Gazdasági Versenyhivatal

Vj-93/2003/16

NYILVÁNOS VÁLTOZAT!!!

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Kábelszat-Balatonfüred Kft. (Balatonfüred) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a Kábelszat-Balatonfüred Kft. kábeltelevíziós szolgáltatása havi előfizetési díjainak 2003. évi emelésével gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított meg.

Kötelezi a Kábelszat-Balatonfüred Kft-t, hogy a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül fizessen meg 2.000.000.- (azaz Kettőmillió) forint bírságot a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti a Kábelszat-Balatonfüred Kft.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 67. § (1) bekezdése, illetve 70. §-a alapján 2003. május 23-án versenyfelügyeleti eljárást indított a Kábelszat-Balatonfüred Kft. (a továbbiakban: Kábelszat Kft.) ellen, mert lakossági bejelentésekből észlelte, hogy 2003. januárjában és áprilisában díjait oly módon határozta meg, hogy azzal valószínűsíthetően megsértette a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát.

II.

A tényállás

A Kábelszat Kft. tevékenysége

• 2)

  A Kábelszat Kft. a vizsgálat tárgyát képező díjemelések idején Balatonfüreden, Tihanyban, Aszófőn és Pécselyen nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást.

• 3)

  A Kábelszat Kft. 2003. január 1-jén és április 1-jén emelte díjait. A 2002. és a 2003. évben érvényesített programcsomagonkénti nettó (általános forgalmi adót nem tartalmazó) díjakat, az egyes programcsomagokhoz tartozó szerzői jogi- és műsordíjakat (a továbbiakban együtt: műsorköltség), valamint az előfizetők számát az 1. táblázata mutatja be valamennyi településre nézve.

  1. táblázat

  A Kábelszat Kft. által nyújtott kábeltelevíziós
  szolgáltatás főbb adatai

  Ft/fő/hó, illetve Fő

Település (programcsomag)	2002. január
	Nettó előfizetési díj	Műsorköltség	Előfizető
Balatonfüred - soros - szociális - alap - bővített	1250 134 1071 2321
Tihany	893
Aszófő	696 1/
Pécsely	696

Megjegyzés: 1/ 2002. április 1-jétől 786 forint

• 4)

  A 2003. évi díjemelés mögött az üzemeltetési költségek emelkedése mellett jelentős szerepet játszott az is, hogy Kábelszat Kft. 2003. áprilisától Balatonfüreden és Aszófőn felvette műsorkínálatába a HírTV-t (műsorköltsége nettó 52.-, a bővített csomag esetében 105.- Ft/hó/előfizető). A HírTV-nek a programcsomagokba történő elhelyezését megelőzően a Kábelszat Kft. 2003. február 17. és 20. között igényfelmérést (telefonos szavazást) tartott, melyen a résztvevő előfizetők többsége igényelte a HírTV-t.

• 5)

  A Kábelszat Kft. 2001. és 2002. évi gazdálkodásának főbb adatait a 2. táblázat mutatja be.

  2. táblázat

  A Kábelszat Kft. gazdálkodásának főbb adatai

  ezer Ft-ban

Megnevezés	2001. év	2002. év
Jegyzett tőke	20010	20010
Saját tőke	44627	69534
Eszközök (források) összesen	80625	86475
Nettó árbevétel	93478	120225
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye	16277	30572
Szokásos vállalati eredmény	13613	29231
Hosszú lejáratú kötelezettségek	4466	158

• 6)

  A Kábelszat Kft. a négy településen összesen mintegy ... millió forint beruházást tervezett 2003. évre a hálózatok korszerűsítésére.

További műsorvételi lehetőségek

• 7)

  A Kábelszat Kft. szolgáltatási területein nincs jelen másik kábeltelevíziós vállalkozás.

• 8)

  Új kábeltelevíziós vállalkozás piacra lépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályba. A hálózat kialakításának jelentős beruházási költségei és az állandó költségek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés gazdasági szempontból korlátozott.

• 9)

  A fogyasztóknak az ország egész területén a kábeltelevíziós szolgáltatáson túlmenően az alábbi lehetőségei vannak televíziós programok vételére:

• • -

    tető (szoba)antenna;

• • -

    műholdvevő;

• • -

    UPC Direct; továbbá

• • -

    az előzőek bármilyen kombinációja.

• 10)

  Tető (szoba) antennával a Kábelszat Kft. által szolgáltatott programok közül az M1, a TV2 és az RTL Klub fogható.

• 11)

  A UPC Direct több, mint száz műsort tartalmazó programcsomagot szolgáltat 3672 forint nettó (25 százalék ÁFA mellett 4590 bruttó) előfizetési díjjal, amelyet az adott háztartásban külön-külön üzemeltetni kívánt valamennyi készülék után fizetni kell. Emellett egyszeri költségként jelentkezik a 8000 forintos csatlakozási díj, továbbá készülékenként a 20000 forintos beltéri egység letéti díj. A programcsomag a Kábelszat Kft. által a legbővebb programcsomagban szolgáltatott külföldi műsorok gyakorlatilag teljes körét tartalmazza, nem tartalmazza azonban az M1, a TV2 és az RTL Klub programot (amelyek így csak kapcsolódó tetőantennával foghatók), illetve a külön díjazás (nettó 2360, bruttó 2950 forint) mellett szolgáltatott Sport1 csatornát.

