Gazdasági Versenyhivatal

Vj-1/2003/72

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Balatongáz Kft. (Balatonakali) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresetet lehet benyújtani.

Indoklás

I.

Tényállás

A feltételezett jogsértés és a versenyfelügyeleti eljárás indításának körülményei

• 1.

  A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) észlelte, hogy eljárás alá vont társaság hosszabb ideje olyan üzleti gyakorlatot folytat, amely gazdasági erőfölényes helyzet esetén felveti a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó 21. § sérelmét.

• 2.

  A versenyfelügyeleti eljárás indításának és a vizsgálat lefolytatásának célja annak megállapítása volt, hogy vajon visszaélt-e esetleges erőfölényével a Balatongáz Kft. azáltal, hogy a közműfejlesztési (beruházási) hozzájárulás mértékét indokolatlanul magasan határozta meg. Kivizsgálásra került továbbá az is, hogy vajon az eljárás alá vont társaság a vezetékrendszerhez csatlakozni kívánó fogyasztók között tett-e olyan megkülönböztetést, amely piaci, objektív üzleti alapon nem indokolható.

Az eljárás alá vont vállalkozás tevékenysége

• 3.

  Az eljárás alá vont Balatongáz Kft. 1998. április 10-én alakult határozatlan időtartamra. A társaság célja az alapítótag önkormányzatok által képviselt települések vezetékes földgázellátásához szükséges gázellátó rendszer beruházásának megvalósítása, a létrejött vagyon kezelése, a közmű üzemeltetése.

• 4.

  A társaságot a MOL Rt. és 34 önkormányzat hozta létre, a célzott beruházás közös finanszírozással valósult meg. Már a társaság létrehozása során érvényesült az az elképzelés, hogy a beruházás megvalósulása után nem a Balatongáz Kft. lesz a gázszolgáltató, így a megépült vezetéken történő gázszolgáltatásra a MOL Rt. leányvállalatával, a WAV-GÁZ Kft.-vel (később MOL-GÁZ Kft.) kötöttek szerződést.

• 5.

  A társaság megalakulásakor a törzsbetét 50%-án osztozó, 34 alapító önkormányzat a következő volt: Balatonederics, Lesencetomaj, Lesenceistvánd, Nemesvita, Lesencefalu, Várvölgy, Vállus, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, Balatonhenye, Taliándörögd, Monostorapáti, Hegyesd, Vigándpetend, Kapolcs, Monoszló, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Óbudavár, Tagyon, Balatonakali, Balatonszepezd, Örvényes, Dörgicse, Vászoly, Pécsely, Balatonszőlős, Badacsonytomaj, Káptalantóti, Nemesgulács, Kővágóörs.

• 6.

  A Balatongáz Kft. megalakulását követően a MOL Rt. fokozatosan növelte befolyását az önkormányzatok üzletrészeinek megvásárlásával. A versenyfelügyeleti eljárás megindításakor a megmaradó 10 önkormányzati tulajdonos mellett a MOL Rt. az üzletrészek több mint 50 %-át megvásárolva a társaság felett közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett. A társaság ügyvezető igazgatóját a MOL Rt. adja.

• 7.

  A Balatongáz Kft. létrehozásakor a beruházás megvalósítása érdekében a tagok Szindikátusi Szerződést kötöttek, amelyben a beruházás tervezett megvalósításáig előre rögzítették a közműfejlesztési díjak mértékét is az alábbiak szerint:

Időszak	Hozzájárulás (Ft/háztartás)	Nem lakossági fogyasztók
1998. május 5-ig	90.000 (3 részletben)	90.000 + 40.000*m3/h.
1998. október 15-ig	100.000
1999. január 1-ig	120.000
1999. május 15-ig	125.000
1999. november 15-ig	130.000

• 8.

  A Szindikátusi Szerződés értelmében a hozzájárulás mértékét 1999. november 15. után a taggyűlés határozza meg, azonban a mérték nem lehet kisebb 130.000 Ft-nál. A taggyűlési határozatok alapján a lakossági hozzájárulások mértéke a következőképpen alakult:

Időszak	Hozzájárulás (Ft/háztartás)	Nem lakossági fogyasztók
2000. augusztus 1-ig	140.000
2002. augusztus 1-ig	120.000 + ÁFA*	150.000 + 50.000*m3/h + ÁFA
2002. augusztus 1-től	132.000 + ÁFA	165.000 + 55.000*m3/h + ÁFA

* 2001. augusztus 1-től, a beruházást követően a Szindikátusi Szerződés értelmében az eljárás alá vont feladata a közműfejlesztési díj beszedése. A Balatongáz Kft. ÁFA-alanyként az ÁFÁ-val növelt értéken számláz, míg ezt megelőzően az önkormányzatok ÁFA mentesen szedték be a hozzájárulásokat.

• 9.

  A Fővárosi Bíróság előtt jelenleg a MOL Rt. és a tulajdonos önkormányzatok között per van folyamatban. A per tárgya a beruházás finanszírozásával kapcsolatos egyes tisztázatlan kérdések. Az önkormányzatok szerint a MOL Rt., mint tulajdonos megtévesztette az önkormányzatokat azáltal, hogy a Szindikátusi Szerződésben nem 443 millió Ft befizetést, hanem annak dupláját jelenítette meg. Az érintett önkormányzatok GVH-nak írt egyeztetett levele tárja fel a tulajdonosok közötti vitákat és azok okait. A levél szerint a MEH a MOL-GÁZ Kft-nek adott szolgáltatói engedélyében előírta, hogy a KÖGÁZ Rt. és a MOL-GÁZ Kft. a legkisebb költség elvét érvényesítve nagyközépnyomású hálózat létesítésében állapodjanak meg.

