Vj-129/2003/12
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Herbária Gyógynövényfeldolgozó és Kereskedelmi Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a 2003. február 15. és május 15. között megtartott akciójával kapcsolatban a termékein elhelyezett akciós matricákon és a plakátokon a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott a nyereményjátékban való részvétel feltételeiről.
A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 1.000.000 Ft (Egymillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított a Herbária Gyógynövényfeldolgozó és Kereskedelmi Rt. ellen, mert észlelte, hogy az eljárás alá vont az általa 2003. február 15. és május 15. között megtartott "Nyerjen mexikói utazást!" elnevezésű nyereményjáték kapcsán a nyereményjátékot ismertető reklámokban és egyes, nyereményjátékban résztvevő termékek külső csomagolásán nem közölte a beküldési határidőt és a beküldendő termékek, vonalkódok számát, valószínűsíthetően megsértve ezzel a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit.
I.
Az eljárás alá vont
- 1.
Az 1993-ban létrejött eljárás alá vont (jogelődje a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat) egyebek között gyógynövény-felvásárlással és -feldolgozással (pl. gyógynövény tartalmú kozmetikumokat gyártásával), kis- és nagykereskedelemmel foglalkozik. Magyarország területén 50, elsősorban franchise rendszerben működő Herbária szaküzlet található.
- 2.
Az eljárás alá vont saját becslése szerint a gyógyteák piacán részesedése kb. 50%, míg a gyógynövény alapú kozmetikumok piacán részesedése nem éri el a 10%-ot. Nyilatkozata szerint termékeit elsősorban idősebbek, vidékiek vásárolják.
II.
Az eljárás alá vont vizsgált magatartása
- 1.
Az eljárás alá vont 2003. február 15. és május 15. között egy nyereményjátékot bonyolított le. Az akcióban az a fogyasztó vehetett részt, aki 2003. május 15-ig az akcióban érintett termékek (a matricával jelölt 20 féle tea és a nyakcímkével jelölt 16 féle kozmetikum) közül két tea és két kozmetikum csomagoláson található vonalkódját (összesen négy vonalkódot) beküldte. A beküldött vonalkódok sorsoláson vettek részt. A nyeremények a következők voltak: 1 kétszemélyes, egyhetes mexikói utazás; 100 db Herbária teáskészlet; 50 db Herbária ajándékcsomag. Az első 500 beküldő biztos nyereménye egy-egy Herbária bögre volt.
A nyereményakcióban kilenc üzletlánc, kilenc nagykereskedés, nyolc gyógyszertári központ, kiskereskedők és a Herbária szaküzletek vettek részt. Az eljárás alá vont korábban hasonló akciót nem szervezett.
Az eljárás alá vont 2003. február 5-től kezdte meg az akcióban résztvevő termékek kiszállítását. Az akció befejezését követően a teák visszaszállítása iránt július 1-től intézkedett. Az általa nagynak minősített kereskedelmi partnereket (azokat, akik központi raktárra vásárolnak) levélben kereste meg, jelezve, hogy a filteres teák dobozán is hirdetett nyereményjáték május 15-én lejárt, s mivel nehéz kiszámítani a várható fogyást, ezért a levéllel megkeresett partner egységeiben is maradhattak készletek. Az eljárás alá vont kérte, hogy a raktáraiban lévő felcímkézett készleteket a partner állítsa össze, azok szállításáról és cseréjéről az eljárás alá vont gondoskodott.
Egy, a Gazdasági Versenyhivatalhoz érkezett bejelentés szerint még 2003. szeptemberében is kaphatók voltak olyan teák, amelyek dobozán az akciót reklámozó matrica volt olvasható. - 2.
A nyereményjátékot az eljárás alá vont több módon reklámozta.
-
- 1.
