Gazdasági Versenyhivatal

Vj-20/2002/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa

• -

  Baldauf László I. rendű,

• -

  Ifj. Baldauf László II. rendű,

• -

  Krupp József III. rendű,

• -

  Breier László IV. rendű,

• -

  Gerstner Ferenc V. rendű,

• -

  Tóth Imre VI. rendű,

• -

  Kiss György VII. rendű,

• -

  Arany Quadro Kft. VIII. rendű,

• -

  Ruboczky József IX. rendű,

• -

  Cservenkay Géza X. rendű,

• -

  Végh Lajosné XI. rendű,

• -

  N és N Kft. XII. rendű,

• -

  Budaconsum Kft. XIII. rendű,

• -

  Élésker Kft. XIV. rendű,

• -

  Králik Tibor XV. rendű,

• -

  Plastiron Kft. XVI. rendű,

• -

  Lázár Vilmos XVII. rendű,

• -

  Tétény City Kft. XVIII. rendű,

• -

  Négy Kalmár Bt. XIX. rendű,

• -

  Dienes Zoltán XX. rendű,

• -

  CBA Magyar Bt. XXI. rendű,

• -

  Rózsavölgyi Kft. XXII. rendű,

• -

  Tomicsek János XXIII. rendű,

• -

  Csatári Kft. XXIV. rendű,

• -

  Batár István XXV. rendű,

• -

  Tóth Gábor XXVI. rendű,

• -

  Aleko és Leon Kft. XXVII. rendű,

• -

  C+M Kft. XXVIII. rendű,

• -

  Dai Dong Kft. XXIX. rendű,

• -

  Elmex Befektetési és Kereskedelmi Rt. XXX. rendű

• -

  Viszokay Árpád XXXI. rendű,

• -

  Palóc Nagykereskedelmi Kft. XXXII. rendű,

• -

  5-Ker Kft. XXXIII. rendű,

• -

  6 Karát 97 Kft. XXXIV. rendű,

• -

  Duna-Szövetség Kft. XXXV. rendű,

• -

  "Kovács és Kovács" Bt. XXXVI. rendű,

• -

  Törtei Zsolt XXXVII. rendű,

• -

  "Integrál-M" Kft. XXXVIII. rendű,

• -

  Kerékgyártó Kft. XXXIX. rendű,

• -

  Szabó Kft. XL. rendű,

• -

  Újvári József XLI. rendű,

• -

  "Szarvasi Körös-Ker" Bt. XLII. rendű,

• -

  Mákó Bt. XLIII. rendű,

• -

  Takács Mihály XLIV. rendű,

• -

  Laki László XLV. rendű,

• -

  Halmschláger Antal XLVI. rendű,

• -

  Galóca Kereskedelmi Bt. XLVII. rendű,

• -

  Jáber Kft. XLVIII. rendű,

• -

  Gold-Kings Kft. XLIX. rendű,

• -

  Bakony-Coop Rt. L. rendű,

• -

  Jégcsillag Kft. LI. rendű,

• -

  CBA Kereskedelmi Kft. LII. rendű,

• -

  City Diszkont Ulrich Trade Kft. LIII. rendű,

• -

  B.B.K.-RAKTÁR Kft. LIV. rendű,

• -

  CBA-REMIZ-KER `99 Kft. LV. rendű,

• -

  Sweet Leene 2000 Tejker Bt. LVI. rendű,

• -

  Halmschláger Trade Rt. LVII. rendű,

• -

  CBA Alföld Kft. LVIII. rendű,

• -

  Vevőért Kft. LIX. rendű

• -

  Delikát Kft. LX. rendű,

• -

  CBA Piliscsoport Kft. LXI. rendű,

• -

  West Union Impex Kft. LXII. rendű,

• -

  "Cigar-Centrum" Kft. LXIII. rendű,

• -

  Kerekes Kft. LXIV. rendű, valamint

• -

  Privát Üzletlánc Kft. LXV. rendű

kérelmező gazdasági versenyt korlátozó megállapodás nemleges megállapítása, illetve egyedi mentesítése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

• 1.)

