Vj-154/2003/6
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. kérelmező és a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. (Budapest), illetve a Tüköry-Center Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. (Budapest) kérelmezettek közötti összefonódás engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács engedélyezi, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. irányítást szerezzen a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. és a Tüköry-Center Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. felett.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indoklás
I.
A kérelem
- 1.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. szerződést kötött a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. két tulajdonosával, a Magyar Fejlesztési Bank Rt-vel (tulajdonosi részesedése: 90,6%) és a Tőketárs Tanácsadó és Szolgáltató Kft-vel (9,0%) arról, hogy a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. részvényeinek 99,6%-át privatizáció keretében értékesíti. A privatizáció keretében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. értékesíteni kívánta Tüköry-Center Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. üzletrészeinek 100%-át is. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által lebonyolított pályázat eredményeként a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 1.§-ának (10) bekezdése alapján adásvételi szerződést kötött az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-vel mint megbízott eladóval a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. részvényei 99,6%-ának és a Tüköry-Center Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. üzletrészei 100%-ának értékesítése tárgyában.
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte a két vállalkozás feletti irányítás megszerzéséhez.
II.
A kérelmező és a kérelmezettek
- 2.
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-t 1950-be alapították. Miután 1987-ben lehetővé vált számára a banki szolgáltatások teljes körének nyújtása, fő üzletágává a belföldi vállalkozásokkal történő ügyletkötés vált. Az 1980-as végén kezdte meg a privátbanki szolgáltatások nyújtását, majd teljeskörű szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetként tevékenykedett a piacon, nyitva a kis- és középvállalkozások, illetőleg a lakossági ügyfelek felé is. Tevékenységében megjelent a gépjármű-finanszírozás, a jelzáloghitelezés és a nyugdíjpénztárakkal összefüggő tevékenység. Az értékpapír-tevékenység integrációját követően a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. univerzális pénzintézetté vált, amely érdekeltségeivel együtt a banki és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások teljes körét kínálja ügyfeleinek.
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Budapesten 15, vidéki városokban 16 bankfiókkal rendelkezik. A hitelintézeti piacon a nagybankok közé tartozik, mérlegfőösszege alapján mintegy 10%-os részesedéssel a bankok rangsorában a 2002. évben a 3. helyen állt. - 3.
A Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt-t 1986-ban 358 fogyasztási szövetkezet szakosított fejlesztési pénzintézetként alapította. 1989-ben alakult át kereskedelmi bankká. Elsősorban a kis- és középvállalkozói ügyfélkör finanszírozását végzi, ugyanakkor betétgyűjtési tevékenysége nemcsak a vállalkozói, hanem a lakossági szektorra is kiterjed. Az országszerte 30 bankfiókkal rendelkező Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. a hitelintézeti piacon kisbanknak minősül, piaci részesedése alig haladja meg az 1%-ot.
- 4.
A Tüköry-Center Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. 1996-ban jött létre, tulajdonosai a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a Tőketárs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. A vállalkozás kizárólag a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. székházának tulajdonlásával és üzemeltetésével foglalkozik, bevétele csak ebből adódik. Az ingatlanban a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. mellett egy másik vállalkozás is bérel irodákat, illetőleg az - elsősorban a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. munkatársai számára nyitva álló - éttermet működtető vállalkozás bérli az ingatlanban található éttermet.
III.
Az engedélykérési kötelezettség
- 5.
A kérelmezett a Magyar Köztársaság területén működő kereskedelmi bankként a Tpvt. hatálya alá tartozik.
- 6.
A Tpvt. 23.§-a szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha
-
- a)
két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,
- a)
-
- b)
egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy
- b)
-
- c)
több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a 11.§-a értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.
- c)
A Tpvt. 24.§-ának (1) bekezdése alapján a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és
-
- a)
a vállalkozás rész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevő legalább két vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy
- a)
-
- b)
a vállalkozás résznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.
- b)
A Tpvt. 24.§-ának (2) bekezdése szerint hitelintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a hitelintézet mérlegfőösszege tíz százalékát kell figyelembe venni.
- 7.
A 2002. évben a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. mérlegfőösszegének 10%-a 98 milliárd Ft, a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. mérlegfőösszegének 10%-a 11,2 milliárd Ft, míg a Tüköry-Center Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. (melynek értékesítése - a felek közötti megállapodásban is kifejeződő módon - szorosan összefügg a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. eladásával) nettó árbevétele 295 millió Ft volt, így kérelmező és a kérelmezettek vonatkozó adatai meghaladják azokat a küszöbszámokat, amelyek - a további közvetett résztvevők adatainak számbavételétől függetlenül - szükségessé teszik a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének beszerzését.