Az eljárás alá vont többszázezer olyan, elsősorban teák dobozán elhelyezett matricát készíttetett, amely a következőt tartalmazta: "Nyerjen mexikói utazást! Részletek a dobozban és a www.herbaria.hu weboldalon". Az akcióban részvevő teák dobozának belső, csak megvásárlás és felbontás után láthatóvá váló részén a következő volt olvasható: "Küldjön be 4 db vonalkódot bármely címkével ellátott két HERBÁRIA teáról és két kozmetikumról, így öné lehet az egyhetes pihenés a nyugalom szigetén! További nyeremények: 50 db HERBÁRIA ajándékcsomag, 100 db HERBÁRIA teáskészlet. Az első 500 beküldő biztos nyereménye egy HERBÁRIA bögre. Az akció időtartama: 2003. február 15. - május 15. Beküldési cím: ... A részvételi szabályzat leírása: www.herbaria.hu".
- 1.
-
- 2.
A jelentős számú kozmetikumon elhelyezett akciós nyakcímke egyik oldalán a következő volt olvasható: "Nyerjen mexikói utazást!" A másik oldalon a következő volt található: "Küldjön be 4 db vonalkódot bármely címkével ellátott két HERBÁRIA teáról és két kozmetikumról, így öné lehet az egyhetes pihenés a nyugalom szigetén! További nyeremények: 50 db HERBÁRIA ajándékcsomag, 100 db HERBÁRIA teáskészlet. Az első 500 beküldő biztos nyereménye egy HERBÁRIA bögre. Az akció időtartama: 2003. február 15. - május 15. Beküldési cím: ... A részvételi szabályzat leírása: www.herbaria.hu".
Egyes dobozba csomagolt kozmetikumok esetén az akciós nyakcímkék elhelyezése nem volt megoldható, így ezekben az esetekben is az akciós matricákat ragasztották fel.
- 2.
-
- 3.
2003. április elejétől május 15-ig a nyereményjátékot 100 darab plakáton is reklámozta az eljárás alá vont. A három gyümölcsízű tea dobozát feltüntető plakáton a következő szerepelt: "Nyerjen mexikói utazást! Gyűjtse az akciós Herbária termékeket, és küldjön vissza 4 vonalkódot 2003. május 15-ig! Az első 500 beküldőnek Herbária bögrét ajándékozunk, valamint kisorsolásra kerül 50 darab ajándékcsomag és 100 db teáskészlet. Részletek a csomagoláson. www.herbaria.hu". A plakátok Herbária szaküzletekben, szupermarketekben, áruházakban, egyéb kiskereskedelmi egységekben kerültek elhelyezésre.
- 3.
-
- 4.
A nyereményjátékhoz kapcsolódóan az eljárás alá vont több televíziós csatornán televíziós kampányt folytatott 2003. február 17-től március 29-ig. Az imázsépítési célú, számos alkalommal vetített reklámfilm vetítésének idejével egybeesve zajlott az eladásösztönző promóció (a nyereményjáték), amelyre a reklámfilmhez kapcsolódóan, annak végén rövid filmrészletben is felhívták a fogyasztók figyelmét. A reklámfilmek két részből álltak, egy imázsépítő és a mono- és élvezeti filteres teák és kozmetikumok spotjaiból.
A több változatban készült és sugárzott reklámfilm nyereményjátékra vonatkozó részében minden esetben a következő szóbeli közlés hangzott el: "Gyűjtse az akciós termékeket és nyerjen mexikói utazást!" Ennek elhangzása közben a következő volt olvasható: "Nyerjen mexikói utazást! Részletek a csomagoláson. www.herbaria.hu Az akció 2003. február 15-től május 15-ig tart." Az akció időtartamára vonatkozó közlés kis betűvel, rövid ideig, így a fogyasztók számára tényleges tájékoztatást nem jelentő módon jelent meg.
- 4.
-
- 5.
