Gazdasági Versenyhivatal

Vj-17/2003/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a MATÁVKábelTV Kft. (Budapest) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti a MATÁVKábelTV Kft.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 67. § (1) bekezdése, illetve 70. §-a alapján 2003. február 11-én versenyfelügyeleti eljárást indított a MATÁVKábelTV Kft. (a továbbiakban: MKTV) ellen, mert lakossági bejelentésekből észlelte, hogy 2002. júliusában és 2003. januárjában díjait oly módon határozta meg, hogy azzal valószínűsíthetően megsértette a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát.

• 2)

  2003. február 17-én a Gazdasági Versenyhivatal az eljárást kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy a belépési díjak területileg és időben eltérő meghatározásával az MKTV megsérti-e a Tpvt. 21. §-ának rendelkezéseit.

II.

A tényállás

Az MKTV tevékenysége

• 3)

  Az MKTV Budapesten, továbbá több vidéki nagyvárosban és kisebb településen nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást összesen mintegy 250.000 előfizető részére.

• 4)

  Az MKTV 2002. júliusában és 2003. januárjában emelte előfizetési díjait. A 2002. és a 2003. évben érvényesített programcsomagonkénti nettó (általános forgalmi adót nem tartalmazó) díjakat, az egyes programcsomagokhoz tartozó szerzői jogi- és műsordíjakat (a továbbiakban együtt: műsorköltség), valamint az előfizetők számát a Vizsgálati jelentés üzleti titkot képező 1. melléklete mutatja be valamennyi településre nézve.

• 5)

  A díjemelésekben az üzemeltetési költségek emelkedése mellett jelentős szerepet játszott az is, hogy az MKTV 2003. első féléve során területenként eltérő iőpontban felvette műsorkínálatába a Sport1 csatornát (műsorköltsége nettó 115.- Ft/hó/előfizető), 2003. januárjában pedig a HírTV-t (műsorköltsége nettó 52.- Ft/hó/előfizető).

• 6)

  Az MKTV az Általános Szerződési Feltételeiben (ÁSZF) rögzíti a hálózathoz történő csatlakozáskor fizetendő belépési díj mértékét, amely egyéni előfizetők esetében 25.000.-, közületek részére 40.000.- forint. Az MKTV az ÁSZF-ben fenntartja magának a jogot, hogy az előzőek szerinti díjakból kedvezményt adjon, melyre 2001. év eleje óta 12 esetben került sor különböző szolgáltatási területeken tíz naptól hét hónapig terjedő időtartamokra. A kedvezmények különböző időpontokban ugyan, de az MKTV szolgáltatási területeinek túlnyomó többségét érintették.

• 7)

  Az MKTV 2001. és 2002. évi gazdálkodásának főbb adatait a 1. táblázat mutatja be.

  1. táblázat

  Az MKTV gazdálkodásának főbb adatai

  ezer Ft-ban

Megnevezés	2001. év	2002. év
Jegyzett tőke	810.000	920.000
Saját tőke	2.298.128	4.053.114
Eszközök (források) összesen	13.830.183	13.687.810
Nettó árbevétel	4.002.554	6.975.903
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye	-306.547	604.248
Szokásos vállalati eredmény	-875.105	-49.335
Hosszú lejáratú kötelezettségek	6.953.737	7.364.535

További műsorvételi lehetőségek

• 8)

  Az MKTV szolgáltatási területei közül Budapesten több kábeltelevíziós vállalkozás is tevékenykedik, melyek szolgáltatási területei kisebb-nagyobb mértékben átfedik az MKTV szolgáltatási területeit, ami az MKTV számításai szerint budapesti előfizetőinek 30-40 százalékát érinti. Budapesten kívül Szegeden és Békéscsabán minimális mértékben (az előfizetők 15, illetve 3 százalékát érintően), míg Esztergomban az előfizetők nagyobb hányada (mintegy 80 százaléka) esetében működik másik kábeltelevíziós vállalkozás. Összességében az MKTV előfizetőinek mintegy negyede lakik olyan területen, ahol más kábeltelevíziós szolgáltató is tevékenykedik.

