Vj-93/2002/30

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a CD Hungary Ingatlanhasznosító, Forgalmazó és Szolgáltató Rt. (Budapest) ellen összefonódás engedélyezése iránti kérelem elmulasztása miatt indult eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Magyar Ingatlan Befektető Beruházó Forgalmazó és Fejlesztő Kft. a 2001. augusztus 23-án kötött Részvény Adásvételi Szerződéssel megvásárolta a CD Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Rt. jegyzett tőkéjének 99,99966 százalékát megtestesítő részvényt.

A Versenytanács kötelezi a CD Hungary Ingatlanhasznosító, Forgalmazó és Szolgáltató Rt-t, hogy a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül fizessen meg 2.000.000.- (azaz Kettőmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számla javára.

A határozat felülvizsgálatát a CD Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Rt. a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

Az eljárás megindítása

  • 1)

    A Gazdasági Versenyhivatal 2002. július 18-án a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (3) bekezdése alapján a Magyar Ingatlan Befektető Beruházó Forgalmazó és Fejlesztő Kft. (a továbbiakban: MIB Kft.) jogutódja, a CD Hungary Ingatlanhasznosító, Forgalmazó és Szolgáltató Rt. (a továbbiakban: CDH2 Rt.) ellen eljárást indított annak vizsgálatára, hogy a MIB Kft. elmulasztott-e engedélyt kérni a CD Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Rt. (a továbbiakban: CDH1 Rt.) részvényei többségének megszerzéséhez.

II.

A részvényvásárlás

  • 2)

    Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2001. április 10-én pályázatot hirdetett a CDH1 Rt. jegyzett tőkéjének 99,99966 százalékát megtestesítő részvény értékesítésére.

  • 3)

    Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (a továbbiakban: OTP Bank Rt.) többségi tulajdonában lévő két vállalkozás, az OTP Ingatlan Rt. (76 %) és a Bank Center No. 1. Kft. (24 %) 2001. április 12-én - a pályázaton való indulás céljára - megalapította a MIB Kft-t.

  • 4)

    A MIB Kft. által benyújtott pályázatot az ÁPV Rt. érvényesnek nyilvánította, és a bírálati szempontok alapján az ÁPV Rt. Igazgatóságának 368/2001. (VII. 26.) IG. számú döntése alapján a MIB Kft-t nyilvánította a pályázat nyertesének.

  • 5)

    A MIB Kft. a pályázat nyerteseként 2001. augusztus 23-án megkötött "Részvény Adásvételi Szerződés" keretében megvásárolta az ÁPV Rt-től a pályázat tárgyát képező részvényt.

  • 6)

    A részvényvásárlást megelőzően az OTP Bank Rt. - mint a MIB Kft. egyedüli közvetett irányítója - 2001. augusztus 22-én nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentette, hogy "a Részvény Adásvételi Szerződés útján megszerezni kívánt vagyon egy éven belül továbbértékesítésre kerül, és az OTP Bank Rt. ez idő alatt irányítási jogainak gyakorlása során a Tpvt. rendelkezéseinek keretei között fog eljárni."

  • 7)

    2002. április 19-én a MIB Kft. és a CDH1 Rt. Egyesülési Szerződés keretében megállapodtak abban, hogy összeolvadnak. Az összeolvadással létrejövő gazdasági társaság (a CDH2 Rt.) a MIB Kft. és a CDH1 Rt. általános jogutódjává vált.

III.

Az érintett vállalkozások

A CDH1 Rt.

  • 8)

    A CDH1 Rt. ingatlanok bérbeadásával, ezen belül is elsősorban a Magyarországra akkreditált diplomáciai testületek ellátásával (lakás és irodahelyiség bérbeadása, üzemeltetése) foglalkozik Budapest területén.

  • 9)

    A CDH1 Rt. 2000. évi nettó árbevétele 2,8 milliárd forint volt.

  • 10)

    Ezidőszerint Budapesten többszáz vállalkozás foglalkozik ingatlanok bérbeadásával. A CDH1 Rt. részesedése a budapesti ingatlan bérbeadási forgalomból valószínűsíthetően nem éri el az 1 százalékot.

Az OTP-csoport

  • 11)

    A MIB Kft-t kifejezetten a CDH1 Rt. megvásárlása céljából alapította az OTP Bank Rt. irányítása alá tartozó két vállalkozás. A MIB Kft. gazdasági tevékenységet nem végez, nettó árbevételt nem ért el.

  • 12)

    A MIB Kft. közvetett irányítója az OTP Bank Rt. a módosított 1996. évi CXII. törvény szerinti hitelintézet, melynek 2000. évi mérlegfőösszege 1.930 milliárd forint volt.

