Gazdasági Versenyhivatal

Vj-150/2002/48

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Renault Hungária Gépjárműkereskedelmi Kft. (Budapest) I. r. és az Ugrics és Szabó Kft. (Székesfehérvár) II. r. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

Az eljárás során keletkezett szakértői költséget az állam viseli.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozások a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhetnek.

Indoklás

I.

A Versenytanács az ügyfelek előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a beszerzett szakértői vélemény, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A jelen eljárás előzményeként a Gazdasági Versenyhivatal arról értesült, hogy egy fogyasztó a II. r. eljárás alá vont vállalkozásnál (a továbbiakban: Márkakereskedő) 2001. májusában teljes áron két Renault márkájú gépkocsit vásárolt. Később úgy döntött, hogy az egyik, a Thalia típusú gépkocsitól megválik és egy másik gépkocsi tulajdonosával elcseréli.
A rendelkezésre álló adatok szerint a cserére szánt gépkocsit a két ügylet között sérülés (karosszéria) nem érte.
A csereügylet lebonyolítása során a gépkocsikat eredetiség vizsgálatnak vetették alá 2002. februárjában, amelyen a bejelentő állítása szerint megállapították, hogy a Renault Thalia tetőlemezén 5-6 mm vastag kittréteg van, amelyet újrafényeztek. A fogyasztó utóbb árengedményt kívánt érvényesíteni az I. r. eljárás alá vont vállalkozással (a továbbiakban: Renault) szemben, amelyet az azzal hárított el, hogy amennyiben a fogyasztó a gépkocsit valamelyik Renault márkakereskedésben értékesítette vagy cserélte volna egy másik gépkocsira, úgy a márkakereskedő a mindenkori használt gépkocsikra vonatkozó hivatalos árkalkuláció alapján értékelte volna fel a gépkocsit, figyelmen kívül hagyva a tetőlemez újrafényezett állapotát, miután az a Renault gyár által előírt vevőszolgálatban alkalmazandó Renault technológia betartásával készült.

II.

A túlnyomóan importból származó új gépkocsik hazai értékesítési piacán szinte minden világmárka jelen van. A márkaimportőrök márkakereskedői hálózat bevonásával végzik a gépjárművek országos értékesítését, a jótállási kötelezettség alá és az ezen kívül eső javítási-szervizelési tevékenység ellátását.
A személygépkocsi és a terepjáró kategóriában a Renault márka 2000-ben 9,6 %-kal, 2001-ben 10,8 %-kal, 2002-ben 9,9 %-kal részesedett.

A Renault, mint importőr 1991-től foglalkozik gépjármű-kereskedelemmel. Az országos lefedettséget 28 tagú szerződött márkakereskedői hálózattal érte el, amelynek egyike a Márkakereskedő. A Renault közvetlen értékesítést kivételesen végez, szokásosan a hálózaton keresztül értékesíti a fogyasztóknak a Renault típusú gépkocsikat, alkatrészeket, az egyéb Renault termékeket és látja el a kapcsolódó szolgáltatásokat.
A Márkakereskedő 1992-ben bejegyzett vállalkozás, tevékenységi körébe gépkocsikereskedelem és gépjárműjavítás tartozik. A Renault-val kötött szerződésének megfelelően köteles és jogosult értékesíteni a Renault típusú gépkocsikat, az egyéb Renault termékeket, s a kötelező Renault előírásoknak megfelelően felszerelt műhelyében javítási és egyéb szolgáltatásokat végezni.

III.

A gépkocsiértékesítés folyamatát - hasonlóan más árukéhoz - szükségszerűen szállítási műveletek kísérik, amely során a gyártásból kikerülő gépjárműveket jellemzően vasúton, vagy közúti szállítójárművön juttatják el a fogyasztó részére átadást végző márkakereskedéseknek. A szállítás az egyéb termékek szállításához képest azért más, mert egyedileg a gépjárművek nagy értékűek, ugyanakkor külső csomagolás a gyártásból kikerülő terméket nem óvja, ezért előfordul, hogy a gépjárműveket a szállítás és az útközbeni tárolás alatt különböző okokból és mértékben külső, belső sérülés éri.
A Renault gépkocsik a gyártótól egy bécsi központba kerülnek, onnan pedig egy határmenti raktárba (Rédics, Győr). Amennyiben ezen importközpontba való szállítás és tárolás során sérülés következik be, a gyártó leányvállalata, a CAT szállítmányozó cég gondoskodik a javításról.
A határmenti raktárból a gépkocsikat az egyes márkakereskedőkhöz szállítják, akiknek feladatai közé tartozik a gépkocsik hozzájuk érkezésekor keletkezett sérüléseinek felmérése, a javítás elvégzése.
Az értékesítendő gépkocsi tulajdonjoga és az ebből adódó kárveszélyviselés a Renault-é a fogyasztónak való átadásig, pontosabban közbeékelődik a márkakereskedők tulajdonszerzése, hogy a gépjármű forgalombahelyezéséhez szükséges eljárást lefolytathassák.
A javításokat a gépjárművek rédicsi határra való érkezésétől a fogyasztó-vevő részére való átadásig a Renault és az Argosz Biztosító Rt. közötti biztosítási szerződés alapján fizetett biztosítási összegből fedezik valamennyi szállítmányozási és raktározási műveletből eredő kárra.
A márkakereskedők telephelyén bekövetkezett sérülés e biztosítás terhére a Renault-val való egyeztetés után, biztosítói beleegyezéssel javítható.
A Renault 1998-tól körlevéllel, illetve 2002. közepétől belső utasítással szabályozta a hazai importközpontból a márkakereskedői telephelyre való szállítás közben bekövetkezett sérülések során követendő kárrendezési eljárást. Ennek lényege a márkakereskedő átvételkori haladéktalan szemrevételezési kötelessége, a Renault, mint tulajdonos értesítésének kötelessége, a 200.000.- Ft-ot meghaladó becsült kár esetén kárszakértő bevonása.