• 9)

  Új kábeltelevíziós vállalkozás piacra lépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályba. A hálózat kialakításának jelentős beruházási költségei és az állandó költségek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés gazdasági szempontból korlátozott.

• 10)

  A fogyasztóknak az ország egész területén a kábeltelevíziós szolgáltatáson túlmenően az alábbi lehetőségei vannak televíziós programok vételére:

• • -

    tető (szoba)antenna;

• • -

    műholdvevő;

• • -

    UPC Direct; továbbá

• • -

    az előzőek bármilyen kombinációja.

• 11)

  Tető (szoba) antennával az MKTV által szolgáltatott programok közül az M1, a TV2 és az RTL Klub fogható.

• 12)

  A UPC Direct több, mint száz műsort tartalmazó programcsomagot szolgáltat 3672 forint nettó (25 százalék ÁFA mellett 4590 bruttó) előfizetési díjjal, amelyet az adott háztartásban külön-külön üzemeltetni kívánt valamennyi készülék után fizetni kell. Emellett egyszeri költségként jelentkezik a 8000 forintos csatlakozási díj, továbbá készülékenként a 20000 forintos beltéri egység letéti díj. A programcsomag az MKTV által a legbővebb programcsomagban szolgáltatott külföldi műsorok gyakorlatilag teljes körét tartalmazza, nem tartalmazza azonban az M1, a TV2 és az RTL Klub programot, amelyek így csak kapcsolódó tetőantennával foghatók, illetve külön díjazás (nettó 2360, bruttó 2950 forint) mellett szolgáltatott Sport1 csatornát.

• 13)

  Az MKTV által szolgáltatott programcsomagokban meglévő műsorok három műhold (Astra, Amos, Hotbird) egyidejű vételét, továbbá tetőantennát (M1, TV2, RTL Klub) tesznek szükségessé, azzal azonban, hogy a - folyamatosan növekvő számú - kódolt műsorok (Spektrum, National Geographic, Romantika, stb.) vételére nincs mód. A három műholdvevőből és tetőantennából álló rendszer kialakításához szükséges technikai eszközök (parabola tükrök, vevőfejek, beltéri egységek, tetőantenna) és a szerelés költségei együttesen százezer forint körüli összeget tesznek ki, azzal azonban, hogy a beltéri egységből annyi szükséges, ahány televízió készüléket külön-külön üzemeltetni kíván az adott háztartás.

• 14)

  Budapesten és annak 30 km sugarú környezetén belül a Széchenyi hegyre (illetve az óbudai átjátszó állomásra) közvetlen rálátással rendelkező területeken mód van az Antenna Hungária Rt. ún. AntennaMikro (AM) szolgáltatásának igénybevételére. A vételt azonban az előzőek szerinti területen belül is akadályozhatják a helyi viszonyok (pl. építmény, növényzet), és ugyanezen okból a vétel minősége - mely egyébként is gyengébb, mint az egyéb műsorvételi lehetőségek esetében - tovább romolhat.

• 15)

  Az AM szolgáltatáson belül választható:

• • -

    az ún. induló csomag, mely 170 forint nettó havi előfizetési díj mellett - a kábeltelevíziós vállalkozások I. (szociális) csomagjával egyezően - tartalmazza a magyar közszolgálati műsorokat (MTV, M2, Duna), valamint a német nyelvű SAT1 csatornát; továbbá

• • -

    az alapcsomag, mely 1469 forintos nettó havi előfizetési díj mellett az induló csomagon felül további 17 műsort tartalmaz, közte a magyar műsorok többségét (TV2, RTL Klub, ATV, Filmmúzeum, Sport1, HírTV), továbbá legalább egy-egy külföldi természet-, gyermek-, sport- és hírcsatornát.

