Gazdasági Versenyhivatal

Vj-98/2003/26

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Sipos György egyéni vállalkozó (Budapest) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresetet lehet benyújtani.

Indoklás

I.

Előzmények - tényállás

• 1)

  A Microsystem Rt. az 1990-es évek elején egyéb tevékenysége mellett pénztárgépek forgalmazásával és szervízelésével is foglalkozott. Az utóbbi tevékenységét, így a BEKO CASIO 108 SR és a 109 SD típusok szervízelését 18 taglétszámú szervízhálózata látta e1. Budapesten és Pest megyében ezt a Ber-X Irodagép Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (továbbiakban Ber-X Bt.) és Sipos György végezte. Az utóbb felszámolás alá került Microsystem Rt. az 1996. január 1-jén hatályba lépett és az egyszerűsített számla és nyugta azonosításával, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgépek és taxaméter alkalmasságáról szóló 24/1995.(XI.22.) PM rendelet alapján az APEH Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottságot (a továbbiakban: APEH OPTTB) értesítette, hogy a két pénztárgép utószervizelésére kizárólagos joggal Sipos Györgyöt jelöli ki, utóbb ezt kiterjesztette a E 51 Bt-re is. Az APEH OPTTB tudomásul vette a beavatkozó és az E 51 Bt. kijelölését azzal, hogy 16 vállalkozás - köztük a bejelentő - nem tekinthető javításra jogosultnak.

• 2)

  A Sipos György kizárólagos szervizelési jogosultsága birtokában 32 vállalkozással kötött szerződést, Budapesten és Pest megyében saját vállalkozásán kívül az E 51 Bt., a Naszály `94 Bt. és a Kőrös Elektro-Trade Kft-t jelölte ki szervizelésre. A Ber-X Bt. 1999. november 29-én kelt levelében kérte Sipos Györgyöt, hogy 2000. január 1-től a szervizelési jogot adja meg, amelyet egyébként eddig is, de kijelölés nélkül végzett. A beavatkozó a levélre nem válaszolt. A Ber-X Bt. tevékenységének 70 %-át különböző típusú pénztárgépek javítása teszi ki, az érintett pénztárgépek gyártása megszűnt, mintegy 4000 db gép helyett az időközbeni selejtezések miatt kb. 1000 gép üzemel. A piaci viszonyok a kereslet folyamatos csökkenésével és növekvő szervizkínálattal voltak jellemezhetők.

• 3)

  A GVH versenyfelügyeleti eljárásában 2000. április 6-án kelt Vj-6/2000/9. számú határozatával az e1járást a Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a/ pontja és 77. § (1) bekezdésének h/ pontja alkalmazásával megszüntette. Rögzítette, hogy a piaci viszonyok természetes velejárója a szervizhálózat kiépítése, a működő vállalkozások közüli kiválasztás egyes vállalkozások mellőzésével jár. A szervizelési tevékenységet végző hatósági aktussal kijelölt Sipos György tevékenységének, amelynek keretében a perbeli pénztárgépek szervizhálózatát létrehozta, hatósági jelleget kölcsönzött. E miatt - bár Sipos György versenyjogi jogalanyisággal rendelkezik - a kifogásolt magatartást nem mint a piac szereplője tanúsította, így az a vizsgált magatartás legfeljebb piaci hatású, de nem piaci magatartás volt.

• 4)

  A Fővárosi Bíróság 2001. évi május hó 8. napján kelt ítéletével (2.K.34.461/2000/13. sz.) a GVH határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. Indokolásában megállapította, hogy Sipos György nem hatósági jellegű feladatellátásra kapott felhatalmazást, és miután módja lehetett arra, hogy a szóba jöhető vállalkozások között a versenytársi érdekeltségét is érvényesítve válogasson, magatartását mint a piac szereplője fejtette ki. Amennyiben Sipos György kijelölése lévén teremtett erőfölényes helyzetét kihasználva válogatta meg szerződő partnereit, az a Tpvt. hatálya alá tartozott attól függetlenül, hogy kijelölése jogszerű volt-e vagy sem.

• 5)

  A Legfelsőbb Bíróság 2003. március 26-i ítéletében (Kf.II.39.774/2001/4.szám) helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság emlékeztetett arra, hogy a nem vitás tényállás szerint a perbeli pénztárgépek utószervizelésére kizárólagos joggal történő kijelölésre az APEH OPTTB tudomásul vétele alapján - Sipos György és az E 51 Bt. kijelölése történt meg. Sipos György kijelölésének volt ugyan hatósági jellege is, és ezért a tevékenység is tartalmazott hatósági elemeket, emellett azonban piaci szereplőként gazdasági tevékenységet is folytatott a pénztárgépek szervizelése és a szervízhálózat kiépítése során. Ezért nem helytálló a GVH megállapítása, hogy "a kifogásolt magatartását egyértelműen nem piaci szereplői minőségében tanúsította". Abban a pillanatban azonban, hogy 32 szervizeléssel foglalkozó vállalkozással szerződéseket kötött, másokat bevonva a szervizelésbe, és más ilyennel foglalkozó vállalkozást mellőzve, már a piac szereplőjeként viselkedett, amely magatartása versenyjogi megítélés alá eshet, így érdemben kell vizsgálni, hogy magatartása alkalmas-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megállapítására (Tpvt. 21. § i/ pont).

