Vj-6/2003/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a

  • -

    VR Leasing AG I. rendű;

  • -

    Immoconsult Leasinggesselschaft m.b.H. II. rendű; valamint

  • -

    Leasing-West GmbH III. rendű

kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult versenyfelügyeleti eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett a VB-Leasing International Holding GmbH - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az I-III. rendű kérelmezők közösen irányítást szerezzenek a VB-Leasing International Holding GmbH felett.

A Versenytanács megállapítja, hogy az I-III. rendű kérelmezők a kérelem benyújtására nyitva álló határidőt elmulasztották. Ezért velük szemben egyetemlegesen 500.000.- (Ötszázezer) forint bírságot szab ki, melyet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kötelesek megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számla javára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A 2002. július 24-én kötött üzletrész-átruházási szerződéssel az I. rendű kérelmező VR-Leasing AG (a továbbiakban: VR) megszerezte a VB-Leasing International Holding GmbH (a továbbiakban: VBLI) üzletrészeinek 24,9 százalékát a III. rendű kérelmező Leasing-West GmbH-tól (a továbbiakban: L-West), miáltal a VR részesedése a VBLI üzletrészeiben 50 százalékra emelkedett, az L-West részesedése pedig 0,1 százalékra mérséklődött.

  • 2)

    Az 1. pont szerinti tranzakcióhoz - mely az Európai Bizottság 2002. december 9-i végrehajtást engedélyező határozatával vált joghatályossá - a VR, az L-West, valamint a VBLI üzletrészeinek 49,9 százalékával rendelkező II. rendű kérelmező Immoconsult Leasinggesselschaft m.b.H. (a továbbiakban: Immoconsult) 2003. január 10-én kelt kérelmükben a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérték.

  • 3)

    Az összefonódás céljaként a kérelmezők azt jelölték meg, hogy a közép-, kelet- és délkelet európai országokban az ingóságok (ezen belül a gépjárművek) lízingpiacain közösen kívánnak fellépni, az általuk az összefonódás engedélyezése esetén közösen irányított VBLI révén.

  • 4)

    A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmezők 2003. március 3-án teljesítették.

II.

Az összefonódásban résztvevő vállalkozások

  • 5)

    A lízingtevékenységet folytató németországi VR a szintén németországi DZ BANK AG által irányított vállalkozáscsoport (a továbbiakban: DZ-csoport) tagja. A DZ-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozások az alábbiak:

    • -

      a pénzügyi lízingtevékenységet végző Lombard Pénzügyi és Lízing Rt., valamint az annak száz százalékos tulajdonában lévő Lombard Bérlet Kft. és Lombard Finanszírozási Rt.,

    • -

      a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt., továbbá

    • -

      a Fundamenta Lakástakarékpénztár Rt.

  • 6)

    Az ausztriai Immoconsult és L-West egyaránt a szintén osztrák Volksbanken Holding GmbH által irányított vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Volksbanken-csoport) tagja. A Volksbanken-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozás a Magyarországi Volksbank Rt., továbbá több befektetési és ingatlanhasznosítási tevékenységet folytató vállalkozás.

  • 7)

    A kérelmezett összefonódást megelőzően (az Immoconsult és az L-West vállalkozásokon keresztül) a Volksbanken-csoporthoz tartozó VBLI egy holding társaság, melynek feladata a csoporthoz tartozó közép-, kelet- és délkelet európai országokban lízingtevékenységet végző vállalkozások (a továbbiakban együtt: VBLI-csoport) közvetlen irányítása. A VBLI-csoporthoz két magyarországi vállalkozás tartozik:

    • -

      a pénzügyi lízing szolgáltatást nyújtó VB Pénzügyi Lízing Rt., valamint

    • -

      az operatív lízingtevékenységet végző VB Lízing Kft.

  • 8)

    Az 5-7. pontban említett magyarországi vállalkozások 2001. évi nettó árbevétele (a hitelintézetek és a pénzügyi lízingszolgáltatók esetében a mérleg főösszeg tíz százaléka) együttesen meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül a VBLI-csoporthoz tartozó két vállalkozásé együttesen 4 milliárd forint volt. A DZ-csoport és a Volksbanken-csoport (beleértve a VBLI-csoportot is) külföldön honos tagjai 2001. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

A lízingpiac sajátosságai

  • 9)

