Vj-136/2002/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Gyertyaláng Kegyeleti Szolgálat Temetkezési Kft. (Budaörs) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg azáltal, hogy

  • -

    továbbra is a korábban, a Vj-108/2001. sz. versenyfelügyeleti eljárásban jogsértőnek minősített 40 ezer forint összegű ravatalozó-használati díjat érvényesíti, illetve azzal, hogy

  • -

    a ravatalozó esőbeállójának igénybevétele esetén is a teljes ravatalozó-használati díjat számítja fel.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás, kinek tevékenységi körébe tartozik a temetési szolgáltatás és a temető-üzemeltetés - Pest megye 24 településén működtet telephelyet. Gazdasági tevékenységében a vizsgálattal érintett időszakban a temető-üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatások minősültek meghatározónak.
Az eljárás alá vont vállalkozás magatartását a Gazdasági Versenyhivatal a Vj-108/2001. számú eljárásban vizsgálta, mely eljárásban megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított meg - más cselekmény mellett - azáltal, hogy a ravatalozói (ravatalozó-használati) díjat 40 ezer forint összegben határozta meg.
A Vj-108/2001/14. sorszámú határozat indokolása rögzítette, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által érvényesített ravatalozói díj funkciója kizárólag a ravatalozó felújítására fordított beruházás összegének megtérítése lehetett, miből következően gazdaságilag indokolt költségként kizárólag az amortizáció (a hasznos élettartam egy évére jutó beruházási költség) merült fel.
A határozat megállapította, hogy versenykörülményeket feltételezve a ravatalozó-használati díj indokolt költsége kb. 17 ezer forintban lett volna meghatározható 2001-ben.
A Versenytanács az ezt meghaladó, 40 ezer forintos összegben meghatározott ravatalozó-használati díj alkalmazásától nem tiltotta el az eljárás alá vont vállalkozást.
Az eljárás alá vont vállalkozás képviselője 2002. április 10. napján vette át a Versenytanács Vj-108/2001/14. sorszámú határozatát.
Az átvétel napját követően az eljárás alá vont vállalkozás nem alkalmazta a 40 ezer forint összegű ravatalozó-használati díjat, annak utolsó alkalmazására 2002. április 3-án került sor.

Az eljárás alá vont vállalkozás - igény szerint - az általa üzemeltett ócsai temetőben biztosítja a ravatalozó épületében, illetve a ravatalozó épülete előtti esőbeállóban lebonyolítható un. külső ravatalozás lehetőségét.
A ravatalozó épületében, illetőleg a külső ravatalozás megrendelésekor ugyanazon díjat számítja fel.
A ravatalozóban szolgáltatott illetőleg a ravatalozó épülete előtti külső ravatalozás megrendelőre háruló költségkihatása annyiban különbözik, hogy a ravatalozó előtti külső ravatalozáskor nem kerül felszámításra a ravatalozón belüli szolgáltatás esetén külön díjként felszámított ravatalozó berendezési tárgyak használata miatt kért díj.

III.

A vizsgáló jogsértés megállapítását indítványozta arra tekintettel, hogy a korábbi ügyben hozott 14. sorszámú versenytanácsi határozat kihirdetését követően egy alkalommal alkalmazta az eljárás alá vont vállalkozás a 40 ezer forint összegű ravatalozó-használati díjat.
Jogsértés megállapítását indítványozta továbbá amiatt is, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azonos díjat számít fel a ravatalozóban, illetve a ravatalozó előtti esőbeállóban biztosított ravatalozási szolgáltatáskor arra tekintettel, hogy az ott kifejtett két ravatalozási forma eltérő tartalmú és költségvonzatú gazdasági tevékenység, minek a díjakban is meg kell jelennie. A jelentés arra vonatkozóan nem tett indítványt, hogy milyen mértékű díjat találna jogszerűnek a ravatalozó előtti szertartás esetén.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte.
Előadta, hogy a határozat kézhezvételétől számítva nem alkalmazta a korábbi versenytanácsi határozat által jogsértőnek talált ravatalozói díjat.
Kifejtette, hogy a ravatalozóban illetve a ravatalozó előtt nyújtott szolgáltatáshoz egyaránt szükség volt a ravatalozó megépítéséhez, így a díjkülönbség nem indokolt, illetve az abban jelentkezik, hogy amennyiben a szolgáltatásra a ravatalozó előtt kerül sor, értelemszerűen nem számítja fel a ravatalozóban lévő felszerelések, tárgyak használatáért egyébként - a ravatalozóban történt szertartáskor - felszámított díjat.

V.

A Versenytanács álláspontja szerint - mint ahogyan azt már a Vj-108/2001/14. sorszámú határozatában kifejtette - az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényben van az érintett piacon.
Jelen eljárásban - a vizsgálói indítványtól eltérően - a Versenytanács az eljárás jogsértés hiányában történő megszüntetését látja indokoltnak.

A vizsgálati jelentés helyesen hívta fel a határozat közlésére vonatkozó 1957. IV. sz. törvényben (Áe.) foglalt jogszabályhelyeket. Fentiek ellenére a Versenytanács álláspontja szerint a Áe. 45. § (1) bekezdésében foglalt és a Tpvt. 83. § (1) bekezdésében írt rendelkezések együttes értelmezéséből az állapítható meg, hogy a Tpvt. a határozat kézbesítéséhez fűzött joghatályt azáltal, hogy a jogorvoslati kérelmet illetve a közigazgatási jogerőt a kézbesítéshez kapcsolta.
Fentieket alapulvéve nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont vállalkozás folytatta a korábban jogsértőnek minősített tevékenységet.

A Versenytanács osztja az eljárás alá vont vállalkozás azon álláspontját, hogy 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (Kr.) 5. § (5) bekezdésében írtaknak megfelelően biztosított külső ravatalozási szolgáltatás a ravatalozó épületének megépítéséhez, illetve az azzal összefüggésben felmerült és indokoltan érvényesíthető költségekhez, illetve a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozama alapján adódó ("tisztességes") nyereséghez kapcsolódik.
A szolgáltatási díjban indokolt különbség abból adódik, illetve adódhat, hogy a ravatalozón belüli szolgáltatás esetén az ott lévő berendezési tárgyak, és esetleges többletszolgáltatások használatáért külön fizet a megrendelő.

Budapest, 2003. április 3.