Vj-18/2002/35

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a UPC Magyarország Telekommunikációs Kft (Budapest) eljárás alá vont vállalkozással szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában hivatalból indított eljárásban, nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont visszaélt gazdasági erőfölényével azáltal, hogy a 2002. év elején programcsomagjainak összetételét a fogyasztók kinyilvánított preferencia-sorrendjét és a műsorköltség arányokat indokolatlanul figyelmen kívül hagyva módosította.

A Versenytanács megállapítja továbbá, hogy az eljárás alá vont visszaélt gazdasági erőfölényével azáltal, hogy az általa a 2002. év során alkalmazott általános szerződési feltételek 4.4.3. pontjában indokolatlan előnyt kötött ki a programcsomagok módosításával kapcsolatban.

A Versenytanács az eljárás alá vonttal szemben 40.000.000.- (azaz Negyvenmillió) Ft versenyfelügyeleti bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

Egyéb tekintetben az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az eljárás megindítása

  • 1)

    A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 67. § (1) bekezdése illetve 70. §-a alapján 2002. január 28-án versenyfelügyeleti eljárást indított a UPC Magyarország Telekommunikációs Kft (a továbbiakban: UPC) ellen. Az eljárás megindítására azért került sor, mert a GVH észlelte, hogy a UPC 2002. évi inflációt meghaladó mértékű díjemelése, illetve a programcsomagok összeállításának módja sértheti a Tpvt. 21. § a) bekezdésében megfogalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát.

II.

A tényállás

II.1.

Az eljárás alá vont vállalkozás

  • 2)

    A UPC fő tevékenységi köre a kábeltelevíziós és Internet szolgáltatás nyújtása egyéni és közületi előfizetők részére. A vállalkozás Kábeltel Kábeltelevíziós Szolgáltató Kft. néven alakult 1994. november 24-én, nevét 1999. február 3-án változtatta meg UPC Magyarország Telekommunikációs Kft-re.

  • 3)

    Az ország több, mint negyven településén és Budapest 12 kerületében szolgáltató UPC hálózatai igen nagy változatosságot mutatnak a rendszerek állapotát illetően. A legjobb műszaki állapotúak a vidéki ún. konverteres rendszerek [1] és a budapesti központi hálózat [2] , az előfizetők 42 illetve 25,7%-ával. Ezek mellett találhatóak még egyéb csillagpontos rendszerek (az előfizetők 23,4%-ával). Illetve vannak még soros rendszerek is, amelyek az összes előfizető kb. 9%-t szolgálja ki.

  • 4)

    Évek óta mutatkoznak jelei annak, hogy a vállalat egységes árakra és műszaki minőségre törekszik. Ez a konverteres hálózatokon figyelhető meg leginkább. A konverteres rendszerek csatornakiosztásai egy-két csatorna különbséggel megegyeznek, míg áraik csak a szociális csomag tekintetében térnek el. A legalacsonyabb díjú a szociális csomag Nyíregyházán - 190 Ft/hó - míg a legmagasabb - 487 Ft/hó - Egerben. Ezen rendszerek alap és bővített (ún. Családi) csomagjainak díjaiban nincsenek különbségek az egyes városokban, egységesen 2500 Ft, illetve 3600 Ft a havi díjuk. Az egységesítés látványos jelei láthatóak Budapesten, ahol jelentős számú előfizetőt kapcsoltak át 2001/2002-ben a központi hálózatra.

  • 5)

    A UPC 2001 augusztusában és októberében előfizetői kutatásokat végeztetett, melynek összefoglalását a Vj-18/2002/3. számú irat melléklete tartalmazza. A kutatási eredményekből a UPC képet kapott előfizetőinek a különböző csatornákra vonatkozó preferenciáiról - azok fontosságának sorrendjéről - valamint a programtípusok fontosságáról és nézettségéről.

  • 6)

    A UPC 2002. évi jegyzett tőkéjének értéke 1,760,000,000 forint, 2001. évi mérleg szerinti eredménye -7,769,361,000 forint, 2001. évi nettó árbevétele 18,029,108,000 forint (Vj-18/2002/14).

II.2.

Az eljárás alá vont szolgáltatásának helyettesítő termékei

  • 7)

    A UPC által elosztott műsorok közül az m1, a TV2, az RTL Klub magyar nyelvű program földi sugárzású, amelyek az adó vételi körzetében, így eljárás alá vont szolgáltatási területein, tető-, ill. - kivételesen jó terjedési viszonyok esetén - szobaantennával is foghatók. A szobaantenna egyszeri beruházási költsége maximum 10.000 Ft, a tetőantennáé - a szereléssel együtt - szintén tízezres nagyságrendű.

  • 8)

    A UPC kínálatában található magyar (m2, DunaTV), német (PRO7, RTL, RTL2, 3SAT stb.), angol (CNN stb.), valamint egyéb (RAI olasz, TVE spanyol, TV5 francia stb.) nyelvű műsorok a szabad hozzáférést engedélyező műholdakról (Astra, HotBird) egyedi műholdvevővel is foghatók.

  • 9)

    Minden műholdvevő ún. tükörből (parabola antenna), vevőfej(ek)ből és beltéri egység(ek)ből áll. (A vevőfej, ill. a beltéri egység - attól függően, hogy analóg, ill. digitális sugárzású adásokat kívánunk fogni - lehet analóg, ill. digitális.) Ha mindegyik egységből csak egy van, akkor az egység csak egy műhold vételére alkalmas. Egy analóg műholdvevő egység ára - általánosan - kevesebb, mint 20.000 Ft, a digitálisé 40-50.000 Ft. Ha egy műholdról mind az analóg, mind a digitális sugárzású adókat is kívánjuk fogni, akkor két beltéri (analóg+digitális) egység szükséges. A műholdvevő esetén a rácsatlakoztatott televíziókon csak ugyanaz a csatorna vehető.

  • 10)

    A két műhold vételére is alkalmas rendszer két vevőfejet tartalmaz. A szabadon fogható magyar nyelvű adásokat az Astra (19,2 fok K), a HotBird (13 fok K) és az Amos1 (356 fok K) műhold sugározza. Ezek közül csak az Astra és a HotBird vételére alkalmas vevőfejet lehet egy tükörbe építeni, mert ezek a műholdak viszonylag közel vannak egymáshoz. A kétfejes rendszer kb. 10.000 Ft-tal drágább. Az Amos1 vétele önálló tükörrel és vevőfejjel lehetséges; e három egység egy beltéri egységgel csatlakoztatható a vevőkészülékhez, azonban a vevőkészülékeken itt is csak ugyanaz a program nézhető. Ha televíziónként különböző program nézhetőségének igénye felmerül, az mindegyik esetben egy-egy külön beltéri egység alkalmazását vonja maga után. A szerelési díj - a szükséges szerelvényekkel együtt - min. 15.000 Ft.

  • 11)

    A fentebb jelölt egy-, ill. kétfejes alaprendszereken kívül - a különleges igények kielégítésére - számtalan egyedi megoldás tervezhető és telepíthető, azonban ezek költségei, árai igen magasak lehetnek.

  • 12)

    Az Amos1 műhold sugározza - digitálisan - a magyar nyelvű, szabadon fogható kereskedelmi adókat, úm. Budapest TV, Filmmúzeum, Magyar ATV, Musicmax, Satelit TV, PAX TV. Ezen kívül különböző nyelvű szabadon fogható, ill. kódolt közszolgálati és kereskedelmi TV- és rádióadók műsorát sugározza analóg, ill. digitális technológiával.

  • 13)

    Az Astra sugározza (többek között) a UPC Direct szolgáltatási csomagját - digitálisan, kódolt formában. Ezen kívül - zömében német, de sok európai és pl. arab nyelvű - közel 200 digitális, ill. analóg TV- és 250 rádióadó vehető. Ezek közül sok a kódolt adás. A UPC Direct vételéhez tehát olyan digitális műholdvevő szükséges, ami az Astra jeleinek vételére képes.

  • 14)

    A HotBird sugározza analóg rendszerben a Duna TV és az m2 televízió, valamint a Bartók, a Petőfi és a nemzetiségi rádiók műsorát. A legkülönbözőbb nyelvű, mintegy 240 digitális és analóg TV, valamint 280 rádióadás vehető, közülük szintén sok a kódolt. A kódolt műsorok (HBO, Spektrum, National Geographic, Romantika stb.) vétele magánszemélyek számára nem lehetséges, mert a műsorkészítők velük nem kötnek szerződést.

  • 15)

    Telekhatáron belül kisközösségek létrehozhatnak saját maguk számára tetőantennáról, ill. műholdvevőről működő rendszert, azonban ez - az igénybe vevők számától függően - akár milliós nagyságrendű beruházás is lehet. A karbantartás, javítás költségei a tetőantenna, az egyedi műholdvevő és a kisközösségi rendszer esetében a fogyasztót terhelik, hiszen az igénybe vevő/k a tulajdonos/ok, nincs külső szolgáltató.

  • 16)

    A Budapesten élők közül azoknak, akik parabola-antennával a Széchenyi hegyről, ill. az óbudai átjátszó állomásról érkező jeleket árnyékolás nélkül, közvetlen rálátással képesek fogni, lehetőségük van az Antenna Hungária Rt. ún. AntennaMikro (AM) szolgáltatásának igénybevételére. A szolgáltatás elérhető Budapest csaknem teljes területén, azonban a helyi viszonyok (építmény, növényzet stb.) az elvileg lehetséges területen is meghiúsíthatják a gyakorlatban a vételt.

  • 17)

    Az AM szolgáltatás a műsorok kódolt formában való elosztását jelenti, ezért a szolgáltatás jelei csak a szolgáltató által biztosított dekódoló berendezéssel foghatók. A szolgáltatáshoz egyszeri díj (dekóder egyszeri hozzáférési díja: 19.795-4.760 Ft között a vállalt szerződéses időszak függvényében), és havonta fizetendő díjak (dekóder használati díja - 440 Ft - és a választott programcsomag szerinti előfizetési díj) ellenében, szerződés alapján juthat az igénylő. Ha a lakásban több TV készülék is van, és az az igény, hogy azokon azonos időben külön-külön program legyen nézhető, minden TV-hez külön dekódoló egység szükséges (a

    második dekóder egyszeri díja 12.275 Ft vagy 19.795 Ft, havi díja 500 Ft). A dekódoló berendezéshez csatlakoztatott TV készülékeken ugyanis csak azonos műsor látható (ellentétben a kábeltelevízió szolgáltatási ponttal, amely úgy ad lehetőséget több vevőkészülék csatlakoztatására, hogy azokon önállóan választható a nézni kívánt csatorna). Több televízió készülék használata esetén tehát készülékenként külön-külön dekóder szükséges, amelyeknek mind egyszeri, mind havi hozzáférési díját meg kell fizetni. Az előfizetési díj nem többszöröződik. Összességében induló kiadásként az előfizetőt akár többtízezer forint kiadás terhelheti. Az üzemeltetéssel, karbantartással járó költségek megoszlanak a szolgáltató és az előfizető között.

    Az AM szolgáltatás választéka és bruttó havi előfizetési díjai:

Induló csomag:

m1, m2, Duna, SAT1

190 Ft (+440 Ft)

Alapcsomag:

Induló csomag + CN/TCM, CNN, ATV, Minimax/GameOne, MTV Europe, NG/CNBC, ORF1, Romantika/PrivateGold, RTL Klub, Spektrum, tv2, Filmm., VIVA+

1.195 Ft (+440 Ft)

Prémium Csomag

Alapcsomag + HBO

3.600 Ft (+440 Ft)

  • 18)

    Az Antenna Mikro szolgáltatás induló csomagjának díja (havi előfizetési díj és egy dekóder használati díja: 630 Ft) a budapesti csillagpontos szolgáltatási területek (Csiki-hegyek, MTC) szociális csomagjának díjánál magasabb. Az AM alapcsomag díja (havidíj és egy dekóder díja: 1.635 Ft) hasonló, mint a UPC Csiki-hegyek szolgáltatási területen alkalmazott 1.650 Ft; kicsivel alacsonyabb, mint a soros területeken alkalmazott 1.790 Ft-os díj; 335 Ft-tal alacsonyabb, mint az MTC 1.970 Ft-os havi díja, azonban ezeken a területeken a UPC szolgáltatása (alap csomag) minimum 5 (soros rendszereken), de az MTC esetén 11 csatornával többet tartalmaz.

  • 19)

    Az eljárás alá vonttal azonos vállalkozás-csoporthoz tartozó UPC Direct Kft. a műholdról sugárzott, a holland jogtulajdonos által kódolt, zömében magyar nyelvű műsorokból álló programcsomag magyarországi vételéhez szükséges szerződést, eszközöket biztosítja a magyarországi előfizetők részére, ezért díjat szed, majd azt kifizeti a megbízónak. A műholdról érkező jelek műholdvevő és dekódoló egység használatával foghatók Magyarország területén. Az induló költség: csatlakozási díj 8.000 Ft, beltéri egység letéti díja 20.000 Ft.

