Vj-49/2003/18
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a MM Ingatlanüzemeltető Kft. eljárás alá vont vállalkozással szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában hivatalból indított eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.
Indoklás
I.
Az eljárás megindítása
- 1)
A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (1) bekezdése, illetve a 70. §-a alapján versenyfelügyeleti eljárást indított az MM Ingatlanüzemeltető Kft.-vel (a továbbiakban: MMI) szemben. Az eljárás indítására azért került sor, mert a GVH tudomására jutott, hogy az eljárás alá vont esetlegesen a Tpvt. gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról szóló rendelkezéseit sértő módon piaci pozíciójával visszaélve túlzottan magas díjtételeket határoz meg a villamos energia továbbadás esetén, illetve szintén tisztességtelen módon üzleti partnerét, fogyasztóját kizárja az említett szolgáltatásából.
- 2)
A GVH a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tekintetében az MMI által üzemeltetett MM Ipari Centrum területén tevékenykedő vállalkozókkal kötött Üzemeltetési és Szolgáltatási Szerződés feltételeinek alkalmazásával létrejövő magatartást vizsgálta, különös tekintettel a villamos energiaszolgáltatásra. A GVH tudomására jutott ismeretek szerint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vélelme csak egyetlen vállalkozással kapcsolatban és csak a villamos energia szolgáltatás terén merült fel.
II.
A megállapított tényállás
- 3)
A törökbálinti Mechanikai Művek Ipartelep 84 jogi személy osztatlan közös tulajdonát képezi. A legnagyobb tulajdonos az MM Ipari Centrum Kft. közel 60%-os tulajdoni résszel. Az ipartelepen lévő közművek, közös használatú utak és közterületek az MM Ipari Centrum Kft. tulajdonában vannak. A Mechanikai Művek Rt. privatizációját követően az ipartelepen a közüzemi szolgáltatást az MM Ipari Centrum Kft. végezte. Az MM Ipari Centrum Kft. 2001. január 1-én létrehozta az MMI-t az ipartelep üzemeltetésére. 2002-ben az MMI tulajdonába kerültek át a közműhálózatok és a közműszolgáltatáshoz szükséges berendezések, valamint a közműhálózatok vonatkozásában a teljes ipartelepre nézve vezetékvezetési és szolgalmi jogot kapott. Az MMI tulajdonába került továbbá 25.500 m2 nagyságú földterület, az ipartelep közös használatú területei, úthálózata, közműhálózata.
- 4)
Az MM Ipartelep - az "ipari park" [1] címért történő pályázat hiányában - nem minősül ipari parknak, de működése sok tekintetben az ipari parkok működéséhez hasonló. Az ipartelep több mint 100 kis- és közepes méretű vállalkozás telephelye. Az MM Ipartelepen tevékenykedni kívánó vállalkozásoknak az MMI területet, a tevékenységhez szükséges építményt és a birtokában lévő vezetékes hálózaton keresztüli szolgáltatásokat nyújtja.
- 5)
Az MMI által biztosított szolgáltatások két csoportba oszthatók: a közüzemi szolgáltatások és a közös üzemeltetési (közterület-fenntartó) tevékenységek. A végzett közüzemi szolgáltatások a villamos áram szolgáltatás, a vízszolgáltatás, a csatornaszolgáltatás és a telefonszolgáltatás. A közös üzemeltetési szolgáltatások a közös területek fenntartása, a szemétszállítás, a postaszolgálat és a munkásszállítás. A 2003. év folyamán - gazdaságossági megfontolásokat követően - az MMI szolgáltatási tevékenysége a villamos energiaszolgáltatásra, a víz- és csatornaszolgáltatásra, továbbá a közös használatú területek üzemeltetésére csökkent.