• 6)

  A Legfelsőbb Bíróság indokolásában előírta, hogy a GVH-nak az új eljárás során érdemi határozatában döntenie kell arról, hogy a beavatkozó erőfölényével visszaélt-e és akadályozta-e a Tpvt. 21. § i/ pontjába ütköző módon indokolatlanul a versenytársak, köztük a felperes piacra lépését.

II.

A vizsgáló jelentése

• 7)

  A vizsgálati jelentés megállapítása szerint az érintett termékpiac a BECO CASIO 108 SR és 109 SR típusú pénztárgépek javításának a piaca. Figyelembe vette, hogy helyettesítő termékről keresleti közelítésben nem lehet beszélni, mert a BECO CASIO 108 SR vagy 109 SR típusú pénztárgép vevői kényszerűen ezen gépek javítószolgálatát kell, hogy igénybe vegyék. Ez a szétválasztás azonban nem technikai-technológiai különbségekből ered, hanem adminisztratív-jogi jellegű helyettesítési korlátból fakad. A helyettesítési korlát a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995 (XI.22) PM rendeleten alapul, melynek 4. § (1) bekezdése értelmében "a pénztárgép, taxaméter beszerelését, programozását, javítását, szervizelését, plombálását csak a forgalmazó által biztosított, és az APEH által engedélyezett szerviz végezheti."

• 8)

  A vizsgálati jelentés ugyanakkor felveti mérlegelésre a kínálati helyettesíthetőség és annak megléte révén a kiszoruló vállalkozás - a korábbi vizsgálatban feltételezettnél lényegesen nagyobb - mozgásszabadságának a gondolatát. Eszerint helyettesítő termékként tekinthetők az egyéb típusú pénztárgépek javítási piacai, abban az értelemben, hogy ha egy szerviz kiszorul egy adott típus kínálati piacáról, szakmai felkészültségére, felszereltségére támaszkodva lehetősége nyílhat más típusok piacain megvetni a lábát. Ebből a szempontból nem lehet közömbös, hogy az országban kb. 250 ezer pénztárgép van fogyasztói használatban, amelyek javítására 320 szerviz jogosult.

• 9)

  A jelentés a magatartás visszaélésszerűségének vizsgálata során nem tárt fel a fogyasztói oldalon piac zavarokat, azaz a szervizkijelölési jogosultság kihasználása nem járt negatív hatással a szolgáltatás egészére nézve. A jelentés megállapítja továbbá, hogy jóllehet a vizsgált magatartás, az új helyzethez való alkalmazkodás igénye miatt, nyilvánvalóan többlet erőfeszítéseket igényelt a Ber-X Bt-től, de piaci pozícióit nem rengette meg.

• 10)

  Mindezek alapján a vizsgáló az eljárás megszűntetését javasolta.

III.

A Versenytanács álláspontja

A Tpvt. alkalmazhatósága

• 11)

  Az eljárás alá vont vizsgált magatartása (korlátozott alvállalkozói szerződéskötés), mint azt a Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította, piaci magatartásnak minősül. Még ha kijelölésének volt is hatóságinak-hivatalosnak mondható jellege, mind a pénztárgépek javítása, mind az alvállalkozók bevonásáról hozott döntése gazdasági tevékenységnek minősül.

Gazdasági erőfölény megléte

• 12)

  Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény fogalmát a Tpvt. 2000-es módosítása érdemben nem érintette, a törvényszöveg pontosítása jelen ügy eldöntését nem befolyásolja.

• 13)

  A gazdasági erőfölény megállapítása szempontjából alapvető fontosságú az érintett piac meghatározása. A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A (2) bekezdés szerint a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. A (3) bekezdés a földrajzi piac meghatározásához ad támpontokat: földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

• 14)

  Jelen esetben fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgált probléma nem a hivatkozott pénztárgép-típusok felhasználói és a szervizelő vállalkozás közötti jogviszonyt érinti, hanem a javításra feljogosított vállalkozás és az ő szuverén döntésének függvényében piacra lépő szervizelő vállalkozások közötti kapcsolatot kell vizsgálni. Ennek megfelelően a versenyjogi értékelés nem a hagyományos eladói erőfölényt, hanem vevői-beszerzői erőfölényt kell hogy vizsgáljon: a visszautasított szervizelő vállalkozások szempontjából kell vizsgálni a helyettesíthetőséget.

