Gazdasági Versenyhivatal

Vj-168/2002/43

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Mobil Expo Kft. (Sopron) I. r. és a Lapcom Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. (Győr) II. r. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indult eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vontaknak a Magyar Bazár lapok piacvezető szerepére tett 2002-2003. évi piaci közlései a fogyasztók megtévesztésére alkalmasak.

E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.

A Versenytanács az I. r. eljárás alá vonttal szemben 1.500.000.- (azaz Egymillióötszázezer) Ft, a II. r. eljárás alá vonttal szemben 500.000.- (azaz Ötszázezer) Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kötelesek megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

Ezt meghaladóan a Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozások a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

Az újságkiadási piacon belül elkülönült piacot alkotnak azok a lapok, amelyeknek tartalmát főként hirdetések töltik ki. A hirdetni kívánók ingyenesen vagy díj ellenében jelentethetik meg hirdetéseiket, az olvasók pedig ingyenesen vagy térítés ellenében juthatnak a hirdetési lapokhoz.

A piacot tovább bontja az a körülmény, hogy az adott lapban jellemzően gazdasági tevékenységüket érintően, ahhoz kapcsolódva vállalkozások vagy magánszemélyek adják-e fel a hirdetéseket. Az apróhirdetési lapokban döntően magánszemélyek adnak fel kis helyigényű, általában néhány szavas hirdetést. Az apróhirdetési lapok piacán vannak napi- és hetilapok, illetve hetente kétszer-háromszor megjelenő lapok is.

A piacmeghatározást tovább szűkíti, hogy az apróhirdetési lapok terjesztése és ezzel összefüggésben a hirdetések felvétele országos, regionális avagy helyi szintű.

Az országos apróhirdetési újság jellemzője, hogy terjesztési területe országos és azonos tartalommal jelenik meg az ország egész területén. Ilyen lapok pl.:

• -

  Napilap: Expressz, Újpressz

• -

  Heti többszöri megjelenésű Mai Hirdetés

• -

  Hetilap: Célpont

A regionális apróhirdetési újság jellemzője, hogy terjesztési területe kisebb, mintha országos lenne. Ezekben a lapokban megjelentetett hirdetések az adott régióra, földrajzi egységre vonatkoznak. Pl.:

• -

  Megyei Újpressz lapok (hetilap, megyénként eltérő tartalommal)

• -

  Magyar Bazár lapok (hetente egyszeri, illetve kétszeri megjelenéssel, régiónként eltérő tartalommal)

• -

  Irányár lapok (megyénként eltérő megjelenési gyakorisággal és tartalommal)

Az apróhirdetési lapok piacán a verseny erős, több nagyobb piaci szereplő van jelen:

• -

  Expressz Rt. (Expressz hirdetési lapcsalád)

• -

  Újpressz Rt. (Országos Újpressz, Megyei Újpressz, Célpont)

• -

  Axel-Springer Rt. (Tempó)

• -

  Lapcom Kft. (Irányár, Déli Apró, Magyar Bazár Tas)

• -

  Mobil Expo Kft. (Magyar Bazár Álmos, Huba, Koppány)

A köztudatban - bár szakmai meghatározása nincsen - a lapcsalád szóhasználat bizonyos lapok összetartozását fejezi ki, mert azonos kiadói érdekeltséghez, szerkesztőséghez tartoznak, tematikájuk hasonló, összefüggő. Ilyen értelemben hirdetési lapcsalád a Magyar Bazár lapok, az Expressz hirdetési lapok, az Újpressz országos napilap és megyei hetilap változatai, vagy az Irányár regionális megjelenései.

A Magyar Bazár lapcsalád 2002. évi értékesített összpéldányszáma előfizetők nélkül: 4.318.433. Az Expressz lapcsalád ezen azonos ismérv szerinti adata: 8.814.327. Ebből következően az Expressz hirdetési lapcsaládja a Magyar Bazár megjelenési régióiban nagyobb példányszámban kelt el, mint a Magyar Bazár lapcsalád.

