Vj-55/2002/76

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az InterCom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Rt. (Budapest) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárást az InterCom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Rt. ellen, hogy az eljárás alá vont filmforgalmazási gyakorlatában a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit sértő, a gazdasági erőfölénnyel valóvisszaélés tilalmába ütköző magatartást tanúsít-e.

I.

Az eljárás alá vont

  • 1.

    Az 1989-ben korlátolt felelősségű társaságként alapított, 1998-ban részvénytársasággá átalakult eljárás alá vont a nagy amerikai filmstúdiók filmjeinek magyarországi (bármely hordozón történő) forgalmazására, mozik üzemeltetésére és filmprodukciós szolgáltatások ellátására jött létre. Az eljárás alá vontnak négy amerikai filmstúdióval van ún. képviseleti jogot tartalmazó szerződése, ezen kívül független gyártóktól is vesz forgalmazásra filmeket. Magyarországon jelenleg tíz vállalkozás foglalkozik filmforgalmazással, közülük az eljárás alá vont a legjelentősebb. Tulajdonosa a GE Capital Equity BV, a Raiffeisen Multiplex Holdings Limited, az ABN Amro Danube Ventures BV, a Magyar Enterprises CV és a Comet Pictures NV.

  • 2.

    Az eljárás alá vont többségi részesedéssel (irányítási joggal) rendelkezik a Moziváros Kft-ben, a Miniplex Operation Kft-ben, a Mozi Média Kft-ben, az Amero Popcorn Plus Kft-ben és az Amero Kommersz Popcorn Kft-ben.

  • 3.

    Az eljárás alá vont Budapesten (Duna Plaza, Lurdy Ház, Pólus Center, Óbuda) és öt vidéki városban (Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza) összesen kilenc mozit üzemeltet. Korábban Pécsett, Salgótarjánban és Szekszárdon is rendelkezett mozival, azonban ezeket 1999. decemberében, illetve 2002. első negyedévében bezárta. A fővárosban az általa működtetett Kőbánya és Olimpia mozi 1998. novemberében, illetőleg 1999. áprilisában került bezárásra. Kaposváron és Nagykanizsán jelenleg csak az eljárás alá vont üzemeltet mozit. Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán az eljárás alá vont mellett más moziüzemeltetők is működnek.

    Az eljárás alá vont a mozijainak helyt adó, bevásárlóközpontokban található helyiségeket bérli, azoknak nem a tulajdonosa. 2002. szeptember 1-ig az eljárás alá vont Multiplex Operation Kft. leányvállalata üzemeltette a mozikat, majd a vállalkozás beleolvadt az eljárás alá vont vállalkozásba. Azóta az eljárás alá vont közvetlenül üzemelteti a mozikat.

II.

A moziipar egyes jellemzői

  • 1.

    A moziiparban a piaci szereplők három köre (filmgyártók, filmforgalmazók, moziüzemeltetők) különböztethető meg.

    A gyártók által előállított filmek mozikhoz történő eljuttatásának feladatát a forgalmazók látják el, azzal, hogy egyes forgalmazók adott esetben az egész világra kiterjedő kizárólagosságot biztosító szerződést kötnek egyes gyártókkal.

    A mozik (moziüzemeltetők) közötti versenyben - nem vitatva a mozijegyek árának, a mozi által nyújtott szolgáltatások minőségének a szerepét - kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a piacon megjelenő új filmek mikor tekinthetők meg az egyes mozikban. Versenyelőnyhöz jut az a mozi, amelynek lehetősége van az új filmek bemutatására, mivel a filmek megtekintése kapcsán a legfontosabb periódus általában a bemutatást első néhány hét. Vannak filmek, amelyek bemutatását különösen nagy várakozás előzi meg a közönség részéről, ugyanakkor esetükben is az figyelhető meg, hogy a nézők száma és a jegybevétel mértéke hetente rohamosan csökken (általában a film összes nézőinek mintegy fele az első két hétben tekinti meg a filmet).

    A gyártó által készített film fogyasztókhoz való eljuttatásának folyamatát tehát mindhárom vállalkozói kör részéről mindenekelőtt a nagy nézőszám elérésére törekvés határozza meg, ugyanakkor megjegyzendő, hogy egyes piaci szereplők bevétele nem minden esetben kizárólagosan a filmek megtekintésére jogosító jegyek eladásából származik, így a mozikban - és elsősorban a multiplexekben - a fogyasztók kiegészítő szolgáltatásokat vehetnek igénybe, az adott filmhez kapcsolódó ajándéktárgyakat, árukat vásárolhatnak.

  • 2.

    A mozik mellett a filmek elosztásában, fogyasztókhoz való eljuttatásában a következő csatornáknak lehet szerepük:

    • -

      a szabadon és a csak külön díj megfizetése ellenében hozzáférhető ("fizetős" és "nem fizetős") televíziós csatornák, azzal, hogy ez utóbbiak általában elsőbbséget élveznek a filmek televíziós bemutatása során,

    • -

      a házi (magán-) használatra szolgáló videókészülékeken és DVD lejátszókon történő megtekintést célzó kereskedelmi forgalomba hozatal és a videofilm-, illetőleg DVDkölcsönzők részére történő értékesítés, azzal, hogy e két csatorna esetében is eltérés lehet az új filmek bemutatásának időpontja vonatkozásában,

    • -

      az elmúlt időben új csatornaként jelent meg az internet.

Az új filmek fogyasztókhoz való eljuttatásában kiemelt szerephez jutnak a mozik, amelyek általában elsőbbséget élveznek az új filmek kizárólagos bemutatásakor. Ezen ezidáig a más csatornák megjelenése sem változtatott, azonban a fogyasztói magatartások megváltozása és a technológiai fejlődés következtében ez a jövőben módosulhat.

  • 3.

    A moziiparban a piaci szereplők (a gyártók, a forgalmazók és a moziüzemeltetők) körében nemzetközi jelenség a horizontális és a vertikális koncentráció, amely gyakorta veti fel a hatékony versenyt veszélyeztető piaci hatalmak kialakulásának a problémáját és e problémák versenyjogi kezelésének a kérdését.

    A horizontális koncentráció a piaci szereplők mindhárom körében bekövetkezett. Ennek hátterében egyebek között a piaci szereplők gazdasági hatékonyságra törekvése húzódik meg.

    A vertikális koncentráció a közös tulajdonosi szerkezetekben és a piaci szereplők közötti szerződéses kapcsolatrendszerben mutatkozik meg. Lehetőséget ad a filmek terjesztésével kapcsolatos döntések - esetlegesen más, mindenekelőtt a függetlennek minősíthető piaci szereplők hátrányára történő - koordinálására, amely versenyelőnyt jelenthet a döntéseiket kevésbé koordináló versenytársakkal szemben. Kiemelendő, hogy a vertikális koncentráció nem új jelenség a moziiparban, az elmúlt évtizedekben ez - a televízió, a videó, a DVD és az internet terjedésével - csak sokszínűbb lett. Az érintett vállalkozások pontosan tudják, milyen előnyök származnak, illetőleg származhatnak a vertikális - és természetesen: a horizontális - koncentrációból, ismertek előttük az ezen előnyök leghatékonyabb kihasználásának lehetőségét biztosító eszközök.

    A nemzetközi tapasztalatok szerint a vertikális koncentrációs folyamatokban részt nem vevő vállalkozásoknak számos hátránnyal kell szembenézniük, így nem vagy csak kivételesen vehetnek részt a kizárólagos jellegű filmforgalmazásban, az új filmekhez már csak a fogyasztói érdeklődés visszaesésének időszakában juthatnak hozzá.

    A horizontális és a vertikális koncentráció egymással kölcsönhatásban vannak, egymást erősítik - és mindkettő, együtt és külön-külön is a független piaci szereplők ellen hat. Összekapcsolódásuk révén (ha a forgalmazók saját mozikkal rendelkeznek) háttérbe szorul a forgalmazókkal szembeni erő piacon való megjelenésének és hatása érvényesülésének a lehetősége.

  • 4.

    Az elmúlt években a mozitermes filmelosztásban világszerte átalakulás figyelhető meg. A moziüzemeltetők száma csökkent, jellemző hálózatokba tömörülésük, amellyel párhuzamosan a hálózatba nem tartozó mozik úgy számukat, mint piaci részesedésüket tekintve visszaszorulnak, csak kevés, valamely hálózathoz nem tartozó, ún. független mozi marad fenn.

    Az időszak másik - a fogyasztói igények (jelentős részben éppen a moziipar szereplői által mesterségesen gerjesztett) megváltozásával szorosan összefüggő - jellemzője a mozitermek modernizálása, amely költségessége következtében tovább erősíti a moziüzemeltetők száma csökkenésének és hálózatba tömörülésének a folyamatát. A modernizálás fenntartja az új filmek mozikban történő bemutatásának fogyasztók általi elfogadottságát, mivel a korábbiaknál jobb minőségben és jobb körülmények között tekinthetik meg a filmeket.

