Gazdasági Versenyhivatal

Vj-11/2002/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a MatávkábelTV Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a MatávkábelTV Kft. visszaélt gazdasági erőfölényével az Általános Szerződési Feltételek 7.2 és 7.3 pontjaiban rögzített szerződési feltételek alkalmazásával. Az eljárás alá vont vállalkozást eltiltja a jogsértő szerződési kikötések alkalmazásától a jelen határozat kézhezvételének napjával kezdődően.

Egyebekben az eljárást megszünteti.

Az eljárás alá vont vállalkozással szemben 10 millió (tízmillió) Ft verseny-felügyeleti bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 100320000-01037557 számú bírságbevételi számlájára.

Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bíróságnak címzett, nem halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

I.

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban GVH) a Tpvt. 70.§ (1) bekezdése alapján verseny-felügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a MatávkábelTV Kft. eljárás alá vont visszaélt-e esetleges gazdasági erőfölényével, azzal, hogy 2002. január 1-től

• • -

    megemelte a szolgáltatási díjakat (műsorcsomagok és visszakapcsolás),

• • -

    a műsorcsomagok tartalmát megváltoztatta,

• • -

    az Általános Szerződési Feltételekben egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosított a vállalkozásnak.

II.

• 2)

  A cégbíróság által 1998. augusztus 18-án bejegyzett eljárás alá vont vállalkozást a Matáv Rt. alapította távközlési, közelebbről kábeltelevíziós (a továbbiakban: KTV) műsorelosztási szolgáltatásra. A MatávkábelTV Kft. (a továbbiakban: Matávkábel) 1999. január első napjával kezdődően kapott szolgáltatási engedélyt a Budapesti Hírközlési Felügyelettől (a továbbiakban: HIF). A kisebb részben soros, nagyobb részben csillagpontos hálózati rendszerű szolgáltatás előfizetőinek száma országosan meghaladja a 250 ezret. Budapesten hozzávetőleg 115 ezer előfizető számára szolgáltat a II., III., VIII., X., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XX. és a XXIII. kerületekben. Összehasonlításul, Budapesten az UPC Magyarország Kft.-nek 200 ezer, az Egyesült Magyar Kábeltelevízió Kft.-nek mintegy 41 ezer, míg a többi piaci szereplőnek vállalkozásnak hozzávetőleg 20 ezer előfizetője van.

• 3)

  A Matávkábel csillagpontos hálózati rendszerben három programcsomagot értékesít, amelyekből a GVH a II. és a III. programcsomag tartalmát vizsgálta. A budapesti központi fejállomás révén ellátott II., III., VIII., X., XV., XVI., XVII., XVIII., XX. és XXIII. kerületekben, továbbá, Dunakeszin az alábbi csatornák tartoznak az említett programcsomagokba (a változások feltüntetésével):

  II. programcsomag: 26 csatorna (Zenit, Music Box, Fix /új/, TV5, Deutsche Welle, Programismertető, Xmédia /új/, DunaTV, M2, M1 + ATV, Eurosport, BP TV, TVE, Satelit, SAT1, Főnix, RAI Uno, Reality /Super RTL helyett/, RTL, Filmmúzeum /új, az MTV Europe helyett, ami átkerült a III. csomagba/, VIVA, CNN, tV2, RTL Klub, Viasat3).
  III. programcsomag: 39 csatorna (II. programcsomag csatornái, ORT1, Discovery Channel, VH-1, Private Gold, Muzzik, Romantica, Minimax, Spektrum, Cartoon Network/TCM, National Geography, MTV Europe, Hallmark /új/, Fox Kids /új/).

  Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) területén az alábbi csatornák tartoznak az említett programcsomagokba:

  II. programcsomag: 18 csatorna (M1, M2, DunaTV, ÓbudaTV, Főnix + Eurosport, Deutsche Welle, BP TV, TVE, Viasat3, Satelit, CNN, TV5, Viva+, PRO7, RTL, RAI Uno, SAT1)
  III. programcsomag: 26 csatorna (II. programcsomag csatornái, tv2, RTL Klub, ZDF, Cartoon Network, Spektrum, ATV, VIVA, Képújság).

