Gazdasági Versenyhivatal

Vj-155/2002/53

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított meg, azáltal, hogy az MU 06-02 számú utasítása 5.6.1.pontjában , az Utasítás 5.4.3. és 5.5. pontjában írtakon túl, a gázvezeték építésére jogosult vállalkozások minősítésénél A1, A, B. pont a műszaki és biztonsági feltételeken túl más minősítési szempontok figyelembevételét is előírta.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fenti utasításból mellőzve az alábbi minősítési szempontokat:
"szakmai és információs kapcsolata társaságunkkal jó"
"társaságunkkal jó szakmai és információs kapcsolatot alakított ki"
"kapcsolata társaságunkkal korrekt. Munkavégzéséből eredő meg nem oldott vitás esete velünk nem volt, a jó hírünket is veszélyeztető hatósági elmarasztalás, külső panasz, kritika, lakosság, sajtó stb.) munkája alapján nem fordult elő".

A bírság kiszabását mellőzi.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (továbbiakban: Tigáz Rt.) gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg a gázellátó rendszerek beruházása során tanúsított magatartásával.

• a)

  A vizsgált eljárás kiterjedt annak megállapítására, hogy az önkormányzatoknak megvolt-e a lehetőségük arra, hogy a számukra legkedvezőbb tartalmú megállapodást köthessék meg - az általuk szabadon választott vállalkozással - a gázvezeték megépítésére, vagy arra az eljárás alá vont vállalkozás által tanúsított magatartás miatt nem kerülhetett sor.

• b)

  A gázszolgáltatás piacán fennálló gazdasági erőfölényből kiindulva vizsgálat tárgyát képezte az is, hogy történt-e visszaélés a fentiekből adódó piaci helyzettel oly módon, ami által a gázvezeték-építés piacán érdekelt más vállalkozás nem tudott piacra lépni.

• c)

  Kiterjedt a vizsgálat arra, hogy az eljárással érintett települések gázellátására szolgáló vezetékrendszer megépítésének elmaradása a Tigáz Rt. visszaélésszerű magatartásával van-e okozati összefüggésben.

• d)

  Eljárás tárgyát képezte, továbbá hogy a TIGÁZ Rt. fogyasztói igénybejelentés esetén eleget tett-e - a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvényen alapuló - Üzletszabályzatában előírt tájékoztatási kötelezettségének.

II.

• 1)

  Az eljárás alá vont Tigáz Rt. - Magyarország legnagyobb gázszolgáltatójaként - a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Pest megye területén lévő gázvezeték-hálózat kizárólagos üzemeltetője.
  
  Gázszolgáltatói tevékenységét a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI törvény (továbbiakban: Gszt.) valamint az ennek végrehajtására kiadott 3/1995. I.20. Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr) adta jogszabályi keretek között végzi, továbbá - tevékenységével összefüggésben - alkalmazza az általa létrehozott, és a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban: MEH) által jóváhagyott, Üzletszabályzatot.

Jogszabályi háttér.

• 2)

  A Gszt. 17. § (1) bekezdése szerint gázelosztó rendszer csak az előírt műszaki, biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek mellett létesíthető.
  A megépült rendszert csak gázszolgáltató vállalkozás üzemeltetheti.
  Gázelosztó vezetékek tervezésénél - más, a törvényben nevesített érdekek mellett - a legkisebb költségű tervezést kell alkalmazni (Gszt. 17. § (3) bekezdés). A gázelosztó vezeték tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére a gázszolgáltatók un. minőségbiztosítási rendszert kötelesek kidolgozni, amit a bányafelügyelet hagy jóvá (Gszt. 17. § (4) bekezdés). A törvény felhatalmazása szerint a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a gázelosztó vezetékek létesítésének engedélyezése és az építés felügyelete (GSzt. 32. § (1) bekezdés a) pont).
  A Vht. 1. § d) pontja szerint gázelosztóvezeték létesítése engedélyezésének minősül a vezeték építésének, továbbá a minőségbiztosítási rendszer alkalmazásáig, a megépült gázelosztó-vezeték használatbavételének engedélyezése.
  A Gszt. 17. § (5) bekezdése értelmében az adott területre vonatkozó szolgáltatási engedély kiadását megelőzően nem létesíthető gázellátó rendszer.
  A Magyar Bányászati Hivatal (továbbiakban: MBH)közlése szerint a Gszt. 32. § (1) bekezdése, a 17. § (4) bekezdése és a Vhr. 1. § d) pontja értelmében a gázszolgáltató minőségbiztosítási rendszerének a bányakapitányság által történő jóváhagyása után a gázelosztó vezeték építésének felügyelete és használatba vétele nem képezi a bányafelügyelet feladatát, az a gázszolgáltató hatáskörébe kerül. Egyes szolgáltatók fenti lehetőséggel nem élnek, e helyett kérik a használatbavételi hatósági eljárás lefolytatását.

