Gazdasági Versenyhivatal

Vj-158/2002/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett a Slovnaft a.s. - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

• 1)

  A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. irányítást szerezzen a Slovnaft a.s. felett.

• 2)

  A Versenytanács kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további nyolcmillió forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú versenyfelügyeleti eljárási díjbevételi számla javára.

• 3)

  A határozat felülvizsgálatát a kérelmező - továbbá az 1) pont tekintetében a Slovnaft a.s. - a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1)

  A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (a továbbiakban: MOL Rt.) 2000. március 31-én Részvényesi Szerződést, valamint Részvényvásárlási és Jegyzési Szerződést kötött a szlovákiai Slovnaft a.s. (a továbbiakban: Slovnaft) irányító részvényeseivel, a Slovintegra a.s. és a Slovbena a.s. (a továbbiakban együtt: S&S) szlovákiai gazdasági társaságokkal. A szerződések értelmében a MOL Rt. jogosulttá vált a Slovnaft részvényei 36,2 százalékának alaptőke-emelés, illetve adásvétel útján történő megszerzésére, továbbá vételi opciót szerzett a Slovnaft részvényei 51 százalékára vonatkozóan.

• 2)

  Az 1) pont szerinti vételi opció alapján a MOL Rt. a 2002. november 23-án kötött Részvényvásárlási Szerződéssel (továbbiakban: Szerződés) megvásárolta az S&S valamennyi Slovnaft-ban meglévő, összesen a Slovnaft alaptőkéjének 31,6 százalékát képviselő részvényét.

• 3)

  A kérelmező MOL Rt. a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján benyújtott kérelmében:

• • a)

    elsődlegesen hivatkozott arra, hogy a Slovnaft részvényei többségének MOL Rt. általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem minősül vállalkozások összefonódásának, mert a MOL Rt. az 1) pont szerinti - a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által engedélyezett (Vj-70/2000.) - tranzakció révén a Slovnaft-nak az S&S-el közös irányítójává vált, mire tekintettel - álláspontja szerint - a MOL Rt. és a Slovnaft egymástól nem független vállalkozásnak minősülnek;

• • b)

    másodlagosan kérte a 2) pont szerinti részvényvásárlás - melynek révén a MOL Rt. megszerzi a Slovnaft részvényeinek több, mint ötven százalékát - engedélyezését.

• 4)

  A másodlagos kérelem tekintetében hivatkozott arra, hogy az engedélyezni kért tranzakció alapvetően az irányítás mértékében eredményez változást, a tartalmában nem, hiszen a MOL Rt. 2000. évben történt (közös) irányításszerzése óta stratégiai befektetője a Slovnaft-nak, és ez a helyzet a jelen kérelem szerinti többlet tulajdonszerzés következtében alapvetően nem módosul. Ennek eredményeként a korábbi GVH engedély alapjául szolgáló helyzet lényegében nem változott, az akkori piacelemzés alapján tett megállapítások ma is igazak, és a jelenlegi tranzakció a kérelmező és versenytársainak piaci helyzetét érdemben nem befolyásolja. A korábbi engedélyezési eljáráshoz képest a MOL Rt. helyzetében annyiban következett be változás, hogy a GVH engedélyével tényleges irányítást szerzett a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (a továbbiakban: TVK) felett (Vj-100/2001.), amelynek ugyan szintén vannak a Slovnaft-tal átfedő termékei (polietilén, polipropilén), azonban a Slovnaft magyarországi piaci részesedése ezekből elenyésző (1-2 %), és a jelentős mennyiségű import mindkét érintett termék vonatkozásában erős versenyhelyzetet eredményez. Mindezek alapján kérte az engedély megadását a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján, mert - álláspontja szerint - az irányításszerzés nem hoz létre, illetve nem erősít meg erőfölényt az érintett piacon oly módon, hogy az akadályozná a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését.

II.