• 16)

  Mindkét csomag esetében havidíjként jelentkezik még a vételhez szükséges dekóder bérletének nettó 396.- (25 százalék ÁFA mellett bruttó 495.-) forintos díja.

• 17)

  A 15-16) pont szerinti havi díjakért egyidejűleg egy TV készülék üzemeltethető. Amennyiben az előfizető egyidejűleg több készüléket kíván üzemeltetni, akkor

• • -

    a második készülék üzemeltetésének nincs további havi előfizetési díja, dekóder bérleti díjként azonban havonta további nettó 448.- (bruttó 560.-) forintot kell fizetnie;

• • -

    a harmadik készüléket pedig már további havi előfizetési díj is terheli.

• 18)

  Az előzőek szerinti havonta fizetendő díjak mellett egyszeri költségként jelentkezik:

• • -

    a dekóder(ek) egyszeri hozzáférési díja, mely - dekóderenként az előfizető által vállalt minimális szerződéses időtartamtól függően 5.860.- (négy év), 7.420.- (két év), illetve 12.535.- forint, továbbá

• • -

    a vételhez szükséges parabola antenna (öt-tízezer forint) és a szerelés költsége.

III.

Az MKTV álláspontja

• 19)

  Az MKTV hivatkozott arra, hogy nincs gazdasági erőfölényes helyzetben, mert az általa nyújtott szolgáltatásnak ésszerű helyettesítője a földi sugárzás-vétel lehetősége, a UPC-Direct szolgáltatás, más kábeltelevíziós (műsorelosztó) vállalkozások szolgáltatása, továbbá Budapesten és környékén az AM szolgáltatás.

• 20)

  Vitatta az MKTV azt is, hogy esetleges gazdasági erőfölényes helyzetével visszaélve túlzottan magas előfizetési díjakat állapított volna meg.

• • 1.

    Hivatkozott arra, hogy olyan optimális előfizetési díj kialakítására törekszik, amely mellett az előfizetési díj és az előfizetőszám szorzata a maximális

• • 2.

    A 2003. januári előfizetési díjak megalapozásához számításokat is végzett, melynek során meghatározta

• • • -

      az egy csatornára jutó műsorköltségek változását (az I. csomag esetében 0,87, a II. és III. csomagra nézve 1,1);

• • • -

      az egy előfizetőre jutó további költségek várható változását (0,9771); valamint

• • • -

      a nyereség szükségesnek ítélt növekedésének mértékét (2,8265)

és ezek szorzatával növelte a 2002. júliusától érvényesített díjakat (pl. a budapesti központi fejállomás III. csomagja esetében: 2678×2,8265×1,1×0,9771=8136), melyeknél minden esetben lényegesen alacsonyabb előfizetési díjakat állapított meg.

IV.

A gazdasági erőfölény

• 21)

  A Tpvt. 22. § értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §) az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerint a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell - egyebek mellett - az érintett piacra való belépés feltételeit, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, továbbá az érintett piac szerkezetét és a piaci részesedések arányát.

• 22)

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut, mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

• 23)

  A Versenytanács álláspontja szerint a kábeltelevíziós szolgáltatásának az egyéb műsorvételi lehetőségek (tető- vagy szobaantenna, műholdvevő, UPC Direct, továbbá Budapesten és környékén az AM, illetve ezek bármilyen kombinációja) - a felhasználási cél azonossága ellenére - nem ésszerű helyettesítői, mert:

• • -

    a tető (szoba) antenna csak minimális programválasztékot képes biztosítani a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest;

• • -

    a UPC Direct a tetőantennával történő kombináció esetén képes ugyan a kábeltelevíziós szolgáltatással azonos programválasztékot biztosítani, annak havi előfizetési díja azonban egyrészt lényegesen magasabb, mint a kábeltelevíziós szolgáltatásé, másrészt valamennyi, a háztartásban üzemeltetett készülék után fizetni kell;