  A Matávkábel soros hálózati rendszerben az alábbi csatornákat értékesíti:
  Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) területén: 26 csatorna (M1, M2, DunaTV, ÓbudaTV,

  Főnix, Eurosport, Deutsche Welle, BP TV, TVE, Viasat3, Satelit, CNN, TV5, Viva+, PRO7, RTL, RAI Uno, SAT1, TV2, RTLklub, ZDF, Cartoon Network, Spektrum, ATV, VIVA, Képújság)

  Budapest, VIII. kerület területén: 27 csatorna (DunaTV, Filmmúzeum /VOX helyett/, TV5,

  Xmédia /új/, CNN, Discovery Channel, RTL, Satelit, Private Gold, Képújság, M2, M1, ATV, TV2, Eurosport, RTL Klub, Spektrum, VIVA+, RAI Uno, SAT1, Fox Kids /RTL2 helyett/, Viasat3, BP TV, Minimax /SuperRTL helyett/, TVE, National Geography, MTV Europe).

  Dunakeszi területén: 27 csatorna (SAT1, Satelit, Minimax, TVE, Önkormányzati műsor,

  RAI Uno, VIVA+, ATV, MTV Europe, Spektrum, Keszi, DunaTV, M1, M2, RTL, Eurosport, Viasat3, TV2, RTL Klub, Fox Kids /Cartoon Network helyett/, RTL2, CNN, Private Gold /Eurotica helyett/, TV5, National Geography, Filmmúzeum /VOX helyett/, Super RTL.

  Nagykovácsi területén: 22 csatorna (M1, RTL Klub, Filmmúzeum /RTL2 helyett/, TV2,

  Eurosport, Fox Kids /Cartoon Network helyett/, VIVA, DunaTV, M2, ATV, Helyi TV, Viasat3, SAT1, National Geography, CNN, TVE /3SAT helyett/, SATELIT, RTL, TV5, RAI Uno /Deutsche Welle helyett/, Minimax /új/, Spektrum /új/.

• 4)

  A műsorcsomagokban 2002. évben végrehajtott változtatások tehát az alábbiak voltak:
  
  A budapesti központi fejállomáshoz tartozó területeken az I. műsorcsomagba bővítésként került a Fix TV és az Xmédia, a Főnix TV helyet cserélt a II. csomagból a Music Box csatornával, míg a BP TV a II. műsorcsomagba került. A II. programcsomagba új csatornaként került a Reality és a Filmmúzeum, a Music Box helyet cserélt az I. csomagból a Főnix TV-vel, és megszűnt a kínálatban a Super RTL, a III. csomagba átkerült az MTV Europe. A III. műsorcsomagba új csatornaként került a Hallmark és a Fox Kids, a II. csomagból átkerült az MTV Europe.
  
  Budapest VIII. kerület (soros rendszer) területén új csatornaként bekerült az Xmédia, a Fox Kids és a Minimax, és megszűnt a kínálatban az RTL2és a Super RTL.
  
  Dunakeszi (soros rendszer) új csatornaként bekerült a Fox Kids, Private Gold és a Filmmúzeum, és megszűnt a kínálatban az Eurotica és a Vox.

• 5)

  A Matávkábel által (csillagpontos és soros rendszerben) szolgáltatott programcsomagok általános forgalmi adót nem tartalmazó (nettó) díját az alábbi 1. Táblázat mutatja be.

  1. Táblázat

  A műsorcsomagok díjszabásának alakulása 2001-2002
  (Ft/hó, kerekítve, ÁFA nélkül)

Megjegyzés: * - csillagpontos hálózati rendszer

• 6)

  A jelszolgáltatás kikapcsolására az előfizető által kért üzemszünetelés, vagy az előfizetési díj befizetésének elmulasztása miatt kerülhet sor. A szolgáltató az üzemszünet leteltével, illetve az elmaradt díj befizetése után az előfizetőt visszakapcsolja a szolgáltatásba. A Matávkábel az üzemszünetet követő visszakapcsolásért 4000 Ft-ot, a díjfizetés elmulasztásából fakadó visszakapcsolásért 8000 Ft visszakapcsolási díjat számít fel.

• 7)

  A GVH több alkalommal, 1999-ben, 2000-ben, és 2001-ben vizsgálta verseny-felügyeleti eljárás keretében a Matávkábel piaci magatartását - többek között - a szolgáltatási díj megállapításával, a műsorcsomagok kialakításával, illetve módosításával összefüggésben. A verseny-felügyeleti eljárások vizsgálták a Matávkábel által összeállított és alkalmazott Általános Szerződési Feltételeket, korábban Vállalkozási Feltételt is.

• 8)

  A Vj-61/1999 számon nyilvántartott verseny-felügyeleti eljárásban a Matávkábel vállalta, hogy a budapesti szolgáltatási területén használatos Általános Szerződéses Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) 4.5.4. pontból törli azt a kikötést, miszerint megszűnik a szerződés, ha az előfizető a díjváltoztatásról szóló értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül válaszol, hogy a díjváltoztatás mértékét nem fogadja el. A Matávkábel fenti vállalására tekintettel, az eljárást - annak szünetelése után - a Versenytanács megszüntette.