- 6)
Az MMI tevékenységei közül a legnagyobb árbevétel a villamos energiaszolgáltatásból származik. Az ipartelep transzformátor állomásai, kisfeszültségű villamos energia hálózata az MM Ipari Centrum Kft. kizárólagos tulajdonában vannak. A társaság a Budapesti Elektromos Művek (a továbbiakban: ELMŰ) Rt-vel kötött közüzemi szolgáltatási szerződés (Általános Közüzemi Szerződés) alapján vételezi az elektromos áramot.
- 7)
A villamos energia nem lakossági árszabás szerint szolgáltatásának, illetve vételezésének díjszabását a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, illetve az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendeletek szabályozzák, amelyek közül a 9/1999. (III.19.) GM, a 38/2001. GM, valamint az 59/2002. (XII. 29.) számú GKM rendelet bír különös jelentőséggel az eljárás szempontjából. Ezen rendeleteknek megfelelően az ELMÜ és az eljárás alá vont ún. alapdíjas középfeszültség II. árszabási feltételekben állapodtak meg. A vételezett villamos energia elszámolása a mindenkor érvényes hatósági áron történik. A vizsgálat alapjául szolgáló időszakban ezt az árszintet a 3/2003. (I.24.) GKM rendelet határozta meg.
- 8)
Az eljárás alá vont és az ipartelepen működő, az üzemeltető szolgáltatását igénybe vevő társaságok közötti Üzemeltetési és Szolgáltatási Szerződésben a felek megállapították, hogy a villamos energia szolgáltatás díja a villamos energia szolgáltatásának díjából (alapdíj és áramdíj) és a hálózati veszteség átalánydíjából áll. Az előbbi tétel meghatározása a villamosenergia nem lakossági árszabás szerinti mindenkori kisfeszültségű alapdíjas egytarifás árszabási díjtételének alkalmazásával történik. A hálózati veszteség díjtételét az eljárás alá vont az áramdíj 5 százalékában határozta meg.
- 9)
Az MMI nem közüzemi szolgáltató, ellátási kötelezettsége nincs. Következésképpen rá nem vonatkoznak a közüzemi villamosenergia-szolgáltatók díjszabását szabályozó fentebb felsorolt jogszabályok.
- 10)
Az ipartelep 84 társtulajdonosa szabadon rendelkezhetett arról, hogy a szolgáltatásokat az MMI-től vagy pedig a területileg illetékes szolgáltatótól (ELMŰ) vásárolja meg. Ez utóbbi választása esetén azonban pótlólagos beruházással és költségekkel kellett számolni. Azon társtulajdonosokkal, akik úgy döntenek, hogy a szolgáltatásokat az MMI közvetítésével veszik igénybe Üzemeltetési és Szolgáltatási Szerződést kötnek. Ezen szerződésekben meghatározott vételezési igények összesítése alapján az MMI a területileg illetékes szolgáltatótól vásárolja meg a villamos energiát. Az Üzemeltetési és Szolgáltatási Szerződés a felek szabad akaratából kötetik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény irányadó szabályai mellett.
- 11)
Az ELMŰ tájékoztatása szerint a villamos energia szolgáltatás az MM Ipartelepi vállalkozások számára közvetlen biztosítására lehetőség van, de az különböző mértékű és (előre meg nem határozható) értékű beruházási tevékenységet igényel. A csatlakozási pont a közterület és az ingatlan határa, de ha ez közbenső ingatlannál van, akkor a közbenső ingatlan tulajdonosának beleegyezése is szükséges.
- 12)
Az ELMŰ a vizsgálat megkeresésére elmondta, hogy az MMI az általa továbbértékesített villamos energiát a feszültségszintnek megfelelő mindenkor érvényes hatósági áron számlázza a partnerei felé. Ezt az árat alkalmazná az áramszolgáltató is. Továbbá az ELMŰ tájékoztatása szerint az MMI által az Üzemeltetési és Szolgáltatási Szerződésben felszámított 5 %-os hálózati vesztesség elfogadható. A hazai teljes villamos hálózat hálózati vesztesége 11 %-os.
