Gazdasági Versenyhivatal

Vj-24/2002/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Rt. (Budapest) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A tényállás

Az eljárás indításának körülményei

• 1.

  A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a 2000. évi CXXXVII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) alapján indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy a Budapest Győgyfürdői és Hévízei Rt. (továbbiakban: az Rt.) gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg, amikor 2002. évre érvényes bérletek díjait jelentősen megemelte, és ezen túlmenően a bérlet érvényességi körét - a 2001. évi, több fürdőre is belépést biztosító jogosultsággal szemben - kizárólag a Dagály területére korlátozta.

  A Budapest Győgyfürdői és Hévízei Rt. tevékenysége

• 2.

  Eljárás alá vont vállalkozás a Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Fürdőigazgatóságának általános jogutódjaként 1996. VII. hó 1-vel alakult. A 100 %-ban önkormányzati tulajdonú RT. alaptevékenységként fürdőszolgáltatást végez. Az alaptevékenységen kívüli egyéb tevékenység - árbevétel arányos mértéke 2001. évi adatok szerint az összbevétel közel 15 %-a - az alapszolgáltatással összefüggő, illetve az ahhoz kapcsolódó területre (termálvíz értékesítés, helyiségek bérbeadása, stb.) terjed ki.

• 3.

  A vállalkozás főbb gazdasági adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

Megjegyzés: * Önkormányzati támogatással, adatok eFt-ban

• 4.

  Eljárás alá vont fürdőszolgáltatási tevékenységét Budapest főváros területén levő 16 üzemegységében közüzemi jellegben nyújtott szolgáltatásként biztosítja.

• 5.

  Eljárás alá vont szabad árformába sorolt fürdőszolgáltatási tevékenységeinek díjait évente két alkalommal, jellemzően az év elején, illetve a strandfürdők esetében a szezon kezdetekor, valamint X. hónapban határozza meg, amelyet díjjegyzékében rögzít. A szolgáltatási díjak kialakításánál a bázisévi adatokat alapul véve elsősorban a várható gazdálkodási feltételekből, és jogszabályi kötelezettségekből indul ki.

• 6.

  Az RT. gazdálkodását alapvetően a fürdőszolgáltatáson realizált bevételek, az OEP által támogatott gyógyszolgáltatások, a Fővárosi Önkormányzat minimális - a korábban folyamatosan csökkenő, 2002.-ben reálértékében változatlan - fejlesztési és működési támogatása, valamint az RT. egyéb tevékenységeken elért bevételei determinálják.

• 7.

  A fürdőszolgáltatás sajátosságából adódóan e tevékenység évek óta veszteséges. Az alaptevékenységen realizált bevétel nem nyújt fedezetet a szolgáltatással kapcsolatos költségekre. A veszteség alakulásában a fürdők meglehetősen elhanyagolt állapotával összefüggésben felmerülő költségeken, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírt fejlesztési kötelezettségekkel összefüggő költségnövekedéseken túlmenően jelentős szerepet játszik a támogatás összegének folyamatos csökkenése.

• 8.

  A Dagály fürdőben 2000. évben igen nagyszabású műszaki fejlesztési munkálatok kezdődtek meg, melynek eredményeként jelentős színvonal emelkedés és szolgáltatás bővülésére került sor.

• 9.

  2000-ben mintegy 450 millió Ft-ot fordítottak különböző fejlesztésekre, úgy, mint a szűrő-forgató berendezések beépítésére (a Dagály fürdőben elsők között valósult meg négy medence teljekörű rekonstrukciója), a technológiai fejlesztésekre, korszerűsítésekre, továbbá különböző fogyasztói igények kielégítésére számos többletszolgáltatást biztosító fejlesztések (élménymedence, sodrófolyosó, stb.) építési munkái is megkezdődtek. 2001-ben a munkálatok folytatására 20 millió Ft-ot fordítottak, s az ez évi rekonstrukció összege, amely további három (vese, gomba, gyermek) medencét érint, 500 millió Ft-ban van előirányozva.

• 10.

  A fejlesztésekkel egyidejűleg 2002. januárjában módosításra, jelentős korszerűsítésre került a beléptető rendszer is. Ennek keretében a nyugat-európai fürdőkben már széles körűen alkalmazott korszerű időbeosztásos beléptető hálózat került kialakításra, amely segítségével megteremtődtek az igénybevett szolgáltatással arányos díjfizetés feltételei.

  A fürdőszolgáltatási tevékenység

• 11.

  Budapest főváros területén eljárás alá vont által üzemeltett egységein kívül számos más vállalkozás is működik, akik hasonló jelleggel nyújtanak uszoda és strand-, illetve gyógyfürdő szolgáltatást. Így például igénybe vehető fürdőszolgáltatás különböző szállodákban, önkormányzati tulajdonban levő fürdőkben, továbbá különböző sportegyesületek létesítményeiben, továbbá számos tanuszoda is működik a fővárosban, azaz a máshoz való fordulás lehetősége nem kizárt.

• 12.