• 9)

  A Vj-115/2000 számon nyilvántartott verseny-felügyeleti eljárásban az eljárás alá vont az előző eljárásban kifogásolt szerződési kikötést módosította a vizsgált érintett piacon.

• 10)

  A Vj-10/2001 számon nyilvántartott verseny-felügyeleti eljárásban a vizsgálat feltárta, hogy a hatályos ÁSZF nem tartalmazott rendelkezést a szolgáltatási díj változását illetően, és az előfizetőkkel kötött egyedi szerződések a szolgáltatási díjváltozás mértékét, nagyságának kiszámítását nem határozták meg egyértelműen, továbbá a díj emeléséről az eljárás alá vont észrevételezési jog biztosítása nélkül rendelkezett, és csupán a szerződés azonnali felmondásának lehetőségét biztosította. Az eljárásban a Versenytanács megállapította a Tpvt. 21.§ a) pontjába ütköző jogsértést az egyedi előfizetői szerződések díjmódosításra vonatkozó rendelkezései esetében.

• 11)

  Az eljárás alá vont vállalkozás 2002. március 23-i hatállyal módosított ÁSZF-t vezetett be. Az ÁSZF 9. oldalán található 7.2. és 7.3. pontjai az alábbiak szerint módosultak:

  "7.2. Az ÁSZF módosítása A szolgáltató jogosult az ÁSZF-et egyoldalúan módosítani. Ekkor a szolgáltató köteles az általános szerződési feltételek megváltozásáról a módosítás hatályba lépését megelőzően a 18.2. pontja szerint az előfizetőt értesíteni,...
  
  7.3. A szolgáltató egyoldalú szerződés módosításának esetei A szolgáltató az előfizetői szerződést egyoldalúan különösen az alábbi esetekben módosíthatja:

• • -

    ha az előfizetői szerződésben vállaltakhoz képest a szolgáltatás igénybevételi feltételei műszaki okból megváltoznak (pl. fejállomás cseréje, a hálózat jellégének megváltozása)

• • -

    a szolgáltatási jogviszony lényeges tartalmi elemei módosulnak a szolgáltató felügyeleti szervének határozata, és/vagy jogszabály módosulása alapján.

• • -

    a szolgáltatás díjának változása esetén

• • -

    a szolgáltatott műsorcsomag tartalmi változása esetén.

A szolgáltató a szerződés egyoldalú módosítása esetén a módosítás hatályba lépése előtt 15 nappal köteles az előfizetőt értesíteni jelen ÁSZF 18. pontja szerint."

• 12)

  Az ÁSZF 7.3.1. pontja szerint:

  "A szolgáltató vállalja, hogy az előfizetési díjat éves átlagban nem emeli az infláció mértékének négyszeres összegénél nagyobb mértékben, kivéve, ha gazdasági működése tisztességes üzleti nyereséggel az adott területen nem biztosított. (csúszó árklauzula)".

• 13)

  Az ÁSZF 10.4.1. pontja szerint:

  "amennyiben az előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki. Az értesítésben előírt fizetési póthatáridő 15 nap. A szolgáltató nem mondja fel az előfizetői szerződést, ha az előfizető a póthatáridőn belül fizetési hátralékát rendezi. A szolgáltató a figyelmeztető értesítés kiküldését követő 3. napon jogosult a szolgáltatás korlátozására."

III.

Az érintett termék és piac

• 14)

  A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru (szolgáltatás), és a földrajzi terület együttes figyelembevételével kell meghatározni. Az elemzés során fel kell tárni a szóban forgó árut ésszerűen helyettesíteni képes más termékek (szolgáltatások) körét az ár, felhasználási cél, minőség, teljesítési feltételek jellemzőire figyelemmel (Tpvt. 14.§ (2) bekezdés). A földrajzi piac kijelöléséhez a Tpvt. 14.§ (3) bekezdése ad eligazítást: az a terület, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni; illetve a gyártó, termelő esetében, az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

• 15)

  A felhasználási célt, mint árujellemzőt tekintve, az eljárás alá vont vállalkozás árujának, a kábeltelevíziós műsorszolgáltatásnak a helyettesítésére elvileg alkalmas lehet más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatása, a hagyományos tetőantennás vétel, a műholdvevő, illetve ezek kombinációja, továbbá az UPC Direct szolgáltatása. A Versenytanács következetes elvi álláspontja és gyakorlata szerint (Vj-126/2000, Vj-5/2001, Vj-10/2001, Vj-125/2001), a fenti, több csatorna vételére alkalmas műsorforgalmazási eszközök és módszerek csak távoli, de nem ésszerű helyettesítői a kábeltelevíziós műsorszolgáltatásnak, tekintettel a szolgáltatás díjára (ár), minőségére, az igénybevétel feltételeire, a beruházási és fenntartási költségekre.