Az érintett piac

• 10.

  A piac meghatározásának kiindulópontja egyes települések relatíve olcsó, gyors és biztonságos energiaellátását célzó gázvezeték-rendszer kiépítésére irányuló beruházás (projekt).

• 11.

  A releváns földrajzi piac a Balaton-felvidék azon településeinek területe, összessége, amelyek a beruházásban érintettek, illetve amelyek lakossága racionálisan részesülhet a szolgáltatásból, csatlakozhat a vezetékekhez.

• 12.

  Az érintett piac a gázvezetékhez való hozzáférés biztosítása, mint a gázvezeték létrehozásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó (utólagos) szolgáltatás. A vizsgálat tárgya a csatlakozás, a hozzáférés biztosítása kapcsán felszámolt közműfejlesztési hozzájárulás mértéke.

• 13.

  A költségek, támogatások alakulása és a beruházás egyéb pénzügyi mozgásai miatt azonban a releváns szolgáltatás piacának vizsgálatához a kapcsolódó (előzetes) piacok vizsgálatára is szükség van. A releváns piac és a piac jellemzőinek meghatározása szempontjából fordulópontot jelenthet a beruházás megindítása, megvalósulása, illetve megtérülése. A gázvezetékhez való hozzáférés biztosítása olyan utólagos piac, amely attól függően, hogy a beruházás milyen stádiumban van, más szereplőkkel és hozzájárulási paraméterekkel rendelkezik. Az egyes piacok egymástól függetlenül "versenyezhetnek": a beruházáshoz kapcsolódó elsődleges piacok (közmű kialakítása, üzemeltetése, karbantartása) lehetnek versenyzőek, de a beruházás megkezdése és befejezése után (miután a fogyasztó már választott, és így a piac többé-kevésbé lezárult) kialakult helyzet lehet akár erőfölényes is.

• 14.

  A gázhálózat tervezése és kivitelezése, valamint a gázhálózat üzemeltetésének piaca összefügg. A gázszolgáltató társaságok regionális monopóliumokként működnek, egymással nem versenyeznek, egymás szolgáltatási területén nem kínálják fel termékeiket. Vezetékes földgáz szolgáltatói tevékenységet a Magyar Energia Hivatal által kiadott működési engedély alapján, az abban megjelölt szolgáltatási területen lehet végezni. Míg maga a szolgáltatás monopol tevékenység, addig a gáz hálózatok létesítése, építése nem az, a gázvezeték építés piaca versenypiacnak minősíthető. Vezetéket tehát elvileg bárki szabadon építhet, míg az elkészült vezetéken gázt kizárólag a szolgáltató biztosíthat a végfogyasztónak. Természetesen a vezetéket építő köteles figyelembe venni a vonatkozó műszaki - biztonsági előírásokat rögzítő jogszabályokat, köteles beszerezni a vonatkozó (Magyar Energia Hivatal, bányahatóságok, stb.) engedélyeket. Ezek azonban csupán adminisztratív korlátot állítanak a piacra lépő, illetve a piacon már tevékenykedő vállalkozás elé. Az alapelv azonban az, hogy az új gázvezeték létesítésének piaca döntő mértékben versenypiac jelleget mutat.

• 15.

  A kapcsolódó piacok és a verseny helyzet viszonya leegyszerűsítve a következőképpen alakulhat:

Verseny több szereplővel	Pályáztatás, beruházási projektek, tervek kidolgozása, tervezési munkálatok, felmérések, számítások
	A beruházás megvalósítása, kiépítés, kivitelezés
	Karbantartás, üzemeltetés, kiegészítő szolgáltatások
	Karbantartás, üzemeltetés, kiegészítő szolgáltatások
Természetes monopólium	Gázszolgáltatás, értékesítés

• 16.

  A piac szempontjából meghatározó, hogy a fogyasztóknak a közműhöz, a vezetékrendszerhez történő csatlakozás során hálózatfejlesztési hozzájárulást vagy közműfejlesztési (beruházási) hozzájárulást kell fizetnie, attól függően, hogy a hozzájárulás beszedésére gázszolgáltató vagy egyéb piaci szereplő (beruházó, önkormányzat) jogosult. Ez utóbbi elhatárolás a hozzájárulás kiszámítását, mértékének alakulását is befolyásolja.

A gázellátás biztosítása - a gázszolgáltatás

• 17.

  A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezése értelmében a települési önkormányzatok feladata a helyi közszolgáltatások körében pl. a közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban. Feladatai kapcsán a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, illetve más szervezetet alapíthat és kinevezi a vezetőiket. A Balatongáz Kft. is egy ilyen, önkormányzati indíttatású vállalkozás, amely azonban nem gázszolgáltató, rá közvetlenül nem vonatkoznak a gázszolgáltatókat kötő rendelkezések.

• 18.