Piacralépés feltétele a gázvezeték-építési piacon.

• 3)

  A gázvezeték-építési piacon az alábbi formában lehet piacra lépni.

• • 1.

    A gázszolgáltatók, köztük a Tigáz Rt. is, az önkormányzatokkal kötött bonyolítási szerződés keretén belül vállalják, hogy a megrendelő önkormányzat javára a tervek elkészítését, ellenőrzik a kivitelezést, illetve kiválasztják az építkezést ténylegesen végző kivitelezőket, az un. alvállalkozókat. Az építést végző vállalkozás kiválasztása pályázati eljárásban történik, melyben figyelembe veszik a minőségbiztosítási rendszerben foglaltakat.
    Az MBH álláspontja szerint a szolgáltatóknak a szolgáltatói és műszaki biztonság érdekében módjuk van "kiszűrni a piacról azokat a partnereket, akikkel hajlandók együttműködni a vezetékek tervezése, létesítése, átalakítása üzemeltetése során".

• • 2.

    A gázelosztó vezetékek építésének piacán a piacra léphetnek a gázszolgáltató vállalkozások alvállalkozói körébe nem tartozó más vállalkozások is.

• • 3.

    A gázszolgáltatók az alvállalkozók és külső kivitelezők tevékenységével kapcsolatban a MSZ EN ISO 9001: 1996. szabvány előírásait alkalmazzák, ami szükségessé teszi a vállalkozások minősítését is. Kivitelezőként csak az a vállalkozás léphet piacra, aki megfelel a minősítésben írt szakmai követelményeknek.

A TIGÁZ Rt. minősítési rendszere.

• 4)

  A Tigáz Rt. szolgáltatási területén is azok a vállalkozások végezhetnek gázvezeték-építést, akik szerepelnek a minősített alvállalkozók és más kivitelezők körében. Megfelelő minősítéssel nem rendelkező vállalkozás nem kap szolgáltatói nyilatkozatot.
  A listára minősítő eljárást követően lehet felkerülni.
  A minősítés részletes szempontjait az eljárás alá vont vállalkozás dolgozta ki, az értékelést az un. minősítő bizottság végzi a vállalkozások különböző (számmal és betűvel jelzett) minőségi csoportba való besorolásával együttesen.

• • 1.

    Az alvállalkozók és az önálló kivitelezők értékelése az MF 06 minőségbiztosítási folyamatleírás alapján történik az adott minőségbiztosítási - a MU 06-02 számú - utasítás (továbbiakban: utasítás) szerint.

• • 2.

    Az esetben, ha valamely önkormányzat nem a TIGÁZ Rt-vel köt szerződést az építkezés érdekében, a TIGÁZ Rt. felhívja a figyelmét arra, hogy a kivitelező kiválasztásakor csak a minősített (al)vállalkozókat vegye számításba (utasítás 5.3. pontja).

• • 3.

    Az utasítás 5.4.3. és 5.5.1. pontjai műszaki szempontok alapján írják elő a minősítési eljárás lefolytatását. A tevékenység értékelése során - a különböző minőségi csoportokba soroláskor - az utasítás fenti műszaki szempontokon túl további szempontok figyelembevételét is előírja, pl. "a szakmai és információs kapcsolat jó a társasággal", "kapcsolata társaságunkkal korrekt, munkavégzésből eredő, meg nem oldott vitás esete nem volt", "a TIGÁZ Rt. jó hírét is veszélyeztető hatósági elmarasztalás, külső panasz, kritika (lakosság, sajtó) munkája alapján nem fordult elő".