Az érintett vállalkozások

A Slovnaft-csoport

• 5)

  A Slovnaft és az általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Slovnaft csoport) meghatározó tevékenysége a kőolaj-feldolgozás. Pozsonyban levő finomítójának kőolaj-feldolgozó kapacitása 5,4 millió tonna/év. A Slovnaft-csoport a kőolaj-feldolgozóipari termékek mellett polietilént, polipropilént és egyéb vegyi termékeket is gyárt.

• 6)

  Termelő és nagykereskedelmi tevékenysége mellett a Slovnaft-csoport Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Ukrajnában üzemanyagtöltő állomásokkal rendelkezik.

• 7)

  A Slovnaft-csoport által a Magyar Köztársaság területén 2001. évben elért nettó árbevételt - főbb termékcsoportonként - az 1. táblázat mutatja be.

  1. táblázat

  A Slovnaft-csoport magyarországi értékesítése

  (2001. év)

• 8)

  A Slovnaft-csoport Magyarországon üzemanyagtöltő állomással nem rendelkezik, üzemanyagot nagyobb részben viszonteladók, kisebb részben nagyfelhasználók részére értékesít. A Slovnafttól vásárolt üzemanyag túlnyomó része Magyarország észak-nyugati részén kerül értékesítésre.

A MOL-csoport

• 9)

  A MOL Rt. és az általa közvetlenül vagy (más vállalkozáson keresztül) közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: MOL-csoport) 2001. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 1303 milliárd forint volt.

• 10)

  A MOL-csoport meghatározó tevékenysége az alábbi területekre terjed ki:

• • -

    kőolaj, földgáz és gáztermékek kutatása és termelése;

• • -

    kőolaj-feldolgozás, -szállítás és -tárolás;

• • -

    kőolajtermékek szállítása, tárolása, nagy- és kiskereskedelme;

• • -

    földgáz és egyéb gáztermékek importja, szállítása, tárolása és nagykereskedelme, továbbá

• • -

    olefinek (etilén, propilén) és poliolefinek (polietilén és polipropilén) gyártása és értékesítése.

• 11)

  A MOL-csoport Magyarország területén három kőolajfinomítóval rendelkezik, amelyek közül:

• • -

    a Százhalombattán lévő Dunai Kőolajfinomító a legnagyobb: lepárlási kapacitása 8,3 millió tonna/év;

• • -

    a Tiszai Kőolajfinomító (Tiszaújváros) gázolaj-kénmentesítési és motorbenzin-keverési tevékenységet végez;

• • -

    a Zalai Finomító a környékén kitermelt kőolajat dolgozza fel bitumenné.

• 12)

  2001. évben a MOL-csoport összesen 6,8 millió tonna kőolajat dolgozott fel. A feldolgozott mennyiségből egy millió tonna volt a MOL-csoport által Magyarország területén kitermelt kőolaj. A fennmaradó rész importból a "Barátság I" és a "Barátság II" kőolajvezetékeken érkezett az országba (elvileg az "Adria vezetéken" is lehet kőolajat behozni, az azonban a jelenlegi feltételek mellett gazdaságtalan). A kőolaj import részben hosszú távú szerződéseken, részben azonnali (spot) vásárlásokon alapul, a Brent kőolaj jegyzésárához kötött mindenkori világpiaci áron. A hazai kőolaj kitermelés költsége nem éri el a világpiaci árat, azt 12 százalék bányajáradék terheli.

• 13)

  A MOL-csoport az előállított kőolaj-feldolgozóipari termékeket

• • -

    nagyobb részt belföldön értékesíti: nagy felhasználók és viszonteladók részére, továbbá saját töltőállomásain közvetlenül a fogyasztóknak;

• • -

    kisebb részét pedig exportálja.

• 14)

  A MOL-csoport Magyarországon kívül, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szlovéniában is rendelkezik üzemanyagtöltő állomásokkal.

