Gazdasági Versenyhivatal

Vj-137/2002/33

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Electro World Magyarország Kft. (Budaörs) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont jogsértést követett el, amikor a fogyasztókat nem tájékoztatta arról, hogy megrendelésük teljesítésének általa vállalt időpontja bizonytalan.

E magatartás további folytatását a Versenytanács a határozat kézhezvételétől megtiltja.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 2.000.000 Ft (Kétmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak kivizsgálásra indított versenyfelügyeleti eljárást az Electro World Magyarország Kft. ellen, hogy tájékoztatási tevékenysége a készlettartási és árurendelési gyakorlatból kifolyólag megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vont

Az eljárás alá vont háztartási nagy és kisgépeket, szórakoztató elektronikai, telekommunikációs és számítástechnikai termékeket árusít, kínálatában több ezer cikkelem szerepel. Első áruházát 2002. február 20-án nyitotta meg. Vezető munkatársai több éves tapasztalattal rendelkeznek az érintett piacon.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

• 1.

  Az eljárás alá vont megítélése szerint nagy fogyasztói igény fogalmazódik meg a közvetlen fogyasztói megrendelésekre, ezért - saját értékelése szerint a nagy műszaki áruházak közül úttörőként - vállalkozott ennek kielégítésére, elfogadva a fogyasztók megrendelését olyan termékekre, amelyek a vásárlás időpontjában nem találhatók meg az áruházban, illetve a raktárakban. Ha az eljárás alá vont nyilvántartási rendszere azt mutatja, hogy sem eladható, sem a szállítótól már korábban megrendelt áru nincs, az eljárás alá vont elmondása szerint a fogyasztó részére felajánlja, hogy a kiválasztott terméket a szállítótól megrendelik, azonban a teljes vételárat ki kell fizetnie. A vételár kifizetésekor a vásárló olyan számlát kap, amelynek a hátoldalára rápecsételik, hogy "a beérkezés időpontja nem garantált." Ezt a szöveget az eljárás alá vont nyilatkozata szerint 2002. áprilisától alkalmazza.
  
  Az ún. fehéráruknak igen jelentős része nincs készleten (raktáron), ezeket a szállítóktól kell az eljárás alá vontnak megrendelnie. A megrendelt és előre kifizetett áru az összbevétel jelentős részét adja, részaránya ugyanakkor 2002. tavaszához képest csökkent.

• 2.

  Az eljárás alá vont és szállítói közötti ún. szállítói szerződés rendelkezése értelmében a szerződés feljogosítja az eljárás alá vontat, hogy a szállító hivatalos katalógusában és árjegyzékében szereplő termékeket a magyar piacon forgalmazza. A szerződés rögzíti, hogy az áru leszállításához az eljárás alá vont egy írásos megrendelést köteles küldeni a szállító részére. A szállító köteles azonnal, illetve öt munkanapon belül visszaigazolni vagy lemondani a rendelést, ugyanakkor az eljárás alá vont szükség esetén a megrendelés gyorsabb visszaigazolását is igényelheti. A megrendelés akkor tekinthető visszaigazoltnak, ha a szállító képviselője aláírta a megrendelőlapot és azt telefaxon visszaküldte az eljárás alá vontnak. A szállítási szerződés akkor lép életbe, amikor az eljárás alá vont megkapja ezt a visszaigazolást. A határidő lejártát követő visszaigazolás ellenajánlatnak minősül.
  
  Az ésszerű termelés és kereskedés biztosítása érdekében a felek megállapodhatnak hosszútávú szerződésekben is, amelyekben rögzítik a termékeket, az árakat és az árumennyiségeket, valamint a kívánt szállítási hónapot (előirányzat). Az előirányzat meghatározza az áruszerződés tárgyát képező árukból havonta igényelt mennyiséget. Az előirányzatot a szerződésben megállapított határidőn belül írásos megrendelés benyújtásával erősítik meg vagy módosítják. Ha a szállító nem tudja visszaigazolni az előirányzat szerinti megállapodott mennyiség leszállítását, az eljárás alá vont kérheti a szerződéses mennyiség csökkentését azzal az árumennyiséggel, amit a szállító nem tud visszaigazolni. A szerződés szól a szerződésszegés következményeiről is, így annak a következményeiről, ha a szállító az adott áruból a megfelelő mennyiséget nem szállítja le a megállapodott időpontban.
  
  Ha egy adott termék forgalmazása meg fog szűnni, az eljárás alá vont és a szállító között létrejött szerződés alapján a szállító ezt köteles egy hónappal korábban bejelenteni, mindazonáltal az eljárás alá vont előadása szerint a gyakorlatban ez nem így történik.