• • -

    a műholdvevő(k) és a tetőantenna kombinációja egyrészt nem képes biztosítani a kábeltelevízió által nyújtott teljes műsor választékot (kódolt műsorok), másrészt az azt megközelítő programválaszték is csak bonyolult technikai megoldások és jelentős egyszeri beruházási költség mellett valósítható meg;

• • -

    a Budapesten és környékén fogható AM szolgáltatás egyrészt gyengébb minőségű vételt biztosít, mint a kábeltelevíziós szolgáltatás; másrészt alapcsomagja az MKTV előfizetők nagyobb hányada által igénybevett III. programcsomagnál lényegesen kevesebb műsort tartalmaz, de az MKTV II. programcsomagja is bővebb, mint az AM alapcsomag, miközben az AM alapcsomag havi költsége (előfizetési díj + dekóder bérleti díj) már egy készülék üzemeltetése esetén is magasabb, mint az MKTV II. programcsomagjának havi előfizetési díja, mely három vevőkészülék csatlakoztatására és így egyidejű üzemeltetésére ad módot (ha az előfizető az AM szolgáltatást három készüléken kívánná igénybevenni annak havi költsége az MKTV III. programcsomagjánál is magasabb lenne).

• 24)

  Mindezek alapján a Versenytanács érintett árupiacként (ésszerű helyettesítő áru hiányában) a kábeltelevíziós szolgáltatást tekintette. Az érintett földrajzi piacoknak pedig - tekintettel arra, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött - az MKTV szolgáltatási területei minősülnek.

• 25)

  A 23-24) pont szerint meghatározott érintett piacok közül azokon, amelyeken nincs jelen másik kábeltelevíziós vállalkozás, amely képes lenne érdemben befolyást gyakorolni az MKTV piaci magatartására - figyelembevéve azt is, hogy a piacralépési korlátokra tekintettel (lásd 9. pont) a lehetséges verseny hatásával sem kellett számolnia - a Versenytanács álláspontja szerint az MKTV a vizsgált időszakban gazdasági erőfölényes helyzetben volt.

• 26)

  A Versenytanács álláspontja szerint szintén gazdasági erőfölényes helyzetben van az MKTV Budapesten, Szegeden és Békéscsabán, ahol szolgáltatási területei részben átfedésben vannak más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatási területével. Ezeken a területeken ugyanis a szolgáltató váltás lehetősége az MKTV adott hálózati előfizetőinek csak kisebb része számára biztosított. Márpedig a Versenytanács kialakult gyakorlata szerint (Elvi állásfoglalások 19.) a gazdasági erőfölény szempontjából a fogyasztók nagyobb hányadának választási lehetősége bír jelentőséggel. A Versenytanács a jelen eljárásban - a később részletezettekre tekintettel (lásd 49. pont) - szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy az MKTV gazdasági erőfölényes helyzetben van-e Esztergomban, ahol a fogyasztók nagyobb hányada részére biztosított a szolgáltató váltás lehetősége.

V.

A szolgáltatási díjak megítélésének általános szempontjai

• 27)

  A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló hozam (a továbbiakban: normatív nyereség) összegét. Más szavakkal: az ár akkor túlzottan magas, ha az abban foglalt nyereség meghaladja a normatív mértéket.

• 28)

  A több hálózatot üzemeltető és azokon több programcsomagot szolgáltató vállalkozás esetében a költségek és a nyereség általában még hozzávetőleges pontossággal sem határozható meg hálózatonként, illetve programcsomagonként, ezért általános esetben az vizsgálandó, hogy a vállalkozás díjai összességében túlzottan magasak-e.

