Vj-144/2002/63

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Ruhrgas Industries Metering Holding GmbH kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett az Elster Metering Holding Ltd. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Ruhrgas Industries Metering Holding GmbH az Elster Metering Holding Ltd. részvényeinek megvásárlásával megszerezze az ABB Handels- und Verwaltungs GmbH áram- és vízmérő üzletágát.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A kérelmező Ruhrgas Industries Metering Holding GmbH (a továbbiakban: Ruhrgas Metering) 2002. szeptember 17-én Adásvételi Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) kötött az ABB Handels und Verwaltungs GmbH-val (a továbbiakban: ABB), annak áram- és vízmérő üzletágának (a továbbiakban: Üzletág) megvásárlására. A Szerződés értelmében az Üzletág átadása oly módon valósul meg, hogy

    • -

      az ABB az Üzletághoz tartozó eszközöket és vállalkozásokat átruházza az Elster Metering Holdings Ltd-re (a továbbiakban: Elster Metering); és

    • -

      ezt követően annak összes részvényét megvásárolja a Ruhrgas Metering.

  • 2)

    A Szerződéshez kapcsolódó "Versenytilalmi megállapodás"-ban az ABB vállalta, hogy a Szerződés létrejöttétől számított öt éven belül sem közvetlenül, sem közvetve nem végez tevékenységet az Üzletághoz tartozó termékek és szolgáltatások tekintetében, azon a területen, amelyen az Üzletág a megállapodás időpontjában jelen van.

  • 3)

    A Ruhrgas Metering az 1. pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - 2002. október 24-én kelt kérelmében a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességes piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

  • 4)

    A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdésében előírt hiánypótlást a kérelmező 2003. január 13-án teljesítette. A Gazdasági Versenyhivatal az eljárási határidőt a Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján hatvan nappal meghosszabbította.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

A Ruhrgas-csoport

  • 5)

    A Ruhrgas Metering a Ruhrgas Industries GmbH által az 1. pont szerinti tranzakció lebonyolítása céljából alapított vállalkozás. A Ruhrgas Industries GmbH üzletrészei száz százalékban a Ruhrgas AG tulajdonában vannak.

  • 6)

    A Ruhrgas AG és az általa közvetlenül vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetve irányított vállalkozások által alkotott vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Ruhrgas-csoport) meghatározó tevékenysége a gázszállítás és értékesítés, továbbá gázmérő és ellenőrző berendezések, valamint ipari hőkezelő rendszerek gyártása és értékesítése.

  • 7)

    A Ruhrgas-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozás a Ruhrgas Energie Hungária Részesedések Kft., mely a Ruhrgas-csoport tagjainak magyarországi befektetései tekintetében végez pénzügyi holding tevékenységet. 2001. évben a Ruhrgas-csoporton kívüli vállalkozástól származó nettó árbevételt nem ért el. A Ruhrgas-csoport tagjai jelentősebb mértékű - irányításra alapot nem adó kisebbségi részesedéssel

    • -

      a Fővárosi Gázművek Rt. (16,3 százalék); valamint

    • -

      a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. (41,4 százalék)

esetében rendelkeznek.

  • 8)

    A Ruhrgas-csoport külföldön honos tagjai gáz, gázmérő berendezések, valamint ipari kazánok értékesítéséből 2001. évben 31,7 milliárd forint nettó árbevételt értek el a Magyar Köztársaság területén.

  • 9)

    A gázmérők az elfogyasztott gáz mennyiségének mérésére szolgáló berendezések, melyek a hatályos rendelkezések értelmében lakossági fogyasztók esetében a gázszolgáltató vállalkozás tulajdonéban vannak, és a gázfelhasználó vállalkozások is csak egészen kivételes esetben tulajdonosai a gázmérőnek. A gázszolgáltató vállalkozások jellemzően pályázatot írnak ki a gázmérők beszerzésére. Jelenleg hét vállalkozás termékei vannak jelen a magyar piacon. A Ruhrgas-csoport részesedése a magyarországi gázmérő forgalomból mintegy 40 százalék.

Az Üzletág

  • 10)

    Az ABB áram- és vízmérő üzletágához tartozó magyarországi vállalkozás (ABB Mérnöki Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) Üzletághoz tartozó tevékenységből származó 2001. évi nettó árbevétele, valamint az Üzletághoz tartozó külföldön honos vállalkozások által ezen tevékenységből a Magyar Köztársaság területén 2001. évben elért nettó árbevétel együttesen - az egymás közötti forgalom nélkül - 2 milliárd forint volt.

  • 11)

    Az árammérő berendezések - hasonlóan a gázmérőkhöz - túlnyomó többségében az áramszolgáltató vállalkozások tulajdonában vannak. Ezen termékek tekintetében is jellemző a pályáztatás. Jelenleg hat vállalkozás termékei vannak jelen a magyar piacon. Az Üzletág részesedése az árammérő berendezések magyarországi forgalomból 15-20 százalék.