    A UPC Direct szolgáltatás választéka és bruttó havi előfizetési díjai:

Családi csomag:

Duna TV, Viasat3, Filmmúzeum, Magyar ATV, Spektrum, NG, Discovery, Animal Planet, Travel, Fox Kids, CN, Esport, Extrém Sport, EsportNews, DSF, Hallmark, Reality, Club, Fashion, Avante, Motors, MTV Europe, VH-1, MTV-2, MTV Hits, MTV-Base, VH-1 Cassic, Viva, CNN, CNBC, ENews, Sky News, FoxNews, RAI, TV5 (36 program)

4.590 Ft

HBO

2.950 Ft

SPORT1

2.950 Ft

PrivateGold

2.400 Ft

  • 20)

    A UPC Direct szolgáltatása az m1, a TV2, és az RTL Klub - mint a legnézettebb országos TV-adók - műsorát nem tartalmazza. Több televíziókészülék esetében mind az előfizetői díjak, mind a dekóder díjai készülékenként értendők.

  • 21)

    A vizsgálat elvégezte a UPC, illetve az EMKTV Kft., a MatávkábelTV Kft., a FiberNet Rt. valamint a Sztár Tv Kft. budapesti szolgáltatási területei közötti esetleges átfedések feltárását. A UPC szolgáltatási területe Budapesten a II., VIII., IX., XI. kerületben mutatnak pusztán a határon való érintkezést meghaladó átfedéseket más kábeltelevíziós szolgáltatók szolgáltatási területeivel; illetve a XIV. kerületben határos szolgáltatási terület van a Sztár TV Kft.-vel.

  • 22)

    Az egyes szolgáltatók különböző neveket adnak az egyes programcsomagjaiknak. A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében a vizsgálat következetesen a szociális, alap és bővített csomag neveket használta - ez a sorrend egyben az előfizetési díjak emelkedő mértékét is jelöli. Az egyes szolgáltatók által használt elnevezések - a könnyebb azonosíthatóság érdekében - a következők (zárójelben a GVH által használt név):

    • -

      EMKTV Kft. - alfa (szociális), gamma (alap), omega (bővített) programcsomag;

    • -

      MatávkábelTV Kft. - I.(szociális), II.(alap), III. (bővített) programcsomag;

    • -

      Sztár TV Kft. - Minimum (szociális), Classic (alap), Sztár (bővített) programcsomag;

    • -

      FiberNet Rt. - I. vagy információs (szociális), II. (bővített) programcsomag;

    • -

      UPC Kft. - minimum (szociális), alap, családi (bővített) programcsomag.

  • 23)

    Budapest II. kerületében a MatávkábelTV is jelen van. Van átfedés a két szolgáltató szolgáltatási területe között, azonban erre vonatkozó előfizetői adattal egyik sem vállalkozás sem tudott szolgálni. A Vj-18/2002/4/5/4 sz. alatti térkép szerint a párhuzamos szolgáltatási terület nem jelentős, azt a UPC területe körül öleli. A MatávkábelTV mind soros, mind csillagpontos hálózattal rendelkezik. Összesen három fejállomása - Marcibányi tér, NYÉK1, NYÉK2 - van a kerületben. A UPC csak soros rendszerrel rendelkezett 2001-2002-ben a vizsgált területen. A UPC havi előfizetési díjai mind 2001-ben, mind 2002-ben magasabbak voltak a MatávkábelTV havi díjainál, ugyanakkor csak 1-3 csatornával kínáltak többet. A kerületben a MatávkábelTV és a UPC egyszeri díjai az alábbiak szerint alakultak:

    • a)

      2002. március 22. előtt három különböző kategória szerint állapították meg az egyszeri díjakat: az I. kategóriába a lakótelepek és társasházak ügyfelei tartoztak, számukra a csatlakozási díj 18.000 Ft volt. A II. kategóriába a családi házas területek tartoztak, a csatlakozási díj 25.000 Ft volt. A III. kategóriába a sajátos, speciális beruházási környezetben történő bekapcsolás esetén sorolták az ügyfeleket, nekik az egyszeri díj 40.000 Ft volt. 2002. március 22-t követően már csak egyéni illetve közületi ügyfeleket különböztet meg a szolgáltató: egyéni előfizetőknek 25.000 Ft a csatlakozási díj, közületi előfizetőknek 40.000 Ft. (Vj-18/2002/30/11)

    • b)

      A UPC többféle egyszeri díjat alkalmaz a hálózatra történő rácsatlakozás esetén. 2002. augusztus 12-t [3] megelőzően bekapcsolási és rákötési díjat különböztetett meg a szolgáltató, valamint egyéni és közületi előfizetőket. A bekapcsolási díjat akkor kellett fizetni, ha az előfizetőnél még a hálózat sem épült ki, mértéke 25.000 Ft volt egyéni és 50.000 Ft volt közületi ügyfeleknél. Rákötési díjat kellett fizetni abban az esetben, ha a hálózat már ki volt építve csak a szolgáltatásra rákötés kellett, mértéke 5.000 Ft illetve 10.000 Ft volt. 2002. augusztus 12-t követően a hálózat kiépítettségének függvényében három kategória került kialakításra az egyéni és közületi előfizetők között. Bekapcsolási díjat akkor kell fizetni, ha sem a vonal-, sem a házhálózat nincs még kiépítve; mértéke 25.000 Ft illetve 50.000 Ft. Sűrítési díjat abban az esetben kell fizetni, ha a vonalhálózat már kiépült, de a házhálózat kiépítése szükséges; mértéke 10.000 Ft illetve 20.000 Ft. Rákötési díjat akkor érvényesít a szolgáltató, ha a hálózat már kiépült és arra csak rá kell kötni az előfizetőt; mértéke 5.000 Ft illetve 10.000 Ft. (Vj-18/2002/30/5)

    • c)

      Az egyszeri díjak rendszere mindkét szolgáltatónál változott 2002 folyamán. A MatávkábelTV 2002. március 22-ig az előfizetői sűrűség - társasházak, lakótelepek; családi házak; speciális - alapján különböztette meg a díjait. 2002 március 22-t követően azonban már csak egyéni és közületi előfizetők között tett különbséget. Ezen szempontok alapján a MatávkábelTV-nél 2002-ben 18.000-40.000 Ft között volt a hálózatra csatlakozás egyszeri díja. Ezzel szemben a UPC a hálózat kiépítettsége alapján valamint egyéni és közületi előfizetők között tett/tesz különbséget. 2002-ben az egyéni előfizetőknek 5.000-25.000 Ft közötti, míg a közületi előfizetőknek 10.000-50.000 Ft közötti összeget kellett fizetni egyszeri díjként.

  • 24)

    Az egyszeri díjak összevetésekor megállapítható, hogy a UPC-nél az egyéni előfizetők által fizetendő legmagasabb egyszeri díj 2002. március 22-ig nem sokkal haladta meg a MatávkábelTV legalacsonyabb egyszeri díját, míg március 22. után megegyezett vele.

  • 25)

    Budapest VI. kerületében a UPC-nek csak az optikai körgyűrűje halad át. 100-nál kevesebb itt az előfizetője, de egyik sincs az EMKTV-vel párhuzamos szolgáltatási területen.

  • 26)

    Budapest VIII. kerületében a UPC-n kívül a MatávkábelTV Kft. és a EMKTV van jelen. A UPC-nek nincs sem átfedése, sem határos területe az EMKTV-vel. (Vj-27/2002/8 III. kötet) A MatávkábelTV-vel jelentős átfedés van, amelyen kb. 19000 lakás található. A UPC-nek a kerületben 2001-2002-ben 10-11 ezer előfizetője volt, mind a központi fejállomásra kapcsolva. A MatávkábelTV VIII. kerületi előfizetőinek száma hasonló nagyságrendű, azonban a párhuzamos területek előfizetői számára vonatkozóan egyik szolgáltató sem tudott adatokkal szolgálni.

  • 27)

    Budapest IX. kerületében jelen van az UPC -n kívül a EMKTV és a Bakáts Parabola és Kábel TV Bt (továbbiakban Bakáts Parabola). Az EMKTV-vel jelentősebb átfedés van a kerületben. A UPC IX. kerületi előfizetőinek kb. 1/3-a van az EMKTV által is ellátott területen, míg az EMKTV teljes IX. kerületi szolgáltatási területén jelen van a UPC. Így, míg az EMKTV teljes IX. kerületi területén versenyezni kénytelen, addig fordítva ez nem igaz. A párhuzamosan ellátott területen az összes előfizetők száma 2001 januárja és 2002 decembere között kb. 3 %-kal csökkent, míg az EMKTV előfizetőinek száma - amelyek mind párhuzamos területen vannak - kb. 15 %-kal csökkent. A párhuzamos terület összes előfizetőiből való részesedés a 2001 januári kb. 1/3:2/3 - az EMKTV javára - arány 2002 decemberére megváltozott, folyamatosan növelve, 56%-ra emelkedett a UPC előfizetőinek aránya. Ez valószínűleg kedvezőbb előfizetési díjainak és a csillagpontos területek nagyobb választékának köszönhető. (Vj-18/2002/31/5; 30/4) Az EMKTV Kft. a 2000. év folyamán különböző akciók meghirdetésével a bekötési díjat 6 havi előfizetési díj egyösszegű, előre történő befizetésével váltotta fel. (Vj-27/2002/17). A UPC egyszeri díjai - a II. kerületnél már részletezett módon - egyéni előfizetőknél 5-25 ezer Ft között, míg közületi előfizetőknél 10-50 ezer Ft között változik.

  • 28)

    Budapest XI. kerületében jelen van a UPC-n kívül az EMKTV. Hasonlóan a IX. kerülethez a UPC XI. kerületi előfizetőinek kb. 28%-a van az EMKTV által is ellátott területen, míg az összes EMKTV előfizető párhuzamos területen van. A UPC az egész kerületben szolgáltat szemben az EMKTV három, elkülönült kisebb területével. Az EMKTV előfizetőinek száma 2001. január - 2002. december között kb. 16%-kal csökkent, míg a UPC-é kb. 50 %-kal nőtt. Ugyancsak nőtt - kb. 23 %-kal - a párhuzamosan ellátott előfizetők száma, valamint a UPC ezen előfizetőkből való részesedése (67 %-ról 77 %-ra).

  • 29)

    Pécsett a Jókai Lakásszövetkezetnek és a ViDaNet Rt.-nek (a Kaposkábel jogutódjának) van párhuzamos vagy határos szolgáltatási területe a UPC területével. A Jókai Lakásszövetkezetnek csak határos szolgáltatási területe a UPC-ével, előfizetőinek száma csak néhány %-a a UPC pécsi előfizetőihez viszonyítva. (Vj-18/2002/30/5) A ViDaNet Rt. jogelődje a Kaposkábel Kft. 2001 decemberében szerzett tulajdonjogot a Pécs Belvárosi kábeltelevízió hálózatra. A rendszer soros kb. 3000 előfizetővel, 2001-2002-ben 10 % alatt volt az előfizetők számának növekedése. Vannak határos és párhuzamos területei is a UPC hálózatával, azonban itt összesen 1000 alatt van az előfizetők száma. (Vj-18/2002/30/6)

  • 30)

    Szombathelyen a Bem és a Népfront Lakásszövetkezettel vannak kisebb átfedések illetve határterületek. A két Lakásszövetkezet összes előfizetőinek száma kevesebb, mint 5.000; a párhuzamos területen lévők száma még ennél is kevesebb. A UPC nem tudott adatot adni a párhuzamos területen lévő előfizetőinek számáról, de valószínűsíthetően ez a mintegy 15.000 szombathelyi előfizető alig néhány %-a lehet. (Vj-18/2002/30/3, 9; 31/1)

  • 31)

    Berettyóújfalun a UPC szolgáltatási területét körül öleli a FiberNet Rt. szolgáltatási területe, így gyakorlatilag a UPC összes berettyóújfalui előfizetőjének lehetősége van szolgáltatót váltani.

  • 32)

    Debrecenben a DMCC Kommunikációs Kft. (továbbiakban DMCC Kft.) és a Kábelnet Magyarország Kft. (továbbiakban Kábelnet Kft.) van/volt jelen a UPC mellett. A DMCC 2002 októberében kezdte hálózatát kiépíteni, szolgáltatását csak 2002 végén - 2003 elején kezdte meg. A Kábelnet Kft. 2001 októberétől nyújt szolgáltatást. [4] (Vj-18/2002/4/7) 2002-ben a Kábelnet Kft. teljes szolgáltatási területén (kb. 700 lakás) jelen volt a UPC, előfizetőinek száma alig volt több 200-nál. A Kábelnet Kft. 4 programcsomagban nyújtotta szolgáltatását: Föld, Levegő, Víz, Tűz.

  • 33)

    Nyíregyházán a Szabolcs Kábeltelevízió Kft. van jelen a UPC mellett. A Szabolcs Kábeltelevízió Kft. előfizetői száma - a UPC-vel párhuzamos területen is - folyamatosan növekedett, azonban még így is kevesebb, mint a UPC előfizetők 10 %-a. A UPC nem tudott adatot adni a párhuzamos területen lévő előfizetőinek számáról, de valószínűsíthetően ez a több, mint 25.000 nyíregyházi előfizető alig néhány %-a lehet. (Vj-18/2002/30/2; 31/1)

  • 34)

    Miskolcon két szolgáltató, a CARACOM Kft. és a TELEFILM5 Bt. van jelen a UPC mellett. A CARACOM Kft. 2 fejállomást - Szentpéteri kapu lakótelep és Kilián-Dél lakótelep - üzemeltet. Összesen kevesebb, mint 3.000 előfizetője van, mely a két fejállomás között kb. fele-fele arányban oszlik meg. A UPC csak az egyik fejállomás - Szentpéteri kapu lakótelep - területén van jelen párhuzamos hálózattal. A UPC nem tudott adatot adni a párhuzamos területen lévő előfizetőinek számáról. A TELEFILM5 Bt.-nek csak a UPC-vel párhuzamos szolgáltatási területe van. Előfizetőinek száma kevesebb, mint a CARACOM Kft.-jé. A UPC erre a párhuzamos területre sem tudott előfizetői adatot szolgáltatni.