• 29)

  A gazdaságilag indokolt költségek tekintetében a Versenytanács abból indul ki, hogy:

• • a)

    a műsorköltség a kábeltelevíziós vállalkozás számára objektív adottságként jelentkezik, ezért annak tényleges mértéke egyben gazdaságilag indokoltnak is minősül (ez alól kivételt képezhet - és külön vizsgálandó -, ha a vállalkozás jelentős műsorköltség-növekedéssel járó programcsomag-módosítást hajtott végre),

• • b)

    a nettó díjak műsorköltség feletti része (a továbbiakban: korrigált nettó díj) - a vállalkozás azt megalapozottan cáfoló számításai hiányában - gazdaságilag indokoltan nem emelkedhet az előző évi inflációnál nagyobb mértékben, annak mértékében viszont gazdaságilag indokoltnak minősül (a díjakban kizárólag a gazdaságilag indokolt költségek térülhetnek meg, ezért az előző évi gazdaságilag indokolatlannak minősülő költségekkel a vállalkozás előző évi mérlegében kimutatott költségeket csökkenteni kell, továbbá az sem zárható ki, hogy valamely költség nem jelenik meg a mérlegben, ebben az esetben a kimutatott költségek növelhetők).

• 30)

  Mindezek alapján annak vizsgálata, hogy a vállalkozás egészére nézve a díjemelés következtében kialakult díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek-e, az alábbi lépésekből áll:

• • a)

    A korrigált nettó díjak előző évhez képesti átlagos emelkedésének meghatározása.

• • b)

    Az a) pont szerinti átlagos díjemelkedés és az előző évi infláció összevetése: ha a korrigált nettó díjak előző évhez képesti növekedése nem haladja meg az előző évi infláció mértékét, akkor a díjemelés következtében kialakult díjak összességében nem minősülnek túlzottan magasnak.

• • c)

    Az inflációt meghaladó átlagos díjemelés esetén, ha a korrigált nettó díjak infláció feletti emelése:

• • • 1.

      kisebb, mint amennyivel a vállalkozás előző évi befektetés arányos nyeresége alatta maradt a normatív nyereség mértéknek, akkor valószínűsíthető, hogy a vizsgált díjemelés következtében nem alakul ki a normatívát meghaladó nyereség, vagyis a díjak sem tekinthetők összességében túlzottan magasnak,

• • • 2.

      nagyobb, mint amennyivel az előző évi befektetés arányos nyereség alatta marad a normatív mértéknek (vagy az előző évi nyereség meghaladta a normatív mértéket), akkor a díjemelés következtében valószínűsíthetően a normatív mértéket meghaladó nyereség alakul ki, vagyis a díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek.

• 31)

  A befektetés arányos nyereség meghatározásánál a Versenytanács - a vállalkozás arra vonatkozó megalapozott számításai hiányában - a vállalkozás előző évi mérlegadataiból indul ki: befektetési összegként a vállalkozás összes forrását (eszközét), nyereségként pedig az üzemi tevékenység eredményét figyelembevéve. Ez a mutató - befektetésként kezelve az idegen tőkét, továbbá figyelmen kívül hagyva annak kamatköltségét - nem torzul az esetlegesen gazdaságilag nem reális feltételek mellett felvett hitelek (pl. a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatozású tulajdonosi hitelek) következtében. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az összes eszköz (forrás) arányában számított üzemi eredmény a befektetés arányos nyereség alsó határát jelenti, mert abban a saját és az idegen tőkén kívül egyéb tételek is megjelennek, ezért a díjak elemzésénél a Versenytanács figyelembeveszi a vállalat saját tőkéje és a hosszúlejáratú kötelezettségek összege alapján számított mutatót is.

• 32)

  A normatív nyereség mértékére a kábeltelevíziós piac tekintetében - miután azon az ország egész területén gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások tevékenykednek - nem állnak rendelkezésre tapasztalati adatok. Ezért a Versenytanács a normatív nyereség meghatározásakor az adott időszak nominális befektetési kamatlábából indul ki, növelve azt az ún. kockázati prémiummal, amely abból fakad, hogy a vállalkozásba történő tőkebefektetés nyilvánvalóan lényegesen nagyobb kockázattal jár, mint a tőke bankban történő elhelyezése.