  • 13)

    Az OTP Bank Rt. és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: OTP-csoport) lakásbérbeadási tevékenységet csak annyiban végez, hogy a csoporthoz tartozó - megrendelésre lakásokat és irodákat építő - OTP Ingatlan Rt. a valamilyen oknál fogva nem értékesíthető ingatlanokat átmenetileg bérbeadja.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja

  • 14)

    Az eljárás alá vont CDH2 Rt. hivatkozott arra, hogy jogelődje a MIB Kft. (illetve annak közvetett irányítója az OTP Bank Rt.) kifejezetten az átmeneti tulajdonszerzés szándékával vásárolta meg a CDH1 Rt. részvényét, amely így a Tpvt. 25. § alapján nem minősül vállalkozások összefonódásának.

  • 15)

    A CDH2 Rt. a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően előbb azt jelezte, hogy értékesítése folyamatban van, majd - miután a Tpvt. 25. § szerinti egy éves határidő lejártáig az értékesítés szándékai ellenére nem valósult meg - hivatkozva az értékesítés számára fel nem róható okok miatti elmaradására kérte

    • -

      elsődlegesen a Tpvt. 25. § alapján az értékesítésre 2002. augusztus 23-ig nyitvaálló határidő meghosszabbítását;

    • -

      másodlagosan pedig a MIB Kft. CDH1 Rt. feletti közvetlen irányításszerzésének (mint vállalkozások összefonódásának) az engedélyezését.

  • 16)

    Az értékesítési határidő meghosszabbítása tekintetében a CDH2 Rt. - a továbbértékesítési szándék deklarálásán túlmenően - nem bizonyította, hogy az elidegenítés egy éven belül miért nem volt lehetséges. Az összefonódás engedélyezésére nézve a CDH2 Rt. hivatkozott arra, hogy a részvényvásárlásnak a fogyasztókra és a versenytársakra sem voltak kedvezőtlen hatásai - figyelemmel a CDH1 Rt-nek az ingatlan bérbeadási piacon meglévő minimális részesedésére, továbbá arra, hogy az OTP-csoport ezen a piacon lényegében nincs jelen.

V.

Az átmeneti irányításszerzés

  • 17)

    A Tpvt. 25. § alapján nem minősül összefonódásnak a hitelintézet átmeneti - legfeljebb egy éves - irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, és irányítási jogaikat nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolják. Ezt az időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül nem volt lehetséges.

  • 18)

    A CDH1 Rt. felett az 5) pont szerinti részvényvásárlással közvetlen irányítást szerző MIB Kft. nem tartozik bele abba a vállalkozáskörbe, amelyre a Tpvt. 25. § rendelkezései alkalmazhatók. Nem vitatható ugyanakkor, hogy a MIB Kft-t az OTP Bank Rt. (mely, mint hitelintézet beletartozik a Tpvt. 25. § szerinti vállalkozáskörbe) a tulajdonában lévő két vállalkozáson keresztül kifejezetten a CDH1 Rt. részvényeinek megvásárlása céljára (és kizárólag arra) hozta létre, amit jelez az is, hogy a MIB Kft. gazdasági tevékenységet nem végzett, nettó árbevételt nem ért el. Ez azonban a Versenytanács álláspontja szerint gazdasági (versenyjogi) szempontból csak akkor tenné a MIB Kft. irányításszerzését teljesen azonos hatásúvá azzal, mintha az OTP Bank Rt. szerzett volna irányítást a CDH1 Rt. felett, ha az OTP Bank Rt. a MIB Kft. közvetlen irányítója lenne. Az adott esetben nem ez a helyzet, mert az OTP Bank Rt. két többségi tulajdonában lévő vállalkozáson keresztül (közvetve) irányítja a MIB Kft-t, mely vállalkozások végeznek gazdasági tevékenységet, sőt egyikük (az OTP Ingatlan Rt.) az CDH1 Rt. tevékenységéhez kapcsolódó piacon van jelen.

  • 19)

    Mindezek alapján az 5) pont szerinti részvényvásárlás nem minősül a Tpvt. 25. § szerinti átmeneti irányításszerzésnek, mire tekintettel a Versenytanács érdemben nem foglalkozott azzal, hogy az egy éves határidőt meghosszabbítható-e vagy sem. Megjegyzi azonban, hogy a CDH2 Rt. semmiféle olyan tényt, körülményt nem terjesztett elő, amellyel bizonyította volna, hogy az elidegenítés egy éven belül nem volt lehetséges.

VI.

Az összefonódás engedélyezése

  • 20)

    A Tpvt. 77. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljáró versenytanács a Tpvt. 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárásban a vállalkozások összefonódását engedélyezheti, vagy ha az összefonódás nem lett volna engedélyezhető, akkor a Tpvt. 31. § alapján kötelezettségeket írhat elő a hatékony verseny helyreállítása érdekében.