  A Versenytanács az I-LI. rendű kérelmező által 2001. év október hónap 31. napján kötött Szindikátusi Szerződést 2005. év december hónap 31. napjáig mentesíti a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól.

• 2.)

  A Versenytanács
  - az LII. rendű kérelmező, valamint a XIV., XXII., XXIX., XXXII., XXXIII., XXXIV., XXXVIII., XL., L., LI., LIII., LIV., LV., LVI., LVII., LIX., LX., LXI., LXII. és LXIII. rendű kérelmezők közötti 2001. év október 31-én módosított Együttműködési megállapodásokat; valamint
  - az LII. és a LXIV. rendű kérelmező között 2001. év november 15-én létrejött Együttműködési megállapodást
  2005. év december hónap 31. napjáig mentesíti a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól.

• 3.)

  A Versenytanács megállapítja, hogy az LII. és az LVIII. rendű kérelmező között 2001. év október hónap 31. napján létrejött Együttműködési megállapodás nem minősül gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

• 4.)

  A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett megállapodások

A Szindikátusi szerződés

• 1)

  Az I-LI. rendű - élelmiszer- és élelmiszerjellegű termékek (a továbbiakban: élelmiszerek) kiskereskedelmével foglalkozó - kérelmező (a továbbiakban: tagok), mint az LII. rendű kérelmező, CBA Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: CBA Kft.) azonos szavazati joggal rendelkező üzletrész tulajdonosai 2001. év október hónap 31. napján Szindikátusi szerződést kötöttek annak érdekében, hogy

• • -

    a tagok szervezetten és biztonságos módon jussanak hozzá a szükséges árualaphoz; továbbá

• • -

    az árualapból egységes arculattal megjelenve, minél szélesebb választékkal, jobb minőséggel és a fogyasztók számára kedvező áron történő forgalmazással megőrizzék versenyképességüket.

• 2)

  Az 1) pont szerinti célok megvalósítása érdekében a Szindikátusi szerződés - egyebek mellett - rögzítette az alábbiakat:

• • 1.

    Az árubeszerzés tekintetében a CBA Kft. köti meg valamennyi tag részére a beszállítói szerződéseket, és dönthet egyes beszállítók esetleges "kilistázásáról";

• • 2.

    Az áruértékesítés során a tagok kötelesek biztosítani

• • • -

      a kiskereskedelmi egységeik (boltjaik) egységes arculatát (CBA-embléma, -elnevezés, -szlogen, -öltözet),

• • • -

      a CBA Kft. által kialakított boltkategóriákra előírt kötelező választék (beleértve a saját márkás termékeket is) tartását, továbbá

• • • -

      a tartósan alacsonyáras- és akciós termékek tartását, és azok CBA Kft. által meghatározott maximális árának betartását.

• 3)

  A Szindikátusi szerződés rögzítette azt is, hogy a tagok kötelesek teljesíteni a CBA Kft. által küldött körlevelekben meghatározottakat.

  Az Együttműködési megállapodások

• 4)

  A CBA Kft. huszonkét ún. Régiós Központot alakított ki, amelyek meghatározott kiskereskedelmi egységek tekintetében ellátási szerepet töltenek be oly módon, hogy a CBA Kft. által megkötött szerződések alapján a beszállítók részben vagy egészben a Régiós Központ részére szállítják az árukat.

• 5)

  Az 1. számú Régiós Központot Budapesten maga a CBA Kft. működteti. A további Régiós Központok:

• • -

    részint a CBA Kft. tagjai (XIV., XXII., XXIX., XXXII., XXXIII., XXXIV., XXXVIII., XL., L. és LI. rendű kérelmezők);

• • -

    részint független élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások (LIII-LVII., LIX-LXI. rendű kérelmezők, valamint a LXII. és LXIII. rendű kérelmező és a LXIV. és LXV. rendű kérelmező közösen);

• • -

    egy pedig a CBA Kft. által az üzletrészek többségének tulajdonlása révén irányított vállalkozás (LVIII. rendű kérelmező).