• 15)

  A Versenytanács a Vj-50/2003 GE Hungary Rt. ügyben (20. pont) kifejtette, hogy a "vevő oldali erőfölény vélelme esetében a kiinduló szempont annak vizsgálata, hogy vajon az eladók a megállapodás tárgyát képező terméket a vevőn kívül milyen más vállalkozásoknak (felhasználóknak, fogyasztóknak) tudják eladni, vagyis van-e olyan más vállalkozás, amellyel az eladó a megállapodás tárgyát képező termék eladására megállapodást tud kötni. Másképpen: van-e az eladónak ésszerű lehetősége arra, hogy hasonló megállapodást más vevővel (felhasználóval) kössön meg? E szempont alapján nincs jelentősége annak, hogy a fogyasztó helyettesíteni tudja-e a megállapodás tárgyát képező árut. A keresleti helyettesíthetőség kérdése a vevő oldali erőfölény vélelme esetében azt jelenti, hogy van-e más, jelentőségében hasonló tényleges vagy potenciális vevője annak az eladónak, akivel szemben vevői erőfölény vélelmezünk."

• 16)

  Ezen elvi tételt jelen esetre alkalmazva megállapítható, hogy az érintet piac a szervizszolgáltatást nyújtók szempontjából az országban használt és így szervizelt valamennyi pénztárgép, melynek a vita tárgyát képező géptípusok csak egy szegmensét képezték. A vizsgálat feltárta, hogy a BEKO CASIO 108 SR és 109 SD típusú pénztárgépek forgalmazása megszűnt és, hogy a pénztárgépek piacán a vizsgálat tárgyát képező pénztárgép típusok elhanyagolható nagyságrendet képviselnek. Így a pénztárgép javítási potenciál konvertálásának akkor is szélesek a lehetőségei, ha minden szegmensben érvényesül a megtámadhatóság tekintetében az ismertetett jogi korlát. A nyilvánvalóan csökkenő szervizelési igény miatt is szükségessé vált a modernebb pénztárgépek javítására való fokozatos átállás a szervizszolgáltatást végző piaci szereplők számára. A Ber-X Bt. maga is többféle típus szervizelésével foglalkozik, az eljárás alá vont elutasító magatartását követően javítási tevékenységét más típusok esetében zavartalanul folytatta, árbevétele növekedett.

• 17)

  Megjegyzendő, hogy az erőfölény vizsgálatakor közömbös az, hogy e piaci pozíciót a vállalkozás jogszerűen szerezte-e meg: a vállalkozásra ható kényszerítő versenyerők nem ennek, hanem a tényleges helyzetnek a függvényei.

Az esetleges visszaélés

• 18)

  Jóllehet a Versenytanács álláspontja szerint eljárás alá vont a helyes piacmeghatározás alapján nem élvez gazdasági erőfölényt, tekintettel a hivatkozott ítéletekre célszerűnek tartotta a vizsgált magatartás visszaélésszerűségét, illetve indokoltságát megvizsgálni.

• 19)

  A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, különösen indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától c) pont).

• 20)

  Mint azt a Versenytanács a Vj-10/2002 Rónahír ügyben már kifejtette, a Tpvt. 21. § alapján egy vállalkozás akkor marasztalható el az üzleti kapcsolat létrehozásától/fenntartásától való elzárkózás miatt, ha:

• • -

    a Tpvt. 22. § értelmében gazdasági erőfölényes helyzetet élvez az érintett piacon,

• • -

    megtagadja az üzletkötést, vagy a meglévő kapcsolatot megszünteti, illetve annak fenntartását irreális feltételhez köti,

• • -

    azon túlmenően, hogy konkrét vállalkozást érdeksérelem ér, a piacon folyó versenyre, annak hatékonyságára érezhetően negatív hatással jár és

• • -

    nem tudja az elzárkózást objektív, üzletileg ésszerű indokkal megmagyarázni.

• 21)

  A másik lehetséges visszaélési forma, ha diszkriminált egyes vállalkozásokat a szervizelésre jogosultak körének meghatározásakor. Ennek vizsgálatakor figyelembe kell azonban venni azt, hogy az erőfölényes vállalkozás sem kötelezhető arra, hogy gazdaságilag önmagát ellehetetlenítő döntéseket hozzon. Nem írható elő egy szervizkijelölésre jogosult de ilyen tevékenységet maga is folytató számára, hogy minden a piacra belépni szándékozó vállalkozásnak megadja a szükséges engedélyt, hiszen ezzel saját gazdasági tevékenységét lehetetlenítené el. Ugyancsak alátámasztja ezt az elgondolást, hogy ha önmagában a javításra való képesség szükséges és elégséges feltétel lenne az engedély kikényszerítésére, akkor egyáltalán nem lenne szükség szervizhálózat kijelölési jogosultságra. A korlátozott piacralépés sajátossága ezen szektornak, melynek lényege a megfelelő színvonalú ellátás biztosítása a fogyasztók számára. Önmagában tehát az, hogy az engedély megadását megtagadta még nem jogsértő. Figyelembe véve pedig, hogy a szervizek kijelölésében a szakmai tudás meglétén kívül más feltételt nem kellett érvényesítenie, nem igazán lehet diszkriminációról beszélni. Természetes módon egyesek kiestek, míg mások részeseivé váltak a rendszernek, jóllehet lényegi különbség nem volt közöttük.

• 22)

  A Versenytanács határozatát az ügyfél kérelmére tárgyaláson kívül hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 20003. november 13.