  Az egyes vállalkozások által nyújtott szolgáltatások tartalma, minősége, és ebből adódóan a szolgáltatás igénybe vételéért fizetendő díjak mértéke (és az adott díjakhoz kapcsolódó feltételek) is igen eltérők lehetnek. Budapest területén 2000., illetve a 2001. évben 86, illetve 87 vállalkozás nyújtott különböző jellegű fürdőszolgáltatást.

• 13.

  A 2000., és a 2001. évi fővárosi statisztikai adatok szerint a fürdőszolgáltatást igénybevevőknek a száma 7.784, illetve 7.548 efő volt. Eljárás alá vont forgalmi adatai szerint a KSH által regisztrált előző két évi fürdőforgalom 54,1, illetve 54,2 %-át az RT. nyújtotta. Amennyiben a forgalmi adatokat kizárólag csak az uszoda és strandszolgáltatások körére korlátozzuk, a piaci részesedés mértéke az előző két évben 40,2 illetve 37,2 %-ra mérséklődik.

• 14.

  Ami a fürdőszolgáltatás piacára történő belépés, és az onnan történő kilépés feltételeit, költségeit illeti, a tevékenység az érvényes szakmai engedélyek és feltételek birtokában szabadon végezhető, azonban a szolgáltatás (tevékenységi, műszaki, gazdasági) feltételeinek megteremtését, és annak költségeit, továbbá (nem konvertálható) eszközigényes voltát tekintve új piacra lépőkkel nem lehet számolni.

  A vizsgált piaci magatartás

• 15.

  A Dagály fürdő területén megvalósított, illetve folyamatban levő fejlesztések a szolgáltatási díjakat és az azokhoz kapcsolódó díjalkalmazási feltételeket is érintették, amelyről eljárás alá vont vevőit nem csak az előző pontban hivatkozott Tájékoztatóban értesítette, hanem a Budapesti Fürdőkatalógus c. kiadványban is részletes tájékoztatást adott.

• 16.

  Az RT. az általa nyújtott fürdőszolgáltatásokat kétféle konstrukcióban, jegyes és bérletes formában értékesíti. Szolgáltatási díjait és díjalkalmazási feltételeket eljárás alá vont Árjegyzékében rögzítette.

• 17.

  Az új díjstruktúrában bevezetett napijegyes rendszer - a nyugdíjas és gyermekbelépők kivételével - teljes egészében megszüntette a szolgáltatás korábbi időbeni korlátozás nélküli igénybevételének lehetőségét, a fürdővendég a szolgáltatásért az igénybevétel időtartamához igazodó díjat fizet. A rendszer e tekintetben, teljes mértékben megegyezik a Széchenyi fürdőben működő gyakorlattal, azaz a vendég a belépésnél a maximális fürdési időre feltöltött kártyát vásárolja meg és a felhasznált fürdési időtől függően a 3 ill. 4 órán belüli kilépésnél visszatérítést kap. Strandidényben - a délutáni (17 órától zárásig terjedő) időre meghatározott 700 Ft-tól eltekintve - a szolgáltatási díjak egységesen, egész napra meghatározott mértékben kerülnek érvényesítésre.

• 18.

  Ami a bérletes konstrukciót illeti, eljárás alá vont a bérletek árának meghatározásánál évi 300 napot, és az átlagos alapfürdési időt (3 órát), illetve az e szolgáltatásra érvényes napijegyet vette alapul. A szolgáltatás igénybe vételét a bérlet tulajdonosa számára egész évben (a fürdő folyamatos üzemeltetéséből adódóan 3 munkaszüneti nap kivételével, azaz 362 nap) naponta a nyitva tartás teljes időtartamára kiterjedően, időbeli korlátozás nélkül, napi egyszeri belépéssel biztosítja.

• 19.

  2002-től megszüntetésre került a 12 alkalomra szóló jegytömb árusítása, s helyette bevezette az új, 50 alkalomra érvényes 2002. december 31.-éig érvényes időbeni korlátozás nélküli bérlet, amely naponta akár többször is felhasználható, azzal a megkötéssel, hogy a bérlettel egyidejűleg csak egy személy tartózkodhat a fürdőben.

• 20.

  Eljárás alá vont az éves bérletek tekintetében a korábban is működtetett - év végi, a tárgyévet megelőző év utolsó hónapjában (az "Éves bérlet"-hez képest 2001-ben közel 15, 2002-ben pedig átlag 25 %-os) kedvezménnyel csökkentett áron biztosított - "Kedvezményes bérlet"-en kívül további új bérletes konstrukciót vezetett be törzsvendégei számára. A "Kedvezményes bérlet"-hez képest további 25 %-os kedvezménnyel mérsékelt (azaz az "Éves bérlet" 50 %-kal csökkentett) árú "Törzsvendég bérlet" vásárlását eljárás alá vont azon vendégeinek vezette be, akik az előző évi bérletüket az új bérlet vásárlásával egyidejűleg leadják.

• 21.