• 6)

  A Szindikátusi szerződés megkötésével egyidejűleg a CBA Kft. módosította az egyes Regionális Központokkal külön-külön (de teljesen azonos tartalommal) korábban kötött Együttműködési megállapodásokat. Ez alól kivételt képez az LXIV. rendű kérelmező, mellyel 2001. november 15-én kötötte a CBA Kft az Együttműködési megállapodást, amelynek rendelkezései vonatkoztak - az LXIV. rendű kérelmező megbízójaként - az LXV. rendű kérelmezőre is.

• 7)

  A módosított Együttműködési megállapodások, illetve az LXIV. rendű kérelmezővel kötött Együttműködési megállapodás (a továbbiakban együtt: Együttműködési megállapodások) rögzítették egyebek mellett, hogy a Regionális Központ:

• • -

    elsődlegesen a saját maga által fenntartott raktárból köteles ellátni áruval a hozzátartozó boltokat, és csak rendkívül indokolt esetben - a CBA Kft. előzetes hozzájárulása esetén - működhet együtt más nagykereskedelmi vállalkozásokkal;

• • -

    nem létesíthet folyamatos beszerzési kapcsolatot más élelmiszerforgalmazóval vagy élelmiszer-lánccal, továbbá

• • -

    köteles a hozzátartozó boltok esetében az áruértékesítés egységességét biztosítani (lásd 2.2 pont).

II.

A megállapodások résztvevőinek piaci helyzete

A beszerzési piac

• 8)

  A CBA Kft. mintegy 550 szállító partnerrel áll szerződéses kapcsolatban, melyektől 2001. évben kb. 125 milliárd forint értékben vásárolt árut.

• 9)

  A 2001. évi országos élelmiszer-beszerzési forgalomra közvetlenül nem állnak rendelkezésre adatok. A kiskereskedelmi forgalomra és a fogyasztói árindexek számítására vonatkozó statisztikai adatok alapján azonban viszonylag nagy biztonsággal állítható, hogy a 2001. évi országos élelmiszer-beszerzés 1250 és 1300 milliárd forint közé esik.

• 10)

  Az élelmiszer-beszerzés piacán a CBA legfontosabb versenytársai a nagy hiper- és szupermarket láncok (pl. Tesco, Auchan), illetve azok beszerzési társulásai (pl. METRO-Spar, Csemege-Cora-Profi, Penny Market-Billa), melyek többsége a CBA Kft.-hez hasonló piaci részesedéssel rendelkezik.

  Az értékesítési piac

• 11)

  A CBA Kft. tagjaihoz, illetve a nem tag Régiós Központokhoz mintegy 1200 bolt tartozik (a továbbiakban együtt: CBA), melyek együttes 2001. évi értékesítési forgalma 162 milliárd forint volt.

• 12)

  Élelmiszer-kiskereskedelemmel nagyszámú vállalkozás foglalkozik. A CBA legfőbb versenytársai az értékesítés tekintetében is a 10) pontban említett vállalkozások. Az országos élelmiszer kiskereskedelmi forgalom 2001. évben 1762 milliárd forint. Ennek egy része azonban olyan helyen került értékesítésre, amely nem lehet ésszerű helyettesítője a CBA-boltokban folyó kereskedésnek (benzinkút-hálózat, vendéglátás, stb.). Az ilyen jellegű élelmiszerforgalom becsült értéke a teljes élelmiszerforgalom mintegy 10 százaléka.

• 13)

  A CBA Kft., illetve a Régiós Központok raktár adottságai lehetővé teszik további vállalkozások kiszolgálását is. Ezen vállalkozásokhoz tartozó boltok (ún. cél-boltok) nem jogosultak a CBA-embléma feltüntetésére, és azokra nem vonatkoznak a CBA-boltokat terhelő kötelezettségek sem. Jelenleg mintegy 900 cél-bolt működik, melyeknek a CBA-tól történt beszerzésen alapuló forgalma 2001. évben 13 milliárd forint volt.

III.

A kérelem

• 14)

  Az I-LXV. rendű kérelmezők 2002. január 31-én benyújtott kérelmükben a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) IV. fejezetének rendelkezései alapján kérték

• • -

    elsődlegesen a Tpvt. 18. § (1) bekezdés a.) pontja alapján annak megállapítását, hogy az 1-3.) pont szerinti Szindikátusi szerződés és a 4-7) pont szerinti Együttműködési megállapodások nem minősülnek a Tpvt. 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak;

• • -

    másodlagosan pedig a Tpvt. 18. § (2) bekezdése alapján azoknak a Tpvt. 17. § szerinti mentesítését.