  • 35)

    A potenciális versenytársak által alkalmazott havi előfizetési díjakat a vizsgálati jelentés táblázatai hasonlítják össze az eljárás alá vontéival.

II.3.

Az eljárás alá vont programcsomagjainak változása

  • 36)

    A kábeltelevíziós szolgáltatók az 1996. évi I. tv. (továbbiakban: Médiatörvény) 120.§ (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban - a Médiatörvény 117. § (1), illetve a 118. § (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseken túl, melyek szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani, illetve hogy a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára - nincs további kötelező rendelkezés.

  • 37)

    A kábeltelevíziós műsorjelelosztó vállalkozások számos szolgáltatási területükön jelenleg is folyó műszaki átalakítást megelőzően soros rendszerben, egységes, a fogyasztó által nézhető programok számára, körére vonatkozó választási lehetőség nélküli szolgáltatást nyújtottak, melyet a Médiatörvény 115. § (8) bekezdésében előírt műszaki fejlesztéssel párhuzamosan folyamatosan váltottak, illetve váltanak fel a korszerű adatátvitelre is alkalmas csillagpontos rendszerű szolgáltatással. Ez a soros rendszer általában egyetlen - kivételesen a közszolgálati csatornákat tartalmazó ún. szociális csomag mellett még egy csomagot kínáló - csatornakiosztásával szemben a fogyasztók részére azáltal biztosít választási lehetőséget, hogy a szolgáltatók kettő, illetve általában három programcsomagot kínálnak az előfizetőknek.

  • 38)

    A programcsomagok mellett az ún. prémium szolgáltatások keretében egyes csatornák (pl: HBO) külön is megrendelhetők. A UPC által egyes szolgáltatási területein kiépített konverteres (set-top-boxos) szolgáltatás esetén a televízió mellett elhelyezett konverter segítségével a csillagpontos szolgáltatás "hagyományos" programcsomagjain felül ún. "mini" csomag és prémium csatornák közvetítésére nyílik mód azon előfizetők számára, akik erre külön előfizettek. Az ily módon továbbított műsorokat a központi fejállomáson kódolják és az előfizetőnél elhelyezett set-top-box dekódolja a műsor jeleit.

  • 39)

    Magyarországon - a prémium szolgáltatások kivételével - egyetlen kábeltelevíziós szolgáltató sem biztosítja az előfizetői részére azt a lehetőséget, hogy az általuk kínált műsorcsatornák közvetlenül csatornánként is megrendelhetők. Az ezt magyarázó technológiai és gazdasági korlátok a Vj-207/2001 és Vj-208/2001 számú versenyfelügyeleti eljárásokban kerültek részletesen bemutatásra. A kábeltelevíziós szolgáltatók nem közvetlenül műsorcsatornákat árulnak, hanem az azokat tartalmazó programcsomagokat. A technológiai-gazdasági korlátok mellett létezik egy jogi természetű korlát is. A műsorszolgáltatók által általánosan követett műsorértékesítési gyakorlat szerint a kábeltelevíziós szolgáltató felé felszámított műsordíjat általában aszerint határozzák meg, hogy az adott csatorna a kábeltelevíziós szolgáltató hány előfizetőjéhez jut el. Így adott esetben a megállapodásban differenciáltan rögzíthetik a műsordíjat arra való tekintettel is, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató az olcsóbb vagy a drágább programcsomagban helyezi el a csatornát. A műsorszolgáltatók magatartását meghatározó érdeke, hogy az általuk szolgáltatott műsorok a lehető legnagyobb számú előfizetőt érjék el.

III.

Az eljárás alá vont álláspontja

  • 40)

    Az eljárás vizsgálati szakaszában az eljárás alá vont a Tpvt. 21. § a) pontja feltételezett megsértésével kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint műsorjelszolgáltatási tevékenységének végzése során az érintett piac szerkezetét tekintve nincs gazdasági erőfölényes helyzetben. Ezt azzal támasztotta alá, hogy az általa nyújtott jelszolgáltatás a hozzáférés módja szempontjából egyezik a más kábeltelevízós társaságok által nyújtott ugyanilyen szolgáltatásokkal. Véleményük szerint ez az áru ésszerűen helyettesíthető egyéni műholdvevő rendszerekkel és AM-mikro rendszerre történő előfizetéssel, vagy földi sugárzású televíziós csatornák vételére alkalmas antennák, vagy antenna rendszerek telepítésével. Számos, UPC szolgáltatással ellátott területen épített ki más kábeltelevíziós társaság is saját hálózatot, így az előfizetőknek itt választási lehetőségük van, ez pedig a gazdasági erőfölény elvi lehetőségét kizárja ezeken a területeken. (Ilyen párhuzamos kábeltelevíziós szolgáltatás folyik például Budapest VIII. és II. kerületében, a nagyobb vidéki városok közül pedig Szombathely, Debrecen, és Berettyóújfalu jelentős részében.) A UPC szerint azzal, hogy 2002-ben a piacra lépés feltételei lényegesen egyszerűsödtek (A hírközlésről szóló 2001. évi XL. tv. - továbbiakban: Hkt -. 3. § (1) bekezdése szerint egyszerű nyilvántartásba vétellel gyakorolható a kábeltelevíziós szolgáltatás, szemben a korábbi engedélykérési gyakorlattal), illetve a belépéssel járó kockázatok is jelentősen csökkentek csak azt a levont következtetést erősítik, hogy a Társaság nincs gazdasági erőfölényben a műsorjelszolgáltatás piacán.

  • 41)

    A UPC, pénzügyi helyzete kapcsán előadta, hogy az elmúlt években, olyan nagyságrendű pénzügyi ráfordítást igénylő - a legkorszerűbb technológiát képviselő - beruházásokat hajtott végre, hogy a társaság működése veszteséges, és 32 milliárd forint összegű hitelfelvétel vált szükségessé. A társaság pénzügyi helyzete ezért kizárja, hogy a Társaság a gazdasági tevékenységét a piac többi részvevőjétől nagymértékben függetlenül, versenytársainak, vevőinek magatartását figyelmen kívül folytathassa.

  • 42)

    A 2002. évi programcsomag összeállítása kapcsán az eljárás alá vont előadta, hogy az megfelel rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény előírásainak, továbbá a változásokat az előfizetői igények felmérése alapján, kiterjedt közvélemény-kutatást követően hajtották végre, így azok az előfizetők érdekeit szolgálják, ezért magatartásukat nem lehet visszaélésszerűnek tekinteni.

  • 43)

    A 2002. évi díjak megállapításával összefüggésben a UPC kifejtette, díjemelését egyfelől az általános inflációs hatások érvényesítése indokolja, másfelől pedig olyan költségtényezők beépítése, amelyeket az inflációs emelés szükségképpen nem foglalhat magában, de a Társaságnál ténylegesen jelentkeztek. E körben említették, hogy a programválaszték gyakorlatilag minden rendszeren bővült, továbbá a havi előfizetési díjakat egységesítették, így a díjemelés ezt az azonos szintre hozást is szolgálta. A UPC szerint a 2002. évi áremelés a piaci realitásokat tükrözi és nem tér el a piacon mások által alkalmazott áraktól, így nem tekinthető tisztességtelennek sem.

  • 44)

    A Magyarországon általában elérhető kínálatban vannak a lakosság általános érdeklődését kielégíteni óhajtó, vegyes kínálatot nyújtó csatornák illetve a speciális programtípusokat kínáló tematikus csatornák. Közülük a célközönségen belül mindenkihez szólnak a magyar nyelvű csatornák, az idegen nyelvűek jellemző közönsége azonban szűkebben, az adott nyelven beszélők csoportjában határozható meg.

  • 45)

    A UPC szerint a vizsgálat során a GVH rendelkezésére bocsátott dokumentumok és egyéb bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a UPC a műsorjelszolgáltatási piacon nincsen erőfölényes helyzetben, programcsomagjuk összeállítását az előfizetői igényeket követve, az előfizetők egységes színvonalon történő kiszolgálása érdekében végezték el, a 2002. évre megállapított előfizetői díjak pedig az indokolt költség- és inflációs növekedést tükrözik.

  • 46)

    A UPC hivatkozott arra, hogy a GVH a fogyasztói preferenciákra vonatkozó felmérésnek csak az aggregált, összesített adatai alapján készült összefoglalás megállapításait vette figyelembe, miközben az említett felmérés során regionális adatok is rögzítésre kerültek. Az egyes régiókra vonatkozóan a csatornák sorrendje eltérhet az aggregált adatok alapján megállapítható sorrendtől.

IV.

Az érintett piac meghatározása

  • 47)

    Az érintett piac meghatározását a Tpvt. 14. §-ának előírásai szerint kell elvégezni. Ennek során a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi területen kívül figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait is. A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

  • 48)

    A megállapodás tárgyát alkotó árut a UPC által nyújtott kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatásait megtestesítő programcsomagok alkotják, azokon földrajzi területeken, ahonnan ezek a szolgáltatások elérhetők. Az érintett termékpiac meghatározása során a UPC programcsomagjait ésszerűen helyettesítő termékeket és szolgáltatásokat is figyelembe kell venni. A szolgáltatások helyettesíthetőségének megállapításakor a Versenytanács azt az elvet követte, hogy az egymást technikailag helyettesíteni képes szolgáltatások konkrét tartalmát, az általuk kínált (foghatóvá tett) program(csomagok) összetételét kell összevetni - figyelembe véve a minőség és az ár vonatkozásában meglévő különbségeket. A minőség vonatkozásában tekintetbe vehető szempontok közül fontos az adott programcsomagban található csatornák száma, a programkínálat bővíthetősége, az adott technikai lehetőség által elérhető vételi minőség, a szükséges eszközök mennyisége és kezelhetősége (hány darab egység felállítása és kezelése szükséges) és a kapcsolódó szolgáltatások köre.

  • 49)

    A UPC programcsomagjai által nyújtott szolgáltatásokat technikailag képes helyettesíteni számos másféle szolgáltatás. A szociális csomag helyettesítéséhez a tető- vagy szobaantenna és legalább egy műhold vételére alkalmas szett megvásárlása szükséges. Az alapcsomag tekintetében már legalább két műhold szett szükséges a helyettesítéshez. A bővített csomag több olyan kódolt csatornát is tartalmaz, amelyhez való hozzáférés egyéni fogyasztóknak nem lehetséges. Ezért az antenna+műholdvevő kombináció és a UPC bővített csomagja közötti helyettesítés technikai lehetősége sincs meg.

  • 50)

    A technikailag lehetséges helyettesítő termékekkel kapcsolatban figyelembe kell venni azt is, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest az antenna+műholdvevő kombináció kényelmetlen, mert többféle készülék egyidejű kezelését teszi szükségessé a programok közötti folyamatos átkapcsolás lehetőségének biztosításához. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kódolatlanul fogható csatornák száma tendenciájában csökken. Ezért, ha egy adott kábeltelevíziós programcsomag egy adott pillanatban elő is állítható egy tetőantenna+műholdvevő kombinációval, a fogyasztó számára a helyettesíthetőséget korlátozhatja annak statikus jellege. Ezért a Versenytanács a kábeltelevíziós alap- és szociális programcsomagok tetőantenna+műholdvevő kombináció általi helyettesítését technikailag lehetségesnek, de a fogyasztó szempontjából ésszerűtlennek minősítette.

  • 51)

    A UPC Direct Home szolgáltatás családi csomagja tartalmát tekintve leginkább a kábeltársaságok alapcsomagjaihoz hasonlít, de önmagában nem helyettesítheti azokat, mert nem tartalmazza a három legnézettebb magyar nyelvű (földi sugárzású) csatornát. Ugyanezen okból nem helyettesítheti a szociális csomagot sem. A helyettesítési viszony lehetőségének megteremtéséhez szükség van még egy tető- vagy egy szobaantennára is. Az UPC Direct szolgáltatás egyszeri beruházási költsége és havidíja is magasabb volt, mint a kábeltv társaságok programcsomagjaié, ezért az előbbi nem minősíthető az utóbbi ésszerű helyettesítőjének.

