Vj-15/2003/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Goodwill Pharma Orvos- és Gyógyszertudományi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Szeged) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott, amikor magát egy, 2003. február 13-án megrendezett workshop szóróanyagában a legnagyobb magyar gyógyszeripari headhunting és outsourcing cégnek, internetes honlapján 2003. februárjáig a legnagyobb magyar gyógyszeripari szolgáltató vállalkozásnak, a fogyasztóknak direct mailként megküldött bemutatkozóban a legnagyobb magyar gyógyszeripari outsourcing vállalkozásnak állította be.

E magatartás további folytatását a Versenytanács a határozat kézhezvételétől megtiltja.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a Goodwill Pharma Kft. ellen, hogy észlelte, az eljárás alá vont magát a legnagyobb magyar gyógyszeripari szolgáltató, illetve a legnagyobb magyar gyógyszeripari headhunting és outsourcing vállalkozásként hirdette.

I.

Az eljárás alá vont

  • 1.

    Az 1997-ben alapított eljárás alá vont elsődleges tevékenységének a gyógyszeripari tevékenység-kihelyezést, munkaerő-kölcsönzést (outsourcing) tekinti, melynek keretében több különálló orvoslátogatói csapatot működtet különböző gyógyszeripari vállalkozások számára. Az eljárás alá vont gyógyszerek, laboratóriumi reagens forgalmazók számára vállalja orvoslátogatói csapatok szervezését, "csapatépítését" és üzemeltetését. Az orvoslátogatók működéséhez szükséges infrastruktúrát (gépjármű, telefon, számítógép, biztosítások stb.) az eljárás alá vont nyújtja. Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint az outsourcing tevékenységét elsősorban a gyógyszeripari vállalkozások vezetőivel folytatott tárgyalásokon, személyes megbeszéléseken ismerteti, nem alkalmazza a nyilvános bemutatkozás, reklámozás eszközeit.

    Az eljárás alá vont vállalkozik továbbá különböző szintű gyógyszeripari menedzserek, munkatársak megkeresésére (headhunting, "fejvadászat", munkaerő-közvetítés), orvoslátogatók közvetítésére, adatbázisok építésére, leányvállalata révén internetes gyógyszerismertetésre (e-pharma), telefon és direct mail kampányok bonyolítására (telemarketing) stb.

    A headhunting esetében az eljárás alá vont általában 3 hónap időtartamra szóló szerződést köt azon vállalkozással, amely egy meghatározott feltételeknek megfelelő munkatársat keres. E munkatárs megtalálása érdekében az eljárás alá vont a nyomtatott sajtóban hirdetést jelentet meg. Az érdeklődők interneten is megküldhetik önéletrajzukat.

  • 2.

    Az eljárás alá vont 4-5 vállalkozást tekint ténylegesen versenytársának (Ventiv Health Kft., Career Manager Bt., Pezomed Kft., Telesphorus Kft.). Ezen kívül még több vállalkozás foglalkozik egészségügyi munkaerő-közvetítéssel, headhunting (fejvadász) tevékenységgel.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

  • 1.

    2003. február 11-12-én egy vállalkozás "Gyógyszeripari marketing" címmel konferenciát rendezett, amelyhez 2003. február 13-án workshop kapcsolódott. A workshop egyik vezetője az eljárás alá vont ügyvezető igazgatója volt. A workshop szóróanyaga az ügyvezető igazgatóról a következőt tartalmazta: "... a legnagyobb magyar gyógyszeripari headhunting és outsourcing cégnek, a Goodwill Pharma Kft.-nek az ügyvezető igazgatója."

    A szórólap a vállalkozás által több ezer példányban került kiküldésre, mintegy egyharmad részben a gyógyszer-és vegyipar területén tevékenykedő vállalkozásoknak.

