Gazdasági Versenyhivatal

Vj-50/2003/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Rt. (Budapest) mint eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás indítása

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) tudomására jutott annak a lehetősége, hogy a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Rt. (a továbbiakban: GE Hungary) beszerzései során a szállítási szerződési feltételek között szereplő fizetési határidőket egyoldalúan határozza meg. E magatartással kapcsolatban felmerült a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ában foglalt gazdasági erőfölénnyel való visszaélés lehetősége. Erre való tekintettel a GVH Ipari Irodája a Tpvt. 67. § (1) és a 70. § (1) bekezdései alapján versenyfelügyeleti eljárás indításáról határozott.

II.

A tényállás

• 2)

  Az eljárás alá vont vállalkozás ipari és kereskedelmi tevékenységét jelenleg hét, önállóan működő üzletágban folytatja. A legrégebbi (1) fényforrásgyártás mellett, 1999-től (2) ipari elektromos megszakítókat is gyárt. A GE Hungary 2001-től (3) turbina- és más erőművi berendezéseket is előállít, (4) repülőgép alkatrészeket szervizel, illetőleg a vállalkozásba beolvadt MEDICOR révén (5) orvosi műszerek is gyárt. 2002-től a vállalkozás a (6) cégcsoport számára végzett számlakezeléssel is foglalkozik, illetve összeurópai viszonylatban (7) irodai szolgáltatásokat is nyújt. A felsorolt üzletágak közül az (1)-(5) sorszámúakkal kapcsolatban merülhet fel a vizsgálat tárgyát képező magatartás, azaz, hogy az ajánlatkérő (vevő) egyoldalúan meghatározhatja a számára elfogadható fizetési feltételeket.

• 3)

  Az eljárás alá vont tevékenységében 2000 előtt messze a legjelentősebb az (1) fényforrásgyártás volt. Az üzletágak vállalkozáson belüli relatív jelentőségében az utóbbi három év során jelentős eltolódás következett be. Az (1) üzletág részesedése a 2000. évi 95,68%-ról 2002-re 54,38%-ra csökkent, elsősorban a (3) erőművi berendezések gyártásának felfutása következtében. E két üzletágból származott a GE Hungary 2002. évi összes nettó árbevételének mintegy 90 százaléka.

• 4)

  A GE Hungary két legjelentősebb üzletágában a termelési tevékenységhez szükséges beszerzendő termékek és szolgáltatások a felhasználás szempontjából két csoportba sorolhatók:

• • a)

    működtetési beszerzések: ezt a csoportot azok alkotják, amelyek nem képezik a gyártott termékek alapanyagát és nem épülnek be azokba;

• • b)

    nyersanyagok: azok a termékek, amelyek beépülnek a gyártott termékekbe.

A beszerzendő termékek és szolgáltatások egy másik lehetséges csoportosításában beszélhetünk előállított termékekről és "rendelkezésre állási kapacitás"-ról:

• • a)

    előállított termékek: a gyártói igénytől függetlenül előállított termékek; ezek általánosan ismert, szabványosított termékek, amelyeket a termelőik folyamatosan - a GE Hungary igényeitől többé-kevésbé függetlenül - gyártanak (pl. műanyagok, gumik, olajok, kenőanyagok, gázok, kemikáliák, festékek, elektromos alkatrészek, csapágyak, szerszámok, hegesztés-technikai alkatrészek, pneumatikai berendezések);

• • b)

    "rendelkezésre állási kapacitás": olyan szellemi, tervezői, gyártói kapacitás, amely a gyártói igény megjelenése alapján ölt testet valamely termékben vagy szolgáltatásban; ezek a termékek a GE Hungary egyedi igényeihez igazodó termékek, amelyek egy része egy, az előző csoportba tartozó termék speciális változata, más része kizárólag a GE Hungary számára fejlesztettek ki, ezek a termékek értelemszerűen speciális jellegűek, előre - a GE Hungary igénynyilvánítását megelőzően - nem állíthatók elő.