• 12)

  A Kábelszat Kft. által szolgáltatott programcsomagokban meglévő műsorok három műhold (Astra, Amos, Hotbird) egyidejű vételét, továbbá tetőantennát (M1, TV2, RTL Klub) tesznek szükségessé, azzal azonban, hogy a - folyamatosan növekvő számú - kódolt műsorok (Spektrum, National Geographic, Romantika, stb.) vételére nincs mód. A három műholdvevőből és tetőantennából álló rendszer kialakításához szükséges technikai eszközök (parabola tükrök, vevőfejek, beltéri egységek, tetőantenna) és a szerelés költségei együttesen százezer forint körüli összeget tesznek ki, azzal azonban, hogy a beltéri egységből annyi szükséges, ahány televízió készüléket külön-külön üzemeltetni kíván az adott háztartás.

III.

A Kábelszat Kft. álláspontja

• 13)

  A Kábelszat Kft. elsődlegesen kérte az eljárás megszüntetését jogsértés hiányában az alábbiakra tekintettel.

• • 1.

    Díjai alacsonyabbak, mint a legnagyobb magyarországi kábeltelevíziós szolgáltató, UPC Magyarország Kft. Veszprémben alkalmazott díjai.

• • 2.

    A Kábelszat Kft. által elért nyereség mértékének megítélésekor nem hagyható(k) figyelmen kívül a következők:

• • • a)

      a kábeltelevíziós hálózatoknak a fejlettebb technika megjelenéséből adódó erkölcsi avulása gyorsabb, mint az amortizáció számításánál a pénzügyi szabályok alapján figyelembeveendő 12,5 év;

• • • b)

      2003. évre előre nem tervezett költségként jelentkeznek az ÉDÁSZ Rt-től bérelt oszlopokért fizetendő díjak;

• • • c)

      a vállalkozásnak a takarékos gazdálkodásból fakadó viszonylag alacsony költségei (kevés alkalmazott, olcsóbb hazai alkatrészek felhasználása, a felügyelőbizottság tagjai az elnök kivételével díjazás nélkül látják el a feladatot).

• • 3.

    Az elért nyereséget a Kábelszat Kft. folyamatosan "visszaforgatva" a hálózatok korszerűsítésére, átépítésére fordítja, vagyis az a fogyasztók érdekeit szolgálja.

• 14)

  A jogsértés megállapítása esetére - másodlagosan - a bírság összegének megállapításakor kérte figyelembevenni a 13) pontban említett körülményeket; továbbá a jogsérelem súlya tekintetében azt, hogy a kifogásolt magatartása nem veszélyeztette a gazdasági versenyt.

IV.

A gazdasági erőfölény

• 15)

  A Tpvt. 22. § értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §) az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerint a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell - egyebek mellett - az érintett piacra való belépés feltételeit, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, továbbá az érintett piac szerkezetét és a piaci részesedések arányát.

• 16)

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut, mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

• 17)

  A Versenytanács álláspontja szerint a kábeltelevíziós szolgáltatásának az egyéb műsorvételi lehetőségek (tető- vagy szobaantenna, műholdvevő, UPC Direct, illetve ezek bármilyen kombinációja) - a felhasználási cél azonossága ellenére - nem ésszerű helyettesítői, mert:

• • -

    a tető (szoba) antenna csak minimális programválasztékot képes biztosítani a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest;

• • -

    a UPC Direct a tetőantennával történő kombináció esetén képes ugyan a kábeltelevíziós szolgáltatással azonos programválasztékot biztosítani, annak havi előfizetési díja azonban egyrészt lényegesen magasabb, mint a kábeltelevíziós szolgáltatásé, másrészt valamennyi, a háztartásban üzemeltetett készülék után fizetni kell;

• • -

    a műholdvevő(k) és a tetőantenna kombinációja egyrészt nem képes biztosítani a kábeltelevízió által nyújtott teljes műsor választékot (kódolt műsorok), másrészt az azt megközelítő programválaszték is csak bonyolult technikai megoldások és jelentős egyszeri beruházási költség mellett valósítható meg.

• 18)

  Mindezek alapján a Versenytanács érintett árupiacként (ésszerű helyettesítő áru hiányában) a kábeltelevíziós szolgáltatást tekintette. Az érintett földrajzi piacoknak pedig - tekintettel arra, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött - a Kábelszat Kft. szolgáltatási területei minősülnek.

• 19)

  A 17-18) pont szerint meghatározott érintett piacok egyikén sincs jelen másik kábeltelevíziós vállalkozás, amely képes lenne érdemben befolyást gyakorolni a Kábelszat Kft. piaci magatartására. Ezért figyelembevéve azt is, hogy a piacralépési korlátokra tekintettel (lásd 8. pont) a lehetséges verseny hatásával sem kellett számolnia - a Versenytanács álláspontja szerint a Kábelszat Kft. a vizsgált időszakban gazdasági erőfölényes helyzetben volt.

