Vj-162/2002/30

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Marshall Cavendish Magyarország Fióktelepe (Budapest) ellen fogyasztók megtévesztésének gyanúja miatt indított eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a Marshall Cavendish Magyarország Fióktelepe ellen, hogy észlelte, alkalmas lehet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-a szerint tilalmazott fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására az eljárás alá vont "A Tudás Fája" című kiadvánnyal kapcsolatos reklám-, illetve forgalmazási gyakorlata.

I.

Az eljárás alá vont

  • 1.

    Az eljárás alá vontat az a londoni székhelyű Marshall Cavendish Parthworks Limited alapította 1998-ban, amely 1967-től alkalmazza az ún. partwork koncepciót. Az eljárás alá vont meghatározása szerint az ún. partwork ("gyűjtős", "dossziés") olyan kiadói koncepció, amely a könyvek és a magazinok előnyeit igyekszik összekapcsolni. Az ún. partwork szakmai tartalma az, hogy a fogyasztó a periodikákból állítja össze a gyűjteményt.

    A kialakult gyakorlat szerint egy-egy partwork kiadvány elindítását nagyszabású beharangozó reklámkampány kíséri, majd az üzletpolitika arra koncentrál, hogy minél több fogyasztót megtartsanak, minél kisebb legyen a terméktervbe beépített "lemorzsolódás." Az ilyen jellegű kiadványok esetében nem cél egy viszonylag állandó, akciók révén növekvő példányszám. A termékhez kapcsolódó különböző akciók, ajándékok célja a lemorzsolódás ütemének csökkentése.

  • 2.

    Az eljárás alá vont kizárólag lapkiadással foglalkozik, más üzleti tevékenységet nem folytat. 1998. szeptemberétől napjainkig "A Tudás Fája" és 2001. szeptemberétől 2002. szeptemberéig a "Mókus Luca" kiadványokat jelentette meg. A "Mókus Luca" kiadvánnyal összefüggésben a Gazdasági Versenyhivatal Vj-152/2002. szám alatt versenyfelügyeleti eljárást folytatott le.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

  • 1.

    "A Tudás Fája" az eljárás alá vont előadása szerint olyan sajtótermék, amely a többi hetilaphoz képest viszonylag kedvező árú, hetente megjelenő, a 8-15 éves korosztályhoz szóló kiadvány. Eredetileg 144 vagy 192 számra tervezték a kiadvány megjelenését. A lapszámok meghosszabbítása 24 számonként történik. A 241-264 számok kiadására vonatkozó döntés 2002. októberében született meg. A 264. szám lesz az utolsó.

    A kiadvány már több országban megjelent (Nagy-Britanniában többször is), s országonként eltérő sorozathosszúságot élt meg: Nagy-Britanniában 120, 144, 168 (a kiadvány 1975-ben, 1991-ben és 1995-ben indult), Németországban 192 (1993), Lengyelországban 264 (1996) szám jelent meg. Romániában 2000-ben adták ki az első számot, s előreláthatóan összesen legalább 192 szám fog megjelenni.

  • 2.

    A kiadvány hét témakört ölel fel (állatok, növények; földünk; művészetek; tudomány és technika; az emberi test; világtörténelem; világatlasz), ezekről elválasztható, néhány oldalas anyagot tartalmaznak. A témakörök szerinti rendszerezést teszik lehetővé a fogyasztóknak ingyenesen eljuttatott elkülönítő lapok, illetve az átfogó rendszerezést elősegítő, szintén ingyenesen megküldött gyűjtődossziék.

    A kiadvány legfontosabb jellemzői az eljárás alá vont szerint az enciklopédikus tudás közvetítése és a partwork jelleg. A kiadvány gyűjtését nyilatkozata szerint bármikor meg lehet kezdeni és bármikor abba lehet hagyni, s minden ún. enciklopédia önállóan is használható. Az eljárás alá vont egy 24 számonként (azaz mintegy félévenként) betelt dossziét tekint ún. "kis enciklopédiának", amelyeknek az a lényege, hogy a fogyasztó saját ízlése szerint állítja össze az egyes témaköröket, összeválogatva a különböző lapszámokból a megfelelő fejezeteket, az egyes ajándékként adott elválasztó lapok használatával. Azok a fogyasztók, akik "teljes sorozatot" szeretnének kigyűjteni, különböző hosszúságú időszakra választhatják a kedvezményes megrendelés lehetőségét is. A gyakorlatban azonban nagy számban léteznek olyan fogyasztók is, akik saját ízlésükre szabva állítják össze az "enciklopédiát."

  • 3.

