéssel, sertés-, és pulykahízlalással, továbbá tenyész-, és élőállat értékesítéssel foglalkozik. Évente közel 130-150.000 darab pulykát és 15-20.000 db sertést értékesít.

• 10)

  A Szabolcs Gabona Rt 99,5 százalékos tulajdonában lévő Mátészalkai Sütőipari Kft. 1995-ben alakult meg a Mátészalkai Sütőipari Vállalat jogutódjaként. Sütőüzemeit Mátészalkán Vásárosnaményban, Nyírbátorban, Beszterecen, Fehérgyarmaton és Tarpán üzemelteti. Üzemeiben közel 30 féle kenyeret, 60 féle péksüteményt készítenek a fogyasztók igényei szerint. A vállalat rendelkezik egy édesipari üzemmel is, ahol 1992-ig a Győri Sütőipari Rt. részére bérmunkában gyártottak kekszeket. Ma már az üzemben saját fejlesztésű termékeket állítanak elő.

• 11)

  A Szabolcs Gabona Rt. romániai befektetése a Nutrisam S. A., melynek központi telephelye Szatmárnémeti. Fő tevékenysége: állattenyésztés, takarmánygyártás és -kereskedelem, illetve malomi őrlemények előállítása és értékesítése. A romániai leányvállalat nem értékesít Magyarországon és alapanyag-szükségleteinek döntő részét is Romániában szerzi be.

• 12)

  A vitális búzaglutin a búzaliszt feldolgozása során nyert sikérfehérje, mely vitális minőségű, vagyis az előállítást követően adott mennyiségű vízzel keverve nyújtható, szívós, rugalmas konzisztenciájú tésztát ad, amely szárítással válik tartóssá. A vitális búzaglutinnal feljavított speciális kenyerek és pékáruk egyre népszerűbbek lesznek a megváltozott életviteli, táplálkozási szokások miatt. A sütőiparban lisztjavító anyagként használják, mely segítségével kenyér és különböző pékáru készíthető. Ezek mellett felhasználják még fehérjepótló állagjavító adalékanyagként, konzerv- és tésztaipari áruhoz. Jelenleg Magyarországon egyedül a Szabolcs Keményítő Kft. állít elő búza alapú keményítőt, amelyet sütemények és torták omlósabbá tételéhez, desszertek készítéséhez, levesek, főzelékek, szószok, kalóriaszegény sűrítéséhez használnak. Nagy mennyiségben használják a natív keményítőt a papírgyárak, általában hullámpapírok, hullámkartonok ragasztására. A cég gyárt továbbá "B" keményítőt, HCP, keményítő hidrolizátumokat, modifikátumokat, szörpöket és cukrokat is.

• 13)

  A Tiszántúli Sertéstenyésztő Kft. hízóállatokat (vágósertés, vágásérett pulyka) és nagy genetikai értékű tenyészállatokat ( tenyészkan, tenyészkoca, süldők) bocsát ki.

  A TAKÉV Takarmánykeverő Rt

• 14)

  A jogelődöt - közös vállalatként - 1970-ben alapították, majd 1990-ben alakult át részvénytársasággá. Fő tevékenysége takarmánytápok, koncentrátumok és premixek előállítása és forgalmazása. Ezen kívül foglalkozik még szemes termények szárításával, tárolásával és forgalmazásával. Termékszerkezetét nagy számú (több mint 400) takarmányféleség jellemzi, kiemelésre érdemes vezérterméke nincs.

• 15)

  A TAKÉV vevőköre túlnyomó részben Békés megye baromfitermelőiből áll. Legnagyobb beszállítója - és egyben tulajdonosa - a Gabona Rt volt. A tápgyártáshoz szükséges szemes termény nagy részét Kondoros vonzáskörzetében vásárolják fel.

• 16)

  A TAKÉV Rt-nek 10 százalékos üzletrésze van a Kondorosi Zöldrét Kft-ben.

• 17)

  A TAKÉV Rt évek óta veszteségesen működik, bár a 2001-es évet csekély mérleg szerinti nyereséggel zárta. A vállalat veszteségei a pénzügyi tevékenység területén következtek be, az üzemi eredménye pozitív volt. A veszteség fő oka a 2000. évben főképpen az volt, hogy a biztosítások ellenére jelentős nagyságú kintlevősége keletkezett két vevőjének fizetési nehézségei miatt.