Létesítményi beruházás, tulajdonjog

• 5)

  A gázszolgáltatásba még be nem kapcsolat települések száma csökkent.
  Jelenleg már csak olyan ellátatlan területek vannak, melyeken a földgázrendszer kiépítése a helyi fogyasztók és az önkormányzatok jelentős anyagi hozzájárulása mellett valósulhat meg.
  A gázszolgáltatásba még be nem kapcsolat területek, települések, gázszolgáltatójának kijelöléséről, illetve az igénykielégítés ütemezésének megállapításáról a MEH dönt az érdekelt helyi önkormányzatok képviselő-testületi véleményének figyelembevételével.
  A gázellátásba újonnan bekapcsolódó területeken megvalósítandó létesítmények beruházásával kapcsolatos gázszolgáltatói jogokat és kötelezettségeket a 32/1995. (VIII.8.) IKM rendelet szabályozza.
  Az igénybejelentést követően elkészült tanulmányterv után - melyet az önkormányzattal együtt véleményeznek - a gázszolgáltató a rendelet mellékletében meghatározott számítási szabályok alkalmazásával köteles meghatározni az un. beruházási huzammutatót.
  Az esetben, ha a rendelet 2. §-a a jogszabály melléklete szerint kiszámított un. hozammutató 0-nál kisebb (vagyis a beruházás nem gazdaságos), a gázszolgáltató nem kötelezhető a beruházás megvalósítására.
  Utóbbi esetben az önkormányzat - adott esetben pályázati forrás bevonásával - finanszírozza a beruházást, vagy ahhoz a szolgáltató is hozzájárul.

• 6)

  Az így megépült vezeték tulajdonjoga a 23/1992. (XI.17.) IKM rendelet hatálybalépése óta - az erre vonatkozó megállapodás szerint - vagy a gázszolgáltatót, mint beruházót, vagy az önkormányzatot illeti meg, mely utóbbi esetben az érintett szolgáltató köteles üzemeletetési szerződést kötni a vezeték tulajdonosával (Gszt. 20. § (1) bekezdés).
  
  - a Vhr. 4. §-a is szól arról a jogi lehetőségről, hogy a gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések gázelosztó vezetéke nem feltétlenül kerül a gázszolgáltatók tulajdonába, kimondva azt, hogy az üzemeltető gázszolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárásban a MEH köteles kikérni az építtető tulajdonos véleményét, illetve köteles azt figyelembe venni.

• 7)

  Az eljárás alá vont vállalkozáson kívüli további gázszolgáltatók jellemzően saját beruházásban építik a negatív hozammutatójú létesítményeket úgy, hogy a gázvezetékek tulajdonosa, néhány település kivételével, a gázszolgáltató.
  
  A Tigáz Rt. szolgáltatási területén kialakult gyakorlat

• 8)

  2001-ben a Titász Rt. szolgáltatási területén saját bonyolításban valósult meg a beruházások mintegy 60 %-a (a beruházó nem a TIGÁZ Rt. volt) .
  2002-ben a vezetéképítések 79 %-ánál végzett bonyolítást az eljárás alá vont vállalkozás.

• 9)

  A 2001-2002. években épült olyan negatív hozammutatójú vezeték, ahol a vezetéképítés a gázigénylő beruházásban valósult meg (pl. Balajt, Lábbesenyő, Mályinka, Tordana, Galvács község).
  Utóbbi község eredetileg abban állapodott meg az eljárás alá vont vállalkozással, hogy a gázvezeték a Tigáz Rt. beruházásában valósul meg, majd az önkormányzat kérésére a megállapodás módosult és az önkormányzat beruházásában megépült vezeték az önkormányzat tulajdonában maradt. A Tigáz Rt. üzemeltetési szerződést kötött az érintett önkormányzattal.
  Több községben, illetve városban a beruházásra az önkormányzat és a Tigáz Rt. közös hozzájárulásával került sor. (22.sz.irat.)

Az eljárás alá vont vállalkozást terhelő tájékoztatási kötelezettség és az általa folytatott gyakorlat

• 10)

  Az eljárás alá vont vállalkozás Üzletszabályzatának II. pontja szól Elosztó- és csatlakozó vezeték, berendezések létesítése és fogyasztói igények kielégítése címen a fogyasztói igénybejelentést követő előzetes tájékoztatásról (II.1. pont).
  Az Üzletszabályzat II.2. 1. pontja részletezi a földgázellátásba még be nem kapcsolt új települések gázellátásával kapcsolatban ellátandó feladatokat.
  Fentiek szerint a gázszolgáltató az adott területre vonatkozó tanulmányterv elkészítését követően köt megállapodást az illetékes önkormányzattal a gázelosztó vezeték fejlesztésére, illetve ennek birtokában kéri a MEH-től működési engedélye kiterjesztését.
  Arra az esetre, ha az új település hálózatfejlesztési mutatószáma negatív és a Tigáz Rt. nem kívánja elvégezni a fejlesztést, vállalja, hogy erről tájékoztatja az igénybejelentőt, mely kitér a megvalósíthatóságra, a tulajdonjogra, a tulajdonjoggal kapcsolatos kötelezettségekre, a beruházással kapcsolatos kedvezményekre, vagy azok elmaradására és a tulajdonosokkal kötendő Üzemeltetési Szerződésre.
  Rögzíti az üzletszabályzat, hogy az Üzemeltetési Szerződés megkötése az üzembehelyezés feltétele.
  (A csatlakozó vezetékek és fogyasztói rendszerek gázellátása kérdésében külön rendelkezik az Üzletszabályzat).