• 15)

  A MOL-csoporthoz tartozó TVK Magyarország legnagyobb vegyipari vállalkozása, amelynek meghatározó tevékenysége a kőolajfeldolgozás során keletkező vegyipari benzinből és vegyipari gázolajból olefinek (etilén, propilén és egyéb olefinek) előállítása, illetve azok tovább-feldolgozásával poliolefinek (kis-, közepes- és nagy sűrűségű polietilén, valamint polipropilén) gyártása és értékesítése.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

• 16)

  A Slovnaft- és a MOL-csoport azonos gazdasági tevékenysége a kőolaj-feldolgozás és kereskedelem, valamint a poliolefinek gyártása és forgalmazása. A két vállalkozáscsoport további tevékenységei (a MOL esetében a gázüzletág; a Slovnaft tekintetében az egyéb vegyipari termékek gyártása) között nincs átfedés, és ezen tevékenységek tekintetében vertikális (vevő-eladói) kapcsolat sincs a két vállalkozás-csoport között.

• 17)

  A Slovnaft- és a MOL-csoport részesedését a főbb kőolaj-feldolgozóipari termékek és a poliolefinek magyarországi forgalmából a 2. táblázat mutatja be.

  2. táblázat

  A Slovnaft- és a MOL-csoport részesedése a kőolaj-feldolgozóipari
  és a poliolefin termékek 2001. évi magyarországi forgalmából

Kőolajfeldolgozás és -nagykereskedelem

• 18)

  Magyarországon kőolaj-feldolgozással kizárólag a MOL-csoport foglalkozik. A MOL-csoport kőolaj-feldolgozó (finomító) kapacitása a lepárlás tekintetében mintegy 85 százalékban van kihasználva, a kiegészítő (kénmentesítő-, alkiláló-, reformáló-) üzemek kapacitáskihasználása azonban gyakorlatilag teljes.

• 19)

  A kőolaj importja engedélymentes (liberalizált), ahhoz vám és más pénzügyi teher nem járul. Ennek ellenére nincs reális esélye további kőolaj-feldolgozó vállalkozás piacra lépésének, mert

• • -

    új finomító építése gazdaságossági szempontból teljesen kizárt;

• • -

    az importált kőolaj szállítására és bérfeldolgozására pedig gyakorlatilag csak a versenytárs MOL Rt. eszközeinek igénybevételével lenne mód, a hozzáférés azonban egyrészt nincs szabályozva, másrészt a MOL Rt-nek nincsenek érdemleges szabad termelési kapacitásai.

• 20)

  A kőolaj-feldolgozóipari termékek importja szintén liberalizált, vám- és egyéb pénzügyi-tehermentes. Az importáló vállalkozásnak a nagykereskedelmi tevékenység folytatásához jövedéki engedélyt kell beszerezni, továbbá a tárolók és logisztikai létesítmények üzemeltetéséhez környezetvédelmi és vízügyi engedélyek szükségesek.

• 21)

  Az üzemanyagok (benzin, gázolaj) és a fűtőolajok esetében az importot korlátozza, hogy azokat - reális, a világpiaci kőolajáron alapuló előállítási költségeket feltételezve - tankautóban legfeljebb 200-250 kilométer sugarú környezetben célszerű szállítani. Ebből is adódóan érdemi mennyiségű import - a Slovnaft-on kívül - tartósan csupán az osztrák nemzeti olajtársaság (OMV) 10 millió tonna/év kapacitású schwechati finomítójából érkezik az országba. Az OMV - schwechati finomítójának magyar határhoz közeli elhelyezkedése következtében - kedvező versenyhelyzetben van Magyarország nyugati felében, mivel közvetlen tankautós szállítással egészen a Duna vonaláig eljuthatnak, közbenső tárolási költség felmerülése nélkül. Így az OMV - miközben magyarországi kúthálózatának üzemanyag ellátását nagyobb részben a MOL-csoport révén biztosítja - szinte valamennyi jelentős üzemanyag-kiskereskedelmi vállalkozás részére szállít. A versenyképességét jelentősen erősítette a 2001. áprilisában működésbe lépett, többségi tulajdonában levő csepeli üzemanyagtároló, ahová uszályon érkeznek be az üzemanyag szállítmányok. A csepeli üzemanyagtárolót üzemeltető vállalkozásban (Dunatár Kft.) kisebbségi tulajdonos - a Magyarországon üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenységet végző - Schell és Aral, amelyek ennek révén részben függetleníteni tudják üzemanyag beszerzéseiket a MOL-csoporttól.