• 3.

  Mint azt az eljárás alá vont kiemelte, a termékeket, az árakat és az árumennyiségeket, valamint a kívánt szállítási hónapot rögzítő hosszútávú, a kereskedő és a szállító között megkötött szerződés alkalmazásának előfeltétele, hogy a kereskedő rendelkezzék egy, már megfelelően hosszú időszakra vonatkozó eladási statisztikával. A 2002. februárjában piacra lépett eljárás alá vont esetében a szükséges adatok csak a piacra lépés után több hónappal, 2002. őszén álltak rendelkezésre.

• 4.

  Nem ritka, hogy az eljárás alá vont által megküldött megrendelést nem tudja teljes egészében teljesíteni az adott szállító, illetőleg egyes termékeket csak hosszabb, akár több hónapos időtartam elteltével tudja szállítani. Egyes szállítók csak egy hétre előre tudják kalkulálni a rendelkezésükre álló árukat, így a visszaigazolások is bizonytalanok. Egyes termékek forgalmazói az eljárás alá vont nyilatkozata szerint kiszámíthatatlanok, illetőleg van, amelyik csak az általa elfogadott megrendelések kb. 70-75%-át teljesíti. A megrendeléseket megfelelően teljesítők között is eltérések vannak a vonatkozásban, hogy hány napon belül teljesítik a szállításokat, van, amelyik 2-3 nap, de van, amelyik 3-6 hét, esetleg csak ennél hosszabb idő alatt.

• 5.

  Az eljárás alá vont eljárás során tett nyilatkozata értelmében a vásárláskor a fogyasztók részére a jogszabályban előírt, kötelezően átnyújtandó használati és kezelési utasítást, jótállási jegyet és megfelelősségi tanúsítványt ad át, a termékekhez kísérőlevelet nem ad. Előadása szerint a kísérőlevél az áru átvételét igazolja, egy belső információ, nem a fogyasztónak szánják. A kísérőlevelet a fogyasztó írja alá az áru átvételekor, történjen az a vevőszolgálatnál az árukiadási résznél vagy házhozszállításnál. A kísérőlevélen szerepel egy szállítás napjaként feltüntetett időpont. Ha megrendelt áruról van szó és a beérkezés napja nem biztos, az eladó egy fiktív dátumot ír be a szállítás napjára (erre a számítógépes rendszer miatt van szükség). Ugyanakkor a kísérőlevelet nem adják ki a fogyasztónak és később, amikor az áru beérkezik, az eladó akkor tud egy tényleges szállítási napot megbeszélni a vásárlóval.
  
  Az eljárás alá vont nyilatkozatának ellentmond, hogy a Versenytanács rendelkezésére áll hat olyan fogyasztói panasz, amelyhez csatolásra került a 2002. március 3. és március 23. között kelt kísérőlevél. Négy kísérőlevélen kifejezetten, míg két másikon utalásszerűen feltüntetésre került a szállítás azon napja, amelyen az adott termék szállítása végülis nem történt meg. Egy további, 2002. március 7-i vásárlással kapcsolatos panaszbeadvány a kísérőlevél számát tünteti fel. Hat kísérőlevél esetén ismert, hogy azokat öt különböző eladó állította ki.
  
  Az eljárás alá vont a Versenytanács előzetes álláspontjára és a vizsgálati jelentésre tett észrevételeiben előadta, kísérőlevelet a fogyasztók részére csak egyes esetekben adott ki, s azt is tévedésből. Ez a tévedés néhány alkalmazott ügyviteli hibájára vezethető vissza, nem pedig rendszerbeli problémára. Ilyen kísérőlevelet az eljárás alá vont csak a nyitást követő két hónapban adott ki néhány esetben.
  
  A Versenytanács által megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont előadta, hogy az áruház egyik, 2002. májusában eltávozott vezetőjének volt egy téves utasítása a kísérőlevelek vonatkozásában. Amint a kísérőlevelekkel kapcsolatos helytelen gyakorlat felismerésre került, intézkedtek a kísérőlevelek átadásának beszüntetéséről, még az adott vezető májusi távozása előtt.

• 6.