• 11)

  A vizsgálat különböző tartalmú írásbeli tájékoztatás szerzett be (Vj-155/2002/30. és 3/6. sz. irat).
  A Tiszavasvári Polgármesteri Hivatalnak megküldött tájékoztatás a Tigáz Rt. megvalósításában történő épesítést részletezi, utal ugyanakkor arra, hogy a tájékoztatóban nem részletezett kérdésekben az Üzletszabályzat szabályai az irányadók.
  Ugyanezek jellemzik a Delmat Rt-nek megküldött tájékoztatást is.
  A további, az eljárásban beszerzett írásbeli tájékoztatók részletesen közlik az igénylőt érintő tudnivalókat.

III.

• 12)

  A gázzal ellátatlan Felsőtelekes, Alsótelekes, Égerszög, Teresztenye és Szőllősartó földgázellátása érdekében 1994-ben indultak tágyalások az önkormányzatok és az Tigáz Rt. között.

• • 1.

    Az 1994. október 19-én kelt előszerződés szerint az érintett önkormányzatok az eljárás alá vont vállalkozást bízták meg a gázszolgáltatási teendők ellátásával a későbbiekben tisztázandó feltételek mellett.
    A fenti terület gázellátásának biztosításához szükség volt a meglévő gázátadó állomás bővítésére, melynek megtörténtéről az érintett vállalkozás, a MOL Rt., 1998. januárjában tájékoztatta az eljárás alá vont vállalkozást.
    Az elkészült tanulmányterv zsűrizésének emlékeztetőjében - 1997. június 17-én - került rögzítésre, hogy a hozammutató negatív.

• • 2.

    A szerződést 1998. április 14-én kötötték meg, melyben az önkormányzatok az eljárás alá vont vállalkozást bízták meg a beruházás lebonyolításával.
    Az önkormányzatok kinyilvánították, hogy a megépült gázvezeték-rendszer - keretátadás-átviteli megállapodás alapján - a Tigáz Rt. eszközállományaként kerül aktivizálásra és azon a TIGÁZ Rt. szerez tulajdonjogot.
    A megállapodás megkötésének napján Felsőtelekes polgármestere külön is tárgyalt a beruházásról, és az akkor készült jegyzőkönyv tanúsága szerint tisztázták a műszaki problémákat, a munkák költségvonzatát, illetve a beruházás forrásaival kapcsolatos tudnivalókat.
    Ezen alkalommal a polgármester úgy nyilatkozott, hogy igényt tartanak a gázszolgáltató pénzügyi hozzájárulására, illetve jelen megbeszélés alapján a "beruházás keretátadásos formában történő megvalósítását" is megfontolja.

• • 3.

    A megállapodásnak megfelelően az eljárás alá vont vállalkozás a MEH-től megkérte a szolgáltatás kiterjesztésére vonatkozó engedélyt, melyet 1999-ben megkapott, 1999. illetve 2000. bekapcsolási határidővel.
    A határozat szerint a szolgáltatás megkezdésének elmaradása nem a Tigáz Rt. felróható magatartására vezethető vissza.
    
    Az újabb határidő módosítási kérelemre hozott újabb MEH határozat további határidő módosítást engedélyezett. Az indokolás kimondta, hogy vizsgálat tárgyát képezte, hogy a bekapcsolási határidők módosulását olyan körülmények és események indokolták-e, melyek elhárítására az engedélyes minden tőle telhetőt megtett. Az indokolás - a beküldött dokumentumok és kiegészítések alapján - megállapította, hogy ez esetben sem az eljárás alá vont vállalkozás felróható magatartására vezethető vissza a késlekedés.
    Időközben a szolgáltatás kiterjesztésére vonatkozó engedély lejárt.

• • 4.

    Az érintett önkormányzatok 2001. július 19-én olyan tartalmú nyilatkozatot tettek, hogy az 1998. április 14-én megkötött megállapodásban foglaltakat továbbra is elfogadják és hozzájárulnak a bekapcsolási határidő 2002. december 31. napjára történő módosulásához. Megállapodtak továbbá a pénzügyi források körüli további egyeztetésekről.

