Vj-89/2002/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Szabolcs Gabonafeldolgozó és Forgalmazó Részvénytársaság (Nyíregyháza) és Mátra Malom Ingatlanhasznosítási Részvénytársaság (Lőrinci) kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Szabolcs Gabonafeldolgozó és Forgalmazó Részvénytársaság irányítást szerezzen a Szemesgabona Befektető Kft. felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódás

  • 1)

    A 2002. június 14-én kötött üzletrész-átruházási szerződés szerint a Szabolcs Gabonafeldolgozó és Forgalmazó Részvénytársaság (a továbbiakban: Szabolcs Gabona Rt.) és a Mátra Malom Ingatlanhasznosítási Részvénytársaság, (a továbbiakban: Mátra Malom Rt.) megvásárolta a Szemesgabona Befektető Kft. (5200 Törökszentmiklós, Alkotás u. 6., a továbbiakban: Szemesgabona Kft.) teljes üzletrészét. A szerződés szerint a Szemesgabona Kft. üzletrészének 20%-át a Szabolcs Gabona Rt. csaknem kizárólagos (99,8%-os) tulajdonában levő Mátra Malom Rt. tulajdonába, míg az üzletrész 80%-a a Szabolcs Gabona Rt. tulajdonába került.

II.

Az engedélykérési kötelezettség és a kérelem

  • 2)

    Vállalkozások összefonódása - "a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. Törvény" (a továbbiakban: Tpvt.) 23.§ (1) bekezdésének b) pontja szerint - akkor jön létre, ha egy vagy több vállalkozás közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több független vállalkozás egésze vagy része felett. A Tpvt. 23.§ (1) bekezdés b) pontja és 23.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti értelmezésben - az 1) pontban leírt üzletrész-átruházási szerződés alapján a Szabolcs Gabona Rt. egyedül szerez közvetlen irányítást, míg a Mátra Malom Rt. az összefonódás közvetett résztvevője.

  • 3)

    A Tpvt. 24. §-a alapján a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) engedélyét kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, feltéve, hogy az irányítás alá kerülő és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők együttes előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van. Az összefonódásban közvetlenül és közvetetten érintett vállalkozások előző évi nettó árbevétele alapján az összefonódás a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése, továbbá ugyanezen bekezdés b) pontja szerint is engedélyköteles. Az irányítás alá kerülő Szemesgabona Kft. termelőtevékenységet nem folytat, árbevétele ugyan nem éri el az engedélykérési küszöbszámot, ámde a vállalkozás 71,2%-os részvénytulajdonlással irányítást gyakorol a jelentős árbevétellel rendelkező Alföldi Gabonaipari Rt. (5201 Törökszentmiklós, Bethlen Gábor u. 47-49.) felett.

  • 4)

    A kérelmezők a Tpvt. 24.§-a alapján, a 23.§ (1) bekezdés b) pontjára, és a 23.§ (2) bekezdés a) és b) pontjaira hivatkozva kérték a GVH engedélyét az irányítási jog megszerzéséhez. A kérelmet 2002. június 20-án, példamutató gyorsasággal, a Tpvt. 24.§ (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt után 24 (huszonnégy) nappal nyújtották be. A hiánypótlás elrendelését követően, a hiányzó adatok pótlását a kérelmezők 2002. július 15-én teljesítették.

III.

Az összefonódás résztvevői és az érintett piacok

Szabolcs Gabona csoport

  • 5)

    A gabonaiparnak egyik jelentős szereplője, társasági formába 1993-ban alakult át a korábbi Szabolcs Megyei Gabonaforgalmi Vállalat általános jogutódjaként. A cégbíróság 1995. január 31-én jegyezte be. A társaság gazdasági tevékenysége felöleli a gabonakereskedelmet, a malomipari őrlemények gyártását és forgalmazását, és a takarmányipari termények gyártását és forgalmazását. A társaság, amelynek tulajdonosai kizárólag belföldi illetőségűek, számos - gabonaiparral összefüggő - vállalkozásban rendelkezik irányítást biztosító tulajdonrésszel. Kiegyensúlyozott, létrejötte óta nyereséges gazdálkodást folytat, hiteleit - késedelem nélkül - visszafizette. A vállalkozás saját tőkéje a bejegyzéstől számított hét év alatt 2,65-szörösére, több mint 2,6 milliárd forintra növekedett. Ugyanezen időszakban a befektetett eszközállomány 1,3 milliárd forinttal emelkedett.