III.

Az összefonódással érintett piacok

• 18)

  Az irányítást szerző Szabolcs Gabona Rt fő tevékenységi köre a gabonakereskedelem, a gabonafeldolgozás során általa előállított malomipari őrlemények forgalmazása és a gabonafeldolgozás során általa előállított takarmányféleségek forgalmazása. A TAKÉV fő tevékenységi köre a takarmányféleségek előállítása és forgalmazása.

• 19)

  A takarmányféleségeket általában állatfajonként osztályozzák: baromfi, sertés, kérődző és egyéb. A termék jellege szerint lehetnek keveréktakarmányok, premixek (előkeverékek), tápok és kiegészítők. Az összetétel szerint lehetnek indító-, növendék-, tenyész- vagy hízótápok. A felhasználásban az állatfajonként különböző termékek eltérő beltartalmuk és receptúrájuk miatt csak korlátozott mértékben helyettesítik egymást. A tápok és a takarmányféleségek közötti helyettesíthetőséget az korlátozza, hogy egyes fajok táplálékszükségletét a takarmány etetése önmagában is kielégítheti, míg más fajok esetében a takarmány mellett tápokra is szükség van, illetőleg ha tápok adják az állatfaj fő táplálékát, akkor kiegészítésül másféle takarmányra van szükség, mintha csak takarmányból állna a táplálék.

• 20)

  A kínálati oldali helyettesíthetőség foka az egyes növényi kultúrákra alapozott termékek körén belül igen magas, mert az összetétel változtatásával könnyen át lehet térni más állatfaj táplálására alkalmas termék előállítására. Az egyes növényi kultúrák (búza, rozs, árpa, zab, kukorica) egymás közötti helyettesítése sem kizárt, habár erre rendszerint nincs szükség, mert a kívánt növényi kultúrák a szükséges mennyiségben állnak rendelkezésre. Ha az egyik növényi kultúrát a takarmánygyártás során mégis helyettesíteni kellene egy másikkal, akkor egyéb alkotók mennyiségét is meg kell változtatni, ennek azonban sem elvi, sem gyakorlati akadálya nem lenne.

• 21)

  A forgalmazók a nagyfelhasználóik kiszolgálását saját szállítóeszközeikkel végzik, ezért külön díjat általában nem számítanak fel. A kisfelhasználók viszont kénytelenek a hozzájuk legközelebb eső telephelyen megvenni a szükséges takarmánytermékeket. A takarmányféleségek jól csomagolhatóak és egyszerű eszközökkel szállíthatóak, ezért elvileg bármelyik gyártó szállíthat az ország bármelyik pontjára.

• 22)

  A takarmánygyártás piacán jellemzően évek óta túlkínálat van. Az országban több mint száz vállalkozás foglalkozik ezzel a tevékenységgel. A vállalkozások többsége esetében a takarmánygyártás kapcsolódik az állattartási tevékenységhez, tehát jelentős részben saját ellátás céljára szolgál. (Ilyen vállalkozásnak minősül a Szabolcs Gabona Rt is.)

• 23)

  A takarmánygyártás és -forgalmazás piacán nincs olyan piaci résztvevő, amelynek a részesedése az országosan összegzett eladásokból meghaladná az 1-2 százalékot.

IV.

A Versenytanács megállapításai

• 24)

  A Versenytanács álláspontja szerint az összefonódás közvetlenül a takarmányféleségek (keveréktakarmányok, premixek, tápok és kiegészítők) által alkotott egységes termékpiacot érinti, mert ez az a termékkör, amelyet a mindkét érintett vállalkozáscsoport forgalmaz. A takarmányféleségek "lefelé irányuló" vertikálisan kapcsolódó termékpiaca az állattenyésztés, amelyen csak a Szabolcs Gabona Rt van jelen. A takarmány féleségek "felfelé irányuló" vertikális piaca a gabonaforgalmazás, amelyen szintén csak a Szabolcs Gabona Rt van jelen. A Szabolcs Gabona Rt malomipari és keményítőipari üzletágait az összefonódás valószínűsíthetően egyáltalán nem érinti.