III.
Az eljárás alá vont álláspontja
- 13)
Az eljárás alá vont előadta, hogy álláspontja szerint semmilyen jogsértő magatartást nem követett el. Az ellene megindult eljárást az ipartelep egyik társtulajdonosának bejelentésére vezeti vissza, aki az MMI-vel szemben folyamatos fizetési késedelemben volt. A 2001. évi Üzemeltetési és Szolgáltatási Szerződés értelmében, az abban foglaltak szerinti írásbeli és szóbeli egyeztetések sikertelenségét követően az MMI a villamos energiaszolgáltatást megszüntette, majd a tartozások kiegyenlítése után azt újból megkezdte. A számlák kiegyenlítése 2002. végén ismét elmaradt, a nézeteltéréseket nem sikerült továbbra sem rendezni, így mivel 2003-tól a felek között nem volt érvényes Üzemeltetési és Szolgáltatási Szerződés, az MMI nem szolgáltatott villamos energiát az illető társtulajdonos vállalkozásnak.
IV.
A jogi értékelés
- 14)
A gazdasági erőfölény megállapításának kiindulópontja az érintett piac meghatározása. A releváns piacot a sérelmezett magatartással érintett áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni (Tpvt. 14. § (1) bekezdés), annak érdekében, hogy értékelni lehessen az adott vállalkozás üzleti magatartásának versenyre gyakorolt hatását. A magatartással érintett árun túlmenően, a Tpvt. 14. § (2) bekezdésének megfelelően, az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni, tekintettel a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire. Jelen versenyfelügyeleti eljárás szempontjából releváns piac az MMI által nyújtott villamos energiaszolgáltatás. A vezetékes villamos energia felhasználási módját, kényelmét, gyorsaságát tekintve racionálisan más termékkel nem helyettesíthető, illetve más forrásból, más szolgáltatótól (illetékes áramszolgáltatótól) nem vételezhető.
- 15)
A Tpvt. 14. § (3) bekezdése értelmében az érintett földrajzi piac az a terület, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy amelyen kívül az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni. Az MM Ipartelep esetében megállapítható, hogy a területén telephellyel rendelkező tulajdonosok és bérlők számára a villamos energia más forrásból történő beszerzéséhez olyan berendezések, hálózat kiépítése szükséges, melyek nem adottak, a kis- és közepes vállalkozások számára nehezen hozzáférhetők. Valamint - engedély és tárgyi feltételek hiányában - az MMI is csak a telep területén tudja továbbadni villamos energiát. Ezért az MMI által nyújtott szolgáltatások érintett földrajzi piaca az MM Ipartelep területe.
- 16)
A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Az MMI jelenlegi fogyasztói a villamos energia ellátást más forrásból csak többlet ráfordítással és átállási késedelemmel tudnák megvalósítani. A villamos energia ellátás biztosításához szükséges hálózatrendszer kiépítése méretgazdaságos tevékenység, még relatíve kis területen is megfontolandó párhuzamos hálózat kiépítése, illetve berendezések üzemeltetése. Így az adott ipartelepen az MMI fogyasztóitól nagymértékben függetlenül tudja szerződési feltételeit kialakítani. A villamosenergia szolgáltatás vonatkozásában fontos szempont az, hogy az MMI a jogszabályok szerint nem minősül közüzemi szolgáltatónak, ezért díjszabási magatartását nem korlátozzák a közüzemi szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok.
- 17)
Az érintett piacra új villamos energia szolgáltató belépése nem valószínű, különös tekintettel arra, hogy a már meglevő hálózatok fejlesztése, karbantartása sem profitábilis tevékenység, a szolgáltatási díjak sem fedezik az esetlegesen szükséges felújításokat, átalakításokat, továbbá az ingatlan tulajdonosainak (beleértve az MMI-t) beleegyezése szükséges.