1992-ben Sopronban, hirdetési lap kiadására alakult a Mobil Expo Kft. I. r. eljárás alá vont vállalkozás (továbbiakban Mobil). A vállalkozás többségi tulajdonosa 2001. október 1-től a Lapcom Kft. Hirdetési lapot Magyar Bazár néven először Győr-Moson-Sopron megyében jelentetett meg, majd folyamatosan tovább terjeszkedett. Az egyes régiókban a lapok a Magyar Bazár névhez illesztett, csak az adott régióra irányadó és használatos fantázianévvel jelennek meg.

• -

  A Magyar Bazár Koppány heti két alkalommal jelenik meg, Baranya, Somogy és Tolna megye területén

• -

  A Magyar Bazár Álmos heti két alkalommal, Budapesten, Pest, Nógrád, Fejér és Komárom megyében jelenik meg

• -

  A Magyar Bazár Huba heti két alkalommal, Győr-Sopron, Veszprém, Vas és Zala megye területén jelenik meg

A Magyar Bazár lapokon kívül a cég adja ki a Képes Jármű Bazár című autós hirdetési hetilapot, valamint ingyenes hirdetési újságokat a megyeszékhelyeken.

A Lapcom Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., II. r. eljárás alá vont vállalkozás (továbbiakban Lapcom) jogelőde a Kisalföld Kiadó Bt., illetve a Kisalföld Kiadó Kft. 2001 októberében a Délmagyarország Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., valamint a Pressprint Nyomdaipari Kft. beolvadt a Lapcomba.

A Lapcom kiadványai között regionális napilapok (Kisalföld, Délmagyarország, Délvilág), országos hetilap (The Budapest Sun) és regionális apróhirdetési lapok (Magyar Bazár Tas, Déli Apró, Irányár) vannak.

• -

  A Magyar Bazár Tas hetilapot Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén terjesztik.

Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs megye területén - az eljárás alá vont vállalkozásoktól függetlenül - az Inform Média Kft. kiadásában Magyar Bazár Bors néven is megjelenik egy apróhirdetési újság. A névhasználatot a Mobil korábbi tulajdonosától vette a kiadó.

A különböző régióban terjesztett Magyar Bazár lapok terjedelme, tartalma és ára különböző, azonban hasonló szerkesztési elv szerint készülnek és a hirdetési árak is azonosak. Mindegyik lap hirdetésfelvevő helyén a lapcsalád többi tagjába kerülő hirdetést is lehet feladni. Ha a hirdető egyszerre több lapban is kíván feladni azonos hirdetést, kedvezményt kap. A lapok mindegyikében közlik a lapcsalád tagjainak megjelenési térképét.

Megkülönböztető név (Álmos, Huba, Tas, Koppány) nélküli Magyar Bazár lap nem létezik, azonban az egyes régiókban a lapok Magyar Bazárként kerültek a köztudatba. Ugyanis az olvasó adott régióban csak egyfajta Magyar Bazárral találkozik, és a megkülönböztető nevek is kis betűvel szerepelnek a lapon. Az egyes régióbeli lapok a Magyar Bazárt márkanévként használják.

Nyilvános és szakmai szervezet által elfogadott, auditált forgalmazási nyilvántartások, számítások csak azokról a kiadókról, kiadványokról készülnek, amelyek a MATESZ tagjai. Az eljárás alá vontak lapjairól - a versenytársak nagy részéhez hasonlóan - ilyen felmérések nem készültek. A Gfk. Hungária Szonda Ypsos 2002/IV.-2003/I-i Nemzeti Médiaanalízéséből vált ismertté a 2003. május 21-i tárgyaláson, hogy a Magyar Bazár olvasóinak száma 202.000 fő, azzal a megjegyzéssel, hogy a lap több változatban jelenik meg. Az adat az összes változat együttes olvasottságára vonatkozik.

A hirdetési lapok piaci szerepe, kedveltsége több mutató alapján is meghatározható, azonban bizonyításként való felhasználhatóságuk különböző.

