Vj-8/2003/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa aNordzucker AGkérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett aMátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak Rt.(Hatvan), aSzerencsi Cukorgyár Rt.(Szerencs) és aSzolnoki Cukorgyár Rt.(Szolnok) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Nordzucker AG irányítást szerezzen a Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak Rt., a Szerencsi Cukorgyár Rt. és a Szolnoki Cukorgyár Rt. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A kérelmező Nordzucker AG egy több lépcsőben megvalósuló nemzetközi tranzakció lezárásaként 2002. december 17-én a korábbi tulajdonosoktól (Beghin-Say SA, illetve annak kizárólagos tulajdonában lévő Beghin-Say Hongrie SA) megvásárolta

    • -

      a Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak Rt. (a továbbiakban: Mátra Cukor Rt.) 55,6 százalékos;

    • -

      a Szerencsi Cukorgyárak Rt. 54,9 százalékos, valamint

    • -

      a Szolnoki Cukorgyár Rt. 70,1 százalékos

részvénycsomagját.

  • 2)

    A Nordzucker AG az 1) pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - 2003. január 13-án kelt kérelmében a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

  • 3)

    A Nordzucker AG és az általa közvetlenül vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetve irányított vállalkozások által alkotott vállalkozás-csoport (a továbbiakban együtt: Nordzucker-csoport) a cukortermékek egyik vezető németországi gyártója, mely Európa több országában - köztük Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában - működtet cukorgyárat. Részesedése az Európai Unió cukorgyártásából közel 8 százalék.

  • 4)

    A Norzucker-csoporthoz magyarországi vállalkozás nem tartozik, a vállalkozáscsoport külföldön honos tagjai 2001. évben 546 millió forint nettó árbevételt értek el a Magyar Köztársaság területén.

  • 5)

    A Mátra Cukor Rt., a Szerencsi Cukorgyár Rt. és a Szolnoki Cukorgyár Rt. meghatározó tevékenysége a répaalapú cukorgyártás (fehér kristálycukor, porcukor, kockacukor, barnacukor, kandis cukor) és forgalmazás.

  • 6)

    Az 5. pontban említett három vállalkozás, valamint az irányításuk alá tartozó (karbantartási és tanácsadási tevékenységet folytató) vállalkozások 2001. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 20.917 millió forint volt.

  • 7)

    Magyarországon a kérelmezett összefonódás révén a Nordzucker-csoporthoz kerülő - jelenleg is egy vállalkozáscsoporthoz (Beghin-Say) tartozó - három vállalkozás mellett, további két vállalkozás rendelkezik (egy, illetve két) cukorgyárral. A magyarországi cukor forgalomból - minimális import mellett - az irányítás alá kerülő vállalkozások együttesen- és az egyik további vállalkozás (Magyar Cukor Rt.) egyaránt 36 százalékkal részesedik, míg a másik vállalkozás (Kabai Cukorgyár Rt.) részesedése 26-27 százalékos.

  • 8)

    Az egyes vállalkozáscsoportok közötti részesedések stabilitását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter 88/2001. (X. 29.) számú rendeletén alapuló belföldi értékesítési kvóták biztosítják, melyek mértéke megegyezik a 7. pont szerinti százalékos részesedésekkel. A kialakított kvóta-rendszer új vállalkozás piacralépését gyakorlatilag kizárja.

  • 9)

    Az importot 68 százalékos mértékű vám terheli, amit - az importált cukor árának függvényében - vámpótlék egészíthet ki. Ebből adódóan az import részesedése a belföldi cukorforgalomból nem éri el a 2 százalékot, melyen belül a Nordzucker-csoporthoz tartozó külföldi vállalkozások részesedése tizedszázalékos nagyságrendű.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 10)

    A három vállalkozás részvényei többségének Nordzucker AG általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 11)

    A kérelem szerinti összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozások között jön létre, azonban annak révén magyarországi vállalkozások kerülnek új vállalkozáscsoporthoz, így az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra kiterjed a Tpvt. hatálya (Tpvt. 1. §).

  • 12)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (Tpvt. 26. §) közül az irányítás alá kerülő vállalkozások 2001. évi nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd (és így értelemszerűen az ötszázmillió) forintot, ezért a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a kérelmezett összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az engedélyezés

  • 13)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 14)

    A Versenytanács kialakult gyakorlatával (Vj-127/2001.) egyezően érintett árupiacnak (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) a répacukrot és az abból előállítható cukorfajtákat, érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) pedig Magyarország egész területét tekintette.

  • 15)

    A 14. pont szerint meghatározott érintett piacon jelenleg három közel azonos részesedésű vállalkozáscsoport van jelen, ami - a piac egyéb jellemzőire is tekintettel - a Versenytanács említett Vj-127/2001. számú határozatában részletesen kifejtettek szerint közös erőfölényes helyzetet jelent. Ez a közös erőfölényes helyzet azonban a Versenytanács álláspontja szerint a kérelmezett összefonódás révén nem erősödik, mert a Nordzucker-csoport az összefonódást megelőzően csak minimális (egy százalékot el nem érő) mértékben volt jelen az érintett piacon, vagyis az összefonódást követően a piaci részesedések gyakorlatilag változatlanok maradnak.

  • 16)

    A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az összefonódás versenyhatásainak értékelésekor nem csak a tényleges versenyhelyzetre van tekintettel, hanem figyelembeveszi a lehetséges verseny hatásait is. Ebből a szempontból - Magyarország csekély földrajzi kiterjedésére is tekintettel - meghatározó jelentőséggel bír az importverseny. Az import ugyanis általános esetben gyakorlatilag korlátlanul bővíthető, és így tényleges súlyánál lényegesen nagyobb verseny-nyomást képes kifejteni a piac többi szereplőjére. Ebből adódóan a lehetséges import figyelembevétele az eddigi gyakorlatban általában enyhítette az összefonódás esetleges káros versenyhatásait (pl.: Vj-131/1997.). Az adott eset azonban speciális abból a szempontból, hogy a Nordzucker-csoport a Magyarországgal határos Szlovákiában, illetve a szintén közeli Csehországban és Lengyelországban is jelen van, mire tekintettel az összefonódás korlátozó hatású lehet a (lehetséges) importversenyre (más megközelítésben: Magyarországnál tágabb érintett földrajzi piacon az összefonódásnak érdemi koncentráció növelő hatása lehet). A Versenytanács azonban ennek részletes vizsgálatát szükségtelennek tartotta, mert álláspontja szerint a cukor jelenlegi vámszintje mellett (figyelemmel az importártól függő pótvámra is) a (lehetséges) importnak nincs meghatározó szerepe (Vj-127/2001.).

  • 17)

    Az előzőekre tekintettel az összefonódásnak horizontális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai, és az érintett vállalkozások tevékenységi köre alapján vertikális és portfolió hatásokkal sem kell számolni. Káros konglomerátum hatás szintén nem valószínűsíthető figyelemmel arra is, hogy az irányítás alá kerülő vállalkozások az összefonódást megelőzően is egy jelentős nemzetközi vállalkozáscsoporthoz tartoztak.

  • 18)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 19)

    A Versenytanács a 15-17. pontban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

  • 20)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 21)

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 22)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. március 14.