• 15)

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdés alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmezők 2002. április 17-én teljesítették.

• 16)

  Az elsődleges kérelem indokaként a kérelmezők hivatkoztak arra, hogy a Szindikátus Szerződés és az Együttműködési Megállapodások azért nem esnek a Tpvt. 11. § szerinti tilalom alá, mert

• • -

    az élelmiszer-kiskereskedelem mai formáiban a verseny természetes jellemzője a hálózatba szervezett kereskedők versenye;

• • -

    a régi, hagyományos nagykereskedelmi funkciókat minden nagyméretű kiskereskedelmi szervezet alapvetően beszerzési társulások keretében működteti;

• • -

    a hálózatba tartozás olyan szerződéses, természetes kötelmekkel jár, amelyek a Tpvt.-vel is összhangban álló versenyelőnyök kiaknázásának alapvető biztosítékai;

• • -

    a jelenlegi magyar piacon a CBA-nak biztosan nincs akkora piaci ereje, hogy a termelőket választási lehetőség nélküli kényszerekbe hozza;

• • -

    a CBA a beszerzési piacon egyetlen kizárólagos megállapodással nem rendelkezik;

• • -

    a CBA bemutatott együttműködése egyértelművé teszi, hogy a beszerzési piacon semmiféle piacra lépési korlátot nem tud állítani, ami bármely versenytársat gátolna a piacra-jutásban, vagy a terjeszkedésben;

• • -

    a CBA-ba tartozó üzletek ún. "quazi-franchise" jellege még a marketing, az image-építés azon minimumába tartozik, amelynek elvi versenykorlátozó tartalma még a Tpvt. szabályaival teljesen összhangban lévő franchise szintjét sem éri el, amelyre pedig a Tpvt. 16. §-a alapján csoportos mentesség vehető igénybe;

• • -

    a CBA bolthálózata jelenleg is folyamatos átalakuláson megy keresztül, ami azt jelzi, hogy a CBA saját hálózata az értékesítési piacon valójában kilépési korlátok nélküli.

• 17)

  A másodlagos kérelemhez kapcsolódóan a Tpvt. 17. § (1) bekezdés a-d.) pontjával összefüggésben az alábbiakra hivatkoztak.

• • a.)

    A központosított árubeszerzés a rendszerhez tartozó vállalkozások jobb áruellátását szolgálja, a központosított szerződések rendszere pedig a tranzakciós költségek jelentős mérséklődésével a versenyképességet javítja.

• • b.)

    Az eladási piacon, a boltokra vonatkozóan bemutatott kötelmek biztosítják, hogy

• • • -

      a kis és középkategóriába tartozó, napi bevásárlási piacon a CBA üzletekben a fogyasztó a lehető legkedvezőbb vásárlási ajánlatokkal találkozhat,

• • • -

      a kötelező választék biztosítja a meghirdetett termékkörhöz való tényleges hozzájutást,

• • • -

      az akciók keretében előírt maximált árak pedig azt szolgálják, hogy a CBA a kedvező beszerzés kedvezményeit át is adja a fogyasztók lehető legszélesebb körének.

• • a.)

    A kérelmezők a beszerzési piacon sem adják fel teljesen az önállóságukat, az értékesítési piacon pedig jelentősen megtartják az önállóságukat. Így maguk alakíthatják az üzleteiket, önállóan dönthetnek új üzletek nyitásáról, meglévő üzletek megszüntetéséről, befektetésekről, beruházásaikról, a készleteikről, stb. Önállóan köthetnek további vállalkozásokkal szerződéseket, szervezhetik az adott földrajzi területen az üzleti kapcsolataikat, a tevékenységük végzését.

• • b.)