• 33)

  Felhívja a Versenytanács a figyelmet, hogy a 30-32. pontokban részletezett számítási módszer akkor alkalmazható, ha a vállalkozás a kábeltelevíziós szolgáltatás mellett nem végez érzékelhető (pl. 10 % feletti) mértékben egyéb tevékenységet, és így a vállalkozás egészére számított befektetés arányos nyereség nem térhet el érdemben a kábeltelevíziós szolgáltatás befektetés arányos nyereségétől. Ellenkező esetben szükséges lehet a nyereség, valamint a befektetés tevékenységek közötti megosztása.

• 34)

  Megjegyzi a Versenytanács azt is, hogy a költségeken és a nyereségen alapuló árvizsgálat nem ellentmondásmentes. Egy vállalkozásnak a normatívnál magasabb nyeresége ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy árai túlzottan magasak, annak forrása lehet a vállalkozás átlagosnál hatékonyabb gazdálkodása is. Mindez más összefüggésben azt is jelenti, hogy a rendszeres költség-nyereség alapú árvizsgálat veszélyeztetheti a vállalkozásnak a költségtakarékosságon alapuló hatékonyságnövelésben való érdekeltségét. Ezért nem önmagában a magas nyereség, hanem a magas nyereséget tartalmazó díjak további túlzott emeléséből származó nyereségnövekedés ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjába. Ennek megfelelően, ha a vállalkozás által végrehajtott díjemelés nem haladja meg a gazdaságilag indokolt költségek növekedését (adott esetben a korrigált nettó díjak átlagos emelkedése az inflációt), akkor a díjak abban az esetben sem minősülnek túlzottan magasnak, ha az előző évi befektetés arányos nyereség alapján a díjemelést követően is a normatívnál nagyobb nyereség valószínűsíthető (lásd 30.b. pont). Indokolt esetben természetesen az előző évi díjak is vizsgálhatók az előzőekben részletezettek szerint.

• 35)

  Utal a Versenytanács arra is, hogy a díjak előzőekben részletezettek szerinti vizsgálata - több ponton is - a gazdaságot általában jellemző feltételekből (pl. infláció) indul ki. Ezért a vállalkozásnak lehetősége van, hogy megalapozott számításokkal igazolja, hogy a díjait meghatározó feltételek az előzőektől eltérnek. Ennek hiányában a Versenytanács az előzőekben részletezettek szerint vizsgálja a díjakat.

• 36)

  Az előzőekkel összefüggésben a Versenytanács szükségesnek tartja egyértelműsíteni, hogy az MKTV által végzett számítást (lásd 20.2. pont) elvileg alkalmatlannak tartja a jogszerűen érvényesíthető előfizetési díjak meghatározására. Aszerint ugyanis a díjváltozás mértéke az egyes díjelemek (műsorköltség, egyéb költségek, nyereség) számításba vett változásának súlyozott átlaga helyett, azok szorzataként került meghatározásra, így - függetlenül attól, hogy az egyes díjelemek változása elfogadható-e vagy sem - a reálisnál lényegesen nagyobb díjváltozás (és ezen keresztül díj) adódott (az MKTV által alkalmazott számítási módszer azzal járna, hogy a nyereség közel háromszoros emelése, hasonló mértékű díjemelést vonna maga után, jóllehet a nyereség a teljes díjnak csak minimális részét teszi ki).

• 37)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy az MKTV által rögzített díjkialakítási elvet (lásd 20.1. pont) sem tartja elfogadhatónak. Az előfizetési díj és az előfizetők számának maximalizálásán alapuló díjkialakítási módszer ugyanis olyan ún. monopolárhoz vezet, amely szükségszerűen magasabb, mint a versenykörülmények között kialakuló ár, és ebből adódóan szükségszerűen alacsonyabb kibocsátást (előfizető számot) eredményez. Az adott esetben azonban a Versenytanács mindezt nem értékelte, mert a 20.2. pont szerinti számítás nem a 20.1. pont szerinti elven alapult.