  • 52)

    Az AM Mikro szolgáltatás jellegét tekintve hasonlít a parabola antennát igénylő kombinációkhoz, mert annak vételéhez hasonló eszköz felszerelése szükséges. Ennek következtében a kábeltelevíziós szolgáltatás megvalósítása lényegesen kényelmesebben megoldható. Az AM Mikro három programcsomagot kínál, amelyek közül az induló és az alapcsomag tartalma összevethető a kábeltv társaságok szociális és alapcsomagjaival. Az induló csomag és a kábeltv szolgáltatók szociális csomagjai összetételükben lényegében fedik egymást. Az Antenna Mikro havidíja valamivel olcsóbb volt a vizsgált időszakban, mint a legtöbb kábeltv társaságé, de kevesebb csatornát is tartalmazott. Az egyszeri beruházási költségek tekintetében lényeges különbség nincs. Ennek alapján a helyettesítés technikai lehetősége megállapítható az AM induló és a kábeltársaságok szociális csomagjai között. Az AM alapcsomagjának csatorna száma kisebb, mint a kábeltársaságok alapcsomagjaié, azonban az AM alapcsomag ára is alacsonyabb, ezért két szolgáltatás között a helyettesítés elvileg lehetséges. A harmadik AM programcsomag nem helyettesítheti a kábeltársaságok bővített csomagját, mert részben jóval kevesebb plusz csatornát (egyet, az HBO-t) tartalmaz, másrészt pedig a kábeltársaságok bővített csomagjaiban az HBO sehol sem található. Az AM Mikro szolgáltatás elérhetőségét azonban jelentősen korlátozza az, hogy ahhoz fizikai rálátás szükséges a szabadsághegyi TV-adó toronyra. Ha a rálátás kisebb-nagyobb részben korlátozott, akkor ez a vétel minőségének romlását eredményezi. Az AM alapcsomag és a kábeltelevíziós alapcsomagok közötti helyettesítés lehetőségét egy további szempont is korlátozta. Az AM alapcsomag kibővítése - szolgáltatóváltás nélkül - csak az HBO irányában lehetséges, mivel az Antenna Hungáriának nincs a kábeltelevíziós bővített csomagokhoz hasonló összetételű programcsomagja. A kábeltelevíziós alapcsomagok előfizetői számára viszont könnyen rendelkezésre áll a bővítés lehetősége, ha ez iránti szükséglet felmerül. Az AM alapcsomag ezért statikusan esetlegesen igen, de dinamikájában nem helyettesíti a kábeltelevíziós alapcsomagot. A szociális programcsomag tekintetében a helyettesítést csak a parabola antenna felszerelésével kapcsolatos kényelmetlenség és költség korlátozza.

  • 53)

    A UPC ellátási területein belül vagy annak határán működő más kábeltelevíziós szolgáltatók által kínált programcsomagok szerkezete, árstruktúrája, egyszeri kiadási költségei, technikai megvalósítási módja, illetve a szolgáltatás minőségi jellemzői alapján megállapíthatóan közeli helyettesítői a UPC szolgáltatásainak, ezért azok az érintett árupiac meghatározása során számításba veendők. Következésképpen az eljárás szempontjából érintett árupiacnak - tekintettel a Tpvt. 14. § (2) bekezdésében foglaltakra valamint a GVH Versenytanácsának következetes gyakorlatára, különösen a Vj-126/2000 számú versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatában kifejtettekre - a kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatás tekintendő.

  • 54)

    Egy másik kábeltársaság szolgáltatása azonban csak annyiban és olyan mértékben helyettesítheti az eljárás alá vont szolgáltatásait, amennyiben és mértékben az eljárás alá vont vállalkozás előfizetői megtehetik azt, hogy áttérnek egyik szolgáltatóról a másikra, azaz szolgáltatót válthatanak. A Tpvt. 14. § (3) a) pontja szerint az érintett földrajzi piac az a földrajzi terület, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni. A kábeltelevíziós társaságok szolgáltatásaik nyújtására szolgáló hálózataikat tipikusan egy-egy jól körülhatárolható földrajzi területen (településen, városrészben, kerületben, lakótelepen, háztömbben, stb.) építik ki. A kábeltelevíziós társaság előfizetői ezen az un. ellátási vagy működési területeken lakó fogyasztók közül kerülnek ki. Az érintett földrajzi piac határait a fentiekből következően tehát az eljárás alá vont vállalkozás működési területeiből kiindulva kell meghatározni.

  • 55)

    A fentieknek megfelelően a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac - tekintettel a GVH Versenytanácsának a Tpvt. 14. § (3) bekezdésén alapuló következetes gyakorlatára - az eljárás alá vont szolgáltatási területeivel egyezik meg, hiszen az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatásról van szó. Az eljárás alá vont szolgáltatási területe Budapesten 15 kerületre terjed ki, míg vidéken több mint 40 településen. A részletes felsorolást a Vj-18/2002/3 sz. irat tartalmazza, míg áttekintő térképet az ellátási területekről a Vj-18/2002/4/5, 4/6, 4/7, 4/8, 4/9 sz. irat.

  • 56)

    A keresleti helyettesíthetőség kritériumai alapján az eljárás alá vont áruját ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet. Mindezek alapján megállapítható, hogy az érintett piac szereplői - az eljárás alá vont vállalkozás mellett - a UPC ellátási területein vagy annak határain jelenlévő kábeltelevíziós szolgáltatók, mint potenciális versenytársak abban a mértékben, amilyen mértékben szolgáltatásaik elérhetők a UPC ellátási területein elhelyezkedő előfizetők számára.

V.

A gazdasági erőfölény

  • 57)

    A Tpvt. 22. §-ában foglaltak szerint gazdasági erőfölényben van az, aki a gazdasági tevékenységét az érintett piacon a többi résztvevőtől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy a piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Az eljárás alá vont vállalkozás vevőivel (előfizetőivel) szemben tanúsított piaci magatartása akkor tekinthető nagymértékben függetlennek a működési területén vagy annak határán működő másik kábeltársaság magatartásától, ha nem kell attól tartania, hogy az előfizetőinek számottevő része átvált a másik kábeltelevíziós társaság szolgáltatására. Ennek megállapításához azt kell megbecsülni, hogy az egyes működési területeken külön-külön, illetőleg valamennyi működési területen együttvéve mekkora az un. "fogvatartott" fogyasztók aránya, akik számára a szolgáltató váltás nem racionális választási lehetőség.

  • 58)

    A szolgáltató váltás nyilvánvalóan nem racionális lehetőség a UPC azon előfizetői számára, akik lakóhelyének közelében nem található másik kábeltársaság által kiépített hálózat, ezért számukra a szolgáltató váltás fizikailag nem lehetséges. Az előfizetők egy másik része olyan helyen lakik, amelynek közelében van másik kábeltársaságnak kiépített hálózata. Más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás igénybevételére gyakorlatilag csak azok a fogyasztók térhetnek át, akiknek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét részben átfedi, vagy azzal határos. Ezen fogyasztók szolgáltató váltási lehetőségeinek vizsgálata során figyelemmel kell lenni az un. átváltási költségekre. Az egyik szolgáltatótól egy másikra történő váltáskor előfordulhat, hogy a fogyasztó által az előző szolgáltatás igénybevételére fordított egyszeri kiadásainak egy része még nem térült meg, és ezen meg nem térült kiadások nagyobbik része nem is szerezhető vissza. Ezen rész az ún. "elsüllyedt" költség, amely a szolgáltató váltáskor végleg elveszik. Ha az elsüllyedt költségek az előfizető számára számottevő nagyságúak, akkor a szolgáltató váltás ezen előfizető számára jelentős többletkiadással járna. Ezek az un. "fogvatartott" fogyasztók.

  • 59)

    A vizsgálat által beszerzett információk alapján megállapítható volt, hogy a UPC működési területein vagy annak határán jelen lévő szolgáltatók mindegyike alkalmaz egyszeri belépési (hozzáférési, rákapcsolási, stb.) díjat [5] . Az egyszeri belépési költségek az eltöltött idő hosszával arányosan térülnek meg a fogyasztó számára. A "fogvatartó" hatás mértékének becslésénél figyelembe kell venni, hogy az egyszeri belépési kiadás az átlagos fogyasztó havi jövedelmének mekkora hányadát teszi ki. Minél nagyobb hányadát kellene a szolgáltatóváltás egyszeri költségére fordítania, annál kevésbé lesz hajlandó ténylegesen szolgáltatót váltani.

  • 60)

    A szolgáltató váltással kapcsolatban néhány budapesti kerületben, illetve vidéki városban a UPC előfizetőinek egy része számára adott a lehetőség, hogy más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatására térjen át. Azonban az áttérésre az összes előfizető csak igen kis hányadának van tényleges lehetősége. Az áttérést ugyanis nehezítheti, hogy az egyes esetekben csak akkor lehetséges, ha az egész társasház, de legalábbis többsége átszerződik az új szolgáltatóhoz. Szolgáltató váltás esetén az új szolgáltatónak újra ki kellene fizetni az egyszeri hozzájárulást, amit az addigi szolgáltatónak már egyszer megfizettek. Azon szolgáltatóknak, amelyekhez elvileg lehetséges lenne átváltani, nincsenek kirívóan kedvezőbb ajánlataik az árat és a programok számát tekintve. Budapesten, - ahol a legnagyobb azon előfizetők száma, akik áttérhetnek másik szolgáltatóhoz - mind a szociális, mind az alap, mind a bővített csomag esetén vannak kedvezőbb és kedvezőtlenebb díjú csomagok is. Mivel az ún. szociális csomagot jellemzően a rosszabb anyagi helyzetben lévő fogyasztók fizetik elő, nem valószínűsíthető, hogy szolgáltatót váltanának, főleg akkor, ha ez esetben még valamennyi egyszeri hozzájárulást kellene fizetni. Ugyanígy feltételezhető, hogy egy hasonló csatornaszámú, de drágább vagy egy hasonló díjú, de jelentősen kevesebb programot nyújtó szolgáltatóhoz sem térnének át az előfizetők. Ugyancsak feltételezhető, hogy egy korszerűbb, választási lehetőséget biztosító csillagpontos rendszerről nem váltanának soros rendszerre az előfizetők, annál is inkább, mert rövid időn belül a soros rendszerek megszűnnek.

  • 61)

    A UPC előfizetőinek szolgáltató váltásban való korlátozottságával kapcsolatban - a vizsgálati jelentés, illetve a kiegészítő vizsgálati jelentés alapján - a Versenytanács az alábbiakat állapította meg:

    • a)

      az eljárás alá vontnak hatékony versenyhelyzettel egyedül Berettyóújfalu működési területén kell nyilvánvalóan számolnia;

    • b)

      valószínűsíthető, hogy a Budapest VI. kerületben elhelyezkedő 100 előfizető szolgáltató váltása nem korlátozott számottevően (az EMKTV ellátási területének közelsége);

    • c)

      a vizsgálat megállapításai alapján egyes működési területekre vonatkozóan nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy az eljárás alá vont előfizetőinek mekkora hányada korlátozott a szolgáltató váltásban, ám az alább felsorolt tények azt támasztják alá, hogy az adott területen a versenyhelyzet hatékony:

      • 1.

        Budapest VIII. kerület, a Matávkábel Tv (jelentős átfedés a működési területek között);

      • 2.

        Budapest IX. kerület, EMKTV (jelentős arányú párhuzamos terület, a párhuzamos területen lévő előfizetők arányának alakulása).

    • a)

      a vizsgálat megállapításai alapján egyes működési területekre vonatkozóan nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy az eljárás alá vont előfizetőinek mekkora hányada korlátozott a szolgáltató váltásban, ám bizonyos tények azt támasztják alá, hogy az adott területen a versenyhelyzet nem hatékony:

      • 1.

        Budapest II. kerület, a Matávkábel Tv (a földrajzi terület elhelyezkedése, az egyszer díjak összevetése);

      • 2.

        Budapest XI. kerület, EMKTV (csekély arányú átfedő terület);

      • 3.

        Pécs, Jókai Lakásszöv. (csekély arányú határterület), ViDaNet Rt (csekély arányú határ- és párhuzamos terület);

      • 4.

        Szombathely, Bem és Népfront Lakásszöv. (csekély arányú átfedő terület);

      • 5.

        Debrecen, DMCC Kft (új versenytárs, kis számú előfizetővel);

      • 6.

        Nyíregyháza, Szabolcs Kábeltelevízió Kft (csekély számú előfizető a párhuzamos területen);

      • 7.

        Miskolc, CARACOM Kft. és a TELEFILM5 Bt. (csekély számú előfizető a párhuzamos területen).

    • a)

      a fentebb nem említett működési területeken az eljárás alá vont előfizetőinek túlnyomó többsége - számottevő (potenciális) versenytárs hiányában - nyilvánvalóan korlátozott a szolgáltató váltásban.

  • 62)

    Egy működési területre vonatkozóan a gazdasági erőfölény megállapítására az ad alapot, hogy az ott lakó előfizetők számottevő hányada korlátozott a szolgáltató váltásban. Ha egy vállalkozás ugyanazt a szolgáltatást több különböző, egymással nem érintkező érintett piacon (működési területen) nyújtja, akkor vizsgálandó az is, hogy ezek közül milyen számban vannak azok a működési területek, amelyeken a vállalkozás gazdasági erőfölényben van, illetve, hogy ezen működési területeken a vállalkozás összes előfizetőinek hány százaléka helyezkedik el. Ha a vállalkozás az összes működési területeinek túlnyomó többségén erőfölényben van, illetőleg ezeken a működési területeken helyezkedik el előfizetőinek túlnyomó többsége, akkor a vállalkozás egységes ár-, illetve egyéb üzletpolitikájának kialakításában nem játszik lényeges szerepet az, hogy az előfizetőinek egy kisebb hányada a szolgáltatóváltásban nincs számottevő mértékben korlátozva. Ezen az alapon az eljárás alá vont gazdasági erőfölénye a teljes szolgáltatási területére nézve összességében is megállapítható, ha az összes előfizetőinek számottevő hányada viszont korlátozott a szolgáltató váltásban. A Versenytanács álláspontja szerint a UPC gazdasági erőfölénye a teljes szolgáltatási területére vonatkozóan összességében is megállapítható, mert az összes előfizetőinek valószínűsíthetően számottevő hányada korlátozott a szolgáltató váltásban.