  • 6)

    Az üzletrészvásárlás másik résztvevője, a Szabolcs Gabona Rt. csaknem kizárólagos (99,8%) tulajdonában levő Mátra Malom Rt. - versenyjogi értelmezésben az összefonódás közvetett résztvevője - termelő tevékenységet nem folytat, ingatlanok bérbeadásával foglalkozik. Az összefonódás további közvetett résztvevői a Szabolcs Gabona Rt. irányítása alatt: (A zárójelben szereplő százalékos értékek a tulajdoni részesedését mutatják.)

    • -

      Malomipari Ingatlanhasznosítási és Szolgáltató Rt.

      (4243 Téglás, Mártírok út 3.) Ingatlanbérbeadás. (100%)

    • -

      Tiszántúli Sertéstenyésztő Kft.

      (4474 Tiszabercel) Sertés- és pulykatenyésztés és értékesítés. (100%)

    • -

      Szabolcs Keményítő Ingatlanhasznosító és Kereskedelmi Kft.

      (4700 Mátészalka, Vágóháza 106/6.) Ingatlanbérbeadás. (100%)

    • -

      Mátészalkai Sütőipari Kft.

      (4700 Mátészalka, Árpád út 25.) Sütőipari termékek gyártása és megyei értékesítése. (99,5%)

    • -

      Szatmár Gabona Termelő és Szolgáltató Kht.

      (4700 Mátészalka, Vágóháza 106/4) Növénytermesztési szolgáltatás és vetőmag-értékesítés. (67,5%)

    • -

      Felső-Szabolcsi Térség- és Gazdaságfejlesztő Kht.

      (4400 Nyíregyháza, Simai út 6.) Közhasznú társaság, növénytermesztési szolgáltatás. A 2001. évben árbevétele nem volt. (100%)

    • -

      TAKEV Takarmányforgalmi Rt.

      (5553 Kondoros, Csabai u. 169.) (100%)

A Szemesgabona Kft.

  • 7)

    Az összefonódásban közvetlen részvevő vállalkozást a cégbíróságon 1994. szeptember 22-én jegyezték be. A vállalkozás fő tevékenysége az üzletviteli tanácsadás, termelő tevékenységet nem folytat. A társaság irányítást szerzett - az üzletrész 71,2%-ának tulajdonával - az összefonódás közvetett résztvevője az Alföldi Gabonaipari Rt. (a továbbiakban: Alföldi Gabona Rt.) felett. A gabona-feldolgozó ágazat egymilliárdos jegyzett tőkével rendelkező vállalkozását, az Alföldi Gabona Rt.-t 1994. január 28-án jegyezte be a cégbíróság. Az Alföldi Gabona Rt. tevékenysége kiterjed malomipari őrlemények előállítására, gabona-felvásárlásra, nagy- és kiskereskedelemre, továbbá tárolásra, raktározásra, szárításra.

Az érintett piacok

  • 8)

    Az összefonódás versenyre gyakorolt hatásainak vizsgálatánál a Versenytanács az érintett földrajzi piacnak a Magyar Köztársaság területét tekinti. Az érintett árupiac a magyarországi gabonapiac, és jelentőségénél fogva, elsődlegesen a búzafeldolgozás részpiaca. A gabonatermesztés és feldolgozás hagyományosan kiemelkedő szerepet tölt be a magyar agrárgazdaságban. Az ország földrajzi és klimatikus viszonyainak megfelelően a gabonatermelés és felhasználás súlya meghatározó a mezőgazdaság termelési értékében. A gabonaágazat - a közvetlen humán cél mellett - meghatározó az állattenyésztésben is. A jó minőségű kalászosokból (búza, rozs, árpa) emberi fogyasztású termékeket, míg kukoricából és a gyengébb minőségű kalászosokból állati fogyasztású termékeket állítanak elő. Ez utóbbi a gabonaágazaton belül takarmánygyártás néven különül el.

  • 9)

    A fontosabb gabonatermények (búza, rizs, kukorica, rozs, árpa, stb.) száma tíz alatt van. A legnagyobb mennyiségben termesztett gabonatermények a búza és a kukorica az előbbi alapvetően emberi étkezési célra, míg az utóbbi jórészt állati takarmány céljára. A gabonavertikum feldolgozási fázisában a különféle szemesgabona alapanyagként, a különféle őrlemények végtermékként jelennek meg. A gabona-feldolgozás megelőző fázisa a termesztés közel azonos körülmények között zajlik bármelyik hazai gabonafajta esetén: hasonló a technológia, a munkaeszközök, és a termények megjelenése is. A termények feldolgozása, őrlése, bár eltérő technikai színvonalon, azonos technológia szerint valósul meg, és azonosak a kiegészítő tevékenységek (tárolás, stb.) is.