V.

A szolgáltatási díjak megítélésének általános szempontjai

• 20)

  A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló hozam (a továbbiakban: normatív nyereség) összegét. Más szavakkal: az ár akkor túlzottan magas, ha az abban foglalt nyereség meghaladja a normatív mértéket.

• 21)

  A több hálózatot üzemeltető és azokon több programcsomagot szolgáltató vállalkozás esetében a költségek és a nyereség általában még hozzávetőleges pontossággal sem határozható meg hálózatonként, illetve programcsomagonként, ezért általános esetben az vizsgálandó, hogy a vállalkozás díjai összességében túlzottan magasak-e.

• 22)

  A gazdaságilag indokolt költségek tekintetében a Versenytanács abból indul ki, hogy:

• • a)

    a műsorköltség a kábeltelevíziós vállalkozás számára objektív adottságként jelentkezik, ezért annak tényleges mértéke egyben gazdaságilag indokoltnak is minősül (ez alól kivételt képezhet - és külön vizsgálandó -, ha a vállalkozás jelentős műsorköltség-növekedéssel járó programcsomag-módosítást hajtott végre),

• • b)

    a nettó díjak műsorköltség feletti része (a továbbiakban: korrigált nettó díj) - a vállalkozás azt megalapozottan cáfoló számításai hiányában - gazdaságilag indokoltan nem emelkedhet az előző évi inflációnál nagyobb mértékben, annak mértékében viszont gazdaságilag indokoltnak minősül (a díjakban kizárólag a gazdaságilag indokolt költségek térülhetnek meg, ezért az előző évi gazdaságilag indokolatlannak minősülő költségekkel a vállalkozás előző évi mérlegében kimutatott költségeket csökkenteni kell, továbbá az sem zárható ki, hogy valamely költség nem jelenik meg a mérlegben, ebben az esetben a kimutatott költségek növelhetők).

• 23)

  Mindezek alapján annak vizsgálata, hogy a vállalkozás egészére nézve a díjemelés következtében kialakult díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek-e, az alábbi lépésekből áll:

• • a)

    A korrigált nettó díjak előző évhez képesti átlagos emelkedésének meghatározása.

• • b)

    Az a) pont szerinti átlagos díjemelkedés és az előző évi infláció összevetése: ha a korrigált nettó díjak előző évhez képesti növekedése nem haladja meg az előző évi infláció mértékét, akkor a díjemelés következtében kialakult díjak összességében nem minősülnek túlzottan magasnak.

• • c)

    Az inflációt meghaladó átlagos díjemelés esetén, ha a korrigált nettó díjak infláció feletti emelése:

• • • a)

      kisebb, mint amennyivel a vállalkozás előző évi befektetés arányos nyeresége alatta maradt a normatív nyereség mértéknek, akkor valószínűsíthető, hogy a vizsgált díjemelés következtében nem alakul ki a normatívát meghaladó nyereség, vagyis a díjak sem tekinthetők összességében túlzottan magasnak,

• • • b)

      nagyobb, mint amennyivel az előző évi befektetés arányos nyereség alatta marad a normatív mértéknek (vagy az előző évi nyereség meghaladta a normatív mértéket), akkor a díjemelés következtében valószínűsíthetően a normatív mértéket meghaladó nyereség alakul ki, vagyis a díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek.

• 24)

  A befektetés arányos nyereség meghatározásánál a Versenytanács - a vállalkozás arra vonatkozó megalapozott számításai hiányában - a vállalkozás előző évi mérlegadataiból indul ki: befektetési összegként a vállalkozás összes forrását (eszközét), nyereségként pedig az üzemi tevékenység eredményét figyelembevéve. Ez a mutató - befektetésként kezelve az idegen tőkét, továbbá figyelmen kívül hagyva annak kamatköltségét - nem torzul az esetlegesen gazdaságilag nem reális feltételek mellett felvett hitelek (pl. a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatozású tulajdonosi hitelek) következtében. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az összes eszköz (forrás) arányában számított üzemi eredmény a befektetés arányos nyereség alsó határát jelenti, mert abban a saját és az idegen tőkén kívül egyéb tételek is megjelenhetnek, ezért a díjak elemzésénél a Versenytanács figyelembeveszi a vállalat saját tőkéje és a hosszúlejáratú kötelezettségek összege alapján számított mutatót is.

• 25)

  A normatív nyereség mértékére a kábeltelevíziós piac tekintetében - miután azon az ország egész területén gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások tevékenykednek - nem állnak rendelkezésre tapasztalati adatok. Ezért a Versenytanács a normatív nyereség meghatározásakor az adott időszak nominális befektetési kamatlábából indul ki, növelve azt az ún. kockázati prémiummal, amely abból fakad, hogy a vállalkozásba történő tőkebefektetés nyilvánvalóan lényegesen nagyobb kockázattal jár, mint a tőke bankban történő elhelyezése.