    Miután egy versenytárs megkereste a konferenciát, illetve a workshop-ot szervező vállalkozást, a szórólap a későbbiekben módosításra került a következők szerint: "... a Goodwill Pharma Kft. ügyvezető igazgatója." A módosítás kapcsán a workshop-ot szervező vállalkozás a következő levelet mellékelte: "Gyógyszeripari marketing címmel megrendezésre kerülő konferenciánk tájékoztató anyagához kapcsolódóan a szakma egyik érintett képviselőjének kérésére az alábbiakról szeretnénk tájékoztatni: Tájékoztatónk azon megállapítása, mely szerint a Goodwill Pharma Kft. a legnagyobb magyar gyógyszeripari headhunting és outsourcing cég, megtévesztésre alkalmas információt tartalmazott. Ezen információt az érintett cég bocsátotta rendelkezésünkre. Azt a fentebb említett észrevétel alapján felülvizsgáltuk és azzal a kiegészítéssel tartjuk fenn, hogy a Goodwill Pharma Kft. csupán a legnagyobb ilyen területen működő cégek egyike."

    A módosított szórólap és a helyesbítő levél ugyanazon címekre került megküldésre, mint az eredeti szórólap.

    A workshop-on a két vezetőn kívül nyolcan vettek részt, heten különböző gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalkozásoktól, egy fő pedig egy állami szervtől.

  • 2.

    Az eljárás alá vont 2000. júniusa óta elérhető internetes honlapja a rendelkezésre álló irat szerint 2003. január 23-án a következő megfogalmazást tartalmazta: "A Goodwill Pharma Kft. a legnagyobb magyar gyógyszeripari szolgáltató vállalkozás..."

    A versenyfelügyeleti eljárás megindulását követően, 2003. februárjában a tájékoztatás megváltozott: "A Goodwill Pharma Kft. az egyik legnagyobb magyar gyógyszeripari szolgáltató vállalkozás..."

  • 3.

    Az eljárás alá vont 2002. július 8-án direct mail formájában megküldött bemutatkozójának 1. oldala szerint "a Goodwill Pharma Kft. 100%-ban magyar befektetők tulajdonában álló cég, egyik profilja a fejvadászat, valamint munkaerő-közvetítés és közel 2,5 éve foglalkozik outsourcinggal, mely egyben a legnagyobb magyar gyógyszeripari outsourcing vállalkozás." A levél 5. oldalán az a közlés szerepel, hogy az eljárás alá vont "a legnagyobb hazai gyógyszeripari outsourcing vállalkozás."

    Az eljárás alá vont évente két-három direct mail-t küld ki egy címlista alapján, 100-150 címre. A kiküldött anyagokat nem tudta csatolni, elismerte ugyanakkor, hogy a vizsgált kitételt tartalmazó anyag máskor is kiküldésre került.

III.

A vizsgálati jelentés

  • 1.

    A vizsgáló megítélése szerint a vizsgálat magatartás vonatozásában két fogyasztói csoportot kell megkülönböztetni, egyrészt az álláskeresők csoportját, akik az érintett piac szereplőinek munkaerő-közvetítő szolgáltatását veszik igénybe, másrészt az állásajánlók, tehát jellemzően a gyógyszergyártók csoportját, akik a munkaerő-kölcsönző, azaz outsourcing szolgáltatások megrendelői.

  • 2.

    A vizsgáló szerint az eljárás alá vont magatartása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, mivel eljárás alá vont a vizsgált kijelentések megalapozottságát, illetve valóságtartalmát az egész piacra vonatkozott adatokkal nem tudta bizonyítani.

    A vizsgálat ugyanakkor nem tárt fel olyan információt, mely alapján megállapítható lenne, hogy az alacsony számú fogyasztói körben a megtévesztő kijelentések a fogyasztók számára sérelmes döntést eredményeztek volna. A versenytársak vonatkozásában az öt jelentősebb piaci szereplő közül csak a piacon valóban legnagyobb Ventiv Health Kft. érdekeit sérthette, akinek árbevételi adatai azonban nem tükrözik a jogellenes előnyszerzést. Az értékesítésben mögöttük elmaradó társaságok fogyasztók megnyerésért folytatott versenyét pedig szintén nem befolyásolhatta.

    Minderre figyelemmel a vizsgáló szerint a megtévesztésre való alkalmasság mellett a kifogásolt magatartás piaci befolyása csekély, hatásában pedig nem képes jelentősen torzítani a versenyviszonyokat. A jogsértés csekély jelentőségére tekintettel a vizsgáló álláspontja szerint maga a jogsértés megállapítása elegendő ahhoz, hogy az eljárás alá vontat hasonló jogsértés elkövetésétől visszatartsa.