Az akciót interneten is reklámozta 2003. február 15-től május 15-ig. Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint az interneten a nyereményjátékról való tájékoztatás teljeskörű volt, minden részletre kiterjedt. A versenyfelügyeleti eljárás során ezt cáfoló bizonyítékok nem kerültek feltárásra.
- 5.
III.
A vizsgálati jelentés
- 1.
A vizsgálati jelentés szerint az eljárás alá vont a kozmetikumokra helyezett akciós nyakcímkékkel megfelelően tájékoztatta a fogyasztókat, ezzel szemben az akciós matricák nyújtotta tájékoztatás nem volt elfogadható.
Kiemelte, a plakátokon és a televíziós reklámokban a fogyasztók szintén nem kaptak arról megfelelő tájékoztatást, hogy milyen termékek vonalkódjait és abból hány darabot kell beküldeni. - 2.
A vizsgáló az ügyben jogsértés megállapítását és bírság eljárás alá vonttal szembeni kiszabását indítványozta.
IV.
Az eljárás alá vont védekezése
- 1.
Az eljárás alá vont védekezése részeként becsatolta a kampány tervezésében és lebonyolításában részt vett vállalkozásnak a Versenytanács (a Tpvt. 73.§-ának megfelelően elkészített) előzetes álláspontjával kapcsolatos észrevételeit, azokat sajátjaként adva elő.
A teák csomagolásán elhelyezett akciós matricák elég információt tartalmaztak ahhoz, hogy a fogyasztó szabadon dönthessen, mivel tudomására hozták, hogy az utazás megnyeréséhez további információra is szükség lesz, s ehhez megjelenítették a tájékozódás forrásait. Ezzel összefüggésben megjegyzésre került, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során - és különösen a kampány célcsoportja vonatkozásában - nem került felmérésre, hogy az internet mint tájékozódási eszköz mennyire hasznos az adott kampány információs támogatására. Nem róható fel továbbá hibaként, hogy az eljárás alá vont aktívan, alapelemként alkalmazza ezt az eszközt kampánya során, miközben a kormányzat jelentős összegeket költ az internet népszerűsítésére. Az internet cím feltüntetését az is indokolta, hogy a teásdoboz mérete nem tette volna lehetővé a teljeskörű tájékoztatást, csak ha a csomagolás jelentős része lefedésre került volna (ezt támasztja alá az is, hogy a kozmetikumok esetén is csak egy különálló felület révén vált lehetővé a tájékoztatás).
A plakátokkal összefüggésben előadásra került, a média- és reklámpiacon a jelenlegi versenyhelyzetben 100 db plakát használata számottevő módon nem befolyásolhatta nagyobb mennyiségű fogyasztó döntését. A plakátokon feltüntetett termékek csak illusztrációs célokat szolgáltak, azt mutatták be, hogy milyen csomagolású, brandingű termékek szerepelnek az akcióban. A plakátok valóban nem részletezik, hogy mely termékek vesznek részt az akcióban, de arra sem utalnak, hogy csupán teákról lenne szó. Jelen esetben kézenfekvő volt a teák használata, mert az eljárás alá vontat leginkább ezen termékek alapján azonosítják a fogyasztók.
Hasonló promóciók esetén a vállalkozásoknak gyakorta nem áll módjukban hatékonyan befolyásolni a disztribúciót, amikor az akció véget ér. Az önálló gazdasági egységként működő üzletek gyakorta maguk döntik el, hogy a polcokon elhelyezett termékeket mikor és milyen módon cserélik ki vagy teszik vissza a raktárba. A promóció egyéb előkészületei ugyanakkor hatékonyan és a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően folytak. - 2.
Az eljárás alá vont elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a bírság csökkentését kérte.
