Vj-58/2003/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a

  • -

    Bayer AG I. rendű;

  • -

    SC Johnson & Son, Inc. II. rendű;

  • -

    Bayer Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. III. rendű; valamint

  • -

    SC Johnson Kereskedelmi Kft. IV. rendű

kérelmező gazdasági versenyt korlátozó megállapodás előzetes mentesítése iránti kérelmére indult versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az I. és II. rendű kérelmező között létrejött "Master Agreement"-en alapuló, a III. és IV. rendű kérelmező által kötött "Helyi Adásvételi Szerződés" nem minősül versenyt korlátozó megállapodásnak.

A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett megállapodás

  • 1)

    Az I. rendű kérelmező Bayer AG és a II. rendű kérelmező SC Johnson & Son, Inc. (a továbbiakban: Johnson Inc.) 2002. november 20-án kötött szerződésben ("Master Agreement") megállapodtak arról, hogy Bayer AG rovarriasztószer- és rovarírtószer üzletágát (a továbbiakban: Üzletág) megvásárolja a Johnson Inc.

  • 2)

    A "Master Agreement"-hez kapcsolódóan a III. r. kérelmező Bayer Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: Bayer Kft.) és a IV. rendű kérelmező SC Johnson Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban. Johnson Kft.) 2003. február 26-án Helyi Adásvételi Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) kötött. A Szerződés értelmében a Bayer Kft. az Üzletághoz tartozó magyarországi goodwill-jét, know-how-ját, árukészletét és engedélyeit átruházza a Johnson Kft-re.

  • 3)

    A Master Agreement-ben a Bayer AG vállalta, hogy azon országokban, ahol az értékesített Üzletág jelen van meghatározott ideig nem engedélyeztet, gyárt, hirdet, illetve forgalmaz háztartási rovarriasztó- és rovarírtószereket. A Szerződés az előzőek szerinti versenykorlátozás időtartamát Magyarországot érintően a 2003. március 1.-2005. szeptember 1. időszakban határozta meg.

  • 4)

    A kérelmezők kérelmükben hivatkoztak arra, hogy az Üzletág - mint vállalkozásrész - megszerzése a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban. Tpvt.) 23. § rendelkezései alapján vállalkozások összefonódásának minősül. Ennek megfelelően a világ számos országában, ahhoz engedélyt kértek. Magyarországon azonban a megállapodás résztvevőinek nettó árbevételi adatai nem érik el a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti küszöbértéket, ezért az összefonódáshoz nem szükséges a Gazdasági Versenyhivatal engedélye. Kérték ugyanakkor a 3) pont szerinti versenykorlátozás feltétel és kötelezettség nélküli egyedi mentesítését a Tpvt. 17-18. § rendelkezései alapján.

II.

A kérelmezők

  • 5)

    A Bayer Kft. tevékenysége a vegyipari termékek széles körére terjed ki. Magyarországon gyártást nem végez, kizárólag kereskedelmi és szaktanácsadási tevékenységet fejt ki. Termékeit - közte az Üzletághoz tartozó termékeket is - jellemzően a Bayer AG-tól, illetve a Bayer AG irányítása alá tartozó más vállalkozásoktól szerzi be. Az Üzletághoz tartozó termékekből 2002. évben 17 millió forint nettó árbevételt ért el. Az Üzletághoz tartozó külföldön honos vállalkozások - a Bayer AG részére történő értékesítésen túlmenően - nem értek el 2002. évben nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

  • 6)

    A Johnson Kft. a rovarriasztó- és rovarírtószerek mellett bútorápolási termékeket, légfrissítőket, valamint toalett-tisztítókat forgalmaz Magyarországon. A termékeket részben a Johnson Inc. által irányított vállalkozásoktól (továbbiakban: Johnson-csoport) részben pedig azokhoz kapcsolódó ún. szerződéses gyártóktól szerzi be. A Johnson Kft. 2002. évi nettó árbevétele mintegy 2 milliárd forint volt. A Johnson-csoporthoz további magyarországi vállalkozás nem tartozik, a csoport külföldön honos tagjai - a Johnson Kft. részére történő értékesítésen túlmenően - 2002. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

III.

A jogi értékelés

  • 7)

    A Tpvt. élesen elkülöníti egymástól a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat (IV. fejezet) és az összefonódásokat (VI. fejezet). Nem vitatható ugyan, hogy a Tpvt. 23. § alapján összefonódásnak minősülő tranzakciók jellemzően valamely megállapodáson alapulnak, továbbá azok szükségszerűen korlátozzák a gazdasági versenyt (ti. csökken az érintett piacon tevékenykedő vállalkozások száma). Tekintettel arra azonban, hogy a VI. fejezet külön szabályokat ad a piaci struktúra tartós változását jelentő, összefonódásnak minősülő "versenykorlátozó megállapodások"-ra, azok akkor sem vonhatók a IV. fejezet rendelkezései alá, ha a Tpvt. 24. § szerinti nettó árbevételi küszöbszámok alapján létrejöttükhöz nem szükséges a Gazdasági Versenyhivatal engedélye.

  • 8)

    A Tpvt. 30. § (5) bekezdése szerint az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek. A Tpvt. tehát ezeket (az ún. kapcsolódó) versenykorlátozásokat az összefonódás szerves részeként kezeli. Ebből a Versenytanács álláspontja szerint az is következik, hogy az összefonódáshoz kapcsolódó versenykorlátozások akkor sem esnek a Tpvt. IV. fejezete alá, ha az összefonódás a Tpvt. 24. § alapján nem engedélyköteles.

