Vj-38/2003/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Globus Konzervipari Rt. (Budapest) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a Békéscsabai Hűtőipari Rt. (Békéscsaba) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező Globus Konzervipari Rt. a részvények többségének megvásárlásával irányítást szerezzen a Békéscsabai Hűtőipari Rt. felett.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A kérelmező Globus Kereskedelmi Rt. (a továbbiakban: Globus Rt.) 2003. február 27-én Részvénycsere és Adásvételi Szerződéssel a korábbi tulajdonosoktól megvásárolta a Békéscsabai Hűtőipari Rt. részvényeinek száz százalékát.

  • 2)

    A Globus Rt. az 1) pont szerint részvényvásárláshoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban. Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2003. március 3-án kelt kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Globus-csoport

  • 3)

    A Globus Rt. részvényei nagyobb részben külföldi-, kisebb részben belföldi intézményi befektetők, illetve magánszemélyek tulajdonában vannak.

  • 4)

    A Globus Rt., valamint az általa irányított vállalkozások közül a Deko-Food Konzerv és Hűtőipari Rt., a Csabai Konzervgyár Rt. és a Nagykőrösi Konzervgyártó Rt. konzerv- és hűtőipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkoznak, a CENT-R Kft. és a TOMAT 2000 Kft. pedig.

    • -

      egyrészt a Nagykőrösi Konzervgyár Rt. részére végez beruházás-szervezési-, karbantartási-, energiaszolgáltatási- és építőipari tevékenységet;

    • -

      másrészt a Nagykőrösi Konzervgyár Rt-től bérelt eszközökön konzervipari termékeket állít elő, és értékesít a Nagykőrösi Konzervgyár Rt. részére.

  • 5)

    A 4) pontban említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: Globus-csoport) 2002. évben - az egymás közötti forgalom nélkül - együttesen 36,2 milliárd forint nettó árbevételt értek el.

A Békéscsabai-csoport

  • 6)

    A Békéscsabai Hűtőipari Rt. hűtőipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik.

  • 7)

    A Békéscsabai Hűtőipari Rt. száz százalékos üzletrész tulajdonosa a Csabafreeze Hűtőtároló Kft-nek, amely üzemeltetője a Békéscsabai Hűtőipari Rt. EU előírásoknak megfelelő tárolótermeinek.

  • 8)

    A 6-7) pontban említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: Békéscsaba-csoport) 2002. évben - az egymás közötti forgalom és a Globus-csoport tagjai részére történő értékesítés nélkül - 4,8 milliárd forint nettó árbevételt értek el.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

  • 9)

    Konzerv- és hűtőipari (gyorsfagyasztott) termékek (a továbbiakban együtt: tartósítóipari termékek) gyártásával közel 200 vállalkozás foglalkozik Magyarországon.

  • 10)

    A tartósítóipari termékek gazdaságosan szállíthatók nagy távolságra is, így a vállalkozások többsége áruit az ország egész területén forgalmazza, és jelentős mennyiségű exportot is bonyolít. 2002. évben az összes hazai termelés mintegy 45 százaléka (ezen belül a hűtőipari termékek esetében mintegy 60 százaléka) került exportálásra.

  • 11)

    A gazdaságos szállítás ellenére az import szerepe csekély, mert az egyes tartósítóipari termékeket 20-30 százalék közötti vám terheli, és az áruk többsége esetében mennyiségi importkorlátok is vannak.

  • 12)

    A konzervipari és hűtőipari termékek esetében a gyártóberendezések és az alkalmazott technológia eltér egymástól. A hagyományos konzervipari tevékenységnél az előkészítés után a főzés, hőkezelés és a hőkezeléssel, vagy valamilyen más tartósítószer hozzáadásával elért tartósítás a technológia folyamatai. A hűtőipari árutermelésnél az előkészítés után a meghatározott idő alatti gyorsfagyasztás, majd ezután a mélyhűtött tárolás berendezései és épületei a technológia elemei.

Konzervipari termékek

  • 13)

    Konzervipari termékek gyártásával és értékesítésével az összefonódással érintett vállalkozások közül csak a Globus-csoport tagjai foglalkoznak.

