Gazdasági Versenyhivatal

Vj-22/2003/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Kábelduó Szolgáltató Kft. (Balatonalmádi) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 67. § (1) bekezdése, illetve 70. §-a alapján 2002. február 27-én versenyfelügyeleti eljárást indított a Kábelduó Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: Kábelduó Kft.) ellen, mert lakossági bejelentésekből észlelte, hogy 2003. január 1-jétől az új programcsomagok tartalmát a hozzájuk tartozó díjakkal oly módon határozta meg, hogy azzal valószínűsíthetően megsértette a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát.

II.

A tényállás

A Kábelduó tevékenysége

• 2)

  A Kábelduó Kft. az 1997-ben létrehozott Kábelduó Bt. átalakulásával, annak jogutódjaként 2000. augusztusában jött létre. A Kábelduó Kft., illetve jogelődje

• • -

    Balatonfűzfőn saját beruházásban kiépített;

• • -

    Balatonkenesén az Önkormányzattól vásárolt;

• • -

    Litéren és Nádasladányban az Önkormányzattól bérelt

hálózaton nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást.

• 3)

  A kábeltelevíziós szolgáltatás mellett a Kábelduó Kft. műszaki tervezési szolgáltatást is nyújt, melyből származó nettó árbevétele (1,1 millió forint) 2002. évben a teljes nettó árbevétel (35,3 millió forint) csekély hányada volt.

• 4)

  A Kábelduó Kft. üzletrészei 50-50 százalékban az ügyvezető Ujj Mészáros Dezsőné és, a vállalkozásban szintén munkát végző Ujj Mészáros Dezső tulajdonában vannak. A vállalkozásnak további öt alkalmazottja van.

• 5)

  A Kábelduó Kft. 2003. január 1-jétől több településen emelte díjait. A 2002. és a 2003. évben érvényesített programcsomagonkénti nettó (általános forgalmi adót nem tartalmazó) díjakat, az egyes programcsomagokhoz tartozó szerzői jogi- és műsordíjakat (a továbbiakban együtt: műsorköltség), valamint az előfizetők számát az 1. táblázata mutatja be valamennyi településre nézve.

  1. táblázat

  A Kábelduó Kft. által nyújtott kábeltelevíziós
  szolgáltatás főbb adatai

  Ft/fő/hó, illetve fő

• 6)

  A 2002. évi díjemelés mögött az üzemeltetési költségek emelkedése mellett szerepet játszott az is, hogy Kábelduó mind a négy szolgáltatási területen felvette műsorkínálatába a HírTV-t (műsorköltsége 52.- Ft/hó/előfizető), továbbá Balatonfűzfőn a bővített csomagba a Sport1 csatornát (műsorköltsége 215.- Ft/hó/előfizető). A Sport1 programcsomagba helyezését megelőzően a Kábelduó Kft. levélben kérte előfizetői véleményét. A levélre az előfizetőknek csak csekély hányada reagált, azok többsége (80 százaléka) azonban igényelte a Sport1 csatornát. A HírTV programcsomagba történő elhelyezését megelőzően ilyen felmérést nem készített a Kábelduó Kft., annak során egyrészt az országos kábeltelevíziós vállalkozások (pl. UPC) gyakorlatát vette figyelembe, másrészt hivatkozott arra, hogy azt több előfizető közvetlenül kérte is tőle.

• 7)

  A Kábelduó Kft. 2002. évi gazdálkodásának főbb adatait a 2. táblázat mutatja be.

  2. táblázat

  A Kábelduó Kft. gazdálkodásának főbb adatai

  (2002. év)

• 8)

  A tulajdonosok közül Ujj Mészáros Dezsőné ügyvezetőként 2002. évben minimálbér mellett végezte tevékenységét, míg Ujj Mészáros Dezsőnek - aki a vállalkozás műszaki tervezési tevékenységét is végezte (lásd 3. pont) - 120.000.- forint volt az elszámolt havi bruttó bére.

További műsorvételi lehetőségek

• 9)

  A Kábelduó Kft. szolgáltatási területei közül kizárólag Balatonfűzfőn van jelen másik kábeltelevíziós vállalkozás, melynek szolgáltatási területe azonban nem határos a Kábelduó Kft. szolgáltatási területével.

• 10)

  Új kábeltelevíziós vállalkozás piacra lépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályba. A hálózat kialakításának jelentős beruházási költségei és az állandó költségek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés gazdasági szempontból korlátozott.