  • 5.

    A két tényező eredményeként teret nyertek és a moziüzemeltetők piacának meghatározó szereplői lettek a korábbitól eltérő piaci logikát képviselő többtermes mozik, a multiplexek, más piaci szereplők esetében a sikeres fennmaradást általában speciális rétegigények kielégítésétől téve függővé. Multiplexnek minősül az a mozikomplexum, amelyben legalább hat terem működik. A miniplexben legalább négy terem, a megaplexben legalább 16 terem található.

    Kiemelendő, az elmúlt egy-két évben több országban az tapasztalható, hogy a multiplexek számának gyarapodása megállt, sőt, számosat bezártak. Budapesten is megfigyelhető a multiplexek kapacitás-túlkínálata, melynek eredményeként a mozik kihasználtsága alacsony, s amelyen az üzemeltetők különböző szolgáltatásokkal próbálnak javítani (bérlet, kedvezményes időszak vagy nap, elővetítés stb.). Kedvezőbb a kapacitáskihasználtság az ún. csúcsidőszakokban (hétvégi esti előadások, többnapos ünnepek, tavaszi és téli iskolai szünet), amikor a mozik kihasználtsága elérheti az 50%-os átlagot, az esti előadásokon akár a 100%-ot is. Mindazonáltal 2002-ben négy budapesti multiplex üzemeltetése már veszteséges volt. A kedvezőtlen kihasználtság és a magas állandó költségek (bérleti díj, hiteltörlesztés stb.) következtében a moziüzemeltetők egyfajta veszteségminimalizáló magatartást tanúsítanak, hosszútávú stratégiájuk a jegyárak emelése.

    A kapacitásban megmutatkozó túlkínálat eredményeként egyes vélemények szerint megszűnt a filmforgalmazók mozik megnyeréséért folytatott küzdelme, melynek helyébe lépett a mozik azon törekvése, hogy minél előbb lehetőségük legyen bemutatni az új filmeket.

  • 6.

    1990-től a magyar mozipiac jelentősen átalakult. A változások közül kiemelendő, hogy

    • -

      a mozitermek száma a kilencvenes évek elején jelentősen csökkent,

    • -

      megjelentek a többféle szolgáltatást nyújtó multiplexek,

    • -

      a mozipiac nagy része láncokba szerveződött.

Megemlítendő továbbá, hogy az 1980-as évek közepéig a mozik központilag meghatározott szempontok alapján költségvetési támogatásban részesültek, bevételük több mint 50%-át az állami támogatás tette ki.

  • 7.

    1990-ben 1963 moziterem volt Magyarországon. A mozitermek száma az 1990-es évek első felében jelentősen csökkent (1991-ben 1025, 1992-ben 697, 1993-ban 638, 1994-ben 595 moziterem volt). Ezt követően országos szinten stabilizálódott, illetve csekély mértékben növekedett a mozitermek száma (1995: 597, 1996: 558, 1997: 595, 1998: 628). A mozitermek számának csökkenése a községekben volt a drasztikusabb (1990-ben 581 moziterem volt a városokban, 1998-ban 390). 2002-ben összesen 427 mozi működött, ebből 380 volt egytermes, 47 többtermes mozi (a termek száma 622 volt). A mozik befogadóképessége 134.003 fő volt, ebből a többtermes moziké 45.234 fő. A mozik esetében megkülönböztethetők a folyamatosan üzemelő premier mozik, a folyamatosan működő ún. utánjátszó mozik, a nem folyamatos nyitva tartással működő mozik, a nem kizárólag mozi céljára igénybe vett és alkalmi vetítőhelyek.

    A látogatók száma az elmúlt több mint egy évtizedben szintén jelentősen módosult. 1990-ben csaknem 36 millió, 1994-ben mintegy 16,1 millió néző volt a mozikban, a kilencvenes évek végére - némileg meghaladva az 1995-1996-os mélypontot - évente 14-15 millió jegy kelt el.

    2001-ben 170 filmet mutattak be a mozikban, s ebből 59-et az eljárás alá vont forgalmazott. A 431.982 (az eljárás alá vont esetében 202.168) mozi előadásszám mellett a nézőszám 15.705.273 volt, az eljárás alá vont által forgalmazott filmeket 7.844.898 fő nézte meg. Az eljárás alá vont által forgalmazott filmek esetében a legkevesebb látogatót vonzó esetében 2165 néző volt, a legsikeresebb esetében 549.142.

    A 2002. évben Magyarországon 38 mozifilm esetén haladta meg a nézőszám a 100.000 főt. Az eljárás alá vont ebből 23 filmet forgalmazott, köztük a legtöbb nézőszámot elért első három filmet.

  • 8.

    2002-ben az előadásszám alapján a mozik közel 75%-a láncba szervezettnek tekinthető, s ez a kör adta a jegybevételek 89%-át, a mozilátogatók 80%-ával.

    Magyarországon négy mozilánc jött létre:

    • -

      Budapest Film Rt.: Corvin, Mammut I-I, Művész, Puskin, Szindbád, Tabán mozi,

    • -

      Cinema City (IT Cinemas): CC-Csepel, Új Udvar, Győr, Debrecen, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Pécs, Székesfehérvár, Szolnok, Debrecen, Szeged, Miskolc,

    • -

      Palace (UCICE): MOM, Campona, Westend,

    • -

      az eljárás alá vont által üzemeltetett mozik.

  • 9.

    A nézők száma 1990-es években Magyarországon bekövetkezett csökkentésének hátterében egyebek között a szabadidő eltöltése során kialakult fogyasztói preferenciarendszer módosulása húzódott meg. A fogyasztói döntések befolyásolását, a preferenciarendszer módosítását és ezáltal a mozinézők számának növelését, illetve számuk további csökkenésének megakadályozását szolgáló stratégiák közül az egyik volt a multiplexek 1996-os megjelenése. A multiplexek piacra lépése azonban - a magas mozijegy árakkal, de a gazdasági helyzet egészével is összefüggő korlátozott vásárlóerő és a fogyasztói szokások, preferenciák változásának következtében - összességében csak kis mértékben növelte a nézőszámot, így a multiplexek elsősorban a többi piaci szereplő rovására tudják saját nézőszámukat emelni (a multiplexek piacnyerésével párhuzamosan például 1996 és 2001 között Budapesten 21 kereskedelmi mozi zárt be).

    A multiplexekbe járó fogyasztók jelentős része esetében nagy szerepe van magának a multiplexnek, az általa nyújtott szolgáltatásoknak, amelyek a fogyasztókat a mozi ismételt meglátogatására késztetik. Ennek a fogyasztói rétegnek a multiplexekhez idomult, illetve a multiplexek által befolyásolt magatartása jelentős mértékben hozzájárult a magyar moziipar nézőszámának stabilizálásához.

    2002-ben a multiplexek Budapesten 100, vidéken 93 teremmel rendelkeztek (a magyar mozitermek számának 31,03%-a), 19.422+17.410, összesen 36.832 férőhellyel (az összes férőhely, azaz 134.003 27,49%-a). A multiplexek jegyekből származó bevétele 8.698.220.000 Ft volt, a magyar mozik bevételének 87,08%-a. Ezt 12.175.280 nézővel érték el (az összes nézők számának 77,53%-a).

  • 10.

    Az elmúlt években a fogyasztói magatartás megváltozott a mozifilmek megtekintését illetően, egyes vélemények szerint a "mozizás" ma a tágan értelmezett fogyasztás, "shoppingolás" mint kulturális jelenség kontextusában érthető meg. A zömében a bevásárlóközpontokban működő multiplex egy, a szabadidős tevékenységet a megváltozott tartalmat magában hordozó vásárlással összekapcsoló intézmény keretében, egy olyan környezetben jelenik meg, amely a multiplexek szolgáltatásainak igénybevételének körülményeire is hatással van. A multiplex fogyasztói sikere részben erre vezethető vissza, azaz a fogyasztás és a szabadidős tevékenység összekapcsolására. Kiemelendő ugyanakkor, hogy egyes felmérések szerint a fogyasztók legnagyobb része döntésének során figyelembe vett szempontok közül a legfontosabb az adott film, s csak ezután következik a mozi szolgáltatásának színvonala, a lehetséges árkedvezmények és a jegyár mértéke.

    Az eljárás alá vont szintén arról nyilatkozott, hogy a sikerben a filmeké a fő érdem, de nem hanyagolható el a filmekhez kapcsolódó reklámkampányok, nyereményakciók, játék- és ajándéktárgyak árusításának forgalomnövelő hatása sem.

  • 11.