    "A Tudás Fája" lapszámainak minden oldala alul oldalszámmal és felül indexszámmal is meg van számozva. A felső indexszám az adott cikk egyes rovaton belüli helyét jelöli. A rovatok indexszámozása önálló, minden rovat esetében elölről kezdődik. Minden 24 példányhoz tartozik egy index, amely a rovatokon belül a cikkek visszakereshetőségét biztosítja. A termék alján levő oldalszámozás átfedéseket, illetve hiányokat mutat, azaz valamennyi lapszám megvásárlása esetén egy folyamatos oldalszámozású termék még rovatonként sem állhat össze.

  • 4.

    Az üzleti titkot képező, csökkenő tendenciájú példányszámban megjelenő kiadvány első számának ára 125 Ft, a 2-71. számok ára 250 Ft, a 72-124. számok ára 280 Ft volt. A 125. számtól az ár 320 Ft. A teljes kiadvány ára mintegy 77.000 Ft (az előfizetők ennél kedvezőbb áron juthatnak a teljes kiadványhoz).

  • 5.

    Az eljárás alá vont "A Tudás Fája" című kiadványt kétféleképpen terjeszti:

    • -

      a kiadványok döntő hányadát (2003. januárjában mintegy 93-95%-t) kiskereskedelmi terjesztésben jutatja el a fogyasztókhoz,

    • -

      az eladott lapok kb. 5-7%-át az előfizetők részére juttatja el.

A kiadványra előfizetni csak a kiadónál lehet. Előfizetőket az eljárás alá vont kifejezetten a kiadványon keresztül toboroz, erre eddig két alkalommal került sor. A fogyasztók 3, 6 vagy 12 hónapra rendelhetik meg a kiadványt, az egyes lapok egységára a hosszabb előfizetési időszak esetén alacsonyabb. Ha egy előfizetés lejár, két alkalommal postai csekk mellékelésével hívják fel a fogyasztó figyelmét a meghosszabbítás lehetőségére.

Az eljárás alá vont az ún. visszamenőleges előfizetés intézménye révén lehetőséget teremt arra, hogy a korábbi lapszámok is beszerezhetők legyenek. Ezen kívül az ún. "B" sorozat is a fogyasztók rendelkezésére áll, azaz egy-egy lapszám az eredeti megjelentést követő 8. lapszámmal együtt újra megjelenik. E két megoldás célja az, hogy a teljes kiadvány, illetve annak bármelyik példánya a fogyasztó számára bármikor rendelkezésre álljon. 2002. karácsonya előtt kb. 10-20 fogyasztó a teljes kiadványt vásárolta meg.

  • 6.

    "A Tudás Fája" esetén a piacra történt bevezetés során televíziós reklámokat (három héten át több televíziós csatornán), általános iskolákban elhelyezett plakátokat és eladáshelyi reklámeszközöket alkalmaztak. A bevezetést követően az eljárás alá vont nyilatkozata szerint nem került sor önálló reklámkampányra. Az 1998-as reklámkampány óta az eljárás alá vont a kiadvánnyal kapcsolatos direkt reklámtevékenységet nem folytat, a fogyasztókat telefonos vevőszolgálat, direkt marketing levél útján rendszeresen és részletesen tájékoztatja az előfizetési lehetőségekről és az előfizetés során juttatott ajándékokról (pl. ingyenes lapszámok, gyűjtődosszié, elválasztólapok).

III.

Az eljárás alá vont védekezése

  • 1.

    Az eljárás alá vont álláspontja szerint a kiadvány vonatkozásában a megalapozott fogyasztói döntés kialakításához szükséges mennyiségű információt közöl a fogyasztókkal. Erre, illetve a fogyasztók esetleges kérdéseinek a megválaszolására külön hangsúlyt helyez. Ennek érdekében dolgozta ki az esetleges visszafizetésen alapuló "reklamálási rendszert", illetve ezért működteti önálló ügyfélszolgálati részlegét. Ügyfélkezelési rendszerének eredménye, hogy az enciklopédikus ismeretanyagot átadó "A Tudás Fája" kiadványt egyetlen európai, hatáskörrel rendelkező hatóság sem kifogásolta még, ahogyan a Marshall Cavendish Parthworks Limited egyetlen más kiadványát sem.

  • 2.