Az esetleges bírság kapcsán előadásra került, hogy az eljárás alá vont a gyógyteák piacán jelentős piaci részesedéssel rendelkezik, azonban a kampány során az élvezeti teákat és kozmetikumokat is reklámozta, melyek piacán csak kis részesedéssel bír, a reklámköltés szempontjából pedig jelentős különbség van a piacvezetők és az eljárás alá vont között. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az érintett termékek fogalmára a szezonalitás és az influenzajárvány is hatással lehetett. Megjegyezte, a reklámkampány eredeti célja elsősorban az image frissítése, a meglévő fogyasztók döntésének megerősítése volt. Kiemelte, sem a kampány időtartama alatt, sem azt követően nem érkezett panasz a fogyasztóktól.
A bírsággal összefüggésben kifejtette továbbá, hogy megítélése szerint a fogyasztók nem elsősorban az akció miatt vásárolták a termékeket, így a nyereményjáték csekély hatást gyakorolhatott a versenyre.
V.
Jogi háttér
- 1.
A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdésének c) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését.
A Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése értelmében az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
VI.
A Versenytanács döntése
- 1.
A vállalkozások gyakorta élnek a vásárlásösztönzés, vagyis a vásárlók érdeklődésének adott vállalkozás, illetve termék irányában történő felkeltését szolgáló marketingtevékenység lehetőségével. A vásárlásösztönzés eszközeinek (termékminta, bevezető árcsökkentés, mennyiségi engedmények stb.) segítségével a vállalkozás különböző hatást képest gyakorolni a fogyasztók magatartására (pl. a termék kipróbálására, ismételt vásárlására sarkallva, a termék vásárlásának gyakoribbá tételére ösztönözve őket). Az eladásösztönzés hatékony eszközöket kínál a fogyasztói döntések befolyásolására és ezáltal a vállalkozás piaci pozícióinak javítására, valamint egyéb, nemcsak pénzbeli előny megszerzésére (pl. a fogyasztókra vonatkozó, a piaci magatartás kialakítását segítő információk rendelkezésre állása, a vállalkozás közmegítélésének javulása).
A vásárlásösztönzés eszközeinek tisztességes alkalmazásáért a vállalkozás - adott esetben versenyjogilag is értékelendő - felelősséggel tartozik. - 2.
Számos egyéb tényező mellett a termékek csomagolásának is szerepe van a fogyasztói döntések befolyásolásában. Mint azt az eljárás alá vont is előadta, a csomagolás a márkaépítés, a branding egyik legfontosabb eszköze, s mint ilyen, a potenciális fogyasztót a vásárlás helyén befolyásolhatja.
A termék csomagolása (a csomagolás anyaga, színe, formája, felirata stb.) jelentős mértékben képes hatni a fogyasztói döntésekre, ezáltal adott esetben élénkítve a vállalkozások közötti versenyt, azzal, hogy mivel a fogyasztó általi közvetlen tapasztalást (a termék megtekintése, tapintása, megszaglása) akadályozza, a csomagolás által hordozott információkkal kapcsolatos vállalkozói felelősség általánosságban is előtérbe került.
A csomagolás számos marketingfeladat teljesítésére igénybe vehető, így például a vásárlásösztönzési cél eléréséhez is. A vizsgált magatartás esetében ez történt, hiszen a termékek csomagolását a nyereményjáték reklámozására használta fel az eljárás alá vont. A teákon és egyes kozmetikumon alkalmazott akciós matricákon szereplő információk ugyanakkor alkalmasak voltak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. A nyereményakcióról az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott az akciós matricákon, nem közölte az akció időtartamát (a vonalkódok beküldésének határidejét) és azt, hogy hány és milyen jellegű termékek vonalkódját kell beküldeni. A hiányos tájékoztatás pedig egy olyan vállalkozás esetében történt, amelyet a fogyasztók - mint azt maga az eljárás alá vont kiemelte - leginkább a teák alapján azonosítanak.