  A gázszolgáltatók tevékenységét, többek között a hálózatfejlesztési hozzájárulás kialakítását és beszedését az 1994. évi XLI. tv. (Gszt.) és a gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló 32/1995. (VIII. 8.) IKM rendelet is szabályozza. Az előbbi jogszabály szerint az általános közüzemi szerződés kötésére jogosult fogyasztók a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter rendeletével meghatározott mértékű hálózatfejlesztési hozzájárulást kötelesek a gázszolgáltatónak fizetni. Az egyedi közüzemi szerződést kötő fogyasztó a szolgáltatóval a polgári jog szabályai szerint állapodik meg az árral nem fedezett fejlesztési, továbbá a különös fogyasztói igények teljesítéséről. A gázfogyasztás árával nem fedezett fejlesztési költségekre fizetendő hozzájárulás fejében végzett szolgáltatásnyújtás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól.

• 19.

  A Gszt. alkalmazásában gázszolgáltató az az önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településrészen, településen (településeken), területen a gázszolgáltatásra engedélyt kapott. Ugyan az eljárás alá vont nem rendelkezik ilyen engedéllyel, hiszen a gázszolgáltatás nem is tartozik tevékenységi körébe, azonban a Gszt. egyes fogalmi meghatározásai a Balatongáz Kft. működése kapcsán, illetve a beruházás megvalósulása kapcsán is relevánsak lehetnek.

• 20.

  A törvény meghatározása alapján a gázellátó rendszer elemei a gázelosztó vezeték, csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés. A gázelosztó vezeték az a csővezetékrendszer, amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indult, és a fogyasztó telekhatáránál ér véget. Tartályos ellátás esetén a tartály telepítésére szolgáló ingatlanról kilépő gázvezeték. A csatlakozó vezeték a fogyasztó telekhatárától a gázmérő főcsapjáig vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és tartozékai; a fogyasztói vezeték a gázmérőtől, ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjedő vezeték; a fogyasztói berendezés pedig a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

• 21.

  A törvény továbbá kimondja, hogy a gázszolgáltatás, a gázértékesítés, amelynek végzése során a piaci törvények nem, vagy nem megfelelően érvényesülnek, természetes monopólium, mert a gázellátásban részesülőnek választási lehetősége nincs.

• 22.

  A törvény felhatalmazása alapján a gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásról, annak meghatározásáról a 32/1995. (VIII. 8.) IKM rendelet rendelkezik. A hozzájárulás konkrét összegét beruházásonként, illetőleg fogyasztónként a mellékletben meghatározott számítási szabályok alkalmazásával a gázszolgáltató határozza meg. A meghatározott hozzájárulás összegéről, valamint a kapcsolódó háttér számításokról a gázszolgáltató tájékoztatja a Magyar Energia Hivatalt.

• 23.

  A gázszolgáltató legfeljebb a melléklet alapján kiszámított hozzájárulást jogosult kérni saját tulajdonú elosztó vezetékére az újonnan bekapcsolandó fogyasztóktól. A fizetendő hozzájárulás összegét az adott beruházásra készített, az érintett önkormányzat által elfogadott tanulmányterv alapján kell kiszámítani. Ha azonban a beruházásra számított hozammutató 1 vagy annál nagyobb, a beruházáshoz hozzájárulás nem kérhető. Ha a hozammutató 0-nál kisebb, a gázszolgáltató a beruházás megvalósítására nem kötelezhető.

• 24.

  A gázberuházás megvalósításának - jogszabályok által meghatározott - elméleti modellje szerint egy gázszolgáltató a Magyar Energia Hivatal által kijelölt szolgáltatási területén a még be nem kapcsolt területeken elindít egy gáz beruházást, amelyre a rendelkezésre álló és beszerzett adatok, így a népességi adatok (lakosság, háztartások száma, ingatlanok jellege), a prognosztizálható fogyasztás alakulása, a földrajzi adottságok alapján tanulmánytervben rögzíti a várható költségek alakulását, majd a rendeletben megadott számítási módszerek szerint kiszámítja az egy fogyasztói egységre jutó fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulást. A gázszolgáltató köteles az egy fogyasztóra eső hálózatfejlesztési hozzájárulás összegét konkrét adatok alapján, meghatározott számítási módszerek szerint kiszámolni. Arra, hogy a gázszolgáltató kötelességét teljesítse, biztosítékként szerepel a jogszabályban a Magyar Energia Hivatal felé a tájékoztatási kötelezettség előírása.

• 25.

  A földgáz vezeték kiépítésének költségeit a gázszolgáltató tehát általában három forrásból fedezheti:

• • -

    hálózatfejlesztési hozzájárulás,

• • -

    gázdíj egy meghatározott része,

• • -

    önkormányzatok pályázatai révén elnyert támogatások.

Helyettesíthetőség

• 26.

  A vezetékes földgázenergia ellátás biztosítása, mint szolgáltatás, illetve a vezetékes földgázenergia, mint termék keresleti oldali helyettesíthetősége kétféle módon közelíthető meg: tágan értelmezve, funkcionális megközelítésben helyettesítő termék minden energiaforrás és annak biztosítása, amely a releváns földrajzi területen racionálisan elérhető (szilárd és folyékony energiaforrások, villamosenergia, stb.), szűkebb értelemben véve, a termékből kiindulva pedig azon földgáz termékek a helyettesítői, amelyek nem a vezetékrendszeren jutnak el a fogyasztókhoz, hanem palackban, tartályban.

• 27.