  • 10)

    A gabona feldolgozására jellemző, hogy a vállalkozásokat hagyományosan búza őrlésére alapították, amely a termékstruktúra állandó és meghatározó eleme. A búzán kívüli gabonaféleségek és a belőlük gyártott termékek esetén már szakosodásra utaló eltérések mutatkoznak, amely mögött többnyire méretgazdaságossági megfontolások állnak. Az összefonódásban résztvevő vállalkozások döntően búzafeldolgozásból származó termékeket gyártanak: az Alföldi Gabona Rt. esetében jórészt emberi fogyasztási célra, míg a Szabolcs Gabona Rt. esetében jelentős az állati takarmány előállítása is, amelynek szintén a búza az egyik alapanyaga.

  • 11)

    A gabonafélék őrlése a nyugat-európai országokhoz hasonlóan, Magyarországon is alacsony jövedelmezőségű tevékenység. A malomipari szakágazat vállalkozásainak többsége veszteségekkel küszködik. A veszteséges vállalkozások általában megszabadulnak, kiárusítják a kiegészítő tevékenységeket. Ez főként a végtermékek piacát érinti (pl. a csomagolt liszt belföldi piaca), és elsősorban a kereskedelmi láncokkal való kapcsolatban mutatkozik meg.

  • 12)

    Magyarországon a piaci termelési tényezőnek számító malmok száma 140, és a gabona-feldolgozásban termelő tevékenységet folytató üzemek száma a száz is meghaladja. A malmok kapacitása és műszaki színvonala nagy szórást mutat, 25 tonnától 330 tonnáig terjed a 24 órás őrlőkapacitás. A malomipar összes kapacitása 10.500 tonna/nap, és ennek mintegy 40 %-át használják ki. Az Európai Unió élvonalát jellemző malom-méretnek és technológiai színvonalnak mindössze a két-három legnagyobb hazai malom felel meg. A magyar malmok zömmel hazai gyártású gépparkkal üzemelnek. Az egyetlen magyar malomgép-gyártó - az ÉLGÉP - csődje után a belőle alakult cégek csak évtizedes lemaradás után tudják folytatni a fejlesztéseket.

  • 13)

    A malomiparban napjainkra sokszereplős versenypiac alakult ki az utóbbi tíz évben lezajlott változások (vállalatok osztódása, új vállalkozások megjelenése) következtében. A malomiparban jelenleg mintegy 350 szervezet tevékenykedik. A teljes termelésben mintegy 20 vállalkozásnak van jelentősebb szerepe, az ágazat bruttó termelési értékének több mint kétharmad részét adják, és az országos tárolókapacitásnak kb. egyharmada van birtokukban. A szakágazatban viszonylag magas a hazai tulajdon aránya, a jegyzett tőkére vetítve mintegy 70 %-os, ami feltehetően az alacsony jövedelmezőség következménye. Rendkívüli méretű ugyanakkor a tulajdonosi összefonódás. A befektetők kisebb-nagyobb részeket vásároltak egymás cégeiben, és ez arra utal, hogy sokan stratégia nélkül kapcsolódtak az ágazatba. Ennek hatására a vállalkozások döntéshozatala nehézkessé vált. A malomipar homogén, frakcionált terméket állít elő viszonylag egyszerű technológiai folyamat során. A malmi berendezések specifikusak, nincs alternatív hasznosítási lehetőségük. A tevékenység erősen tőkeintenzív, ami magas be- és kilépési korlátot jelent a piacon. Az iparági alacsony jövedelmezőség és kapacitás kihasználatlanság viszonyai között nem várható, hogy tömegesen új szereplők lépnének piacra. A piacszerkezeti átalakulás meghatározója a jövőben, nagy valószínűséggel, a nagyvállalati szinten működő cégek fúziója, felvásárlási tevékenysége és különféle stratégiai együttműködése lesz. A helyi igényeket kielégítő kisvállalkozások, amelyek jórészt elavult, amortizált gépekkel és alacsony önköltséggel rendelkeznek, várhatóan nehezen lesznek kiszoríthatók a piacról. A közepes vállalkozások a tőkehiány és az alacsony kapacitás-kihasználtság miatt kiszolgáltatott helyzetben vannak.