  • 9)

    Mindezek alapján annak, hogy valamely megállapodás révén megvalósuló tranzakció teljes egészében a Tpvt. VI. fejezete alá tartozzon, az alábbi két feltétele van:

    • a)

      a Tpvt. 23. § alapján összefonódásnak minősül;

    • b)

      a benne lévő versenykorlátozások a Tpvt. 30. § (5) bekezdése szerinti kapcsolódó versenykorlátozásnak minősülnek.

  • 10)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. A Tpvt. 23. § (5) bekezdése alapján vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok, amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

  • 11)

    Az Üzletág (melynek részét képezi az ahhoz kapcsolódó goodwill és know-how, valamint a készletek és a forgalmazási engedélyek) nem vitathatóan megfelel a 10) pontban foglaltaknak. Ezért az Üzletág Johnson Inc. (illetve a magyar piacot közvetlenül érintően Johnson Kft.) által történő megvásárlása vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 12)

    A Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 90., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám) szerint a vállalkozásrészt értékesítő vállalkozás (a jelen esetben: a Bayer AG, illetve a Bayer Kft.) által tett olyan (ún. versenytilalmi) vállalás, mely szerint meghatározott ideig, meghatározott áruk tekintetében nem lép piacra (nem gyárt, nem forgalmaz, stb.), akkor nem haladja meg az összefonódás megvalósításához szükséges mértéket, ha

    • a)

      egyrészt nem haladja meg azt az időt, ami szükséges a vevő piaci beilleszkedéséhez;

    • b)

      másrészt nem lépi túl az értékesített vállalkozásrész értékesítés előtti működési területét: sem áru szempontjából, sem pedig földrajzi értelemben.

  • 13)

    A Versenytanács eddigi gyakorlata szerint a három éves időtávot nem meghaladó versenytilalom mindenképpen elfogadhatónak minősül, ezért a Bayer AG, illetve a Bayer Kft. által vállalt harminc hónapos (két és fél éves) korlátozást a Versenytanács nem találta túlzottnak. Szintén megvalósultnak ítélte a Versenytanács a 12.b. pontban foglaltakat, mert a korlátozás áru szempontjából kizárólag az Üzletágba tartozó rovarírtó- és rovarriasztó szerekre terjed ki, földrajzi szempontból pedig a Bayer Kft. termékei is az ország egész területén forgalomba kerültek.

  • 14)

    Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a Master Agreement és a Szerződés révén megvalósuló tranzakció a Tpvt. VI. fejezete alá tartozik, vagyis az nem minősül a Tpvt. 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak. Ezen álláspontjára tekintettel a Versenytanács érdemben nem foglalkozott a kérelmezők egyedi mentesítés iránti kérelmével.

  • 15)

    A Versenytanács a 14) pont szerinti döntést annak ellenére meghozhatónak tartja, hogy a kérelmezők - figyelemmel az alábbi 17) pontban is hivatkozott eddigi versenytanácsi gyakorlatra - nem terjesztettek elő arra irányuló, a Tpvt. 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet. Annak ugyanis, hogy valamely megállapodás a Tpvt. 17. § alapján mentesíthető legyen (amire a kérelem irányult) elengedhetetlen feltétele, hogy a megállapodás a Tpvt. 11. §-ban foglalt tilalom alá essen. Ezt tehát a Versenytanácsnak a jelen eljárásban mindenképpen vizsgálnia kellett.

  • 16)

    Nem vizsgálta ugyanakkor a Versenytanács a jelen eljárásban azt, hogy az összefonódás eléri-e a Tpvt. 24. § szerinti - az engedélykérési kötelezettség feltételeit képező - küszöbértékeket, mert annak ismerete a kérelemről való döntéshez szükségtelen. Abban az esetben pedig, ha az valószínűsíthető, hogy az összefonódás a Tpvt. 24. § alapján engedélykötelesnek minősül, akkor a Gazdasági Versenyhivatalnak a Tpvt. 67. § (3) bekezdése alapján hivatalból kell külön eljárást indítani. Ennek szükségessége azonban a jelen esetben nem valószínűsíthető, mert a kérelmezők által szolgáltatott adatok szerint:

    • -

      az összefonódás résztvevőinek (a Tpvt. 26. § szerint: a Johnson-csoport tagjai és az Üzletág) 2002. évi - a Tpvt. 27. § alapján számított - együttes nettó árbevétele lényegesen alatta marad a Tpvt. 24. § (1) bekezdés szerinti tízmilliárd forintos küszöbértéknek; továbbá

    • -

      az Üzletág 2002. évi nettó árbevétele is lényegesen kevesebb, mint a Tpvt. 24. § (1) bekezdésében szereplő ötszázmillió forintos küszöbérték.

  • 17)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy jelen döntése egyben azt is jelenti, hogy a jövőben nem tekinti irányadónak a 89. számú állásfoglalását (Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám), mely szerint "Ha az összefonódás nem esik engedélykérési kötelezettség alá, akkor az ahhoz kapcsolódó esetleges versenykorlátozások mentesítését kell kérni a Tpvt. 18. § (2) bekezdése alapján." Ezen állásfoglalás ugyanis azt megelőzően született, hogy a 2000. évi CXXXVIII. törvény 2001. február 1-jei hatállyal beiktatta a Tpvt. 30. § (5) bekezdését a kapcsolódó versenykorlátozásokról.

IV.

Eljárási kérdések

  • 18)

    A kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint százezer forintos eljárási díjat előzetesen lerótták, ezért arról rendelkezni nem kell.

  • 19)

    A kérelmezők képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 20)

    A kérelmezőket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. június 2.