Vj-3/2003/8

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a International Business Machines Corporation kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett a szintén dr. Füredi Katalin által képviselt Rational Software Corporation - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az International Business Machines Corporation irányítást szerezzen a Rational Software Corporation felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    Az International Business Machines Corporation (a továbbiakban: IBM) és a Rational Software Corporation (a továbbiakban: Rational) 2002. december 6-án szerződést kötött, melynek értelmében az IBM megvásárolja a Rational valamennyi részvényét.

  • 2)

    A kérelmező IBM 2003. január 6-án a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján kérelmet nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

  • 3)

    Az IBM kérelmében elsődlegesen hivatkozott arra, hogy a Rational magyarországi nettó árbevétele (70 millió forint) nem éri el a Tpvt. 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ötszázmillió forintos küszöbértéket, vagyis az összefonódás nem esik engedélykérési kötelezettség alá. Jelezte, hogy a jelen összefonódást megelőző két éven belül

    • -

      2001. december 20-án az ISC Hungária Informatikai Kft. (2000. évi nettó árbevétele 3,0 milliárd forint); valamint

    • -

      2002. július 30-án a PwC Consulting Rt. (2001. évi nettó árbevétele 6,3 milliárd forint)

felett irányítást szerzett, mely összefonódásokat a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte (Vj-16/2002. és Vj-122/2002.), ezért azokat - álláspontja szerint - a Tpvt. 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezés ("kétéves szabály") alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

  • 4)

    Másodlagosan kérte az 1) pont szerinti tranzakció - mint vállalkozások összefonódása - engedélyezését hivatkozva arra, hogy az összefonódásban résztvevő vállalkozások kisméretű piaci részesedése és a versenytársak jelentős száma alapján a tranzakciónak Magyarországon nem lesz versenykorlátozó hatása.

  • 5)

    A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlásnak az IBM 2003. január 10-én eleget tett.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások piaci helyzete

  • 6)

    Az IBM és az általa közvetlenül vagy (más vállalkozáson keresztül) közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban: IBM-csoport) informatikai termékek (számítógépes hardvare és szoftver) és szolgáltatások értékesítésével foglalkozik gyakorlatilag a világ egészére kiterjedően.

  • 7)

    Az IBM-csoport magyarországi tagjai közül:

    • -

      az IBM Magyarország Kft. az IBM magyarországi képviseletére 1949. évben alapított társaság, amely az IBM termékek magyarországi forgalmazásával, valamint informatikai szolgáltatások nyújtásával foglalkozik;

    • -

      az isc-Hungária Informatikai Kft. informatikai szolgáltatásokat (azon belül is elsősorban informatikai tevékenység-kihelyezési szolgáltatásokat) nyújt;

    • -

      az IBM Üzleti Tanácsadó Rt. (korábban: PwC Consulting Rt.) fő tevékenysége az informatikai tanácsadás, és ahhoz kapcsolódóan egyéb informatikai szolgáltatások nyújtása;

    • -

      az IBM Storage Products Kft., az IBM Global Services Kft. és az IBM Centre for Asset Management Kft. az IBM-csoporton belülre értékesít.

  • 8)

    Az 7) pontban említett vállalkozások 2001. évi nettó árbevétele, valamint az IBM-csoport külföldön honos tagjainak a Magyar Köztársaság területén elért (a 7. pontban említett vállalkozások részére történő értékesítés nélküli) 2001. évi nettó árbevétele együttesen meghaladta a tízmilliárd forintot.

  • 9)

    Az IBM-csoport részesedése a magyarországi hardvare forgalomból nem éri el a 25 százalékot, a szoftver forgalomból és az informatikai szolgáltatásokból pedig 10 százalék alatti mértékben részesedik.

A Rational-csoport

  • 10)

    A Rational és az általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Rational-csoport) szoftveralkalmazások elemzésére, tervezésére és tesztelésére alkalmas fejlesztőeszközöket alakít ki és értékesít.

  • 11)

    A Rational-csoporthoz magyarországi vállalkozás nem tartozik, külföldön honos tagjainak a Magyar Köztársaság területén 2001. évben elért nettó árbevétele 70 millió forint volt. A Rational-csoport részesedése a magyarországi szoftver forgalomban nem éri el az 1 százalékot.

A szoftver termék sajátosságai

  • 12)

    A szoftver termékek körébe a szervereken és személyi számítógépeken futtatható általános célú rendszerek és köztes szoftverek (adatbázis kezelők, tranzakció kezelők, csoportmunka szoftverek, stb.) és az egyéb alkalmazási szoftverek tartoznak. A szoftver tevékenység körébe sorolható a kiskereskedelmi jellegű szoftver-értékesítési, illetve a szoftver-fejlesztési, alkalmazás fejlesztési tevékenység, vagyis a saját fejlesztésű szoftverek értékesítése.