    Az eljárás alá vont szerint a multiplexek üzemeltetése a hagyományos, egytermes mozikhoz képest azért jövedelmezőbb, mert a racionális építészeti kialakítás és szervezés következtében lényegesen kevesebb ember képes ellátni azokat a feladatokat, amelyek a nézők kultúrált szórakozását biztosítják. Annak érdekében, hogy a különböző hordozókon (film, lakossági és kölcsönzői video, DVD, fizető és nem fizető tévécsatorna) minél nagyobb számú nézőhöz juttassa el az alkotásokat, Magyarországon is megteremtették a világ csaknem minden részén azonos körülményeket. A korszerű hang- és vetítő technika, a nagyobb méretű vászon, a kényelmes székek, a belsőépítészeti megoldások és a színvonalas büfészolgáltatás - elsősorban a fiatalok körében - gyorsan népszerűvé tette a multiplexet.

III.

Az eljárás alá vont mint filmforgalmazó és a moziüzemeltetők kapcsolata

  • 1.

    A Forgalmazók Egyesülete és a Mozisok Országos Szövetsége 1998. április 2-án írta alá az általános filmkölcsönzési és moziüzemeltetési feltételeket. Az eljárás alá vont ezekre az általános szerződési feltételekre hivatkozással szerződik az összes mozival.

    A szerződés keretében a felek megállapodnak a filmforgalmazók által Magyarországon forgalmazott filmek kölcsönzésének feltételeiről, a moziüzemeltetők és a filmszolgáltatók szolgáltatási-ellátási kötelezettségeiről és jogairól.

    A szerződés értelmében a szolgáltató [az a szervezet, amely a vele szerződésben álló üzemeltetők (azon gazdasági szervezetek vagy jogi, illetve természetes személyek, akik/amelyek a mozit költségviselőként működtetik) részére megyei vagy regionális szinten a mozik műsorát kialakítja és a szerződésben vállalt és igényelt megfelelő szolgáltatást nyújtja, nevükben a forgalmazónál eljár] filmellátásra nem saját üzemeltetésű mozival a forgalmazó (az a szervezet, amely a filmek magyarországi jogtulajdonosaként a forgalmi kópiákat a moziknak közvetlenül vagy a szolgáltató közreműködésével kölcsönzi) filmjeire csak tudtával és beleegyezésével szerződhet.

    A szerződésben a forgalmazó vállalja, hogy havi bontású filmajánlatot tesz a tárgy hónapot megelőző 2. hónap 15. napjáig. A szolgáltató a filmajánlat alapján műsortervet készít, amelyet a tárgyhónapot megelőző hónap első hét keddjéig eljuttat a forgalmazónak. A műsorterv tartalmazza az igényelt kópiaszámot, a kópiákat vetítő mozik nevét, a vetítési napokat, az előadásszámot, az előadások időpontját és a helyárakat, egyedi megállapodás alapján. A forgalmazó által elfogadott és visszaigazolt műsorterv a szerződést a konkrét filmre és konkrét mozira hatályosítja.

    Az üzemeltető a rendelkezésre bocsátott film használatáért - megállapodás szerint - kölcsöndíjat fizet a forgalmazónak. A kölcsöndíj alapja az ÁFÁ-val csökkentett pénztári jegybevétel. A kölcsöndíj mértéke megállapítható

    • a)

      a jegybevétel százalékában, általában 41%-ban [ettől eltérni csak a forgalmazó és a szolgáltatók, valamint a kiemelt mozik egyezsége alapján lehet (az eljárás alá vont tájékoztatása szerint kiemelt mozinak minősülnek azok a vetítőhelyek, amelyek a hét minden napján játszanak és hetente legalább 14 előadást tartanak, nem több, mint két filmből, ugyanakkor a gyakorlatban ezt a rendelkezést figyelmen kívül hagyja, a vezető mozik kategóriájának megkülönböztetését alkalmazza, lásd a III/3.e) pontot)],

    • b)

      a jegybevétel százalékában, de minimum fix összeg (minimálgarancia) kikötésével (a minimálgarancia az az összeg, amelyet az azt vállaló mozi abban az esetben is köteles megfizetni, ha a filmre meghatározott százalékos kölcsöndíj nem éri el ezt a mértéket, illetve az előadás a mozi hibájából elmarad),

    • c)

      fix összegben.

A szerződés szerint premier időszaknak a film országos bemutatóját követő 3 hét minősül.

  • 2.

    Az eljárás alá vont ismertette, hogy általános esetben a jegyárbevétel meghatározott, hetente csökkenő százaléka képezi a forgalmazóktól kapott film (kópia) ellenszolgáltatásaként fizetendő kölcsöndíjat, s nem alkalmaz sem minimum garanciát, sem fix összeget - ugyanakkor szerződéseiben szerepel ez a két kölcsöndíj-típus. Ezeket a kis településeken működő ún. vetítőhelyek esetében alkalmazza, melynek oka a kevés előadásszám, az előadások váratlan elmaradása, a korrekt jelentés hiánya vagy késése, a szélsőséges vagy folyamatosan alacsony bevétel.

    A Versenytanács rendelkezésére álló információ szerint a nettó jegybevétel százalékában megállapításra kerülő kölcsöndíj mértéke a forgalmazó döntése szerint eltérő lehet. A kiemelt sikerfilmek indító kölcsöndíja 50%, amit akár három hétig is fenntart a forgalmazó (évi kb. 10-15 film esetén, amelyeket a vetítési idő alatt országosan legalább 250-300.000 néző tekint meg). A sikerfilmek (országosan legalább 150-250.000 néző) esetében a mérték 48-50%, a csak egy szűkebb közönség érdeklődésére számot tartó rétegfilmeké általában 45%, amely hetente, folyamatos csökkenéssel 38%-ig megy le. A tipikus átlag sikerfilm kölcsöndíjsora hetente csökkenő ütemben a következő: 50%, 48%, 45%, 43%, 41%, 38%.

    A forgalmazók bevétele és eredményessége szorosan összefügg a moziüzemeltetők által realizált bevételekkel. A jegyárak kialakítását az üzemeltetők végzik, akik természetszerűleg abban érdekeltek, hogy minél inkább vonzó filmkínálattal rendelkezzenek. A jelen eljárás nem tárt fel arra vonatkozó adatot, hogy a forgalmazók és az üzemeltetők között a jegyárak meghatározásában egyeztetés történne.

  • 3.

    Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint részéről a kópiaszám meghatározása és a kópiaelosztás a következők szerint történik:

    • a)

      a forgalmazási koncepció és az előzetes üzleti terv meghatározása (a bemutató ideje, mérete, a reklámkampány mérete, a játszás időtartama, platforming, kölcsöndíj mértéke stb.)

    • b)

      a versenyhelyzet értékelése (a bemutatás idején megjelenő más filmek száma, jellege stb.)

    • c)

      a film kereskedelmi potenciáljának meghatározása (műfaj, közelmúlt eredményei, promóciós lehetőségek, játszhatóság, országosan elérhető nézőszám, átlaghelyár, potenciális bevétel)

      Az eljárás alá vont egy film által Magyarországon elérhető potenciális nézőszámot a hasonló filmek eredményeivel történő összehasonlítással, illetve az adott film esetleges külföldi eredményei alapján becsüli meg előzetesen. Az össznézőszámot előbb Budapest/vidék, majd vidéki nagyváros/egyéb vidék leosztásban vizsgálja. Maga a becsült nézőszám elvileg elérhető nagyszámú és kevés kópiával is, a film jellemzőitől, a szezonalitástól, az adott időszakban vetített filmek jellemzőitől, a reklámanyagok feltételezett hatásosságától függően. Mindennek eredményeként kialakul egy adott időintervallumban elérhető nézőszám a kópiaszám függvényében, illetve a bevételi oldal, vagyis a jegyár és a filmkölcsöndíj. Ezt követően megvizsgálásra kerül a kópia- és az ahhoz kapcsolódó egyéb (főleg reklám-) költségek ráfordításigényét. A végső kópiaszám egy költség/haszon elemzés keretében történő optimalizálás eredményeként kerül meghatározásra.

    • d)

      a költségszint meghatározása (kópia-, szinkron-, technikai, marketing költségek), a forgalmazási vezető vagy a stúdió egyedi kérései szerinti eltéréssel

      Mint azt az eljárás alá vont ismertette, a kópiák forgalmazásához közvetlenül és közvetetten is kötődnek költségek, amelyek alapvetően a kópiák számával vannak összefüggésben. Közvetlenül a kópiák számához köthető a kópiák előállítási költsége, valamint a szállítás, a vám, a kezelés és ellenőrzés költségei. A kópiák száma közvetetten elsősorban a marketingkiadásokat befolyásolja, mivel az esetleges több kópia révén különböző helyeken lekötött előadás- és székszám ezen kiadások növelését is megkívánja minél nagyobb kihasználtság érdekében. Ebből adódóan míg a kópiaszám növelésével a költségek automatikusan emelkednek, addig ez a bevételekre - a reklámokkal esetlegesen minimálisan növelhető, de alapvetően limitált nézőszám miatt - nem áll.

