Vj-163/2002/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Globus Konzervipari Rt. (Budapest) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett

  • -

    a Nagykőrösi Konzervgyár Rt. (Nagykőrös);

  • -

    a CENT-R Kft. (Nagykőrös); valamint

  • -

    a TOMAT 2000 Kft. (Nagykőrös)

tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező Globus Konzervipari Rt. a részvények, illetve üzletrészek többségének megvásárlásával irányítást szerezzen

  • -

    a Nagykőrösi Konzervgyár Rt.;

  • -

    a CENT-R Kft.; valamint

  • -

    a TOMAT 2000 Kft.

felett.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A kérelmező Globus Kereskedelmi Rt. (a továbbiakban: Globus Rt.) 2002. november 20-án részvény- és üzletrész adásvételi szerződéssel a korábbi tulajdonosoktól megvásárolta

    • -

      a Nagykőrösi Konzervgyár Rt. (a továbbiakban: Nagykőrösi Rt.) részvényei; valamint

    • -

      a CENT-R Kft. és a TOMAT 2000 Kft. üzletrészei

többségét.

  • 2)

    A Globus Rt. az 1) pont szerint részvény-, illetve üzletrész vásárláshoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban. Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2002. december 16-án kelt kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

  • 3)

    A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező 2003. január 13-án teljesítette.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Globus-csoport

  • 4)

    A Globus Rt. részvényei nagyobb részben külföldi, kisebb részben belföldi intézményi befektetők, illetve magánszemélyek tulajdonában vannak.

  • 5)

    A Globus Rt., valamint az általa irányított Deko-Food Konzerv és Hűtőipari Rt. és Csabai Konzervgyár Rt. (a továbbiakban együtt: Globus-csoport) konzerv- és hűtőipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkoznak.

  • 6)

    A Globus-csoport tagjai 2001. évben - az egymás közötti forgalom nélkül - együttesen 26,6 milliárd forint nettó árbevételt értek el.

A Nagykőrösi-csoport

  • 7)

    A Nagykőrösi Rt. konzervipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik.

  • 8)

    A Nagykőrösi Rt-vel azonos tulajdonosi kör által irányított két vállalkozás (CENT-R Kft.; TOMAT 2000 Kft.)

    • -

      egyrészt a Nagykőrösi Rt. részére végez beruházás-szervezési-, karbantartási-, energiaszolgáltatási- és építőipari tevékenységet;

    • -

      másrészt a Nagykőrösi Rt-től bérelt eszközökön konzervipari termékeket állít elő, és értékesít a Nagykőrösi Rt. részére.

  • 9)

    A 7-8) pontban említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: Nagykőrösi-csoport) 2001. évben - az egymás közötti forgalom és a Globus-csoport tagjai részére történő értékesítés nélkül - 4,6 milliárd forint nettó árbevételt értek el.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

  • 10)

    Konzerv- és hűtőipari (gyorsfagyasztott) termékek (a továbbiakban együtt: tartósítóipari termékek) gyártásával közel 200 vállalkozás foglalkozik Magyarországon.

  • 11)

    A tartósítóipari termékek gazdaságosan szállíthatók nagy távolságra is, így a vállalkozások többsége áruit az ország egész területén forgalmazza, és jelentős mennyiségű exportot is bonyolít (2001. évben az összes hazai termelés mintegy 45 százaléka került exportálásra).

  • 12)

    A gazdaságos szállítás ellenére az import szerepe csekély, mert az egyes tartósítóipari termékeket 20-30 százalék közötti vám terheli, és az áruk többsége esetében mennyiségi importkorlátok is vannak.

  • 13)

    A Globus- és a Nagykőrösi-csoport részesedését az egyes - azonos felhasználási célú termékeket magukban foglaló - tartósítóipari árucsoportok magyarországi forgalmából a Táblázat mutatja be:

    Táblázat

    A Globus- és a Nagykőrösi-csoport részesedése
    a tartósítóipari termékek magyarországi forgalmából

Árucsoport

Globus

Nagykőrösi

Együtt

Hús- és ételkonzerv

35-40

kb. 1.

35-40

Gyorsfagyasztott termékek

10-15

-

10-15

Paradicsomkonzerv

10-15

15-20

30-35

Zöldség- és főzelékkonzerv

.

.

15-20

Savanyúság

.

.

kb. 15

Dzsemek, ízek

.

.

kb. 20

Befőtt

.

.

0-5

Mártások, ételízesítők

-

0-5

0-5

Átlagosan

kb. 10

0-5

10-15

Megjegyzés: A pontos, illetve részletezett adatok üzleti titoknak minősülnek

Az egyes árucsoportok esetében a gyártóberendezések és az alkalmazott technológia eltér egymástól. A hagyományos konzervipari tevékenységnél az előkészítés után a főzés, hőkezelés és a hőkezeléssel, vagy valamilyen más tartósítószer hozzáadásával elért tartósítás a technológia folyamatai, a gyorsfagyasztott árutermelésnél az előkészítés után a meghatározott idő alatti gyorsfagyasztás, majd ezután a mélyhűtött tárolás berendezései és épületei a technológia elemei.

  • 14)

    A Globus-csoport paradicsomkonzerv gyártó kapacitással nem rendelkezik, értékesítése a kisebbségi tulajdonában lévő Dekko-Apple Kft. által előállított részére értékesített termékek továbbértékesítéséből származik.