• 11)

  A fogyasztóknak az ország egész területén a kábeltelevíziós szolgáltatáson túlmenően az alábbi lehetőségei vannak televíziós programok vételére:

• • -

    tető (szoba)antenna;

• • -

    műholdvevő;

• • -

    UPC Direct; továbbá

• • -

    az előzőek bármilyen kombinációja.

• 12)

  Tető (szoba) antennával a Kábelduó Kft. által szolgáltatott programok közül az M1, a TV2 és az RTL Klub fogható.

• 13)

  A UPC Direct több, mint száz műsort tartalmazó programcsomagot szolgáltat 3672 forint nettó (25 százalék ÁFA mellett 4590 bruttó) előfizetési díjjal, amelyet az adott háztartásban külön-külön üzemeltetni kívánt valamennyi készülék után fizetni kell. Emellett egyszeri költségként jelentkezik a 8000 forintos csatlakozási díj, továbbá készülékenként a 20000 forintos beltéri egység letéti díj. A programcsomag a Kábelduó Kft. által a legbővebb programcsomagban szolgáltatott külföldi műsorok gyakorlatilag teljes körét tartalmazza, nem tartalmazza azonban az M1, a TV2 és az RTL Klub programot, amelyek így csak kapcsolódó tetőantennával foghatók, illetve a külön díjazás (nettó 2360, bruttó 2950 forint) mellett szolgáltatott Sport1 csatornát.

• 14)

  A Kábelduó Kft. által szolgáltatott programcsomagokban meglévő műsorok három műhold (Astra, Amos, Hotbird) egyidejű vételét, továbbá tetőantennát (M1, TV2, RTL Klub) tesznek szükségessé, azzal azonban, hogy a - folyamatosan növekvő számú - kódolt műsorok (Spektrum, National Geographic, Romantika, stb.) vételére nincs mód. A három műholdvevőből és tetőantennából álló rendszer kialakításához szükséges technikai eszközök (parabola tükrök, vevőfejek, beltéri egységek, tetőantenna) és a szerelés költségei együttesen százezer forint körüli összeget tesznek ki, azzal azonban, hogy a beltéri egységből annyi szükséges, ahány televízió készüléket külön-külön üzemeltetni kíván az adott háztartás.

III.

A tényállás jogi értékelése

A gazdasági erőfölény

• 15)

  A Tpvt. 22. § értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §) az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerint a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell - egyebek mellett - az érintett piacra való belépés feltételeit, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, továbbá az érintett piac szerkezetét és a piaci részesedések arányát.

• 16)

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut, mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

• 17)

  A Versenytanács álláspontja szerint a kábeltelevíziós szolgáltatásának az egyéb műsorvételi lehetőségek (tető- vagy szobaantenna, műholdvevő, UPC Direct, illetve ezek bármilyen kombinációja) - a felhasználási cél azonossága ellenére - nem ésszerű helyettesítői, mert:

• • -

    a tető (szoba) antenna csak minimális programválasztékot képes biztosítani a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest;

• • -

    a UPC Direct a tetőantennával történő kombináció esetén képes ugyan a kábeltelevíziós szolgáltatással azonos programválasztékot biztosítani, annak havi előfizetési díja azonban egyrészt lényegesen magasabb, mint a kábeltelevíziós szolgáltatásé, másrészt valamennyi, a háztartásban üzemeltetett készülék után fizetni kell;

• • -

    a műholdvevő(k) és a tetőantenna kombinációja egyrészt nem képes biztosítani a kábeltelevízió által nyújtott teljes műsor választékot (kódolt műsorok), másrészt az azt megközelítő programválaszték is csak bonyolult technikai megoldások és jelentős egyszeri beruházási költség mellett valósítható meg.

• 18)

  Mindezek alapján a Versenytanács érintett árupiacként (ésszerű helyettesítő áru hiányában) a kábeltelevíziós szolgáltatást tekintette. Az érintett földrajzi piacoknak pedig - tekintettel arra, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött - a Kábelduó Kft. szolgáltatási területei minősülnek.

• 19)

  A 17-18) pont szerint meghatározott érintett piacok egyikén sincs jelen másik kábeltelevíziós vállalkozás, amely képes lenne érdemben befolyást gyakorolni a Kábelduó Kft. piaci magatartására. Ezért figyelembevéve azt is, hogy a piacralépési korlátokra tekintettel (lásd 10. pont) a lehetséges verseny hatásával sem kellett számolnia - a Versenytanács álláspontja szerint - a Kábelduó Kft. a vizsgált időszakban gazdasági erőfölényes helyzetben volt.