  • 3.

    A vizsgáló indítványozta a vizsgált magatartás törvénybe ütközésének megállapítását, eljárás alá vont kötelezését a jelenleg is jogsértő tájékoztatások kijavítására, valamint a magatartás további folytatásának megtiltását. Bírság kiszabását nem javasolta.

IV.

Az eljárás alá vont védekezése

  • 1.

    A 2003. február 13-i workshop szóróanyagával kapcsolatban az eljárás alá vont előadta, az nem a saját, hanem a rendezvényt szervező vállalkozás érdekében jelent meg. Az eljárás alá vont ügyvezető igazgatója felkérés alapján tartott előadást. A szóróanyag sérelmezett kitétele nem azért került az ismertetőbe, hogy az az eljárás alá vont számára reklám legyen. A szórólap elkészítésében és terjesztésében sem megrendelőként, sem kiküldőként nem vett részt.

  • 2.

    Az internetes honlapot az eljárás alá vont olyan munkatársa készítette, aki már nem dolgozik a vállalkozásnál. Az eljárás alá vont nem fordított figyelmet a honlapra, mivel ennek révén évente csak egy-egy önéletrajzot nyújtanak be hozzá.

  • 3.

    A direct mail (amelyet az adott esetben egy próbaidős, azóta a vállalkozásnál nem dolgozó alkalmazott küldött ki az ügyvezető igazgató szabadsága alatt) kapcsán az eljárás alá vont kiemelte, az ott szereplő jelző a gyógyszeriparban egy elég specifikus beszűkítő jelző, illetőleg a megtévesztés szándéka nem állt fenn.

  • 4.

    Az eljárás alá vont aláhúzta, a sérelmezett megfogalmazásokban szereplő "magyar" jelző használata egyfajta válaszlépés volt az egyik versenytárs weblapján megjelenő kijelentésre, amelyben az magát amerikai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező vállalkozásnak tünteti fel. A "magyar" jelzőt a "nemzetközi" jelzővel állították szembe, azért, hogy az esetleges magyar érzetű emberek érdeklődését felkeltsék. Ennek azért lehet jelentősége, mert a magyar gyógyszeripar három részre tagolódik: nemzetközi, magyar és ún. generikus gyógyszergyártókra. Bár magyar outsourcing szövetség nem létezik, így kívántak elhatárolódni a többi versenytárstól. A sérelmezett kitételt nem úgy értették, hogy Magyarországon a legnagyobb állásközvetítő cég, mert ilyet nem tudnak állítani, hiszen erre vonatkozó adatokkal nem rendelkeznek, a versenytársak mérlegadatait nem ismerték meg és előfordulhat, hogy valamelyik versenytárs nagyobb összegű számlát állított már ki állásközvetítésről.

  • 5.

    Az eljárás alá vont szerint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) alkalmazásában csak az minősül fogyasztónak, aki gazdasági tevékenységén kívül veszi igénybe a szolgáltatást. Az eljárás alá vont alapvetően outsourcing tevékenységgel foglalkozik, e szolgáltatást a nála sokkal nagyobb gyógyszeripari vállalkozásoknak nyújtja - akik nem tekinthetők fogyasztóknak.

  • 6.

    Az eljárás alá vont nem vitatta, hogy - jóhiszeműen, nem szándékosan - jogsértést követett el, így különösen elismerte, hogy a "legnagyobb magyar outsourcing" kijelentés a szolgáltatás vonatkozásában is értelmezhető, s hibás a felsőfokú jelző használata, ezért a kifejezés használatától tartózkodni kíván. Ugyancsak elismerte, hogy a kisebb méretű vállalkozások esetében a felsőfokú jelzőt alkalmazó bemutatkozás megtévesztő lehetett. Mindazonáltal kérte a bírság kiszabásának mellőzését, tekintettel egyebek között arra, hogy az eljárás során kifogásolt kijelentéseket időközben módosította.

V.

Jogi háttér

  • 1.

    A Tpvt. 8.§-ának (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A bekezdés második mondata értelmében a Tpvt. alkalmazásában fogyasztónak minősül a megrendelő, a vevő és a felhasználó. Ugyanezen cikk (2) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel, hogy mely magatartások minősülnek a fogyasztók megtévesztésének. A bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

    A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

    A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

VI.