• 26)

  Felhívja a Versenytanács a figyelmet, hogy a 23-25. pontokban részletezett számítási módszer akkor alkalmazható, ha a vállalkozás a kábeltelevíziós szolgáltatás mellett nem végez érzékelhető (pl. 10 % feletti) mértékben egyéb tevékenységet, és így a vállalkozás egészére számított befektetés arányos nyereség nem térhet el érdemben a kábeltelevíziós szolgáltatás befektetés arányos nyereségétől. Ellenkező esetben szükséges lehet a nyereség, valamint a befektetés tevékenységek közötti megosztása.

• 27)

  Megjegyzi a Versenytanács azt is, hogy a költségeken és a nyereségen alapuló árvizsgálat nem ellentmondásmentes. Egy vállalkozásnak a normatívnál magasabb nyeresége ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy árai túlzottan magasak, annak forrása lehet a vállalkozás átlagosnál hatékonyabb gazdálkodása is. Mindez más összefüggésben azt is jelenti, hogy a rendszeres költség-nyereség alapú árvizsgálat veszélyeztetheti a vállalkozásnak a költségtakarékosságon alapuló hatékonyságnövelésben való érdekeltségét. Ezért nem önmagában a magas nyereség, hanem a magas nyereséget tartalmazó díjak további túlzott emeléséből származó nyereségnövekedés ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjába. Ennek megfelelően, ha a vállalkozás által végrehajtott díjemelés nem haladja meg a gazdaságilag indokolt költségek növekedését (adott esetben a korrigált nettó díjak átlagos emelkedése az inflációt), akkor a díjak abban az esetben sem minősülnek túlzottan magasnak, ha az előző évi befektetés arányos nyereség alapján a díjemelést követően is a normatívnál nagyobb nyereség valószínűsíthető (lásd 23.b. pont). Indokolt esetben természetesen az előző évi díjak is vizsgálhatók az előzőekben részletezettek szerint.

• 28)

  Utal a Versenytanács arra is, hogy a díjak előzőekben részletezettek szerinti vizsgálata - több ponton is - a gazdaságot általában jellemző feltételekből (pl. infláció) indul ki. Ezért a vállalkozásnak lehetősége van, hogy megalapozott számításokkal igazolja, hogy a díjait meghatározó feltételek az előzőektől eltérnek. Ennek hiányában a Versenytanács az előzőekben részletezettek szerint vizsgálja a díjakat.

VI.

A Kábelszat Kft. 2003. évi díjai

A programcsomag változás és a díjak összefüggései

• 29)

  A 2003. évi díjak versenyjogi értékelését megelőzően a Versenytanács vizsgálta a HírTV programcsomagokba történt felvételének módját.

• 30)

  A kábeltelevíziós szolgáltatók a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) 120. § (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a Médiatörvény 117. § (1) bekezdésében írt rendelkezésen (mely szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani), illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen (miszerint a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára) túl nincs további kötelező rendelkezés. Ez a szabályozás értelemszerűen nem zárja ki ugyanakkor, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a programcsomagok összetételét - mint az áru értékesítésével összefüggő piaci magatartást - abból a szempontból, hogy az sérti-e a Tpvt. rendelkezéseit.

• 31)

  A programcsomag kialakítás (változtatás) versenyjogi értékelésekor:

• • -

    egyrészt figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelenleg kialakult piaci szokások szerint a kábeltelevíziós vállalkozások az egyes televíziós műsorokat programcsomagokban kínálják, és ezért a fogyasztók számára jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg,

• • -

    másrészt viszont tekintettel kell lenni arra is, hogy a fogyasztói igények heterogének, s így az egyes előfizetői csoportok (sőt az előfizető családok egyes tagjai) más-más programokat preferálnak, s a szolgáltatóknak ezen differenciált igényeket figyelembevéve kell műsorkínálatukat kialakítani.

• 32)

  Mindezek alapján a Versenytanács vizsgálhatja azt, hogy egy kábeltelevíziós vállalkozás milyen módon kapcsolja össze az egyes programokat programcsomagokká, nevezetesen azt, hogy a programcsomagok kialakítása, illetve átalakítása önkényesen vagy a fogyasztók igényeihez igazodóan történik-e. Mindez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal olymértékben beleszólhatna a kábeltelevíziós vállalkozások üzletpolitikájába, hogy meghatározza a programcsomagok összetételét. Az azonban vizsgálható, hogy a vállalkozás milyen módon veszi figyelembe az előfizetőknek az egyes műsorok iránti igényeit, illetve adott konkrét műsorelhelyezés minősíthető olyannak, amely indokolatlan előnyt jelent a vállalkozásnak, illetve indokolatlanul hátrányos a fogyasztóknak. Egy olyan új csatorna esetében, melynek beállítása valamely programcsomagba érezhető többletköltséggel jár a fogyasztók számára, a vállalkozástól elvárható annak ismerete, hogy annak tartalma a fogyasztók mekkora hányadának érdeklődésére tarthat számot. Nagy valószínűséggel ugyanis vannak olyan előfizetők, akik az új műsorokat nem igénylik, s így annak ellenére kényszerülnek magasabb díjat fizetni, hogy a nyújtott többletszolgáltatás számukra nem jelent többlet használati értéket, ami a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző hátrányos feltétel elfogadásának kikényszerítését jelentheti. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a vállalkozásnak célszerű olyan kapcsolatot kialakítani előfizetőivel, hogy valamely, jelentős többletköltséggel járó műsor programcsomag(ok)ba történő felvételekor biztosítva legyen az előfizetői érdekek figyelembevételének lehetősége, oly módon, hogy a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás díjkihatásaival együtt - közli az átalakításra vonatkozó elképzeléseit a fogyasztókkal. Ebben az esetben ugyanis az előfizetők többsége felszólamlásának hiányában jogszerűen valósíthatja meg a programcsomag átalakítását.