    • e)

      várható bevétel becslése vezető és nem vezető mozik szerint

      A vezető mozi az eljárás alá vont által saját maga számára alkalmazott kategória, melybe azok a mozik tartoznak, amelyek bevétele az összbevételre "mérhető hatással" van, azzal, hogy a "mérhető hatás" a korábbi üzleti tapasztalat alapján kerül meghatározásra. Az ilyen hatással nem bíró, kisebb jövedelmezőségű mozik esetében az eredményesség esetleges megduplázása sem jelent érzékelhető bevétel-, illetve nyereségnövekményt az eljárás alá vont számára.

    • f)

      kópiaszám meghatározása [a b)-e) pont figyelembevételével]

    • g)

      a film kiajánlása (időpont, filmadatok összeállítása, tervezett kópiaszám, a kiajánlás módja)

      Az eljárás alá vont előadása szerint a filmek bemutatója két hónappal előre ismertté válik a moziüzemeltetők számára, mivel a forgalmazók minden hónapban bemutatják a két hónap múlva megjelenő filmeket egy szakma számára nyilvános vetítésen, amelyen a jelenlévők minden információt megkapnak a filmekről írásban is. Az eljárás alá vont felveszi a kapcsolatot a mozikkal, illetve az őket képviselő szolgáltatókkal a filmek bemutatásának egyeztetése céljából, s a forgalmazási időszak alatt minden magyarországi mozinak ajánlja filmjeit. Az általa megküldött filmajánlat tartalmazza a film megjelenésére vonatkozó főbb adatokat (a kópiaszámot is). Ekkor a régi filmek ún. kópiaállományát (a rendelkezésre álló, adott időszakban le nem kötött kópiákra vonatkozó információkat) is megkapják a mozik.

    • h)

      a mozik (a szolgáltatók) műsorajánlatának kiértékelése, visszacsatolása a b), c) és e) pontra

      A filmajánlatra a mozik (a szolgáltatók) megküldik a filmek ajánlott műsorrendjét (a vetítés tervezett időszaka és előadásszáma, az esetlegesen alkalmazott helyár-kategória).

    • i)

      a tervezett kópiaszám módosítása a h) pont alapján, a forgalmazási koncepció és a marketing terv korrigálása

    • j)

      műsoralku: a műsorajánlatok h) és i) pont alapján történő tárgyalásos módosítása

    • k)

      a kópiák leosztása, szerződések (a lekötött kapacitások értékelése, a várható bevételi sorrend meghatározása, a lefutási koncepció szerinti értékelés, a marketing hozzájárulás szerinti szempontok)

      A filmek népszerűsítése a forgalmazó feladata, de ha egy mozi saját forrásából a filmet országosan vagy helyben reklámozza, ajándékot oszt, fogadást rendez újságíróknak, akkor az a film együttes potenciálját is növeli, s erre tekintettel az ilyen mozi a kópiák elosztásánál előnyt élvez), az utánjátszás szerinti bevételi szempontok, a film mozik közötti mozgásának meghatározása.

    • l)

      a film lefutásának értékelése

  • 4.

    A költség-bevétel optimalizálás folyamán az eljárás alá vont nyilatkozata szerint azt tartja szem előtt, hogy több kópia esetén a bemutatót követő első hetekben a kihasználtsága vélhetően magasabb lenne, azonban ezt követően a nézőszám zuhanna, a bevétel és a mozik kihasználtsága jelentősen csökkenne. Az eljárás alá vont a nemzetközi szokásoknak megfelelően így a 4-6 hetes premieridőszakot veszi alapul a tervezéshez, amely által többek között biztosítható, hogy még a premieridőszak során (bár nem mindig az első héten), a legmagasabb nézői kereslet időszakában a lehető legtöbb mozi hozzájusson kópiához és a lehető legtöbb néző megnézhesse a filmet.

    Egy adott film kópiáinak elosztása során az eljárás alá vont nem követ egy általánosnak tekinthető gyakorlatot. Előadása szerint előfordul, hogy egyes multiplexek nem kapnak egyetlen kópiát sem, míg az ún. "széles indításkor" a nagyobb multiplexek mindegyike kap egy-egy kópiát. Egyes esetekben az is előfordul, hogy egy multiplex egynél több kópiát kap, egyrészt ha a szinkronizált és feliratos kópiák egyaránt forgalmazásra kerülnek, másrészt az évi két-három, várhatóan legsikeresebb (és így akár harmincnál is több kópiával rendelkező) film esetében egyes, jellemzően a legnagyobb teremszámmal rendelkező budapesti multiplexek részére több kópia is átadásra kerülhet a bemutatót követő első hetekben, ha a kereslet várhatóan meghaladja az általuk egy teremben elérhető nézőszámot. Mindezt megerősíti, hogy a Versenytanács által beszerzett információ szerint a multiplexek a kiemelt sikerfilmeket a legnagyobb befogadóképességű teremben vetítik, sőt, általában nem is egy teremben, hanem a bemutató hetén akár több teremben is (pl. a kópiák tekercsekre történő szétszedése segítségével). Az eljárás alá vont előadta, a multiplexek nem minden esetben a legnagyobb befogadóképességű termükben vetítik az új filmeket, mivel a forgalmazó, s mindenekelőtt a moziüzemeltetők célja a várható kereslet és a rendelkezésre álló előadások és székek számának az összehangolása, a mozik lehető legoptimálisabb kihasználása.

  • 5.

    A moziüzemeltetők a nézőszámot, az árbevételt és a kölcsöndíj mértékét tartalmazó napi jelentéseket küldenek az adott napon vetített film forgalmazójának, valamint heti jelentést is készítenek a forgalmazók számára.

  • 6.

    A Versenytanácsnak nem áll rendelkezésére olyan irat vagy más bizonyíték, amely azt igazolná, hogy az eljárás alá vont forgalmazási részlege a saját üzemeltetési részlegére vonatkozóan nem ugyanolyan feltételekkel köti meg a filmkölcsönzési szerződést, mint más üzemeltetőkkel.

  • 7.

    Az eljárás alá vont filmforgalmazás körében tanúsított magatartását a profitmaximalizására és a kockázatcsökkentésre való törekvés határozza meg.

    Az eljárás alá vont által forgalmazott filmek összjegyárbevételének döntő részéhez a bemutatót követő első hetekben jutnak hozzá a kópiát ezen időszakban vetítő mozik, illetőleg az eljárás alá vont ekkor éri el a film forgalmazásából származó bevétele meghatározó részét. A fogyasztók film iránti érdeklődése a bemutatót követő hetekben drasztikusan csökken. Mindez egyben azt is jelenti, hogy minél későbben jut egy (akár hagyományos, akár multiplex) mozi egy kópiához, annál kisebb jegyárbevételt érhet el, illetőleg a mozitól annál kisebb kölcsöndíj kerülhet az eljárás alá vonthoz. Az új filmek kópiáihoz való hozzájutás időpontja meghatározó a mozik számára, mivel a jegy vételében megmutatkozó fogyasztói döntés meghozatalában a legnagyobb szerepe az adott filmnek van.

    Az eljárás alá vont profitmaximalizási törekvése révén a fentiek figyelembe vételével a Versenytanács szerint abban érdekelt, hogy - mint azt az eljárás során maga az eljárás alá vont is kiemelte - lehetőség szerint minél gyorsabban minél többen lássák a filmet, azaz minél gyorsabban minél több bevételhez jusson. Magatartását ugyanakkor módosítja a kockázat csökkentésére, kalkulálhatóvá tételére irányuló törekvése, s ennek érdekében egyes esetekben még a profitmaximalizálásra való törekvés másodlagossá válását is vállalja (az eljárás alá vont az eljárás során előadta, a filmek bemutatásának és a bevételnek a teljes kockázata őt terheli). Erre visszavezethetően az új filmek kópiáinak mozik közötti elosztása során annak ellenére a bemutató hetében elsősorban a multiplexek részére juttatja, majd ezt követően hosszabb ideig rendelkezésükre bocsátja a kópiákat, hogy a multiplexek a bemutatót követő hetekben rohamosan csökkenő nézőszámot és jegyárbevételt elérve vetítik a filmeket, úgy, hogy általában a bemutatót követő 4-6. héttől a kópiákhoz akkor hozzájutó hagyományos mozik közül az adott héten több nagyobb jegyárbevételt ér el, mint a filmet már korábban is vetítő multiplexek némelyike.

IV.