  A Versenytanács előtt ismertté vált konkrét fogyasztói panaszok közül többen rögzítésre kerül, hogy a vásárláskor az eladó konkrét időpontot, illetőleg időtartamot közölt, hogy az áru mikor vehető át. A megadott időpontokon nem történt meg a teljesítés. A fogyasztók sérelmezték, hogy a késedelem okáról, a várható teljesítésről telefonon nem tudtak információt kapni, illetőleg ha ez sikerült vagy maga az eljárás alá vont hívta fel őket, akkor az esetleges telefonos tájékoztatás ellenére nem tudták átvenni az árut, s ez számukra felesleges költségeket okozott. Azt is kifogásolták, hogy az előre befizetett vételárat az eljárás alá vont minden következmény nélkül használta abban az esetben is, ha az áru csak hetek múlva került leszállításra vagy ha a vételár később (kamat nélkül) később visszafizetésre került.
  
  Több fogyasztói panasz jelezte, hogy az eljárás alá vont kérésre visszafizette a vételárat, ezt a lehetőséget vagy más termék választását maga kínálta fel.

• 7.

  Az eljárás alá vont elismerte, hogy telefonos ügyfélszolgálata nem elégíti ki a fogyasztói igényeket, a fogyasztók nem tudnak megfelelően az áruházba telefonálni. 2002. december 1-től egy ún. akciócsoportot működtet, amely azon vásárlók telefonos tájékoztatásával foglalkozik, akik megrendelés esetén kifizetik a teljes vételárat.
  
  2002. októberéről alkalmazottait a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - a köztük létrejött együttműködési megállapodás keretében - rendszeres oktatásban részesíti a fogyasztókkal történő kapcsolattartás, információnyújtás fejlesztése érdekében.
  
  Tervei szerint - a szükséges rendszerbeli módosításukat követően - olyan általános szerződési feltételeket fog alkalmazni, amely tájékoztatást ad arról, hogy a vásárló miként számíthat az adott termékre, s hogy a szállítás pontos időpontja nem garantált. Az általános szerződési feltételeket az áruház több pontján ki kívánják helyezni, azokról a fogyasztóknak szóban tájékoztatást fognak adni és minden vásárlás esetén a vételár kifizetése előtt azt a vásárlóknak át szeretnék nyújtani, velük aláíratják.

III.

Az eljárás alá vont védekezése

• 1.

  Az eljárás alá vont álláspontja szerint nem követett el jogsértést. Az általa nyújtott tájékoztatás a szállításra vonatkozó mögöttes szerződésekre alapítva nem volt valótlan, és a tájékoztatás esetleges megtévesztésre alkalmas voltára okot adó körülmény csak a megrendelt szállítások tényleges teljesítésével összefüggésben következett be.
  
  Hangsúlyozta, hogy az eladók mind a vásárlási szándék kialakulása előtt, mind a vásárlás közben is egyértelműen közlik a vásárlóval, hogy az adott termék beérkezésének időpontja nem garantált, ezt a vételár kifizetésekor átadott számla hátoldalára rá is pecsételik. Ha a fogyasztó olyan terméket kíván megvásárolni, amely nincs készleten, akkor szóban azt a tájékoztatást kapja, hogy az áru beérkezésének időpontja nem garantált. A vásárló ennek tudatában döntheti el, hogy kifizeti-e a vételárat vagy vár az áru megérkezéséig és később érdeklődik. A teljes vételár kifizetése a vásárló számára azt biztosítja, hogy így számára garantált az eladási ár. Ha a termék megérkezésekor az olcsóbban kapható, akkor a különbözetet visszatérítik a fogyasztónak.
  
  Az eljárás alá vont kiemelte, a vásárló döntési szabadságában nincs korlátozva, hiszen a szokásostól eltérő vásárlási körülményekről a vásárlás előtt tájékoztatást kap, s a fogyasztók tájékoztatása nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, ha a vásárlóknak szóban tájékoztatást nyújtanak a vásárlási feltételekről.
  
  A fogyasztók részére csak néhány esetben, az első áruház megnyitását követő két hónapban adott ki - tévedésből - kísérőlevelet, amely néhány alkalmazott ügyviteli hibájára vezethető vissza, nem pedig rendszerbeli problémára.
  
  Aláhúzta, az utolsó rendelkezésre álló írásbeli panasz 2002. szeptemberi keltű, s a 2002. novemberében folyt vizsgálat sem talált hiányosságot a szóbeli tájékoztatásban.

• 2.