A szállítás során adódó sérüléseket - az eljárás tárgyához kapcsolódóan a karosszériasérüléseket - márkától függetlenül a gyártó által javasolt karosszériajavítási technológiával javítják a szállítás alatt, illetve a márkaszervizekben. Ez a javítási mód nem azonos a gyártók által alkalmazott karosszériagyártási technológiával, ami maga a gyártási technológia. A különbség leginkább a javított részek tartós korrózióvédelmében és fényezésében mutatkozik meg. A gyártásban alkalmazott korrózió- és üregvédelem módszere és anyagai eltérnek a javításban alkalmazott korrózió- és üregvédelem módszerétől és anyagaitól, amellett, hogy a karosszériaépítést, a gyári fényezést robotok végzik, a javítási munkálatokat pedig emberek.
A javítási technológia megsértése esetén a javítás minősége, a karosszéria élettartama, a korrózió- és üregvédelem tartóssága romlik.

A gépjármű első használatbavételekor a fogyasztó birtokába kerülő okmányok nem tartalmaznak információkat a gépkocsik első üzembehelyezése előtti, de a kijavítás miatt rejtve maradt (karosszéria) sérülésekről.
Ennek hiányában a fogyasztók tudomásszerzésének több forrása lehetséges:

• -

  erre vonatkozó vizsgálat megrendelése és elvégeztetése, mert a technika mai állása a sérülések (karosszéria) utólagos javításának kimutatását lehetővé teszi az alábbiak szerint:

Megkérdezett eredetvizsgálók	kimutatható-e minden rejtett karosszériasérülés	Kimutatható-e a gyári technológiával javított karosszériasérülés	Az utóbbi 3 évben hány esetben állapítottak meg rejtett karosszériasérülést
Info Holding Group Rt.	igen	igen
Euro Mobil Kft.	igen	kimutatását nem tartalmazza a technológia	nem kerül dokumentálásra
NJL Kft.		igen	nem gyűjtenek adatokat
THG Kft.	nem feladatköre, de amit észlel a munkalapon rögzíti	igen	nincs információ

• -

  a fogyasztó a javítás nyomait maga is felfedezi.

• -

  esetlegesen közli a márkakereskedő, illetve a márkakereskedő felhatalmazza a vevő-fogyasztót, hogy információt kérjen az illetékes biztosító társaságtól.

Használt gépkocsi vásárlásakor a sérülés keletkezési idejétől függetlenül a fogyasztói tudomásszerzés esélye nagyobb, mert a szervizkönyv esetleg feltünteti a sérülést, illetve az eladó tulajdonos a kárrendezési iratanyagot átadja a vevőnek, az állapotlap (11/1989. (IX. 7.) KeM rendelet) tartalmazza, avagy az eladó erre vonatkozó nyilatkozatot tesz.

A Renault-nak részleteiben üzleti titkot képező előírása van a szállítási sérült, javított gépjárművek osztályozására, amelyet a gyártó állított fel, s amely a gyár, valamint az importközpont közötti szállításokra írja elő a szállítási sérült autókra vonatkozó eljárási rendet, amit azonban a Renault a sérülés keletkezésének és észlelésének helyétől függetlenül egységesen alkalmaz. Ennek értelmében a különböző javításokat igénylő sérülések alapján a gépkocsik:

• -

  új /"A";

• -

  használt /"B";

• -

  vagy roncs autó / "C" besorolást kaphatnak

Az "A" kategóriás gépkocsit a javítást követően teljesen új , sérülésmentes, kijavított autónak minősítik, amelyet teljes áron értékesítenek.