A Mozisok Egyesületének véleménye

A Mozisok Egyesületének véleménye szerint nincs lehetőség arra, hogy egy-egy nagy sikert ígérő filmet minden moziban egy időben mutassanak be, egyebek között azért, mert nem térülne meg a kópiagyártás költsége. Érthető a moziüzemeltetők igénye a bemutatás hetében az új film kópiájára, de ez a legtöbb esetben irreális. A mozibajárási szokások eléggé állandósultak. A hazai mozinézők fele budapesti, a másik felének többsége vidéki nagyvárosi, ezért a kópiák elosztásánál a forgalmazók ezt az arányt veszik figyelembe. Természetesen helye van a piacon az ún. utánjátszó moziknak is, hiszen a vidéki kisvárosok és más települések nézőit sem lehet kirekeszteni a szórakozás e formájából, ugyanakkor a megváltozott életkörülmények miatt ma már nem okoz akkora gondot egy filmbemutató megtekintése a premier hetén ezen nézők esetében sem.

V.

A Filmforgalmazók Egyesületének véleménye

A Filmforgalmazók Egyesülete szerint a mozisok egy részének régi problémája a kópiaellátás helyzete. Közülük néhányan úgy látják, a nézőszám csökkenése a forgalmazók kópiaelosztási gyakorlatára vezethető vissza. Ennek oka azonban nem ez. Fel kellene ismerniük a világszerte nyomon követhető tendenciákat, olyan műsorokat kellene összeállítaniuk, amely megfelel a megváltozott mozibajárási szokásoknak, illeszkedik saját közönségük igényeihez és mozijuk technikai lehetőségeihez.

VI.

Moziüzemeltetők véleménye

A Versenytanács megkereste azon nagyobb mozik üzemeltetőit, amelyek olyan vidéki városokban működnek, ahol multiplex is található.

  • 1.

    A debreceni Apolló mozi üzemeltetője előadta, a városban 1998. decemberében nyílt meg a multiplex. A nyitást követően azonnal tapasztalható volt a hagyományos mozik nézőszámának és bevételének drasztikus visszaesése, amelynek eredményeként bezárt három mozi. A multiplex megnyitását követően az eljárás alá vont a kiemelten forgalmazott sikerfilmeket indulástól biztosította az Apolló és a Víg mozik számára (a Víg 2000. májusában bezárt). Esetenként előfordult, hogy kevésbé sikeres filmekből csak a 3-4. héten biztosított kópiát. 2000-től az új filmeket már csak a bemutatót követő 3-6. héten kaphatta meg. Ez a tendencia folyamatosan, hónapról-hónapra hátrább sorolta a hagyományos mozit, így ma a 10-16. héten jut kópiához, még a nagy kópiaszámmal rendelkező filmek esetén is. Az eljárás alá vont szerint nem éri meg kópiákat csináltatni a hagyományos mozik számára a multiplexek mellett. A mozi szerint bizonyossá vált, hogy a forgalmazó a multiplex mozik érdekeit sértő tevékenységbe nem megy bele, noha a fogyasztók részéről lenne igény egy párhuzamos vetítési lehetőségre.

  • 2.

    A győri Lloyd mozi kiemelte, a műsor elkészítésekor minden forgalmazó filmjét mielőbb szeretné vetíteni, ez a fő szempont. Ugyanakkor aláhúzta, új filmek, sikerfilmek esetében különösebb "álmodozásokra" nincs mód, ezt a mai helyzetben nem is lehet elvárni.

    Győrben 1998. szeptember 8-án nyílt meg az első vidéki multiplex. Az eljárás alá vont 1998-ban és 1999-ben is a korábbi pozíciónak megfelelően, a 2-4. hétre tette javaslatait.

  • 3.

    A miskolci Kossuth mozi és Hevesy Iván Filmklub üzemeltetője előadta, az eljárás alá vont a multiplexek megjelenését követően írásban semmiféle kiajánlást sem tesz, szóban (telefonon) történnek az egyeztetések a mozi kezdeményezésére, melynek részükre kinyilvánított alapelve az volt, hogy csak azután kaphatnak bármit, ha a multiplex már nem vetíti. A tervezett műsorok is sok esetben meghiúsulnak minden korábbi egyeztetés nélkül, arra való hivatkozással, hogy a multiplex még nem vette le a műsoráról, ugyanakkor a filmeket minden esetben kísérő ún. engedélyokiratból sok esetben kiderül, mielőtt a mozi megkapott volna egy filmet, hetekig nem játszották sehol, miközben az eljárás alá vont arra hivatkozott, hogy nincs kópia. Ez arra enged következtetni, hogy visszatartották a kópiát addig, amíg azt valamelyik helyi multiplex nem vette le a műsorról. Ameddig a multiplexek nagy előadásszámban tartanak műsoron egy-egy új filmet, addig a filmhez nem jut hozzá. A mozi eleve már csak az 1-2 hónapos filmeket kéri, amely kérést nehézkesen és esetlegesen igazolnak vissza.

    Ismertetésre került, hogy Miskolcon 2000. júniusában és szeptemberében nyílt meg a két multiplex. Ezt követően be kellett zárni a Béke és a Béke Kamara mozit, mivel a filmellátás az eljárás alá vont részéről nem volt biztosítva, illetve csak 4-6 hónapos késéssel kaptak filmeket. Az eljárás alá vont csak azután adta a filmeket, hogy a multiplex levette a műsoráról, sőt, néhány szóban megígért filmet az utolsó pillanatban nem kapott meg, mivel a multiplex még vetítette. A műsoregyeztetések minden esetben telefonon történtek és az ennek alapján kialkudott műsort igazolta vissza. Előzetesen egyetlen filmet sem ajánlott ki a korábbi gyakorlattól eltérően.

  • 4.

    A miskolci Ady Endre Művelődési Ház nyilatkozata szerint nyílt titok, hogy az eljárás alá vont az általa forgalmazott sikerfilmeket csak hónapokkal később adja át más mozik részére, akkor, amikor az általa várt nézőszámot és bevételt a filmmel saját részére már biztosította.

  • 5.

    A nyíregyházi Horizont mozi üzemeltetője arról nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont az általa forgalmazott új filmeket bemutatás előtt egyáltalán nem ajánlja ki vetítésre. Az eljárás alá vont által forgalmazott filmeket a 9-13. héten tűzheti műsorára, de ettől hosszabb idő is előfordult. Rövidebb soha.

    2000. áprilisában nyílt meg a multiplex. A megnyitást megelőzően nem, de a megnyitást követően volt változás. Több alkalommal előfordult, hogy az eredetileg tervezett program a tárgyhónap előtt 5 nappal módosult és az eredetileg ígért film elmaradt (a multiplex tovább tartotta műsoron).

  • 6.

    A pécsi Uránia mozi ismertette, hogy a gyakorlat szerint a forgalmazó visszaigazolja a kiajánlott kópiák szolgáltatók fel történő lefoglalását, azonban bizonyos esetekben a forgalmazó az utolsó pillanatban elveszi műsorról filmet a mozitól (miközben a mozi a filmet már plakátokon már meghirdette, illetve új filmet beszerezni már lehetetlen), mondván, hogy a multiplex azt nem vette le a műsoráról. A forgalmazói gyakorlat kiszámíthatatlan, a multiplex hetente dönti el, hogy mit tart meg és mit vesz ki a műsoráról. Ehhez egy havi műsorrendben működő mozinak nehéz alkalmazkodnia.

    Pécsett 1999. októberében nyílt meg a multiplex. A 2000. évtől csak az Uránia mozi maradt meg folyamatosan játszó belvárosi mozinak. A nagy forgalmazók általában azt követik, hogy előbb minden filmet a multiplex játsszon, mert akkor előbbi megtérülés várható. Az Uránia mozi és a szolgáltatói terület már berendezkedett erre, hiszen ez nem versenyhelyzet, lassan üzlet sem.

  • 7.

    A szegedi, több teremmel rendelkező Belvárosi mozi előadta, az eljárás alá vont minden hónapban a havi megjelenési tervét a szükséges előírt adatokkal írásban közli, majd munkatársával egyeztetve, az igények és lehetőségek figyelembe vételével kialakítják az adott hónap műsortervét. A mozi figyelembe veszi a többi forgalmazó adott hétre szóló filmajánlatait és a legnagyobb közönségsikerre számító film forgalmazójának ajánlatát fogadják el (ha van választási lehetőség), illetve a forgalmazási szempontokat mérlegelve a három teremre osztják le az ajánlatban szereplő filmeket. Ha az eljárás alá vont nincs megelégedve az ajánlattal (kevésnek tartja az előadásszámot, nem tartja megfelelőnek az ajánlatban szereplő termet), akkor újabb egyeztetésre kerül sor, s így kompromisszumok árán kialakul a végleges műsor. A műszaki fejlettsége, nagy befogadóképessége, több terme miatt a vidéki városok között eléggé előnyös helyzetben van, ezért a nagy kópiaszámú sikerfilmeket minden alkalommal a premier napjától, a multiplexel párhuzamosan mutatja be. A közepes, kis kópiaszámú filmek játszására 4-8 hét múlva nyílna lehetőség, de ezeket általában fel sem tudja venni, mivel nincs szabad játszási időpont a moziban.