• 5)

  A gyártói igénytől függetlenül előállított termékekre, szolgáltatásokra más felhasználóknak is szükségük van. A rendelkezésre állási kapacitás kihasználása révén keletkező termékek többsége is olyan jellegű, amelyek helyett az azt előállító beszállítók - minimális ráfordítással - más felhasználók számára alkalmas termék gyártására állhatnak át. A vizsgálat nem derített fényt olyan információra, amely arra utalna, hogy a GE Hungary beszállítói között lenne olyan, amely kizárólag a GE Hungary számára szállít egyedi termékeket, és más vállalkozás számára semmilyen más szolgáltatást nem teljesít.

• 6)

  A GE Hungary körülbelül 2000 szállítóval áll szerződéses kapcsolatban. Beszállítóinak többsége külföldön bejegyzett vállalkozás (import). A magyar beszállítók között egyaránt találhatók kis-, közepes és nagyvállalatok.

• 7)

  A szállítókkal kapcsolatos magatartás tekintetében az egyes üzletágak autonómiával rendelkeznek. Ezen magatartásuk legfontosabb központi szabályozó dokumentuma a vállalkozás-csoport minden cégénél kötelezően alkalmazandó etikai kódex, amely összefoglalja a szállítókkal történő kapcsolattartás etikai szabályait is.

• 8)

  Körülbelül három éve alkalmazzák azt a mintaszerződést, amely általában a szerződéses tárgyalások alapjául szolgál. A szerződésminta (modellszerződés) nem általános szerződési feltételekként szolgál, ezért az egyes szállítókkal kötött szerződés ettől különböző is lehet. Az árat a beszállítóval folytatott tárgyalások során, kölcsönösen alakítják ki.

• 9)

  A szállítók jelentős részének kiválasztása tárgyalások során vagy elektronikus formában lebonyolított versenytárgyalás (ún. e-bid) alapján történik az Interneten keresztül. A szállítóktól kért ajánlat gyakorlatilag csak az árra vonatkozik, a többi feltétel minden ajánlattevő beszállítóval szemben ugyanaz. A beszállítók a rendszerbe való belépéskor eldönthetik, hogy elfogadhatók-e számukra a GE Hungary "Elektronikus Szerződés" címmel megfogalmazott nyilvános beszerzési feltételei. Ha nem és ezt jelzik, akkor lehetőség van ezen általános feltételek egyedi módosítására.

• 10)

  Az e-bid keretében az ár meghatározása elektronikus versenytárgyalás útján, árlejtéses módszerrel történik. Ennek keretében az adott termék szállítására képes potenciális beszállító regisztráció után, a megkapott jelszó ismeretében az Interneten keresztül belép a rendszerbe, ahol a legutolsó érvényes árajánlat látható, az ajánlattevő személyének felfedése nélkül. Amennyiben egy beszállító ez alá akar menni, akkor jelzi a rendszernek, innentől kezdve ez lesz az utolsó érvényes ajánlat. Ha senki sem kínál alacsonyabb árat, akkor a GE lezárja a versenytárgyalást, és megköti a szerződést az utolsó érvényes árat ajánló szállítóval. A végső szerződési feltételek a versenytárgyalást követően még módosulhatnak.

• 11)

  A szállítókkal megkötött szerződésekben a vizsgálat idején általában 70 és 90 napos fizetési határidőket kötnek ki. Számos esetben azonban ennél hosszabb, nem ritkán 90-120 napos határidőket is meghatároztak.

• 12)

  A vizsgálat által megkeresett, a GE Hungary-hoz hasonló ágazatban tevékenykedő, viszonylag nagy számú beszállítóval dolgozó vállalkozást. A válaszok alapján a fizetési határidőkre általánosan jellemző értéket meghatározni nem lehetett. A leggyakoribb 8, 30, és 60 napos határidők mellett egyedileg megállapított számú fizetési határnap is előfordult.

III.