  Amikor a fogyasztó az energiaellátása biztosítása végett elérhető termékek között választ, egyszerre több feltételt mérlegel, majd általában hosszú távra kiható döntést hoz az ár, a hozzáférés egyéb anyagi vonzatai, a szolgáltatás igénybevételének kényelmi szempontjai, a termék vagy szolgáltatás jellege, időszakos vagy állandó tulajdonságok, esetleges környezetvédelmi szempontok, stb. alapján.

• 28.

  A vezetékes földgáz a többi energiahordozóhoz képest relatíve "olcsó", a fogyasztók szempontjából jól kezelhető, tiszta, a környezetterhelő hatása viszonylag alacsony, a szolgáltatás színvonala állandó, kiszámítható, így a helyettesíthetősége korlátozott.

• 29.

  Általában elmondható, hogy ahol egyébként vezetékes gázszolgáltatásra is lenne lehetőség, a Pb-gáz palackban és tartályban történő biztosítása, értékesítése a fogyasztók számára a vezetékes szolgáltatásnál versenyképtelenebb áron és rugalmatlanabb ellátás mellett valósítható meg. A gázvezeték kiépítését követően ugyanis a szolgáltató vagy a beruházó minimális további ráfordítással képes a folyamatos és gyors termékáramlást biztosítani, míg a tartályos/palackos szállítás folytonos magas színvonalú és költséges kiegészítő infrastruktúrát tesz szükségessé, valamint a szolgáltatás biztosítása ciklikus jellegű. A gázvezetéken történő szállítást ebből (költség, folyamatosság és kényelmi) szempontból szűkebb értelemben nem helyettesíti a palackos, illetve tartályos szállítás.

A hálózatos iparágak

• 30.

  A hálózatos iparágak számos olyan, a piaci verseny szempontjából fontos közgazdasági jellemzővel bírnak, melyek jelen versenyfelügyeleti eljárásban is meghatározóak lehetnek.

• 31.

  A hálózatos iparágak jellemzője az eszközigényesség, a viszonylag nagy méretgazdaságosság, az állandó költségek viszonylag magasak, a változó költségek ezzel szemben alacsonyabbak. Mindezek miatt a piacra lépés költsége nagy. Az állandó költség megtérülése rövidtávon magasabb fogyasztói árak, hozzájárulások vagy egyéb támogatások révén biztosítható. Az iparági szereplők összetett tevékenységi köre, a piacok kapcsolódó volta miatt gyakori lehet a keresztfinanszírozás gyakorlata, amely azonban hosszútávon torz képet adhat az iparágról, a piacokról. A hálózat létéből eredő esetleges externális hatások is a nagyobb hálózatokat segítik. Az egymást kiegészítő tevékenységek esetén a hálózatokra épülő szolgáltatások, majd az azokra épülő alkalmazások egy vertikumot alkotnak, amely a szolgáltató kezében jelentős gazdasági megtakarításokat eredményezhet.

• 32.

  A hálózatos iparágak további fontos jellemzője, hogy gyakori a nagy piaci erővel rendelkező szolgáltatók jelenléte. Az iparágakra jellemző a nélkülözhetetlen eszközök, hálózatok (vezetékek, csőrendszerek, elosztók, stb.) szükségessége, amelyek egyben gyakran szűkös erőforrások is, ezért fontos a hálózatokhoz való szabad hozzáférés biztosítása.

• 33.

  A hálózatos iparágak jellemzői miatt adott földrajzi területen általában csupán egy hálózatot lehet hatékonyan és nyereségesen kiépíteni és üzemeltetni. A gázvezetékrendszer kiépítése költséges beruházás. A beruházás megtérüléséhez adott fogyasztói számra van szükség, amely fogyasztói szám adott fogyasztási mennyiséggel garantálhatja azt, hogy a vezetékek kiépítésének költségei a gáz árában, illetve a beruházási és egyéb hozzájárulásokban megtérülnek. Éppen ezért a leggyakrabban a hálózatokat a leghatékonyabban a gázszolgáltatók építik meg. A párhuzamos gázhálózatok kiépítése és működtetése racionálisan alá nem támasztható, indokolatlan beruházás lenne.

A Balaton-felvidék gázberuházása

• 34.

  A versenyfelügyeleti eljárás tárgya, a lakossági hozzájárulások mértéke és annak megváltozása szorosan összefügg a teljes beruházással, annak elválaszthatatlan részét képezi.

• 35.

  A Balaton-felvidék mint érintett földrajzi piac a Közép-Dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság (KÖGÁZ) Magyar Energia Hivatal által kijelölt szolgáltatási területén található. A KÖGÁZ eredeti üzleti tervei szerint a vizsgált területre vonatkozó fejlesztések 2000. utánra lettek kidolgozva. A Balaton-felvidék érintett önkormányzatai (51 önkormányzat) azonban a KÖGÁZ Rt. fejlesztési ütemtervével nem voltak megelégedve, ezért 1997-ben a Balaton-felvidék gázberuházásának felgyorsítása érdekében több társasággal is tárgyaltak.

• 36.

  A terület gázberuházásának megvalósítására három társaság jelentkezett pályázóként: a KÖGÁZ Rt., a Börzsönygáz Kft. és a Magyar Olaj-, és Gázipari Rt. A Börzsönygáz Kft. az ajánlat megtételekor a MOL Rt. többségi tulajdonában álló társaság volt.

• 37.