    2000. május 25-én nyílt meg a multiplex. Az eljárás alá vont akkor is és azóta is a nagy közönségsikerre számító filmeket biztosítja a mozinak. A megfelelő műsor kialakításához folyamatosan rendelkezésre állnak a kópiák. A korábbiakhoz képest negatív irányú változások nem következtek be.

  • 8.

    A szombathelyi, két teremmel működő Savaria mozi szerint havi filmmegjelenését az eljárás alá vont rendszeresen megküldi, a filmekre vonatkozó adatokkal együtt. A konkrét kópiaelosztást szóban (telefonon) egyeztetik. Az eljárás alá vonttal kötött megállapodás szerint, valamint a megbeszélt kópiaelosztás alapján készíti el a műsorajánlatot. Általában különböző időpontokban jut az új filmekhez. Van, amit az 1-2. héten megkap, van, amit később. A kevesebb kópiával kijövő filmeket csak később vetítheti.

    2002. júliusában nyílt meg a városban a multiplex. Az eljárás alá vont továbbra is biztosította a premier megjelenést, 2002. augusztusában például 4 elsőhetes filmet kapott. A legnagyobb sikereket is megkapta premierben. A multiplex megnyitása előtt a vidék legnagyobb mozija volt, ez a közönség megoszlása miatt megváltozott, így rosszabb lett a kópiaelosztása. Néhány film esetén ez bosszantó, de el kell fogadni a gazdasági érveket.

  • 9.

    A zalaegerszegi, több teremmel rendelkező Edison mozi üzemeltetője előadta, az eljárás alá vont valamennyi üzemeltetőnek elküldi a megjelenési listát, ami a filmekre vonatkozó fontosabb információkat tartalmazza (megjelenés dátuma, kódszáma, kölcsöndíja, a film hossza, műfaja). A 2002. évben 62 filmből egy filmet kapott meg az országos megjelenéssel egy időben, két filmet a megjelenést követő héten. Átlagosan a 6-8. héten kap filmet, de akadtak kirívó esetek is, amikor csak a 15-16. héten jutott el hozzá a film.

    A multiplex 2002. március 28-án nyitott meg Zalaegerszegen. A megnyitás eredeti időpontja 2001. december közepe volt. Annak ellenére, hogy az átadás késedelme már egyértelmű volt, az eljárás alá vont az új megjelenő filmeket visszatartotta. A multiplex tényleges megjelenésével kedvezőtlen változások következtek be. Az új filmek kópiáihoz nem jut hozzá. A multiplex megnyitása előtt Vas és Zala megye az országos megjelenést követő 1-2. héten közös kópiát kapott, amelyet a két megyeszékhely felváltva, filmenként váltakozva az egyik filmet az első héten, a másik filmet a második héten tűzte műsorára. A radikális változás az, hogy csak a 6-8. héten jut a filmekhez, amikor az országos reklám hatása már elmúlt, a film iránt érdeklődő nézők azt már megtekintették.

VII.

Az eljárás alá vont védekezése

  • 1.

    A multiplexek és a hagyományos mozik versenye kapcsán az eljárás alá vont előadta, hogy egy olyan globalizált iparágban, mint a film, mindkettőnek megvan a helye, de a verseny csak abban az esetben hagyja életben a hagyományos mozikat, ha mind a technikai körülményekben, mind a kiszolgálásban képesek azt a színvonalat nyújtani, amelyet a nézők a multiplexekben megszoktak.

    Világtendencia, hogy a hagyományos mozik visszaszorulóban vannak a multiplexekkel szemben, s ennek fő oka a fogyasztói igények módosulása, a szolgáltatások jobb minősége iránti igény. Mivel a fogyasztói elvárásoknak csak jelentős anyagi ráfordításokkal lehet megfelelni, a moziüzemeltetés meglehetősen tőkeigényes vállalkozás lett. E folyamatban a hagyományos mozik előtt két alternatíva áll: modernizálják a mozit vagy megpróbálnak egyes rétegigények kielégítésére specializálódni. A nemzetközi tapasztalatok szerint a multiplexekkel közvetlenül versenyezni próbáló mozik gyakorlatilag mindig alulmaradnak a piacon, a fogyasztók szemében versenyképtelenek. Az eljárás alá vont szerint a fogyasztók igényeit kielégíteni képes technikai feltételeknek a hagyományos mozik nem tudnak megfelelni. A fogyasztók a multiplexet - a magasabb ár ellenére - önmagáért is előnyben részesítik, azonos forgalmazói feltételek esetén is. Mindennek igazolására adatokat terjesztett elő.

    Kiemelte, nemcsak előadásonként vesz több néző jegyet a multiplexben, hanem egy-egy multiplexben összességében is több néző jut egy kópiára, mint egy hagyományos moziban, elsősorban azért, mert a multiplex egy kópiát egy héten belül többször vetít, mint egy hagyományos mozi (amely által ugyan csökken a multiplex kihasználtsága, de nő az össznézőszám), illetve a hagyományos mozik általában nem vállalkoznak egy hétnél hosszabb vetítésre. Mint azt az adatok is mutatják, a multiplex révén az adott településen elérhető összes nézőszám is növekszik, mivel a magasabb színvonal és a fogyasztói szokások miatt többen választják szabadidejükben a mozit.

    A hagyományos mozik nem azért alkalmaznak alacsony jegyárakat, mert nem jutnak viszonylag hamar az új filmek kópiáihoz. A valódi ok az, hogy a hagyományos mozik semmilyen szempontból sem tudnak olyan színvonalú szolgáltatást nyújtani, mint a multiplexek, márpedig a mozi szolgáltatása színvonalának szempontja megelőzi például a jegyár mértékének szempontját a fogyasztók döntésében. A hagyományos mozik alacsonyabb bevétele tehát nem a forgalmazói magatartásnak tudható be, hanem a fogyasztói döntéseknek.

    Aláhúzta, amennyiben egy mozi több bevételt tud biztosítani a profitorientált vállalkozásként működő forgalmazó számára, indokolt, hogy hamarabb kapjon kópiát. Mindaddig, amíg a várható bevétel a multiplexekben meghaladja a hagyományos mozikban várható bevételt, gazdaságilag indokolt magatartás a filmkópiát a multiplex mozinak adni. Mindazonáltal az eljárás alá vont a gazdasági racionalitás mellett arra is törekszik, hogy lehetőség szerint mindig legyen olyan kópia, amely kizárólag vagy többségében hagyományos mozik között jár, illetve a multiplexektől a lehető leghamarabb átkerül a hagyományos mozikba.

    Elmondása szerint ugyanakkor még a forgalmazói szempontok szerint is hamarabb kaphatna kópiát számos hagyományos mozi, azonban ezek nem mindig tudnak élni ezzel a lehetőséggel, elsődlegesen azért, mert a fogyasztói keresletre sokkal gyorsabb reagálást lehetővé tevő heti műsorrend helyett ragaszkodnak a havi műsorrendhez, s emiatt nem tudnak reagálni a piaci mozgásokra. Többször előfordult, hogy egy-egy felszabadult kópiát kiajánlott a hagyományos moziknak, azonban azok nem kívánták vállalni a műsorváltoztatás költségét. Az állítólagos késői filmhez jutást (az alacsony bevételi adatok mellett) részben, míg a hetekig kihasználatlan kópiákat gyakorlatilag mindig a lekötött havi műsorrend miatti rugalmatlanság okozza.

  • 2.

    Az eljárás alá vont aláhúzta, a kópiák száma gazdasági okok miatt nem növelhető korlátlanul. A kópiák száma korlátozott, nem juthat el mindenhová, mindazonáltal az eljárás alá vont igyekszik úgy elosztani őket, hogy az a lehető legkorábban a lehető legtöbb fogyasztóhoz jusson el.

    A premieridőszakban igyekszik a legtöbb nézőhöz eljuttatni a filmeket, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden mozi megkaphatja az összes filmet a bemutatást követő 4-6 hét során, azzal, hogy jellemzően a kisebb, általában vidéki mozik jutnak hozzá később a filmekhez. Mindazonáltal a kis mozik is hozzájuthatnak a kópiákhoz, csak később.

    A bemutatót követő első hetekben a filmek vetítését lehetővé tevő kópiák elsődlegesen a korábbi tapasztalatok alapján a legtöbb néző által látogatott mozikba kerülnek. Ha egy városban a multiplexek és a hagyományos mozik nézővonzó képessége nem dőlt el, akkor az eljárás alá vont mindkét mozinak igyekszik eljuttatni egy-egy kópiát annak elkerülése érdekében, hogy beavatkozzon a mozik piacán a nézőkért folyó versenybe.