• 16)

  A keresleti helyettesítés hiányára utalnak az ár- keresleti és a keresztrugalmasság (elaszticitás) értékei is. Az ésszerű helyettesítésre alkalmas áruk (szolgáltatások) köre azonban változhat a műszaki-technikai haladás, gazdaságszerkezeti változások és a piaci szabályozás stb. következtében. A Versenytanács álláspontja szerint tehát, az érintett árupiac jellemzői időben (azaz, dinamikusan) változhatnak, ezért a statikus közelítés téves következtetések levonásához vezethet.

• 17)

  A Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartással érintett árupiac - más ésszerű helyettesítő hiányában - a kábeltelevíziós szolgáltatás. Az érintett földrajzi piac a lakóhelyhez kötött hálózati szolgáltatások esetében megegyezik az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területével, azaz a Versenytanács az érintett földrajzi piacnak a 3) pontban említett budapesti kerületek, továbbá Dunakeszi és Nagykovácsi területét tekinti, ahol a Matávkábel eljárás alá vont vállalkozás kábeltelevíziós szolgáltatást nyújt. Az eljárás alá vont vállalkozás az ÁSZF-t az ország földrajzi területére alkalmazza. Ennélfogva, az érintett földrajzi piac az ÁSZF vizsgálata esetében a Magyar Köztársaság területe.

IV.

Gazdasági erőfölény

• 18)

  Az érintett piacon valamely piaci szereplő gazdasági erőfölényben van - a Tpvt. 22.§ (1) bekezdése szerint - ha gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, piaci magatartását önállóan, a többi piaci résztvevő magatartásának érdemi figyelembevétele nélkül, képes kialakítani. A gazdasági erőfölény megállapításához vizsgálni kell különösen a piaci belépés/kilépés költségeit, kockázatát, műszaki, gazdasági és jogi feltételeit, az érintett vállalkozás vagyoni helyzetét, piaci részesedését, tovább a piac más résztvevőinek magatartását.

• 19)

  Az érintett piac 10) pontban meghatározott fogalmára tekintettel, a Matávkábel szolgáltatását ésszerűen helyettesíteni kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások nyújtotta hálózati műsorszolgáltatás. A más vállalkozások szolgáltatását azonban csak az a - csekély számú - fogyasztó veheti igénybe, aki lakóhely szerint az ugyanezen másik KTV szolgáltató működési körzetébe is tartozik. A jelen vizsgálat által meghatározott földrajzi piacon a fogyasztók túlnyomó része számára nem áll fenn annak a lehetősége, hogy egy másik KTV szolgáltatót válasszon.

• 20)

  A hálózati típusú szolgáltatások piacára történő belépés jogi eszközökkel nem korlátozott, gazdasági korlátot jelent ugyanakkor a beruházás magas tőkeigénye. A kábeltévés hálózat kiépítése még viszonylag sűrűn lakott területen, nagyszámú fogyasztó jelenléte esetén is csak viszonylag hosszú időszak alatt megtérülő beruházás. Egy párhuzamos hálózat kiépítésének magas költségei és kockázata, és a beruházás megtérülésének bizonytalansága következtében a piaci belépés valószínűsége csekély. Gazdasági megfontolások alapján egy már kiépített KTV hálózattal ellátott földrajzi piac területére történő belépésre csak az adott földrajzi piaccal határos területen működő KTV vállalkozásnak lehet esélye, tekintettel a hálózatépítés összes, illetve a hálózatbővítés pótlólagos költségeinek nagymérvű eltérésére.

• 21)

  Az ésszerű helyettesítés hiánya, továbbá a piaci belépés csekély valószínűsége következtében, az eljárás alá vont vállalkozás piaci magatartásának kialakításakor nem kell figyelemmel lennie a piac más szereplőinek, elsősorban az előfizetőinek - a magatartására. Ennek alapján, a Tpvt. 22.§ (1) bekezdése értelmezésében, a Versenytanács megállapította, hogy a Matávkábel az érintett földrajzi és árupiacon gazdasági erőfölényt élvez. A fenti megállapítás következik a Versenytanács következetes gyakorlatából, és egyben megerősíti azt: a Versenytanács a kábeltelevíziós piacot érintő nagyszámú verseny-felügyeleti eljárás mindegyikében megállapította a szolgáltató gazdasági erőfölényét.