A Versenytanács döntése

  • 1.

    A vállalkozások által végzett reklámtevékenység a gazdasági verseny természetes megnyilvánulási formája. A reklám a vállalkozások fogyasztók megnyeréséért folytatott versenyének egyik leghatásosabb eszköze, segítségével a fogyasztók az általuk korábban még nem vagy nem kellően ismert vállalkozásokról és termékekről, ezek jellemzőiről szerezhetnek tudomást, a fogyasztói preferenciarendszer módosítására, illetve a helyettesítő termék között váltásra ösztönözhetők. A fogyasztók reklám hatására történő megnyerése ugyanakkor azt is jelenti, hogy ez általában az ugyanazon a piacon tevékenykedő más vállalkozások terhére történik. Mindez nem idegen a gazdasági versenytől, azonban ha a reklám nem felel meg a jogszabályi előírásokban tükröződő elvárásoknak, a fogyasztókat számukra hátrányos döntés meghozatalára késztetheti. A tisztességtelen, a fogyasztót megtévesztő reklámtevékenység a piaci működés zavaraihoz vezet és valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttathatja az azt folytató vállalkozást.

    Kiemelendő, a versenyjogi szabályozás célja az, hogy a fogyasztók döntési szabadságát mint védett jogi tárgyat az áruk, illetve szolgáltatások közötti választással összefüggésben védelmezze, tilalmazva, hogy az áru vagy a szolgáltatás lényeges tulajdonságára vonatkozó, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás vagy annak hiánya miatt a fogyasztói döntés befolyásolása révén a gazdasági verseny sérelmet szenvedjen. A versenyjogi relevancia megállapításához ugyanakkor nem kell a kedvezőtlen piaci hatásnak ténylegesen bekövetkeznie, elegendő, hogy a reklámtevékenység alkalmas legyen ilyen hatás kiváltására. E vonatkozásban nem bír jelentőséggel az sem, hogy az adott vállalkozást milyen cél a vezérelte a reklám megalkotása és fogyasztók részére történő közvetítése kapcsán, illetőleg nem irányadó a versenytársak reklámmal kapcsolatos álláspontja sem.

    A Legfelsőbb Bíróság Kf.II. 39.624/2000/7. számú ítélete szerint a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. Általában minden olyan magatartás, amely alkalmas a fogyasztók döntési szabadságának korlátozására, jogellenes, tekintet nélkül arra, hogy a hátrány valóban vagy ténylegesen bekövetkezett volna.

    A versenyfelügyeleti eljárás lezárásakor ennek megfelelően a Versenytanácsnak elsődlegesen azt a kérdést kellett tisztáznia, az adott magatartás alkalmas volt-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

  • 2.

    Egy valamely reklámmal összefüggésben folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás keretében a Versenytanácsnak - szem előtt tartva a Tpvt. 9.§-ában foglaltakat - mindenekelőtt fel kell tárnia a reklám fogyasztók által észlelt üzenetét. El kell továbbá bírálni, hogy a reklám alkalmas-e a fogyasztói döntés befolyásolására, mivel ez a versenyjogi relevancia meglétének egyik előfeltétele (a versenyjogi relevancia másik előfeltétele az, hogy a fogyasztók befolyásolása tisztességtelen módon történjék). Nem áll fenn a relevancia, ha a reklám alkalmatlan ilyen hatás kiváltására, a fogyasztói döntésre nincs tényleges befolyása. Ez elsősorban akkor merülhet fel, ha a reklám nem érinti a termék valamely, a fogyasztói döntés szempontjából jelentőséggel bíró lényeges tulajdonságát, figyelemmel arra, hogy egy terméknek (árunak, szolgáltatásnak) vannak olyan tulajdonságai, amelyek a fogyasztó számára jelentőséggel bírnak a különböző vállalkozások, termékek közötti választásban, az adott termék megvásárlásában (szolgáltatás igénybevételében.), illetőleg az adott vállalkozással történő szerződéskötésben kicsúcsosodó döntési folyamatban, ugyanakkor a termék más tulajdonságai ilyen jelentőséggel nem bírnak, így az ezen tulajdonságokkal kapcsolatos pontatlan, hiányos tájékoztatás nem befolyásolja versenyjogilag releváns módon a fogyasztói döntéseket (nem feledhető természetesen, hogy a termék tulajdonságai, a velük kapcsolatos tájékoztatások szoros kapcsolatban állnak, kiegészíthetik egymást, illetőleg éppen a köztük lévő összefüggés tehet egyes tulajdonságokat a fogyasztói döntés szempontjából lényegessé, illetőleg foszthat meg ettől a minőségtől).