A szolgáltatási díjak megítélésének általános szempontjai

• 20)

  A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló haszon ("tisztességes nyereség") összegét.

• 21)

  A Versenytanács eddigi gyakorlatában - a vizsgált vállalkozás megalapozott számításai hiányában - a programcsomag adott évi tényleges műsorköltségének, valamint az előző évi előfizetési díj műsorköltségek feletti része előző évi tényleges inflációs rátával növelt értékének összegeként adódó un. számított nettó díjhoz viszonyítva ítélte meg, hogy valamely programcsomag nettó díja túlzottan magas-e. A túlzottan magas díj megállapításának szükséges feltétele az volt, hogy a tényleges nettó díj nagyobb a számított nettó díjnál, ami más megközelítésben azt jelenti a műsorköltséggel csökkentett nettó díj (a továbbiakban: korrigált nettó díj) előző évhez képesti növekedése meghaladja az előző évi infláció mértékét.

• 22)

  A 21) pont szerinti módszer az alábbi feltételezéseken alapul:

• • a)

    a műsorköltség a kábeltelevíziós vállalkozás számára objektív adottságként jelentkezik, ezért annak tényleges mértéke egyben gazdaságilag indokoltnak is minősül (ez alól kivételt képezhet - és külön vizsgálandó -, ha a vállalkozás jelentős műsorköltség-növekedéssel járó programcsomag-módosítást hajtott végre),

• • b)

    a nettó díjak műsorköltség feletti része (mely a további költségekre és nyereségre nyújt fedezetet) - a vállalkozás azt megalapozottan cáfoló számításai hiányában - gazdaságilag indokoltan nem emelkedhet az előző évi inflációnál nagyobb mértékben, annak mértékében viszont gazdaságilag indokoltnak minősül.

• 23)

  A Versenytanács a 22) a. és b. pont szerinti feltételezésekkel a jövőben is élni kíván. A jövőben azonban az előző évi nyereséget is vizsgálni kívánja abból a szempontból, hogy az miként viszonylott a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozam (normatív nyereség) mértékéhez. Ez azért lényeges, mert, ha a korrigált nettó díjak infláció feletti emelése kisebb, mint amennyivel az előző évi nyereség alatta maradt a normatív mértéknek, akkor valószínűsíthető, hogy a díjemelést következtében nem alakul ki túlzott mértékű nyereség, vagyis a díj sem tekinthető túlzottan magasnak.

• 24)

  A számításba vehető előző évi nyereség meghatározásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy:

• • a)

    a több hálózatot üzemeltető és azokon több programcsomagot szolgáltató vállalkozás esetében a nyereség általában még hozzávetőleges pontossággal sem határozható meg programcsomagonként, ezért általános esetben a vállalkozás egészének nyereségét lehet csak alapul venni, és azt a vállalkozás egészének díjemelésével (átlagos korrigált nettó díjemelés) összevetve vizsgálni;

• • b)

    a díjakban kizárólag a gazdaságilag indokolt költségek térülhetnek meg, ezért az előző évi gazdaságilag indokolatlannak minősülő költségekkel a vállalkozás mérlegében kimutatott nyereséget növelni kell (az sem zárható ki, hogy valamely költség nem jelenik meg a mérlegben, ebben az esetben a kimutatott nyereség csökkenthető).

• 25)

  Mindezek alapján az, hogy a vállalkozás egészére nézve az alkalmazott díjak túlzottan magasnak minősülnek-e, az alábbiak vizsgálatát igényli:

• • a)

    a korrigált nettó díjak előző évhez képesti átlagos emelkedésének meghatározása,

• • b)

    az a) pont szerinti átlagos díjemelkedés és az előző évi infláció összevetése,

• • c)

    az inflációt meghaladó átlagos díjemelés esetén annak összevetése az előző évi nyereséggel.

A Kábelduó Kft. 2003. évi díjai

• 26)

  A 2003. évi díjak versenyjogi értékelését megelőzően a Versenytanács vizsgálta a Sport1 csatorna és a HírTV programcsomagokba történt felvételének módját.

• 27)

  A kábeltelevíziós szolgáltatók a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) 120. § (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a Médiatörvény 117. § (1) bekezdésében írt rendelkezésen (mely szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani), illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen (miszerint a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára) túl nincs további kötelező rendelkezés. Ez a szabályozás értelemszerűen nem zárja ki ugyanakkor, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a programcsomagok összetételét - mint az áru értékesítésével összefüggő piaci magatartást - abból a szempontból, hogy az sérti-e a Tpvt. rendelkezéseit.