• 25)

  A Szabolcs Gabona Rt és a TAKÉV Rt termékválasztékát áttekintve megállapítható, hogy a két társaság által számottevő mennyiségben előállított termékféleségek között nincs olyan átfedő termék, amely szükségessé tenné az előzőekben meghatározott érintett piacon belül termékszintű (rész)piacmeghatározást. Ezért horizontális piaci szegmentációt a Versenytanács nem tart szükségesnek.

• 26)

  Az érintett földrajzi piac meghatározása során a Versenytanács figyelembe vette, hogy a nagyszámú takarmánygyártó cég egyenként is általában 20-30 telephellyel rendelkeznek, és emiatt egy-egy szűkebb régióban is sok vállalkozó tevékenysége fedi át egymást. A nagyobb gyártók (például a Bábolna Takarmányipari Kft, a Pannongabona Rt, a Vitafort Rt, a Gabonamix Fedd Kft, az Agribrands Rt) kiskereskedelmi üzlethálózatot is üzemeltetnek. Továbbá, tekintettel Magyarország méreteire a távolság (és így a szállítási költség) jelentősége csak másodlagos, mivel a kínálati piaci verseny miatt a szállítási költségeket többnyire a gyártók viselik.

• 27)

  Az előzőek alapján a Versenytanács az érintett földrajzi piacot Magyarország területeként határozta meg.

• 28)

  A kérelmezett összefonódás által közvetlenül érintett takarmányféleségek piacán a két vállalkozáscsoport egyenkénti részesedése nem éri el az 1 százalékot, ezért az együttes piaci részesedésük is 2 százalék alatt marad. Erre való tekintettel a Versenytanács semmiféle versenykorlátozó hatás kialakulása nem valószínűsíti.

• 29)

  A Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése értelmében a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozó erőfölényt az érintett piacokon vagy annak jelentős részén. A jelen eljárásban a vizsgálat nem talált olyan információt, amely a takarményféleségek érintett piacán erőfölényes helyzet kialakulásának lehetőségére utalna. Ezért az engedélyt a Versenytanács a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján adta meg.

• 30)

  A Tpvt. az engedélyezés elintézési határidejére vonatkozóan a 63. § (3) bekezdésében ad eligazítást. E törvényhely a) pontjának ac) alpontja szerint a Versenytanácsnak a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatát a vizsgálat megindulásától számított 45 napon belül kell meghoznia, ha az engedély a Tpvt. 30. §-a alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg. A nyilvánvalóság megállapíthatóságát a Versenytanács az érintett vállalatok érintkező piacokon kialakuló együttes alacsony piaci részesedéséhez kötötte. Eszerint nyilvánvalóan engedélyezendők az olyan összefonódások, amelyeknek sem horizontális, sem vertikális, sem pedig portfolió hatásai nincsenek. Nyilvánvalóan engedélyezendők továbbá azok az összefonódások, ahol van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatás, de a) nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot; és b) nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli paci részesedése meghaladja a 25 százalékot; és c) nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

• 31)

  A kérelmező által szolgáltatott, illetőleg a vizsgálat során felderített adatok alapján meg lehetett állapítani az érintett vállalkozásoknak különösen alacsony piaci részesedése van érintett piacon. Emiatt jelentős mértékű eladói vagy vevői piaci hatalom sem alakulhat ki, ezért az összefonódással sem horizontális, sem vertikális, sem padig portfolió versenykorlátozó hatás nem járhat együtt. Az összefonó vállalatok egyike sem tagja különösen tőkeerős hazai vagy nemzetközi vállalat csoportnak, emiatt a kérelmezett összefonódásnak konglomerátum hatásai sem valószínűsíthetők.

• 32)

  Mindezekre tekintettel a Versenytanács a határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja alapján hozta

V.

Egyéb megállapítások

• 33)

  A Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelmező a kérelem beadásával egyidejűleg befizetette, ezért erről külön rendelkezni nem kellett.

• 34)

  A kérelmezők a Tpvt. 74. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kérték, hogy a Versenytanács helybenhagyó érdemi határozatát tárgyaláson kívül hozza meg.

• 35)

  A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja

Budapest, 2002. augusztus 2.