  • 63)

    Tekintettel arra, hogy a beruházásnak igen magas a tőkeigénye, valamint, hogy a későbbi üzemeltetés során az összes költség tekintélyes részét képezik az ún. állandó költségek, a szolgáltatás elsősorban nagyszámú, minél koncentráltabban elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért az egyes szolgáltatók szolgáltatási területén újabb vállalkozás megjelenése ma már meglehetősen valószínűtlen.

  • 64)

    A vizsgálat megállapításai szerint eljárás alá vont vállalkozásnak más kábeltelevíziós szolgáltató szolgáltatási területével nem érintkező szolgáltatási területein egyáltalán nem lehet szolgáltatását ésszerűen helyettesítő árut beszerezni, más szolgáltató megjelenése a belépés nagy kockázata és tőkeigénye miatt nem várható. Egyéb területeken a fogyasztók csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel szerezhetnek be eljárás alá vont szolgáltatását ésszerűen helyettesítő árut. Mivel eljárás alá vont vállalkozás előfizetőinek túlnyomó többsége számára így nem áll rendelkezésre ésszerű helyettesítési lehetőség, eljárás alá vont vállalkozásnak piaci magatartásának meghatározásakor érdemben nem kell tekintettel lennie a piac többi szereplőjének, mindenekelőtt előfizetőinek vele kapcsolatos magatartására, így a vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacok túlnyomó többségén külön-külön, illetve ennek következtében azok összességére vonatkozóan egyaránt megállapítható.

VI.

Visszaélés a gazdasági erőfölénnyel

  • 65)

    A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megítélése során két cselekmény került vizsgálatra: az egyes programcsomagok 2002. évi díjemelése, illetve a programcsomagok összetételének megváltoztatása. E két magatartással kapcsolatban a Tpvt. 21. §-ának a) pontjában foglaltak megsértésének gyanúja merült fel. A Tpvt. 21. §-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül eladási árakat megállapítani és ilyen módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

VI.1.

A programcsomagok díjemelésének versenyjogi vizsgálata

  • 66)

    A programcsomagok díjemelésének mértékét azzal összefüggésben kell megítélni, hogy vajon az azt követően kialakuló ár túlzottan magasnak minősíthető-e. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint egy ár vagy díj akkor minősül túlzottan magasnak, ha az meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló tisztességes haszon összegét.

  • 67)

    A versenyjogi elemzés két különböző módszert is alkalmazhat az előfizetési díjak értékelése során. A I. módszer szerint a 2001. évi műsorköltséget nem tartalmazó, ún. korrigált nettó díj inflációval való indexálása, majd a 2002. évi műsordíj hozzáadásával történik az ún. számított díj kialakítása. (A részletes számításokat a vizsgálati jelentés mellékletei tartalmazzák.) Az I. módszer alkalmazása révén megkapott számított árak és a ténylegesen alkalmazott nettó díjak közötti eltérések mértéke azt mutatja meg, hogy a havi előfizetési díjak emelése milyen mértékben haladta meg az általános (műsorköltségeken felüli) költségek növekedésének az előző évi infláció által indokolt mértékét.

  • 68)

    A vizsgálat - az I. módszer alkalmazása alapján - azokat az árakat tekintette túlzottan magasnak, amelyeknél a ténylegesen alkalmazott és a számított nettó díj különbsége meghaladta az 5%-ot. Ez a különbség különösen azoknál a szolgáltatási területeknél indokolatlan, ahol konverteres vagy soros a rendszer. A konverteres rendszerek esetén ugyanis már megtörtént a korszerűsítés, felújítás, így a növekvő fejlesztési költségek nem teszik indokolttá a közvetett költségek inflációt meghaladó mértékű emelését. A soros rendszerek esetén viszont éppen a felújítás hiánya nem indokolja a költségek inflációt meghaladó mértékű emelését.

  • 69)

    A Versenytanács szerint az I. módszert alkalmazó számítás valójában csak arra alkalmas, hogy minden egyéb körülményt változatlannak tekintve [6] , kizárólag a programcsomag változását figyelembe véve hasonlítja össze az egymást követő évek díjait. Az I. módszer alkalmazhatóságának tehát elengedhetetlen feltétele az, hogy a bázis évi árak - egy előző eljárás során - versenyjogi szempontból elemzésre kerültek (például az alábbiakban leírt II. módszer segítségével), és megállapítást nyert, hogy azok nem minősültek túlzottan magasnak, vagy más összefüggésben valószínűsíthető, hogy az előző évi díjak reálisak voltak. Ilyen előzmények jelen eljárásban nem álltak rendelkezésre, ezért az I. módszer nem alkalmazható.

  • 70)

    A II. módszer alkalmazása során az eljárás alá vont által megállapított díjak abban az esetben tekinthetők a Tpvt-be ütközőnek, ha az a szolgáltatónak - az általa befektetett tőke nagyságát és az iparág jellegzetességeit figyelembe véve - túlzott mértékű nyereséget biztosít. Túlzott mértékű nyereség azonban csak a vállalkozás egészének szintjén értelmezhető, ezért a vizsgálat először a korrigált nettó díjaknak az eljárás alá vont összes szolgáltatási területére és csomagjára vonatkozó - tehát a vállalkozás egészét jellemző - átlagos változását értékelte. (A kiegészítő vizsgálati jelentés nem betekinthető mellékletét képező táblázatok tartalmazzák a vizsgálat által elvégzett számításokat.)

    Kiszámításra került egyrészt a korrigált nettó díjak változásának átlagos százalékos mértéke (D) az alábbi módon:

ahol a:

    • -

      (0) a bázis évi (2001) adatot jelzi, a (1) a tárgyévi (2002) évi adatot,

    • -

      d a korrigált nettó díj ,

    • -

      f az előfizetőszám.

A D mértéke a korrigált nettó (azaz, a műsorköltségeket és ÁFÁ-t nem tartalmazó) havi előfizetési díjak százalékos változását mutatja meg, ami úgy is értelmezhető, mint az előfizetők egy meghatározott körétől származó korrigált nettó díjbevételek százalékos változása.

  • 71)

    A változatlan előfizetőszámokkal kalkulált D mellett, a vizsgálat kiszámította az előfizetőszám változását is figyelembe vevő átlagos nettó díj növekedésének mértékét is, a D*-ot, amely ilyen módon a szolgáltató egy meghatározott működési területről származó korrigált nettó díjbevételeinek százalékos változását mutatja:

A D és a D* értéke kiszámítható egyes területekre és programcsomagokra, illetve a vállalkozás egészére (összátlag) is. Az alábbi képlet azt mutatja meg, hogy n számú terület és/vagy programcsomag esetében a * az egyes területek, illetve programcsomagok korrigált nettó díjbevételei növekedésének súlyozott átlagaként adódik.

  • 72)

    A vizsgálat meghatározta továbbá az ezekkel a módszerekkel kiszámolt két összátlag-érték infláció feletti részét: E=D-I, illetve E*=D*-I. Az E és az E* a nettó korrigált díjak reálértékének százalékos változását mutatja meg, másképpen: a nettó korrigált díjemelésnek az infláció feletti része.

  • 73)

    A vállalati átlagos díjemelés infláció feletti részét az iparági normálprofitrátával és az eljárás alá vont befektetés arányos nyereségével összevetve lehet megítélni azt, hogy a díjemelések összességében túlzott mértékű nyereséget biztosítottak-e a vállalkozás számára. A UPC 2001. évi eredménye negatív, azaz a 2001. évi működése veszteséges volt.

  • 74)

    Az átlagos díjemelését az árbevétel-arányos veszteséggel összehasonlítva azt lehet felmérni, hogy a 2001. évihez képest változatlan költség-viszonyok mellett az új előfizetési díjak révén milyen eredményesség prognosztizálható a 2002. évre. Amennyiben a díjemelés inflációt meghaladó része nagyobb, mint az előző évi árbevétel-arányos veszteség, akkor 2002-ben - az áremelések eredményeképpen - vélhetően nyereségesen működött a vállalkozás. Az így prognosztizálható nyereségesség mértékét az iparágban szokásos elvárt értékhez viszonyítva, jogsértés az esetben állapítható meg, ha a prognosztizált nyereség mértéke meghaladja az iparági normálprofitrátával meghatározható benchmark-értéket.

  • 75)

    A vizsgálat az árbevétel-arányos veszteség meghatározásához a szokásos vállalkozási eredmény kategóriát használta. Az E mutatóval történő összehasonlításhoz ugyanis sem az üzleti/üzemi tevékenység eredménye, sem az adózás előtti eredmény kategória nem lett volna megfelelő, hiszen a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások meg kell, hogy térüljenek a díjakon keresztül, viszont a vállalkozások a rendkívüli tételeiket normál piaci körülmények között nem érvényesíthetik az áraikban. A kiegészítő vizsgálati jelentés 2. mellékletében található táblázat szerint a kétféle módon meghatározott E értékek egyaránt kisebbek, mint a vállalkozás 2001. évi árbevétel-arányos vesztesége, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás által alkalmazott díjemelés várhatóan nem biztosít túlzó nyereséget a vállalkozás számára. Ez alapján a UPC díjemelése összességében nem tekinthető jogsértőnek.

  • 76)

    Az eljárás alá vont 2002. évi díjemelése összességében nem minősült jogsértőnek, ebből következően a ténylegesen alkalmazott nettó díjak és a számított díjak eltérésének átlagos mértéke sem jogsértő. Emiatt az I. módszer alkalmazása révén kapott eltérések önmagukban versenyjogi szempontból nem értékelhetők azon az alapon, hogy az eltérés mértéke számottevő-e (meghaladja-e a 3-5 százalékos mértéket) vagy sem.

  • 77)

    A vizsgálat szerint a Tpvt. 21. § a) bekezdésének megsértése megvalósulhat az egyes hálózatok/előfizetőcsoportok közötti indokolatlan diszkriminációval is. Ezért vizsgálták azt is, hogy az összátlag feletti egyedi átlag értékekkel rendelkező területek, programcsomagok esetében mi indokolja az átlagnál magasabb emeléseket. A vállalati D=1.173, míg a D*=1.2016, ami azt jelenti, hogy a UPC a műsorköltségeken és az ÁFÁ-n felüli költségeinek fedezetére a 2002-es havi előfizetői díjak emelése révén változatlan előfizetővel számolva átlagosan 17, tényleges előfizetői létszámokkal számolva pedig 20 százalékkal nagyobb többletbevételhez jutott. Ezen értékekhez viszonyíthatók a programcsomagokra és városra/régióra vonatkozó D és D* értékeket. Ennek az összevetésnek az eredményeképpen az 1. sz. Melléklet táblázata azokat a programcsomagokat és működési területeket foglalja össze, ahol a D és/vagy a D* értékek meghaladják a vállalati átlagokat.

  • 78)

    A vizsgálat szerint azonban a Tpvt. 21. § a) bekezdésének megsértése megvalósulhat az egyes hálózatok/előfizetőcsoportok közötti indokolatlan diszkriminációval is, ha

    • a)

      egyes területek, illetve programcsomagok esetében a D és D* értékek meghaladják a vállalati összátlagot; és/vagy

    • b)

      egyes területek, illetve programcsomagok esetében a ténylegesen alkalmazott nettó havi előfizetési díj számottevő mértékben meghaladja az ún. számított árat.

  • 79)

    Ebben az esetben jogsértés lehetőségét csak a II. módszer alkalmazása révén kapott eredmények alapján lehet fontolóra venni. Ha ugyanis egyes területek, illetve programcsomagok esetében a D és D* értékek meghaladják a vállalati összátlagot (és az ott ténylegesen alkalmazott nettó havi elfizetési díj számottevően meghaladja a számított árat), akkor az ezeken a területeken, ezeket a programcsomagokat választó előfizetőknek a vállalkozás veszteségeinek fedezéséből nagyobb terhet kell viselniük, mint más területeken, más programcsomagot választó előfizetőknek, másképpen fogalmazva: az egyik terület/programcsomag előfizetői "keresztfinanszírozzák" a másik terület/programcsomag előfizetőit.

  • 80)

    A Versenytanács álláspontja szerint a költségek gazdasági indokoltsága vizsgálható a vállalkozás egészének, illetve annak egyes részeivel kapcsolatban is, a befektetéssel arányban álló haszon azonban csak a vállalkozás egészének szintjén vizsgálható. Ebből következően, a havi előfizetési díjak emelése a vállalkozás egészének szintjén nem minősülhet túlzottan magasnak, ha ennek eredményeképpen a vállalkozással kapcsolatos befektetésekkel arányban álló haszon összege - várhatóan és valószínűsíthetően - nem haladja meg a tisztességes mértéket. A UPC 2001. évi működése veszteséges volt. Az átlagos díjemelését az árbevétel-arányos veszteséggel való összehasonlítás révén azt lehetett felmérni, hogy a 2001. évihez képest változatlan költség-viszonyok mellett az új előfizetési díjak révén milyen eredményesség prognosztizálható a 2002-es évre. A vizsgálat által kétféle módon is meghatározott E értékek egyaránt kisebbek, mint a vállalkozás 2001. évi árbevétel-arányos vesztesége, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás által alkalmazott díjemelés nem biztosítottak tisztességtelenül túlzó nyereséget a vállalkozás számára. Ennek alapján a UPC díjemelése összességében nem tekinthető jogsértőnek.