Az eljárás alá vont nem háríthatja át a fogyasztókra a nyereményjátékról való hiányos tájékoztatás felelősségét azzal, hogy a fogyasztó az interneten tájékozódjék a részvételi feltételekről. Egyrészt jelenleg még nem tekinthető általánosnak az internethez való hozzáférés lehetősége, illetőleg az internet fogyasztók általi alkalmazása (a Versenytanács rendelkezésére álló információk szerint jelenleg az interneteléréssel rendelkező magyar háztartások aránya 11% körül alakul, illetve 2003 őszén az internetet rendszeresen használók aránya 18% volt a teljes lakosság körében), másrészt a nyereményjátékba bevont termékek megvásárlásának sajátosságai (mindennapi, mondhatni, rutinszerű, különösebb megfontolást nem igénylő, nagy anyagi terhet nem jelentő vásárlás) életszerűen nem valószínűsítik, hogy a fogyasztó elhalasztja a termék megvásárlást az internetes honlap felkeresése érdekében. A Versenytanács megjegyzi, nem valószínű, hogy az érintett termékeket elsősorban vásárló fogyasztók körében (idősebbek, vidékiek) az internet használata elterjedtebb lenne, mint azt az országos adatok mutatják, így az alkalmazni szándékozott információs forrás kiválasztására nem a fogyasztói körre figyelemmel történt meg.
Figyelembe veendő továbbá, hogy számos vállalkozás szervez az eljárás alá vont nyereményjátékához hasonló akciót, így azok lebonyolításának általános ismérvei a fogyasztók számára ismertek. A fogyasztó tapasztalatai és az akciós matricán szereplő információk alapján alappal feltételezheti, hogy ha beküldi a vonalkódot, akkor sorsoláson vehet részt. A fogyasztó csak a termék megvásárlását, azaz a versenyjogilag releváns fogyasztói döntés meghozatalát követően tájékozódhatott a nyereményjáték feltételeiről. - 3.
A kozmetikumok esetén alkalmazott akciós nyakcímke vonatkozásában a Versenytanács a tájékoztatás hiányosságát nem állapította meg, mivel annak elolvasása révén a fogyasztó hozzájutott a megfelelő információkhoz.
- 4.
A nyereményjátékot számos boltban népszerűsítő, három tea fényképét feltüntető plakát kapcsán a Versenytanács megállapította, hogy az hiányos volt, nem közölte a fogyasztókkal, hogy milyen termékeket (két teát és két kozmetikumot) kell megvásárolniuk az akcióban való részvételhez, ugyanakkor a fogyasztókat a megfelelő tájékoztatás megszerzése érdekében további tájékozódásra hívta fel, egyrészt a ma még általánosan nem használt internethez, másrészt a teák és egyes akciós matricákkal ellátott kozmetikumok esetén szintén hiányos tájékoztatást nyújtó termékdobozokhoz utalva őket.
A Versenytanács megítélése szerint a plakát nem minősül figyelemfelhívó plakátnak, tekintettel egyrészt a plakát elhelyezésére (a boltokban volt látható, közvetlenül befolyásolva a fogyasztókat döntésük meghozatalában), másrészt tartalmára (a plakát a fogyasztó számára minden lényegesnek tűnő információt tartalmazott, e vonatkozásban teljes körűnek mutatkozott, s csak a szintén hiányos tájékoztatást nyújtó akciós matricával ellátott akciós termék megvásárlását követően vált ismertté a nyereményjátékban való részvétel minden feltétele). - 5.
A kizárólag az akció időtartama alatt sugárzott reklámfilmekkel kapcsolatban a Versenytanács szerint jogsértés nem állapítható meg, mivel azok csak a fogyasztók figyelmének a felkeltését szolgálták oly módon, hogy esetükben - tekintettel a reklámok által közvetített üzenetre - egy részletesebb tájékoztatás igénye nem fogalmazható meg.
- 6.
A Versenytanács szerint az eljárás alá vont nem megfelelően járt el, nem készült fel kellően a nyereményjáték lebonyolítására, ismertetésére és az akció lezárására.