    Mivel az ún. partwork kiadványok esetében a kiadó a kiadvány terjedelmét az iránta jelentkező fogyasztói érdeklődés függvényében határozza meg, az eljárás alá vont az 1998-ban folytatott bevezető reklámkampány során nem kommunikálhatta a fogyasztók felé a kiadvány terjedelmét, figyelembe véve azt is, hogy a bemutatott témakörökben ismertethető és átadható tudásanyag mennyisége akkora, amely nyilvánvalóan nem limitálható. Előadta továbbá, hogy egy-egy hetente megjelenő sajtótermék teljes hosszát nem lehet megjelenéskor a fogyasztók felé kommunikálni, szemben az olyan kiadványokkal, amelyek esetében az átadni kívánt ismeretanyag terjedelme limitálható. "A Tudás Fája" esetén a terjedelem kommunikálására tehát azért nem került sor, mert ilyen szempontból a kiadvány semmiben sem különbözik a többi ismeretterjesztő magazintól, folyóirattól, ahol a terjedelem előzetes ismertetésére nincs szükség, mert az átadott ismeretanyag terjedelme előre nem határozható meg.

    Álláspontja szerint a megfelelő tájékoztatás szempontjából külön kell vizsgálni az esetenként vásárló és a kiadványt előfizető fogyasztók magatartását. Az előfizetést választó fogyasztók esetében a terjedelemmel kapcsolatos megtévesztés lehetősége fel sem merülhet, tekintve, hogy az előfizetők megrendelése az általuk választott időszakra szól, a meghosszabbításról a fogyasztók minden esetben saját maguk döntenek.

    Az "alkalomszerűen vásárló" fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy az üzletben való vásárlás során meggyőződjenek a kiadvány tartalmáról, minőségéről és terjedelméről, beleértve azt is, hogy minden lapszámon szerepel a "minden héten megjelenik" kifejezés. A fogyasztói így - ismerve a kiadvány egyes számaihoz ajándékként adott gyűjtődosszié méretét - meg tudja állapítani, hogy milyen befektetéssel és mennyi időn belül tehet szert az ismeretterjesztő kiadvány egy elemére, egy-egy kis enciklopédiára.

  • 3.

    Az eljárás alá vont kiemelte, önmagában az a tény, hogy a kiadvány iránti fogyasztói kereslet változik, azt támasztja alá, hogy a fogyasztók nem tartják szükségesnek minden egyes lapszám folyamatos megvásárlását, azaz a gyűjtés bármikor elkezdhető és bármikor abbahagyható.

  • 4.

    Az eljárás alá vont a vizsgáló eljárásával kapcsolatban vizsgálati kifogást nyújtott be, mivel iratbetekintés során észlelte, hogy a vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárás megindulása előtt, a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott bejelentés során szerzett, üzleti titkot képező iratokat az eljárás nyilvános iratai között helyezte el, s azokra a vizsgálati jelentésben is hivatkozott, illetőleg a vizsgáló nem értesítette a 19 újságárusnál általa végzett tanúmeghallgatásról.

  • 5.

    Az eljárás alá vont jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését. Ennek alátámasztására hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kf.III. 29.876/1999. számú, a Versenytanács Vj-137/1998. számú ügyben hozott határozatának felülvizsgálata tárgyában született ítéletét, amely rávilágított, hogy a gyűjthető termékek esetében nem a teljes gyűjtemény, hanem az egyes egységek tekinthetők érintett terméknek, így a megfelelő információt az egyes egységekre vonatkozóan kell megadni. A Legfelsőbb Bíróság szerint az a tény, hogy a fogyasztók a teljes gyűjtemény számát nem ismerték, nem jelent megtévesztést, mivel megrendelésüket e tény tudatában tették meg.

IV.

A vizsgálati jelentés

  • 1.

    A vizsgálati jelentésben megállapításra került, hogy "A Tudás Fája" a teljes kiadvánnyal kapcsolatban nem tartalmaz tájékoztatást a várható sorozathosszúságról, a bekerülési költségről, azt a lapszámokra vonatkozó információkkal igyekszik pótolni, mintha terméke egy átlagos időszaki lap volna. Az információk más részével kapcsolatban azonban fenntartja a fogyasztók felé a termék gyűjtemény, könyv, enciklopédia jellegét.

  • 2.

    A vizsgáló kiemelte, a partwork kiadványok szükségszerű sajátosságai között is érvényesül az a követelmény, hogy akkor várható az ésszerűen eljáró fogyasztótól optimális döntés, ha a termék, szolgáltatás lényeges tulajdonságai tekintetében megfelelő információ áll rendelkezésére. A lényeges termékjellemzőknek, információknak azonban a termék "életciklusa" során bármikor mind az egyes lapszámok vonatkozásában, mind a teljes kiadvány vonatkozásában, mind pedig a számtalan egyéb átmeneti helyzetben a fogyasztó rendelkezésére kell álljanak.