Az eljárás alá vont álláspontja

• 13)

  Az eljárás alá vont álláspontja szerint a szállítók a Internetes versenytárgyalásra önkéntes alapon jelentkeznek. A szállítók kiválasztásának általa alkalmazott formája nyilvános, transzparens és objektív. A versenykiírás rendszerint tartalmazza a GE Hungary által alkalmazott fizetési feltételeket, beleértve a határidőket is. A beszállítók ennek ismeretében tesznek ajánlatokat. A legjobb ajánlatot adó szállítóval a szállítási szerződéseket általában meghatározott időre kötik. A szerződések lejárta előtt a versenytárgyalások ismeretében újratárgyalják a feltételeket az időközbeni piaci folyamatok alapján. A szállítókkal az arra irányadó polgári jogi szabályokkal összhangban közlik az esetleges módosításra vonatkozó ajánlatot.

• 14)

  A GE Hungary szerint az általa alkalmazott 70-90 napos határidők megfelelnek az iparági gyakorlatnak. Az ennél hosszabb 90-120 napos határidők kikötésére azért kerül sor, mert az általa gyártott termékeket az átlagosnál rosszabb feltételekkel tudja értékesíteni. Ilyen módon a beszerzési fizetési feltételeket igazítja hozzá az értékesítési feltételekhez. A hosszabb fizetési feltételek megszabásának nem az extra haszon elérése a célja, hanem a cég értékesítései során keletkező veszteségeinek mérséklése.

• 15)

  Álláspontja szerint a cég semmilyen termék vagy szolgáltatás tekintetében sem rendelkezik erőfölénnyel, így azzal visszaélni sem tud.

IV.

A Versenytanács jogi álláspontja

Az érintett piac meghatározása

• 16)

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Vevői erőfölény vélelme esetén a megállapodás azokat piacokat érinti, amelyeken megrendelőként jelenik meg.

• 17)

  Az eljárás alá vont vállalkozás hét üzletágának működtetése során igen nagy számú terméket, illetve szolgáltatást használ fel, amelyek piacainak teljes körére kiterjedő versenyjogi vizsgálatára jelen eljárás körében nem került sor. A megvizsgált két üzletág azonban az eljárás alá vont tevékenységének túlnyomó részét adja, továbbá a vizsgálat megindítására alapot adó információk is ezen tevékenységi körből érkeztek. Ezért a vélelmezett jogsértő magatartás vizsgálatára a megvizsgált két üzletág alkalmas volt. A megállapodás tárgyát ennek alapján azok a nyersanyagok és működtetési berendezések alkotják, amelyeket a GE Hungary a fényforrásgyártás, illetve a turbina- és erőművi berendezések előállításához beszállítóitól szerez be.

• 18)

  A Tpvt. 14. § (2) bekezdése alapján az érintett piac meghatározása során figyelembe kell venni a megállapodás tárgyát képező árukat ésszerűen helyettesítő más termékeket (szolgáltatásokat) is, valamint tekintettel kell lenni a kínálati helyettesíthetőség szempontjaira is. A keresleti és kínálati helyettesíthetőség szempontjai más tartalommal bírnak attól függően, hogy eladó oldali vagy vevő oldali erőfölény vélelmét kell megvizsgálni. Eladó oldali erőfölény vélelme esetén a kiindulópont a keresleti oldali helyettesíthetőség elemzése. Azt kell megvizsgálni először, hogy a megállapodás tárgyát képező árut a fogyasztók milyen más árukkal tudják ésszerűen helyettesíteni. A keresleti helyettesíthetőség elemzése alapján azonosíthatóak annak az eladónak a tényleges versenytársai, akinek a vélt erőfölényes helyzetét vizsgáljuk. Ha a helyettesítő termékekkel kibővített termékpiacon van olyan versenytárs eladó, akinek termékeivel a fogyasztó a megállapodás tárgyát alkotó árukat ésszerűen helyettesítheti, akkor az érintett termékpiac meghatározásába ezen termékeket és az azt előállító eladókat is be kell vonni.

• 19)

  A kínálati helyettesíthetőség szempontjának figyelembe vétele eladó oldali erőfölény vélelme esetén azt jelenti, hogy a versenytárs vállalkozások körébe azokat a vállalkozásokat is be kell vonni, amelyek jelenleg ugyan nem gyártanak a megállapodás tárgyát alkotó árukat helyettesítő termékeket, de minden lényeges eszközzel és képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy ilyen termékeket rövid időn belül előállítsanak és forgalmazzanak. Úgy is fogalmazhatunk, hogy eladói erőfölény vélelme esetén a keresleti helyettesítés a termékek felől szélesíti az érintett termékpiac körét, a kínálati helyettesíthetőség pedig a vállalkozások felől tágítja azt a megállapodás tárgyát képező áruhoz képest.