• 33)

  A Kábelszat Kft. a 32) pont szerinti feltételeknek megfelelően járt el a HírTV programcsomagokba történő elhelyezésekor, továbbá annak 50 forint körüli műsorköltsége sem jelent olyan mértékű költségnövekedést, ami alapot adna jogsértés megállapítására.

• 34)

  Az a körülmény, hogy a Kábelszat Kft. a HírTV programcsomagba történő elhelyezésével nem élt vissza gazdasági erőfölényével egyben azt is jelenti, hogy annak műsorköltsége gazdaságilag indokolt költségnek minősül.

A Kábelszat 2003. évi átlagos díjemelésének értékelése

• 35)

  A 2003. év januári és áprilisi díjemelések révén a Kábelszat Kft. átlagos korrigált nettó díjai - az 1. táblázatban foglalt adatok alapján - 2003. év egészét tekintve átlagosan 14,6 százalékkal növekedtek a 2002. évi szinthez képest (részletesen lásd 1. melléklet).

• 36)

  A korrigált nettó díjak 14,6 százalékos átlagos emelkedése meghaladja a 2002. évi infláció (5,3 százalék) mértékét, ezért a 23.b. pont alapján nem zárható ki az, hogy a Kábelszat Kft. előfizetési díjai túlzottan magasak.

• 37)

  A Kábelszat Kft. 2002. évvégi 35,4 százalékos eszközarányos üzemi eredménye (számítását lásd a 2. táblázat adatai alapján a 2. melléklet 1. pontjában) a Versenytanács álláspontja szerint meghaladja a normatív nyereség mértékét, vagyis a 23.c. pont alapján sem zárható ki, hogy az előfizetési díjak tisztességtelenül kerültek megállapításra.

• 38)

  Az előzőek megállapításához a Versenytanács szükségtelennek tartotta a 23.c. pontban említett normatív nyereség egyértelmű meghatározását, mert az 24. pontban foglaltak alapján a Kábelszat Kft. befektetés arányos nyeresége alsó határának tekinthető - a 2002. évi üzemi eredmény és a 2002. évi (évvégi) összes eszköz hányadosa alapján számított (lásd 2. melléklet 1. pont) - 35,4 százalék a Versenytanács álláspontja szerint lényegesen magasabb, mint 23.c. pont szerinti normatív mérték. A 35,4 százalék ugyanis jelentősen nagyobb mértékben haladja meg - a befektetés hozamaként minimálisan elvárható - befektetési kamatlábak (a vizsgált időszakban legfeljebb 10 százalékos) mértékét, mint amennyit a kábeltelevíziós vállalkozásba történő befektetés kockázata (a Versenytanács álláspontja szerint legfeljebb 5 százalék) indokolna.

• 39)

  A Versenytanács - a Kábelszat Kft. védekezésére is tekintettel (lásd 13.3. pont) - vizsgálta azt is, hogy a Kábelszat 2003. évi beruházásai miként hatnak a vállalkozás befektetés arányos nyereségére. Ezzel összefüggésben a Versenytanács abból indult ki, hogy a megvalósítani tervezett beruházások pénzügyi forrásának megteremtése nem jelentheti jogszerű alapját a díjak emelésének. A beruházásokhoz kapcsolódóan ugyanakkor jogszerűen jelenhet meg a díjakban:

• • -

    egyrészt a beruházott eszközök amortizációja, mint többletköltség;

• • -

    másrészt a beruházás érdekében befektetett tőke után járó normatív hozam, mint jogszerű többletnyereség.

• 40)

  A Kábelszat Kft-nek a vizsgálat tárgyát képező hálózatokon 2003. évben végrehajtani tervezett ... millió forintos beruházása mellett - az eszközök tízéves leírását feltételezve - a vállalkozás 2003. évi eszközarányos üzemi eredményének alsó határa (lásd 32.a. pont) ... százalékban valószínűsíthető, a saját tőke és a hosszúlejáratú kötelezettségek összegéhez viszonyítva pedig ... százalék lenne (részletesen lásd 2. melléklet 3. és 5. pont).