VI.

Az MKTV díjai

A programcsomag változás és az előfizetési díjak összefüggései

• 38)

  A kábeltelevíziós szolgáltatók a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) 120. § (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a Médiatörvény 117. § (1) bekezdésében írt rendelkezésen (mely szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani), illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen (miszerint a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára) túl nincs további kötelező rendelkezés. Ez a szabályozás értelemszerűen nem zárja ki ugyanakkor, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a programcsomagok összetételét - mint az áru értékesítésével összefüggő piaci magatartást - abból a szempontból, hogy az sérti-e a Tpvt. rendelkezéseit.

• 39)

  A programcsomag kialakítás (változtatás) versenyjogi értékelésekor:

• • -

    egyrészt figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelenleg kialakult piaci szokások szerint a kábeltelevíziós vállalkozások az egyes televíziós műsorokat programcsomagokban kínálják, és ezért a fogyasztók számára jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg,

• • -

    másrészt viszont tekintettel kell lenni arra is, hogy a fogyasztói igények heterogének, s így az egyes előfizetői csoportok (sőt az előfizető családok egyes tagjai) más-más programokat preferálnak, s a szolgáltatóknak ezen differenciált igényeket figyelembevéve kell műsorkínálatukat kialakítani.

• 40)

  Mindezek alapján a Versenytanács vizsgálhatja azt, hogy egy kábeltelevíziós vállalkozás milyen módon kapcsolja össze az egyes programokat programcsomagokká, nevezetesen azt, hogy a programcsomagok kialakítása, illetve átalakítása önkényesen vagy a fogyasztók igényeihez igazodóan történik-e. Mindez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal olymértékben beleszólhatna a kábeltelevíziós vállalkozások üzletpolitikájába, hogy meghatározza a programcsomagok összetételét. Az azonban vizsgálható, hogy a vállalkozás milyen módon veszi figyelembe az előfizetőknek az egyes műsorok iránti igényeit, illetve adott konkrét műsorelhelyezés minősíthető olyannak, amely indokolatlan előnyt jelent a vállalkozásnak, illetve indokolatlanul hátrányos a fogyasztóknak. Egy olyan új csatorna esetében, melynek beállítása valamely programcsomagba érezhető többletköltséggel jár a fogyasztók számára, a vállalkozástól elvárható annak ismerete, hogy annak tartalma a fogyasztók mekkora hányadának érdeklődésére tarthat számot. Nagy valószínűséggel ugyanis vannak olyan előfizetők, akik az új műsorokat nem igénylik, s így annak ellenére kényszerülnek magasabb díjat fizetni, hogy a nyújtott többletszolgáltatás számukra nem jelent többlet használati értéket, ami a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző hátrányos feltétel elfogadásának kikényszerítését jelentheti. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a vállalkozásnak célszerű olyan kapcsolatot kialakítani előfizetőivel, hogy valamely, jelentős többletköltséggel járó műsor programcsomag(ok)ba történő felvételekor biztosítva legyen az előfizetői érdekek figyelembevételének lehetősége, oly módon, hogy a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás díjkihatásaival együtt - közli az átalakításra vonatkozó elképzeléseit a fogyasztókkal. Ebben az esetben ugyanis az előfizetők többsége felszólamlásának hiányában jogszerűen valósíthatja meg a programcsomag átalakítását.