• 20)

  A vevő oldali erőfölény vélelme esetében a kiinduló szempont annak vizsgálata, hogy vajon az eladók a megállapodás tárgyát képező terméket a vevőn kívül milyen más vállalkozásoknak (felhasználóknak, fogyasztóknak) tudják eladni, vagyis van-e olyan más vállalkozás, amellyel az eladó a megállapodás tárgyát képező termék eladására megállapodást tud kötni. Másképpen: van-e az eladónak ésszerű lehetősége arra, hogy hasonló megállapodást más vevővel (felhasználóval) kössön meg? E szempont alapján nincs jelentősége annak, hogy a fogyasztó helyettesíteni tudja-e a megállapodás tárgyát képező árut. A keresleti helyettesíthetőség kérdése a vevő oldali erőfölény vélelme esetében azt jelenti, hogy van-e más, jelentőségében hasonló tényleges vagy potenciális vevője annak az eladónak, akivel szemben vevői erőfölény vélelmezünk.

• 21)

  A vevő oldali erőfölény vélelme esetén a kínálati helyettesíthetőséget úgy kell értelmezni, hogy van-e olyan alternatív gazdasági tevékenysége a vevő oldali erőfölényt elszenvedő vállalkozásoknak, amelynek végzésére a megállapodás tárgyát képező áru előállítására szolgáló eszközeik és erőforrásaik rövid időn belül átállíthatók. Az alternatív gazdasági tevékenység lehet olyan, amit a vállalkozás már eddig is végzett, de olyan is, amelyet ugyan jelenleg nem folytatnak, de amelynek végzésére rövid időn belül képessé válhat.

• 22)

  A vevő oldali helyettesíthetőség vizsgálata esetén a helyettesítés ésszerűségét éppúgy vizsgálni kell, mint az eladó erőfölény esetében. Az eladói erőfölény vélelme esetében egy helyettesítési lehetőség általában akkor minősülhet ésszerűnek, ha a helyettesítő termékre való átállás nem jár jelentős többletköltséggel, illetőleg a helyettesítő termék ára - a minőségi különbségek figyelembe vételével - nem tér el számottevő mértékben a megállapodás tárgyát képező áru árától. A vevői erőfölény vélelmekor a helyettesítés ésszerűségét az eladó vállalkozás (és nem a vevő/fogyasztó) szempontjából kell értelmezni. A helyettesítés akkor lehet ésszerű, ha a vevőkörnek az elvileg (technikailag) lehetséges helyettesítés megvalósításához szükséges megváltoztatása nem jár jelentős többletköltséggel, illetve annak jövedelmezősége nem számottevően rosszabb, mint amit a megállapodás az eladónak biztosítana.

• 23)

  A fentebb kifejtetteknek megfelelően a jelen eljárásban a helyettesítési szempontok alapján az érintett termékpiac meghatározása során figyelembe kell az ún. előállított termékek GE Hungary-n kívüli vevőit is. Ezen termék- és szolgáltatáskörbe olyan nyersanyagok és működtetési berendezések tartoznak, amelyeknek széles felhasználói köre van, vagyis a megállapodás tárgyát képező termékek a GE Hungary-n kívül más vállalkozásoknak (felhasználóknak) is eladhatók. A fentebb kifejtett helyettesítési szempontok alapján a "rendelkezésre állási kapacitás" keretén belül előállított standardizált termékek specializált változatait alkotó termékek potenciális vevőit is figyelembe kell venni az érintett termékpiac meghatározása során azon az alapon, hogy e termékek helyett az azt előállító beszállítók - minimális ráfordítással - más felhasználók számára alkalmas termék gyártására állhatnak át.

• 24)

  A vizsgálati jelentés alapján megállapítható, hogy a GE Hungary csak a rendelkezésre állási kapacitás keretén belül gyártott egyedi, kizárólag a GE Hungary számára kifejlesztett termékek piacán minősülhet egyedüli vevőnek.