• 22)

  Az előzőeken túlmenően csehországi, németországi és belorussziai finomítókból érkezik be még üzemanyag a magyar piacra. Ezen és más a régióban tevékenykedő finomítók számára több - az utóbbi években épült - a MOL-csoporttól független tároló áll rendelkezésre Magyarország területén, és folyamatban van újabb tárolók kiépítése is.

• 23)

  Finomítói szinten a MOL lehetséges versenytársai a romániai Petrom, a szerbiai Beopetrol, a horvátországi INA. Ezek a vállalkozások jelenleg nem, vagy csak viszonylag kisebb mennyiségben képesek a magyarországi szabványoknak megfelelő termékek előállítására. Privatizációjuk azonban folyamatban van, melynek eredményeként ezekben a vállalkozásokban olyan jelentős stratégia befektetők megjelenése valószínűsíthető, akik az egész régióban erősíteni fogják a versenyt. Jelenleg a Közép-kelet-európai régió (Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Horvátország, Szlovénia) összes üzemanyag-előállító kapacitásból a MOL-csoport 11-12 százalékot, míg a Slovnaft mintegy 9 százalékot birtokol.

• 24)

  A nagyobb értékű speciális benzinek és az aromás vegyületek (toluol, xilol, ortoxilol) esetében a gazdaságos szállítási távolság 500-800 kilométer, ami már nem képezi érdemi akadályát a távolabbról (gyakorlatilag egész Európából) származó importnak.

Az üzemanyag kiskereskedelem

• 25)

  A MOL-csoport az általa gyártott üzemanyagok egy részét nem értékesíti csoporton kívülre nagykereskedelmi áron, hanem saját kúthálózatán keresztül - mint kiskereskedő - hozza forgalomba.

• 26)

  A magyarországi üzemanyag kiskereskedelem piacán ezidő szerint szinte valamennyi nagy nemzetközi olajtársaság jelen van. Fokozatos térnyerésük ellenére az üzemanyag kiskereskedelem legnagyobb szereplője még mindig a MOL-csoport. A főbb piaci szereplők részesedését a 2001. évi üzemanyag kiskereskedelmi forgalomból a 3. táblázat mutatja be.

  3. táblázat

  Az egyes vállalkozások részesedése a 2001. évi magyarországi
  üzemanyag kiskereskedelmi forgalomból

A poliolefinek

• 27)

  A poliolefinek esetében a TVK az egyetlen hazai gyártó, azonban a poliolefinek (akár zsákosan, akár ömlesztve) technikailag könnyen szállíthatók. Ennek megfelelően a TVK jelentős mennyiségű - összes termelésének több mint felét kitevő - exportot bonyolított le poliolefinekből. Vevői között Európa gyakorlatilag valamennyi országa megtalálható, de viszonylag jelentős mennyiséget szállít Észak-Afrikába is.

• 28)

  Poliolefinekből számottevő az import is, amely a hazai felhasználás mintegy 30 százalékát biztosítja. Az import (amelynek nagyobb része Nyugat-Európából, kisebb része pedig Kelet-Európából származik) adminisztratív kötöttségektől (engedélyezés, kontingens) mentes, és az importot vám sem terheli.