• 28)

  A programcsomag kialakítás (változtatás) versenyjogi értékelésekor:

• • -

    egyrészt figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelenleg kialakult piaci szokások szerint a kábeltelevíziós vállalkozások az egyes televíziós műsorokat programcsomagokban kínálják, és ezért a fogyasztók számára jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg,

• • -

    másrészt viszont tekintettel kell lenni arra is, hogy a fogyasztói igények heterogének, s így az egyes előfizetői csoportok (sőt az előfizető családok egyes tagjai) más-más programokat preferálnak, s a szolgáltatóknak ezen differenciált igényeket figyelembevéve kell műsorkínálatukat kialakítani.

• 29)

  Mindezek alapján a Versenytanács vizsgálhatja azt, hogy egy kábeltelevíziós vállalkozás milyen módon kapcsolja össze az egyes programokat programcsomagokká, nevezetesen azt, hogy a programcsomagok kialakítása, illetve átalakítása önkényesen vagy a fogyasztók igényeihez igazodóan történik-e. Mindez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal olymértékben beleszólhatna a kábeltelevíziós vállalkozások üzletpolitikájába, hogy meghatározza a programcsomagok összetételét. Az azonban vizsgálható, hogy a vállalkozás milyen módon veszi figyelembe az előfizetőknek az egyes műsorok iránti igényeit, illetve adott konkrét műsorelhelyezés minősíthető olyannak, amely indokolatlan előnyt jelent a vállalkozásnak, illetve indokolatlanul hátrányos a fogyasztóknak. Egy olyan új csatorna esetében, melynek beállítása valamely programcsomagba érezhető többletköltséggel jár a fogyasztók számára, a vállalkozástól elvárható annak ismerete, hogy annak tartalma a fogyasztók mekkora hányadának érdeklődésére tarthat számot. Nagy valószínűséggel ugyanis vannak olyan előfizetők, akik az új műsorokat nem igénylik, s így annak ellenére kényszerülnek magasabb díjat fizetni, hogy a nyújtott többletszolgáltatás számukra nem jelent többlet használati értéket, ami a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző hátrányos feltétel elfogadásának kikényszerítését jelentheti. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a vállalkozásnak célszerű olyan kapcsolatot kialakítani előfizetőivel, hogy valamely, jelentős többletköltséggel járó műsor programcsomag(ok)ba történő felvételekor biztosítva legyen az előfizetői érdekek figyelembevételének lehetősége, oly módon, hogy a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás díjkihatásaival együtt - közli az átalakításra vonatkozó elképzeléseit a fogyasztókkal. Ebben az esetben ugyanis az előfizetők többsége felszólamlásának hiányában jogszerűen valósíthatja meg a programcsomag átalakítását.

• 30)

  A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a viszonylag alacsony válaszadási arány nem kérdőjelezi meg a Kábelduó Kft. azon erőfeszítésének megítélését, miszerint igyekezett felmérni az előfizetői igényeket, lehetőséget biztosított az előfizetők számára a Sport1 csatornával kapcsolatos véleményük kifejtésére, és a tényleges változtatások végrehajtásakor a rendelkezésre álló információkat figyelembe is vette. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a Sport1 csatorna programcsomagba helyezésével a Kábelduó nem követett el jogsértést. Ezen álláspontja kialakításakor a Versenytanács - összhangban korábbi gyakorlatával (Vj-36/2002.) - figyelembevette azt is, hogy:

• • -

    közismert tény, miszerint a különböző televíziós csatornákon közvetített sportműsorok nézettsége lényegesen meghaladja az adott csatorna átlagos nézettségét, továbbá

• • -

    a Sport1 többlet-műsordíja lényegesen alatta marad annak a költségnek (havi kb. 7000 forint), ami a fogyasztót akkor terhelné, ha a Sport1 műsorát más módon kívánná biztosítani (vagyis a programcsomagba való elhelyezés az azt igénylő fogyasztóknak rendkívül előnyös).

• 31)

  A Kábelduó Kft. a HírTV programcsomagba történő elhelyezésekor nem alakított ki a fogyasztókkal a 29) pont szerinti feltételeknek megfelelő kapcsolatot. A Versenytanács azonban úgy ítélte meg, hogy a HírTV 50 forint körüli műsorköltsége nem jelent olyan mértékű költségnövekedést, ami alapot adna jogsértés megállapítására.

