Gazdasági Versenyhivatal

Vj-58/2002/65

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Tej Terméktanács eljárás alá vont ellen gazdasági verseny korlátozása tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a Tej Terméktanács 11/2002 (01.31.) számú közgyűlési határozata alkalmas a gazdasági verseny korlátozására.
A Versenytanács a versenyfelügyeleti bírság kiszabását mellőzte.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, a Fővárosi Bíróságnak címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

I.

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban GVH) a Tpvt. 70.§ (1) bekezdése alapján verseny-felügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a Tej Terméktanács közgyűlési határozata, amely a behozatalból származó borjútápszereket felhasználó tagok számára befizetési kötelezettség írt elő, jogsértőnek minősül-e a Tpvt. 11.§-ban foglaltak értelmében.

II.

• 2)

  Az agrárpiaci rendtartás a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékekre, e termékeket termelő, előállító, feldolgozó, kül- és belkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodókra, valamint a terméktanácsként elismert szervezetekre terjed ki. Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993 évi VI. törvény (a továbbiakban: APRT) 3.§ (2) bekezdése szerint az agrárpiaci rendtartás irányításával, működésével kapcsolatos egyes hatásköröket a miniszter, a tárcaközi bizottság, valamint a terméktanácsok látják el. Az APRT alkalmazási körébe - többek között - az alábbi intézkedések tartoznak: garantált ár meghatározása; irányár közzététele; termelési önkorlátozás; kvóta meghatározása piaci zavar esetén, piaci beavatkozás (intervenció), támogatási döntéshozatal; a termelésszabályozási szerződés megkötése a Terméktanáccsal.

• 3)

  A tehéntej, valamint a tej és tejtermékek piaca az agrárpiaci rendtartás által szabályozott piacok körébe tartozik. A Tej Terméktanács (a továbbiakban: Tejtanács) 1992. február 19-én tartotta alakuló közgyűlését, és a Cégbíróság 1992. májusában vette nyilvántartásba. A Tejtanács működésének célja, hogy a tejtermelés és a tejfogyasztás összhangját megteremtse. A jogszabályokban meghatározott keretek között a Tejtanács együttműködik az Agrárrendtartási Hivatallal (továbbiakban: ARH), a Tárcaközi Bizottsággal és a tejvertikum irányításában, érdekképviseletében résztvevő más szervezetekkel. A Tejtanács nyilvántartásában jelenleg mintegy 27.000 termelő tag szerepel, ennek jelentős része nem aktív. Ipari kvótával 16.691 fő rendelkezik, közülük közvetlen beszállítóként 1.446 gazdálkodó dolgozik.

• 4)

  A Tejtanács önálló jogi személyiségű társadalmi szervezet, önkéntes társulással és határozatlan időre jött létre. Legfelsőbb irányító szerve a tagok képviselőiből álló Küldöttközgyűlés. A küldötteket az érdekkörök, (tejtermelők, feldolgozók, tejgyűjtők, kereskedők, fogyasztók) választják 3 éves időtartamra. A közgyűlés összlétszáma 90 fő, amelyből 43 fő a tejtermelők és tejgyűjtők, 43 fő a tejfeldolgozók, 4 fő a fogyasztók képviseletében. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - többek között - a garantált ár és a kvóta nagyságára való javaslattétel, a termelési önkorlátozás mértékének meghatározása, az intervenciós alap mértékének és felosztási elveinek meghatározása, az agrárpiaci rendtartási törvény alapján kötendő szerződés előzetes jóváhagyása.

• 5)

  A Tejtanács saját költségvetés alapján gazdálkodik, költségvetését a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá. Bevételei a tagsági díjak, hatóságok által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök, a közös kockázatviseléshez kapcsolódó befizetések, az alapszabályszerű tevékenységből eredő egyéb bevételek, továbbá az adományok és kamatok. A Tejtanács célszerinti tevékenységére nézve nyereséget nem képez, az éves bevételek fel nem használt, megtakarított részét a következő évi feladatok megvalósítására fordíthatja. A Tejtanács nettó árbevételét a tagdíjak és a marketing tevékenységből származó bevételek alkotják. A közös marketing tevékenység cég és márka-semleges, ami a tej és tejtermékfogyasztás növelését, illetve az egészséges táplálkozás népszerűsítését célozza.