  • 15)

    Paradicsomkonzervek gyártásával és/vagy forgalmazásával a Globus- és a Nagykőrösi-csoport mellett több vállalkozás is foglalkozik, melyek közül:

    • -

      az Arany Fácán Kft. mintegy 20 százalékos;

    • -

      az EKO Kft. 10 százalék körüli;

    • -

      a Kecskeméti Konzervgyár Rt. és a Vita Kft. kb. 5-5 százalékos

mértékben részesedik az országos forgalomból, melynek 20 százaléka importból származik.

  • 16)

    A vizsgálat megkereste a paradicsomkonzerv gyártással foglalkozó jelentősebb versenytársakat. A megkeresésre érkezett olyan vélemény is, mely szerint az összefonódásnak piaczavaró hatása keletkezhet figyelemmel arra, hogy mind a Globus-, mind a Nagykőrösi-csoport már önállóan is olyan méretű, ami alkalmas a belföldi piac befolyásolására, ami már sértheti a versenyhelyzet és a fogyasztók érdekeit.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 17)

    Az 1) pont szerinti szerződéssel a Globus Rt. egyidőben több vállalkozás részvényei-, illetve üzletrészi többségét szerzi meg, ami a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján, figyelemmel a (2) bekezdés a) pontjára is vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 18)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján a Globus- és a Nagykőrösi-csoport tagjai) 2001. évi - a Tpvt. 27. § (1) bekezdése szerint számított - együttes nettó árbevétele (31,2 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az irányítás alá kerülő Nagykőrösi-csoporté (4,6 milliárd forint) az ötszázmillió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

V.

Az engedélyezés

  • 19)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 20)

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

    • 1.

      Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    • 2.

      Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

    • 3.

      A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

    • 4.

      Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

  • 21)

    Az összefonódással érintett árupiacként (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) a Versenytanács a Táblázat szerinti árucsoportokat tekintette figyelemmel a keresleti helyettesítésre, illetve az egyes árucsoportokon belüli termékek esetében fennálló kínálati helyettesítésre is. Az érintett termékek nagy távolságra is gazdaságos szállíthatósága, továbbá az érintett vállalkozások értékesítési gyakorlata alapján az összefonódással érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) a Versenytanács álláspontja szerint Magyarország egész területe minősül.

  • 22)

    Az előzőek szerinti érintett piacok közül horizontális összefüggésben a hús- és ételkonzervek, valamint a paradicsomkonzervek piacát vizsgálta részletesen a Versenytanács, mert ezeken a piacokon a Globus- és a Nagykőrösi-csoport is jelen van, mégpedig úgy, hogy együttes piaci részesedésük meghaladja azt a mértéket (20 százalék), amely alatt nyilvánvalóan nem léphetnek fel káros versenyhatások (lásd még 28. pont).

    • 1.

      A hús- és ételkonzervek esetében a Globus-csoport ugyan magas (35-40 százalékos) piaci részesedéssel rendelkezik, a Nagykőrösi-csoport 1 százalék körüli részesedése azonban ezt nem növeli olymértékben, ami a Globus-csoport esetleges gazdasági erőfölényes helyzetét érzékelhető módon erősítené (vagy azt létrehozná).

    • 2.

      A paradicsomkonzervek piacán az összefonódás révén 30 százalék fölé emelkedik a Globus-csoport részesedése. Ezt azonban figyelemmel arra is, hogy:

      • -

        paradicsomkonzerv gyártással több hazai vállalkozás is foglalkozik, melyek között van olyan amelynek piaci részesedése megközelíti a Globus- és a Nagykőrösi-csoport együttes piaci részesedését;

      • -

        az import a vám ellenére viszonylag jelentős; továbá

      • -

        a Globus-csoport az összefonódást megelőzően nem rendelkezett paradicsomkonzerv gyártó kapacítással

a Versenytanács nem ítélte olyan mértékűnek, amely azt valószínűsítené, hogy a Globus-csoport az összefonódás révén gazdasági erőfölényes helyzetbe kerül.

  • 23)

    Az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport tevékenységi köre alapján vertikális hatásokkal nem kell számolni. Versenyaggályokra alapot adó konglomerátum, illetve portfolió hatás szintén nem valószínűsíthető, mert a Nagykőrösi-csoport nem rendelkezik magas piaci részesedésű termékekkel.

  • 24)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelem szerinti összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

  • 25)

    A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

  • 26)

    Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre, vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

  • 27)

    A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Bizonyos mértékű érintett piaci részesedés alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni, és az érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - egyértelműen számszerűsíthető. Ha viszont az együttes piaci részesedés viszonylag magas, akkor szükséges az érintett piac részletesebb elemzése, a tényleges és lehetséges versenytársak piaci helyzetének vizsgálata is.

  • 28)

    A Versenytanács eddigi gyakorlatában (részletesen kifejtve: Vj-38/2001., Vj-40/2001., Vj-43/2002.) az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötve, az alábbi esetekben ítélte alkalmazhatónak a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontját:

    • a)

      Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

      • -

        nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van; és

      • -

        nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

      • -

        az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

    • a)

      Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

      • -

        nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás-csoport együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

      • -

        nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

      • -

        nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

  • 29)

    A Globus- és a Nagykőrösi-csoport együttes piaci részesedése a hús- és ételkonzervek, valamint a paradicsomkonzervek esetében is lényegesen meghaladta a 26. b. pont szerinti 20 százalékos mértéket, ami az utóbbiak esetében - a növekedés mértékére is tekintettel - szükségessé tette a piac részletes vizsgálatát. Ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

VII.

Eljárási kérdések

  • 30)

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 31)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. április 11.