• -

  A legkönnyebben megragadható, számszerűsíthető kategória a példányszám (nyomtatott, értékesített lapok száma, remittenda arány)

• -

  Az előbbiektől különböző becslési módszerekkel mérhető az olvasók száma

• -

  Nehezebben használható és ezért félrevezető is lehet a terjesztési helyek számából, sűrűségéből levont következtetés

A Magyar Bazár lapoknak régiónként eltérő piaci pozíciója van. A Magyar Bazár Huba régiójában több, mint 90%-os, a Magyar Bazár Koppány 70% feletti, a Magyar Bazár Álmos és Tas lapok 20% alatti részesedéssel rendelkeztek az apróhirdetési lapok között a 2002-ben értékesített példányszámok alapján. Így a Magyar Bazár Huba és Koppány régiójában piacvezető apróhirdetési újság. Hasonló az eredmény a két hirdetési újság javára az átlagosan egy lapszámban megjelent hirdetések számát tekintve is.

A Magyar Bazár lapok átlagos nyomtatott, illetve értékesített példányszámai a következők voltak 2002-ben:

Lap	Nyomtatott (átlagos) példányszám	Értékesített (átlagos) példányszám
Magyar Bazár Huba	21.966	16.934
Magyar Bazár Álmos	21.247	14.462
Magyar Bazár Koppány	15.081	11.197
Magyar Bazár Tas	8.227	4.428

A Mobil által kiadott három lap esetében a "piacvezető apróhirdetési újság" kijelentés 2002. november 5-tól december 6-ig szerepelt a fejlécben. A "Hirdessen Ön is nálunk! Apróját százezres olvasótáborhoz juttatjuk el!" szlogent négyszer (november 5., 8., 15., 19. Koppány) szerepeltették. 2002. december 10-től a "piacvezető apróhirdetési újság" kijelentés "piacvezető apróhirdetési lapcsalád"-ra módosult.

A Lapcom kiadásában megjelenő Magyar Bazár Tas hirdetési lap fejlécében 2002. november 8-tól december 6-ig jelent meg a "piacvezető apróhirdetési újság" mondat. A "Hirdessen Ön is nálunk! Apróját százezres olvasótáborhoz juttatjuk el." közlés háromszor szerepelt (november 8., 15., 22.).

A szlogenek használatát a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig felfüggesztette mindkét eljárás alá vont 2003. február 4-től.

A Magyar Bazár lapok reklámkampánya során 2002. november 18-tól december 6-ig 133 alkalommal hangzott el az országos lefedettségű Danubius és Sláger rádióban egy hirdetés, amelynek végén a "Magyar Bazár - A piacvezető apróhirdetési újság, kedden és pénteken az újságárusoknál" szöveg volt hallható.

A Média Ász című, évente kétszer megjelenő hirdetési piaci kiadvány 2001. és 2002. évi számaiban valamint a Mobil honlapján a Magyar Bazár lapok példányszámát illetően a következő adatok jelentek meg:

Lap	Terjedelem oldal szerint	Példányszám	Ár
Huba	64	40.000	170.- Ft
Álmos	40	35.000	150.- Ft
Koppány	48	30.000	140.- Ft
Tas	24	20.000	100.- Ft

II.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított eljárást a Mobil és a Lapcom ellen, mert vélelmezte, hogy az eljárás alá vontak kiadásában megjelenő és a különböző régiókban terjesztett Magyar Bazár hirdetési lapok címoldalán olvasható "A piacvezető apróhirdetési újság" és "A piacvezető apróhirdetési lapcsalád", illetve a "Hirdessen ön is nálunk. Apróját százezres olvasótáborhoz juttatjuk el!" állítások a fogyasztók megtévesztésére alkalmasak. Megtévesztésre lehet alkalmas a Danubius- és a Sláger Rádióban elhangzott hirdetések szövege ("Magyar Bazár - a piacvezető apróhirdetési újság"), valamint a Média Ász című időszakos kiadványban megjelent, az igazolhatóan nyomtatott vagy értékesített példányszámokat meghaladó adatokat közlő tájékoztatás is.