    A lízingtevékenység során a lízingbeadó vállalkozás ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja. A használatba adással a lízingbevevő jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes törlesztő (tőke és kamat) része, valamint a szerződés szerinti maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezhessen; emellett viseli a kárveszély átszállásából adódó kockázatot, a közterheket és jogosulttá válik a hasznok szedésére. A lízingnek két alapvető formája van a pénzügyi- és az operatív lízing. A két forma között a felhasználó szempontjából csak a számviteli elszámolás technikájában van érdemi különbség. Pénzügyi lízing esetében a lízingbevevő-, operatív lízing esetében pedig a lízingbeadó köteles elszámolni a lízing tárgyát képező eszköz amortizációját. A lízingbeadó vállalkozás szempontjából lényeges körülmény, hogy a pénzügyi lízingszolgáltatást nyújtó vállalkozás alapításához, illetve a szolgáltatás végzéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges, és az ilyen vállalkozás a hitelintézetekkel azonos formában és tartalommal köteles mérlegbeszámolóját elkészíteni.

  • 10)

    A lízingfinanszírozás a beruházások és a fogyasztás jelentős eszköze (a beruházásokban való részesedése 2001-ben az előző évi 13 %-ról 20 % fölé növekedett). A tőkehiányos kis- és közepes nagyságú vállalkozások üzleti tevékenységéhez, a fejlesztésekhez a gazdaság számos ágazatában a lízing nyújt megoldást részben, a számukra elérhetetlen vagy drágább banki hitelek helyett, illetve adózási szempontból is kedvezőbb lehet. A lízingforgalom felfutásával párhuzamosan csökkent a piaci szereplők száma, jelenleg az összes eszköz több mint háromnegyede tíz lízing társaság kezében van, melyek közül azonban csak két vállalkozás (a CIB Lízingcsoport és a Postabank Lízing Rt.) részesedése tíz százalék körüli.

    A piaci részesedések

  • 11)

    A Lombard Rt. részesedését az országos lízingforgalomból a Táblázat mutatja be.

    A Lombard Rt. részesedése az országos lízingforgalomból

Árucsoport

Részesedés (%)

Gépjármű

6

Gépek, berendezések

8

Ingatlan

0,5

Együtt

6

  • 12)

    A VB Pénzügyi Lízing Rt. és a VB Lízing Kft. ingatlanok lízingelésével nem foglalkozik, az ingóságok (gépjárművek, gépek, berendezések) lízingforgalmából való részesedésük pedig nem érte el az 1 százalékot.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

A közös irányítás

  • 13)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha több vállalkozás közösen irányítást szerez egy másik vállalkozás felett. Az irányítás megszerzésének minősül, ha több vállalkozás közösen a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító részvényeit, üzletrészeit megszerzi (Tpvt. 23. § (2) bekezdés a. pont).

  • 14)

    A Versenytanács álláspontja szerint az a körülmény, hogy két (vagy több) vállalkozás együttesen egy további vállalkozás szavazati jogot biztosító részvényeinek többségével rendelkezik nem automatikusan jelent közös irányítást, az feltételezi

    • a)

      a tulajdonosok arra vonatkozó megállapodását, vagy

    • b)

      olyan objektív helyzetet, amelyben a feltételezett közös irányítók közötti megállapodás nélkül - döntés hiányában - a vállalkozás nem tudna működni.

  • 15)

    Mindezek hiányában ugyanis az önmagukban irányításra képtelen kisebbségi tulajdonosok az egyes döntéseket a legkülönbözőbb tulajdonosi kombinációkban (koalíciókban) hozhatják meg, ami a döntések összességét tekintve nem szükségszerűen vezet egységes vállalkozásirányítási koncepcióhoz, illetve azon alapuló piaci magatartáshoz.

  • 16)

    Ha viszont a 14. pont szerinti feltételek bármelyike fennáll, akkor a több vállalkozás által tulajdonolt, együttesen 50 százalékot meghaladó részvény nem csupán a tényleges, hanem a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti (jogi) irányítást is megalapozza, hiszen az a részvényesi jogokból szükségszerűen következik.

  • 17)

    A Versenytanács álláspontja szerint az objektív helyzet tipikus esete, amikor

    • a)

      a vállalkozásnak csak két tulajdonosa van, és azok egyaránt 50-50 százalék szavazati joggal rendelkeznek, vagy az 50-50 százalékkal több olyan vállalkozás rendelkezik együttesen, amelyeknek az irányított vállalkozás piaci magatartásának meghatározásában objektíve azonosak az érdekeik, és

    • b)

      a vállalkozás döntési fórumainak működési rendje az egyenlőséget nem bontja meg.