• 29)

  A TVK poliolefingyártó kapacitása Kelet-európai viszonylatban jelentősnek tekinthető. A közepes- és a nagy sűrűségű polietilén, valamint a polipropilén esetében a kapacitásokból 20-25 százalék a TVK részesedése, míg a kissűrűségű polietilén kapacitásokból 5-10 százalék közötti mértékben részesedik. Európa egészét tekintve azonban a kapacitásokból való részesedése egyetlen termék esetében sem éri el az 5 százalékot.

• 30)

  Polietilénből és polipropilénből egyaránt a magyarországi felhasználás kevesebb, mint 2 százaléka származott a Slovnaft-tól.

• 31)

  A Slovnaft-csoport rendelkezésére álló termelőkapacitás

• • -

    a polietilén esetében a teljes európai kapacitás kb. 2 százaléka, ezen belül a Kelet-Európában meglévő kapacitások 8-9 százaléka;

• • -

    a polipropilén esetében az európai kapacitáshoz képest nem éri el az 1 százalékot, míg Kelet-Európára nézve részesedése valamivel több, mint 5 százalék.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 32)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b.) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez további egy tőle független vállalkozás felett. Az irányítási jog - egyebek mellett - alapulhat a többségi szavazati jogot biztosító részvényeken (Tpvt. 23. § (2) bekezdés a. pont).

Az összefonódás jellege

• 33)

  A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint - tekintettel arra is, hogy a Tpvt. 23. § (2) bekezdés b) pontja különálló irányítási formaként megkülönbözteti egymástól az egyedüli és közös irányítást - összefonódásnak minősül a közös irányításnak a korábbi közös irányítók egyikének egyedüli irányításává történő átalakítása (Elvi Állásfoglalások 82., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 4, szám).

• 34)

  Az adott esetben nem vitatható, hogy a MOL Rt. - mint korábbi közös irányító - a részvények több, mint ötven (66,7) százalékának megszerzésével egyedüli irányítást szerzett a Slovnaft felett.

• 35)

  Az irányítás megszerzése azonban csak akkor minősül vállalkozások összefonódásának, ha az irányítás az annak megszerzőjétől független vállalkozás felett történik. Ezért a Versenytanács elsőként a kérelmező azon hivatkozását értékelte, mely szerint a MOL Rt. és a Slovnaft egymástól nem független vállalkozásnak minősülnek arra tekintettel, hogy a MOL Rt. a Slovnaft közös irányítóinak egyike.

• 36)

  A Tpvt. 15. § (1) bekezdése szerint nem függetlenek a vállalkozások, ha a Tpvt. 23. § (2) és (3) bekezdése szerint

• • a)

    az egyik a másikat irányítja, vagy

• • b)

    azokat ugyanaz a vállalkozás irányítja vagy ugyanazok a vállalkozások közösen irányítják.

• 37)

  A Tpvt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában kétségkívül jelző nélkül szerepel az "irányítás" fogalom. A Versenytanács álláspontja szerint azonban a 15. § (1) bekezdés egészének összefüggésrendszerében a jelző nélkül használt "irányítás" fogalom az "egyedüli irányítás" tartalmat takarja. Ezt támasztja alá az is, hogy a Tpvt. 15. § (1) bekezdés b) pontja, amikor a közös irányításra vonatkozóan rendelkezik, akkor azt külön is rögzíti, ezáltal különböztetve meg azt az egyedüli irányítás esetétől, amelyet a b) pont szintén az "egyedüli" jelző külön említése nélkül tartalmaz.

• 38)

  Mindezek alapján a Slovnaft részvényei több, mint ötven százalékának MOL Rt. általi megszerzése - a Versenytanács álláspontja szerint - vállalkozások összefonódásának minősül.