  • 14)

    A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének adata szerint 2001 évben a búza felöntés (őrlésre előkészítés) 1.435.599 tonna volt. A Szabolcs Gabona Rt. és az Alföldi Gabona Rt. piaci részesedése ugyanebben az esztendőben rendre 5,4% és 5,6% volt. Összehasonlításul, a három legjelentősebb piaci szereplő részesedése kb. 10 % körüli. A piaci szereplők ilyen körülmények között a kereskedelmi partnerkapcsolataikat a távolság figyelembevételével alakítják. a gabona-feldolgozók is a hozzájuk közel eső termelőktől vásárolják a gabonát, és szintén a hozzájuk közel eső vevők számára értékesítik a lisztet és az egyéb őrleményt. Ezeknek a kvázi részpiacoknak azonban egyetlen ismérve a szállítás egyszerűsége. Ezekben a kapcsolatokban nincs kötöttség, bármelyik fél felmondhatja, a máshoz fordulás lehetősége hátrányos feltételek nélkül biztosított. Az ágazat egészét érintő kérdések, (árak alakulása, kereslet-kínálat aktuális állapota, szabályozás, tőzsde szerepe) országos szinten érvényesülnek. A Szabolcs Gabona Rt. és az Alföldi Gabona Rt. is az őrléshez szükséges alapanyagot lehetőség szerint a malmokhoz közeli területekről szerzi be. Az átvételi helyek a társaságok mindenkori malmai, illetve raktártelepei. A Szabolcs Gabona Rt. jellemző felvevő piaca Szabolcs Szatmár-Bereg megye és azzal határos területek. Az Alföldi Gabona Rt. jellemző felvevő piaca Jász-Nagykun-Szolnok megye.

  • 15)

    A Szabolcs Gabona Rt. lisztértékesítésének körülbelül 10-12 %-át kiszerelt, csomagolt formában hozza forgalomba. Az Alföldi Gabona Rt. lisztértékesítésének jelentős részét kb. 30 %-át csomagoltan, elsősorban lakossági célú felhasználásra gyártja. Ezzel ténylegesen résztvevői az országos piaci versenynek, mert termékeik a kereskedelem útján az ország bármely részébe eljutnak. A zsákos és ömlesztett liszt értékesítésénél már elsődlegesek a regionális kapcsolatok. Az értékesítési kapcsolatok hagyományokon és praktikus szempontokon alapulnak és a vevők árérzékenysége miatt nem nevezhetők stabilnak. Ezek a piacok az országos piac részeként és attól függve működnek, az eltérő megoldások a kapcsolatok megszűnését eredményeznék.

IV.

Az engedélyezés

  • 16)

    A Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a Tpvt. 67.§ (2) bekezdése alapján indított eljárásban az eljáró versenytanács engedélyezheti a vállalkozások összefonódását. A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy piacokon.

  • 17)

    Az azonos tevékenységet folytató irányításszerző és az irányítás alá kerülő vállalkozások esetében a Versenytanács az összefonódás un. horizontális hatását vizsgálja. Ha ugyanis az ugyanazon a piacon tevékenykedő, összefonódó vállalkozások egymással horizontális kapcsolatban vannak, azaz korábban egymás versenytársai voltak az adott piacon, akkor az összefonódással csökken a piaci szereplők száma, a piaci koncentráció megnövekszik, és a gazdasági verseny intenzitása csökken. Az egymással vertikális (vevő-eladó) viszonyban álló vállalkozások üzleti kapcsolatában az összefonódás következtében létrejövő változásnak is lehetnek káros hatásai a gazdasági versenyre.

  • 18)

    Az összefonódásban résztvevők üzleti tevékenységei horizontális kapcsolatban állnak egymással, az irányításszerzésből következtében a búzafeldolgozásban növekszik a piaci koncentráció, míg a többi tevékenység a termékportfolió-bővüléshez járul hozzá. Az irányításszerzés az összefonódott vállalkozásokat a tíz százalék körüli együttes piaci részesedés a vezető cégek közé emeli. A piacot jellemző verseny intenzitását, tekintettel a piaci szereplők számára, és a kapacitás-kihasználtságra, azonban nem befolyásolja. Továbbá, az összefonódással érintett vállalkozások között nincs vertikális kapcsolat.

  • 19)

    Tekintettel arra, hogy a kérelem szerinti összefonódásnak sem horizontális, sem vertikális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros hatásai a gazdasági versenyre, továbbá egyéb olyan körülményt sem tárt fel a vizsgálat, amely versenyaggályokra adhatna okot, a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71.§ (2) bekezdés szerinti vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

  • 20)

    A Versenytanács osztotta a vizsgálói indítványt abban a tekintetben is, hogy a jelen ügyben alkalmazható a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja, amely szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

  • 21)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 22)

    Az ügyfelek képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 23)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. augusztus 30.