    A szórólap első változatának közlése ("... a legnagyobb magyar gyógyszeripari headhunting és outsourcing cégnek, a Goodwill Pharma Kft.-nek az ügyvezető igazgatója") azt az üzenetet közvetítette a fogyasztók számára, hogy az eljárás alá vont e két területen, vagyis az outsourcing és a headhunting területen a legtöbb személy kikölcsönzését, illetve kiközvetítését teljesíti.

    Az eljárás alá vont direct mail formájában megküldött bemutatkozója ("a legnagyobb magyar gyógyszeripari outsourcing vállalkozás") ezt az üzenetet kizárólag az outsourcing tevékenységgel összefüggésben fogalmazza meg.

    Az interneten szerepeltetett közlés ("A Goodwill Pharma Kft. a legnagyobb magyar gyógyszeripari szolgáltató vállalkozás...") nemcsak a headhunting és az outsourcing tevékenység, hanem az eljárás alá vont által nyújtott szolgáltatások teljessége vonatkozásában állítja, hogy az eljárás alá vont a legnagyobb magyar gyógyszeripari szolgáltató vállalkozás. A "legnagyobb" minőség e vonatkozásában a szövegkörnyezet alapján már nemcsak az outsourcing és a headhunting területen teljesített kiközvetítések száma, hanem az eljárás alá vont tevékenységének minden számszerűsíthető eleme (így pl. a nettó bevétel) kapcsán fogalmazódik meg.

    A Versenytanács szerint a vizsgált kijelentések üzenete nem azt közvetítette a fogyasztók felé, hogy az eljárás alá vont a magyar tulajdonban lévő vállalkozások közül a legnagyobb a piacon. A "magyar" jelző azt közölte, hogy az állítás a magyar piac vonatkozásában fogalmazódik meg. Ezt támasztja alá a direct mail formájában megküldött bemutatkozó 5. oldalán található közlés ("a legnagyobb hazai gyógyszeripari outsourcing vállalkozás").

  • 3.

    A Versenytanács aláhúzza, a Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének jelenleg hatályos - például a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 685.§-a d) pontjának megközelítésétől eltérő - második mondata alapján a Tpvt. alkalmazásában fogyasztónak minősülnek a gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalkozások is.

  • 4.

    Az eljárás alá vont állításai nem tekinthetők olyan nyilvánvaló, a fogyasztók által megfelelően kezelhető túlzásnak, amely esetében a fogyasztók megtévesztése nem vizsgálandó, illetőleg egyik állítás sem minősíthető olyannak, amely adatokkal nem támasztható alá, így esetükben érvényesíthető az a követelmény, hogy a vállalkozások által ígért valamely, a szolgáltatáshoz (áruhoz) kötődő lényeges, a fogyasztó döntését befolyásoló tulajdonság igaz és pontos, illetőleg a használt felsőfokú jelző objektíven megalapozott legyen, azzal, hogy - mint azt a vizsgálati jelentés kiemelte - nem hárítható át a fogyasztókra annak a feladata és felelőssége, hogy az állítás valóságnak való megfelelését ellenőrizzék.

    Az eljárás alá vont vizsgált állításai alkalmasak voltak a fogyasztói döntések befolyásolására. A vállalkozás olyan körülményeiről, tulajdonságairól fogalmazott meg a valóságnak meg nem felelő állítást, amely a fogyasztói döntések kialakulásakor szerepet játszik, mivel a fogyasztók (úgy az álláskeresők, mint a gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalkozások) az eljárás alá vont és versenytársai közötti választás során figyelembe veszik, hogy azok milyen piaci részesedéssel rendelkezhetnek, s ebből adódóan milyen esélye van annak, hogy a fogyasztó célja (megfelelő állás megszerzése, megfelelő munkatárs megtalálása stb.) teljesül. Az állítások fogyasztói döntések befolyásolására való alkalmasságát támasztja alá önmagában az is, hogy az eljárás alá vont éppen ezeket jelenítette meg a fogyasztóknak szóló tájékoztatásokban.