  Álláspontja szerint a szállítói késedelem nem függ össze az új piaci megoldással, vagyis a megrendelésre szállítás rendszerével. Az eljárás alá vont kialakította a megrendelői rendszer feltételrendszerét, infrastruktúráját, a szállítók kötelezettségét a megkötött szerződések megfelelően tartalmazták. Amikor egy fogyasztó megrendelését elfogadja, azt a már megkötött érvényes szállítási szerződés és a kialakult üzleti gyakorlat alapján teszi, joggal és alappal feltételezve, hogy a szállító az érvényes szerződés alapján köteles az eljárás alá vont megrendelésének eleget tenni. A szállítók kötelesek az árukészlet változásairól az eljárás alá vonttat tájékoztatni, ezért azt is joggal feltételezheti, hogy a szállító katalógusában szereplő és az árlistán feltüntetett termékeket a szállítók szállítani tudják.
  
  Megítélése szerint a megrendelt áruk fogyasztók részére hosszabb idő után történő kiszolgáltatásának oka elsődlegesen a szállítók tevékenységére vezethető vissza. Az eljárás alá vont az általa kötött szerződések előírásainak megfelelően jár el, amikor elfogadja a fogyasztói megrendelést vagy amikor a saját megrendelését leadja a szállítónak. Tapasztalja a szállítói fegyelmezetlenséget, de nem a szállítók ténylegesen tanúsított magatartásából, hanem a velük kötött megállapodásból indul ki, s az együttműködés keretein belül a szállítókat a megrendelések pontos teljesítésére próbálja rávenni. Ugyanakkor nem képes a szállítók fegyelmezetlen magatartását megakadályozni, így figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy egy vállalkozás csak az általa tanúsított vagy az általa ismert olyan magatartásért vonható felelősségre, amit megakadályozhatott volna és ezt elmulasztotta. A piaci szereplőktől nem elvárható, hogy az általuk alkalmazott bármilyen üzleti megoldást arra alapozzák, hogy a szállítóik nem fognak szerződéses kötelezettségüknek eleget tenni. Egyetlen vállalkozás sem tud olyan tényről tájékoztatást adni (pl. profilváltás miatt az adott cikket már nem gyártják), amelyről előzetesen nem értesítik és okszerűen nem is számíthat rá. Utal a Versenytanács azon korábbi határozataira, amelyek szerint versenyjogsértés akkor állapítható meg, ha a megtévesztésre alkalmas magatartás az adott vállalkozás magatartásával oksági összefüggésben van.

• 3.

  Az eljárás alá vont szerint a piacra lépését követően jelentkező panaszok nagy része a kezdeti nehézségekre vezethető vissza, arra, hogy mint újonnan piacra lépő nehezen tudta kalkulálni a keresletet és ezért néha a vásárlóknak hosszabb ideig kellett várniuk a megrendelt árura. Elhúzódó szállítás esetén azonban minden esetben igyekezet kárpótolni a vevőket: a megrendelt termék helyett magasabb árfekvésű, több funkciós terméket adott, kamatot fizetett a vételárra, illetve azt visszatérítette. Az egyes fogyasztókat ért jogsérelem a szerződésszegés szabályai szerint került orvoslásra.
  
  Megítélése szerint nem reagált késedelmesen a felmerült problémákra, figyelemmel arra, hogy legalább 2-3 hónapnak el kellett telnie ahhoz, hogy egyértelműek legyenek az intézkedést kívánó, szállítókkal kapcsolatos gondok. Ezeket felismerve azonnal tárgyalásokat kezdett a szállítókkal a megoldás érdekében. Ez a folyamat a nyitástól számítva 4-5 hónapot vett igénybe. Az eljárás alá vont méretére és a forgalom volumenére tekintettel ez nem nevezhető késedelmesnek.
  
  Elismeri ugyanakkor, hogy a rendszertelen beszállítói magatartás ismeretében minden erőfeszítése ellenére sem tudja garantálni az áruk beérkezési időpontját. Nem kívánja e tekintetben félrevezetni a vásárlókat, ezért rögzíti a számlán, hogy "az áru beérkezésének időpontja nem garantált."

• 4.

  Az eljárás alá vont megítélése szerint a vizsgálati anyagok között megtalálható fogyasztói panaszok önmagukban nem, illetve csak részben rendelkeznek bizonyító erővel. A fogyasztói panaszok nem tisztázzák kellőképpen a tényállást a fogyasztók megfelelő tájékoztatása megtörténte vonatkozásában, különös tekintettel arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a panaszoknak csak egy részénél tett intézkedéseket a tényállás felderítésére. A fogyasztói panaszok nemcsak a konkrét esetekre, hanem a rendszer működésére nézve sem rendelkeznek bizonyító erővel.

• 5.