Az ügyben készült vizsgálati jelentés (a Magyar Bazár Huba és Koppány lapokban olvasható, s így rájuk vonatkozó "piacvezető" szlogen kivételével) a hirdetésekkel kapcsolatban a jogsértés megállapítását, valamint a magatartás további folytatásának megtiltását, bírság kiszabását, továbbá egyéb intézkedések megtételét indítványozta.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozások jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérték. Kifogásolták, hogy a hivatal szerintük a Magyar Bazár nevet nem kezelte úgy, mint ami önmagában egy a régiós lapok új minőségű együttesét ki tudja fejezni, amelyet pedig alátámaszt a Magyar Bazár védjegyoltalma, amit 2002. augusztusától élvez.
A "piacvezető apróhirdetési újság, család" kitétel kapcsán az eljárás alá vontak az eljárás korábbi szakaszában "piacvezető" szerepüket egyrészt a Magyar Bazár újságok együttesen értékesített példányszámára, másrészt az újságokban megjelenő apróhirdetések számára alapozták. A hivatkozást saját lapjaik 2002. október havi 45.810 darabos és az éves átlagosan értékesített példányszámával, valamint az egy lapban átlagosan megjelent hirdetések számával kívánták igazolni. A Lapcom szerint azért is jogos volt a szlogen használata, mert a Tas megjelenési régiójában a hirdetés novemberi megjelenési időszakában az árushelyek száma és ezzel a területi lefedettség is a legnagyobb volt az apróhirdetési lapok körében. Utóbb a védekezés kiegészült az 1996. évi I. törvény 37. pontjára való hivatkozással, amelynek értelmében téves a hivatal országos piacértelmezése, ellentétes e jogszabállyal, mert a 37. pont szerint országos terjesztésű az a napilap, amelynek eladott napi példányszáma legalább tíz megyében eléri az 1.000-1.000 példányt, vagy Budapesten eléri a 40.000 példányt, továbbá az a hetilap, amelynek eladott heti példányszáma legalább tíz megyében eléri az 500-500 példányt, vagy Budapesten a 30.000 példányt. Amennyiben a hivatal a Magyar Bazárt, mint regionális lapok közösségét kezeli, akkor a Magyar Bazár az egyetlen az apróhirdetési lapok között, amely ekként meg tud felelni e jogszabályi követelményeknek. Egyébként nincs olyan országos apróhirdetési hetilap, amelynek az eladott heti példányszáma legalább tíz megyében elérné az 500-500 példányt, vagy Budapesten a 30.000 példányt. Ez alól az Expressz sem kivétel - bár az Expressz és az Újpressz napilapokat is a megjelenés gyakoriságától függetlenül versenytársi lapnak ismerték el, lévén apróhirdetéssel foglalkozók -, mert nem felelnek meg a 37. pontbeli követelménynek. A "piacvezető apróhirdetési lapcsalád" szóhasználat pedig még szemléletesebben fejezi ki a közös név alá tartozó lapok együvé tartozását. A lapcsalád kifejezés azt erősíti, hogy a Magyar Bazár újságokban azonos feltételekkel gyorsan és kényelmesen lehet hirdetni bárhol az országban. A lapcsalád lapjai a legtöbb apróhirdetést tartalmazzák és országosan a legmagasabb példányszámban kelnek el.
A "Hirdessen Ön is nálunk. Apróját 100 ezres olvasótáborhoz juttatjuk el" szlogenhasználattal kapcsolatban az eljárás alá vontak eredetileg az olvasottsági adat alátámasztására tapasztalat alapján, illetve néhány regionális napilap olvasottsági adatára hivatkoztak. Utóbb csatolták a vizsgálat által hiányolt médiaanalízisbeli fentebbi olvasottsági adatot, amelyet azzal egészítettek ki, hogy valamely hirdető hirdetését akár valamennyi Magyar Bazár lapban elhelyezheti, s így a hirdetés valóságosan eljut a százezres olvasótáborhoz.
A szakmai közönségnek szóló MédiaÁsz-beli példányszám megjelenést azzal magyarázták, hogy az a heti összevont példányszámot takarja, amit úgyis értelmeznek a szakemberek, hogy a heti kétszeri megjelenéssel számolva a megjelent példányszám felét kell figyelembe venni.

IV.