    A kérelmezők piaci részesedése, az élelmiszer kiskereskedelemben játszott szerepe egyértelműen utal arra, hogy a kérelmezett megállapodások nem zárják ki a versenyt az érintett áruk jelentős részén. Ez mind a beszerzési piacokon, mind az eladási piacokon fennáll. A CBA Kft. nem rendelkezik semmiféle kizárólagos megállapodással, s mindezek hátterében az érintett termékpiacok mindegyike versenypiac és az is marad a megállapodásoktól függetlenül.

IV.

A kérelem elbírálása

Az elsődleges kérelem

• 18)

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. A Tpvt. 15. § (1) bekezdése szerint nem függetlenek a vállalkozások, ha az egyik a másikat a Tpvt. 23. § (2) és (3) bekezdése szerint irányítja.

• 19)

  A CBA Kft. - mint többségi üzletrész tulajdonos - a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a.) pontja alapján irányítja az LVIII. rendű kérelmező CBA Alföld Kft.-t, ezért a Versenytanács megállapította, hogy a közöttük létrejött Együttműködési megállapodás nem minősül a Tpvt. 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

• 20)

  A Tpvt. 11. § (2) bekezdése sorolja fel azokat a tényállásokat, amelyeket alkalmasnak minősít a gazdasági verseny korlátozására.

• 21)

  Az Együttműködési megállapodások (a 19. pont szerinti kivételével) és a Szindikátusi szerződés (a továbbiakban együtt: Megállapodás) résztvevői azáltal, hogy a külön-külön történő beszerzés helyett közösen lépnek fel a szállítóknál, nem vitathatóan korlátozzák az egymás közötti, a beszerzés piacán folyó gazdasági versenyt. A Megállapodás révén megvalósuló közös beszerzés egyrészt egységesülő vételi árakat és egyéb üzleti feltételeket (Tpvt. 14. § (2) bekezdés a. pont) eredményez, másrészt korlátozza a résztvevőket a beszerzési források közötti választásban (Tpvt. 11. § (2) bekezdés c. pont).

• 22)

  Minderre tekintettel a Versenytanács a Megállapodást a Tpvt. 11. §-ába ütközőnek minősítette. A kérelmezők által az elsődleges kérelem alátámasztására felhozott érvek (lásd 16. pont) helytállóságát a Versenytanács nem vitatja, álláspontja szerint azonban azok alapvetően nem a Megállapodás versenykorlátozó jellegéhez, hanem a versenykorlátozás mértékéhez, illetve indokoltságához és nemzetgazdasági előnyeihez kötődnek, és így nem kérdőjelezik meg azt, hogy a közös beszerzés versenyt korlátozó hatást fejthet ki. A Versenytanács álláspontja szerint az a körülmény, hogy a CBA nem rendelkezik jelentős piaci erővel kizárólag a Tpvt. 13. § szerinti feltételek (csekély jelentőség) - kérelmezők által bizonyított (Tpvt. 20. §) - teljesülése esetén vonná ki a Megállapodást a Tpvt. 11. § szerinti tilalom alól. A versenykorlátozás indokoltsága és nemzetgazdasági hasznossága pedig a Tpvt. 17. § szerinti egyedi mentesítés keretében értékelhető kérdések.

• 23)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy az értékesítéssel kapcsolatos megállapodás-elemek önmagukban nem versenykorlátozóak. Az "egységes arculat" nem hordoz magában versenyt korlátozó tartalmat, a további elemek pedig a fogyasztó szempontjából vett "minimum-szint"-et tesznek kötelezővé, nem korlátozva az ezen szint feletti, a fogyasztó számára kedvezőbb helyzet (szélesebb árukínálat, alacsonyabb ár) irányába mutató versenyt. Nevezetesen:

• • -

    az árutartási kötelezettség nyilvánvalóan csak akkor korlátozná a versenyt, ha bizonyos áruk "nem tarthatóságáról" rendelkezne, amiről jelen esetben nincs szó;

• • -

    a tartósan alacsony áras- és akciós termékek maximált ára pedig nem zárja ki, hogy az egyes kiskereskedelmi egységek annál alacsonyabb áron értékesítve versenyezzenek egymással.

• 24)

  Megjegyzendő, hogy az értékesítési korlátozások kifejezetten előnyösek abból a szempontból, hogy a közös beszerzés előnyeiből a fogyasztók is részesedjenek (lásd 31. pont).