  • 81)

    A fentiekkel összefüggésben Versenytanács állást foglalt abban a kérdésben, hogy erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet-e egy szolgáltató működési területek és/vagy programcsomagok közötti keresztfinanszírozást megvalósító magatartása? Főszabályként kimondható, hogy önmagában egy vállalkozás különböző tevékenységei, ill. szolgáltatásai közötti keresztfinanszírozás nem ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott tilalomba, mert a vállalkozás fogyasztóit összességükben nem éri veszteség ezáltal, hiszen az egyik tevékenységen (helyen) képződő többletbevételét a másik tevékenységen (helyen) képződő többletveszteség fedezésére fordítja, ami által a többletbevétel a Tpvt. 21. § a) pontja szerinti értelemben indoklást nyer.

  • 82)

    A keresztfinanszírozás általában nem sérti a Tpvt. 21. § g) pontját sem, mely szerint tilos azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek indokolatlan hátrányt okoznak a versenyben, mert e törvényi tényállás szükséges feltétele az, hogy a megkülönböztetésnek egyes üzletfeleknek versenyhátrányt kell okoznia, a kábeltelevíziós szolgáltatást igénybevevő (végső) fogyasztók esetében a "versenyhátrány" fogalom azonban nem értelmezhető.

  • 83)

    A keresztfinanszírozás megvalósíthat ugyanakkor gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, ha a szolgáltató túlzottan alacsony díjakat érvényesít azokon a területeken, ahol vannak (lehetnek) versenytársai, és így az abból fakadó veszteségeit a többi területen alkalmazott díjakkal (kereszt)finanszírozza. Ez ebben az esetben nem csak a Tpvt. 21. § h) pontjába ütközően lehet jogsértő (mely szerint tilos a versenytársak piacról való kiszorítására, vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló túlzottan alacsony árakat alkalmazni), hanem mivel ezen veszteségek a többi területen - mint gazdaságilag indokolatlan költségek - jelentkeznek, ott túlzottan magas árakhoz vezethetnek. Ez a gondolatmenet visszavezet a Tpvt. 21. § a) pontjához. A keresztfinanszírozás - a főszabálytól eltérően - akkor tekinthető az a) pontba ütközőnek, ha a többletbevételt olyan tevékenységek árainak alacsonyan tartására használja fel, ahol versenyhelyzetben van. Ezáltal a többletbevétel fent említett törvényi indoklása megszűnik, ezért a többletbevételt eredményező árak a 21. § a) pontjába ütközőek lehetnek. A keresztfinanszírozás révén megvalósított felfaló árazás, illetőleg annak szándéka egyben túlzott mértékűnek is minősíti a megvalósított díjemelést.

  • 84)

    Jelen eljárás nem terjedt ki a felfaló árazás, azaz a Tpvt. 21. § h) pontjába ütközés vizsgálatára. Mindazonáltal, a fentiek alapján a Versenytanács szükségesnek látta megvizsgálni a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközés szempontjából is azt, hogy az esetleges keresztfinanszírozás milyen versenyhelyzetű működési területek között mehet végbe az eljárás alá vont teljes ellátási területén belül. A vizsgálat számításainak eredménye alapján megállapítható, az eltérés olyan területeken is negatív, ahol az eljárás alá vont nyilvánvalóan gazdasági erőfölényben van, és olyan területeken is pozitív (Berettyóújfalu), ahol pedig nyilvánvalóan versenyhelyzetben van. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a felfaló árazás szándéka miatt a D, illetve a D* mutatók átlagtól való eltérése nem teszi a vizsgált időszakban megvalósított keresztfinanszírozást a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközővé.

  • 85)

    A keresztfinanszírozás - főszabálytól eltérően - akkor is megvalósíthat gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, ha az tartósan és hosszabb időn keresztül folyamatosan megvalósul. A keresztfinanszírozást az előfizetők szempontjából az teheti indokolttá, ennek segítségével az egyik területen megvalósított (műszaki, gazdasági vagy technikai) fejlesztés többletköltségei térben és időben "szétteríthetők" a vállalkozás szélesebb tevékenységi körében annak érdekében, hogy az egyik területen megvalósított fejlesztés ne növelje meg elviselhetetlen mértékben az ott lakó előfizetők terheit. Ha azonban valamely működési terület és/vagy programcsomag előfizetői több, egymást követő áremelés során rendszeresen nagyobb arányban járulnak hozzá a vállalkozás egésze működésének eredményességéhez, mint más területek/programcsomagok előfizetői, akkor a fenti indokoltság nem áll fenn. Ebben az esetben a vállalkozás gazdasági erőfölényével visszaélve kihasználja azt, hogy az adott terület/programcsomag fogyasztóinak keresletrugalmassága ugyanazon havi díj alkalmazása esetén tartósan alacsonyabb, mint más területek/programcsomagok fogyasztóié. Emiatt a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás ugyanazt a tartalmú szolgáltatást a fogyasztók egy részének tartósan magasabb áron adhatja, mint a fogyasztók egy másik csoportjának. A tartósan megvalósított árdiszkrimináció a 21. § pontjaiban külön fel nem sorolt erőfölénnyel való visszaélést valósíthat meg, hacsak azt a működési területek, illetve a programcsomagok közötti tartós műszaki, gazdasági és technikai különbségek nem teszik indokolttá.

  • 86)

    A jelen eljárás során lefolytatott vizsgálat során nem merült fel olyan tény, amely arra utalna, hogy az eljárás alá vont egyes területek/programcsomagok előfizetőit tartósan és hátrányosan megkülönböztetné másokkal szemben. Az egységes díjszabásra való áttérés általa elkezdett, de még nem befejezett üzletpolitikája éppen az ellenkező szándékra utal. A vizsgálat csak egy évre vonatkozóan állapította meg, hogy a D értékek egyes területek/programcsomagok esetében meghaladják az átlagos mértéket, de nem vizsgálta azt, hogy ugyanezek a területek/programcsomagok havi előfizetési díjai a korábbi áremelések során hasonlóképpen meghaladták-e az átlagos mértéket. Ennek alapján a Versenytanács nem látja bizonyítottnak, hogy az eljárás alá vont a tartósan megvalósított árdiszkrimináció révén visszaélt a gazdasági erőfölényével.

  • 87)

    Összefoglalóan: a Versenytanács az eljárás alá vont 2002. évben megvalósított havi előfizetési díjainak emelését sem összességükben, sem pedig részleteiben nem találta bizonyíthatóan jogsértőnek.

VI.2.

A programcsomagok változtatásának versenyjogi vizsgálata

  • 88)

    A programcsomagok változtatásával kapcsolatban a vizsgálat abból indult ki, hogy a fogyasztói igények elsődlegesen nem programcsomagokra, hanem konkrét műsorcsatornákra irányulnak és csak a létező technológiai-gazdasági korlátok kényszere miatt fogadják el a fogyasztók a programcsomagokat áruként. Ezért a fogyasztók számára különös jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg. A fogyasztói igények heterogének, lényegesen nagyobb mértékben differenciáltak, mint a technikai-gazdasági korlátok között lehetséges programcsomag választék. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy bárhogyan is állítja össze az egyes programcsomagokat a szolgáltató, mindig lesznek olyan fogyasztók, akik nem óhajtott műsorokért is fizetnek, illetve szívesen fizetnének egy más programcsomagban lévő csatornáért, ha nem kellene vele az egész csomagot is megvásárolni. Ezek a fogyasztók számukra hátrányos feltételekkel kénytelenek elfogadni egyik vagy másik programcsomagot.

  • 89)

    Az a tény, hogy az előbb vázolt körülmények következtében a szolgáltató nem képes elkerülni az ilyen helyzet kialakulását nem jelentheti azt, hogy a fogyasztói igényeket figyelmen kívül hagyhatja. Éppen ellenkezőleg, mivel a fenti módon "kényszerített" fogyasztók előfordulása gyakorlatilag elkerülhetetlen, akkor viselkedik tisztességesen, ha minden tőle elvárhatót elkövet a kényszerített fogyasztók számának alacsonyan tartására, illetve csökkentésére. Abban helyzetben, amikor az átlagos fogyasztó számára megfizethető technikai adottságok mellett a kábeltelevíziós társaságok nem közvetlenül műsorcsatornákat árulnak, hanem az azokat tartalmazó programcsomagokat, ugyanakkor a fogyasztói igények elsősorban nem programcsomagokra, hanem konkrét műsorcsatornákra irányulnak, a szolgáltatónak törekednie kell előfizetőinek műsorcsatornákra vonatkozó igényei megismerésére és azokat programcsomagjainak kialakításakor ténylegesen figyelembe kell vennie. Ennek egyik megfelelő módja lehet, ha fogyasztóinak konkrét preferenciái alapján és a műsorköltségek által meghatározott helyettesíthetőségi szempontokat együttesen figyelembe véve tartalmas programkínálatot biztosító, megfizethető árú középső (alap) csomagot alakít ki [7]

  • 90)

    Az eljárás alá vont 2001. augusztusában és októberében előfizetői kutatásokat végeztetett, melynek összefoglaló következtetéseit a Vj-18/2002/3. számú irat melléklete tartalmazza. A kutatási eredményekből eljárás alá vont képet kapott előfizetőinek a különböző csatornákra vonatkozó preferenciáiról, az egyes csatornák fontosságának sorrendjéről, valamint a programtípusok fontosságáról és nézettségéről.

  • 91)

    Az eljárás alá vont a budapesti MTC-rendszer csatornakiosztását úgy állította össze, hogy az előfizetők számára inkább megfizethető, a családinál olcsóbb alap programcsomagba nem került be számos olyan csatorna, amit az előfizetők eljárás alá vont által készíttetett kutatás alapján számos, az alap csomagban ténylegesen elhelyezett csatornánál jóval fontosabbra értékeltek. Ezzel egyidejűleg a fent említett kutatás eredményei alapján megállapítható volt az is, hogy az alap csomag összeállításával az eljárás alá vont olyan programokat kínáló csatornák megvételét kényszerítette az előfizetőkre, melyeket azok kevésbé néznek, tartanak fontosnak, miközben jobban preferált csatornákat a legdrágább csomagba helyezett. A legdrágább csomagban szerepel a csatornák fontossági sorrendjében a harmadik helyre sorolt és a nézettséget tekintve is vezető helyen szereplő magyar nyelvű Spektrum csatorna. A természetfilm csatornák vonatkozásában megállapítható, hogy kizárólag az ebben a körben az előfizetők által legkevésbé preferált, csak részben magyar nyelvű Animal Planet szerepel az alap csomagban, míg a 6. helyével jóval fontosabbnak értékelt és az Animal Planet-hez hasonló műsordíj kategóriába tartozó - de annál olcsóbb - magyar nyelvű National Geographic is a legdrágább csomagban érhető el, a részben természetfilmeket is kínáló 13. helyre sorolt magyar/angol Discovery Channel-hez hasonlóan. A családi csomagban még több olyan csatorna is szerepel, melyek a fontossági sorrendben elfoglalt előkelő helyeik és nem kimagasló műsordíjaik ellenére is kizárólag a legdrágább csomagra történő előfizetés esetén érhetők el a fogyasztók számára. Ezek a Magyar ATV, SATeLIT, Filmmúzeum, Minimax. Az eljárás alá vont - annak ellenére, hogy előfizetői fontosabbnak sorolták a Minimax csatornát (20) a Nickelodeonnál (27), mégis a Nickelodeont helyezte el az MTC rendszer alap csomagjában.

  • 92)

    A konverteres rendszerek csatornakiosztásának a kínálatban szereplő magyar nyelvű rajzfilm csatornák mindegyikét - így a Minimaxot és a Fox Kidset - a legdrágább csomagba helyezte, míg az alap csomagban a rajzfilmcsatornák közül kizárólag a Cartoon Network szerepel. E csatornának az előfizetők kisebb fontosságot tulajdonítottak a Minimaxhoz képest, az előbbit a 20. az utóbbit a 21. helyre sorolva. A vizsgálat megítélése szerint a fontosabbra értékelt magyar nyelvű gyermekcsatornát a gyermek nézők számára egy idegen nyelvű csatorna nem helyettesíti ésszerűen. Az előzőek nem vonatkoznak a debreceni rendszerre, ahol a magyar nyelvű Nickelodeon csatorna szerepel a kínálatban a középső csomag részeként.

  • 93)

    A budapesti csillagpontos, a Csiki-hegyek fejállomás és Soproni csillagpontos hálózatok vonatkozásában a csatornakiosztás a konverteres rendszereken tapasztalhatóval azonos problémát tartalmazott.

    A várpalotai csillagpontos hálózattal kapcsolatban a vizsgálat megítélés szerint a korlátozott csatornaszám kapacitással rendelkező alap csomag kínálatának jobban kellene igazodnia az előfizetői preferenciákhoz. Olyan körülmények között, amelyben az alap csomag mindössze 13 csatornát tartalmaz tisztességtelen, hogy a szűk tartalom meghatározásakor az eljárás alá vont a fogyasztók által egyértelműen fontosabbnak tartott típusú csatornák helyett (természetfilm és rajzfilm csatornák, magyar nyelvű csatornák) inkább az ezeknél jóval kevésbé preferált csatornákra (3SAT, PRO7) használja a kapacitást, a nézettebb és preferáltabb műsorokat kínáló csatornák túlnyomó részét pedig a legdrágább csomagba helyezi el.

