Gazdasági Versenyhivatal

Vj-148/2002/33

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Servipharm AG kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult versenyfelügyeleti eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett Lek farmacvetska družba d.d. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Servipharm AG irányítást szerezzen a Lek farmacvetska družba d.d. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1)

  A kérelmező Servipharm AG 2002. szeptember 28-án nyilvános vételi ajánlatot tett a Lek farmacvetska družba d.d. (a továbbiakban: Lek) részvényei legalább 51 százalékának megvételére.

• 2)

  A kérelmező az 1) pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2002. november 4-én kelt kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

• 3)

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező teljeskörűen 2003. január 15-én teljesítette. A vizsgáló az eljárási határidőt a Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján hatvan nappal meghosszabbította.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Novartis csoport

• 4)

  A Servipharm AG a svájci Novartis AG és az általa közvetlenül vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetve irányított vállalkozásokból álló vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Novartis-csoport) tagja. A Novartis-csoport az egészségvédelem, a gyógyszertermékek, a szemápolás és az állategészségügy területén folytat üzleti tevékenységet a világ egész területére kiterjedően.

• 5)

  A Novartis-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozás a Novartis Hungária Egészségügyi Kft. (a továbbiakban: Novartis Kft.), mely 2001. évben 19,6 milliárd forint nettó árbevételt ért el az alábbi tevékenységekből:

• • -

    gyógyszerek importálása, azok bérmunkában történő gyártása, valamint forgalmazása nagykereskedők, kórházak és gyógyszertárak részére;

• • -

    állategészségügyi termékek importálása és forgalmazása nagykereskedők és gyógyszertárak részére;

• • -

    kontaktlencsék és lencseápoló termékek importálása és forgalmazása nagykereskedők és kiskereskedők számára.

• 6)

  A Novartis-csoport külföldön honos tagjai a Novartis Kft. részére történő értékesítésen túlmenően 2001. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

A Lek-csoport

• 7)

  A Lek és az általa irányított vállalkozások alkotta vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Lek-csoport) gyógyszerek széles választékát gyártja. Termékei között kiemelt szerepet kapnak a fertőző betegségek, a szív-érrendszeri, illetve emésztőrendszeri betegségek gyógyítására szolgáló termékek, továbbá a kozmetikumok, állatgyógyászati termékek és orvosi műszerek. A csoporthoz tartozó vállalkozások jelen vannak Észak-Amerikában, Európában, Ázsiában és Afrikában.

• 8)

  A Lek-csoporthoz magyarországi vállalkozás nem tartozik. A csoport külföldön honos tagjai 1 milliárd forint nettó árbevételt értek el 2001. évben a Magyar Köztársaság területén.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

• 9)

  Magyarországon jelenleg közel 200 (nagyobb részben külföldi) vállalkozás rendelkezik gyógyszer-forgalombahozatali engedéllyel, melyek közül az első 15 adja a magyarországi gyógyszerforgalom közel 70 százalékát. A rangsorban harmadik Novartis-csoport részesedése 5 - 10 százalék közötti, míg a Lek-csoport részesedése nem éri el az 1 százalékot.

• 10)

  A gyógyszerek elsődlegesen ún. terápiás csoportokra oszthatók a kezelni kívánt betegség, illetve gyógymód szerint. A különböző csoportba tartozó gyógyszerek egymást nem képesek helyettesíteni. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott, az ENSZ WHO által kialakított Anatomical Therapeutical Classification (ATC) rendszeren belül a vizsgálat három olyan - kizárólag egymást helyettesítő gyógyszereket magába foglaló - alcsoportot azonosított, amelybe tartozó gyógyszert a Novartis- és a Lek-csoport is forgalmaz Magyarországon. Ezek esetében a két vállalkozáscsoport magyarországi forgalomból való részesedését a Táblázat mutatja be.

  Táblázat

  A Novartis- és a Lek-csoport részesedése
  a mindkét vállalkozáscsoport által gyártott
  gyógyszeralcsoportok 2001. évi magyarországi forgalmából

  %-ban

Víszérterápiás készítményekből szintén 30 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik a Biogál Rt., és a piac jelentős szereplőjének tekinthető a Service (15-20 százalék), valamint az ICN Hungary Rt. (10-15 százalék). A Xantinok esetében 20 százalék körüli részesedéssel van jelen a piacon az Altona Pharma Rt. és a Biogál Rt.