  Védekezésében az eljárás alá vont aláhúzta, a rendelkezésére álló információk szerint a panaszok az első áruház megnyitása óta regisztrált vásárlások igen csekély hányadát tették ki, így a kifogásolt magatartás előfordulása elenyésző a forgalomhoz képest, illetőleg csökkenő tendenciát mutat. Álláspontja szerint a fogyasztói panaszok volumene nem éri el azt a szintet, amikor a Gazdasági Versenyhivatalnak be kellene avatkoznia, különös tekintettel arra, hogy a versenyjogi intézkedések célja nem a közvetlen fogyasztóvédelem, illetve az arra kialakult intézményrendszer kiegészítése vagy helyettesítése.
  
  Az eljárás alá vont utalt arra, hogy - noha megítélése szerint magatartása nem sérti a piaci versenyt - 2002. februárja óta számos, a működés és a fogyasztók kiszolgálásának javítását célzó változtatás volt és van folyamatban.

• 6.

  Az eljárás alá vont szerint a versenyfelügyeleti eljárás során vizsgált magatartásával összefüggésben nem szerez versenyelőnyt és a gazdasági verseny nem torzul. Versenyképességének alapját az általa alkalmazott árak alacsony volta, nem pedig megrendelési rendszere adja. Véleménye szerint magatartásának következtében a verseny élénkül, hiszen az alacsony ár és egy többletszolgáltatás nyújtása egyértelműen versenyélénkítő hatással bír.
  
  Magatartásnak versenyjogi relevanciája tehát azért nem lehetett, mert nincs bizonyíték arra, hogy az eljárásbeli tényállás alapján torzult volna a piac. A vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy a fogyasztók mekkora hányada döntött úgy, hogy nem kívánja megvásárolni az árut, miután megtudta, hogy azt csak megrendelni tudja, a teljes vételár megfizetés ellenében. Annak felderítéséhez, hogy torzult-e a verseny, szükséges lenne annak ismerete, hogy az eljárás alá vont által forgalmazott termékeket vagy azokat helyettesítő termékeket forgalmazzák-e más piaci szereplők, és ha igen, milyen feltételekkel, illetőleg hogy melyek a fogyasztók preferenciái az árat, illetve a szállítási feltételeket illetően. Ezen tények ismeretének hiányában a versenyjogi joghatás megállapíthatósága kizárt.

• 7.

  Az eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte, tekintettel arra, hogy

• • -

    nem követett el jogsértést,

• • -

    a felderített tényállásból, a beérkezett panaszokból jogsértés nem állapítható meg, figyelembe véve azok bizonyító erejét, valamint azt, hogy a panaszok az eljárás alá vontnak nem felróható szállítási késedelemre vezethető vissza,

• • -

    a felderített tényállásnak legfeljebb fogyasztóvédelmi relevanciája lehet, annak versenyjogi értékelhetősége nem igazolt.

IV.

A vizsgálati jelentés

• 1.

  A vizsgáló kiemelte, a fogyasztó nem kap írásbeli tájékoztatást az áru beérkezésének megközelítőleges időpontjáról, ha a központi raktárban megtalálható a termék, a fogyasztó nem kér házhoz szállítást, hanem azért az áruházba fog visszamenni, illetőleg akkor sem, ha a termék nincs a központi raktárban és az áruház melletti raktárban sem, azaz a szállítótól kell megrendelni
  
  A vizsgáló megítélése szerint a szóbeli tájékoztatás nem helyettesítheti az írásbeli tájékoztatást, amelyre csak a vételár kifizetése után, a számla hátoldalán kerül sor ("Az áru beérkezésének időpontja nem garantált"). Csak és kizárólag az eladótól függ, hogy megfelelően tájékoztatja a fogyasztót még a vásárlást megelőzően erről a részletről is.
  
  A vizsgáló szerint a tájékoztatásnak azért is van nagy szerepe, mert eljárás alá vont által bevezetett gyakorlat a fogyasztók számára is újdonság. A megfelelő fogyasztói tájékoztatás azért is fontos, mert ha a fogyasztó nem teljeskörű információ birtokában hozza meg döntését (és az áru kézhezvétele lényeges tulajdonságnak tekinthető), nem biztos, hogy a számára legkedvezőbb helyen vásárolja meg a terméket, mely a fogyasztói érdeksérelem mellett a verseny sérelmét is okozza, hiszen a versenytárstól vonja el a fogyasztót.

• 2.