  • 14)

    A Globus-csoport részesedését az egyes - azonos felhasználási célú termékeket magukban foglaló - konzervipari árucsoportok magyarországi forgalmából az 1. táblázat mutatja be.

    1. táblázat

    A Globus-csoport részesedése
    a konzervipari termékek magyarországi forgalmából

Árucsoport

Részesedés (%)

Hús- és ételkonzerv

35-40

Paradicsomkonzerv

30-35

Zöldség- és főzelékkonzerv

15-20

Savanyúság

kb. 15

Dzsemek, ízek

kb. 20

Befőtt

0-5

Mártások, ételízesítők

0-5

Átlagosan

10-15

Megjegyzés: A pontos adatok üzleti titoknak minősülnek

Hűtőipai termékek

  • 15)

    Hűtőipari (gyorsfagyasztott) termékek gyártásával és értékesítésével a Globus- és a Békéscsaba-csoport is foglalkozik.

  • 16)

    A hűtőipari termékeken belül élesen elkülönülnek egymástól a gyorsfagyasztott húskészítmények, illetve a gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök. Mégpedig nem csak keresleti szempontból (ti. hogy árujellemzőik, felhasználási céljuk eltérő, és így egymással fogyasztói szempontból nem felcserélhetőek), hanem kínálati szempontból is, mert termelésük jellemzően nem keveredik egy-egy vállalkozás-csoporton belül. Ennek megfelelően a Globus-csoport egyáltalán nem, a Békéscsabai-csoport pedig csak minimális mértékben van jelen a gyorsfagyasztott húskészítmények piacán. A gyorsfagyasztott zöldségek túlnyomórészét három termék (csemegekukorica, zöldborsó, zöldbab) adja.

  • 17)

    A Globus- és a Békéscsabai-csoport részesedését az egyes hűtőipari termékek országos forgalmából a 2. táblázat mutatja be.

    2. táblázat

    A Globus- és a Békéscsabai-csoport részesedése
    a hűtőipari termékek országos forgalmából

    %-ban

Árucsoport

Globus

Békéscsabai

Együtt

1. Baromfihús készítmény

-

-

-

2. Sertéshús készítmény

-

kb. 1

kb. 1

3. Zöldség

20-25

5-10

kb. 30

4. Zöldségből készült étel

-

0-5

0-5

5. Gyümölcs

0-5

0-5

0-5

6. Töltött tészta

-

20-25

20-25

3-6. Átlagosan

15-20

5-10

kb. 25

Megjegyzés: A pontos adatok üzleti titoknak minősülnek

  • 18)

    Gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök gyártásával és forgalmazásával mintegy ötven (ezen belül 10-12 nagyobb, termékeit az ország egész területén forgalmazó) vállalkozás foglalkozik Magyarországon, melyek közül 6-8 vállalkozás adja a termelés mintegy 80 százalékát. Ezek közül

    • -

      a Fevita Székesfehérvári Hűtőipari Rt.;

    • -

      az Arvit Hűtőipari Rt. (Győr);

    • -

      a Miskolci Hűtőipari Rt.;

    • -

      a Petisfood Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. (Debrecen)

egyenkénti részesedése a gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök országos forgalmából eléri, illetve meghaladja a 10 százalékot, a Mirsa Pest Megyei Hűtőipari Rt-é pedig megközelíti azt. Az import - a viszonylag magas vámokra is tekintettel - csak egyes termékek (pl. gyorsfagyasztott burgonya) esetében számottevő.