A gazdasági erőfölény megállapíthatósága

• 25)

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése határozza meg azt, hogy a gazdasági erőfölény megítéléséhez milyen szempontokat kell különösen megvizsgálni. A bekezdés a) pontja szerint vizsgálni kell azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli. A jelen eljárásban a vizsgálat azt állapította meg, hogy a GE Hungary beszállítói piacai között nem található olyan, amelyre való belépés vagy az onnan való kilépés jelentősebb költséggel vagy kockázattal járna. Erre utal az a tény is, hogy az Internetes versenytárgyalásokon rendszerint számos vállalkozó vesz részt, akik között új belépők is találhatók.

• 26)

  A Tpvt. 22. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a gazdasági erőfölény megállapítása során vizsgálni kell a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását. Az eljárás alá vont vállalkozás egyike a Magyarországon bejegyzett legnagyobb multinacionális vállalkozásoknak. Éves árbevétele meghaladja a 300 milliárd forintot. A beszállítóinak gazdasági ereje különböző azok relatív méreteinek megfelelően. A vevő oldali gazdasági erőfölény nyilvánvalóan csak azon, valószínűsíthetően igen kis méretű Magyarországon bejegyzett vállalkozásokkal szemben lehetséges, amelyek fő tevékenysége a GE Hungary-nek gyártott speciális egyedi jellegű termékek előállítása.

• 27)

  A gazdasági erőfölény megállapítása során - a Tpvt. 22. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően - vizsgálni kell az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását is. A vizsgálat alá vont megállapodásokkal érintett beszállítói termékpiacok mindegyike versenyzői piac. Az eljárás alá vont beszerzéseinek nagy részét Internetes versenytárgyalások révén valósítja meg. Ezeken a versenytárgyalásokon több potenciális beszállító is részt vesz, a kiválasztás a legalacsonyabb árajánlat alapján történik, ami a versenyből származó hatékonysági előny érvényre jutását jelzi.

• 28)

  Vevő oldali erőfölény esetén a vizsgált érintett piac vevői oldalán nem a végfogyasztók, hanem olyan vállalkozások állnak, amelyek maguk is termékeket állítanak elő és adnak el a vertikális értékesítési láncolat egy, a végfogyasztóhoz közelebb eső pontján. Vevői erőfölény vélelme esetén ezért vizsgálni kell az egymással közvetlen vertikális kapcsolatban lévő piacokon kialakult versenyhelyzetet is. A GE Hungary a termékeinek túlnyomó részét exportban értékesíti. A fényforrások, illetve az erőművi berendezések üzletágában a világpiacon éles verseny van a piacon lévő nagy vállalkozás-csoportok között. Ezeken a piacokon ezért a GE Hungary erőfölényes helyzete nem valószínűsíthető. A fényforrások hazai piacán a GE Hungary piaci részesedése jelentős, ám itt az import lehetősége zárja ki azt, hogy a piaci pozíciójával a vállalkozás visszaélhessen. A fentiek alapján megállapítható, hogy a vizsgált megállapodások két, vertikálisan közvetlenül összekapcsolódó versenyzői piacot (piacokat) kötnek össze. A GE Hungary eladóként erős versenyhelyzettel néz szembe, és magatartását vevőként is ez (vagyis a hatékonysági szempont minél erőteljesebb érvényre juttatása) határozza meg.

• 29)

  Az erőfölény megállapíthatóságával kapcsolatban a Tpvt. 22. § (2) bekezdése c) pontjának utolsó fordulata szerint vizsgálni kell a piaci szereplők magatartását, illetve annak a piacra gyakorolt hatását is. A vizsgálat által felderített információk szerint az eljárás alá vont a vizsgált időszakban, illetve azt megelőzően az Internetes versenytárgyalások során a korábban alkalmazott határidőkhöz képest megnövelte az általa vállalt fizetési határidőket. Ez a magatartás hátrányosan érintette a beszállítói piac szereplőit, mert megnövelte a készletfinanszírozás költségeit. Az így megnövekedett költségeknek lehet olyan hatása az érintett beszállítói piacokon, hogy egyes beszállítók haszna ennek következtében túlságosan alacsony szintre csökken, esetleg olyannyira, hogy kénytelenek elhagyni a piacot. Ez a magatartás alkalmas arra, hogy az eljárás alá vont saját költségeinek egy részét áthárítsa a beszállítóira.