  • 5.

    Az eljárás alá vont adatokkal nem bizonyította az állítások megalapozottságát, miközben a Versenytanács rendelkezésére álló iratok szerint az eljárás alá vont állításai nem felelnek meg a valóságnak. Maga az eljárás alá vont sem vitatta a jogsértés elkövetését, s jelezte, hogy a jogsértő kifejezések használatától tartózkodni kíván.

  • 6.

    A Versenytanács nem osztja az eljárás alá vont azon álláspontját, hogy a 2003. február 13-i workshop szóróanyaga nem a saját, hanem a rendezvényt szervező vállalkozás érdekében jelent meg, s a szórólap elkészítésében és terjesztésében nem vett részt. A Versenytanácsnak tudomása van arról, hogy a workshopot szervező vállalkozás külön felhívja az ott előadók figyelmét, hogy a rendezvényen történő szereplésük egyfajta reklámot jelent a vállalkozás számára. A konferenciára, illetőleg a workshopra figyelmet felhívó szóróanyag tartalmának meghatározása - mint azt a rendezvényt szervező vállalkozás is megerősítette - az érintettekkel közösen történik oly módon, hogy az előadók adják meg adataikat, illetve jóváhagyják a szórólap rájuk vonatkozó részét.

  • 7.

    A Versenytanács szükségesnek tartja kiemelni, hogy az eljárás alá vont versenyjogi felelősségét nem érinti, hogy internetes honlapját és a direct mail-t egy már nem ott dolgozó munkatárs készítette.

  • 8.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított és megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját, amikor magát egy, 2003. február 13-án megrendezett workshop szóróanyagában a legnagyobb magyar gyógyszeripari headhunting és outsourcing cégnek, internetes honlapján 2003. februárjáig a legnagyobb magyar gyógyszeripari szolgáltató vállalkozásnak, a fogyasztóknak direct mailként megküldött bemutatkozóban a legnagyobb magyar gyógyszeripari outsourcing vállalkozásnak állította be.

    A Versenytanács a későbbi jogsértések megelőzése érdekében a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének f) pontja alapján megtiltotta a törvénybe ütköző magatartás további folytatását.

    A Versenytanács - a vizsgálóval egyetértőleg - nem tartotta szükségesnek bírság kiszabását, mivel a rendelkezésre álló adatokból a jogsértő magatartás csekély gazdasági versenyre gyakorolt hatása állapítható meg. A magatartás gazdasági versenyre gyakorolt hatásának csekély voltát támasztja alá az, hogy a "fejvadász" (headhunting) tevékenység kapcsán a fogyasztók általában több vállalkozásnak (versenytársnak) nyújtják be önéletrajzukat. Az outsourcing tevékenységgel összefüggésben tanúsított jogsértő magatartással kapcsolatban a Versenytanács figyelembe vette, hogy a gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalkozások mint fogyasztók általában megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a piacról, a piac szereplőiről. A gazdasági versenyre gyakorolt hatás esetében jelentőséggel bír, hogy a jogsértő állítást tartalmazó szórólap címzettjei részére - ugyan nem az eljárás alá vont, hanem a rendezvényt szervező vállalkozás által - kivétel nélkül megküldésre került a módosított szórólap és a helyesbítő levél.

    A bírság kiszabásának mellőzését az is indokolja, hogy az eljárás alá vont kijelentette, a jövőben tartózkodni kíván a jogsértő jelzők használatától, illetve az interneten megjelent tájékoztatást a versenyfelügyeleti eljárás megindulását követően módosította. Minderre figyelemmel maga a jogsértés megállapítása is elegendőnek mutatkozik ahhoz, hogy az eljárás alá vontat hasonló jogsértés elkövetésétől visszatartsa.

  • 9.

    Az eljárás alá vont kérelmének megfelelően a Versenytanács a Tpvt. 74.§-a (1) bekezdésének második mondata alapján tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.

  • 10.

    A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. május 8.