  A fogyasztóval előre kifizettetett és utólag megrendelt árukból származó árbevétel fontos részét képezi az eljárás alá vont össz-árbevételének. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a vevő előre kifizet egy terméket, amit az eljárás alá vont ezt követően rendel meg. Az eljárás alá vontnak azonban csak azután kell fizetni, miután a terméket a szállító beszállítja. Ezzel a fajta rendelési gyakorlattal, és a vételár fogyasztóval való előre kifizettetésével az eljárás alá vont mentesül az üzleti kockázattól, és a vizsgáló szerint pusztán közvetítő szerepet tölt be a fogyasztó és a szállító között.

• 3.

  Megállapítható a vizsgáló szerint az is, hogy kezdetben az áruház nem készült fel a nagy fogyasztói érdeklődésre, a raktárméret nem volt alkalmas nagy készletek tárolására. Ezt igazolja, hogy a raktárt azóta folyamatosan bővítik, és mára többszörösét érte el kezdeti méretének. Ezzel állhat összefüggésben az a tény is, hogy a nyár elejéig jóval nagyobb százalékot képviseltek azok az áruk, melyeket a fogyasztó előre kifizetett és ezt követően került sor megrendelésükre.

• 4.

  Az áru fogyasztó részéről való átvételének időpontja az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő körülménynek számít, és az arról nyújtott nem megfelelő tájékoztatás a vizsgáló szerint a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdése c) pontjának megsértését eredményezheti. Indítványozta bírság kiszabását, a törvénybe ütköző magatartás további folytatásának megtiltását és egy megfelelő, még a vételár kifizetése előtti írásbeli tájékoztatás kötelezővé tételét.

V.

Jogi háttér

A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel, hogy mely magatartások minősülnek a fogyasztók megtévesztésének. A bekezdés c) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VI.

A Versenytanács döntése

• 1.

  A Versenytanács nem vitatja az eljárás alá vont azon álláspontját, hogy az általa forgalmazott termékek esetében a fogyasztói döntések folyamatában kiemelt szerepe van az árnak, ugyanakkor - és ezt az eljárás alá vont magatartását kifogásoló fogyasztói panaszok kétségbevonhatatlanná teszik - az áru vételárának kifizetése és az áru fogyasztó általi tényleges kézhezvétele közötti időtartam szintén olyan lényeges körülmény, amely a fogyasztói döntések meghozatalakor szerepet játszik. Ennek megfelelően az erre vonatkozó fogyasztóknak nyújtott tájékoztatással összefüggésben megvalósulhat a Tpvt. rendelkezéseinek a megsértése.

• 2.

  A fogyasztóknak szóló tájékoztatás a vállalkozás által bármilyen formában megadható, így akár szóban is. A szóbeli tájékoztatás esetén ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a megfelelő - és jellegénél fogva a későbbiekben a bizonyíthatósággal kapcsolatban esetlegesen problémákat felvető - tájékoztatás szükségszerűen, minden esetben megvalósuljon.
  
  A versenyfelügyeleti eljárás során bizonyítást nyert, hogy az áruház megnyitását követő két hónapban az eljárás alá vont eladói - egy belső utasítás alapján - rendszeresen átadták a fogyasztóknak azt a kísérőlevelet, amelyen feltüntetésre került a szállítási időpont. A Versenytanács előtt ismertté vált fogyasztói panaszok azt igazolják, hogy ezzel párhuzamosan a fogyasztóknak adott szóbeli tájékoztatás az írásbeli, a kísérőlevélen rögzített időpontnak megfelelően történt.
  
  Ez a magatartás alkalmas az annak elfogadását is magában foglaló fogyasztói döntések befolyásolására, hogy a fogyasztók a vételár előzetes megfizetésére ellenére csak később, az eladó által jelzett időpontban jutnak a termékhez.
  
  Az eljárás alá vont intézkedett arról, hogy a kísérőlevelek ne kerüljenek a fogyasztókhoz, illetőleg 2002. áprilisától a számla hátoldalára rányomtatja, hogy "a beérkezés időpontja nem garantált". A Versenytanács megítélése szerint a fogyasztó által a vételár kifizetése, így a fogyasztói döntés meghozatala után kézhez vett számla hátoldalára nyomtatott, versenyjogi szempontból utólagosan adott tájékoztatás nem alkalmas a fogyasztói döntés meghozatala során a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás kapcsán meglévő hiányosságok megszüntetésére.
  