IV.
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. összefonódásának értékelése
IV/1.
Az érintett piac
- 8.
A Tpvt. 14.§-ának (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a vizsgált termék vagy szolgáltatás (áru) és a földrajzi terület figyelembevételével, ezek kombinációjaként kell meghatározni. Az eljárással közvetlenül érintett árun túlmenően a piacmeghatározás szempontjából a (2) bekezdés alapján figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíteni képes árukat (keresleti helyettesíthetőség), valamint a kínálati helyettesítés szempontjait. A Tpvt. 14.§-ának (3) bekezdése szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.
IV/1.1.
Az érintett földrajzi piac
- 9.
Az érintett földrajzi piac országos, annak ellenére, hogy - különösen a vállalati termékpiacokhoz viszonyítottan eltérő sajátosságokkal bíró lakossági termékpiacok esetében - az egyes pénzintézeti szolgáltatások igénybevételének jellemzői miatt a földrajzi piacok az ország egész területénél szűkebben is meghatározhatók, azonban figyelembe veendő a bankok szolgáltatási feltételeinek országos szintű egységessége, az új technológiák (telefon, internet) ügyintézésben és információszerzésben való alkalmazásának lehetősége, valamint az ezzel összefüggő transzparencia. Egy-két településen, adott földrajzi területen (régióban) az összefonódást követően a lakossági szolgáltatások piaci szegmensében az összefonódó két bank együttes piaci részesedése megemelkedhet, de a lokális piacra lépés nem túl jelentős korlátai miatt ezek a piaci szegmensek megtámadhatók, ezért a gazdasági erőfölény kialakulása nem valószínűsíthető. Ezt támasztja alá, hogy a 2002. és 2003. évben (eltérően a korábbi évektől) több bank jelentős hálózati fejlesztésbe kezdett, számos új bankfiókot nyitva országszerte. Ez a tendencia előreláthatóan tovább fog tartani.
Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint az összefonódás banki résztvevőinek piaci helyzete megfelelően jellemezhető az országos forgalomból való részesedéssekkel.
IV/1.2.
Az érintett termékpiac
- 10.
Az összefonódás a közvetlen résztvevők tevékenységei alapján - figyelemmel a Versenytanács korábbi gyakorlatára is - az alábbi termékpiacok határozhatók meg: - kereskedelmi banki szolgáltatások, ezen belül
vállalati hitelnyújtás
vállalati betéti szolgáltatások
lakossági hitelnyújtás
lakossági betéti szolgáltatások
bankkártya-szolgáltatások
-
- -
befektetési szolgáltatások
- -
-
- -
befektetési letétkezelés
- -
-
- -
befektetési alapkezelés
- -
-
- -
vagyonkezelés
- -
-
- -
lízingszolgáltatás
- -
-
- a)
kereskedelmi banki szolgáltatások
A kereskedelmi banki szolgáltatások piacán erős verseny tapasztalható, különösen a lakossági (azon belül is a lakáshitelezési) szegmensben. A hitelpiacon jelenleg megközelítőleg 220 hitelintézet van jelen, több mint harminc bank és szakosított hitelintézet, illetőleg számos - fúziós folyamatban lévő - takarékszövetkezet.
- a)
-
-
- a)
vállalati hitelnyújtás
A belföldi vállalkozásoknak nyújtott hitelek piacának jellemző termékei a folyószámlahitel, az éven belüli forgóeszköz finanszírozó hitel, az éven túli beruházási hitel, a projektfinanszírozó hitel, a faktoring, a garancia és az akkreditív. A 2002. év végén a teljes vállalati hitelállomány szerinti sorrendben a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. a harmadik helyet foglalta el. A Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése 1% körüli volt. A piacot nem jellemzi az erős koncentráltság, az első öt bank piaci részesedése nem érte el a 60%-ot.
- a)
-
-
-
- b)
vállalati betéti szolgáltatások
A piac jellemző termékei a folyószámla és a lekötött betét. A számlavezetéshez a fizetési, pénzforgalmi szolgáltatások széles választéka kapcsolódik. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. a piacon a 2002. év végén a harmadik helyen volt. A Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése nem érte el a 2%-ot. Az első öt bank piaci részesedése mintegy 51% volt.