  • 13)

    A szoftver termékek magyarországi piacán nagyszámú vállalkozás - köztük több jelentős nemzetközi vállalkozás (pl.: a 10 százalék feletti forgalmi részesedéssel rendelkező Microsoft és Oracle) - van jelen, melyek jellemzően a 12) pontban említett árufajták teljes körével foglalkoznak.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 14)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint összefonódásnak minősül, ha a vállalkozás egy másik vállalkozás felett irányítást szerez.

  • 15)

    A kérelem szerinti összefonódásra - jóllehet külföldön honos vállalkozások között jön létre - kiterjed a Tpvt. hatálya, mert az IBM-csoporthoz tartoznak magyarországi vállalkozások, és a Rational-csoport is jelen van áruival a magyar piacon, mire tekintettel az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén (Tpvt. 1. §).

A küszöbértékek számítása

  • 16)

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint az összefonódáshoz akkor kell engedélyt kérni, ha az érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § szerint az IBM- és a Rational-csoport tagjai) előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és

    • a)

      az irányítás alá kerülő vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkkel (Tpvt. 26. § (3) bekezdés) együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy

    • b)

      az irányítás alá kerülő vállalkozásoknak az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt az irányítást megszerző vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.

  • 17)

    A Tpvt. 27. § (1) bekezdése szerint a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az érintett vállalkozások egymás közötti forgalmát, a (2) bekezdés értelmében külföldön honos vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyar Köztársaság területén elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.

  • 18)

    Az IBM- és a Rational-csoport tagjainak - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdése alapján számított - 2001. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint tízmilliárd forintos küszöbértéket.

  • 19)

    Az irányítás alá kerülő Rational-csoport 2001. évi nettó árbevétele (70 millió forint) nem érte el a Tpvt. 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ötszázmillió forintos küszöbértéket, ezért vizsgálni kell a Tpvt. 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételt is.

  • 20)

    Az irányítást szerző IBM a kérelmezett összefonódást megelőző két éven belül (vagyis 2000. december 6-át követően) az 3) pontban említett két vállalkozással valósított meg összefonódást. Az egyes vállalkozásoknak az akkori összefonódás időpontját megelőző évben elért nettó árbevétele összesen 9,3 milliárd forint volt, mellyel együtt a Rational-csoport 2001. évi nettó árbevétele meghaladja az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódás - tekintettel a 18) pontban foglaltakra is - a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

  • 21)

    Az előzőek alapján tehát a Versenytanács nem osztotta a kérelmező IBM azon álláspontját (lásd 3. pont), mely szerint a "kétéves szabály" alkalmazása során nem kell figyelembevenni a Gazdasági Versenyhivatal által engedélyezett összefonódásokat. A Versenytanács álláspontja szerint ugyanis a Tpvt. 24. § (1) bekezdés b) pontja általánosan említi a két éven belül megvalósított összefonódásokat, nem téve különbséget az engedélyezett és az - engedélykérési kötelezettség hiányában - nem engedélyezett összefonódások között.

IV.

Az engedélyezés

  • 22)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 23)

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

    • 1.

      Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    • 2.

      Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

    • 3.

      A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

    • 4.

      Konglomerátumhatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására

  • 24)

    A kérelmezett összefonódásnak horizontális hatásai a szoftver termékek tekintetében lehetnek, amelyeket az IBM-csoport és a Rational-csoport egyaránt forgalmaz Magyarországon.

  • 25)

    A különböző szoftver termék-csoportok a keresleti helyettesítés szempontjai (felhasználási cél, ár, minőség) alapján nem tekinthetők egymás helyettesítőinek. Ugyanakkor az egyes termék-csoportok között jelentős a kínálati helyettesítés (lásd 13. pont), mire tekintettel a Versenytanács érintett árupiacnak (Tpvt. 14.§ (2) bekezdés) a szoftver termékek egészét tekintette.

  • 26)

    Ezen az árupiacon - melyre nézve az érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) nem vitathatóan minimálisan Magyarország egész területe - az IBM-csoport és a Rational-csoport együttes részesedése nem éri el a 10 százalékot, ami alapján az összefonódásnak horizontális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai.

  • 27)

    Nem kell számolni káros vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásokkal sem, mert

    • -

      a Rational-csoport szoftver termékek fejlesztésén és értékesítésén kívül más tevékenységet nem végez;

    • -

      az IBM-csoport pedig további tevékenységei tekintetében nem éri el azt az érintett piaci részesedési mértéket (25 százalék), ami alapot adhatna versenyaggályokra.

  • 28)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában az összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján engedélyezte.

  • 29)

    A Versenytanács a 26-27) pontban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

  • 30)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 31)

    Az ügyfelek (a kérelmező IBM és az irányítás alá kerülő Rational) egyaránt kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 32)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. február 18.