  • 18)

    Az objektíve azonos érdek az L-West és az Immoconsult - mint nem független vállalkozások (Tpvt. 15. § (1) bekezdés a. pont) - tekintetében nem vitathatóan fennállt. Ezért - a 17. b) pont szerinti körülmény hiányában - az 50 százalékos üzletrésztulajdonnal rendelkező VR, valamint az együttesen 50 százalék üzletrésztulajdonnal rendelkező L-West és Immoconsult a VR közös irányítójának minősülnek, vagyis a kérelem szerinti tranzakció vállalkozások összefonódásának minősül.

    Területi hatály

  • 19)

    Az összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozások között jön létre, azonban az irányítás alá kerülő VBLI-csoporthoz tartoznak magyarországi vállalkozások, mire tekintettel az összefonódás hatása érvényesülhet a magyar piacon, ezért arra a Tpvt. hatálya annak 1. §-a alapján kiterjed.

    A küszöbértékek

  • 20)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a DZ- és a Volksbanken-csoport tagjai) 2001. évi együttes - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdése alapján számított - nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, továbbá a közös irányítás alá kerülő (az összefonódást megelőzően a Volksbanken-csoportba tartozó) VBLI-csoportté az ötszázmillió forintot, ezért az összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

  • 21)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a pénzügyi lízing tevékenységet folytató vállalkozások (a jelen esetben: a Lombard Rt. és a VB Pénzügyi Lízing Rt.) mérlegbeszámolója nem tartalmaz nettó árbevétel sort, ezért azok esetében - figyelemmel arra, hogy a mérlegbeszámoló tartalma megegyezik a hitelintézetekével - nettó árbevétel helyett a Tpvt. 24. § (2) bekezdése alapján a hitelintézetek esetében alkalmazandó mutatót vette figyelembe (mérlegfőösszeg tíz százaléka).

V.

Az engedélyezés

  • 22)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §), vagy annak jelentős részén.

  • 23)

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

    • 1.

      Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    • 2.

      Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

    • 3.

      A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

    • 4.

      Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

  • 24)

    Horizontális összefüggésben a Versenytanács érdemben a lízing szolgáltatásokat vizsgálta. Ennek során szükségtelennek tartotta annak egyértelmű meghatározását, hogy a különböző áruk (gépjárművek, gépek és berendezések, ingatlanok) lízingje külön-külön érintett árupiacot (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) alkot, vagy - figyelemmel a valószínűsíthető kínálati helyettesíthetőségre - a lízingszolgáltatások egésze minősül érintett árupiacnak. A 11. és 12. pontban foglalt adatok alapján ugyanis - a Versenytanács álláspontja szerint a Magyarország egész területében megjelölhető érintett földrajzi piacon (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) - a lízingszolgáltatások egésze, illetve annak egyes részterületei tekintetében sem rendelkeznek az érintett vállalkozások olyan mértékű együttes piaci részesedéssel, amely versenyaggályokra adhatna alapot. Minderre tekintettel a Versenytanács azt sem tartotta szükségesnek vizsgálni, hogy a lízingszolgáltatásnak létezik-e a Tpvt. 14. § (2) bekezdés szerinti helyettesítő áruja (pl.: a 10. pontban foglaltakat is figyelembevéve az eszköz hitelre történő megvásárlása).

  • 25)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy az összefonódással érintett vállalkozásoknak (Tpvt. 26. §) a lízingszolgáltatáson túlmenően is vannak közös magyarországi tevékenységei (a DZ-csoporthoz tartozó Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. és a Volksbanken-csoporthoz tartozó Magyarországi Volksbank Rt. egyaránt hitelintézeti tevékenységet végez). Ezek a vállalkozások azonban a közös irányítású VBLI-től és így egymástól is függetlenek (Tpvt. 15. §), ezért piaci magatartásukra horizontális összefüggésben elvileg nem lehet hatása a kérelmezett összefonódásnak. Ezzel összefüggésben utal a Versenytanács arra is, hogy a Lombard Rt. és a VBLI-csoport tagjai sem válnak az összefonódás révén a Tpvt. 15. § (1) bekezdése szerinti, egymástól nem független vállalkozásokká. Ez azonban azért nem semleges a lízingpiac szempontjából, mert az összefonódás révén a Lombard Rt. egyedüli irányítója a VBLI-csoport tagjainak egyik közös irányítójává válik, ami a piaci részesedésektől és a piac egyéb jellemzőitől függően közös erőfölényes helyzetbe hozhatja a Lombard Rt-t és a VBLI-csoportot.