• • 5.

    A létesítmény tényleges megvalósulása körül a Felsőtelekes önkormányzata és a Tigáz Rt. Között - a korábbi egyetértés ellenére - vita alakult ki az építtetői minőséggel kapcsolatban, minek kapcsán az eljárt Miskolci Bányakapitányság határozatát a Magyar Bányászati Hivatal megsemmisítette és az I. fokú hatóságot új eljárásra utasította.

• • 6.

    2001. augusztus 16-án az önkormányzatok - előadásuk szerint - felmondták az 1998. április 14-én létrejött megállapodást, mely felmondást 2003. januárjában megismételték, tekintettel arra, hogy a Tigáz Rt. nem vette át igazolhatóan a korábbi felmondást tartalmazó iratot.
    Az eljárás alá vont vállalkozás kezdeményezésére 2002. július 22-én volt egyeztetés az érintett önkormányzatok és a Tigáz Rt. Között, ahol regisztrálták, hogy az önkormányzatok megbízottja ismételten megkérte a létesítési engedélyt. A Tigáz Rt. kérte, hogy a kész kiviteli terveket adják át részére az önkormányzatok annak érdekében, hogy a kivitelezési pályázati felhívást ki tudja adni.

• 13)

  Az érintett önkormányzatok saját beruházásban, más vállalkozással (Gáz-Markt Kft.) kívánják megépíttetni a vezetéket.

IV.

• 14)

  Az 1997. november 1.napján auditált és az A.1 minőségi osztályba sorolt Gáz-Markt-t (továbbiakban: Kft.) a Tigáz Rt. 2002. június végén értesítette az arról, hogy az ellenőrzések során különböző hiányosságokat észleltek. A Kft-t egyben felszólította a hiányosságok megszüntetésére.
  A kifogások részben a Kft. késedelmes, másrészt hibás teljesítésével kapcsolatban merültek fel.
  A Tigáz Debreceni igazgatósága közölte, hogy a kivitelezéssel kapcsolatos hiányosságok utóbb pótolva lettek.
  
  A Kft. képviselője nem vitatta (2002. július 5. és 2002. augusztus 16-i levél), hogy tevékenységükkel összefüggésben voltak hiányosságok, munkavégzésük nem mindenben felelt meg az előírásoknak, illetve a szakhatósági engedélyben foglaltaknak, de előadta, hogy azokat felszámolták, így - véleményük szerint - kizárásuk valódi oka a debreceni üzemigazgatóságnál dolgozó személyek hozzáállásában keresendő.
  Az eljárás alá vont vállalkozás július 15-én értesítette a Kft-t arról, hogy kizárta a minősített alvállalkozói körből.

• 15)

  A kizárást megelőzően a Tigáz Rt. nem fogadta el a Kft. pályázati ajánlatát. A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat megfelelt a pályázati feltételeknek, így a kizárásra történt hivatkozással - mire csak később került sor -, a Kft. nem lett volna mellőzhető az adott pályázati eljárásban.
  A Döntőbizottság határozatának megtámadása iránt a Fővárosi Bíróságon G.40.206/2002 számon per van folyamatban.

• 16)

  A Kft. a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon 5G40.205/2002. sz. alatt kártérítés iránt is pert indított a Tigáz Rt. ellen, miben a Tigáz Rt. minősítéssel kapcsolatos és a Kft-nek kárt okozó magatartását kifogásolja a Ptk. 7. §-ára is hivatkozással.

• 17)

  A Tigáz Rt. tudomással bírt arról, hogy a fent megjelölt önkormányzatok nevében a Kft. adta be a gázelosztó hálózat építésére irányuló engedélyezési kérelmet, melyről a Miskolci Bányakapitányság létesítési engedélyeiből szerezett tudomást.
  A Tigáz Rt. - a fentebb írtak szerint - az önálló vállalkozásként történő piacralépés esetén is figyelembe veszi a korábbi minősítés eredményét.

V.

Az eljárás alá vont vállalkozás nyilatkozata.

• 18)

  Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy a gázvezeték-építés piacán nincs gazdasági erőfölényben, tekintettel arra, hogy építési tevékenységet nem végez, azt csak szolgáltatásként rendeli meg, illetve veszi igénybe azon vállalkozásoktól, akik ilyen tevékenységre szakosodtak és eleget tesznek a szakmai és biztonsági feltételeknek, illetve rendelkeznek a szükséges minősítéssel.

