Gazdasági Versenyhivatal

Vj-157/2002/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a BASF AG kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a Bayer Corp Science AG - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező BASF AG megvásárolja a Bayer Corp Science AG "Fipronil és egyes gombaölőszerek" üzletágát.

A Versenytanács kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további nyolcmillió forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571 számú Eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1)

  A kérelmező BASF AG (a továbbiakban: BASF) 2002. október 28-án kötött Megállapodás révén megvásárolja a Bayer Corp Science AG (a továbbiakban: Bayer) "Fipronil és egyes gombaölőszerek" üzletágát (a továbbiakban: Üzletág).

• 2)

  A BASF az 1) pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - 2002. november 27-én kelt kérelmében a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

• 3)

  A kérelemben a BASF kifejtette, hogy a kérelmezett összefonódást a Bayer részéről az indokolja, hogy az Európai Bizottság és az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága az Aventis Corp Science Holding SA 2001. októberi megvásárlását - egyebek mellett - azzal a feltétellel engedélyezte, hogy a Bayer értékesíti az Üzletágat. A BASF számára pedig az összefonódás révén lehetőség nyílik termékportfolióját olyan piaci szegmensekbe tartozó termékekkel kiegészítenie, amely szegmensekben eddig nem - vagy csak csekély mértékben - volt jelen.

• 4)

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a BASF 2003. január 23-án teljesítette.

II.

Az összefonódás résztvevői

A BASF-csoport

• 5)

  A BASF és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: BASF-csoport) tevékenységi köre a vegyi anyagok, az egészségügyi- és élelmiszerkészítmények, a műanyagok és műszálak, a festékek, valamint az olaj- és gázkitermelés, -feldolgozás, -szállítás területére terjed ki.

• 6)

  A BASF - csoporthoz az alábbi magyarországi vállalkozások tartoznak

• • 1.

    Az Elastogran Kemipur Poliuretan System Kft., amely a BASF-csoport más vállalkozásai által szállított alapanyagból poliuretán habszivacsokat gyárt és forgalmaz.

• • 2.

    A BASF Hungaria Vegyiáru és Kiegészítő Termék, Berendezés- és Szolgáltatás Kereskedelmi Kft (a továbbiakban: BASF Hungária Kft) a BASF-csoporthoz tartozó külföldi vállalkozások termékeinek magyarországi értékesítésével, illetve a termékek magyarországi értékesítésével kapcsolatos ügyintézéssel foglalkozik. Két üzletága van:

• • • -

      az ipari divízió (műanyagok és műanyagipari alapanyagok, illetve vegyipari- és gyógyszeripari alapanyagok); valamint

• • • -

      az agrodivízió (növényvédőszerek).

• 7)

  A 6) pontban említett magyarországi vállalkozások 2001. évi teljes nettó árbevétele, valamint a BASF-csoporthoz tartozó külföldön honos vállalkozások által a Magyar Köztársaság területén elért 2001. évi nettó árbevétele - a BASF-csoporton belüli forgalom nélkül - együttesen 27,6 milliárd forint volt.

• 8)

  Az Üzletágba tartozó egyes árukat és azok felhasználási célját az 1. táblázat foglalja össze.

  1. táblázat

  Az Üzletágba tartozó termékek

• 9)

  A Bayer által külföldön előállított termékeket Magyarországon a Bayer irányítása alatt álló Bayer Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. forgalmazza, mely 2001. évben a 8) pontban említett termékek értékesítéséből 1,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A nettó árbevétel mintegy 40 százaléka származott a magyarországi értékesítésből, a fennmaradó 60 százalék reexportálásra került.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

• 10)

  A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény szerint:

• • -

    A növényvédelem a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége.

• • -

    A növényvédőszer: növényvédőszer hatóanyagot vagy hatóanyagokat tartalmazó, általában segéd- és adalékanyagokkal a gyakorlati növényvédelmi feladatok kivitelezéséhez alkalmas formulációban előállított készítmény.

• 11)

  A növényvédőszerek kereskedelmét a forgalombahozatalra vonatkozó szokásos szabályozáson kívül speciális szabályok is korlátozzák: jogszabályban meghatározott növényvédőszerek csak szigorú szabályok között, szakemberek alkalmazása mellett forgalmazhatók. Az előzőek szerinti szabályozás értelemszerűen vonatkozik az importra is, azon kívül azonban más az importot nehezítő szabályozás nincs.

• 12)

  Magyarországon több száz vállalkozás forgalmazza a 30-35 vállalkozás által előállított különböző növényvédőszereket. A felhasználás mintegy 90 százaléka importból származik. A jelentős világcégek többsége jelen van termékeivel a magyar piacon. A belföldi növényvédőszer forgalom mintegy 60 százalékát három nemzetközi vállalkozáscsoport (a Syngenta, a BASF és a Bayer) adja közel azonos 20-20 százalék körüli mértékben.

• 13)

  A növényvédőszereket az alapvető felhasználási cél különbözősége szerint - a szakmában szokásosan - három csoportba sorolják: gyomirtók, gombaölők és rovarölők. A magyar piacon jelenlévő vállalkozások többsége mindhárom árucsoportban képviselteti magát.

• 14)

  A BASF-csoport és az Üzletág részesedését a magyarországi növényvédőszer forgalomból a 2. táblázat mutatja be.

  2. táblázat

  BASF-csoport és az Üzletág részesedése
  a magyarországi növényvédőszer forgalomból

• 15)

  A 2. táblázat szerinti három árucsoporton belül további csoportok különíthetők el az egyes védeni kívánt növények, illetve a különböző irtani (ölni) szándékozott kártevők alapján. Az Üzletág által forgalmazott növényvédőszerek mindegyike tekintetében több más (azokat felcserélni képes) árut azonosított a vizsgálat. Az ezen áruk által alkotott árucsoportok tekintetében a BASF és az Üzletág magyarországi forgalomból való részesedését a 3. táblázat mutatja be.