    A kópiák elosztásának az alapja a magyar mozik bevételi toplistája, amelyet az eljárás alá vont időközönként elkészít, azzal, hogy a budapesti és a vidéki toplistát külön veszi figyelembe. Ha a kópiák száma nem teszi lehetővé, hogy a bevételi toplista alapján valamennyi arra egyébként alkalmas - és megfelelő műsortervet készítő - mozi kópiához jusson, akkor előfordul, hogy a kópiát nem kapó mozik között multiplexek is vannak. Ennek során az eljárás alá vont nem tesz különbséget sem a multiplexek és a hagyományos mozik, sem a saját és a más vállalkozás által üzemeltetett multiplexek között. Hangsúlyozta, az általános szempontok alapján mindig a mozi által az adott filmre készített műsortervtől függ a bevétel-termelő képesség. Ezért a kópiákra mindig csak az adott film, illetve az adott filmre készített műsorterv alapján szerződik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi elosztási rendszerben nincs szó a mozik általi vállalásokról. A mozik leadják műsortervüket, amely alapján az eljárás alá vont megbecsüli a várható bevételt és nézőszámot. A mozik semmilyen garanciát, becslést sem adnak (kivéve a kis mozik esetén alkalmazott pár ezer forintos minimumgaranciát), a bemutatás és a bevételt teljes kockázata az eljárás alá vontat terheli. Kiemelte, a hagyományos mozik valószínűleg elleneznék, hogy a kockázat megosztása érdekében jogilag kikényszeríthető vállalást kellene tenniük (pl. minimum nézőszám, bevétel garantálása), így még sehonnan sem érkezett arra vonatkozó javaslat, hogy bármilyen mértékben is szeretnék a kiajánlási rendszert megváltoztatni. Kedvezőbb számukra a mostani helyzet, amikor a bevétel osztódik, a kockázat pedig közös a forgalmazó és a mozi között.

  • 3.

    Az eljárás alá vont szerint a premiermozik és az utánjátszó mozik, illetve a hagyományos mozik köre már stabilizálódott az adott körülmények között. A forgalmazók által irányadónak tekintett objektív bevételi rangsorban a multiplex sokkal előbbre került. Ennek eredményeképpen az egységesen és diszkriminációmentesen alkalmazott kópiaelosztási szempontrendszer alapján egyre hátrébb sorolódtak a hagyományos mozik, miáltal később jutottak kópiához. Ez a hagyományos mozik versenyképtelensége által elindított, öngerjesztő folyamat pedig megpecsételte a legtöbb mozi sorsát. A hagyományos mozik egyébként is meglévő hátrányát csak tetézi a rugalmatlanságuk. Mindezek a folyamatok - a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan - a hagyományos értelemben vett városi (premier)mozik gazdasági ellehetetlenülését okozta. Ez a folyamat azonban nem jelenti a fogyasztókért folyó verseny megszűnését. A bemutatást követő néhány hétben létezik árverseny a fogyasztókért.

    A fogyasztói magatartás adottsága, s nem a forgalmazói machinációk eredménye, hogy a legtöbb néző tipikusan a bemutató hetében kíváncsi egy filmre. Aki már a bemutatáskor szeretné megnézni az új filmet, az az exkluzivitáshoz kötődően magasabb áron tud hozzájutni e szolgáltatáshoz, függetlenül attól, hogy multiplex vagy hagyományos mozi vetíti-e a filmet. Akinek nem ér meg annyit a filmhez való hozzájutás, az több szempontból is differenciálhat:

    • -

      egy-egy mozi jegyárai is különbözőek (más a jegyár hétvégén este, más délelőtt, kora délután, vannak kedvezményes napok, egyéb kedvezmények),

    • -

      a néző egy utánjátszó moziban is megtekintheti a filmet, amelyre van igény, mint azt az ezen mozik adatai is mutatják. A mozik e körben nem tudják emelni az áraikat, mert a fogyasztók ekkor a multiplexeket preferálnák. A magasabb színvonalú és árú premier és az alacsonyabb minőségű és jegyárú utánjátszó mozik különbség már a multiplexek megjelenése előtt is létezett,

    • -

      a filmet megtekintheti videón, DVD-n, később a televízióban.

Az eljárás alá vont szerint tehát nem szűnt meg a verseny azáltal, hogy a fogyasztók nem tudnak választani egyszerre vetítő, különböző árú mozik között, a verseny csak másik síkra, az idő dimenziójába terelődött át (amellett, hogy egy mozin belül is differenciáltak a jegyárak). Ezzel a fogyasztók is tisztában vannak.

  • 4.

    Az eljárás során több moziüzemeltető úgy nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont csak több hónapos késéssel biztosítja számára a kópiákat. Ezzel kapcsolatban az eljárás alá vont kiemelte, e mozik filmellátásában vagy nem következett be változás, vagy az az egyértelműen és igazoltan egyébként is romló eredményeknek volt köszönhető.

    A moziüzemeltetők által megfogalmazott kifogások cáfolatára hivatkozott egyes mozik piaci helyzetére, felújítást szükségessé tevő műszaki állapotára. Előadta, a rossz filmellátásra panaszkodó mozik filmellátása általában nem változott a multiplexek megjelenését követően, illetve külső, objektív okok miatt nem kapnak kópiát a kezdeti időszakban. Előfordult az is, hogy egy mozi nem vállalta a versenyt a multiplexel, annak ellenére nem vetítette az adott filmet, hogy volt rendelkezésére álló kópia.

  • 5.

    Az eljárás alá vont szerint nem sértette meg a Tpvt. rendelkezéseit. Kétségtelen, hogy a kópiák elosztása kapcsán a hagyományos mozik szempontjából lennének előnyösebb megoldások is, ezek azonban a fogyasztók, a forgalmazó és a versenytársak számára lennének indokolatlanul hátrányosak. A kizárólag a hagyományos mozik számára előnyös megoldás (minden mozi részére kópia juttatása) aránytalan és meg nem térülő költségeket eredményezne, ezzel csökkentve az eljárás alá vont jövedelmezőségét. Kiemelte továbbá, semmilyen kényszerítő magatartást sem alkalmazott a mozikkal szemben.

    Aláhúzta, a moziüzemeltetőkkel kötött szerződést megelőző ajánlattételi folyamat mindenféle diszkriminációtól mentes, a résztvevők számára egyértelmű és átlátható.

    Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint senkit sem zár ki a film vetítéséből, nem folytat a multiplexek és a többi mozik között diszkrimináló gyakorlatot. Az üzleti, megtérülési érdekei alapján minden mozi vetítheti az adott filmet, csak arra nincs lehetőség, hogy mindenki a premier időben vetítse. A multiplex mozikat nem részesíti előnyben, ugyanakkor ezek objektív körülményeikre tekintettel a bevételi toplistán előkelőbb helyet foglalnak el, így tipikusan gyakrabban jutnak sikerfilmekhez a premieridőszakban, mint a hagyományos, kevesebb nézőt vonó mozik.

    Nem sértette meg a Tpvt-t azért sem, mert nem korlátozta a fogyasztók kárára a forgalmazást az általa üzemeltetett multiplexekkel ellátott városokban, így például a fogyasztók több esetben választhattak az egyszerre játszó mozik közül.

    A kópiák multiplexek számára történő biztosításával összefüggésben sem sértette meg a törvényt, mivel nem igazolt, hogy a multiplexek részére adott kópiákat indokolatlanul hosszú ideig vetítették volna, miközben az bizonyított, hogy a magasabb várható bevétel alapján indokolt a multiplexekben hosszabb ideig vetíteni a filmet. Elfogadott, indokoltan hosszú időnek minősül az, amíg a multiplex várható összbevétele meghaladja a hagyományos mozik összbevételét. Erre tekintettel nem minősül indokolatlan elzárkózásnak, ha egyes hagyományos moziknak nem adnak kópiát, mert azt már a kedvezőbb multiplex vetíti és ezért nincs szabad kópia.

    Azért sem sértette meg a jogszabályt, mert nem tartja vissza indokolatlanul a kópiákat a forgalomból, illetve egyáltalán nem tartja vissza a kópiákat. Az, hogy egyes kópiákat bizonyos ideig egyetlen mozi sem vetíti, minden esetben objektív okokkal, legtöbbször a mozik saját magatartására (havi műsorrend, versenyhelyzettől való tartózkodás) visszavezethetően magyarázható.

    Az eljárás alá vont álláspontja szerint nem tanúsított visszaélésszerű magatartást, mert fogalmazói gyakorlata teljes mértékben gazdaságilag indokolt és aránytalan sérelmet nem okoz, illetve nem igazolt gazdasági erőfölénye.

  • 6.