• 19)

  Vitatta, hogy jogsértést valósított meg, előadta, hogy tevékenységét a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi, és kérte az eljárás megszüntetését.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy bonyolítási tevékenységét ingyenesen végzi, ami azzal együtt, hogy a bonyolításában megépült vezetéket nem terheli Áfa-kötelezettség, kedvező a fogyasztókra.
  
  Hivatkozott arra, hogy a gázigények kiszolgálása során a jogszabályoknak és az Üzletszabályzatában írtak szerint jár el, figyelembevéve a gázigénylő elvárásait, fogyasztói sajátosságait és azt is, hogy érdeke fűződik ahhoz, hogy a gázfogyasztásba bekapcsolódó fogyasztók száma növekedjék.
  Előadta, hogy az igénybejelentés esetén az Üzletszabályzatban írt módon tájékoztatják a leendő fogyasztót. A tényállás 13. pontjában írt községek gázellátásával kapcsolatos magatartására iratokat csatolt, vitatva, hogy jogszerűtlenül járt volna el. Nevesítette azokat a gázszolgáltatási területén lévő községeket, ahol az építés a gázigénylő beruházásában valósul meg, megjelölve egyben olyan önkormányzatot is, ahol a gázelosztó vezeték az építtető önkormányzat tulajdonába került.
  Álláspontja szerint mód van arra, hogy az önkormányzatok az általuk választott vállalkozással kössenek szerződést a gázvezeték építésére, azzal azonban, hogy a kivitelezőnek ez esetben is rendelkeznie kell a szakszerű és biztonságos munka elvégzését igazoló minősítéssel, melyet a Tigáz Rt. a MU 06-02 sz. utasítás szerint folytat le. A minőségbiztosítást az erre illetékes hatóság jóváhagyta, így az nem lehet jogellenes.
  Előadta, hogy szolgáltatási területén az utasítás szerinti minősítés nélkül nem végezhető gázvezeték-építés.

VI.

Vizsgálati jelentés

A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a Tigáz Rt. szolgáltatási területe minősül földrajzi piacnak.
Érintett áruként a gázhálózat tervezési és kivitelezési tevékenységet vette figyelembe.
A vizsgálati jelentésben kifejtett álláspont szerint az eljárás alá vont vállalkozás az érintett piacon gazdasági erőfölényben van, figyelemmel a bonyolításában 2001. és 2002-ben megvalósult gázvezeték építés arányára.

A vizsgálati jelentés a gazdasági erőfölény megállapítása ellenére indítványozta az eljárás megszüntetését, mivel az ott kifejtett álláspont szerint az eljárás alá vont vállalkozás egyik elkövetési magatartás vonatkozásában sem valósított meg versenyjogba ütköző jogsértést.

VII.

Gazdasági erőfölény

• 20)

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint az a vállalkozás van gazdasági erőfölényben az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.
  
  Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni (Tpvt. 14. § (1) bekezdés).
  Földrajzi területnek azt a területet kell tekinteni, ahol a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni. (14. § (3) bekezdés.)
  
  Az Gszt. 3. § r) pontja szerint a gázszolgáltatás természetes monopóliumnak minősül, mely tevékenység kapcsán a piaci törvények nem, vagy nem megfelelően érvényesülnek, tekintettel arra, hogy a gázellátásban részesülőnek nincs választási lehetősége.

• 21)

  A I/a. és I/c. pontban írt elkövetési magatartás szempontjából érintett árunak a gázvezeték építési szolgáltatás minősül, azzal azonban, hogy a gázvezeték építési piac - szemben a gázszolgáltatási piaccal - versenypiacnak tekintendő, így az önkormányzatoknak lehetőségük van más gázvezeték-építést végző vállalkozás igénybevételére.
  Fenti relációban az eljárás alá vont vállalkozás piaci erejét - gazdasági erőfölényét - az határozza meg, hogy a megrendelő önkormányzatok kizárólag azt a vállalkozást választhatják szerződéses partnerül, aki megfelel az eljárás alá vont vállalkozás általa meghatározott műszaki, biztonsági feltételeknek, illetve az általa előírt egyéb követelményeknek, vagyis rendelkezik az eljárás alá vont vállalkozás által adott minősítéssel.