A Tpvt. 8.§ (1) bekezdése értelmében tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Megtévesztésnek minősül különösen a Tpvt. 8. § (2) bekezdése alapján, ha az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, vagy az áru lényeges tulajdonsága tekintetében bármilyen megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
A nyomtatott sajtótermékek, s azon belül az adott ügyhöz kapcsolódóan az apróhirdetési lapok lényeges tulajdonságai a lapterjesztési jellemzők, a forgalmazási és az értékesítési adatok, az olvasottsági mutatók. Az ezekre vonatkozó piaci közlések elsősorban a lapokban hirdető fogyasztók számára választásukat befolyásoló körülmények, mert ezeknek a tájékoztatásoknak a birtokában döntenek, hogy az apróhirdetési lapok széles választékából azt válasszák a versenytársi lapok hátrányára, amelyik tájékoztatása alapján hirdetéseik sikerének esélye nagyobb. Éppen ezért tiltott ezekről a lényeges tulajdonságokról a Tpvt. III. fejezetébe ütköző versenyjogellenes tájékoztatást adni, mert a fogyasztó választását tisztességtelenül befolyásolhatja, amiértis a versenytársak jogszerűtlenül kerülhetnek piaci hátrányba a tőlük elforduló fogyasztók tisztességtelenül befolyásolt piaci döntése következtében.

A jelen eljárásban az eljárás alá vontak piaci tájékoztatása a piacvezető szerep sajtó- és rádióbeli reklámozására, a hirdetések százezres olvasótáborhoz való eljutására és a MédiaÁszbeli példányszám közlésre összpontosított.
A módosított 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) 15. § (2) bekezdése feljogosítja és kötelezi a hivatalt, hogy megtévesztő reklámok esetén eljárjon és alkalmazza a Grtv-vel együtt hatályosuló Tpvt-t.
A Grtv. 17. § (3) bekezdése szerint a reklámozó eljárás alá vontakat terhelte az eljárásban kifogásolt állításaik bizonyítási terhe.
A Tpvt. 9. § alapján a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. Ennek megfelelően a Versenytanácsnak abban kellett állást foglalnia, hogy a fogyasztók miképpen értelmezhették a piacvezető fogalmat, összekapcsolva az apróhirdetési újság, avagy a lapcsalád szóhasználattal. Önmagában a piacvezető megnevezésből következik, hogy az valamely piacon betöltött jelentékeny szerepre utal, amit az említett lényeges tulajdonságokból levonhatóan a piacon eladott példányszám és ezen keresztül az olvasók száma fémjelez valamely adott földrajzi területen, amelyet a Tpvt. az érintett piac (14. §) kategóriával fejez ki.
A használt piacvezető fogalomból azonban nem vonható le, hogy mely piac vagy piacok azok, amelyen az eljárás alá vontak piaci vezető szerepet töltenek be lapjaikkal. Az országos piacra való vonatkoztatás eleve fogyasztómegtévesztésre alkalmas, mert a Magyar Bazár elnevezés az egyes regionális megjelenések azonos név alá tartozását fejezi ki, de országos lapi jellemzőket se az egyes lapoknak, se azok összességének nem kölcsönöz, függetlenül attól, hogy a Magyar Bazár név védjegyoltalmat élvez-e vagy sem. A regionális piacmegközelítést a terjesztési és hirdetésfelvételi gyakorlaton túl az olvasói szokások is alátámasztják, mert az olvasókat jellemzően a területileg hozzájuk közel eső hirdetések érdeklik.
A terjesztési pontok száma nem eredményez piacelsőséget, valamint nem szolgálhat összehasonlítási alapként az eltérő (földrajzi) célközönség és a remittenda aránya miatt. Hasonlóképpen szakmai nyilvántartás és összevetési alap hiányában megtévesztő lehet a hirdetések számából levezetni a piacvezetés tényét. A hirdetési szokások (hányszor és hányféle fórumon adnak fel apróhirdetéseket) ismeretének tükrében sem egyértelmű, hogy miképpen lehet összevetni heti, napi és egyéb rendszerességgel megjelenő hirdetési lapok, esetleg napilapok becsült vagy számított számadatait.
Az eljárás alá vontak nem fogadták el a Gazdasági Versenyhivatal Tpvt. 14. §-án alapuló lehetséges piacmeghatározását, s helyette erre alkalmasabbnak az 1996. évi I. törvény 2. §-ának 37. pontját tartották, amelynek alapján a Magyar Bazár lapok összességének piacvezető szerepe megállapítható.
A Versenytanács szerint a médiatörvényt alapulvéve annak rendelkezései nem alkalmazhatók versenyjogi piacmeghatározásra, hiszen erre törvényi előírást maga a Tpvt. ad. A versenyjogilag kifogásolt magatartás a hivatal által kizárólag alkalmazható Tpvt. szerint bírálható el, amelynek része versenyjogi szempontból annak a piacnak (piacoknak) a meghatározása, amelyen a fogyasztóknak a piacvezető szerepet értelmezniük lehetett. Az 1996. évi I. törvény 1. § szerint e törvény hatálya a magyarországi műsorszolgáltatásra, az ezzel összefüggő műsorterjesztésre terjed ki. A törvény 2. §-a - arra az esetre, ha e törvényt alkalmazzák, bizonyos fogalmak ezen összefüggésben használt magyarázatát tartalmazzák. Ezek között szerepel az eljárás alá vont vállalkozások által hivatkozott 37. pontbeli fogalom-meghatározás, amelyet a Versenytanács a Tpvt. 9. § értelmében figyelmen kívül hagyott, annál is inkább, mert az 1996. évi I. törvényt nem alkalmazta. Miután az eljárás alá vontak által hivatkozott jogszabály maga sem jogosítja és kötelezi a hivatalt a médiatörvény alkalmazására és a piacvezető fogalom fogyasztók számára bizonytalan tartalmát az eljárás alá vontak javukra szólóan nem tisztázták, a Versenytanács a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközőnek találta a szóhasználatot.