  A KÖGÁZ Rt. ajánlata szerint nem a teljes 51 önkormányzat területén valósította volna meg a beruházást, hanem csupán a gerincvezeték egy bizonyos részét építette volna ki, feltételei között szerepelt továbbá az, hogy a lakosság (háztartások) legalább 70 %-a fizesse meg az általa kiszámítandó hálózatfejlesztési hozzájárulást. A hozzájárulás mértékét előzetes számításaik szerint 100.000 Ft körüli összegben határozták meg

• 38.

  A Börzsönygáz Kft. a teljes 51 önkormányzat területére elvégezte volna a gázberuházást, és mivel a KÖGÁZ Rt.-vel szemben ők az egész térséghez viszonyították a jelentkező fogyasztók számát, megelégedtek volna a fogyasztók 20 %-ának befizetésével is. A Börzsönygáz Kft. a lakossági fogyasztókat 96.000 Ft összegű beruházási hozzájárulás megfizetése mellett csatlakoztatta volna a hálózatra, mely összeg megfizetésére részletfizetési kedvezményt adott volna.

• 39.

  A MOL Rt. a beruházást oly módon kívánta elvégezni, hogy az érintett önkormányzatokkal közösen egy társaságot hoz létre, amelyben a MOL mellett az önkormányzatok is üzletrész tulajdonossá válnak. A MOL előzetes ajánlata szerint az egy fogyasztóra jutó beruházási hozzájárulás mintegy 92.000 Ft lett volna, és nem határozta meg feltételként a lakosság minimum 50 %-ának befizetését a beruházás megkezdéséhez.

• 40.

  A három ajánlat értékelése során az 51 települési önkormányzat nem tudott megállapodni a beruházást megvalósító nyertes személyében. 34 önkormányzat álláspontja szerint a MOL Rt. ajánlata, 15 önkormányzat szerint a KÖGÁZ Rt. beruházási ajánlata volt a kedvezőbb. Végül 16 önkormányzat a KÖGÁZ ajánlatát fogadta el, ezek területén a KÖGÁZ beruházásában valósult meg a települések gázellátásához szükséges vezetékrendszer kiépítése. A versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált 34 település a MOL ajánlatát fogadta el és a beruházás megvalósítására a MOL Rt.-vel közösen létrehozta a Balatongáz Kft.-t.

• 41.

  Az eljárás alá vont által kijelölt projekt - a versenyfelügyeleti eljárás idején már tudható módon - túlzottan "kedvező" feltételekkel (relatíve magas fogyasztói létszám, magas csatlakozási arány, magas földgáz fogyasztás, elnyert önkormányzati pályázati pénzek, állami támogatások) számolt. A telítettségi adatok alapján a hálózat kiépítése nem volt gazdaságos, mert 2002. novemberében sem érte el csak a 20%-ot, pedig az eredeti tervek kb. 63%-kal (10.000 háztartás, üdülő) számoltak. Így a túlzottan optimista tervek alapján működött társaság teljesítési kötelezettségeinek csupán tagi kölcsön, illetve banki hitel felvételével tudott eleget tenni. Mindeközben a csatlakozók száma és így a bevétel sem növekedett oly mértékben, hogy az megfelelő fedezetet teremtett volna a forrásokra, a vállalkozás gyakorlatilag fizetésképtelenné vált.

A KÖGÁZ ajánlata és a hálózatfejlesztési hozzájárulás

• 42.

  A GVH megkeresésére a KÖGÁZ Rt. elmondta, hogy már az 1998. előtti években folytak egyeztetések Balaton-felvidéki települések önkormányzatai kezdeményezésére a gázellátás infrastruktúrájának biztosítására. 1998 elején 51 önkormányzat képviselőivel, jegyzőjével, polgármesterével, illetve képviselőtestületével tárgyalt a KÖGÁZ Rt. Az eredeti megállapodás tervezet szerint (49 településsel és két településrésszel számolva) a lakossági hálózat fejlesztési hozzájárulás 95.000 Ft lett volna, egyéb fogyasztók hozzájárulása 80.000 Ft/m3/h, az önkormányzati intézmények bekötése, csatlakoztatása pedig díjmentes.

• 43.

  Mivel a társaság által kidolgozott feltételrendszert nem fogadta el az összes önkormányzat, további tárgyalásokra (és feltétel módosításra) volt szükség. Ezt követően már csak 15 település és egy településrész (Raposka, Kisapáti, Hegymagas, Szigliget, Badacsonytördemic, Ábrahámhegy, Balatonrendes, Révfülöp, Tihany, Zánka, Aszófő, Balatonudvari, Pula, Gyulakeszi, Tapolca-Diszel, Kékkút) támogatta a KÖGÁZ Rt. projektjét.

• 44.

  A létrejött megállapodás szerint az önkormányzati intézmények díjmentesen csatlakozhattak, a lakossági fogyasztók hálózat fejlesztési hozzájárulása 90.000 Ft volt háztartásonként, a nem lakossági fogyasztók esetében pedig 90.000 Ft + 30.000 Ft/m3/h. Ezen hozzájárulásokkal azonban a potenciális fogyasztói kör minimum 35%-os csatlakozása mellett valósítható meg a projekt.

• 45.