A "B" kategóriás autó értékcsökkent, "használt autóként" kerül forgalomba hozatalra. Ez utóbbi esetben a fogyasztónak olyan tartalmú írásos nyilatkozatot kell tenni, amelyben elismeri, hogy tudomása van az autó szállítási sérüléséről, amely miatt gyári alkatrésszel és technológiával már javítva volt, látta is a javításról szóló számlát és további követelményt nem támaszt a márkakereskedővel szemben, mert az autó vételára mindezek ismeretében lett kialakítva. A Renault az importközpont által "B" kategóriásnak minősített gépkocsikat Magyarországon nem értékesítik. A Renault nyilatkozata szerint nincs megállapított összeghatár, amely fölött előírása szerint kötelező lenne az általános fogyasztói tájékoztatás, mert a javítás abban az esetben is megtörténik, amennyiben egy 3 millió Ft értékű autóban akár 1 millió Ft értékű csere szükséges, vagyis a gépjármű kategorizálása a javíthatóság és nem a kárérték függvénye.

A Renault központi nyilvántartásában szereplő javítási költségszámlák alapján megállapítható javított sérülések nagyságára és gyakoriságára vonatkozó adatok üzleti titkot képeznek.

A Reanult a "B" kategóriás értékcsökkent javított használt autóként forgalomba hozott autók kivételével központilag nem szabályozza, hogy a márkakereskedő milyen esetben köteles az autó javításáról a fogyasztót tájékoztatni. Ezért a márkakereskedő gazdasági érdeke a központi rendelkezések követése a Renault ellentételezésének hiányában.

A piac többi forgalmazója is rendelkezik a Renault-féle előíráshoz tartalmilag többé-kevésbé hasonló belső szabályozással.
Az Opel Southeast Europe Kft. szállítás-tárolás során megsérült autóinak kezelésére vonatkozó eljárási rendje nem egy meghatározott leírásból áll, hanem a szerződéseik, belső utasításaik és gyakorlatuk által kialakított eljárás szerint történik.
A javítások köre megegyezik a gyári végső ellenőrzés során végezhető javításokkal, ezért így azok eredeti gyári terméknek minősülnek.
A nagyobb sérülésekkel rendelkező gépkocsikról egyedileg döntenek, amelyeket vagy megjavítanak és saját használatba vesznek, vagy megsemmisítik őket. A javítást követően saját használatba vett autók értékesítése esetén a gépjármű állapotlap átadásával a vásárló is tájékoztatást kap az autó előéletéről.
Eljárási rendje nagyjából megfelel a legtöbb hazai gépjárműimportőr és az európai unió legnagyobb gépjárműgyártó országainak importőrei által követendő jognak.
A Mazda Motor Hungary Kft. az "új" gépkocsi fogalmát meghatározó magyar szabvány hiányában az osztrák ÖNORM V5051sz. szabvány alapján jár el. Gyakorlata szerint minden olyan esetben utasítást ad az autó értékcsökkentként való értékesítésére és a fogyasztó tájékoztatására, amennyiben olyan szállítási-, vagy tárolási sérülés keletkezett, amelynek javítása nem oldható meg a gépkocsi műszaki, vagy esztétikai romlása nélkül.
A Ford Motor Hungária Kft. fogyasztói tájékoztatása a javított sérülésekről csak az értékcsökkent autók esetében van kötelezően előírva, mely esetben a fogyasztó az eredeti árhoz viszonyítva olcsóbban jut az autóhoz.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a Renault és az egyes szúrópróbaszerűen megkérdezett gépjárműforgalmazók a sérülés (karosszéria) nem gyártói javítását követően a gépkocsit mégis gyárinak minősítik, a javított sérülésről fogyasztói tájékoztatást akkor adnak, ha a javított gépkocsit értékcsökkentnek nyilvánítják egyedi döntésük alapján, ami belső rendszerük függvénye. E belső rendszereket saját kialakított ismérvek szerint, esetleg valamely ország, például Ausztria szabványának alapul vételével állítják fel.
A belső rendszerek sokfélesége arra vezethető vissza, hogy Magyarországon az "új" gépkocsi ismérveit a piaci szereplők számára kötelezően máig nem rögzítették.

IV.