  Az egyedi mentesítés

• 25)

  A Tpvt. 17. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal mentesíti a 11. §-ában foglalt tilalom alól a megállapodást, ha

• • a)

    az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki és gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;

• • b)

    a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;

• • c)

    a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és

• • d)

    nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatosan a verseny kizárását.

• 26)

  A Tpvt. 17. § (1) bekezdés a.) pontja tekintetében a Versenytanács elfogadta a kérelmezők azon álláspontját, hogy a Megállapodáson alapuló közös beszerzés és az áruk boltokba történő terítésének koordinálása a forgalmazás ésszerűbb megszervezését jelenti, és nyilvánvalóan jelentős költségmegtakarítással (versenyképesség javulással) jár.

• 27)

  A Tpvt. 17. § (1) bekezdés b.) pontjában foglalt követelmény (vagyis, hogy az előzőek szerinti előnyök méltányos részének a fogyasztóhoz is el kell jutnia) megvalósulásának elengedhetetlen feltétele, hogy a Megállapodást követően is fennmaradjon a hatásos verseny mind a beszerzési, mind az értékesítési piacon. A beszerzés tekintetében ez szükséges ahhoz, hogy a szállítók ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy a Megállapodás résztvevői által elért árcsökkentést a (kisebb piaci részesedéssel és azon alapuló vevői erővel rendelkező) versenytárs beszerzők felé történő áremeléssel kelljen ellensúlyozniuk, ami végső soron - akár az eladási árak emelkedése, akár a piaci szereplők számának csökkentése révén - a fogyasztókat terhelné. Az értékesítés tekintetében pedig csak a hatásos verseny képes kikényszeríteni, hogy a költség-megtakarítások a fogyasztók számára kedvező módon megjelenjenek az eladási árakban és/vagy az értékesítési feltételek javulásában.

• 28)

  Annak eldöntésénél, hogy a Megállapodás résztvevői milyen mértékű versenynek vannak kitéve, együttes piaci részesedésük jelenti a kiindulási pontot.

• 29)

  Elvileg az élelmiszerek a beszerzés (a szállítók alternatívái) és az értékesítés (a fogyasztók alternatívái) tekintetében sem alkotnak egységes árupiacot (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). Gyakorlati szempontból azonban az élelmiszereken belüli olyan árucsoportok kialakítása, amelyek megfelelnek a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti, a beszerzés illetve az értékesítés szempontjából tekintett árupiac fogalomnak önmagában sem egyszerű feladat. Annak számszerűsítse pedig, hogy ezen érintett piacokon adott vállalkozás milyen részesedéssel bír csak rendkívül széleskörű adatgyűjtéssel lenne megvalósítható. Másoldalról az élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az élelmiszerek gyakorlatilag teljes választékát forgalmazzák, és ésszerűen - hacsak nem akarják fogyasztóikat elveszíteni - nem is tehetnek mást. Ebből következőleg piaci részesedésük az egyes árucsoportokban tartósan nem térhet el lényegesen az élelmiszerek egészét jellemző mértéktől. Ez a kérelmezők esetében igaz a beszerzés tekintetében is, mert a beszerzést gyakorlatilag teljes egészében a kiskereskedelemben történő értékesítés céljából végzik. Másrészt egy élelmiszerkereskedelmi vállalkozás valós piaci súlya (forgalmazási kapacitása), és abból adódó piaci ereje - eladóként és vevőként egyaránt - összesített forgalmi (illetve beszerzési) adatai alapján ítélhető meg reálisan.

• 30)

  Az előzőekből kiindulva - a Megállapodás résztvevőinek az országos élelmiszerbeszerzés- és értékesítés tekintetében (a 8-9., illetve a 11-12. pontokban foglalt adatok alapján számított) egyaránt 10 százalék körüli részesedésére és a nagyszámú versenytársra tekintettel - a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a Megállapodás résztvevői kellő mértékű versenykényszer alatt maradnak mind a beszerzés, mind pedig az értékesítés piacain.