    Az eljárás alá vont a termék bevezetésekor és terjesztésekor mindvégig tudatában van annak, hogy a sorozat hosszúsága limitált. A termék piaci bevezetése előtt kalkulált "életciklus" - a termék rentábilis, profitábilis előállítási, értékesítési időtartamának - végét módosítja a termék iránt mutatkozó kereslet változása szerint. A terméknek van egy kalkulált "életciklusa" és egy már véglegessé váló tényleges "életciklusa". A kalkulált "életciklus" időszakában nehéz a teljes kiadványra vonatkozó lényeges adatot megfelelően kommunikálni a fogyasztókkal. Ez azonban nem menti fel eljárás alá vontat e kötelezettsége alól.

  • 3.

    Az eljárás alá vont vizsgálati kifogásait a vizsgáló figyelmen kívül hagyta, mivel az üzleti titkot tartalmazó irat zártan, elkülönítetten került kezelésre, az akta betekinthető iratai közé csak egy üzleti titkot nem tartalmazó változat került.

    Az eljárás alá vont másik vizsgálati kifogását is figyelmen kívül hagyta a vizsgáló. Álláspontja szerint a kifogásolt ügyirat a vizsgáló személyes tapasztalatait, a fogyasztói tudatra vonatkozó közvetlen és közvetett információkat rögzíti, így az adott esetben nem a tanúbizonyítás eszközének igénybevétele történt meg. Erre lehetőséget ad - a Gazdasági Versenyhivatalt a tényállás tisztázásra kötelező - jogi szabályozás, amely a bizonyítási eszközöket, illetve a megszerzett bizonyítékok körét nem határozza meg taxatív jelleggel.

  • 4.

    A termékre vonatkozó egyes információk és azok kommunikációs módja, más információk hiányával együtt objektíve alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat a termék lényeges tulajdonságai tekintetében megtévesszék, ezért a vizsgáló jogsértés megállapítását és bírság kiszabását indítványozta.

V.

Jogi háttér

A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel, hogy mely magatartások minősülnek a fogyasztók megtévesztésének. A bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában a Tpvt. 72.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljárást megszüntetheti. A 72.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását, illetve megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyfél a törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el.

VI.

A Versenytanács döntése

  • 1.

    A Versenytanács szerint ha egy előre meghatározott terjedelmű kiadvány alapvető eleme a gyűjtés, a gyűjtemény jelleg, akkor a fogyasztói döntés szempontjából lényeges, hogy a fogyasztó a kiadvány gyűjtésének megkezdésekor tudatában legyen a teljes gyűjtemény e lényegi tulajdonságának, annak, hogy hozzávetőlegesen, előreláthatóan hány lapszám jelenik meg. A fogyasztó ezen - a gyűjtemény jelentette várható anyagi teher mértékének kalkulálást lehetővé tevő - ismeret birtokában dönthet megalapozottan arról, hogy belekezd-e a gyűjtésbe.

    A Versenytanács nem ért egyet az eljárás alá vont azon álláspontjával, hogy "A Tudás Fája" esetén a terjedelem kommunikálására azért nem került sor, mert az átadott ismeretanyag terjedelme előre nem határozható meg. Az eljárás alá vont maga adta elő, hogy egy partwork kiadvány elindításakor a kiadó mindig egy adott hosszúságúra tervezi a sorozatot, azonban ezt előre azért nem teszik közzé, mert a termék iránt megnyilvánuló piaci igény függvényében ez a hosszúság (a jelen esetben 24 lapszámonként) módosítható. "A Tudás Fája" esetén is volt egy elképzelés a megjelentetendő lapszámok számának a vonatkozásában (144 vagy 192 lapszám), s csak 2002. októberének végén született döntés arról, hogy összesen 264 lapszám fog megjelenni. Mindezek alapján megállapítható, hogy a megjelenés időtartamát, a megjelenő lapszámok mennyiségét ténylegesen nem az átadandó tudásmennyiség, hanem a fogyasztói igény (a megvásárolt példányok száma) és a rendelkezésre álló kiadói háttér (előkészített, megjelentethető lapszámok) határozza meg (akkor sem jelenne meg a 293. lapszám, ha a fogyasztói érdeklődés igen magas lenne, mivel a Marshall Cavendish Parthworks Limited csak 292 lapszámmal rendelkezik).