    Az eljárás alá vont jogsértés hiányában kérte a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését

VIII.

A vizsgálati jelentés

  • 1.

    A vizsgálati jelentés szerint az eljárás alá vont a filmforgalmazás hazai piacán piacvezetőként működik, a forgalmazott filmek közönségsikere miatt a mozinézők 50%-a az eljárás alá vont által forgalmazott filmet nézett az elmúlt időszakban.

  • 2.

    A vizsgáló szerint - figyelemmel a filmel kópiáinak és a mozik számára - az eljárás alá vont fizikailag is képtelen a meglévő kópiaszámoknál több mozinak eljuttatni a filmet, tehát a bemutatás során értelemszerűen maradnak kópia nélkül még saját üzemeltetésben működő mozik is.

  • 3.

    Kiemelte, a forgalmazók által a magasabb jegyárbevétel miatt preferált mozik nagyobb látogatottsága oka és eredménye is annak, hogy az első időszakban (a bemutatót követő első hat héten) ezek a mozik kapják meg a filmeket.

    A vizsgáló szerint az eljárás alá vont a szerzői jog által védett monopoltermék forgalmazása során a kópiaszámokat piaci alapon határozza meg, az adott mennyiségű kópia más típusú elosztására nem kötelezhető. A kópiaszám meghatározásának megváltoztatása csak nem piaci eszközökkel érhető el, ami nem verseny-, hanem kultúr-, illetve művelődéspolitikai kérdés.

  • 4.

    A vizsgálati jelentés megállapítja, nem valószínűsíthető, hogy az eljárás alá vont indokolatlanul előnyben részesítené általában a multiplexeket, visszaélne erőfölényes helyzetével.

  • 5.

    A vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését indítványozta.

IX.

Az érintett piac, az eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete

  • 1.

    A Tpvt. 22.§-ának (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

    A gazdasági erőfölény megállapítása szempontjából alapvető fontosságú az érintett piac meghatározása.

    A Tpvt. 14.§-ának (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A (2) bekezdés szerint a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. A (3) bekezdés a földrajzi piac meghatározásához ad támpontokat: földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

  • 2.

    Az érintett termékpiac meghatározása kapcsán kiemeli a Versenytanács, a termék helyettesíthetőségét a termék végső felhasználója (fogyasztója) szempontjából kell értelmezni, ettől különböző felhasználási cél vagy helyettesíthetőségi elv nem fogalmazható meg a forgalmazás vertikális lánc egyetlen láncszeme vonatkozásában sem.

    A jelen esetben két releváns termékpiac határozható meg: a filmforgalmazási (mint upstream) és a moziüzemeltetési (filmvetítési, filmbemutatási) piac (mint downstream piac), azzal, hogy mindkettőn belül sajátosságai következtében - és a felmerülő versenyproblémák által igazoltan - meg kell különböztetni az új filmek forgalmazásának, illetőleg az új filmek moziban történő kizárólagos bemutatásának piacát a más (nem új) filmek bemutatásától. Az új filmek mozik részére történő forgalmazásának és moziban történő kizárólagos bemutatásának piacán belül az egyes termék (az új filmek) - amelyek különleges, saját gazdasági értékkel bírnak - külön részpiacokat képeznek, mivel olyan termékek, amelyek között jellegükből adódóan közvetlen helyettesíthetőség nem áll fenn (az egyik film a fogyasztók szempontjából nem helyettesíthető a másikkal). Az új filmek között csak eshetőleges, igen korlátozott, az egyes filmek önálló részpiacnak minősülését meg nem szüntető helyettesíthetőség áll fenn, mivel a termékek piacon való megjelenése (az új filmek bemutatása) időben a piaci szereplők ennek elkerülését célzó törekvése ellenére is egybeeshet vagy egymáshoz közeli lehet, s ez a termékek fogyasztók általi megvásárlásának árával (a mozijegy árával) és az új filmek megtekintésére fordítható idő korlátozott voltával együtt választásra késztetheti a fogyasztókat.

    Érintett földrajzi piacnak Magyarország területe minősül.

  • 3.

    Az érintett piacon az eljárás alá vont gazdasági erőlényes helyzete állapítható meg.

    Az eljárás alá vont a gyártókkal fennálló szerződései révén egyfajta jogi monopóliummal rendelkezik arra nézve, hogy Magyarország területén az adott filmeket kizárólagosan forgalmazza. E filmek forgalmazását illetően nem lehet versenytársként fellépni az eljárás alá vonttal szemben. Minden új, az adott gyártók által előállított filmet bemutatni szándékozó, az eljárás alá vonttal tulajdonosi kapcsolatban nem lévő mozi függő helyzetbe kerül az eljárás alá vonttól, mely függőség a gazdasági erőfölény létének lényeges jellemzője.

X.

A Versenytanács döntése

  • 1.

    A Versenytanács aláhúzza, a jelen ügy keretében kizárólag az került vizsgálatra, hogy az eljárás alá vont filmforgalmazási tevékenysége során megsérti-e a Tpvt. gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát megfogalmazó 21.§-át, így nem volt tárgya az eljárásnak például a gyártók és az eljárás alá vont által kötött, a filmek moziban történő bemutatása vonatkozásában az eljárás alá vontnak Magyarország területén kizárólagosságot biztosító megállapodás. A Versenytanács leszögezi továbbá, a filmgyártás, a filmforgalmazás ("nagykereskedelem") és a moziüzemeltetés ("kiskereskedelem") a forgalmazás vertikális láncának egyes önálló vertikális láncszemét alkotják, amelyeken kialakuló verseny közgazdasági, jóléti hatásai csak a vertikum egészének figyelembevételével értékelhetők. A filmforgalmazás a termékek (filmek) elosztási rendszerének része, s mint ilyen a teljes termelési-forgalmazási vertikum önállóan is szemlélhető része, vertikális szegmense.

  • 2.

    A Versenytanács - a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d), f) és g) pontja alapján - érdemi határozatában megállapíthatja egy magatartás törvénybe ütközését, megtilthatja a Tpvt. rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, a jogsértő vállalkozással szemben kötelezettséget írhat elő, illetőleg - a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése szerint - bírságot szabhat ki a Tpvt. előírásait sértő vállalkozással szemben. A Versenytanács határozata azonban nemcsak az eljárás alá vont vállalkozással szemben fejti ki hatását, hanem adott esetben magára a versenyre is kihat, valamilyen formában beavatkozik annak folyamatába, módosítja a piaci szerkezetet, vagy legalábbis a piaci szereplők magatartását.

    Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) - a Tpvt. 44.§-a által a versenyfelügyeleti eljárásban is alkalmazni rendelt - 26.§-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ennek megfelelően ha a tényállás kellő tisztázottságának, ellentmondásoktól való mentességének követelménye nem teljesül, a közigazgatási szervnek - különösen, ha döntése az előzőekben jelzett hatással bír - ezt szem előtt tartva kell meghoznia határozatát.

    A jelen esetben a Versenytanács rendelkezésére álló adatok egy része az eljárás alá vont által a multiplexek egyes vidéki településeken való megjelenésekor tanúsított magatartással összefüggésben visszaélésszerűségre utalt, más adatok azonban kielégítően nem támasztották alá, hogy az eljárás alá vont visszaélt gazdasági erőfölényével. Az eljárás során az eljárás alá vonttól és a különböző piaci szereplőktől beszerzett nyilatkozatok, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatok között fennálló ellentmondások miatt - tekintettel az Áe. által állított követelményre - a Versenytanács az eljárás alá vont magatartása jogsértő voltának megállapíthatóságához nem látta elegendőnek a feltárt bizonyítékokat.

    Az eljárás során a Versenytanács az eljárás alá vont által alkalmazott kópiaelosztási rendszer egészét illetően is kifogásainak adott hangot, mivel megítélése szerint a szinte kizárólagosan az eljárás alá vont döntéseitől, magatartásától függő rendszer konzerválja a kialakult helyzetet. Mindez egy olyan öngerjesztő rendszerben ölt testet, amely egyes mozik számára csak igen korlátozottan teszi általuk ténylegesen befolyásolhatóvá kópiához jutási lehetőségüket. A Versenytanács ugyanakkor nem tudott olyan (hatásában a többi filmforgalmazót is érintő) változtatást előírni ezen rendszert illetően, amely az eljárás alá vont jogos, a versenyjog által is méltánylandó üzleti érdekeit nem sértően az érintett mozik számára megkönnyítené a kópiákhoz jutás lehetőségét. A javítási lehetőség hiányában a magatartás jogsértő voltának - a tényállás további tisztázását követően is csak eshetőleges - puszta megállapítása a Versenytanács álláspontja szerint értelmetlen lett volna.

    A fentiekre figyelemmel a Versenytanács a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott 72.§ (1) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján az eljárást megszüntette.

  • 3.

    A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. október 2.