  A hálózat fejlesztési hozzájárulás mértékét 1998 elején a társaság a 32/1995. (VIII.8.) IKM rendelet előírásaira figyelemmel, valamint 15 éves megtérülési idővel számolva határozta meg. 1998-at követően a társaság a hozzájárulások összegét évente a termelői árindex alakulását figyelembe véve emelte, az alábbiak szerint:

Időszak	Hozzájárulás (Ft/háztartás)	Emelés mértéke (%)
1998	90.000
1999. 03.15-től	100.107	11,3
2000. 09.01-től	120.000	19,8
2001.07.01-től	134.040	11,7
2002. 07.15-től	141.010	5,1

Az eljárás alá vont álláspontja

• 46.

  Az eljárás alá vont vállalkozás elmondása szerint 2000-től szedi be a hozzájárulásokat, amelyek mértékét a taggyűlés határozza meg. Korábban az önkormányzatok szedték be közműfejlesztési (beruházási) hozzájárulásokat, amelyek ÁFA-mentesek voltak. Ha gázszolgáltató építi a vezetéket, akkor ÁFA-mentes hálózatfejlesztési hozzájárulást szed be, az eljárás alá vont viszont közműfejlesztési (beruházási) hozzájárulást kér, amely után 25 %-os ÁFA-t kell fizetni. Állítása szerint a térségben működő gázszolgáltatók által beszedett hálózatfejlesztési hozzájárulás körülbelül megegyezik a Balatongáz Kft. által beszedni kívánt ÁFÁ-val növelt közműfejlesztési (beruházási) hozzájárulással.

• 47.

  Az eljárás alá vont szerint a legutóbbi vitatott díjemelések okai a költségnövekedés, a napi likviditási gondok, illetve az infláció.

• 48.

  Az eljárás alá vont hangsúlyozta, hogy a társaság a hozzájárulás összegeinek meghatározásában nem működött közre. A társaság tulajdonosai már a társaság megalakításakor meghatározták a Szindikátusi Szerződésben a lakossági hozzájárulások összegeit és esedékességeit, a társaság döntési jogkört ebben a vonatkozásban nem is gyakorolt, pusztán "mechanikusan" alkalmazta az adott időpontokban a szerződés szerinti hozzájárulásokat. A társaság csupán akkor rendelkezett döntési jogkörrel a hozzájárulás mértékére nézve, amikor ezt a Szindikátusi Szerződés már lehetővé tette számára, 1999. XI. 15. után. Az akkori áremelkedések a Balatongáz Kft. véleménye szerint pedig szintén nem vetik fel a kizsákmányoló árazás kérdését.

• 49.

  A Balatongáz Kft. önkormányzatok melletti másik tulajdonosa, a MOL Rt. nyilatkozata szerint már induláskor az első hozzájárulás összegét is megközelítőleg 150.000 Ft-ban kellett volna meghatározni. Annak indoka, hogy a beruházási hozzájárulás összegét mégis 90.000 Ft-ban határozták meg, az volt, hogy a projekt gyors elindítása és az induló források megteremtése érdekében preferálták azokat a befizetőket, akik a program elindulásakor befizették az összeget, ezzel megteremtve az indulás összegeit. Ezért a tulajdonosok a Szindikátusi Szerződésben időszakonként ütemesen növekvő, differenciált közműfejlesztési hozzájárulási összegeket határoztak meg. A projekt első évében a hozzájárulási összeget éppen az említett ösztönző motívum miatt változtatták a tulajdonosok az inflációtól függetlenül.

A vizsgálati jelentés konklúziója

• 50.

  A vizsgálati jelentés megállapítja, hogy a lakosság részéről fizetendő beruházási (közműfejlesztési) hozzájárulások mértéke nem veti fel a kizsákmányoló áralkalmazás lehetőségét. A többszöri áremeléseknek volt reális és racionális, azaz elfogadható gazdasági indoka. A rendelkezésre álló iratok szerint a gáz beruházás részleteit és feltételeit, így a lakosság által fizetendő hozzájárulások összegeinek alakulását is az eljárás alá vont és tulajdonosai kellő mélységben és körben a potenciális fogyasztók tudomására hozták. Mindezek alapján nem mondható, hogy a lakosság bizonyos csoportjaira nézve negatív diszkrimináció történt volna.

• 51.

  A vizsgálat megállapításai szerint a Balatongáz Kft. nem élt vissza erőfölényével sem a hozzájárulás összegének meghatározásakor, sem annak emelései során.

• 52.

  A vizsgálati jelentésben kifejtettek és az eljárás anyagaiban szereplő dokumentumok, tények alapján a vizsgálat indítványozta, hogy a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés j) pontja szerint hozott határozatával az eljárást szüntesse meg, annak megállapításával, hogy az eljárás alá vont ügyfél a törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el.

II.

Jogi értékelés

A gazdasági erőfölény

• 53.

  A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

• 54.

  A gazdasági erőfölény megállapításának kiindulópontja az érintett piac meghatározása. Ennek célja egy olyan áru vagy szolgáltatáskör, illetve földrajzi térség meghatározása, amelyben értékelni lehet az adott vállalkozás üzleti magatartásának versenyre gyakorolt hatását. Az érintett piac meghatározásához a Tpvt. 14. § ad támpontot. A sérelmezett magatartással érintett áru vagy szolgáltatás piacának elemzésekor, meghatározásakor figyelembe kell venni a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel ésszerű helyettesítőket is. A földrajzi piac pedig az a földrajzi terület, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

• 55.