  • 12)

    A vízmérő berendezések részben a szolgáltató vállalkozások, részben (a többlakásos házakban az egyes lakások vízfogyasztását mérő ún. mellékvízmérők esetében) a fogyasztók tulajdonában vannak. A vízmérők beszerzését az öt állami tulajdonú regionális vízműtársaság, valamint a nagyobb városok vízművei (pl. Budapest, Miskolc) pályáztatás keretében végzik, a mintegy háromszáz kisebb (önkormányzati és egyéb tulajdoni érdekeltségű) vízmű esetében azonban a beszerzés egyéb formái a jellemzők. Vízmérőket jelenleg 10 vállalkozás kínál a magyar piacon az Üzletág részesedése a vízmérők magyarországi forgalmából 10-15 százalék közötti.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 13)

    Az Elster Metering részvényeinek Ruhrgas Metering általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az Üzletág tartalmát tekintve vállalkozásrésznek (Tpvt. 23. § (5) bekezdés) minősül. Jelen esetben azonban az eladó ABB az Üzletághoz tartozó tevékenységeket egy az értékesítés céljára alapított vállalkozás (Elster Metering) irányítása alá helyezte, és ezen vállalkozás részvényeit vásárolta meg a Ruhrgas Metering, mire tekintettel a tranzakció irányításszerzés formáját öltötte.

  • 14)

    A kérelem szerinti összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozások között jön létre, azonban az Elster Metering irányítása alá tartozó Üzletág, valamint a Ruhrgas-csoport (melynek tagja a Ruhrgas Metering) egyaránt jelen van áruival a magyar piacon, így az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra kiterjed a Tpvt. hatálya (Tpvt. 1. §).

  • 15)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (Tpvt. 26. § szerint: a Ruhrgas-csoport és az Üzletág) - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdése szerint számított - 2001. évi nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forint, ezen belül az Üzletágé az ötszázmillió forintot, ezért a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a kérelmezett összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az engedélyezés

  • 16)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §). Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amely(ek)en az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki.

  • 17)

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

    • 1.

      Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    • 2.

      Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

    • 3.

      A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

    • 4.

      Konglomerátumhatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

  • 18)

    A különböző funkciójú (gáz-, áram-, víz-) mérőberendezések egymással nyilvánvalóan nem felcserélhetők, és azoknak nincs ésszerű helyettesítő árujuk. Ezért a Versenytanács külön-külön árupiacnak (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) tekintette a gáz-, az áram- és a vízmérőberendezéseket. A Ruhrgas-csoport kizárólag gázmérőket gyárt és forgalmaz, mely piacon viszont az Üzletág nincs jelen, ezért az összefonódás horizontális hatásai nem lehetnek. Megjegyzi a Versenytanács, hogy horizontális versenyhatás a kínálati helyettesítés alapján sem jelentkezhet, mert a gázmérőket, illetve az áram- és vízmérőket gyártó vállalkozások között nincs átfedés.

  • 19)

    Vertikális versenyhatásokkal (függetlenül attól, hogy a Ruhrgas-csoportnak milyen mértékű beleszólása van a kisebbségi tulajdonában lévő magyarországi gázszolgáltató vállalkozások - mint a gázmérő vásárlók - üzleti döntéseibe) szintén nem kell számolni, mert az áram- és vízmérő berendezések nyilvánvalóan szükségtelenek a gázszolgáltatók részére.

  • 20)

    Az összefonódás révén bővül a Ruhrgas-csoport termék portfoliója az áram- és vízmérőberendezésekkel. A különböző mérőberendezéseket ténylegesen megvásárló szolgáltató vállalkozások azonban értelemszerűen vagy az egyik vagy a másik berendezésre tartanak igényt, a végső fogyasztók pedig kizárólag a vízmérők piacán jelennek meg vevőként, ezért - függetlenül az érintett vállalkozások piaci részesedéseitől - káros portfolió hatásai sem lehetnek az összefonódásnak.

  • 21)

    Konglomerátum hatással szintén nem kell számolni, mert az Üzletág az összefonódást megelőzően is egy jelentős nemzetközi vállalkozáscsoporthoz tartozott.

  • 22)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 23)

    A Versenytanács a 18-21. pontban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 (illetve az eljárási határidő meghosszabbítására tekintettel 105) napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

  • 24)

    A Tpvt. 30. § (5) bekezdése alapján az engedély kiterjed az annak megvalósításához szükséges versenykorlátozásra (lásd 2. pont), mert az időben korlátozott, továbbá az érintett áruk és a földrajzi terület tekintetében nem lépi túl az Üzletág korábbi működési területét (Elvi állásfoglalások 9., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám). A versenytilalom viszonylag hosszú (ötéves) időtartamát a Versenytanács - egyezően a nemzetközi gyakorlattal - az érintett áruk viszonylag hosszú életciklusára tekintettel nem ítélte túlzottnak.

  • 25)

    A Versenytanács észlelte, hogy a Ruhrgas Metering a kérelmet a Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerinti harminc napos határidő után nyújtotta be. A hét napos késést azonban - figyelemmel arra is, hogy egy összetett, nemzetközi összefonódásról van szó - nem minősítette olyan mértékűnek, amely indokolttá tenné a Tpvt. 79. § alapján bírság kiszabását.

V.

Eljárási kérdések

  • 26)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 27)

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 28)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. március 18.