• 22)

  A Versenytanács álláspontja szerint jelen ügyben az I/b) pontban írt elkövetési magatartás vonatkozásában is fennáll a gazdasági erőfölény, függetlenül attól, hogy a piacra lépni kívánó vállalkozás a Tigáz Rt. bonyolításában történő építés keretén belül, vagy tőle függetlenül - az önkormányzatokkal szerződve - kíván piacra lépni, mivel a Gszt. 17. § (4) bekezdése a gázszolgáltatónak olyan jogosítványt adott, hogy ők, az alkalmazandó szabvány előírásaira is tekintettel, képesek (jogosultak és kötelezettek) a műszaki, biztonsági követelményeknek meg nem felelő vállalkozások kizárására.

• 23)

  Az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területén fekvő települések kizárólag az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását vehetik igénybe, így szempontjukból - igénybejelentésük esetén - az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényben van az érintett földrajzi piacon, mely azonos az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatási területével.
  A gázelosztó vezeték megépítése, - mint a jelen ügyben érintett szolgáltatás - azáltal, hogy az eszközül szolgál a majdani gázszolgáltatás igénybevételéhez, a Tigáz Rt. szolgáltatási területén lévő települések számára az érintett szolgáltatás tekintetében kizárja a máshozfordulás lehetőségét az igénybejelentéssel összefüggésben vizsgált magatartás vonatkozásában.
  Fentiekre tekintettel a I/d. pontban írt magatartással kapcsolatban - az Üzletszabályzatban írt rendelkezések vonatkozásában - a gazdasági erőfölény megállapítható.

A visszaélés.

• 24)

  A Tpvt. 21. §-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés.
  A Tpvt. 21. § i) pontja visszaélésként nevesíti a piacralépés indokolatlan akadályozását.
  Fentiek alapján a Versenytanácsnak abban kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont Tigáz Rt. a gázszolgáltatói minőségéből adódó - részére a Gszt. 17. § (4) bekezdésében biztosított - jogait, illetve kötelezettségeit versenyjogi szempontok visszaélésszerűen gyakorolta-e, illetve ezáltal indokolatlanul akadályozta-e a gázvezeték-építést végző vállalkozások piacralépését, akár önálló vállalkozásonként (kivitelezőként), akár az általa lefolytatott pályázati eljárásokkal összefüggésben.
  Az eljárás alá vont vállalkozás törvényi felhatalmazás alapján az MSZ EN ISO 9001:1996. szabvány előírásait alkalmazva végzi a gázvezeték-építést végző vállalkozások minősítését.
  Fentiek szerint a műszaki, biztonsági követelményeknek való megfelelés minősítése - akár a piacralépés, akár az onnan való kizárás szempontjából - versenyjogilag nem minősül indokolatlan akadályozásnak.
  
  A jogszabályi és a szabvány által előírt kötelezettséggel kapcsolatos konkrét eljárásra és a minősítésre vonatkozóan azonban a szolgáltatók egyedileg hozzák létre belső utasításaikat.
  Az eljárás alá vont Tigáz Rt. által becsatolt utasításból megállapítható volt, hogy abban azon túl, hogy minősítési feltételekként a műszaki, biztonsági előírásra vonatkozó követelmények szerepelnek, olyan többletelvárások is megfogalmazásra kerültek, melyek nem adódnak a törvényi felhatalmazásból.
  Az Utasítás 5.4.3. pont és 5.5.1. pontjaiban írt műszaki szempontokon túl - a tevékenység értékelése során - az utasítűs fenti körbe nem sorolható, a Tigáz Rt. és az adott vállalkozás üzleti kapcsolatát meghatározó, illetve a tőle független vállalkozások piaci helyzetét más szempontok szerint minősítő tényezőket is nevesítenek.
  
  A Versenytanács álláspontja szerint a Tigáz Rt. és az általa minősítendő gázvezeték-építést végző vállalkozások kapcsolata esetén el kell különíteni a Gszt. felhatalmazása által adott - a műszaki, biztonsági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó - minősítést, és azt az üzleti, piaci kapcsolatok körébe tartozó egyéb tényeket, körülményeket így pl. azt hogy az adott vállalkozás milyen üzleti kapcsolatban, viszonyban van a gázszolgáltató vállalkozással.

• • 1.

    A Tigáz Rt. bonyolításában folyó gázvezeték-építés esetén a Tigáz Rt-nek pályázati eljárás keretén belül van joga kiválasztani azokat a vállalkozásokat, akik megfelelnek a műszaki, biztonsági követelményeknek, valamint üzleti elvárásainak.
    Ez esetben üzleti döntést a Döntőbizottság kontrollálja, miáltal az adott vállalkozás piaci jogai nem csorbulhatnak.
    