• 39)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy az előzőek szerinti jogértelmezés - melyet a nemzetközi versenyjogi gyakorlat is következetesen érvényesít - igazodik a gazdasági élet realitásaihoz is. Nevezetesen ahhoz, hogy csak az egy gazdasági egységet (vállalkozás-csoportot) alkotó vállalkozások közötti tranzakciók semlegesek a gazdasági verseny szempontjából. Egy vállalkozás pedig kizárólag akkor tartozik adott vállalkozás-csoporthoz, ha nincs olyan irányítója/tulajdonosa, amely a csoporttól független, és képes a vállalkozás döntéseire - a közös irányítás lényegét jelentő vétójogai révén - befolyást gyakorolni. Mindez másoldalról azt jelenti, hogy a közös irányítás megszűnése azzal jár, hogy az egyedüli irányítást megszerző vállalkozásnak utóbb már nem kell tekintettel lennie korábbi irányító társára, ami tartós változást eredményezhet az érintett vállalkozások (adott esetben a MOL Rt. és a Slovnaft) egymáshoz fűződő kapcsolataiban. Ebben az összefüggésben utal a Versenytanács arra is, hogy a MOL Rt. és az S&S Slovnaft feletti közös irányítás szerzésének engedélyezésekor, ha nem is ügydöntő súllyal, de figyelembe vette azt, hogy "az S&S vétójogaira tekintettel a Slovnaft nem válik a MOL-csoport tagjává, és így - ha a jelenlegihez képest korlátozottan is, de - fennmaradhat bizonyos mértékű verseny a MOL- és a Slovnaft-csoport között." (lásd Vj-70/2000. számú határozat 54. pont.)

A területi hatály

• 40)

  A kérelem szerinti összefonódásra (jóllehet az nem a Magyar Köztársaság területén jön létre) a Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed, hiszen az összefonódás hatása - a Slovnaft Magyarországra irányuló exportja következtében - érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén.

Az árbevételi küszöb értékek

• 41)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a MOL- és a Slovnaft-csoport) 2001. évi együttes - a Tpvt. 27. § alapján számított - nettó árbevétele (1325,8 milliárd forint) meghaladta a tíz milliárd forintot, továbbá az irányítás alá kerülő Slovnaft 2001. évi - a Magyar Köztársaság területén elért (Tpvt. 27. § (2) bekezdés) - nettó árbevétele (22,8 milliárd forint) 500 millió forint felett volt, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

V.

Az engedélyezés

• 42)

  A Tpvt. 30. § (1) bekezdése alapján az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §) vagy annak jelentős részén.

• 43)

  Az összefonódással érintett piacoknak azok az áru és földrajzi terület kombinációk minősülnek, amelyeken az összefonódással érintett vállalkozások jelen vannak. Ezek közül a versenyhelyzetnek az összefonódás következtében bekövetkező változása szempontjából azok bírnak jelentőséggel, amelyeken az összefonódással érintett két vállalkozás csoport mindegyike jelen van

• • -

    akár egymás (lehetséges) versenytársaként,

• • -

    akár egymás (lehetséges) üzleti partnereként.

• 44)

  Áru szempontjából a 43) pontban foglaltak szerinti piacnak minősül a kőolaj-feldolgozóipari termékek és a poliolefinek piaca.

Versenyhatások főbb árucsoportonként

• 45)

  A Slovnaft Magyarország területén kőolaj-feldolgozóipari termék kiskereskedelemmel nem foglalkozik, ezért az előzőek alapján a kiskereskedelmi fázisban az összefonódásnak a magyar piacon nincsenek érdemi versenyhatásai. Pontosabban: csak annyiban lehetnek, amennyiben a MOL Rt. egyidejűleg nagykereskedő és kiskereskedő is, s így nagykereskedelmi pozíciójának változása kihatással lehet a kiskereskedelmi piacra is. A szlovákiai kiskereskedelmi piacra természetesen lehetnek hatásai az összefonódásnak, hiszen a MOL-csoport ott is rendelkezik töltőállomásokkal, ennek értékelése azonban a jelen eljárás szempontjából nem bír jelentőséggel.

• 46)

  A kőolaj-feldolgozóipari termékek nagykereskedelme tekintetében a Slovnaft - az OMV mellett - a MOL-csoport egyetlen érdemi magyarországi versenytársa: a termékek többsége esetében tíz százalékot megközelítő, a speciális benzinek esetében azt meg is haladó piaci részesedéssel (lásd: 2. táblázat).