• 31)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy az értékesítés szempontjából a Megállapodással érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) értelemszerűen nem tekinthető országosnak. E tekintetben azonban szintén szükségtelennek tartotta a részletes piac meghatározást, mert a CBA, illetve főbb versenytársai országos lefedettségéből adódóan nem valószínűsíthető, hogy vannak olyan földrajzi piacok, ahol a CBA részesedése nagyságrendileg eltér az országos 10 százalék körüli mértéktől. Másrészt - és ez a lényegesebb - a Megállapodásban rögzített, a fogyasztók érdekeit is szolgáló kötelezettségek (kötelező árukészlet, egyes áruk maximált ára, stb.) azokra a boltokra is vonatkoznak, amelyek esetlegesen az átlagosnál kedvezőbb versenyhelyzetben vannak.

• 32)

  Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a Megállapodás megfelel a Tpvt. 17. § (1) bekezdés b.) pontjában foglalt feltételnek is.

• 33)

  A Tpvt. 17. § (1) bekezdés c) pontja a megállapodás célja és az eszköz (a versenykorlátozás) közötti arányosság követelményét rögzíti. A célnak gazdaságilag indokoltnak kell lennie, vagyis alapvetően a Tpvt. 17. § (1) bekezdés a) pontban megfogalmazott előnyök megvalósulására kell irányulnia. A jelen esetben a Megállapodás alapvető céljának (a versenyképes áron történő árubeszerzésnek) a megvalósulásához szükséges mértéket - figyelembevéve a kérelmezők által kifejtetteket is (17. d. pont) - a vállalt versenykorlátozás nem lépi túl.

• 34)

  A 27-31) pontokban részletesen kifejtettek alapján a Megállapodás nem vitathatóan nem jár a verseny kizárásával, vagyis a Megállapodás megfelel a Tpvt. 17. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak is.

• 35)

  Miután a Megállapodás a Tpvt. 17. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételnek megfelel a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálati indítvánnyal - helyt adva a kérelmezők másodlagos kérelmének - úgy döntött, hogy a Megállapodást mentesíti a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól.

• 36)

  A Versenytanács felhívja a kérelmezők figyelmét arra, hogy a 35) pont szerinti mentesítés a benyújtott Szindikátusi szerződésre és Együttműködési megállapodásokra vonatkozik. Ezért új félnek a Szindikátusi szerződésbe való belépése vagy további Együttműködési megállapodás megkötése, illetve a Szindikátusi szerződés vagy az Együttműködési megállapodások versenykorlátozó tartalmú rendelkezéssel való kiegészítése esetén kérni kell azok mentesítését a Gazdasági Versenyhivataltól.

• 37)

  Felhívja a Versenytanács a kérelmezők figyelmét arra is, hogy a mentesítés értelemszerűen nem terjed ki a kérelem tárgyát képező Szindikátusi szerződés 5.2. pontja ("a CBA által küldött körlevelekben meghatározottak teljesítése") alapján megvalósuló olyan versenykorlátozásra, amelyeket a mentesített Szindikátusi szerződés nem tartalmaz.

  A mentesítés időtartama

• 38)

  A Tpvt. 17. § (2) bekezdése alapján a mentesítés időtartamát meg kell határozni, mely rendelkezés mögött az a versenypolitikai megfontolás húzódik meg, hogy idővel megváltozhatnak a megállapodással érintett piacon fennálló viszonyok, ami egy korábban összességében kedvezőnek ítélt versenykorlátozás megítélésében változást eredményezhet.

• 39)

  A Versenytanács álláspontja szerint a kérelmezett Megállapodás szempontjából lényeges változásnak az minősülne, ha CBA abszolút és/vagy relatív piaci ereje jelentősen növekedne a jelenlegi helyzethez képest. Ennek bekövetkezése - figyelemmel a nagyszámú versenytársra - néhány éven belül nem valószínűsíthető, ezért a Versenytanács a Megállapodást 2005. december 31-ig mentesítette.

V.

Eljárási kérdések

• 40)

  A kérelmezők képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács a határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 41)

  A kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti százezer forintos eljárási díjat előzetesen lerótták, ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 42)

  A kérelmezőket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. augusztus 21.