  3. táblázat

  A BASF és az Üzletág részesedése az Üzletág által forgalmazott és azzal azonos
  felhasználási célú növényvédőszerek magyarországi forgalmából

• 16)

  A Fipronil alapú Regent rovarirtószert helyettesíteni képes növényvédőszereket a Bayer az Üzletág értékesítését követően is gyárt majd. Részesedése ezen árucsoport forgalmából megközelíti a 20 százalékot, és szintén 20 százalék körüli részesedéssel rendelkezik ezen árukból a BVK Rt. Mellettük még négy jelentős nemzetközi vállalkozás van jelen a Regent-et helyettesítő áruval a magyar piacon, melyek közül a Syngenta részesedése 10 százalék, a Summit-Agro, a Makteshim és a Dow AgroSciences pedig 5 százalék körüli részesedéssel rendelkezik.

• 17)

  A Flamenco-t helyettesítő a BASF által gyártott növényvédőszer (Tango) forgalombahozatali engedélye lejárt, és annak újraengedélyezésére nincs lehetőség. Ezen termék nélkül a BASF részesedése a Flamenco és az azt helyettesítő növényvédőszerek együttes országos forgalmából 7 százalék. A Flamencot helyettesítő növényvédőszereket forgalmaz még Magyarországon a DuPont (részesedése közel 30 százalék), valamint a Bayer és a Syngenta egyaránt 10-15 százalék közötti piaci részesedés mellett.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 18)

  Az Üzletág BASF általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

• 19)

  A kérelem szerinti összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozás, illetve vállalkozásrész között jön létre, azonban a BASF-csoportnak vannak magyarországi tagjai, és az Üzletág is jelen van áruival a magyar piacon, így az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra kiterjed a Tpvt. hatálya (Tpvt. 1. §).

• 20)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a BASF-csoport tagjai és az Üzletág) 2001. évi - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdés szerint számított - együttes nettó árbevétele (29 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az Üzletágé (1,4 milliárd forint) az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

V.

Az engedélyezés

• 21)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 22)

  A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

• • 1.

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

• • 2.

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

• • 3.

    A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

• • 4.

    Konglomerátumhatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

• 23)

  Az előzőek alapján a kérelmezett összefonódásnak horizontális összefüggésben a Mythos és Flamenco termékek, illetve az azokat helyettesítő áruk által alkotott árucsoportokban (mint a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerint érintett árupiacokon) lehet hatása a gazdasági versenyre. Ezek közül a Mythos esetében a BASF-csoport és az Üzletág együttes részesedése - a növényvédőszerek esetében a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint érintett földrajzi piacnak minősülő - magyarországi forgalomból nem éri el a 20 százalékot, így nyilvánvalóan nem valószínűsíthetők káros versenyhatások. A Flamenco esetében az együttes érintett piaci részesedés 2002. évben ugyan viszonylag magas (45 százalék) volt, az azonban egy olyan BASF termékből adódott, amely az összefonódást követően kikerül a forgalomból. Ezt nem számítva az Üzletág és a BASF együttes piaci részesedése (11 százalék) már nem ad alapot versenyaggályokra, figyelemmel arra is, hogy három jelentős nemzetközi vállalkozáscsoport is forgalmaz - viszonylag magas piaci részesedéssel - a Flamencot helyettesítő növényvédőszereket Magyarországon.

• 24)

  Az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoport, illetve vállalkozásrész jellegéből adódóan vertikális hatásokkal nem kell számolni, és versenyaggályokra alapot adó konglomerátum hatás sem valószínűsíthető, figyelemmel arra is, hogy az Üzletág az összefonódást megelőzően is egy jelentős nemzetközi vállalkozáscsoport részeként működött.

• 25)

  Portfolió hatással - az összefonódás BASF által megjelölt céljával (lásd 3. pont) is összhangban - ugyanakkor számolni kell. Ennek azonban az Üzletágnak a Regent termék esetében mutatkozó magas (40 százalékot megközelítő) piaci részesedése ellenére nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai, mert a Regent-et helyettesítő árukat további hat vállalkozás is forgalomba hoz a magyar piacon, mely vállalkozások közül kettőnek jelentős (20 százalékot megközelítő) a piaci részesedése, a további négy - viszonylag alacsonyabb piaci részesedésű - vállalkozás pedig jelentős nemzetközi vállalkozás, amely nyilvánvalóan képes növelni magyarországi szállításait.

• 26)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

VI.

Az eljárási díj

• 27)

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint.

• 28)

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre, vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

• 29)

  A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Bizonyos mértékű érintett piaci részesedés alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni, és az érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - egyértelműen számszerűsíthető. Mindezek alapján az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát a Versenytanács eddigi gyakorlatában (részletesen kifejtve: Vj-38/2001., Vj-40/2001., Vj-43/2002.) az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötve, az alábbi esetekben ítélte alkalmazhatónak a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontját:

• • a.

    Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

• • • a.

      nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van; és

• • • b.

      nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

• • • c.

      az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

• • a.

    Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

• • • a.

      nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás-csoport együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

• • • b.

      nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

• • • c.

      nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

• 30)

  A kérelmezett összefonódás esetében a 29) pont bc) alpontjában foglalt feltétel nem teljesül (lásd 25. pont), ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozta meg.

VII.

Eljárási kérdések

• 31)

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásából következőleg a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján köteles további nyolcmillió forint eljárási díjat megfizetni, az előzetesen lerótt kettőmillió forinton túlmenően.

• 32)

  Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 33)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. február 27.