Gazdasági Versenyhivatal

Vj-66/2002/51

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által Resti Rt. I. r. és a MÁV Rt. II. r. eljárás alá vont vállalkozások ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhetnek az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az I.r. (Resti Rt.) illetve a II. r. eljárás alá vont vállalkozás (MÁV Rt.) által az 1992. október 12-én aláírt Előszerződés alapján 1992. december 31-én megkötött és jelenleg is fennálló szerződések a Tpvt. 11. § (1) bekezdésébe ütközően - az 1997. január 1. napját követő időszakot tekintve - sérthetik-e a törvény rendelkezéseit, illetve ezekkel kapcsolatban alkalmazható-e a Tpvt. 13. § (1) bekezdésében írtak szerinti szabály, miszerint a csekély jelentőségű megállapodás nem esik törvényi tilalom alá.
Vizsgálat tárgyát képezte továbbá, hogy az esetlegesen jogsértő megállapodás csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik-e, illetve ennek hiányában indokolt-e az 1992. év végén megkötött megállapodások folytán az I. r. eljárás alá vont vállalkozás üzletkörébe tartozó Kizárólagossági Jog miatt előállt versenykorlátozás egyedi mentesítése.

II.

• 1.

  A vasutakról szóló - többször módosított - 1998. évi IV. törvény 8. §-a értelmében a II.r. eljárás alá vont vállalkozást, mint a közforgalmú vasút üzembentartóját, un. utasellátási kötelezettség terhelte, minek megfelelően a vasútállomásokon étkezési lehetőséget kellett biztosítania az utazóközönség részére.
  A kezdetben közvetlenül, majd az Utasellátó Vállalat és a MÁV Utasellátó Főnökség útján megvalósított utasellátási tevékenység privatizálására a kereskedelmi, vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállaltok vagyonának privatitizálásáról szóló 1990. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Etv.) előírásainak megfelelően került sor.
  Az egységes arculat és kezelés biztosítása céljából a privatizálásra az Állami Vagyonügynökség (továbbiakban: ÁVÜ) engedélyével egyéni értékesítés helyett "üzletlánc" jelleggel került sor, minek lebonyolítására - az ÁVÜ előprivatizációs igazgatójának a MÁV Vezérigazgatójához 1992. június 16-án írt levele értelmében - vegyes vállalat létrejöttével került sor az
  Első Magyar Befektetési Alap (továbbiakban: EMBA) többségi és a II.r. eljárás alá vont vállalkozás kisebbségi tulajdonlásával.
  Az ÁVÜ rögzítette azt is, hogy a létrejövő vegyes vállalat fogja átvállalni a II.r. eljárás alá vont vállalkozást az 1998. évi IV. törvény alapján terhelő utasellátási kötelezettséget az ott felsorolt - később a szerződésekben is rögzített - termékcsoportokra azokon az állomásokon, ahol üzlethelyiséggel rendelkezik.

• 2.

  A privatizáció során létrejött EMBA alapította meg az I.r. eljárás alá vont vállalkozást, majd az I. r. eljárás alá vont vállalkozás 1992. augusztus 28-án hozta létre az Utas Kft-t.

• 3.

  Az ÁVÜ, az I. és II. r. eljárás alá vont vállalkozás, valamint az EMBA 1992. október 10-én kötött előszerződést, mely alapjául szolgált az 1992. december 31-i dátummal megkötött Szindikátusi szerződésnek, továbbá az eljárás alá vont vállalkozások között ugyanezen a napon létrejött Meghatalmazási Megállapodásnak, Engedményezési Szerződésnek, Üzemeltetési Szerződésnek és Üzemátadási Szerződésnek.

• • 1.

    Az EMBA és az eljárás alá vont vállalkozások között létrejött Szindikátusi Szerződés - melynek II. pontban írt célja a színvonalas vendéglátás és kiskereskedelem megteremtése és biztosítása volt, az ehhez szükséges beruházások révén - 1.2.pontja (visszautalva az előszerződésre) rögzítette, hogy a II. r. eljárás alá vont vállalkozás az Üzletkör apportálásra alkalmas részét beviszi az I. r. eljárás alá vont vállalkozás kizárólagos tulajdonába álló egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, vagyis az Utas Kft. vagyonába, míg a II. r. eljárás alá vont vállalkozás az Üzletkör nem apportálható részét - vagyis a haszonélvezeti jogot, bérleti jogokat, cégnevet, továbbá 2002. december 31-ig a Kizárólagosság Jogát -viszi be az Utas Kft. törzstőkén felüli vagyonába.
    A szerződés szerint, a II. eljárás alá vont vállalkozás az általa megszerzett tulajdonjogot a megkötésre kerülő un. üzletrész-adásvételi szerződéssel el fogja idegeníteni az I. r. eljárás alá vont vállalkozás részére.
    Az Utas Kft. beolvadással megszűnt, így a Kizárólagossági Jog egészében az I. r. eljárás alá vonthoz került.
    