• 11)

  Állatgyógyászati termékek gyártásával és/vagy forgalmazásával mintegy száz vállalkozás foglalkozik Magyarországon. A termékcsoport országos forgalmából 2001. évben a Novartis-csoport, valamivel több, mint 10 százalékkal, míg a Lek-csoport kevesebb, mint 5 százalékkal részesedett. Az állatgyógyászati termékeken belül is megkülönböztethetők a felhasználási cél szerinti csoportok. Az így meghatározott csoportokba tartozó áruk a más csoportba tartozó árukat nem képesek helyettesíteni. A Novartis- és a Lek-csoport által Magyarországon forgalmazott előzőek szerinti árucsoportok között nincs átfedés, és a két vállalkozás-csoport részesedése egyetlen árucsoport esetében sem éri el a 20 százalékot.

• 12)

  A szemápoló termékeket a két vállalkozáscsoport közül kizárólag a Novartis-csoport forgalmaz Magyarországon, részesedése az országos forgalomból 15 százalék körüli.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 13)

  A kérelem szerinti tranzakció a Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

• 14)

  Az összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozások között jön létre, azonban mindkét vállalkozás olyan vállalkozás-csoportba tartozik, amely áruival jelen van a magyar piacon. Ebből következőleg az összefonódás hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet, így arra a Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed.

• 15)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján a Novartis- és a Lek-csoport tagjai) 2001. évi - a Tpvt. 27. § alapján számított - nettó árbevétele (20,6 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az irányítás alá kerülő Lek-csoporté (1 milliárd forint) az ötszázmillió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

V.

Az engedélyezés

• 16)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §), vagy annak jelentős részén.

• 17)

  A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

• • 1.

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

• • 2.

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

• • 3.

    A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

• • 4.

    Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

• 18)

  Az előzőek alapján a kérelmezett összefonódásnak horizontális összefüggésben a Táblázat szerinti - mindkét vállalkozás-csoport által gyártott - terápiás alcsoportokban (mint a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti érintett árupiacokon) lehet hatása a gazdasági versenyre. Ezek közül a "Top antibiotikumok" esetében a két vállalkozás-csoport együttes részesedése - a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerinti érintett földrajzi piacnak minősülő - magyarországi forgalomból 5 százalék körüli, így nyilvánvalóan nem valószínűsíthetők káros versenyhatások. Szintén nem kell versenyaggályokkal számolni a "Xantinok" esetében, ahol a Novartis-csoport részesedése ugyan viszonylag magas (25-30 százalék), azonban a Lek-csoporté minimális (1 százalékot sem elérő). A "víszérterápiás készítmények" tekintetében pedig további három jelentős piaci részesedésű vállalkozás is jelen van a piacon.

• 19)

  Az előzőek mellett a Versenytanács álláspontja szerint nem lehet eltekinteni attól sem, hogy egy gyógyszergyártó valós piaci ereje szempontjából meghatározó jelentőség van a teljes gyógyszerforgalomból való részesedésnek is. Ez a Novartis- és a Lek-csoport esetében együttesen sem éri el a tíz százalékot.

• 20)

  Az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport jellegéből adódóan vertikális hatásokkal nem kell számolni. Versenyaggályokra alapot adó konglomerátum hatás szintén nem valószínűsíthető, figyelemmel a 19. pontban kifejtettekre is. Káros portfolió hatás jelentkezése szintén kizárható, mert az irányítás alá kerülő Lek-csoport nem rendelkezik magas piaci részesedésű termékekkel.

• 21)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelem szerinti összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 22)

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 (a határidő Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján történő meghosszabbítása esetén: 105) napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint.

• 23)

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre, vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

• 24)

  A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Bizonyos mértékű érintett piaci részesedés alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni, és az érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - egyértelműen számszerűsíthető. Mindezek alapján az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát a Versenytanács eddigi gyakorlatában (részletesen kifejtve: Vj-38/2001., Vj-40/2001., Vj-43/2002.) az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötve, az alábbi esetekben ítélte alkalmazhatónak a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontját:

• • a)

    Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

• • • -

      nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van; és

• • • -

      nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

• • • -

      az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

• • a)

    Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

• • • -

      nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás-csoport együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

• • • -

      nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

• • • -

      nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

• 25)

  A 24) pontban részletezett feltételek az érintett árupiacok túlnyomó többségére teljesülnek. Azon két árupiacon (víszérterápiás készítmények, xantinok) pedig ahol, mindkét vállalkozás jelen van és együttes piaci részesedésük meghaladja a 20 százalékot, a 18-19. pontban kifejtettekre is tekintettel a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy szintén teljesül a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja szerinti feltétel, vagyis az összefonódás nyilvánvalóan nem hoz létre gazdasági erőfölényes helyzetet.

VII.

Eljárási kérdések

• 26)

  A 25) pontban foglaltakból következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

• 27)

  Az ügyfelek (a kérelmező Servipharm AG és az irányítása alá kerülő Lek) egyaránt kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 28)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. április 8.