V.

• 22)

  A Matávkábel, a verseny-felügyeleti eljárás megszüntetését kérte, arra hivatkozva, hogy a vállalkozás nincs gazdasági erőfölényben, és nem követett el jogsértést. Az eljárás alá vont vitatta, hogy előfizetőivel szemben gazdasági erőfölényben lenne. A vállalkozás vélekedése szerint az érintett földrajzi piacon a kábeltelevíziós vállalkozásoknak egymást átfedő, illetve egymással határos KTV hálózatokat építettek ki, s így a fogyasztó másik vállalkozás szolgáltatását is igénybe veheti.

• 23)

  Az eljárás alá vont vélekedése szerint a kábeltelevíziós szolgáltatás helyettesíthető az AntennaMikro és az UPC Direct szolgáltatásokkal. Véleménye szerint az érintett áru helyettesíthetőségét mondta ki a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítélete is.

• 24)

  Az eljárás alá vont előadta, hogy a hálózatkorszerűsítés, a soros rendszer felváltása a csillagpontos rendszerrel, rendkívül költséges beruházásokat igényel. A 2002. január 1-jétől megvalósított díjemelések ellenére, a veszteségek csak kevéssé csökkentek, s a megnövelt szolgáltatási díjak nem nyújtanak fedezetet felmerült költségekre. Érvelésének alátámasztására bemutatta a 2001. év tényleges, és a 2002. évre tervezett beruházások költségtervezetét.

• 25)

  A soros rendszer fokozatos megszűntetésével, az előfizetőket az új csillagpontos hálózatra kapcsolta a szolgáltató (pl.: II., III., XV. kerületek érintett részei). E területeken az előfizetők az új csillagpontos rendszer nyújtotta programcsomagokat és a különböző díjakat - a korábbi soros rendszerhez képest - nagy változásként érzékelik. Néhány előfizető nem tudja elfogadni a KTV szolgáltató hálózatátépítési kötelezettségét és a programcsomagokba szervezett, különböző díjszabású kínálatát.

• 26)

  Az eljárás alá vont előadta továbbá, hogy a szolgáltatási díj meghatározásakor nem használhatja az árképletet, mert a számított díjak jelentősen meghaladják a ténylegest, és a számított díjak bevezetése drasztikus csökkenéshez vezetne az előfizetők számában. Ezért a ténylegesen kialakított díjak a számítottnál lényegesen alacsonyabbak, aminek következtében vállalkozás a jövőben is veszteséges lesz.

• 27)

  A műsorcsomagok csatornaváltozásairól az eljárás alá vont kifejtette, hogy a műsorkínálat kialakítása is az új előfizetők toborzásának célját szolgálja. E cél elérése érdekében és felmérik a fogyasztói igényeket, elemzik a nézettségvizsgálatok eredményeit, más szolgáltatók kínálatát, majd a csatorna-hozzáférés feltételeinek és a műszaki lehetőségek mérlegelése alapján döntenek.

• 28)

  Az eljárás alá vont előadta, hogy a visszakapcsolási díj mértéke közelíti, de nem éri el a tényleges költségeket. A visszakapcsolás kalkulált díja (6802 Ft+ÁFA, azaz 8502,50 Ft.) a ráfordított munkaidő, az órabért, a kiszállási díj és az egyéb költségelemek összesítése alapján.

• 29)

  A Matávkábel az ÁSZF kifogásolt 7.3. pontjában szereplő egyoldalú szerződésmódosítási kikötéssel kapcsolatban előadta, hogy a szerződési feltételeket a korábbi versenytanácsi határozatok (Vj-61/1999, Vj-208/2000, Vj-10/2001) figyelembevételével készítette, és azt az illetékes hatóság jóváhagyta. Az eljárás alá vont előadta továbbá, hogy a programcsomagok kialakításakor a jogszabályoknak megfelelően jár el. Az ÁSZF-ben részletesen szerepel az áremelés korlátja, a külön nem részletezett eljárások esetében pedig betartja a jogszabályokat, és figyelembe veszi az előfizetői véleményeket.

VI.