- 18)
Az MMI-vel szerződéses kapcsolatban álló fogyasztók egyenként relatíve kis vételezési aránnyal rendelkeznek. A relatíve kisebb mennyiséget vételező fogyasztók aránya magas.
- 19)
A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az ipartelep területén az MMI a villamos energia ellátás biztosítása tekintetében erőfölényes helyzetben van a társtulajdonos vállalkozásokkal szemben.
- 20)
A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozást is megilleti üzletpolitikája, piaci (szerződéses) kapcsolatai kialakításának szabadsága, ugyanakkor a versenyjog az átlagos piaci helyzetű vállalkozásokhoz képest többletkötelezettséggel terheli, amikor tilalmazza számára egyrészt azt, hogy már meglévő gazdasági erőfölényes helyzetét kihasználva a verseny korlátozásával erőfölényét tovább erősítse, másrészt azt, hogy gazdasági erőfölényes helyzetére alapozva saját javára és a fogyasztók kárára változtassa meg a jövedelmek elosztásának versenykörülmények között egyébként kialakuló arányát. A Tpvt. 21. §-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.
- 21)
Az eljárás alá vont nem közüzemi szolgáltató, ezért az általa a fogyasztóival kötött szerződésekben meghatározott díjtételek nem minősülnek hatósági áraknak. Az eljárás alá vont ugyanakkor a villamosenergia díjtételeit a vonatkozó jogszabály által meghatározott áron adta tovább a fogyasztóinak a mindenkori kisfeszültségű alapdíjas egytarifás árszabási díjtételének alkalmazásával. A hálózati veszteség díjtételét az eljárás alá vont az áramdíj 5 százalékában határozta meg, miközben az országos átlagos veszteség 11 százalékos. Ennek alapján megállapítható, hogy a fogyasztók (az ipari telep társtulajdonosai) egy közüzemi szolgáltatótól sem juthattak volna olcsóbban villamos energiához.
- 22)
A vizsgálat által megkeresett ipari parkot működtető vállalkozások kijelentették, hogy az eljárás alá vont szerződési feltételei a szakmában szokásosnak tekinthetők. Versenyjogi szempontból nem kifogásolható az az üzleti magatartás, hogy egy erőfölényben levő vállalkozás, adott esetben szolgáltató, kizárja a szolgáltatásból üzleti partnerét, ha az a fizetési kötelezettségét ismétlődő módon nem teljesíti.
- 23)
Az eljárás alá vont magatartása kapcsán a vizsgálat megállapította, hogy a szolgáltatás árának meghatározásakor az MMI a mindenkori hatósági árat alkalmazza, a hálózati vesztesség mértéke nem haladja meg az országos átlagot. Az MMI a felek között érvényes Üzemeltetési és Szolgáltatási Szerződés szerint számlázta a villamos energia szolgáltatás díját, és a számlák nemfizetése után az ugyanezen szerződésbe foglalt szankciókat alkalmazta. Mindezekre való tekintettel a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás nem élt vissza gazdasági erőfölényével azzal, hogy egy nem fizető fogyasztójával szemben a villamos energia szolgáltatást ideiglenesen felfüggesztette, valamint nem valószínűsíthető, hogy túlzottan magas, gazdaságilag indokolatlan díjtételeket számlázott volna a villamos energia fogyasztásért.
V.
Egyéb kérdések
- 24)
Az eljárás alá vont jogi képviselője útján - a Versenytanács előzetes álláspontjának ismeretében - kérte, hogy a Versenytanács érdemi határozatát tárgyaláson kívül hozza meg. A kérelemnek a Versenytanács a Tpvt. 74. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel helyt adott.
Budapest, 2003. szeptember 1.
Jegyzetek
-
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben meghatározott "ipari park" (infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton "ipari park" minősítést kap) tekintettel, az "Ipari Park" címről szóló 185/1996. (XII. 11.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján az "Ipari Park" cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer működtetéséről a 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet rendelkezik.