- b)
-
-
-
- c)
lakossági hitelnyújtás
A lakossági hitelnyújtás piacának jellemző termékei közül megemlíthető a folyószámlahitel, a fogyasztási és áruhitel, személyi kölcsön típusú hitel, banki gépjárműhitel, jelzálog fedezetű lakáshitel. A lakossági hitelpiacon a banki ár-, illetve kamatversenyt felváltotta a szolgáltatások minőségével és a járulékos költségekkel való versenyzés. A fogyasztási hitelpiacot (személyi, áru, gépkocsi) erős verseny, növekvő hitelállomány jellemzi. Az utolsó három év évi átlagos nominális üteme 53,4% volt. A lakossági hitelezés terén az első öt bank piaci részesedése mintegy 58% volt a 2002. év végén, azonban a koncentráltság csökkenése várható. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése 3% alatt, a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése 1% alatt volt.
- c)
-
-
-
- d)
lakossági betéti szolgáltatások
A piac jellemző termékei közé tartoznak a számlavezetés, a betétgyűjtés, valamint a kapcsolódó átutalási és fizetési, papíralapú és elektronikus forgalom. A lakossági betétpiacot kiegyensúlyozott növekedési ütem és a rövidtávú bankbetétek dominanciája jellemzi. Alternatív befektetési forma lehet a befektetési jegyek vásárlása, ezek térnyerése azonban az elmúlt években nem volt látványos, szakértők azonban hosszú távon ezek piacának növekedésére és a rövid távú betétek visszaszorulására számítanak. A betétpiacon jelenleg erős ár- és kamatverseny a jellemző. A számla- és betétállomány vonatkozásában az első öt bank piaci részesedése a 2002. év végén 68,5% volt (a piacvezető részesedése meghaladta a 42%-ot). A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése nem érte el az 5%-ot, a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése 1% körüli volt.
- d)
-
-
-
- e)
bankkártya-szolgáltatások
A kibocsátott bankkártyák számát tekintve az elmúlt években igen dinamikusan növekvő piacon a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése nem érte el az 1%-ot.
- e)
-
-
- a)
befektetési szolgáltatások
A nemzetközi jellegű, s nemzetközileg jelentős mértékben standardizált piac jellemző termékei az azonnali és határidős devizakonverziók, opciók, hitelek, betétek, derivatív ügyletek stb. A 2002. év végén 49 befektetési szolgáltató (köztük 24 bank) működött Magyarországon. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. befektetési szolgáltatási tevékenysége (a részesedés vonatkozásában) csekélynek minősíthető a piacon.
- a)
-
- b)
befektetési letétkezelés
A Versenytanács egyetért a kérelmező azon álláspontjával, mely szerint a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek körébe tartozó, az értékpapír letéti őrzést és az értékpapír-letétkezelést magában foglaló letétkezelési szolgáltatások piaca megkülönböztetendő a vele szoros összefüggésben lévő befektetési szolgáltatások piacától (figyelemmel a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezésekre is, amelyek értelmében a letétkezelő és a befektetési szolgáltató személye nem lehet azonos). A 2002. évben a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése 5% volt, a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése nem érte el az 1%-ot.
- b)
-
- c)
befektetési alapkezelés
A Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. befektetési alapkezelési tevékenységet nem végez, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése 1,2% volt a 2002. év végén.
- c)
-
- d)
vagyonkezelés
A Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. vagyonkezelési tevékenységet nem folytat. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. intézményi, vállalati és egyes magánügyfelek részére végez vagyonkezelési tevékenységet.
- d)
-
- e)
lízingszolgáltatás
Sem a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., sem a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. nem foglalkozik ingatlanlízinggel. Az elmúlt években igen dinamikusan növekvő gépjármű-finanszírozási piacon a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. az 50%-os tulajdonában lévő MKB-Euroleasing csoporton keresztül van jelen. A csoport részesedése ebben a piaci szegmensben 2002-ben 8,9% volt. A Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. gépjármű-finanszírozási tevékenységet nem végez, lízingvállalkozásban tulajdonrésszel nem rendelkezik.
- e)
IV/2.
Az összefonódás értékelése
- 11.
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. tevékenysége között az alábbi érintett piacokon áll fenn átfedés:
-
- -
kereskedelmi banki szolgáltatások, ezen belül
vállalati hitelnyújtás
vállalati betéti szolgáltatások
lakossági hitelnyújtás
lakossági betéti szolgáltatások
bankkártya-szolgáltatások
- -
-
- -
befektetési szolgáltatások
- -
-
- -
befektetési letétkezelés
- -
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. piaci részesedése ezeken a piacokon a következők szerint alakult:
Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. |
Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. |
a két bank együtt |
|
vállalati hitel |
13% |
1% |
14% |
vállalati betét |
10% |
1,8% |
11,8% |
lakossági hitel |
2,8% |
0,6% |
3,4% |
lakossági betét |
4,6% |
1,2% |
5,8% |
bankkártya (kibocsátott bankkártyák száma alapján) |
0,9% |
0,1% |
1% |
befektetési szolgáltatások |
0-1% |
0-1% |
0-2% |
befektetési letétkezelés |
5% |
0-1% |
0-6% |
A jelen eljárásban szereplő felek együttes piaci részesedéséről elmondható, hogy a vállalati hitel- és betétpiacon nem haladja meg a 15%-ot, míg a lakossági hitel- és betétpiacon, a befektetési szolgáltatások és a letétkezelési piacon a 6%-ot sem éri el, a bankkártyák piacán pedig mintegy 1%-ot tesz ki.