• 41)

  A Versenytanács álláspontja szerint az alsó határnak tekinthető 42,4 százalék is olyan jelentős (mértékben) haladja meg a reálisan szóbajöhető normatív nyereség mértékét, ami alapján a Kábelszat Kft. díjai a 2003. évi beruházások figyelembevétele mellett is összességében túlzottan magasnak minősülnek.

• 42)

  A Versenytanács nem vitatja a Kábelszat Kft. azon hivatkozását (lásd 13.2. pont), hogy előfizetési díjai alacsonyabbak, mint a legnagyobb hazai kábeltelevíziós vállalkozás, a UPC Magyarország Kft. által - a szolgáltatási területeihez legközelebb eső nagyvárosban (Veszprém) - érvényesített díjak. A Versenytanács álláspontja szerint azonban ez önmagában nem ad alapot a Kábelszat Kft. számára arra, hogy a normatív mértéknél lényegesen magasabb nyereséget tartalmazó díjait az inflációnál nagyobb mértékben emelje. A UPC Magyarország Kft. ugyanis szintén gazdasági erőfölényes helyzetben van, vagyis díjai nem versenykörülmények között alakulnak ki.

• 43)

  Miként a Versenytanács már utalt is rá (lásd 28. pont) a vállalkozásnak lehetősége van számításokkal igazolni, hogy gazdaságilag indokolt költségei (illetve azok emelkedése) alapján díjai nem tekinthetők túlzottan magasnak. Ehhez azonban a költségek teljes körét felölelő, megalapozott számításokra van szükség. Ezért a Versenytanács, bár elvileg nem vitatja a Kábelszat Kft. által az erkölcsi avulással kapcsolatosan kifejtetteket (lásd 13.2.a. pont), konkrét számítások hiányában azt nem tartotta figyelembevehetőnek. A 2003. évi előre nem tervezett költségek (lásd 13.2.b. pont) az előzőek mellett "nem ismertségükből" fakadóan sem lehettek volna figyelembevehetők a 2003. évi díjemeléskor, ami értelemszerűen nem zárja ki, hogy azokat a Kábelszat Kft. felmérésüket követően - a gazdaságilag indokolt mértékben - érvényesítse díjaiban.

• 44)

  A Kábelszat Kft-nek a viszonylag alacsony költségeire történő hivatkozásával (lásd 13.2.c. pont) összefüggésben a Versenytanács utal a 27. pontban kifejtettekre. Nevezetesen arra, hogy nem önmagában a magas nyereség, hanem a magas nyereséget tartalmazó díjak további túlzott emeléséből származó nyereségnövekedés minősül jogsértőnek. Vagyis: a Kábelszat Kft. viszonylag alacsony költségekre történt hivatkozását a Versenytanács lényegében frigyelembevette azáltal, hogy a 2002. évi magas nyereséget tartalmazó díjakat nem kifogásolta, továbbá értelemszerűen nem esik majd kifogás alá, ha a Kábelszat Kft. 2003. évi nyeresége az inflációnál alacsonyabb költségemelkedés miatt növekedne. A viszonylag alacsony költségek azonban nem változtatnak azon a tényen, hogy a Kábelszat Kft. 2003. évi díjait a költségváltozások által indokoltnál nagyobb mértékben emelve tovább növelte nyereségét.

• 45)

  Mindezek alapján a Versenytanács - vizsgálói indítvánnyal egyező - előzetes álláspontja szerint a Kábelszat Kft. 2003. évi díjemelései - a vállalkozás egészét tekintve - a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközőnek minősülnek, azáltal, hogy a Kábelszat Kft. anélkül emelte költségei gazdaságilag indokolt növekedésénél nagyobb mértékben előfizetési díjait, hogy a díjait megalapozó számításokat készített volna.

Az egyes szolgáltatási területek díjainak értékelése

• 46)

  A Kábelszat Kft. 2003. évi korrigált nettó díjait az egyes szolgáltatási területeken eltérő mértékben emelte, és az emelt díjak is kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. A Versenytanács ezért vizsgálta, hogy a Kábelszat Kft. ezen magatartása sérti-e a Tpvt. 21. § g) pontját, mely szerint tilos azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek indokolatlan hátrányt okoznak a versenyben.

• 47)

  A Kábelszat Kft. egyes területeken alkalmazott eltérő korrigált nettó díjai mögött értelemszerűen meghúzódhatnak az egyes területek eltérő költségei is, s ha a díjak ezekkel összhangban állóan térnek el egymástól, akkor az önmagában kizárná a jogsértés lehetőségét. A Versenytanács azonban szükségtelennek tartotta az egyes hálózatok - egyébként is csak nagy hibahatárral számszerűsíthető - költségeinek vizsgálatát, mert a Tpvt. 21. § g) pontjának tényállási eleme az, hogy a megkülönböztetésnek egyes üzletfeleknek versenyhátrányt kell okoznia. Márpedig a kábeltelevíziós szolgáltatást igénybevevő (végső) fogyasztók esetében a "versenyhátrány" fogalom nem értelmezhető. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint önmagában nem minősül gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek, ha a Kábelszat Kft. az összességében nem túlzottan magas nyereséget biztosító díjain belül egyik vagy másik szolgáltatási területén esetlegesen az átlagosnál magasabb nyereséget ér el.