  • 21)

    Az előzőek szerinti rendelkezések alapján - tekintettel arra, hogy a MIB Kft. a 2001. augusztus 23-i részvényvásárlással a CDH1 Rt. felett szerzett közvetlen irányítása a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül, melyhez az OTP-csoport és a CDH1 Rt. nettó árbevételi adatai alapján (Tpvt. 24. §) a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges - a Versenytanács azt vizsgálta, hogy a MIB Kft. és a CDH1 Rt. összefonódása engedélyezhető-e.

  • 22)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §) vagy annak jelentős részén.

  • 23)

    Az adott esetben figyelembevéve, hogy

    • -

      az irányítás alá kerülő CDH1 Rt. kizárólagos tevékenysége az ingatlan bérbeadás, mellyel több száz vállalkozás foglalkozik; továbbá

    • -

      az OTP-csoport ingatlan bérbeadással érdemben nem foglalkozik

a Versenytanács Tpvt. 77. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatában - egyezően a vizsgálónak a Tpvt. 71. § (2) bekezdés c) pontja alapján tett indítványával - az összefonódást a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján engedélyezni tervezi.

  • 24)

    Az összefonódás engedélyezése iránti kérelem elmulasztása miatt a Versenytanács nem látja indokoltnak bírság kiszabását (Tpvt. 79. §), figyelemmel arra is, hogy

    • -

      a lefolytatott vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely megkérdőjelezné az OTP Bank Rt. azon nyilatkozatát, miszerint a részvényvásárlás célja az egy éven belüli továbbértékesítés és az irányítási jogokat csak ennek céljából gyakorolják; továbbá

    • -

      a hitelintézethez kapcsolódó vállalkozásokkal kapcsolatos jogértelmezés (18. pont) a jelen eljárásban került először megfogalmazásra.

VII.

Az eljárási díj

  • 25)

    Összefonódás engedélyezése iránti kérelem elmulasztása miatt hivatalból indult eljárásokra a Tpvt. nem tartalmaz tételes eljárási határidőt, így érvényesül a Tpvt. 63. § (1) bekezdése, mely szerint az ügyek alapos vizsgálatáról és ésszerű időn belül történő befejezéséről hivatalból kell gondoskodni. Hivatalból indult eljárásoknál az információhiány és az eljárás alá vont vállalkozás esetleges ellenérdekeltsége miatt nem lehet a rövidebb összefonódás-engedélyezési határidőket analógiaként figyelembe venni. Azon időponttól kezdve azonban amikortól az eljárás alá vont vállalkozás információ adásával olyan helyzetbe hozza a Gazdasági Versenyhivatalt, mintha egy teljes (hiánypótlást nem igénylő) engedélyezés iránti kérelmet nyújtott volna be, az ésszerű eljárási határidő számításához analógiaként irányadók lehetnek a Tpvt. 63. § (3) bekezdése a) -b) pontjaiban foglalt határidők, azzal azonban, hogy azok esetleges túllépése esetén értelemszerűen nem alkalmazható a Tpvt. 64. § (Vj-197/2001.).

  • 26)

    Az eljárási díj tekintetében a Tpvt. 62. § (2) bekezdése, az (1) bekezdés szerinti - a kérelemre indult eljárás esetén fizetendő - díjra hivatkozik vissza. Az összefonódás engedélyezési kérelemre folyó eljárás esetén fizetendő eljárási díj mértékét a Tpvt. ugyan közvetlenül az eljárási határidővel kapcsolja össze. Tartalmilag azonban az eljárási díj mértéke az engedélyezés nyilvánvalóságával áll összefüggésben. Ha ugyanis az ügylet megítélése egyszerű (a szükséges információk rendelkezésre állnak, és azok alapján nyilvánvalóan nincsenek káros versenyhatások), vagyis a döntés viszonylag rövid (45 napos) határidővel meghozható az egyben azt is jelenti, hogy az elbírálás munkaigénye olyan mértékű, amivel az alacsonyabb eljárási díj áll arányban. Ebből kiindulva a Versenytanács - tekintettel arra, hogy a CDH2 Rt. az eljárás során beadta a kérelem elbírálásához szükséges adatokat, és arra, hogy az összefonódás nyilvánvalóan nem hozott létre, nem erősített meg gazdasági erőfölényes helyzetet - a Tpvt. 62. § (2) bekezdés szerinti eljárási díjat a Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjához kapcsolt kettőmillió forintos összegben határozta meg.

VIII.

Eljárási kérdések

  • 27)

    Az eljárás alá vont CDH2 Rt. kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 28)

    A CDH2 Rt-t megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. október 8.