  Az eladók szóbeli tájékoztatásán alapuló rendszer a Versenytanács rendelkezésére álló fogyasztói panaszok által igazoltan a kísérőlevek átadása gyakorlatának megszűnését követően sem volt alkalmas annak biztosítására, hogy a fogyasztók minden esetben megkapják a szükséges információkat. Ez csak akkor valósult volna meg, ha az eljárás alá vont részéről rendszerszerűleg biztosított lett volna, hogy a fogyasztók hozzájussanak a megfelelő tájékoztatáshoz, ahhoz az információhoz, hogy a megrendelt és előre kifizetett áru szállításának időpontja bizonytalan, sőt, adott esetben az el is maradhat.
  
  A probléma egyik megoldási lehetőségét az eljárás alá vont is felismerte, ezért határozta el, olyan általános szerződési feltételt fog alkalmazni, amely majd írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a vásárló miként számíthat az adott termékre, s hogy a szállítás pontos időpontja nem garantált.

• 3.

  Az eljárás alá vont védekezésében előadta, amikor egy fogyasztó megrendelését elfogadja, azt - a már megkötött érvényes szállítási szerződés mellett - a kialakult üzleti gyakorlat alapján teszi.
  
  Az eljárás alá vont vezető munkatársai az érintett piacon több éves tapasztalattal rendelkeznek, ismertek előttük a szállításokkal kapcsolatos problémák.
  
  Az eljárás alá vont akként nyilatkozott, hogy tapasztalja a szállítói fegyelmezetlenséget, s azt nem képes megakadályozni, illetőleg előadta, a fogyasztói panaszok nagy része arra vezethető vissza, hogy mint újonnan piacra lépő nehezen tudta kalkulálni a keresletet. Elismerte, hogy a rendszertelen beszállítói magatartás miatt nem tudja garantálni az áruk beérkezési időpontját. A Versenytanács megítélése szerint a tapasztalattal rendelkező vezetőknek ezzel már az első áruház megnyitása előtt tisztában kellett lenniük. A megrendelésre szállítás rendszerén alapuló üzleti gyakorlat megkezdésekor előreláthatóak voltak a problémák, a fogyasztók irányában tett vállalások minden esetben megállapodásszerű teljesítése elmaradásának lehetősége az eljárás alá von előtt ismert volt, s a fogyasztók tájékoztatása kapcsán követett gyakorlatát ennek megfelelően alakíthatta volna ki, figyelemmel természetesen arra is, hogy a szállítókkal megkötött szerződések a szállítók irányában nem tartalmaznak olyan kötelezettséget, hogy azok minden esetben kötelesek elfogadni az eljárás alá vont megrendeléseit.
  
  A jelen esetben a fogyasztókkal jogviszonyt teremtő eljárás alá vont belső ügyének minősülő szállítói fegyelmezetlenség enyhítő, vagy éppen a jogsértést kizáró körülményként nem vehető figyelembe a versenyjogi felelősség elbírálásakor, mivel egyrészt az ezen "fegyelmezetlenséggel" tisztában lévő eljárás alá vontnak meg lett volna a lehetősége, hogy a fogyasztói megrendelésekkel kapcsolatos magatartást erre figyelemmel alakítsa (így pl. a megfelelő tájékoztatást tartalmazó általános szerződési feltételek alkalmazásával), másrészt a szállítások elmaradása nem vezethető vissza teljes egészében a szállítói "fegyelmezetlenségre", ebben egyéb tényezők is szerepet játszanak, s a megrendelések egy része teljesítésének elmaradása nem kirívó az eljárás alá vont és a versenytársak gyakorlatában. Az eljárás alá vont elismerte, hogy nem minden esetben tudja garantálni az áruk beérkezési időpontját - ugyanakkor nemcsak a beérkezés időpontját, hanem magát a beérkezést sem tudja minden esetben garantálni, azonban a fogyasztók tájékoztatása során követett gyakorlatát nem erre figyelemmel alakította ki.
  
  Az eljárás alá vontnak az általa követett gyakorlat kialakításakor azt is figyelembe kellett volna vennie, hogy az adott piacon még kevéssé ismertnek minősülő megoldás (a fogyasztói rendelések elfogadása) követése kapcsán nem állnak rendelkezésre megfelelő, a rendszer kialakításához felhasználható adatok, miközben - mint azt az eljárás alá vont is kiemelte - a statisztikák a hosszútávú szerződések (előirányzatok) szállítókkal való megkötéséhez is szükségesek. Új piaci megoldások bevezetésekor megfelelő óvatossággal, körültekintéssel, a fogyasztói érdekek szem előtt tartásával kell eljárni. Az eljárás alá vont nem ezen elvárásnak megfelelően alakította ki gyakorlatát.

• 4.