A Versenytanács elfogadta az utólagos médiaanalízisbeli adatok ismeretében, hogy a hirdetések több Magyar Bazár lapban való elhelyezésével valós a "százezres olvasótábor" ígéret, ezért evonatkozásban az eljárást jogsértés hiányában a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Tpvt 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszüntette.

Kérdéses volt, hogy a MédiaÁsz-beli példányszám közlések jogsértés megállapításának alapjául szolgálnak-e. Ugyanis kétséges, hogy a szakemberek valóban példányszámfelezést alkalmaztak a közlés értelmezésekor, hiszen a közölt lapterjedelmi adat tekintetében és fogyasztói árnál ezt a felezést nem kellett elvégezni, mert ezek az ismérvek heti egyszeri megjelenéshez tapadó terjedelmi adatok és darabárak lehettek, továbbá a Tas című lap nem is hetente kétszer, hanem egyszer jelenik meg, s így a példányszámfelezésre esetében szükség sincs. A Versenytanács azonban nem látta indokoltnak az eljárás további folytatását e kérdéskörben további bizonyíték beszerzése érdekében, s ezért az eljárást ezen részében a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulatára figyelemmel szüntette meg.

A Versenytanács a jogsértés megállapításán (Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja) túl rendelkezett a kifogásolt magatartás folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés f pontja), amely intézkedés megítélése szerinte kellő biztosíték arra, hogy az eljárás alá vontak piacvezető szerepük jogszerűtlen népszerűsítésével végleg felhagyjanak.
A bírság kiszabása körében a Versenytanács figyelembevette, hogy a jogsértő magatartás az éles versenyben huzamosan nem érvényesült, majd 2003. február 4-től felfüggesztésre is került. Az érvényesülés időszaka alatt hirdetői mozgások, keresletbeli változások ténylegesen nem voltak értékelhetőek. Reklámköltségként a mintegy tízmillió Ft-os rádióbeli költség merült fel, mert a sajtó reklámok külön költségként kis összeggel részesedtek. A Versenytanács a bírság kiszabása körében súlyosítóként vette figyelembe, hogy a Mobil három lapot a Lapcom egy lapot ad ki.

Az eljárás alá vontak számára a Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja

Budapest, 2003. május 21.