  • 26)

    A Lombard Rt. és VBLI-csoport tagjainak piaci részesedése alapján káros vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásokkal sem kell számolni.

  • 27)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 28)

    A Versenytanács a 24-26) pontban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

VI.

A bírság kiszabása

  • 29)

    A Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerint az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a korábbitól számított harminc napon belül kell az irányítást megszerző vállalkozásnak benyújtani.

  • 30)

    Az előzőek alapján a Versenytanács a Tpvt. 73. § szerinti előzetes álláspontjában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmezőknek az 1. pont szerinti szerződés megkötését követő harmincadik napig, vagyis 2002. augusztus 23-ig kellett volna az engedély iránti kérelmet benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

  • 31)

    A kérelmezők hivatkoztak arra, hogy az 1) pont szerinti szerződés az üzletrész-átruházás joghatályát kifejezetten az Európai Bizottság engedélyének megadásától tette függővé, továbbá rögzítette, hogy a szerződés tárgyát képező üzletrésszel kapcsolatos valamennyi jog és kötelezettség is csak az engedély megadásának időpontjában száll át az üzletrésze megszerzőire. Mindezek alapján - álláspontjuk szerint - joggal indultak ki abból, hogy a Tpvt. 28. § (2) bekezdése alapján a kérelmet az Európai Bizottság engedélyező döntését követő harminc napon belül kell benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz. Hangsúlyozták, hogy semmiféle lépést nem tettek a szerződésben leírt tranzakció megvalósítása céljából. Utaltak arra is, hogy azzal, hogy a kérelmet csak az Európai Bizottság engedélyétől számított harminc napon belül nyújtották be semmiféle gazdasági előnyre nem tettek szert, és nyilvánvalóan nem volt céljuk az összefonódás Gazdasági Versenyhivatal előtti eltitkolása.

  • 32)

    A Versenytanács nem osztotta a kérelmezőknek a kérelem benyújtási határidejére vonatkozó álláspontját. Nem vitatható ugyan, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 228. § (1) bekezdése szerint "ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan eseménytől tették függővé (felfüggesztő feltétel), a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be". Ha azonban a "bizonytalan esemény" valamely hatóság jóváhagyó döntése akkor tekintettel kell lenni a Ptk. 215. § rendelkezésére is, mely szerint " (1) Ha a szerződés létrejöttéhez..... hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozataikhoz kötve vannak. (2) A jóváhagyás megtörténtével a szerződés ... megkötésének időpontjával jön létre." Ezért - a Versenytanács álláspontja szerint - egy hatósági jóváhagyó döntés "felfüggesztő feltétel"-kénti rögzítése nem jelenti azt, hogy a Tpvt. 28. § (2) bekezdése szempontjából a szerződés megkötésének időpontjává a hatósági döntés időpontja válna.

  • 33)

    A Versenytanács megjegyzi, hogy a kérelmező jogértelmezése nem csak a Tpvt. 28. § (2) bekezdésével áll szemben, hanem ellentétes lenne a kérelmező vállalkozások érdekeivel is. A Tpvt. 29. § szerint ugyanis az összefonódást eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. Vagyis a szerződés - függetlenül az Európai Bizottság határozatától - csak a Gazdasági Versenyhivatal határozatát követően jön létre. Más szavakkal: az egymást követő (és nem párhuzamos) engedélyezési eljárások szükségtelenül meghosszabbítanák a tranzakció megvalósítási idejét.

  • 34)

    A Tpvt. 79. § szerint az engedély iránti kérelem elmulasztása miatt - legfeljebb napi tízezer forint összegű - bírság szabható ki.

  • 35)

    A kérelem benyújtásának végső határideje (2002. augusztus 23.) és annak tényleges benyújtása (2003. január 10.) között 140 nap telt el, vagyis a kiszabható bírság maximális összege 1.400.000 forint, amivel szemben a Versenytanács 500.000 forint bírságot szabott ki. A bírság összegének meghatározásakor a Versenytanács tekintettel volt arra, hogy kizárható a kérelmezők rosszhiszeműsége, továbbá a késedelemből nyilvánvalóan nem származott gazdasági előnyük. Másoldalról viszont figyelembevette, hogy a Tpvt. 28. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti a kérelem benyújtásának határidejét, és azt a Gazdasági Versenyhivatal következetesen alkalmazza.

VII.

Eljárási kérdések

  • 36)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 37)

    Az ügyfelek képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 38)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. április 8.