  A Versenytanács nem ért egyet az eljárás alá vont azon álláspontjával, hogy magatartása nem eredményezi a piaci viszonyok torzulását. Mint azt a fentiekben a Versenytanács megállapította, az áru vételárának kifizetése és az áru fogyasztó általi tényleges kézhezvétele közötti időtartam olyan lényeges körülmény, amely a fogyasztói döntések meghozatalakor szerepet játszik, a fogyasztók a vállalkozások és a termékek közötti választás során döntésük meghozatalakor figyelembe veszik az ezzel kapcsolatban kapott tájékoztatásokat.
  
  A Versenytanács felhívja a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság Kf.II.39.624/2000/7. számú ítéletére is, amely aláhúzta, a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. Ennek megfelelően egy magatartás akkor is jogellenes lehet, ha a hátrány ténylegesen nem következett be.
  
  Kiemeli továbbá a Versenytanács, elsődlegesen az a kérdés tisztázandó, hogy a magatartás alkalmas-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására, az érintett kör, illetőleg a gazdasági versenyre gyakorolt hatás a jelen esetben csak a bírság összegének megállapításánál veendő figyelembe.

• 5.

  A Versenytanács szükségesnek tartja aláhúzni, meg kell különböztetni egy magatartás polgári jogi és versenyjogi megítélését, illetőleg egy magatartás polgári jogi és versenyjogi következményeit, különös tekintettel arra, hogy egy polgári jogi jogviszonnyal kapcsolatos szerződéses vita elbírálása nem tartozik a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe. Egy polgári jogi szerződésszegésben is megmutatkozó magatartás kapcsán akkor lehetséges versenyfelügyeleti eljárás lefolytatása, ha a magatartás a szerződésszegés mellett a Tpvt. rendelkezéseibe ütköző többlettényállást is megvalósít. A vizsgált magatartás esetében ez a többlettényállás fennáll, azzal, hogy a Tpvt. III. fejezete rendelkezéseinek megsértése vonatkozásában nem az bír jelentőséggel, az eljárás alá vont és a fogyasztók között létrejött polgári jogi szerződés szerződésszerűen került-e teljesítésre, hanem az, hogy a fogyasztók döntésének (a vállalkozás kiválasztása, a polgári jogi szerződés megkötése, a termék megrendelése a vételár kifizetésével) meghozatalához az eljárás alá vont által szolgáltatott információk megfelelnek-e a versenyjogi követelményeknek vagy sem, tisztességtelenül befolyásolták-e a fogyasztókat döntésük meghozatalában vagy sem.
  
  Az eljárás alá vont magatartásának versenyjogi vetülete arra a kérdésre koncentrálódik, hogy a fogyasztói döntések meghozatala előtt a fogyasztók milyen tájékoztatást kapnak az eljárás alá vonttól az előre kifizetett áru várható megérkezéséről.
  
  A jelen esetben a polgári jogi jogsérelem eljárás alá vont általi orvoslásának - minden esetre maradéktalan és a fogyasztó számára teljes egészében elfogadható megoldást egyébként e körben sem jelentő - lehetősége nem teszi meg nem történtté a versenyjogi jogsértést.

• 6.

  Figyelemmel a fentiekre az eljárás alá vont a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének c) pontjába ütköző magatartásával jogsértést követett el, amikor a fogyasztókat nem tájékoztatta arról, hogy megrendelésük teljesítésének általa vállalt időpontja bizonytalan, a fogyasztók által megrendelt és előre kifizetett áruk átvételének időpontja előre nem tudható, az áruk akár több héttel a vételár kifizetése után vehetők át, illetőleg adott esetben az áruk leszállítása el is maradhat.
  
  A Versenytanács a fogyasztói döntések szabadságának biztosítása, a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magatartás további folytatását megtiltotta.
  
  A Versenytanács bírság kiszabását is indokoltnak tartotta. A bírság összegét a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, az eljárás alá vont piaci helyzetére, a gazdasági verseny veszélyeztetettségének fokára és a fogyasztói érdekek sérelmének kiterjedtségére figyelemmel állapította meg, szem előtt tartva, hogy a jogsértő magatartás révén jelentősen sérült a fogyasztói döntés szabadsága, tisztességtelen befolyásolástól való mentessége iránti érdek. Az igen jelentős forgalmat bonyolító eljárás alá vont hosszabb ideig, huzamosan tanúsította a jogsértő magatartást. A Versenytanács enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont intézkedéseket tett a fogyasztók tájékoztatása kapcsán működtetett rendszer fejlesztése érdekében.

• 7.

  A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. február 6.