    A műszaki, biztonsági követelmények ellenőrzése nem jelentheti azt, hogy a Gszt. Által biztosított jogon túlterjeszkedve, a Tigáz Rt.eleve lehetetlenné tegye valamely vállalkozás pályázaton való indulását (a műszaki, biztonsági okon túlterjeszkedő) egyéb, általa az utasításban nevesített (tényállás 11.5.3.) okokból.

• • 2.

    Az üzleti kapcsolatok szempontjábó értékelendő piaci magatartás megítélése nem a Tigáz Rt. feladata. A Gszt. 17. § (4) bekezdése csak arra jogosítja illetve kötelezi a gázszolgáltatókat, hogy az önállóan, tőle függetlenül piacra lépni kívánó vállalkozásokat műszaki és biztonsági szempontból minősítse, így az ezt meghaladó, a piacra lépést befolyásoló elvárások megfogalmazása, illetve szankcionálása, azaz a minősítésnél való figyelembevétele nem jogszerű.
    
    Fentiekre tekintettel a Versenytanács szerint a Tpvt. 21. § j) pontjába ütközően a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megvalósult, azáltal, hogy a Tigáz Rt-nek módja van a piaci viszonyokat indokolatlanul befolyásolni.
    
    Az a körülmény pl., hogy a Tigáz Rt-vel van e munkavégzésből eredő vitás kérdése valamely vállalkozással, nem eredményezhet műszaki, biztonsági okokkal történő kizárást, amire a Tigáz Rt-nek törvényi felhatalmazással rendelkezik. Fenti kérdésben egyoldalúan, a másik vállalkozás piaci helyzetére kihatóan, nem foglalhat állást. A vitás kérdésben érdemi döntést csak a bíróság hozhat, és még a másik felet marasztaló ítélet esetén is csak a szerződéses bizalom körében veheti figyelembe a marasztalást.
    A saját érdekkörében bekövetkezett ok egyoldalú értékelése nem vezethet arra sem, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az érintett önkormányzatokat - akik valamely más vállalkozással kívánnának szerződést kötni - indokolatlanul akadályozza abban, hogy az általuk választott, nekik üzletileg megfelelő szerződési partnert válasszák.

• 25)

  A Versenytanács nem találta megállapíthatónak a minősítéssel kapcsolatos egyedi jogsértést.
  A Gáz-Markt Kft. dokumentásltal műszaki okokból került kizárásra.
  A pályázati eljárással kapcsolatos jogsérelem miatt per van folyamatban.

• 26)

  A Versenytanács álláspontja szerint, nem tartozik a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe önkormányzatok és a Tigáz Rt. közötti egyedi szerződéses kapcsolat megszakadásának minősítése.
  A fenti egyedi szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos esetleges jogos igényeiket, az önkormányzatok a bíróság előtt érvényesíthetik.
  
  Megjegyzi a Versenytanács, hogy fenti kérdésben a MEH több határozatban állást foglalt, mely határozatok szerint nem a Tigáz Rt. felróható magatartása miatt késlekedett az építés.

• 27)

  A Gszt. 7. § (2) bekezdése értelmében a fogyasztókat érintő kérdésekben a MEH jár el. A fogyasztóvédelem részletes szabályait a 28/1994. (X.28.) IKM rendelet szabályozza.
  Fentiek értelmében azt a körülményt, hogy valamely gázszolgáltató betartja, illetve végrehajtja-e az Üzletszabályzatban foglaltakat, a MEH jogosult vizsgálni, így az ezzel kapcsolatos szolgáltatói hiányosságok megítélése sem tartozik a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe.
  
  Fenti vonatkozásban megjegyzi a Versenytanács, hogy az Üzletszabályzatban írt valamely versenyt sértő általános rendelkezés vizsgálható lenne a versenyfelügyeleti eljárásban, azonban erre indok hiányában nem került sor.

VIII.

• 28)

  A Tpvt. 78. § szerint az eljáró versenytanács bírságot is kiszabhat a Tpvt. megsértőivel szemben.
  Jelen eljárásban a Versenytanács nem látta indokoltnak a bírság kiszabását, mivel a megállapított jogsértés, függetlenül attól, hogy az versenykorlátozást idézhet elő, bizonyítottan, jelen piaci helyzetben, csak veszélyeztetőnek minősül, mely alkalmas arra, hogy alkalmazás esetén a versenykorlátozás bekövetkezhessen.

Budapest, 2003. november 27.