    A veszprémi csillagpontos hálózattal kapcsolatban a 2002. évi csatornakiosztásának összeállításakor az eljárás alá vont tisztában volt előfizetőinek azon preferenciáival, hogy a hírműsorokkal azonos fontosságúnak tekintik a természet és ismeretterjesztő filmeket. Ugyanakkor az utóbbi kínálatot megjelenítő csatornákból egyetlen egyet sem helyezett el alap csomagjában, míg a hírcsatornák közül két, egyaránt angol nyelvű csatornát is szerepeltet, mely - tekintettel az alapcsomag korlátozott csatornaszám kapacitására - jelen esetbe indokolatlannak tekinthető. Az eljárás alá vont által kínált valamennyi természetfilm csatorna a legdrágább csomagban érhető el e területen az előfizetők számára.

  • 94)

    A miskolci csillagpontos hálózat előfizető az alap vagy a családi csomag mellé három féle prémium szolgáltatást választhatnak, akár önállóan, akár más prémium szolgáltatással/szolgáltatásokkal együtt. A prémium szolgáltatások közé tartozik a 9 csatornát tartalmazó extra csomag is. A vizsgálat az eljárás alá vont csatornakiosztását - az MTC rendszer csatornakiosztásához hasonlóan - abban a vonatkozásban tekinti tisztességtelennek, hogy valamennyi a rendszeren elérhető kínálatban szereplő természetfilm csatornát kizárólag a családi csomagban szerepeltet.

  • 95)

    A Versenytanács a programcsomagok számának meghatározását, azok tartalmának összeállítását olyan kérdésnek tartja, amelybe - nem lévén szabályozó hatóság - nem kíván aktív módon beavatkozni. A korábbi eljárások fényt derítettek a programcsomagok kialakításának, illetve ezzel kapcsolatban a fogyasztók igényei kielégítésének technikai és gazdasági korlátaira. Magyarországon - a prémium szolgáltatások kivételével - egyetlen kábeltelevíziós szolgáltató sem biztosítja az előfizetői részére azt a lehetőséget, hogy az általuk kínált műsorcsatornák közvetlenül csatornánként is megrendelhetők. Az ezt magyarázó technológiai és gazdasági korlátok a Vj-207/2001 és Vj-208/2001 számú versenyfelügyeleti eljárásokban kerültek részletesen bemutatásra. A kábeltelevíziós szolgáltatók nem közvetlenül műsorcsatornákat árulnak, hanem az azokat tartalmazó programcsomagokat.

  • 96)

    A műsorszolgáltatók által általánosan követett műsorértékesítési gyakorlat szerint a kábeltelevíziós szolgáltató felé felszámított műsordíjat általában aszerint határozzák meg, hogy az adott csatorna a kábeltelevíziós szolgáltató hány előfizetőjéhez jut el. Így adott esetben a megállapodásban differenciáltan rögzíthetik a műsordíjat arra való tekintettel is, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató az olcsóbb vagy a drágább programcsomagban helyezi el a csatornát. A műsordíjat általában az előfizetők tényleges száma után fizetik. A műsorszolgáltatók meghatározó érdeke, hogy az általuk szolgáltatott műsorok a lehető legnagyobb számú előfizetőt érjék el.

  • 97)

    Ez azonban nem feltétlenül esik egybe a műsorelosztó kábeltelevíziós társaság érdekével. A kábeltársaság elsősorban abban érdekelt, hogy a viszonylag nagyobb hasznot hozó programcsomagok előfizetőinek száma legyen a lehető legnagyobb. Nem feltétlenül a legdrágább programcsomag hozza számára a legnagyobb hasznot. A vállalkozás konkrét árképzési politikájától függően ez lehet más, olyan programcsomag is, amelyen a haszonkulcs nagyobb, mint a legdrágább programcsomag haszonkulcsa. Ebben az értelemben a haszonkulcs az előfizetői díjnak a számított díjat meghaladó hányada. Lehetséges az is, hogy a vállalkozás minden egyes programcsomagra ugyanakkora nagyságú haszonkulcsot helyez el.

  • 98)

    A fogyasztói igények elsődlegesen nem programcsomagokra, hanem konkrét műsorcsatornákra irányulnak. Ezért a fogyasztó számára különös jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg. A fogyasztói igények heterogének, lényegesen nagyobb mértékben differenciáltak, mint a technikai-gazdasági korlátok között lehetséges programcsomag választék. Ha a fogyasztók maguk állíthatnák össze az általuk megvásárolni kívánt programok körét, akkor az csak véletlenszerűen és kivételesen esne egybe egy, a kábeltelevíziós műsorelosztó társaság által ténylegesen kínált programcsomag tartalmával. A ténylegesen megvásárolt programcsomag összetételében tehát minden bizonnyal van olyan program, amelyet a fogyasztó csak a programcsomagban lévő többi program kedvéért kénytelen megfizetni. A meg nem vásárolt (drágább) programcsomagban pedig valószínűleg van olyan program, amellyel a fogyasztó kiegészítené a ténylegesen megvásárolt programcsomagját. A programcsomagban elhelyezett és az előfizető által nem igényelt programok megfizetésével a fogyasztó tulajdonképpen azokért a programokért fizet (többet), amelyeket ténylegesen nézni akar. E többletfizetési kötelezettség nagyobb azon fogyasztók esetében, akik a megvásárolt programoknak nagyobb részére nem lett volna igényük, és kisebb, ha ezen nem óhajtott programok száma kisebb.

  • 99)

    A műsorelosztó kábeltársaság érdekei nem feltétlenül esnek egybe az előfizetőkével. A műsorelosztó ugyan abban érdekelt, hogy a programját minél több előfizető válassza az alacsonyabb műsordíj kikötése esetén, ám számára egyenértékű lehet az a helyzet is, amelyben a magasabb műsordíj mellett kevesebb számú előfizető választja a programját. A kábeltársaság számára ugyancsak mindkét helyzet előnyösebb lehet, attól függően, hogy mekkorák az egyes programcsomagokon lévő haszonkulcsok. A fogyasztó számára természetesen az előnyösebb, ha az általa nézni kívánt műsor(ok) az olcsóbb programcsomagban van(nak). Hogyan valósítható meg - a fent említett műszaki, gazdasági és technikai korlátokon belül - a műsorprogramok olyan elosztása a programcsomagok között, amely a fogyasztók lehető legnagyobb része számára biztosítja azt, hogy az általa nézni kívánt programok az olcsóbb csomagban legyenek? Milyen módon állapítható meg, hogy a fenti elv teljesült-e vagy sem? Hogyan értékelhető versenyjogi szempontból a fenti elv nem teljesülése?

  • 100)

    Ha a drágább programcsomagok - miként a UPC esetében - tartalmazzák az olcsóbb programcsomagokban található programokat, akkor a fogyasztók számára az a programelosztási elv a legelőnyösebb, amely a kinyilvánított preferencia-sorrendjükön alapul olyan módon, hogy a viszonylag több előfizető által preferált programok helyezkednek el az olcsóbb programcsomagban, és a viszonylag kevesebb előfizető által preferált programok érhetők el csak a drágább programcsomagok előfizetése révén. Ebben az esetben - bárhol is húzza meg a műsorelosztó társaság az egyes programcsomagok közötti határvonalat - az adott feltételek mellett a fogyasztók lehető legnagyobb számának biztosítható, hogy az általa (leginkább) nézni kívánt műsorok az olcsóbb programcsomagban legyenek.

  • 101)

    Ha a fentebb leírt programelosztási elv alkalmazása együtt jár az egységes profitmargin alkalmazásával is, akkor a műsorelosztó számára is előnyös programelosztási helyzet jön létre, azaz számára a lehető legnagyobb nettó összbevételt eredményező programelosztás valósul meg. Következésképpen, a fogyasztók számára legelőnyösebb programelosztás egyben a vállalkozás számára is bevétel-maximalizálóvá tehető - megfelelő árképzési elv alkalmazásával.

  • 102)

    A fogyasztók preferencia-sorrendjének megállapítása nem egyszerű és főképpen nem olcsó feladat. Az eljárás alá vont 2001. augusztusában és októberében előfizetői kutatásokat végeztetett, melynek eredményeiből az eljárás alá vont képet kapott az előfizetőinek a különböző csatornákra vonatkozó preferenciáiról - azok fontosságának sorrendjéről - valamint a programtípusok fontosságáról és nézettségéről. Az eljárás alá vont által megrendelt felmérés segítésével valóban képet lehet kapni a fogyasztói preferencia-sorrendről. Ám pusztán e sorrend alapján nem lehet megállapítani azt, hogy a fogyasztók ténylegesen választanák is az egyik programot a másik helyett anélkül, hogy a két program műsorköltségéről (áráról ) a fogyasztó ne tájékozódna, hiszen tényleges döntéseit csak az egyes programok választásával együtt járó többletfizetési kötelezettségek ismeretében hozhatná meg. Ebből az következik, hogy a fogyasztó nem biztos, hogy a preferencia sorrendjében előrébb elhelyezkedő programokat választaná, ha azok viszonylag drágák. Ebben az esetben racionális magatartás lehet, ha az olcsóbb, de kevésbé preferált programokat választja.

  • 103)

    A fentiekből következően önmagában nem minősül a Tpvt. 21. §-ába ütközően jogsértőnek az a magatartás, ha az eljárás alá vont kábeltelevíziós társaság kevésbé preferált csatorná(ka)t helyez el az olcsóbb, és jobban preferált csatorná(ka)t tesz a drágább programcsomagba, anélkül, hogy tekintetbe ne vennénk a szóban forgó csatornák relatív árait. Jogsértés azonban az, ha a drágább programcsomagban több olyan csatorna is szerepel, amelyek a preferencia-sorrendben előrébb helyezkednek el, és műsordíjaik viszonylag alacsonyak. Ilyennek minősülnek az eljárás alá vont alábbi programelosztási magatartásai:

    • a)

      a budapesti Kinizsi utcai központi fejállomásra rákapcsolt egységes csatornakiosztású (MTC) rendszerek esetében a Magyar ATV, SATeLIT, Filmmúzeum, Minimax programok a fontossági sorrendben elfoglalt előkelő helyeik és nem kimagasló műsordíjaik ellenére is kizárólag a legdrágább csomagra történő előfizetés esetén elérhetők el a fogyasztók számára;

    • b)

      a legdrágább csomagban szerepel a csatornák fontossági sorrendjében a harmadik helyre sorolt és a nézettséget tekintve is vezető helyen szereplő programokat (természetfilmek) kínáló magyar nyelvű Spektrum csatorna, ugyanakkor az ebben a körben az előfizetők által legkevésbé preferált, csak részben magyar nyelvű Animal Planet szerepel az alap csomagban, míg a 6. helyével jóval fontosabbnak értékelt és az Animal Planetnhez hasonló műsordíj kategóriába tartozó, de annál olcsóbb magyar nyelvű National Geographic is a legdrágább csomagban érhető el, a részben természetfilmeket is kínáló 13. helyre sorolt magyar/angol Discovery Channelhez hasonlóan;

    • c)

      a konverteres rendszerek csatornakiosztásában szereplő magyar nyelvű rajzfilm csatornák mindegyikét - a Minimaxot és a Fox Kidset - a legdrágább csomagba helyezte, míg az alap csomagban a rajzfilmcsatornák közül kizárólag a Cartoon Network szerepel, pedig a Mimimax csatorna műsordíja csupán alig több mint egy forinttal haladja meg a Cartoon Network csatornáét (kivétel a debreceni rendszer, ahol a magyar nyelvű Nickelodeon csatorna szerepel a kínálatban a középső csomag részeként).

  • 104)

    Az MTC rendszer alap- és bővített programjainak átlagos előfizetői létszáma 2002-ben körülbelül 120 ezer volt (alap: 38000, bővített: 82000) volt. A konverteres rendszer alap- és bővített programjainak átlagos előfizetői létszáma átlagosan 2002-ben körülbelül az alábbiak szerint alakult: Tatabánya (19000, 3300), Székesfehérvár (24000, 4700), Dunaújváros (14000, 3000), Szolnok (11500, 1500), Debrecen (32000, 8000), Nyíregyháza (15500, 4500), Pécs (26000, 7000). Ennek alapján megállapítható, hogy a fentebb leírt jogsértés összesen mintegy 294 ezer előfizetőt érintett, amely - 615 ezer átlagos összes előfizetői számmal számolva - közel fele az eljárás alá vont összes előfizetőjének.