• 47)

  Az aromás vegyületek (Toluol, Xilol) és a speciális benzinek tekintetében a Versenytanács álláspontja szerint - figyelemmel ezen termékek liberalizált, és gyakorlatilag egész Európára kiterjedően gazdaságos importjára - az összefonódás a gazdasági verseny szempontjából nem hordoz magában veszélyeket.

• 48)

  Az üzemanyagok (a benzin és a gázolaj) magyarországi nagykereskedelmi piacán a MOL Rt-n és a Slovnaft-on kívül - csakúgy, mint 2000. évben, amikor a MOL Rt. az S&S-el közösen irányítást szerzett a Slovnaft felett - kizárólag az OMV tekinthető jelentős versenytársnak. A közös irányítás megszerzését engedélyező Vj70/2000. számú határozatában a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az üzemanyagok nagykereskedelmi piacán az akkori piaci körülmények között az összefonódás ugyan erősíti a MOL-csoport gazdasági erőfölényes helyzetét, annak azonban - elsősorban az OMV piaci jelenlétére tekintettel - nem valószínűsíthető érdemleges hatása a versenyhelyzetre, és ezen keresztül a MOL-csoport üzemanyag ár- és üzletpolitikájára. Hosszabb távon pedig - a versenyképes importálási lehetőségek fokozatos bővülésével - reálisan lehet számolni a versenyhelyzet olyan változásával, amelyben az összefonódás csekély mértékű hátrányos hatásai tovább mérséklődnek, sőt a jövőbeni - egyre inkább a közép-kelet európai térség egészére kiterjedő - verseny szempontjából az összefonódás előnyeként értékelhető a MOL-csoport piaci pozíciójának erősödése. (lásd Vj-70/2000. számú határozat 48-57. pontok).

• 49)

  A 2000. évi piaci körülmények egyértelműen az előzőekben említett irányba mozdultak el:

• • -

    egyrészről erősödött az OMV magyarországi pozíciója a csepeli üzemanyag-tároló tulajdonjogának megszerzése révén (lásd 21. pont);

• • -

    másrészről tovább nőttek az esélyei annak, hogy a környező országbeli kőolaj-finomítók a MOL-Slovnaft tényleges versenytársaivá válnak a magyar piacot érintően (lásd 23. pont).

• 50)

  A közös irányítás 2000. évi megszerzésekor fennálló körülményekhez képest lényeges változásnak tekinthető az is, hogy a MOL Rt. 2001. év során tényleges irányítást szerzett a TVK felett, melyet a Versenytanács Vj-100/2001. számú határozatával engedélyezett.

• 51)

  A Versenytanács a Vj-100/2001. számú eljárásban figyelemmel volt arra, hogy a MOL Rt. más vállalkozással közösen irányítja a Slovnaft-csoportot, amely poliolefineket importál Magyarországra. E körülmény értékelésénél a Versenytanács abból indult ki, hogy a MOL Rt. a Slovnaft-csoport piaci magatartására bizonyos mértékig nyilvánvalóan hatással tud lenni, így lehetnek káros versenyhatásai annak a ténynek, hogy a TVK mellett a Slovnaft-csoport is jelen van a magyarországi poliolefin piacon. A Slovnaft-csoportnak a poliolefinek tekintetében a magyarországi felhasználás 40 százalékát kitevő importból való 1-2 százalék közötti mértékű részesedését azonban önmagában sem ítélte olyannak, amely érdemi versenyaggályokat rejtene magában. Emellett a Versenytanács azt is értékelte, hogy - figyelemmel a magyar külkereskedelemben ténylegesen kialakult helyzetre is (a magyar export és import is kiterjed Európa egész területére) - a poliolefinek tekintetében földrajzi piacnak Európa egésze tekinthető. Európára, mint földrajzi piacra nézve pedig a TVK-nak és a Slovnaft-csoportnak a poliolefin kapacitások tekintetében meglévő együttesen 5 százalék körüli részesedése alapján semmiképpen sem valószínűsíthetők káros versenyhatásai az összefonódásnak, és az Európánál szűkebb Kelet-Európára nézve is csak a polipropilén esetében tekinthető viszonylag magasnak - de versenyaggályokra alapot még nem adónak - a TVK és a Slovnaft-csoport együttes (25-30 százaléka közötti), a kapacitások alapján számított piaci részesedése (lásd Vj-100/2001. számú határozat 63-68. pont).