    (Az Üzletkör fogalmát az előszerződés definiálta. Eszerint Üzletkörnek minősül a megjelölt vasútállomások utasforgalom számára megnyitott területén lévő mindazon vendéglátóipari, kiskereskedelmi egység, továbbá az utasellátó tevékenységhez szükséges egyéb egység, melyekkel az utasellátó 1992. június 30-át megelőző évben rendelkezett, illetve amelyeken tevékenységet folytatott; valamint a megszűnési időpontig terjedő haszonélvezeti joga, beleértve a fenti helyeken használható minden ingóság tulajdonjogát és a Kizárólagosság Jogát, valamint a kizárólagossággal érintett területen az Utasellátó hatáskörében a megelőző évben végzett tevékenység folytatásának jogát.
    Az Üzletkörhöz tartozónak minősült a tulajdonba kerülő ingatlanok tulajdonjoga, ha azokon 1992. június 30-át megelőzően üzletkörbe eső tevékenység folyt, illetve az előszerződés 2. sz. mellékletében felsorolt ingatlanok, ingóságok és jogok. Az előszerződés mellékletei pontosan tartalmazták az érintett állomások megnevezéseit.
    Az Üzletkör részét képezték azok a területek is, melyeken korábban ugyan nem folyt üzleti tevékenység, de amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az egységek kereskedelmi szempontból ésszerűen működtethetők legyenek.)

• • 2.

    Az Üzemeletetési Szerződés 2.1. pontja is rögzítette, hogy az Üzletkör része a Kizárólagosság Joga, mely a társaságot a kizárólagossággal érintett területen a kizárólagossággal érintett tevékenység vonatkozásában illeti meg, és melyet a MÁV Rt. az Üzemátadási Szerződésben foglaltak szerint hoz létre.
    Az Üzemetetési Szerződés 1.1. pontja is visszautalt az előszerződésben írt fogalmakra, miszerint kizárólagos területnek minősültek a vasútállomások utasforgalom számára megnyitott azon területei, melyeken az Üzletkörbe tartozó egység található.
    Kizárólagossággal érintett tevékenységként lett nevesítve az ITJ 80-89 termékfőcsoportjaiban és a 92-1, 92-2, 92-3 termékcsoportba tartozó foglalt áruk vonatkozásában végzett kereskedelmi tevékenység.
    Az ITJ 80 a húsipari, ITJ 81 baromfi- és tojásfeldolgozó ipari, ITJ 82 tejipar, az ITJ 83 a tartósipari, az ITJ 84 a malomipari és ömlesztett, az ITJ 85 a cukoripari, az ITJ 86 a növényolajipari, az ITJ 87 a sütő- és édesipari, az ITJ 88 a szesz, ital és keményítőgyár, ITJ 89 a dohányipari és egyéb élelmiszeripari termékeket, az ITJ 92-1 a zöldségféléket, az ITJ 92-2 a gyümölcsöket, az ITJ 92-3 a szőlőt foglalja magába.
    (1996. január 1. napjából az ITJ hatályát vesztette, azt a belföldi termékosztályozás váltotta fel. A statisztikai besorolás változásától függetlenül a kizárólagossággal érintett áruk köre nem változott).
    A szerződés 3.1. pontja alapján került sor a II.r. eljárás alá vont vállalkozást terhelő utasellátási kötelezettség átvállalására.
    Az Üzemeltetési Szerződés 2.2. pontja biztosította, hogy a kizárólagosság keretében a MÁV Rt. nem ad ki újabb engedélyeket, illetve a kizárólagossággal érintett tevékenységek végzésére - a kizárólagossággal érintett területen - nem köt szerződést a kizárólagossággal érintett tevékenységek végzésére.

• • 3.

    Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás tulajdonába, vagy - az őt illető haszonélvezet alapján - használatába került ingatlanokon túli, az II.r. eljárás alá vont vállalkozás tulajdonában maradt területekre az eljárás alá vont vállalkozások külön szerződéssel, az un. Engedményezési Szerződéssel rendelkeztek, minek alapján a II. r. eljárás alá vont vállalkozás felhatalmazta az I. r. eljárás alá vont vállalkozást, hogy a szerződés mellékletében megjelölt - és a MÁV Rt. által kötött - szerződésekkel kapcsolatos valamennyi jogot nevében eljárva és helyette gyakorolja.
    
    Az Engedményezési Szerződés 2.6. pontja kimondta, hogy amennyiben a II. r. eljárás alá vont vállalkozás által kötött szerződéssel érintett bérlők a MÁV Rt-hez fordulnának valamely, a szerződéssel kapcsolatos kérdésben, a MÁV Rt. csak az I. r. eljárás alá vont vállalkozás által jóváhagyott jognyilatkozatot jogosult adni.
    
    A Meghatalmazási Megállapodás arra jogosította fel az I.r. eljárás alá vont vállalkozást, hogy a II.r. eljárás alá vont vállalkozás által megkötött jogviszonyokban őt képviselje, illetve helyette és nevében eljárva tegyen jognyilatkozatot.
    
    Az Üzletkör átadására az Üzemátadási Szerződésben került sor, annak tudomásulvétele mellett, hogy az érintett, a II.r. eljárás alá vont vállalkozással bérleti jogviszonyban álló bérlők, ismerik az Engedményezési Szerződést.

• 4.

  Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás 1997. március 1. napjáig végzett kb. 25-30 nagyállomás területén közvetlen kereskedelmi értékesítést.
  Ezt megelőzően nagyobb részt, 1997. március 1. óta pedig kizárólagosan az ingatlanok (ideértve az üzlethelyíségeket, esetenként pavilonokat) bérbeadása képezi tevékenységét.
  (A bérbeadott ingatlanok száma, az ezzel kapcsolatos szerződések illetve az átlagos bérleti díjak alakulása üzleti titkot képez).
  A kizárólagosan értékesíthető termékeket jellemzően az I. r. eljárás alá vont vállalkozás által bérbe adott helyiségekben forgalmazzák, aholis az áruk árának kialakítása a bérelt üzletet üzemeltető vállalkozás üzletkörébe tartozik.
  A I. r. eljárás alá vont vállalkozás bérlői az általa a Coca-Coca-Cola Beverages Kft-vel (továbbiakban:CCB Kft.) 2000. december 1-én kötött szállítási szerződés alapján szerzik be a POM szirup és palackos termékeket a mindenkori listás árnál alacsonyabb áron. A listás árból történő visszatérítés mértéke meghaladja a CCB Kft. által nyújtott kedvezmény általános mértékét. (A visszatérítés pontos mértéke és körülményei, továbbá az érintett bérlők száma üzleti titkot képez).
  Fentieken túl az eljárás alá vont vállalkozás 2001. óta még két Kft-vel áll szerződéses kapcsolatban 2001. óta játékautomták kihelyezésére és üzemeltetésére, mely szerződés alapján hét bérlő a piaci árnál alacsonyabb áron helyezheti üzembe a gépeket.

• 5.

  A Szindikátusi Szerződés 4.1. pontja értelmében az I. r. eljárás alá vont vállalkozás kötelezettséget vállalt arra, hogy 30 millió USD fejlesztést hajt végre a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenysége fejlesztése céljából, a gazdasági környezet által lehetővé illetve ésszerűvé tett mértékben.
  
  Fentiek értelmében az I.r. eljárás alá vont 1993-tól kezdődően végzett a hálózaton beruházásokat, karbantartást és felújítást. (A beruházások összege illetve üteme üzleti titok).
  
  1993-1996. között az I.r. eljárás alá vont vállalkozás az értékesítés egységes és színvonalas megjelenését tűzte ki célul, ennek megfelelően alakította ki az un. Resti Expressz és más pavilonprojekteket, illetve az un. kandelláber pavilonokat, utóbbiakat főképp vidéki állomásokon.
  Nagyobb méretű beruházásokra a Keleti-Pu, (pl. Baross terem, Átjáró Üzletház), Kőbánya-Kispest Pu., a Déli Pu-on, Győrben, Kaposváron, Kiskunfélegyházán, Miskolcon, Szegeden, Szerencsen és Székesfehérváron került sor.
  A hagyományos üzemeltetés tappasztalai alapján a társaság vezetése utóbb úgy ítélte meg, hogy a franchise hálózat további kiépítése - elsősorban a Resti Kft-hez tartozó elárusítóhelyek eltérő földrajzi adottságai illetve az eltérő vásárlói igények és különböző mértékű fizetőképes kereslet miatt - nem célszerű.
  A korábbiakban már megalkotott márkanevek és felépített üzletek megmaradtak, azokat bérlet útján működtetik.
  