• 30)

  Az eljárás alá vont vállalkozás a 2002. évi díjváltozásokat alátámasztó részletes, előzetes költségkalkulációt nem terjesztett be a verseny-felügyeleti eljárás során. A vizsgálati jelentés - a Versenytanács kialakult gyakorlatának megfelelően - számítással, piaci viszonyok feltételezésével, állapította meg a 2002. évi képzetes díjakat. Az eljárás alá vont vállalkozás által benyújtott adatokból a számítások során a vizsgálat az ún. közvetlen költségeket (műsor- és jogdíjak), tekintette megalapozottnak, a többi költségelemet a vizsgáló - a következetes gyakorlatnak megfelelően - az infláció mértékével megnövelte. A műsorcsomagok tényleges és képzetes díjának alakulását, a díjváltozás százalékban kifejezett értékeit a 2. Táblázat foglalja össze.

  2. Táblázat

  A műsorcsomagok tényleges és képzetes díjszabásának alakulása 2001-2002
  (Ft/hó, kerekítve, ÁFA nélkül)

Megjegyzés: * - csillagpontos hálózati rendszer

• 31)

  A vizsgálati jelentés a 2002. január elsejével bevezetett szolgáltatási díjak esetében nem állapított meg jogsértést, és indítványozta az eljárás megszüntetését. A vizsgáló az indítványt arra alapozva tette, hogy a 2. Táblázatban bemutatott tényleges díjak eltérése a képzetes díjaktól nem számottevő. A 2. Táblázatban bemutatott adatok szerint a budapesti központi fejállomás II. és III. műsorcsomagjának tényleges díjai 7,4%-kal (108 Ft) és 4,3%-kal (97 Ft) haladja meg a számított díjakat. Óbuda-Békásmegyer II. műsorcsomagjának díja 5,2%-os (34 Ft), a III. és a soros műsorcsomag díjai 4,4%-os (48 Ft), a VIII. kerületi soros műsorcsomag 5,8%-os (81 Ft) többletet mutat a számított, képzetes díjhoz képest. Dunakeszi esetében többlet nincs, míg a Nagykovácsi műsorcsomag tényleges díja 38,5%-kal (343 Ft) magasabb a számított díjnál. Ez utóbbi esetben a Matávkábel 2002. június 30-ig területi kedvezményt nyújtott, így a díjtöbblet 145 Ft-ra csökken.

• 32)

  A vizsgálati jelentés elfogadta az eljárás alá vont indokolását a visszakapcsolási díj megállapításának módjáról és mértékéről, és nem látott okot a jogsértés megállapítására. Azt a magatartást sem ítélte jogsértőnek, hogy az eljárás alá vont a díj mértékénél megkülönbözteti a kikapcsolás eseteit (üzemszünet, díjfizetés elmulasztása) és megállapította, hogy a díjfizetést elmulasztó előfizető nem jogosult a szolgáltató által megállapított, az önköltségnél alacsonyabb díjra.

• 33)

  A vizsgálati jelentés a megszüntetésre tett indítványát azzal is alátámasztotta, hogy az eljárás alá vont hálózatfejlesztési, beruházási tevékenysége következtében jelentős költségek háramoltak rá, s ennek következtében gazdálkodása veszteséges volt.

• 34)

  Hasonlóképpen, jogsértés hiányában, az eljárás megszüntetését javasolta a vizsgálati jelentés a műsorcsomagok átalakításával összefüggésben. A Matávkábel mindegyik szolgáltatási területén bővítette a műsorcsomagokat, és a 4) pontban leírt változások csupán néhány csatornát érintettek. A vizsgálati jelentés megállapítása szerint az eljárás alá vont vállalkozás a vizsgált területeken 2002. január 1-jétől nem végzett olyan mérvű programcsomag-átalakításokat, amelyek hátrányosan érintették volna az előfizetőket.

• 35)

  A vizsgálati jelentés jogsértés megállapítását és bírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vont vállalkozás ÁSZF 7.2. és 7.3. pontjaiban szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog kikötése miatt. Az előfizetői szerződés egyoldalú módosításának kikötését a vizsgálati jelentés a műsorcsomagok összeállításával és kibővítésével összefüggésben kifogásolta.

• 36)

  A vizsgálat feltárta, hogy az eljárás alá vont - állításával ellentétben - nem vagy kevéssé veszi figyelembe a nézettségi, kikérdezésen alapuló vizsgálatok eredményét, és általános gyakorlatként nem, csupán ritka alkalmanként kérdezi meg az előfizetőket arról, hogy mi a véleményük a műsorcsomag összetételéről, igényelnek-e új programokat vagy valamely csatorna áthelyezését a másik csomagba. A vizsgálati jelentés megállapította, hogy nincs intézményesített formája a gazdasági erőfölényben lévő szolgáltató és az előfizetők közötti információcserének, illetve kölcsönös programegyeztetésnek. Az eljárás alá vont vállalkozás a programcsomagok összeállításánál a saját üzleti érdekeit az előfizetők érdekei elé helyezi.