Az eljárás alá vont által az akció lezárulta után több héttel meghozott (egyes partnerei megkeresése az akciós matricát magán viselő teák cseréje érdekében tett) intézkedés elkésettnek és elégtelennek tekinthető. Az intézkedés nem érintette valamennyi partnerét, minden, akciós matricával ellátott terméket árusító kiskereskedelmi egységet, s egyébként sem vonatkozott minden akciós matricát magán viselő termékre (így nem terjedt ki az akciós matricával ellátott kozmetikumokra). Mindennek eredményeként nem volt biztosított, hogy valamennyi, akciós matricával ellátott termék visszavonásra kerüljön, így a fogyasztók - mint azt a Gazdasági Versenyhivatalhoz beérkezett bejelentés is igazolja - az akciós matricákkal ellátott termékekkel akár több hónappal a nyereményjáték lezárulta után is találkozhattak, s az akciós matricákon szereplő információk alapján nem derült ki számukra, hogy a nyereményjátéknak vége. Erről csak a termék megvásárlását követően, a doboz felbontását követően értesülhettek. - 7.
Az eljárás alá vont által előadottak szerint a reklámkampány eredeti célja elsősorban a meglévő fogyasztók döntésének megerősítése volt. A Versenytanács ezzel kapcsolatban megjegyzi, a Tpvt. III. fejezete rendelkezéseinek megsértése nemcsak új fogyasztók megszerzése, hanem a meglévők megtartása, az ő döntéseik tisztességtelen befolyásolása által is megvalósulhat.
- 8.
Figyelemmel a fentiekre az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének c) pontját, mivel a 2003. február 15. és május 15. között megtartott akciójával kapcsolatban a termékein elhelyezett akciós matricákon és a plakátokon a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott a nyereményjátékról.
- 9.
Az eljárás alá vonttal szemben bírság kiszabása is indokolt. A jogsértő magatartással elért előny, illetve az okozott kár nem volt egyértelműen megállapítható, így a bírság összegét a Versenytanács az összes körülmény figyelembevételével határozta meg.
A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács figyelemmel volt az eljárás alá vont piaci helyzetére, a magatartás gazdasági versenyre gyakorolt hatására, a jogsértő tájékoztatással országosan elért fogyasztók számára, a reklámköltségre.
A Versenytanács szükségesnek tartja kiemelni, hogy a vizsgált magatartás piaci hatása körében jelentőséggel bíró érintett fogyasztók köre nem azonosítható a vonalkódokat beküldő fogyasztókkal, hiszen a nyereményjáték jóval több fogyasztó döntését befolyásolta, olyanokét is például, akik a nyereményjáték miatt vásárolják meg a termékeket, de a későbbiekben mégsem vettek részt abban.
Kiemeli továbbá a Versenytanács, hogy a jogsértő magatartás hatása nem szűkíthető le arra a kérdésre sem, hogy hány fogyasztó vásárolta meg a termékeket a megtévesztő reklám hatására. A nyereményakciónak az is célja és hatása volt, hogy az eljárás alá vont számára kedvezően befolyásolja a fogyasztók róla kialakított képét, javítsa közmegítélését. Ez a jogsértő magatartás gazdasági versenyre gyakorolt hatásának keretében szintén figyelembe veendő. - 10.
Az időben már lezárult nyereményjáték kapcsán nem indokolt a magatartás további folytatásának megtiltására, mert az eljárás alá vont hatékonyan és végleges megoldást jelentő módon nem tudja befolyásolni a boltokban esetlegesen még megvásárolható, akciós matricával ellátott termékek forgalomból történő visszavonását. A Versenytanács rendelkezésére álló adatok alapján az is megállapítható, hogy jelenleg már csak kis (és folyamatosan csökkenő) számban találhatók ilyen termékek a boltokban, amely szintén a tilalom mellőzését indokolja.
- 11.
A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 11.