  Azokon az állomásokon, ahol a II.r. eljárás alá vont vállalkozás felújította az épületet, a beruházáshoz kapcsolódoan a Resti Rt. is átépítette, vagy felújította az egységeket.
  
  Az I.r. eljárás alá vont vállalkozáson kívül a bérlők is végeznek, illetve végezhetnek - bérbeszámítási jog mellett - felújításokat.

• 6.

  A MÁV tulajdonában lévő területeken árusítanak a II. r. eljárás alá vont vállalkozással bérleti jogviszonyban álló vállalkozások is, akik un. rendszerhasználati díj ellenében árusíthatják az egyébként az I. r. eljárás alá vont vállalkozás kizárólagos értékesítési körébe tartozó árukat az I. r. eljárás alá vont vállalkozással kötött rendszerhasználati szerződés alapján.
  Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás a díj meghatározásánál figyelembeveszi az adott tevékenység jövedelemtermelő képességét, illetve azt is, hogy az adott bérlő - a területen azonos tevékenységi kör folytatása mellett már jelenlévő - más bérlővel szemben ne kerüljön sem kedvezőbb, sem hátrányosabb piaci helyzetbe. Ezen szerződések megkötésével kívánja biztosítani a kizárólagossági körbe tartozó termékek értékesítési volumenének növelését (6. irat).
  
  A I.r. eljárás alá vont vállalkozás által végzett fejlesztés ezen egységekre nem terjedt illetve terjed ki, továbbá ezen bérlőket nem illeti meg a CCB Kft. által az I. r. eljárás alá vont vállalkozás bérlői részére juttatott kedvezmény sem. (Az érintett üzletek helyét, számát a jelentésben nem tekinthető melléklete tartalmazza).

• 7.

  A MÁV területén - az un. előprivatizált egységekben - forgalmaznak olyan vállalkozások is, akik a vizsgált szerződések szerint csak az I.r. eljárás alá vont vállalkozás által forgalmazható termékeket árusítják korlátozás nélkül.

• 8.

  Az I. r. eljárás alá vont vállalkozást megillető kizárólagossággal érintett területen működő egységek tekintetében a jelenleg fennálló piaci illetve versenyhelyzet nem tekinthető azonosnak.
  A MÁV Rt. által kötött szerződések alapján üzemelő, illetőleg az előprivatizált üzleteken túl az egyes állomásokon (számszerűen kb. 63 állomáson) az I. r. eljárás alá vont vállalkozás bérlői jelentős vagy kevésbé jelentős versenyről számolnak be, míg nincs versenyhelyzet kb. 19 állomáson, aholis nem működik a kizárólagos árukörbe tartozó terméket értékesítő más vállalkozás.

III.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Vj-55/1993/19. sz. határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások között létrejött megállapodás - az abban foglalt kizárólagossági kikötés folytán - a fogyasztók érdekeit veszélyeztető módon sérti a verseny szabadságát.

A határozat jogalapjául az 1990. évi LXXXVI. Törvény (továbbiakban: Vtv.) 3. § (1) (2) bekezdése szolgált, minek alapján a fogyasztók érdekeit alapulvéve találta jogellenesnek a Versenytanács - az akkor egyébként törvényi szinten kifejezetten nem tiltott - vertikális versenykorlátozást megvalósító megállapodást.
A Fővárosi Bíróság 2K.39889/1994/10. sz. ítéletével - fenti vonatkozásban - megváltoztatta a Versenytanács határozatát, megállapítva, hogy az a körülmény, ha egy piacon csak egy vállalkozás működik, eredményezhet a verseny hiánya folytán árkontroll-hiányt, továbbá ennek következtében megszűnhet a szolgáltatás színvonalának javítására ösztönző gazdasági kényszer, azonban a megkötött szerződések - közelebbről a beruházási kötelezettség vállalása - eleve biztosítják a szolgáltatás színvonalának emelését.
Az ítéletben kifejtett álláspont szerint az akkori ellátási szintről történő elmozdulás előremutató a korszerűbb kiszolgálás felé, így hosszabb távon, figyelembevéve az egységesen kialakítani kívánt rendszert (azonos minőségű követelmények, egységes ellenőrzés), garantált a fogyasztók érdekeinek érvényesülése.
Az ítélet indokolása tartalmazta, hogy az utazás színvonalának emelésére irányuló tevékenység biztosítottnak tekinthető az eljárás alá vontak együttműködése folytán, illetve nem maradnak árkontroll nélkül sem, ugyanis, ha áraikat a piaci viszonyok diktálta határok felé emelik, reálisan kell számolniuk a forgalom csökkenésével.