  A vezetékes földgáz olyan speciális termék, amely felhasználási előnyeit a kötött beszerzési csatornának köszönheti. A felhasználása, azaz a gázelosztó vezetékrendszerhez történő csatlakozás esetén a fogyasztónak a gázberuházást végző társasággal mindenképpen üzleti kapcsolatba kell kerülnie. Ha a beruházás már megvalósult vagy a beruházásról döntés történt, tehát mint jelen esetben a beruházás célterületének önkormányzata, képviselői döntöttek egy adott vállalkozás mellett, a végfogyasztó már csak abban dönthet, hogy igénybe veszi-e a szolgáltatást vagy sem. Természetesen a fogyasztó nemleges döntése nem végleges: általában bármikor dönthet úgy, hogy az éppen aktuális közműfejlesztési (ha nem gázszolgáltatói engedélyes végzi a csatlakoztatást) vagy hálózatfejlesztési (ha gázszolgáltatói engedélyes végzi a bekötést) hozzájárulás megfizetése mellett csatlakozik a vezetékrendszerhez.

• 56.

  A fogyasztó ebben a kötött helyzetben reálisan nem dönthet úgy, hogy számára más gázvezetékhez való csatlakozás előnyösebb lenne. A máshoz fordulhatóság hiánya az erőfölényes helyzet létét jelzi. Attól kezdve, hogy az érintett 34 településen az alapítók Szindikátusi Szerződése értelmében a Balatongáz Kft. végzi a teljes gázberuházást, biztosítja a vezetékes földgázenergia ellátórendszerhez történő csatlakoztatás lehetőségét a Balatongáz Kft. a fogyasztókkal szemben a vezetékes gázberuházás tekintetében erőfölényes helyzetbe került. Az eljárás alá vont társaság 1998-től kezdve a vezetékhez csatlakozni kívánó fogyasztókkal szemben erőfölényes helyzetet élvezett.

Erőfölénnyel való visszaélés

• 57.

  A versenyjog a gazdasági erőfölénnyel bíró vállalkozásokat többletkötelezettségekkel terheli, amikor tilalmazza a kizsákmányoló típusú visszaéléseket, amelyek a fogyasztók kárára változtatják meg a jövedelmek eloszlását.

• 58.

  Az eljárás alá vont vállalkozás magatartása esetén két kérdéskör került versenyjogi szempontból kivizsgálásra:

• • -

    vajon erőfölényes pozíciójával visszaélő módon, a fogyasztókat károsítva, indokolatlanul emelte a közműfejlesztési hozzájárulás mértékét, illetve

• • -

    vajon diszkriminatív módon alkalmazott-e eltérő hozzájárulási összegeket a később, a beruházás befejezése, illetve az első körben részletfizetési kedvezménnyel csatlakozó fogyasztók után, később jelentkezett, csatlakozni kívánó fogyasztókkal szemben.

• 59.

  A díjemelés nagysága önmagában nem tűnik túlzottnak. A közműfejlesztési hozzájárulások emelésének költségalapú indokoltsága önmagában véve a beruházás megtérülésének (sőt a potenciális fogyasztók bizonyos előre meghatározott számának tényleges csatlakozása) hiányában nehezen vizsgálható. Azonban a gázszolgáltatók által jogszabályi keretek között meghatározott és kivetett, valamint az adott területre vonatkozóan korábban a KÖGÁZ Rt. által kidolgozott tervekben megjelölt hálózatfejlesztési hozzájárulások összege és azok alakulása kiindulópontot jelenthet. Figyelembe nem véve a különböző hozzájárulások adótartalmát, illetve jogszabályi meghatározottságát, valamint az emelések időbeli eltérését, a kétféle hozzájárulás funkcionálisan hasonló szerepet tölt be, illetve a fogyasztók oldalán hasonló kötelezettségként, teherként jelentkezik. Ebből kiindulva, az eltérések az alábbiak:

Időszak	Balatongáz Kft. közműfejlesztési hozzájárulása (Ft)	Emelés mértéke az előző időszakhoz képest (%)	KÖGÁZ Rt. hálózatfejlesztési hozzájárulása (Ft)	Emelés mértéke az előző időszakhoz képest (%)
1998	90.000 100.000		90.000
1999. 03.15-től	120.000 125.000 130.000 140.000	40	100.107	11,3
2000. 09.01-től	120.000 + ÁFA	7,1	120.000	19,8
2001.07.01-től	120.000 + ÁFA	0	134.040	11,7
2002. 07.15-től	132.000 +ÁFA	10	141.010	5,1
Teljes emelés az egész időszakra nézve	75.000	83	51.010	56,7

• 60.

  Az eljárás alá vont és a tulajdonosok érveléséből kiderült, hogy a hozzájárulások mértéke csak ideális esetben fedezte volna a beruházás megvalósítását. Később azonban a hiány a gázdíjból sem kompenzálható - nem úgy, mint pl. egy keresztfinanszírozást engedő helyzetben, ha a később gázszolgáltató a beruházás kivitelezője.

• 61.

  Bár önmagában az a tény, hogy a vállalkozás veszteséges, nem zárja ki a túlzottan magas ár alkalmazásának lehetőségét, azonban ebben az esetben a hozzájárulások módosítása részben előre meghatározásra és tájékoztatásra került, részben pedig a társaság tulajdonosainak döntésén alapult, és mindkét meghatározási mód esetében a beruházás megvalósulásának különböző fázisainak alakulását, a megtérülési mutatókat, a pótlólagos költségek változását valamint egyéb külső tényezőket, pl. infláció is figyelembe vettek a döntéshozók.