• 6)

  A Tejtanács 11/2002. (01.31.) számú közgyűlési határozata szerint a tejtermelők az importált borjútápszer felhasználása után az ún. Európai Unió (EU) csatlakozási alapba 7,2 Ft/liter összegű befizetést kötelesek teljesíteni. A kötelező befizetés összege megegyezett az imitált és helyettesített alapú termékeket gyártó vagy felhasználó tagok által a termékek tejhelyettesítő hányada alapján befizetendő összeggel. Ez utóbbi kötelezettséget a Tejtanács 4/2002. (01. 31.) számú közgyűlési határozatának 2.2. pontja rögzítette.

• 7)

  A tejhelyettesítő hányadot, illetve tejegyenértéket az említett közgyűlési határozatokhoz kiadott mellékletben határozták meg a behozatalból származó borjútápszerek, továbbá az imitált és helyettesített termékek esetében. Az importált borjútápszerek tejegyenértéke kilogrammonként 6,3 liter soványtejnek felel meg. Ennek alapján, az importált borjútápszer felhasználása után kiszabott befizetési kötelezettség kilogrammonként 45,36 Ft-ot tett ki (6,3 liter/kg × 7,2 Ft/liter = 45,36 Ft/kg).

• 8)

  2002. március 28-án a Tejtanács elnöksége felfüggesztette a 6) pontban leírt határozat borjútápszerekkel kapcsolatos részének végrehajtását, s ezt a 70/2002. (03.28.) számú határozatban rögzítette. A 6) pontban említett határozatot 2002. év áprilisában az elnökség úgy értelmezte, hogy csak az importált tejport tartalmazó borjútápszer felhasználása esetén kell fizetni - a tejhelyettesítési hányad alapján - az EU csatlakozási alapba.

• 9)

  2002. május 14-én (a versenyfelügyeleti eljárás megindulása után) a Tejtanács közgyűlése a 21/2202. (05.14.) számú küldöttközgyűlési határozatában - visszamenőleges hatállyal - hatályon kívül helyezte a 11/2002. (01.31.) számú határozatnak az importált borjútápszerekre vonatkozó részét. Egyidejűleg, a közgyűlés felhatalmazta az elnökséget, hogy kidolgozzon egy olyan - a tejpótló borjútápszer után fizetendő - díjrendszert, amelynek elvi alapja megegyezik a tejhelyettesítők termelése utáni befizetés rendszerével.

III.

Az érintett piacok

• 10)

  A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru (szolgáltatás), és a földrajzi terület együttes figyelembevételével kell meghatározni. Az elemzés során fel kell tárni a szóban forgó árut ésszerűen helyettesíteni képes más termékek (szolgáltatások) körét az ár, felhasználási cél, minőség, teljesítési feltételek jellemzőire figyelemmel (Tpvt. 14.§ (2) bekezdés). A földrajzi piac kijelöléséhez a Tpvt. 14.§ (3) bekezdése ad eligazítást: az a terület, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni; illetve a gyártó, termelő esetében, az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

• 11)

  A tej és tejtermékek piacát világszerte túlkínálat jellemzi. Magyarországon a kínálat növekedésével egyidejűleg a kereslet (a fogyasztás) visszaesett. A tejtermékek egy főre jutó fogyasztása 2001. évben Magyarországon 170 kg/fő/év volt, ami jelentősen elmaradt az Európai Unió országainak az átlagától. Az Európai Unióban átlagosan 1994. évben 296 kg alapanyagtejnek megfelelő tejterméket fogyasztottak. Az utóbbi években a magyarországi tejpiacon 1,35-1,4 milliárd liter tejnek megfelelő tejmennyiséget lehetett értékesíteni, ugyanakkor a kihirdetett tejkvóta 1,9 milliárd liter, illetve 2002. évben 2 milliárd liter volt. A belföldi fogyasztás 1,35 milliárd literre való mérséklődésével, mintegy 400 millió liter tejfelesleg képződik évente. A felesleget növelte az alacsonyabb áron forgalmazott imitált és helyettesített termékek piaci részesedésének a növekedése is. A tejtöbbletet külpiacokon próbálják értékesíteni. Tekintettel arra, hogy az exportértékesítés állami támogatása tiltott kereskedelmi gyakorlat, a Tejtanács az EU-csatlakozási alapból támogatja az exportáló vállalkozást a veszteségek egyrészének a megtérítésével.