VII.

• 37)

  A Tpvt. 21.§ szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelen vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

• 38)

  A Tpvt. a gazdasági erőfölényben levő vállalkozások számára fokozottabb felelősséget ír elő piaci magatartásuk kialakításával összefüggésben. Az átlagos piaci erejű vállalkozásokhoz képest fokozottabb felelősség abból következik, hogy az erőfölényes vállalkozások - jelen esetben például nagyszámú piaci szereplőt érintő - esetleges hátrányos feltételeket tartalmazó szerződéseikkel jelentősen korlátozhatják a gazdasági versenyt, negatívan befolyásolhatják a piac működését, ezáltal tevékenységük közérdeket sérthet.

• 39)

  A Médiatörvény - a rádiós és televíziós műsorszórásról szóló 1996. évi I. törvény - rendelkezései vonatkoznak a műsorelosztó rendszerek működésére, így a kábeltelevíziós szolgáltató vállalkozás tevékenységére is. A szóban forgó törvényi rendelkezések döntően a működés technikai, illetve adminisztratív szabályait fogalmazzák meg, s e szabályok a KTV vállalkozások piaci magatartását nem érintik. A gazdasági erőfölényt élvező KTV vállalkozások piaci magatartásának kialakítására a gazdálkodás általános szabályai vonatkoznak. Mindazonáltal, a Versenytanács szükségesnek tartja leszögezni, hogy a természetes monopóliumok számos ismérvét felmutató hálózati vállalkozások sajátos piaci helyzete és a gazdasági verseny (közérdek) piaci szabályozás megteremtését és bevezetését indokolná.

• 40)

  A Versenytanács az ÁSZF fogalom meghatározásaként a Polgári Törvénykönyv 209/C §-át veszi figyelembe. E törvényhely szerint általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhet közre.

• 41)

  A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás szerződési feltételeinek áttekintése és elemzését követően megállapította, hogy az ÁSZF 7.2 és 7.3 pontjaiban megfogalmazott egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek kikötése feljogosítja a vállalkozást az egyoldalú díjemelésre, a díjemelés feltételeinek meghatározására és értelmezésére, a programcsomagok változtatására. A feltételek egyoldalú megszabása egyúttal azt jelenti, hogy a vállalkozás nem biztosítja a szerződő félnek, az előfizetőknek, a díjemelés és a műsorcsomag-változtatás kiszámíthatóságát és ellenőrizhetőségét, s ezáltal lehetőséget teremt indokolatlan előnyök későbbi megszerzésére.

• 42)

  A szolgáltatási díjak egyoldalú meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy a szolgáltató alapos ok nélkül emelje a díjakat, s az emelésnek nem jelent tényleges felső korlátot az ÁSZF 7.3.1. pontjában megfogalmazott önkorlátozó jellegűnek tűnő, ámde feltételes vállalás. A 7.3.1 pont szerint: "A szolgáltató vállalja, hogy az előfizetési díjat éves átlagban nem emeli az infláció mértékének négyszeres összegénél nagyobb mértékben, kivéve, ha gazdasági működése tisztességes üzleti nyereséggel az adott területen nem biztosított. (csúszó árklauzula)".

• 43)

  Az indokolatlan előny kikötésének lehetőségét megalapozza is, hogy az ÁSZF nem biztosít kifogásolási jogot díjváltozás esetén az előfizetőknek. A fogyasztó választási lehetősége rendkívül korlátozott: elfogadja a díjváltozást vagy felmondja szerződést a szolgáltatóval. Ha az előfizető a "részére kiállított számlában szereplő díjat az ott jelzett fizetési határidő lejáratáig nem egyenlíti ki", (9.1.), akkor az ÁSZF 10.4.2. pontja szerint a szolgáltató 45 napos felmondási idővel felmondja az előfizetői szerződést.

• 44)

  A Versenytanács következetes álláspontja szerint a gazdasági erőfölényt élvező ÁSZF-t alkalmazó vállalkozások esetében a jogsértést megalapozza (nem hárítja el) az a jog, hogy a szerződő másik fél felmondhatja a szerződést. Felmondás esetén ugyanis a fogyasztó - ésszerűen helyettesítő áru hiányában - önmagát zárná ki a szolgáltatásból.

