Vj-101/2003/4

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Plus Élelmiszer Diszkont Kft. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. (Bicske) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Plus Élelmiszer Diszkont Kft. megvásárolja a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kilenc üzletéhez kapcsolódó bérleti jogokat, tárgyi eszközöket és szerződésállományt.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Spar Kft.) és a Plus Élelmiszer Diszkont Kft. (a továbbiakban: Plus Kft.) 2003. június 2-án Adásvételi és Átruházási Szerződést kötött. A Szerződés keretében a Plus Kft. megvásárolja a Spar Kft-től annak kilenc értékesítési helyéhez (a továbbiakban: üzlet) kapcsolódó bérleti jogokat, tárgyi eszközöket, illetve szerződésállományt.

  • 2)

    A kérelmező Plus Kft. 2003. június 6-án kelt kérelmében az 1) pontban részletezett tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

A Plus-csoport

  • 3)

    A Plus Kft. Magyarország egész területére kiterjedően 128 diszkont üzletet üzemeltet, melyekben átlagosan 2000 árucikket forgalmaz: élelmiszereket, vegyi árukat és egyéb iparcikkeket. Emellett a Kaiser`s Holding Kft. részére nagykereskedelmi értékesítést végez az említett termékekből.

  • 4)

    A Plus Kft. irányítása alá tartozó három vállalkozás (Pluka Ingatlanforgalmazási Kft., Nagyvásártelep Ingatlanhasznosító Kft., Lakópark Ingatlankezelő és Hasznosító Kft.) ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozik.

  • 5)

    A 3-4. pontban említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: Plus-csoport) 2002. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 92,6 milliárd forint volt.

  • 6)

    A Plus Kft. részesedése a forgalmazott áruk országos kiskereskedelmi forgalmából nem éri el az 5 százalékot, az áruk beszerzéséből pedig - figyelembevéve a nagykereskedelmi értékesítést is - 8 százalék körüli.

A Spar-üzletek

  • 7)

    A Spar Kft. által értékesített kilenc üzlet Budapesten, Sopronban, Békéscsabán, Tatán, Pécsett, Kecskeméten, Baján, Szolnokon és Salgótarjánban van. Az említett helyiségekben - Baja, Kecskemét és Tata kivételével - a Plus Kft-nek is van üzlete, mellette azonban mindegyik helyiségben jelen van legalább hét további üzletlánc (Tesco, Auchan, Penny Market, Csemege-Match, Metro, CBA, Reál, Coop, stb.).

  • 8)

    Az egyes Spar üzletek élelmiszereket, vegyiárukat és egyéb iparcikkeket értékesítenek.

  • 9)

    A kilenc Spar-üzlet 2002. évi nettó árbevétele 4,2 milliárd forint volt, melynek révén a forgalmazott áruk országos kiskereskedelmi forgalmából 0,2 százalék körüli mértékben részesedtek.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 10)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. A Tpvt. 23. § (5) bekezdése értelmében vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok, amelyek megszerzése elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

  • 11)

    A kilenc Spar-üzlet Plus Kft. által megvásárolt tárgyi eszközei, bérleti jogai, és szerződésállománya az előzőek alapján nem vitathatóan vállalkozásrésznek-, ezért a kérelmezett tranzakció vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 12)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a Plus-csoport tagjai és a Spar-üzletek, mint vállalkozásrész) 2002. évi együttes nettó árbevétele (96,8 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül a vállalkozásrészé (4,2 milliárd forint) az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az engedélyezés

  • 13)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 14)

    A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az összefonódás horizontális-,vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja (pl. Vj-13/2003.)

  • 15)

    A Plus Kft. és a részévé váló kilenc Spar-üzlet közös tevékenysége az élelmiszerek, vegyiáruk és egyéb iparcikkek (a továbbiakban együtt: élelmiszerek) kiskereskedelmi értékesítése. Elvileg az élelmiszerek a beszerzés (a szállítók alternatívái) és az értékesítés (a fogyasztók alternatívái) tekintetében sem alkotnak egységes árupiacot (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). Gyakorlati szempontból azonban az élelmiszereken belüli olyan árucsoportok kialakítása, amelyek megfelelnek a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti, a beszerzés illetve az értékesítés szempontjából tekintett árupiac fogalomnak önmagában sem egyszerű feladat. Annak számszerűsítése pedig, hogy ezen érintett piacokon adott vállalkozás milyen részesedéssel bír csak rendkívül széleskörű adatgyűjtéssel lenne megvalósítható. Másoldalról az élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az élelmiszerek gyakorlatilag teljes választékát forgalmazzák, és ésszerűen - hacsak nem akarják fogyasztóikat elveszíteni - nem is tehetnek mást. Ebből következőleg piaci részesedésük az egyes árucsoportokban tartósan nem térhet el lényegesen az élelmiszerek egészét jellemző mértéktől. Másrészt egy élelmiszerkereskedelmi vállalkozás valós piaci súlya (forgalmazási kapacitása), és abból adódó piaci ereje - eladóként és vevőként egyaránt - összesített forgalmi (illetve beszerzési) adatai alapján ítélhető meg reálisan.

  • 16)

    Az előzőekből kiindulva - a Plus Kft-nek és a kilenc Spar-üzletnek az országos élelmiszer kiskereskedelmi értékesítésben meglévő 5 (a beszerzésben 8) százalék körüli együttes részesedése alapján - az összefonódásnak horizontális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az élelmiszerek kiskereskedelme tekintetében az érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) nyilvánvalóan szűkebb, mint az ország egész területe. Ezen földrajzi piacok meghatározását azonban a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert a Plus Kft. és legfőbb versenytársai országos lefedettségéből adódóan nem valószínűsíthető, hogy vannak olyan földrajzi piacok, ahol a Plus Kft. és az adott földrajzi piacon lévő Spar-üzlet együttes piaci részesedése olyan mértékű lenne, amely versenyaggályokra adhatna alapot. Ezt alátámasztja az is, hogy azokban a helyiségekben, ahol van megvásárolt Spar-üzlet jelen van legalább hét további üzletlánc.

  • 17)

    Az érintett vállalkozások tevékenysége alapján vertikális- és portfolió hatásokkal nem kell számolni, és a piaci részesedések alapján káros konglomerátum hatás sem valószínűsíthető.

  • 18)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 19)

    A Versenytanács a 15-17) pontban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

  • 20)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 21)

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 22)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. július 8.