• 30)

  A Versenytanács a gazdasági erőfölény megállapíthatóságának fentebb vizsgált összes szempontjai figyelembevételével alakította ki álláspontját. A GE Hungary által meghatározott fizetési határidők megnövekedése arra utal, hogy a megrendelő és a beszállítók közötti korábbi szerződéses feltételek a megrendelő javára, illetve a beszállítók hátrányára változtak meg. Ez a változás összefügg a megrendelő és a beszállítók közötti pénzügyi-jövedelmi helyzete közötti nyilvánvaló aránytalansággal. Egy pénzügyi értelemben nagy vállalat és egy kis vállalat üzleti kapcsolatában azonban a nagy vállalat nem szükségszerűen van gazdasági erőfölényes helyzetben.

• 31)

  A gazdasági erőfölény megállapítása során figyelembe kell venni azt is, hogy beszállítói piacok versenyzői piacok, amelyekre a be- és kilépés különösebb nehézség nélkül lehetséges. Az eljárás alá vont nyilvános versenytárgyaláson választja ki azt a beszállítót, amely az általa megadott feltételek között az igényelt terméket a legolcsóbban tudja szállítani. Amíg van olyan beszállító, aki a GE Hungary által meghatározott feltételek (beleértve a fizetési határidőket) mellett vállalja az üzletet, addig az eljárás alá vont nem diktált olyan feltételeket, amelyek a piac számára elfogadhatatlanok lettek volna. Mivel a piacra való ki- és belépés nem nehéz, az e feltételeket már vállalni nem tudó vállalkozások elhagyhatják a piacot. Ugyanakkor, ha a feltételek mellett nem lenne olyan vállalkozás, amely az üzletet vállalná, akkor a GE Hungary versenytárgyaláson kívül módosíthatja azokat (köztük a fizetési határidőket is). Ha ezt nem tenné, akkor elveszítené a beszállítóját, ami viszont a saját gyártási folyamatát, ezen keresztül az értékesítési lehetőségeit hátrányosan érintené. A Versenytanács álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy az eljárás alá vont gazdasági tevékenységét a beszállítóitól nem folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel ne kellene lennie azok vele kapcsolatos piaci magatartására.

• 32)

  Az eljárás alá vont fent leírt magatartása ugyanakkor alkalmas arra, hogy a megrendelő és a beszállító között az előbbi javára egyoldalúan módosítsa a jövedelem elosztási helyzetet. Ez nyilvánvalóan a két fél alkupozíciójában meglévő jelentős eltérés következménye. Ez azonban nem jár együtt a versenyjogi értelemben meghatározott vevő oldali gazdasági erőfölénnyel, ha a beszállítóival szemben előnyös alkuhelyzetben lévő vevő a saját termékeinek eladásában versenyhelyzettel néz szembe, illetőleg nincs olyan külső körülmény (piaci helyzet), amelynek következtében a beszállítók a számukra előnytelen alkuhelyzetből adódó szerződéses viszonyt kénytelenek lennének akkor is elfogadni, ha ebből számukra tartósan gazdasági veszteség képződik. Ilyen külső körülményt a vizsgálat nem azonosított. Erre tekintettel, valamint a fentebb kifejtettek alapján a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy GE Hungary a beszállítóival szemben nincs gazdasági erőfölényben.

Eljárási kérdések

• 33)

  A fentiek alapján, figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdésében foglaltakra a Versenytanács előzetes álláspontként megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás Tpvt.-be ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el, ezért az eljárás folytatása nem indokolt.

• 34)

  Az eljárás alá vont képviselője útján kérelmezte, hogy a Versenytanács érdemi határozatát tárgyalás mellőzésével hozza meg. A Tpvt. 74. § (1) bekezdésére való tekintettel a Versenytanács jelen határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.

• 35)

  A határozat ellen a jogorvoslati lehetőséget a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2003. október 2.