    Az eljárás alá vont is hangsúlyozta, hogy "A Tudás Fája" című kiadvány gyűjtésének kérdésében a fogyasztók nemcsak a termék piacon való megjelenésekor dönthettek, hanem később is bármikor elhatározhatják, hogy megkezdik a gyűjtést, így akár - mint az 2002. decemberében is megtörtént egyes esetekben - akár évekre visszamenőleg is megvásárolhatják a megjelent lapszámok teljességét, majd ezt követően folytathatják a gyűjtést. Mivel a gyűjtés megkezdésére nemcsak a kiadvány első lapszámának megjelenésekor van lehetőség, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása a gyűjtemény jellegű termék piacon való megjelenését követően folyamatosan fennáll.

  • 2.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját, amikor nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy "A Tudás Fája" című kiadvány hány számának a megjelenése várható.

  • 3.

    A Versenytanács döntése meghozatalakor figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság eljárás alá vont részéről hivatkozott, Kf.III. 29.876/1999. számú határozatát, mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy a jelen esetben "A Tudás Fája" kiadvány eljárás alá vont által is többször hangsúlyozott, a kiadvány lapszámozási technikája által is kiemelt gyűjtemény jellege meghatározó jelentőségű. A gyűjtemény jelleg révén nemcsak a kiadvány egyes lapszámai képviselnek egy-egy önálló árut, hanem a gyűjtemény egésze is. Ezt támasztja alá az ún. partwork eljárás alá vont által kiemelt szakmai tartalma (az, hogy a fogyasztó a periodikákból állítja össze a gyűjteményt), illetőleg az üzletpolitika, amely azt állítja a középpontba, hogy a terméktervbe beépített "lemorzsolódás" ütemének csökkentését szolgáló, a termékhez kapcsolódó különböző akciók, ajándékok révén is ösztönzött gyűjtés minél több fogyasztó döntését befolyásolja. Ugyancsak a Versenytanács álláspontját erősíti meg az ún. visszamenőleges előfizetés intézménye, amely a gyűjtemény jelleggel is összefüggésben áll.

  • 4.

    Az eljárás alá vont megítélése szerint a versenyfelügyeleti eljárással érintett termékhez hasonló átfogó ismeretterjesztő partwork kiadvány nincs jelen a magyarországi piacon. A vizsgálati jelentés szerint "A Tudás Fája" című kiadványt jellemzői egyedülállóvá teszik a lappiacon. A Versenytanács mindemellett úgy ítéli meg, hogy a kiadvány megjelenése hatást gyakorolhatott a különböző, fiataloknak szóló ismeretterjesztő kiadványok, lapok piacára.

    Az eljárás alá vonttal szemben lefolytatott Vj-152/2002. számú ügyből ismert, hogy a jelentősebb gyermeklapokat megjelentető lapkiadók alapvetően nem látnak összefüggést a partwork kiadványok és a hosszabb távon megjelenő lapjaik között, a partwork külön jelenség az életciklusából kifolyólag. A partwork kiadványok megjelenésének jelentős hatását, a más kiadványok példányszámának számottevő mértékű csökkenését nem érzékelték. Aki csekély mértékű példányszámcsökkenést tapasztalt, ezt nem a partwork kiadványokra vezette vissza.

    Az eljárás alá vont által "A Tudás Fája" című kiadvánnyal kapcsolatban tanúsított jogsértő magatartás gazdasági versenyre gyakorolt hatását csak további vizsgálódás eredményeként lehetne pontosan feltárni, ugyanakkor mivel a kiadvány egészének gazdasági versenyre gyakorolt hatása csekély, ez állapítható meg a jogsértő magatartás esetében is, ezért a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott 72.§ (1) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján megszüntette.

  • 5.

    A Versenytanács az eljárás alá vont által a vizsgáló eljárásával kapcsolatban az üzleti titok vonatkozásában megfogalmazott vizsgálati kifogást elfogadva üzleti titoknak minősítette azokat a bejelentés kapcsán beszerzett és a versenyfelügyeleti eljárás iratai közé beemelt iratokat (Vj-162/2002/11/2. és Vj-162/2002/11/3/1.), amelyek az eljárás alá vont gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, az eljárás alá vont méltányolható érdeke alapján titokban tartandó adatot tartalmaznak.

    A Versenytanács döntésének meghozatalakor a tényállás tisztázásakor nem vette figyelembe a 19 újságárus vizsgáló általi megkérdezésének eredményét tartalmazó iratot mint bizonyítékot, így nem tartotta szükségesnek, hogy az ezzel kapcsolatos vizsgálati kifogással összefüggésben kialakítsa jogi álláspontját, azt - az eljárás alá vont jogait nem sértve - figyelmen kívül hagyta.

  • 6.

    Az eljárás alá vont kérelmének megfelelően a Versenytanács a Tpvt. 74.§-a (1) bekezdésének második mondata alapján tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.

  • 7.

    A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. március 13.