• 48)

  Az átlagosan nem túlzottan magas díjszint mellett is megvalósíthat ugyanakkor gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a vállalkozás, ha azokon a területeken, ahol vannak (lehetnek) versenytársai túlzottan alacsony díjakat érvényesít, és az abból fakadó veszteségeit a többi területen alkalmazott díjak (kereszt)finanszírozzák. Ez függetlenül attól, hogy beleütközik-e a Tpvt. 21. § h) pontjába (mely szerint tilos a versenytársak piacról való kiszorítására, vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló túlzottan alacsony árakat alkalmazni), sértheti a Tpvt. 21. § a) pontját, mert ezek a veszteségek a többi területen - mint gazdaságilag indokolatlan költségek - jelentkeznek, és túlzottan magas díjakhoz vezethetnek. A Kábelszat Kft-nek azonban egyik településen sincs versenytársa, így díjai a fenti összefüggésben nem sérthetik a Tpvt. rendelkezéseit.

VII.

Jogkövetkezmények

• 49)

  A Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy a Kábelszat Kft. 2003. évi előfizetési díjainak emelésével jogsértést követett el. A jogsértést - a 45. pontban részletezettek szerint - a Kábelszat Kft. a díjak megalapozatlan emelésével követte el, amiből adódóan a Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásban nem állapított meg a Kábelszat Kft. által jogszerűen érvényesíthető legmagasabb díjakat. Ezért a Versenytanács az adott esetben nem alkalmazta a Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket (a törvénybe ütköző állapot megszüntetésének elrendelése, illetve a törvénybe ütköző magatartás további folytatásának megtiltása), vagyis nem írta elő a tisztességtelenül megállapítottnak minősített előfizetési díjak meghatározott szintre történő csökkentését. Ha azonban a Kábelszat Kft. a jövőben az előfizetési díjak kialakításakor figyelmen kívül hagyja a határozatban foglaltakat - vagyis díjait a normatív mértéket jelentősen meghaladó befektetés arányos nyeresége ellenére az inflációnál nagyobb mértékben emeli -, akkor a versenyfelügyeleti eljárás megismételhető, és a Tpvt. 78. § (2) bekezdése alapján a törvénybe ütköző magatartás esetleges ismételt tanúsítását a bírságkiszabásánál súlyosító körülményként fogja figyelembevenni a Versenytanács.

A bírság

• 50)

  A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint a Versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

• 51)

  A bírság összegének konkrét meghatározásakor gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén a Versenytanács - kialakult gyakorlata szerint - a 3. mellékletben foglaltak szerint veszi figyelembe az előzőekben részletezett szempontokat.

• 52)

  A jogsérelem súlya (lásd 3. melléklet A. pont) tekintetében a Versenytanács abból indult ki, hogy a Kábelszat Kft-nek szolgáltatási területein nincs versenytársa és a piac megtámadhatósága is erősen korlátozott. Ebből következőleg a verseny veszélyeztetettsége - miként arra a Kábelszat Kft. is hivatkozott (lásd 14. pont) - csekély, ugyanakkor a piaci hatás viszonylag jelentős. A kedvezőtlen piaci hatást mérséklő tényezőként vette ugyanakkor figyelembe a Versenytanács a Kábelszat Kft. által hivatkozott, a 13. pontban foglalt körülményeket. Mindezek alapján a Versenytanács a jogsérelem súlyát 18 pontra értékelte, mely egyben összpontszámnak is minősül, mert a Versenytanács a Kábelszat Kft. jogsértéshez való viszonyulása és egyéb szempontok (lásd 3. melléklet B. és C. pont) alapján sem talált pontszámmal értékelhető további körülményt.

• 53)

  Mindezek alapján a bírság alapösszege a Kábelszat Kft-nek a kábeltelevíziós szolgáltatásból elért mintegy 110 millió forintos nettó árbevétele - mint a jogsértő magatartáshoz kapcsolódó (releváns) forgalom - figyelembevételével kerekítve 2 millió forintra adódott, mely összeg korrigálását (lásd 3. melléklet 1. ábra) a Versenytanács nem látta indokoltnak, mert:

• • -

    a jogsérelem csak egy évet (2003.) érintett;

• • -

    a Kábelszat Kft. korábban nem követett el jogsértést;

• • -

    a jogsértéssel elért előny nem számszerűsíthető; továbbá

• • -

    a 2 millió forint nem haladja meg a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján adódó törvényi maximumot (12 millió forint).

VIII.

Eljárási kérdések

• 54)

  A Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § alapján nyilvános tárgyaláson hozta meg.

• 55)

  A Kábelszat Kft-t megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

1. melléklet

A korrigált nettó díjak átlagos változásának
meghatározása

IX.