  • 19)

    A vizsgálat megkereste a gyorsfagyasztott zöldség és gyümölcs gyártással foglalkozó jelentősebb versenytársakat. A megkeresésre érkeztek olyan vélemények is, melyek szerint az összefonódás olyan mértékben erősítené meg a Globus-csoport piaci helyzetét, amely már alkalmas a piaci viszonyok torzítására. Hasonlóan vélekedett a Magyar Hűtőipari Szövetség is, és - az összefonódás versenyképességre gyakorolt kedvező hatásait is kiemelve - bizonyos aggodalmainak adott hangot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatal is. A legáltalánosabban felvetett probléma szerint a Globus-csoport az árak alacsony szinten tartásával a kisebb vállalkozásokat ki tudja szorítani a piacról. A szintén megkeresett mezőgazdasági termelők (továbbá az előzőekben említett két szervezet és egyes versenytársak is) felvetették, hogy az összefonódás következtében erősödhet a Globus-csoport helyzete alapanyag szállítóival szemben.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 20)

    Az 1) pont szerinti szerződéssel a Globus Rt. megszerzi a Békéscsabai Hűtőipari Rt. részvényeinek többségét, ami a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a (2) bekezdés a) pontjára is - vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 21)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján a Globus- és a Békéscsabai-csoport tagjai) 2002. évi - a Tpvt. 27. § (1) bekezdése szerint számított - együttes nettó árbevétele (41 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül az irányítás alá kerülő Békéscsabai-csoporté (4,8 milliárd forint) az ötszázmillió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

V.

Az engedélyezés

  • 22)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 23)

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

    • 1.

      Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    • 2.

      Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

    • 3.

      A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

    • 4.

      Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

  • 24)

    Az összefonódással érintett árupiacoknak (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) a Versenytanács az 1. és 2. táblázat szerinti árucsoportokat tekintette, figyelemmel a keresleti helyettesítésre, illetve az egyes árucsoportokon belüli termékek esetében fennálló kínálati helyettesítésre is. Az érintett termékek nagy távolságra is gazdaságos szállíthatósága, továbbá az érintett vállalkozások értékesítési gyakorlata alapján az összefonódással érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) a Versenytanács álláspontja szerint Magyarország egész területe minősül.

  • 25)

    Az előzőek szerinti érintett piacok közül horizontális összefüggésben a gyorsfagyasztott zöldségek piacát vizsgálta részletesen a Versenytanács, mert ezen a piacon a Globus- és a Békéscsabai-csoport is jelen van, mégpedig úgy, hogy együttes piaci részesedésük meghaladja azt a mértéket (20 százalék), amely alatt nyilvánvalóan nem léphetnek fel káros versenyhatások (lásd még 35. pont).

  • 26)

    Az összefonódás révén a gyorsfagyasztott zöldségek piacán jelenleg is a legmagasabb (20-25 százalék közötti) részesedéssel rendelkező Globus-csoport részesedése 30 százalék fölé emelkedne, ami nem vitathatóan tovább erősítené piaci pozícióit.

  • 27)

    A Versenytanács álláspontja szerint azonban ez a piaci részesedés nem eredményezi a Globus-csoport gazdasági erőfölényes helyzetét, mert:

    • a)

      gyorsfagyasztott zöldségek gyártásával további négy-öt olyan jelentős (10 százalékot elérő, illetve azt meghaladó piaci részesedésű) hazai vállalkozás is foglalkozik, amelyek termelésük jelentős részét (jellemzően több, mint ötven százalékát) exportálják, s így nem valószínűsíthető, hogy a Globus-csoport képes lenne piaci magatartását (pl. árai alakítását) tőlük nagymértékben függetlenül folytatni (Tpvt. 22. § (1) bekezdés);

    • b)

      a gyorsfagyasztott zöldségek tekintetében a gyorsfagyasztott zöldségből készült ételek, a gyorsfagyasztott gyümölcsök és a gyorsfagyasztott töltött tészták esetében is reális esélye van a kínálati helyettesítésnek, de legalábbis a lehetséges versenynek (a technológia azonos és a gyártók többsége mindegyik termékcsoporttal foglalkozik), és a négy termékcsoportban együttesen csak 25 százalék körüli a Globus- és a Békéscsabai-csoport együttes részesedése; továbbá

    • c)

      Magyarországnak az Európai Unióhoz történő 2004. májusi csatlakozását követően a vámok megszűnésével az import versenyképessége lényegesen javulni fog (azt, hogy az import a vámoktól eltekintve reális alternatíva, egyértelműen jelzi a magyar vállalkozások jelentős mértékű exporttevékenysége).