• 45)

  A Versenytanács döntő fontosságúnak tekinti - a vizsgálati jelentéssel egyetértve - a KTV vállalkozás és a fogyasztók közötti információcsere és programegyeztetés intézményes formájának a kialakítását. A szolgáltatási díjak és a műsorcsomag-változtatás ellenőrizhetőségének megteremtése, az információcsere, különös jelentőségre tesz szert a magasabb műsordíjú csatornák esetében, tekintettel arra, hogy a műsordíjak emelkedése valamennyi előfizetőt egyként érinti. A programcsomagok változtatása, az új csatornák bekapcsolása ily módon közvetlen összefüggésben áll a szolgáltatási díjak alakulásával és meghatározásával, és egyúttal befolyásolja a fogyasztók szórakozás, hír, és esztétikai stb. szükségletének a kielégítését.

• 46)

  A 2. Táblázatban bemutatott árak összehasonlító elemzése arra a következtetésre vezette a Versenytanácsot, hogy a programcsomag-díjak eltérése a képzetes, számított díjaktól nem számottevő. A vizsgálat iratainak áttekintése arról is meggyőzte a Versenytanácsot, hogy a változtatás néhány csatornát érintett és a módosítás a fogyasztók, az előfizetők érdekeit nem sértette.

• 47)

  A Versenytanács - osztva a vizsgáló álláspontját - nem találta megalapozottnak az eljárás alá vont vállalkozás védekezését. A Versenytanács megjegyzi ugyanakkor, hogy a Matávkábel tartalmilag hasonló védekezést terjesztett be, mint a korábbi verseny-felügyeleti eljárás során Vj-10/2001).

• 48)

  Az eljárás alá vont vállalkozás kérte figyelembe venni a Legfelsőbb Bíróság Kf.IV.28.168/5. számú ítéletének indoklásában foglalt árupiac meghatározást. A Versenytanács szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletének meghozatalakor az 1990. évi LXXXVI. törvény volt hatályban. A törvényi szabályozás mellett, a piaci körülmények is lényeges különbséget mutattak a későbbiekhez képest: többek között pl. az AM-Mikro szolgáltatás megszűnt, s ezzel kevéssé vethetők össze az Antenna Hungária Rt. AntennaMikro szolgáltatásának a feltételei.

• 49)

  Elvonatkoztatva a 48) pontban kifejtettektől, a Versenytanács ehelyütt emlékeztet arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság Kf.V.X.39.262/2001/2. számú, hozott ítéletének indoklása rögzítette, hogy a hálózati tulajdonos szolgáltatásának nyújtásakor árunak a jelek vételét biztosító kábeltelevíziós szolgáltatás minősül. A Versenytanács álláspontja szerint, a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletben kifejtett értelmezés nem ellentétes a Versenytanács következetes értelmezésével.

VIII.

• 50)

  A fentiekre tekintettel, a Versenytanács az ÁSZF 7.2 és 7.3 pontjaiban megfogalmazott egyoldalú szerződésmódosítási feltételek esetében megállapította a Tpvt. 21.§ a) pontjába ütköző jogsértést. A Versenytanács a 2002. január elsejével bevezetett szolgáltatási díjak esetében és a műsorcsomagok átalakításának ügyében - osztva vizsgálói álláspontot - megszünteti az eljárást. A megszüntetés - értelemszerűen - nem érinti az eljárás alá vont ellen folyamatban levő verseny-felügyeleti eljárások végkifejletét.

• 51)

  A Tpvt. 78.§ (1) bekezdése alapján, a Versenytanács a rendelkező részben meghatározott bírságot szabott ki, és a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés e) pontja szerint, megtiltotta az eljárás alá vontnak a magatartás folytatását, a jogsértőnek talált szerződéses kikötések alkalmazását a 17) pontban meghatározott érintett földrajzi piacon, azaz a Magyar Köztársaság területén.

• 52)

  A Versenytanács a bírság összegét, a Tpvt. 78.§ (2) bekezdés értelmében, az eset összes körülményét figyelembe véve határozta meg. Az érintett piacokon szolgáltató eljárás alá vont vállalkozás hozzávetőleg 115 ezer előfizetővel rendelkezik A Versenytanács a jogsértés súlyára, annak folytatólagos voltára, a fogyasztói érdekek sérelmének körére és kiterjedtségére, továbbá a jogsértő állapot fennállásának időtartamára tekintettel határozott a rendelkező részben írt bírság összegének megállapításakor.

• 53)

  A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) és (2) bekezdésén alapul

Budapest, 2002. november 28.