Általános szempontok

• 1)

  Az egyes hálózatok és azon belül programcsomagok korrigált nettó előfizetési díjai és előfizető számai alapján az alábbi mutatók számíthatók

• • a)

    Árindex (D)

ahol: d - az egyes hálózatok egyes programcsomagjainak nettó előfizetési díja
f - az egyes hálózatok egyes programcsomagjai előfizetőinek száma
(1) - a vizsgált év adata
(0) - az előző évi adat

• • a)

    Átlagár változás (D*)

• 2)

  Az 1) pont szerinti mutatók közül "D" akkor alkalmazható (és alkalmazandó is), ha a vállalkozás által üzemeltetett hálózatok megegyeznek az előző évivel, és az egyes hálózatokon nyújtott programcsomagok száma, illetve jellege sem változott. Minden egyéb esetben D* alkalmazandó.

• 3)

  Abban az esetben, ha - akár a vizsgált évben, akár az azt megelőző évben - nem (vagy nem csak) január hónapban változtak a díjak, akkor d(1) és d(0) értékeket az egyes éveken belül érvényesített különböző díjak súlyozott átlagaként kell meghatározni, súlyként:

• • a)

    D számítása esetén a hónapok számát;

• • b)

    D* számítása esetén az egyes hónapok előfizetői számát

figyelembevéve.

X.

A Kábelszat Kft. átlagos díjváltozása

• 4)

  A Kábelszat Kft. esetében a vizsgálat 2003. januári és áprilisi áremelések idején a működtetett hálózatok és nyújtott programcsomagok száma (jellege) is megegyezett a 2002. évivel, ezért "D" alapján ítélhető meg az átlagos árváltozás.

• 5)

  A Kábelszat Kft. 2002. évben Aszófőn, 2003. évben pedig valamennyi hálózatán január mellett áprilisban is változtatta az előfizetési díjakat, ezért a 2002. és 2003. évi "d" értékeket a 3.a. pont szerint kell meghatározni. Így az 1. táblázat adatai alapján például

• • -

    Aszófő 2002. év esetében:

• • -

    Aszófő 2003. év esetében:

• 6)

  A Kábelszat Kft. 5. pont szerint számított 2002. és 2003. évi nettó díjait és azok változását a Táblázat mutatja be.

  Táblázat

  A Kábelszat Kft. korrigált nettó díjainak változása

Település (programcsomag)	Korrigált nettó díj
	2002. év d(0)
Balatonfüred - soros - szociális - alap - bővített
Tihany
Aszófő
Pécsely
Átlag

Megjegyzés: Az 1. táblázatbeli 2002. évi előfizető számok - f(0) - alapján számolva

2. melléklet

A befektetés arányos nyereség
meghatározása

• 1)

  A 2002. évvégi tényleges befektetés arányos nyereség (Pt):

ahol: N - a 2002. évi üzemi eredmény
B - a 2002. évvégi összes eszköz

• 2)

  A 2003. évi várható befektetés arányos nyereség (Pv) változatlan befektetést feltételezve:

ahol: A - 2002. évi nettó árbevétel
D - a korrigált nettó díjak 2003. évi átlagos emelkedése
I - a 2002. évi infláció

• 3)

  A 2003. évi várható befektetés arányos nyereség a vállalkozás által 2003. évben végrehajtott beruházások figyelembevételével (Pk)

ahol: DB - a 2003. évi beruházás (befektetés)
a - a leírási kulcs

• 4)

  Azon feltételezés mellett, hogy a befektetés a saját tőke és a hosszú távú kötelezettségek összegével egyezik meg B és DB értéke az alábbiak szerint alakul:

• 5)

  A 4. pont szerint B és DB értékek mellett a befektetés arányos nyereség mértéke az alábbiak szerint alakul:

  Pt = 43,9 %
  Pv = 59,8 %
  Pk = ... %

3. Melléklet

1. ábra: A bírságkiszámítás menete, az alapösszeget korrigáló lépések

Alapösszeg	->	A jogsértés időtartamának figyelembe vétele	->	Ismétlődés figyelembe vétele
/
		Engedékenységi politika alkalmazása	-	A jogsértéssel elért előny figyelembe vétele

2. ábra: Az alapösszeget meghatározó tényezők

A. A jogsérelem súlya
A.a. A verseny veszélyeztetettsége	max. 30 pont
A jogsértés típusa (pl. kőkemény kartell vagy másfajta versenykorlátozás/kizsákmányolás)
A verseny dimenzióinak érintettsége
A.b. A jogsértés piaci hatása	max. 30 pont
A jogsértő piaci részesedése
További szempontok:
- A piac megtámadhatósága
- Az érintett fogyasztói kör és a termék jellege
- Piacra lépő, vagy már piacon lévő vállalkozás
- Tovagyűrűző hatás más piacokra
B. Viszonyulás a jogsértéshez	max. 30 pont
B.a. Szerepe a jogsértésben (szervező - kiszolgáltatott)
B.b. Tevőleges jóvátétel
B.c. Felróhatóság
B.d. Külső és egyéb tényezők
- korábbi GVH döntések hiánya vagy eltérő jellege
- állami ráhatás
C. Egyéb szempontok	max. 10 pont
Mindösszesen	max. 100 pont

Alapösszeg= releváns forgalom ×

Budapest, 2003. december 9.