  • 28)

    A 27. c. pontban foglaltak alapján a Versenytanács nem tekintette reális veszélynek a versenytársak és a Magyar Hűtőipari Szövetség azon aggodalmát, hogy a Globus-csoport - nem a jobb hatékonyságán alapuló - túlzottan alacsony árak (Tpvt. 21. § h) pont) alkalmazásával kiszorítja versenytársait a piacról. Ez ugyanis nyilvánvalóan csak egy hosszú távú stratégia keretében valósítható meg, ami a csatlakozást követően - Magyarország területéhez képest - jelentősen kibővülő piacon nem valószínűsíthető, hogy eredményes lehet.

  • 29)

    A 27) pontban foglaltak alapján az sem valószínűsíthető, hogy a Globus-csoport a részére szállító alapanyagtermelőkkel szemben gazdasági erőfölényes helyzetbe kerül. Elvileg ugyan nem zárható ki, hogy valamely szűkebb földrajzi piacon a Globus-csoport részesedése magasabb, mint az országos értékesítési piacon mutatkozó 30 százalékos mérték. Ezen földrajzi piacok meghatározását azonban a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert álláspontja szerint a mezőgazdasági termelőkkel (mint eladókkal) szemben - az összefonódás engedélyezési eljárásban figyelembeveendő - tartós gazdasági erőfölény kialakulása semmiképpen sem valószínűsíthető. A mezőgazdasági termelőknek ugyanis a gyorsfagyasztott zöldségtermelés legfontosabb alapanyagai (csemegekukorica, zöldborsó, zöldbab) helyett - különösen hosszabb távon - széleskörű lehetőségei vannak más növények termesztésére, illetve az említett mezőgazdasági termékek nem kizárólag a hűtőipar részére értékesíthetők.

  • 30)

    Az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport tevékenységi köre alapján vertikális hatásokkal nem kell számolni. Versenyaggályokra alapot adó konglomerátum, illetve portfolió hatás szintén nem valószínűsíthető, mert a Békéscsabai-csoport nem rendelkezik magas (25 százalékot meghaladó) piaci részesedésű termékekkel.

  • 31)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelem szerinti összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte. A vizsgáló által indítványozott, a Globus-csoportot terhelő kötelezettség (a felvásárlási árak rendszeres jelentése a Gazdasági Versenyhivatalnak) előírására a Versenytanács nem látott lehetőséget. A Tpvt. 30. § (3) bekezdése alapján ugyanis az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében írható elő kötelezettség (vagy feltétel). Ez a Versenytanács álláspontja szerint azt jelenti, hogy kötelezettség (feltétel) előírására kizárólag akkor van mód, ha annak hiányában az összefonódás nem lenne engedélyezhető, amiről jelen esetben - az előzőekben részletesen kifejtettek szerint - nincs szó.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

  • 32)

    A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

  • 33)

    Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre, vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

  • 34)

    A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Bizonyos mértékű érintett piaci részesedés alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni, és az érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - egyértelműen számszerűsíthető. Ha viszont az együttes piaci részesedés viszonylag magas, akkor szükséges az érintett piac részletesebb elemzése, a tényleges és lehetséges versenytársak piaci helyzetének vizsgálata is.

  • 35)

    A Versenytanács eddigi gyakorlatában (részletesen kifejtve: Vj-38/2001., Vj-40/2001., Vj-43/2002.) az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötve, az alábbi esetekben ítélte alkalmazhatónak a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontját:

    • a.

      Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

      • -

        nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van; és

      • -

        nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

      • -

        az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

    • a.

      Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

      • -

        nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás-csoport együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

      • -

        nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

      • -

        nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

  • 36)

    A Globus- és a Békéscsabai-csoport együttes piaci részesedése a gyorsfagyasztott zöldségek esetében lényegesen meghaladta a 35.b. pont szerinti 20 százalékos mértéket, ami - a növekedés mértékére is tekintettel - szükségessé tette a piac részletes vizsgálatát. Ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

VII.

Eljárási kérdések

  • 37)

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 38)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. június 3.