  Ami a bérleti díjak emelése mértéke vendégforgalom összetételének alakulása oldaláról történő megközelítését illeti, az 1998-tól 2000-ig terjedő időszak adatai szerint a bérletes forgalom viszonylagos stabilitással jellemezhető. 2001. évben, amíg a napijegyes vendégforgalom az előző évhez képest Rt. szinten mintegy 17 %-kal csökkent (a Dagály fürdő esetén a változás mértéke -44 %; a napijegyes vendégek száma még az 1999. évi mélypontot sem éri el), addig a bérletes vendégek száma Rt. szinten 7 %-kal emelkedett, a változás a Dagály fürdő esetében közel 100 %-os növekedést mutat. Bár az összesített vendégfogalom a bázisévhez képest mindössze csak 11 %-kal esett vissza, a készpénzes forgalom csökkenését az utalványos vendégek számának növekedése kompenzálta.

• 22.

  A vendégforgalom 2001. évi belső átrendeződése, ezen belüli bérletes vendégszám igen jelentős mértékű növekedése több tényezőre vezethető vissza. Ebben a felújítási munkák eredményeként megvalósult új környezet, és számottevő szolgáltatási színvonal emelkedése mellett jelentős szerepet játszott többek között az, hogy az utalványos vendégek a kezelést követően térítés nélkül tudták igénybe venni a fürdő többi szolgáltatását, s ezen kívül a kedvezményes bérlettel elérhető átlag 80 %-os megtakarítás is igen csak vonzó volt.

• 23.

  Bár vitathatatlan, hogy a bérletek ára a - kedvezmény mértékének csökkenéséből adódóan - a törzsvendégek számára nyújtott kedvező pozícióban 50 %-kal, az új fürdővendégek számára biztosított teljes árú, illetve a kedvezményes konstrukcióban pedig még ezt is meghaladó mértékben emelkedtek, a szolgáltatási díjak 2002. évi emelése a tervadatok szerint az Rt. társasági szintű árbevétel arányos eredményét (veszteségét) mindössze 3,9 %-kal mérsékli, a Dagály fürdő vonatkozásában pedig az árbevétel arányos nyereség 5,8 %-os növekedése várható.

• 24.

  Az új éves bérleti díjrendszer bevezetésével egyidejűleg módosításra kerültek a bérletek érvényességi területe. Eljárás alá vont fokozatosan megszünteti a bérletek fürdők közötti szabad felhasználását, így többek között a Dagály fürdőre váltott éves bérletek - a korábbi évek gyakorlatától eltérően - már csak a váltás helyén használhatók.

• 25.

  Ami a bérletek érvényességi körének szűkítését-, azaz az éves bérletek fürdők közötti "átjárhatóságának" korlátozását illeti, ennek okaként az Rt. azon racionális gazdasági érvet jelölte meg, hogy az egyes fürdőkben, de különösen a nagyszabású rekonstrukciós munkálatok után, eltérő színvonalú és tartalmú szolgáltatások vehetők igénybe, és ebből adódóan indokolt az egyes önálló költséghelyként működő fürdők bevételeinek és költségeinek teljes elkülönítése, amely az adott fürdő reális szolgáltatási díjai kialakításának előfeltétele.

II.

Jogi értékelés

A gazdasági erőfölény megléte

• 26.

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

• 27.

  Az érintett piacot és a gazdasági erőfölény meglétét jelen eljárás számára a Versenytanács nem tartotta szükségesnek részletesen meghatározni, mivel álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás nem tanúsított olyan magatartást, ami visszaélésnek lenne tekinthető.

  A valószínűsített visszaélés

• 28.

  A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, különösen a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

• 29.

  Az eljárás az Rt. bérleteinek áremelését és a kedvezmény igénybevételének egy fürdőre való korlátozását érintette. Az eljárás alá vont vállalkozás azonban, mégha gazdasági erőfölényben lenne is, főszabályként nem tud visszaélni helyzetével azáltal, hogy a korábbihoz képest kisebb kedvezményt ad a szolgáltatásaiért járó alapdíjából. Versenyfelügyeleti eljárásban az alapdíj vizsgálata tekintetében értelmezhető az a megállapítás, hogy egy vállalkozás árai/díjai túlzottan magasak. Az eljárás nem az egy alkalmas fürdőbelépők árának túlzott nagyságának vizsgálatára indult, de annak kiterjesztése sem volt indokolt, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján az nem emelkedett olyan mértékben, ami visszaélésszerű árakat valószínűsíthette volna - tekintettel az áremelkedés mértékére, az Rt. által megvalósított értéknövelő beruházásokra és annak évek óta tartó veszteséges tevékenységére.

• 30.

  Ehhez hasonlóan a Versenytanács álláspontja szerint az sem lehet visszaélés, ha egy vállalkozás gazdaságossági indokok alapján egy létesítményére korlátozza a kedvezményes belépő igénybevételének lehetőségét.

• 31.

  Ezekkel ellentétes álláspont olyan, piacgazdasági viszonyoktól idegen helyzethez vezetne, hogy erőfölényben levő vállalkozás - aki távolról sem a piac egyedüli résztvevője - köteles lenne díjaiból a versenyhatóság által megfelelőnek tartott mértékű és kiterjedésű kedvezményeket adni.

• 32.

  A Versenytanács a határozatot az ügyfél kérelmére tárgyaláson kívül hozta. A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja

Budapest, 2002. július 10.