A Legfelsőbb Bíróság Kf.III.27529/1995/5. sz. ítéletével az I. fokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ítélet kimondta, hogy a tulajdonjog korlátozását a Ptk. 100. § tartalmazza, mely korlátozás nem jelenti azt, hogy a tulajdonos köteles átengedni tulajdona használatát, illetve hasznai szedését a Ptk szabályain túlmutató feltételek mellett.

IV.

A vizsgálati jelentés a jogsértés megállapítását indítványozta. Nem találta csekély súlyúnak a megállapodást, illetve az egyedi mentesítést sem látta indokoltnak.

V.

Az eljárás alá vont vállalkozások jogsértés hiányában kérték az eljárás megszüntetését.

VI.

Az eljárás alá vont vállalkozások védekezésére tekintettel a Versenytanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy van-e mód az eljárásban szereplő szerződések ismételt elbírálására, figyelemmel a Fővárosi Bíróság 2K39889/1994/10., illetve a Legfelsőbb Bíróság Kf.III.27529/1995/5.sz. ítéletében foglaltakra, mely ítéletek nem találták jogsértőnek az 1992. december 31-én megkötött - a kizárólagosság jogát megalapozó - szerződési kikötéseket.

Az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 5. § (4) bekezdése szerint az esetben, ha a bíróság valamely ügyben érdemben határoz, a döntés kötelező a közigazgatási szervre.
Az eljárás alá vont vállalkozások azáltal, hogy a fent megjelölt ítéletek figyelembevételét kérték, a Versenytanács álláspontja szerint ténylegesen fenti jogszabályhelyre utaltak azáltal, hogy az ítélt dolog, vagyis az ítéletek anyagi jogereje kizárja az ügy újratárgyalását.
A Versenytanács osztja az eljárás alá vont vállalkozások azon elvi álláspontját, hogy az anyagi jogerő (pozitív irányban) azzal jár, hogy a bírósági ítéletben foglalt döntés más hatóságokat is kötelez későbbi döntésüknél (Pp. 229. § (1) bekezdés).

Fentiek ellenére a Versenytanács álláspontja szerint jelen ügyben az ítélt dolog ténye nem állapítható meg, mivel ahhoz két konjunktív feltétel együttes fennállására van szükség, vagyis a jog azonosságára és a tényalap azonosságára.
Az eljárás alá vont vállalkozások által kötött szerződéseket az 1996. LVII. törvénnyel (Tpvt.) hatályon kívül helyezett Vtv. 3. §-a alapján bírálta el a Versenytanács.
A Vtv. 3. §-a általános rendelkezésként tiltotta a verseny szabadságát sértő magatartásokat, melyet a joggyakorlat töltött ki tartalommal.
A Tpvt. hatálybalépését követően - a törvényben nevesített tényállási elemek mellett - került tiltásra a vertikális versenytkorlátozó magatartás oly módon, hogy a Tpvt. 11. § (1) bekezdése tiltja a vállalkozások közötti azon vertikális megállapodásokat is, melyek a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását (továbbiakban versenykorlátozás) célozzák, vagy ilyen hatást fejthetnek illetve fejtenek ki.
A jog azonosságának hiányán túl a tényalap azonossága sem áll fenn a Versenytanács álláspontja szerint.
Azáltal, hogy a Tpvt. 11. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célzó, vagy ilyen hatást kifejtő, illetve erre alkalmas megállapodás tilalmazott, a jogsértéshez eleve feltételez egy - az adott piacon bekövetkező - a versenyt korlátozó piaci hatást.
A Versenytanács szerint az egy adott megállapodáshoz kapcsolódó versenykorlátozó piaci hatás mindig abban a piaci környezetben bírálandó el, amelyben az érvényesül, vagy érvényesülhet.
Fentiek következtében - figyelemmel arra is, hogy bár a vizsgálat az 1992. decemberében kelt szerződéseket vette alapul - azok piaci hatásait az új törvény, vagyis a Tpvt. hatályba lépését követő időszakra vizsgálta, ami eleve kizárja azt, hogy azonos tényállás felülbírálására kerülhessen sor jelen eljárásban.
Figyelembe vette a Versenytanács azt, hogy az 1997. január l. napján hatályba lépett Tpvt. 95. § (4) bekezdése értelmében a Tpvt. 11. §-ának (1) bekezdésében foglalt tilalom - a törvény hatálybalépésétől számított egy évig - nem volt alkalmazható a törvény hatálybalépése előtt kötött és a korábban hatályos rendelkezések értelmében nem tiltott megállapodásokra.
Fenti, törvényi mentesítési határidő folytán, az eljárás alá vont vállalkozások által megkötött megállapodás versenykorlátozó piaci hatása - mivel azt a Vtv. kifejezetten nem tiltotta - csak 1998. január 1. napjától kezdődően volt vizsgálható.