• 62.

  A versenyszempontú megítélés során a fenti megállapítások, a beruházás és a társaság általános gazdasági helyzete meghatározott súlyozással számításba esik.

• 63.

  A közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről, alakulásáról, a kezdeti részletfizetési lehetőségekről a fogyasztók folyamatos tájékoztatást kaptak 1998-tól kezdődően. Az előzetes tájékoztatás az önkormányzatoknál személyesen, illetve az eljárás alá vont által kiadott és a potenciális fogyasztókhoz eljutatott kiadványokon keresztül történt. A tájékoztatás kiemelte, hogy a hozzájárulások mértéke az idő függvényében változik, a megkülönböztetés indokolt és előre kommunikált volt.

• 64.

  Elfogadható, racionálisan alátámasztható és széleskörben alkalmazott üzleti gyakorlat, hogy egy vállalkozás potenciális fogyasztóit úgy próbálja megnyerni, hogy engedményeket, kedvezményeket ígér a minél hamarabbi üzletkötésért "cserébe"r. Ez a magatartás, ha egyéb jogsérelmet (pl. fogyasztó megtévesztést, befolyásolást) nem tartalmaz, versenyjogilag nem kifogásolható. Az eljárás alá vont erőfölényes helyzetével nem élt vissza azáltal, hogy üzletpolitikájában előre meghatározta és a fogyasztói felé előre közölte, hogy milyen hozzájárulásokat fog beszedni, illetve azokat hogyan kívánja meghatározni a jövőre nézve.

Összegzés

• 65.

  A Versenytanács a bemutatott tényállás és jogi érvek alapján az eljárás megszüntetését tartotta indokoltnak, megállapítva, hogy az eljárás alá vont társaság nem marasztalható el erőfölényes helyzetével való visszaélése miatt sem a hozzájárulás mértékének indokolatlanul magasan történő meghatározásáért, sem a fogyasztók hozzájárulás alapú megkülönböztetéséért.

• 66.

  A közműfejlesztési hozzájárulás mértékét illetően nem mondható ki egyértelműen, hogy az indokolatlanul magas lett volna. A piac jellege miatt a hozzájárulás mértékének versenyjogi megítélésekor az adott földrajzi- és termékpiacon alkalmazott árakkal, díjakkal történő egybevetés nem lehetséges, ezért a viszonyítási alap kiterjesztésére volt szükség. Ugyan a gázszolgáltatók (jelen esetben a KÖGÁZ Rt.) által felszámított hálózatfejlesztési hozzájárulás meghatározása és tartalma nem azonos a közműfejlesztési hozzájárulással, azonban a kétféle hozzájárulás összegének, a díjak mértékének nagyságrendje összehasonlításra alkalmas. Az összevetés alapján megállapítható, hogy adott időszakban nem volt jelentős különbség a hozzájárulások mértéke között.

• 67.

  A vezetékhez korábban csatlakozó fogyasztók javára történő diszkrimináció kapcsán elmondható, hogy az üzletileg racionális, a kezdeti - beruházáshoz közeli - szakban minél több fogyasztót bekötését és a beruházás költséghatékonyságának növelését célozza. A beruházással és a csatlakozási lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás széleskörű volt, a lakosságnak lehetősége volt választani a kezdeti, alacsonyabb összegű, esetlegesen több részletben történő, illetve a későbbi, magasabb összegű csatlakozás között.

• 68.

  A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Melléklet

A hálózatfejlesztési hozzájárulás meghatározásának módszere

1. A hozammutató (H) kiszámítása a következő:

H=10(Á-K)D/B

ahol

Á:	az adott beruházásból származó, fogyasztói kategóriánként a 10. évben várható mennyiségekkel, fűtőértékkel és a beruházási tanulmányterv készítésének időpontjában érvényes árakkal számított éves árbevétel.

K=a+cm+d

a:	a gázszolgáltatónak az adott beruházáshoz tartozó, 10. évben várható éves anyag (földgáz) költsége, a beruházási tanulmányterv készítésének időpontjában érvényes árakon számítva
m:	az adott beruházáshoz tartozó, a 10. évben várható értékesítési mennyiség
c:	a gázszolgáltatónak a hálózatfejlesztési hozzájárulás befizetését megelőző évi tényadatok alapján az anyagköltségen (vásárolt földgáz) és az amortizáción felüli, az adott beruházásnak megfelelő fogyasztói kategóriákhoz tartozó - mennyiségre vetített - fajlagos közvetlen és közvetett költségének átlaga
d:	a beruházás eszközeire a társasági adótörvény alapján számított éves amortizáció
B:	beruházási költség: a tanulmánytervben rögzített, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték
D:	diszkonttényező
	D=0,804, amely 4%-os ráta alkalmazásának 10 éves hatását átlagolja

2. A fogyasztók által beruházásonként fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulás (F) kiszámítása a következő:

F=[B-10(Á-K)D]100/(100-x)

ahol B, Á, K, D meghatározása megfelel az 1. pontban leírtaknak és x = a hálózatfejlesztési hozzájárulásra - a törvények alapján - eső minimális társasági adómérték, százalékban.

Budapest, 2003. augusztus 26.