• 12)

  A Versenytanács - osztva a vizsgálói álláspontot - az érintett földrajzi piacnak Magyarországot területét tekinti, figyelemmel arra, hogy az ország egész területén forgalmazzák a hazai gyártásból, illetve az importból származó borjútápokat.

• 13)

  A borjútápszerek piacának keresleti oldalán elkülönült részpiacot alkotnak a savópor alapú borjútápszerek. A soványtejpor alapú borjútápszerekkel a helyettesítés csak korlátozott, tekintettel a lényegesen magasabb értékesítési árra, és az eltérő minőségi jellemzőkre (fehérje összetételre stb.). Korlátozott helyettesítés jellemzi a kínálati oldalt is, mivel az alapanyag-összetétel eltérő (tejsavó, és soványtej) a borjútápszerek esetében, ugyanakkor a gyártás során használatos berendezések mindkét termékfajta gyártására alkalmasak. A Versenytanács - elfogadva a vizsgálati jelentés meghatározását - az érintett árupiacnak a savópor alapú borjútápszerek piacát tekinti. Az érintett árupiacon az importból származó borjútápszerek piaci részesedése közel 50 %.

IV.

• 14)

  A GVH verseny-felügyeleti eljárása annak megállapítására indult, hogy a Tejtanács küldöttközgyűlési határozatában elrendelt befizetési kötelezettség a behozatalból származó borjútápszer felhasználására alkalmas volt-e a borjútápszer piacon versenykorlátozó hatás előidézésére, s ennélfogva, az eljárás alá vont magatartása a Tpvt. 11.§-ban foglalt tilalmakba ütközött-e.

• 15)

  A vizsgálat részletesen elemezte a borjútápszer-piacot, és megállapította, hogy 2001. évben a hazai felhasználás borjútápszerből 7230 tonna volt. A felhasználás 53%-a hazai gyártásból, míg 47%-a behozatalból származott. A forgalmazott borjútápszerek alapanyagát tekintve meghatározó a savópor. A hazai gyártású borjútápszerek alapanyaga többnyire tejszármazékú. A soványtejpor alapú borjútápszer értékesítési ára - az alapanyagköltség különbsége miatt - lényegesen magasabb (többszöröse) lenne a tejsavó-por alapú borjútápszer árának. A jelentős árkülönbség magyarázatot adhat arra, hogy soványtejpor alapú borjútápszert az utóbbi években már nem gyártanak Magyarországon.

• 16)

  A vizsgálat során az importáló vállalkozásoktól beszerzett adatok tanúsága szerint 2001 évben 3390 tonna behozatalból származó borjútápszert forgalmaztak Magyarországon. Az importált borjútápszerek savópor-alapúak. A behozatal 65%-a Hollandiából, 29 %-a Németországból, 6 %-a pedig Belgiumból származott. A belföldi vállalkozások a forgalmazott borjútápszerek értékesítési árát 220-280 Ft/kg-ban határozták meg a szójatartalom függvényében. 2002. év első negyedében az importált borjútápszer mennyisége 939 tonna volt, ami hozzávetőleg megfelelt az előző év megfelelő időszakában behozott mennyiségnek.

• 17)

  A vizsgálat feltárta, hogy a gazdálkodók körében nagyfokú bizonytalanságot keltett az importált borjútápszer felhasználása utáni befizetési kötelezettség elrendelése. A negyedéves megrendelések egyes importőröknél csökkentek, továbbá, néhány vállalkozás beszüntette az importált borjútápszer vásárlását, noha a termékkel magával meg volt elégedve.

• 18)

  A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a Tejtanácstagokat érintő, küldöttközgyűlési határozatban elrendelt befizetési kötelezettség az importált borjútápszer felhasználására hátrányosan megkülönböztette a behozatalból származó borjútápszereket a hazai termékekkel szemben. A Tejtanács ebbéli döntése alkalmas volt versenykorlátozó hatás kifejtésére a borjútápszerek piacán. A versenykorlátozó hatást támasztja alá a hazai felhasználó vállalkozások elbizonytalanodása, és a megrendelések számának a csökkenése az adott időszakban.

• 19)

  A vizsgálati jelentés a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását indítványozta.

V.