• 32)

  Az a körülmény, hogy a Kábelduó Kft. a Sport1 csatorna és a HírTV programcsomagba történő elhelyezésével nem élt vissza gazdasági erőfölényével egyben azt is jelenti, hogy azok műsorköltsége gazdaságilag indokolt költségnek minősül.

• 33)

  A 2003. év januárjában a Kábelduó Kft. korrigált nettó díjait - a 3. táblázatban részletezettek szerint - átlagosan 11,8 százalékkal emelte.

  3. táblázat

  A Kábelduó Kft. korrigált nettó díjainak változása

• 34)

  A korrigált nettó díjak átlagos emelkedése meghaladja a 2002. évi infláció (5,2 százalék) mértékét. Az inflációt meghaladó áremelés (11,8-5,2=6,6 százalék) - figyelembevéve a Kábelduó Kft. 2002. évi eszközarányos üzemi eredményét (a 2. táblázat adatai alapján: 12 százalék) -valószínűsíthetően 17 százalék körüli 2003. évi eszköz arányos üzemi eredményhez vezet, amit a Versenytanács nem ítélt túlzott mértékűnek, figyelembevéve azt is, hogy a Kábelduó Kft. tulajdonosai a vállalkozás működtetése érdekében kifejtett tevékenységükhöz képest 2002. évben alacsony bérköltséget számoltak el saját maguk számára, ezért a Kábelduó Kft. 2002. évi mérlege szerinti eredmény nem csak tőkejövedelmet, hanem munkajövedelmet is tartalmaz, vagyis az árak megítélése szempontjából figyelembevehető nyereség - figyelembevéve a 25.b. pontban kifejtetteket - alacsonyabb a kimutatott eredménynél. Ebből adódóan értelemszerűen a 2003. évi reális eszközarányos nyereség is kisebb mértékű az előzőek szerint számszerűsített mértéknél. Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a Kábelduó Kft. 2003. évi díjai összességében nem minősülnek túlzottan magasnak.

• 35)

  A Kábelduó Kft. 2003. évi korrigált nettó díjait az egyes szolgáltatási területeken eltérő mértékben emelte, és az emelt díjak is kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. A Versenytanács ezért vizsgálta, hogy a Kábelduó Kft. ezen magatartása sérti-e a Tpvt. 21. § g) pontját, mely szerint tilos azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek indokolatlan hátrányt okoznak a versenyben.

• 36)

  A Kábelduó Kft. egyes területeken alkalmazott eltérő korrigált nettó díjai mögött értelemszerűen meghúzódhatnak az egyes területek eltérő költségei is, s ha a díjak ezekkel összhangban állóan térnek el egymástól, akkor az önmagában kizárná a jogsértés lehetőségét. A Versenytanács azonban szükségtelennek tartotta az egyes hálózatok - egyébként is csak nagy hibahatárral számszerűsíthető - költségeinek vizsgálatát, mert a Tpvt. 21. § g) pontjának tényállási eleme az, hogy a megkülönböztetésnek egyes üzletfeleknek versenyhátrányt kell okoznia. Márpedig a kábeltelevíziós szolgáltatást igénybevevő (végső) fogyasztók esetében a "versenyhátrány" fogalom nem értelmezhető. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint önmagában nem minősül gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek, ha a Kábelduó Kft. az összességében nem túlzottan magas nyereséget biztosító díjain belül egyik vagy másik szolgáltatási területén esetlegesen az átlagosnál magasabb nyereséget ér el.

• 37)

  Az átlagosan nem túlzottan magas díjszint mellett is megvalósíthat ugyanakkor gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a vállalkozás, ha azokon a területeken, ahol vannak (lehetnek) versenytársai túlzottan alacsony díjakat érvényesít, és az abból fakadó veszteségeit a többi területen alkalmazott díjak (kereszt)finanszírozzák. Ez függetlenül attól, hogy beleütközik-e a Tpvt. 21. § h) pontjába (mely szerint tilos a versenytársak piacról való kiszorítására, vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló túlzottan alacsony árakat alkalmazni) sértheti a Tpvt. 21. § a) pontját, mert ezek a veszteségek a többi területen - mint gazdaságilag indokolatlan költségek - jelentkeznek, és túlzottan magas díjakhoz vezethetnek. A Kábelduó Kft-nek azonban egyik településen sincs versenytársa, így díjai a fenti összefüggésben sem sérthetik a Tpvt. rendelkezéseit.

• 38)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdése alapján az eljárást megszüntette.

• 39)

  Az eljárás alá vont vállalkozást megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. október 7.