- 12.
A Tpvt. 30.§-ának (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).
A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak horizontális, vertikális, portfolió- és konglomerátum hatása lehet a gazdasági versenyre.
Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozáscsoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.
Vertikális hatás esetén van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozáscsoport pedig vevőként van, illetve lehet jelen, azaz a két vállalkozáscsoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozáscsoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására.
A portfolióhatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozáscsoport által gyártott vagy forgalmazott áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozáscsoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás érvényesítésére.
Konglomerátumhatás akkor áll fenn, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői, és ezek alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák alkalmazására. - 13.
A jelen összefonódás illeszkedik a magyar hitelintézeti piacon tapasztalható fúziós folyamatokba. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. feletti irányítás megszerzésével a hitelintézeti piacon meglévő pozícióit szeretné megerősíteni. Az irányításszerzés átmeneti jellege kizárható.
Az érintett termékpiacok többségén mind a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., mind a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt. jelen van, ezért az összefonódás horizontális hatása valószínűsíthetően érezhető lesz minden szegmensben, azonban erőfölényes helyzet nem alakul ki az együttes részesedések alacsony mértéke miatt. A piac szerkezete miatt a többi piaci szereplővel való összehangolt magatartás kialakulása sem valószínűsíthető. A horizontális hatásnak így a versenyre káros következménye nem lesz.
Az összefonódásnak a piaci szereplők helyzetéből és a termékpiacok jellegéből adódóan vertikális hatása nem valószínűsíthető.
Az összefonódással létrejövő vállalkozáscsoport által kínált szolgáltatások köre - a modernizálódás és a hatékonyság esetleges növekedés mellett - lényegében változatlan marad, így - figyelemmel a várható együttes piaci részesedésekre is - jelentős portfólió hatás sem várható.
Konglomerátum hatás a jelen esetben nem releváns, mert az összefonódás révén nem javul a vállalkozáscsoport vagyoni, jövedelmi helyzete oly mértékben, hogy képes legyen versenykorlátozó stratégiák alkalmazására.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy Magyarországon tizenkét olyan vidéki város található, amelyben mindkét bank bankfiókkal rendelkezik. Ezeken a településeken rajtuk kívül legalább még hét másik bank és három takarékszövetkezet van jelen. - 14.
Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerinti határozatában [egyezően a Tpvt. 71.§-a (2) bekezdése c) pontjának megfelelően tett vizsgálói indítvánnyal] az összefonódást - feltétel meghatározása nélkül - engedélyezi a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján.
V.
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Tüköry-Center Ingatlanforgalmazó és
Szolgáltató Kft. összefonódásának értékelése
- 15.
A Versenytanács a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Tüköry-Center Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. feletti irányításszerzésnek gyakorlatilag nincs káros hatása az iroda céljára szolgáló ingatlanok piacára. Ennek alapján a Versenytanács - figyelemmel a Tpvt. 30.§-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra - az összefonódást feltétel meghatározása nélkül engedélyezi a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 43.§-ának - a Tpvt. 44.§-a által a versenyfelügyeleti eljárás során is alkalmazni rendelt - (2) bekezdésének megfelelően mellőzve a kérelemnek helyt adó határozat indokolását.
VI.
Egyéb kérdések
- 16.
A Versenytanács korábban kialakult gyakorlata alapján meghatározta azokat a feltételeket, amely megléte esetén a kérelmezett összefonódás egyszerűsített eljárásban, nyilvánvalóan engedélyezhető. E feltételek a Versenytanács korábbi határozataiban, illetőleg a Gazdasági Versenyhivatal weboldalán közzétételre kerültek. Jelen eljárásra vonatkozóan a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódások a feltételeknek megfelel, így alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63.§-a (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30.§-ának (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.
- 17.
A Tpvt. 63.§-a (3) bekezdésének ac) pontjából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62.§-ának (1) bekezdése szerinti kétmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.
- 18.
Erre irányuló kérelem alapján a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§-a (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
- 19.
A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 12.