  • 105)

    Az eljárás alá vont hivatkozott arra, hogy a csatornák preferencia-sorrendjét megállapító felmérés nemcsak aggregált, hanem regionális adatok is rögzített, amelyek között eltérés lehet. A Versenytanács azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fogyasztói preferenciák tekintetében csak az aggregált adatokat tekinti szignifikánsnak az alábbi okból: az eljárás alá vont határozott üzletpolitikai célja a programcsomagok országos szintű egységesítése, amely szándéknak értelemszerűen az országos viszonylatban érvényesülő preferenciák feleltethetők meg, ezért az egyes ellátási területek között meglévő különbségeknek a programcsomag összeállítása során nincs túl nagy jelentősége-

  • 106)

    Az eljárás alá vont jelenleg követett gyakorlatának az általa alkalmazott Általános Szerződési Feltételei (ÁSZF) adnak szerződéses (jogi) kereteket. E dokumentum 4.4.3. pontja alapján az eljárás alá vont egyoldalúan is módosíthatja a szolgáltatás (a programcsomag) díjait, ha megváltozik annak programválasztéka. A módosítás az előfizető tudomásulvételével válik elfogadottá. A tudomásulvételnek két formája van: amennyiben az előfizető a szerződésmódosítás ellen az arról való tudomásszerzéstől (kézhezvételtől) számított 8 napon belül a szolgáltatónál nem él észrevétellel, vagy esedékességkor befizeti a megváltozott mértékű díjat. Ha az előfizető nem veszi tudomásul a szerződés egyoldalú módosítását, akkor bírósági úton kérhető a szerződés módosítása. A szerződés módosítás tudomásul nem vétele nem eredményezi a szolgáltatásból való kizárást.

  • 107)

    A fent leírt gyakorlat biztosítja ugyan az előfizető számára az egyoldalú szerződésmódosítás elleni felszólalás jogi lehetőségét, de az ÁSZF elfogadásával az előfizető feljogosította a szolgáltatót a programválaszték módosításával együttjáró díjmódosításra is. Ezért a felszólalási lehetőség puszta formalitás, az előfizetőknek lényegében véve nincs lehetősége arra, hogy az általuk nem kívánt programválaszték módosítást megakadályozzák, az eljárás alá vont saját belátása szerint, alkalmasint az előfizetők többsége akarata ellenére is módosíthatja a programcsomagok összetételét. A szolgáltatás tartalmának egyoldalú megváltoztatása - a díjra is kiható - indokolatlan előnykikötésnek minősül, mivel módot ad a gazdasági erőfölényes vállalkozásnak arra, hogy a csomag-átalakítást kizárólag üzleti érdekei, megfontolásai alapján hajtsa végre anélkül, hogy erre a másik szerződő félnek vagyis a fogyasztónak bármilyen ráhatása lenne. Ez a szerződéses kitétel a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően jogsértő, mert az előfizetőit tisztességtelenül hátrányos feltételek elfogadására kényszeríti.

  • 108)

    Az eljárás alá vont által alkalmazott ÁSZF a fentiek miatt lényegét tekintve jogkövetkezmény nélkülivé teszi az előfizetők felszólalási lehetőségét. Egy lehetséges jogkövetkezmény lehetne az a megoldás, amelyet a Versenytanács a VJ-48/2002. sz. eljárásban hozott határozatában javasolt. Eszerint, a kábeltelevíziós műsorelosztó szolgáltató - annak életbe léptetése előtt 8-15 nappal - közli az előfizetőivel a programcsomagok tervezett változtatását, annak hatását az előfizetői díjakra. Egyúttal, lehetővé kell tenni azt, hogy az előfizetők többségének tiltakozása megakadályozhassa a tervezett programcsomag-változtatás életbe léptetését. A Versenytanács - által a VJ-48/2002. sz. eljárásban is kifejtett - álláspontja szerint, a fent írtakat is figyelembe véve, az ÁSZF-et alkalmazó vállalkozás akkor járt volna el jogszerűen, ha a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás költségkihatásaival együtt - közölte volna az átalakításra vonatkozó koncepcióját a fogyasztókkal, felhívva a figyelmüket a tiltakozás lehetőségére és annak jogkövetkezményére. A szerződéses partnerek együttműködését feltételezve - jogszerűen - kizárólag az értesített előfizetők többségének tiltakozása hiányában valósíthatta volna meg a programcsomag-szerkezet átalakítását.

VII.

A bírság kiszabásának szempontjai

  • 109)

    A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A bírság összegét az ügy összes körülményeire való tekintettel kell meghatározni. A Tpvt. 78. § (2) bekezdése alapján különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására kell tekintettel lenni.

  • 110)

    A Versenytanács - a GVH kialakult gyakorlata szerint - a bírság kiszámításakor az alábbi módon jár el:

    • a)

      első lépésben meghatározza a bírság alapösszegét a 2. sz. Mellékletben látható táblázat szempontjainak figyelembevételével;

    • b)

      majd az így kapott összeget korrigálja a jogsértés időtartamának, illetve a jogsértéssel elért előnynek a figyelembevételével;

    • c)

      végül tekintetbe veszi a bírság mértékének törvényi maximumát.

  • 111)

    A bírság alapösszegének meghatározása során a Versenytanács mérlegeli a jogsértő magatartás következményeit (a verseny veszélyeztetettségét és a jogsértés piaci hatását), az eljárás alá vont attitűdjét (viszonyulását a jogsértéshez), illetőleg egyéb szempontokat is figyelembe vehet. Az eljárás alá vont fentebb leírt jogsértő magatartása a versenyt csak kis mértékben veszélyezteti, ezért a Versenytanács a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre adható minimális pontszámot látja indokoltnak. ( 5 pont )

  • 112)

    A jogsértés piaci hatásának értékelése során az eljárás alá vont kvázi-monopol helyzete súlyosbító tényező, hiszen a jogsértő vállalkozás részesedése az érintett földrajzi piacon közel 100 százalékos. Az eljárás alá vont földrajzi piacának megtámadhatóságát meglehetősen korlátozza az, hogy a kábeltelevíziós társaságok hálózataikat kiépítették, lényegében véve kialakult kábeltelevíziós piacnak az egyes szolgáltatók működési területein alapuló felosztása. A Versenytanács rendelkezésére álló információk szerint az egymással érintkező területeken szolgáltató vállalkozások nem tervezik a párhuzamos területek méretének növelését, azok alapvetően gazdaságtalan jellege miatt. ( 10 pont )

  • 113)

    Az eljárás alá vontak attitűdjével kapcsolatban a Versenytanács először a jogsértő magatartás felróhatóságát értékeli. A felróhatóság abban az esetben állapítható meg, ha az eljárás alá vont vállalkozás tisztában volt (vagy tőle elvárható módon tisztában lehetett volna) a jogsértő magatartásának piaci hatásával, illetve azzal, hogy ezáltal a fogyasztóknak egyoldalúan és közvetlenül hátrányt okozhat. A Versenytanács korábbi határozatai megteremtették az alapot arra, hogy a kábeltelevíziós társaságok tisztában lehessenek a számított ár és a ténylegesen alkalmazott ár eltérésén alapuló versenyjogi megítélés, illetőleg az ÁSZF által biztosított egyoldalú szerződés versenyjogi kezelésének mibenlétével. Az eljárás alá vont nem először alanya versenyfelügyeleti eljárásnak. Mindezek alapján tőle elvárható módon tisztában kellett lennie magatartásának jogkövetkezményével, illetve a fogyasztóira gyakorolt hatásával. Ugyanakkor a Versenytanács az eljárás alá vont javára vette figyelembe azt, hogy a programcsomag tartalmának megváltoztatásával kapcsolatos magatartását a UPC igyekezett felméréssel is megalapozni. ( -5 pont )

  • 114)

    Az attitűddel kapcsolatos további szempontként a Versenytanács azt mérlegeli, hogy a magatartás jogsértő voltát a korábbi jogalkalmazási gyakorlat tisztázta-e, illetve, hogy a jogsértő vállalkozás hihetően vélhette úgy, hogy magatartása jogszerű. A programcsomagok változtatásával kapcsolatos GVH döntések közül egyedül a VJ-48/2002. sz. eljárásban hozott határozat szolgálhatott volna vonatkozási pontként, amely határozat azonban még nem jogerős. ( -5 pont )

  • 115)

    A GVH által alkalmazott bírságkiszámítási gyakorlat szerint a fentiek alapján a bírság alapösszegei a releváns forgalom százalékában kerülnek megállapításra. A fentebb meghatározott pontszámok alapján a Versenytanács a bírság alapösszegét az eljárás alá vont releváns forgalmának 0,5 százalékában állapította meg. A releváns forgalom a jogsértő vállalkozás által az érintett piacon elért forgalmat jelenti, amely abban az esetben tér el a vállalkozás teljes nettó bevételétől, ha a vállalkozásnak más piacról is vannak bevételei, és ezek a bevételek egymástól elkülöníthetők. Az eljárás alá vontnak a Versenytanács tudomása szerint nincs a kábeltelevíziós műsorelosztó szolgáltatáson kívül egyéb, bevételt hozó tevékenysége. Az eljárás alá vont 2001. évi nettó árbevétele 18 milliárd forint volt. Ebből a releváns forgalmat a jogsértéssel érintett előfizetők számaránya (47 %) alapján határozta meg a Versenytanács. Ennek alapján az eljárás alá vont 2002. évi releváns forgalma 8,46 milliárd forint. Ennek alapján a Versenytanács a bírság alapösszegét (kerekítést követően) 40 millió forintban állapította meg.

  • 116)

    A jogsértés időtartamának figyelembevétele úgy történik, hogy a bírság fentebb meghatározott alapösszege megnövekszik a jogsértéssel megkezdett évek számától függően úgy, hogy az első éven túl minden megkezdett további év az alapösszeget 10 százalékkal növeli. A jogsértés a vizsgált időszak évében - 2002-ben - állt fenn, az ezt követő, illetve megelőző években követett magatartás vizsgálatára jelen eljárás nem terjedt ki. Ezért e szempont alapján a bírság alapösszegén nem szükséges módosítani.

1. sz. Melléklet

Szolgáltatási terület, hálózat típusa [8]

Programcsomag vagy rendszer/régió

Tatabánya csillagpontos

alap, bővített (D, D*); rendszer egésze (D, D*)

Várpalota

rendszer egésze (D*)

Székesfehérvár soros

egy programcsomag (D, D*)

Székesfehérvár csillagpontos

alap, bővített (D, D*); rendszer egésze (D, D*)

Veszprém

alap (D*), bővített (D, D*); rendszer egésze (D, D*)

Dunaújváros csillagpontos

alap, bővített (D, D*); rendszer egésze (D, D*)

Miskolc (Felsőzsolca, Onga, Aszaló, Szikszó, Alsóvadász)

rendszer egésze (D, D*)

Sajópetri

egy programcsomag (D, D*)

Eger

alap, bővített (D, D*); rendszer egésze (D, D*)

Szolnok

alap (D), Bővített (D*); rendszer egésze (D, D*)

Debrecen (750 MHz)

alap (D), bővített (D*); rendszer egésze (D)

Berettyóújfalu

egy programcsomag (D, D*)

Derecske

egy programcsomag (D*)

Téglás

egy programcsomag (D, D*)

Nyíregyháza

rendszer egésze (D)

Pécs

alap, bővített (D, D*); rendszer egésze (D, D*)

Komló

alap, bővített (D, D*); rendszer egésze (D, D*)

Nagykanizsa

rendszer egésze (D, D*)

Kópháza

egy programcsomag (D, D*)

Bp. Erzsébet fejállomás (V. ker.)

egy programcsomag (D*)

MTC

rendszer egésze (D*)

2. sz. Melléklet: A bírságkiszámítás menete

A bírság alapösszegét meghatározó tényezők

A. A jogsérelem súlya

A.a. A verseny veszélyeztetettsége

max. 30 pont

A jogsértés típusa (pl. kőkemény kartell vagy másfajta versenykorlátozás/kizsákmányolás)
A verseny dimenzióinak érintettsége

A.b. A jogsértés piaci hatása

max. 30 pont

A jogsértő piaci részesedése

További szempontok:

- A piac megtámadhatósága

- Az érintett fogyasztói kör és a termék jellege

- Piacra lépő, vagy már piacon lévő vállalkozás

- Tovagyűrűző hatás más piacokra

B. Viszonyulás a jogsértéshez

max. 30 pont

B.a. Szerepe a jogsértésben (szervező - kiszolgáltatott)

B.b. Tevőleges jóvátétel

B.c. Felróhatóság

B.d. Külső és egyéb tényezők

- korábbi GVH döntések hiánya vagy eltérő jellege

- állami ráhatás

C. Egyéb szempontok

max. 10 pont

Mindösszesen

max. 100 pont

Budapest, 2003. július 22.

Jegyzetek

  • :: d1e133

    Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Eger, Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Komló, Nagykanizsa

  • :: d1e145

    Az ún. MTC (master telecom center).

  • :: d1e503

    A díjak alkalmazása a HIF jóváhagyása után kezdődik.

  • :: d1e577

    A DMCC Kft. 2003 márciusában megvásárolta a Kábelnet Kft. hálózatát és eszközeit.

  • :: d1e795

    Sajátos egyszeri belépési költségnek számít az EMKTV által alkalmazott módszer is, miszerint az új előfizetőnek ugyan nem kell külön egyszeri díjat fizetnie, de a belépéskor több havi előfizetési díjat egy összegben kell befizetnie.

  • :: d1e984

    A "minden egyéb körülményt változatlannak tekintve" azt jelenti, hogy új beruházások nem történtek adott szolgáltatási területen.

  • :: d1e1212

    Feltételezve, hogy három, egyre bővülő tartalmú programcsomag van a kínálatban.

  • :: d1e1482

    Kiemelve azok a szolgáltatási területek, amelyekre vizsgáló jogsértést indítványozott.