• 20)

  Az eljárás alá vont előadta, hogy intézkedésüket a magyar piacon nagyszámban megjelent tejhelyettesítő termékek okozta tejfölösleg-növekedés miatt hozták. Az imitált termékek forgalmának növekedésével növekedett az export-árualap is az utóbbi években. A tejpiaci egyensúlytalanságot erősítette a tejpor világpiaci árának jelentős visszaesése, a forintfelértékelődés az exportveszteségek növekedését vonta maga után. A Tejtanács a piaci zavarok elhárítása érdekében hozta határozatát, amelynek értelmében a helyettesített tej után - az export terheinek csökkentése érdekében -, az effajta terméket előállító vagy felhasználó tagoknak befizetést kell teljesíteni. Ugyanezt a célt szolgálta a borjútápok esetében hozott intézkedés is a Tejtanácstagok arányos teherviselése érdekében.

• 21)

  Az eljárás alá vont vélekedése szerint, a szóban forgó határozat végrehajtásának felfüggesztése, azaz, a tényleges intézkedések elmaradása miatt az intézkedés versenykorlátozó jellege nem érvényesült a gyakorlatban.

• 22)

  Az eljárás alá vont Tejtanács az eljárás megszüntetését és bírság kirovásának mellőzését kérte. Indoklásul előadta, hogy az EU csatlakozási alapba való befizetési kötelezettséget elrendelő határozatuk végrehajtását felfüggesztették, majd visszamenőleges hatállyal, korábbi döntésüket hatálytalanították, amelyről az érintetteket tájékoztatták. Az eljárás alá vont vélekedése szerint, a szakmai szándék tisztaságát jelzi, hogy tárgyalásokon a határozathozatalkor jelen volt az illetékes minisztérium két képviselője is. Megjegyezte azt is, hogy a Tejtanács új vezetése a borjútápok piaci szabályozásánál új megközelítését fog alkalmazni a korábban elkövetett hibák kijavítása érdekében.

VI.

• 23)

  A Tpvt. 11§. (1) bekezdése rögzíti a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás tilalmát. Ugyanezen bekezdésben szerepel, hogy tilos a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A Versenytanács döntéshozatala során a Tejtanácsot az utóbbi kategóriába sorolta.

• 24)

  A Versenytanács - az eljárás iratainak áttanulmányozása alapján, a vizsgálati jelentéssel összhangban - megállapította, hogy a Tejtanácstagokra vonatkozó, küldöttközgyűlési határozatban elrendelt befizetési kötelezettség az importált borjútápszer felhasználására, hátrányosan megkülönböztette a behozatalból származó borjútápszereket a hazai termékekkel szemben

• 25)

  A Versenytanács megállapította, hogy a 24) pontban leírt befizetési kötelezettség elrendelési alkalmas volt versenykorlátozó hatás kifejtésére a borjútápszerek piacán. A versenykorlátozó hatás mind a belföldi, mind a külföldi illetőségű exportőrök körében.

• 26)

  A Versenytanács megállapította, hogy a Tejtanács 11/2002 (01. 30) számú közgyűlési határozatával elrendelt befizetési kötelezettség (7,2Ft/liter) előírása Tpvt. 11.§ (1) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik.

• 27)

  A Tpvt. hatálya a Magyar Köztársaság területére terjed ki. A Versenytanácsnak, ennélfogva nem lehet feladata, hogy megállapítsa azt, hogy a Tejtanács 26) pontban leírt közgyűlési határozata ellentétben állt a Magyar Köztársaság nemzetközi kereskedelmi egyezményekben (WTO - World Trade Organisation) vállalt kötelezettségeivel is.

• 28)

  A Tpvt. 71.§ (1) és (2) bekezdése szerint előterjesztett vizsgálati jelentés az eljárás alá vont esetében bírság kiszabását indítványozta. A Versenytanács - a vizsgáló álláspontjával ellentétesen - nem látja indokoltnak a bírság kiszabását, figyelemmel az eset összes körülményére, különös tekintettel arra, hogy a jogsértő állapot rövid ideig állt fenn, mert a Tejtanács a verseny-felügyeleti eljárás megindítása után a határozatot hatályon kívül helyezte.

• 29)

  Az eljárás alá vont képviselője a tárgyalás mellőzését kérte, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 30)

  Az ügyfelet megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. október 21.