• 52)

  A 2001. évi - a Vj-100/2001. számú határozat alapjául szolgáló - piaci feltételekben, illetve a TVK és a Slovnaft-csoport piaci helyzetében érdemi változás azóta nem történt, ezért a poliolefinek tekintetében a MOL Rt. Slovnaft feletti egyedüli irányításszerzésének sem valószínűsíthetők káros versenyhatásai.

A döntés

• 53)

  Összegezve a Versenytanács megállapította, hogy a Vj-70/2000. és a Vj-100/2001. számú határozataiban részletesen feltárt piaci körülményekben nem történtek olyan változások, amelyek a MOL-csoport gazdasági erőfölényes helyzetének erősödése irányába mutatnak. Ebből következőleg az üzemanyagokon kívüli kőolajfeldolgozóipari termékek és a poliolefinek esetében a MOL-csoport az összefonódást követően sem kerül gazdasági erőfölényes helyzetbe, és a magyarországi üzemanyag-kiskereskedelem tekintetében sem történik hátrányos változás a versenyhelyzetben.

• 54)

  A Versenytanácsnak ezért azt kellett értékelnie, hogy az egyedüli irányításra való áttérés az üzemanyag nagykereskedelem területén erősíti-e versenyaggályokra alapot adó mértékben a MOL Rt. gazdasági erőfölényes helyzetét. Etekintetben a Versenytanács abból indult ki, hogy a Vj-70/2000. számú határozatában a MOL-csoport gazdasági erőfölényét gyengítő körülményként értékelte azt, hogy a MOL Rt. nem egyedüli, hanem az S&S-el közös irányítást szerzett a Slovnaft felett, amiből következőleg az egyedüli irányításra történő áttérés - önmagában tekintve - járhat a MOL-csoport gazdasági erőfölényes helyzetének bizonyos mérvű erősödésével. A Versenytanács álláspontja szerint azonban egyrészt - figyelemmel az S&S pénzügyi befektetői jellegére - az erőfölény erősödése nem túl jelentős, másrészt a piaci helyzetben 2000. óta bekövetkezett változások egyértelműen a MOL-csoport gazdasági erőfölényének gyengülése irányába mutatnak. Ezért az egyedüli irányításra történő áttérést követően nem valószínűsíthető, hogy a gazdasági verseny szempontjából hátrányosabb helyzet alakul ki, mint amelynek feltételezése mellett a GVH Vj-70/2000. számú határozatában a MOL Rt. közös irányítás szerzését engedélyezte.

• 55)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 30. § (1) bekezdése alapján - a Tpvt.77. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti határozatában engedélyezte, hogy a MOL Rt. egyedüli irányítást szerezzen a Slovnaft felett.

• 56)

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja értelmében az összefonódás engedélyezési kérelmek elbírálásakor az érdemi határozatot 45 (illetve az elintézési határidőnek a Tpvt. 63. § (5) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén: 105) napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg, mely esetben az eljárási díj a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján kétmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 57)

  Miután a Versenytanács határozatát a Tpvt. 30. § (1) bekezdése alapján hozta meg, ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

VI.

Eljárási kérdések

• 58)

  A kérelmező MOL Rt., továbbá azon ügyfél, amelyekre a kérelem vonatkozik (Slovnaft) képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 59)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. január 21.