A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentésre figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdés szerint eljárást indított az eljárás alá vontak ellen a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző, az áru lényeges tulajdonságára vonatkozó hiányos tájékoztatás miatt. Vélelmezte, hogy az eljárás alá vontaknak nem általános gyakorlata a gyári hiba körén kívül esően javított (karosszéria) sérülések fogyasztókkal való közlése, amely mint hiányos tájékoztatás fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartás, s így a fogyasztói döntést tisztességtelenül befolyásolhatja. Ugyanis a gépkocsi "új"-ként való minősítésének kérdésétől függetlenül, a látszatra szállítási sérülésmentes megvásárolt gépkocsinak javított sérülése lehet, amelyből keletkező kár nem a forgalmazónál, hanem vevőjénél jelentkezhet, amennyiben a gépkocsit továbbértékesíti. Az eljárás szempontjából a felek egyedi vitájának annyiban volt jelentősége az ebben való hivatali állásfoglalás és döntés nélkül, hogy szemléltethette az egyedi magatartásban tükröződő piaci gyakorlatot, amelyből adott esetben versenyjogsértés állapítható meg.
A lefolytatott vizsgálat az eljárás megszüntetését indítványozta, arra hivatkozással, hogy az általános szakmai szokások szerint a kisebb javított sérüléseknél a vállalkozások nem adnak tájékoztatást a fogyasztóknak, de ennek következtében a gazdasági versenyben egymás rovására nem is jutnak előnyhöz.

V.

Az eljárás alá vont vállalkozások már az eljárás vizsgálati szakában az eljárás megszüntetését kérték. Hangsúlyozták, hogy a javított gépkocsik a javításnélküliekkel műszakilag teljesen megegyező állapotúak, rendeltetésszerű használatra értékcsökkenés nélkül alkalmasak. Egységes és kötelező tájékoztatás hiánya nem versenyjogellenes magatartás, mert az importőr és a márkakereskedő sem szerez minden javított sérülésről tudomást, amellett, hogy a Renault szerint a fogyasztómegtévesztésért való vállalkozói felelősség nem objektív, annak bármely formája tudatos és akaratlagos magatartást feltételez.

VI.

A Versenytanács az eljárás megszüntetését eltérő indok alapján maga is szükségesnek tartotta.

A Tpvt. III. fejezetének az a rendeltetése, hogy a gazdasági versenyt azon keresztül is óvja, hogy ne engedje a fogyasztók vásárlását szükségképpen kísérő döntési folyamatot - a vállalkozások felróhatóságától és az egymás rovására történő előnyszerzés hiányától függetlenül - olyan tisztességtelen magatartással befolyásolni, amelynek következtében másként dönthetnének, mint ahogy tennék ennek hiányában. Éppen ezért önmagában közömbös a vállalkozások piaci gyakorlata, hiszen magatartásukat jogszerűvé nem teszi a piacon folytatott versenyjogszerűtlen magatartás tanúsítása.
Az adott esetben a gépkocsi gyártóműről való lekerülése és a fogyasztó-vevő átadása közötti sérülésjavításra vonatkozó közlés hiánya fogyasztómegtévesztésre objektíve alkalmas magatartás, mert a fogyasztók látszatra sérülésmentes gépkocsit abban a hiszemben választanak, hogy azon csak gyártási műveleteket végeztek, azt követő javítási munkálatokat nem, amely körülmény az áru lényeges tulajdonsága, s az ebben való megtévesztést a Tpvt. III. fejezetén belül a 8. § (2) bekezdés a) pontja nevesítetten is tiltja.
A Tpvt. III. fejezete azonban - a többi anyagi jogi fejezethez hasonlóan - csak a Tpvt. 1. §-ával együttértelmezve alkalmazható, s ezért vizsgálni kell a Tpvt. tárgyi hatályának fennálltát, azaz a jelen esetben azt, hogy az eljárás alá vontak kifogásolt magatartása piaci magatartásként értékelhető-e, piaci léptékben alkalmas-e a fogyasztói döntések befolyásolására.
Az eljárás során a tájékoztatás általános hiánya - amelynek vélelme az eljárásindításra okot adott - nem volt megállapítható.
Ehelyett a Renault - versenytársaihoz hasonlóan -, s életszerűen márkakereskedőire is irányadóan, saját, s ezért szükségképpen szubjektív sérülésbesorolási, s ettől függő tájékoztatási rendet állított fel , amely többé-kevésbé versenytársai hasonló rendeltetésű eljárásaihoz igazodik. Ebből következően az eseti tájékoztatás, illetve hiánya annak a függvénye, hogy az adott gépkocsit milyen sérülés érte, azt miképpen minősítették, a javítás mennyire szembetűnő, stb., vagyis a magatartásnak nincs általános piaci jellege; csak bizonyos egyedi ügyletekben, s azon belül is különböző mértékben érhető tetten, amely csak az egyedi ügyletek teljesítésének fogyasztói vitatására szolgálhat különféle mértékben indokul, s végső soron bírói úton orvosolható, szükség szerint a rendelkezésre álló technikai megoldások bevonásának segítségével.

A Tpvt. 62. § (4) bekezdése alapján a felmerült eljárási költséget az állam viseli.

A Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja az eljárás alá vont vállalkozások számára.

Budapest, 2003. március 27.