A Szindikátusi Szerződés 1.2. pontja, illetve az Üzemeltetési Szerződés 2.1. pontja által rögzített Kizárólagosság Joga folytán az I. r. eljárás alá vont vállalkozást a kizárólagossággal érintett területen az előszerződésben részletezett termékcsoportok tekintetében illette meg a kizárólagos forgalmazás joga.
A rendelkezésre álló adatok alapján az I. r. eljárás alá vont vállalkozás 1997. március l. napja óta a szerződések szerinti termékcsoportok vonatkozásában nem végez kereskedelmi tevékenységet, ami egyben azt is jelenti, hogy a korábbi eljárásban elbírált megállapodások piaci hatása ez utóbbi tény folytán alapvetően megváltozott.
1998. január l. napja óta az I. r. eljárás alá vont vállalkozás különböző kereskedőknek adja bérbe a hozzá a Kizárólagosság Joga folytán került, a vasútállomások utasforgalom számára megnyitott területeit (földrajzi piac), vagyis a Kizárólagosság Joga ténylegesen ingatlanok bérbeadását jelenti, tekintettel arra, hogy az I. r. eljárás alá vont vállalkozás felhagyott az általa korábban végzett kereskedelmi tevékenységgel.

A jelen formájában funkcionáló megállapodás folytán a II. r. eljárás alá vont vállalkozás az érintett piacon folyó kereskedelmi tevékenységben sem az I. r., sem a II. r. eljárás alá vont vállalkozás nem érdekelt közvetlenül, ami azt is jelenti, hogy a kereskedelmi szolgáltatások piacán a megállapodás nem eredményez versenykorlátozást.

Fentiek értelmében a Versenytanács álláspontja szerint a megváltozott helyzetben érintett árunak a területbérlet tekintendő, így a Kizárólagossági Jog nem sértheti a gazdasági verseny szabadságát azáltal, hogy az utasellátás piacán korlátozza a gazdasági versenyt.
(Megjegyzi a Versenytanács, hogy a korábbi ügyben az utasellátás piaca volt az érintett piac.)

A szerződésekkel érintett illetve a MÁV-területeken részben az I.r., másrészt a II. r. eljárás alá vont vállalkozás bérlőiként egymással versenyben álló vállalkozások biztosítják a kizárólagossági körbe tartozó áruk eladását, figyelembevéve az előprivatizált egységek tevékenységét is, miáltal az sem állapítható meg, hogy az I.r. eljárás alá vont vállalkozást megillető, a terület bérbeadására vonatkozó kizárólagosság joga által bekövetkezett piaci állapot, illetve az ebből eredő piaci erő átemelhetővé vált volna az utasellátást biztosító szolgáltatások piacára.
A Versenytanács figyelemmel volt arra is, hogy 10 év alatt az utasellátás piaca annyiban is megváltozott, hogy az állomásokon, illetőleg azok kb. 200 méteres körzetében a Kizárólagossági Joggal érintett árukat árusító más vállalkozások is piacra léptek, mely vállalkozások és az I. r. eljárás alá vont vállalkozás bérlői között éles verseny folyik.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77. § j) pontja alapján -figyelemmel a Tpvt. 72. § a) pontjának második fordulatára - jogsértés hiányában szüntette meg az eljárást.

Budapest, 2003. szeptember 9.