• 41)

  Az MKTV mind a 2002. júliusi, mind a 2003. januári díj változtatásokról és az új programcsomagokról tájékoztatta előfizetőit. A Versenytanács álláspontja szerint azonban a "szokásos" tájékoztatás (értesítés) önmagában nem elégíti ki az előzőek szerinti követelményeket, mert abból nem derül ki egyértelműen az előfizetők számára a programcsomagváltozás és a díjemelés közötti kapcsolat. Ezért az MKTV akkor járt volna el egyértelműen jogszerűen, ha tájékoztatja előfizetőit arról is, hogy az egyes új programok beállítása mennyivel növeli meg az előfizetési díjat. A vizsgált programcsomag változások tekintetében ennek a Sport1 és a HírTV programba állítása esetén van jelentősége, mert azok - szemben a többi változtatással - műsorköltségük alapján érdemi hatással lehettek az előfizetési díjakra.

• 42)

  A Sport1 és a HírTV programcsomagba állítását ezért külön is értékelte a Versenytanács, és - egyezően a vizsgálati jelentéssel - úgy ítélte meg, hogy azokkal nem követett el jogsértést az MKTV, mert

• • a)

    közismert tény, miszerint a különböző televíziós csatornákon közvetített sportműsorok nézettsége lényegesen meghaladja az adott csatorna átlagos nézettségét, továbbá a Sport1 többlet műsordíja lényegesen alatta marad annak a költségnek (havi kb. 7.000.- forint), ami a fogyasztót akkor terhelné, ha a Sport1 műsorát más módon kívánná igénybe venni (vagyis a programcsomagba való elhelyezés az azt igénylő fogyasztók számára rendkívül előnyös).

• • b)

    a HírTV 50 forint körüli költségnövekedése pedig nem olyan mértékű, ami alapot adna jogsértés megállapítására.

• 43)

  Az a körülmény, hogy az MKTV, a Sport1 és a HírTV programcsomagba történő elhelyezésével nem élt vissza gazdasági erőfölényével egyben azt is jelenti, hogy annak műsorköltsége gazdaságilag indokolt költségnek minősül.

Az MKTV díjemelésének értékelése

• 44)

  A 2003. év januári díjemelések révén az MKTV átlagos korrigált nettó díjai - a Vizsgálati jelentés 1. mellékletben foglalt adatok alapján - 2003. év egészét tekintve átlagosan 19,1 százalékkal növekedtek a 2002. évi szinthez képest (részletesen lásd 1. melléklet).

• 45)

  A korrigált nettó díjak 19,1 százalékos átlagos emelkedése meghaladja a 2002. évi infláció (5,3 százalék) mértékét, ezért a 30.b. pont alapján nem zárható ki az, hogy az MKTV előfizetési díjai túlzottan magasak. Az inflációt meghaladó díjemelés (19,2-5,3=13,3 %) és a 2002. évvégi 4,4 százalékos eszközarányos üzemi eredmény alapján azonban az MKTV 2003. évben várható eszköz arányos üzemi eredménye 11,5 százalék, a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek összegének arányában számított üzemi eredmény pedig 13,8 százalék (számítását lásd az 1. Táblázat adatai alapján a 2. mellékletben), amelyek a Versenytanács álláspontja szerint nem tekinthetők túlzottnak, figyelembevéve, hogy a normatív nyereség a - befektetés hozamaként minimálisan elvárható - befektetési kamatlábak (mintegy 10 százalékos) mértékét a kábeltelevíziós vállalkozásba történő befektetés kockázata alapján (a Versenytanács álláspontja szerint mintegy 3-5 százalékkal) meghaladhatja.

• 46)

  Mindezek alapján a Versenytanács - vizsgálói indítvánnyal egyező - álláspontja szerint az MKTV 2002. júliusi és 2003. januári díjemelései - a vállalkozás egészét tekintve - nem eredményeztek a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző, túlzottan magas díjakat.

Az egyes szolgáltatási területek díjainak értékelése

• 47)

  Az MKTV korrigált nettó díjait az egyes szolgáltatási területeken eltérő mértékben emelte, és az emelt díjak is kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. A Versenytanács ezért vizsgálta, hogy az MKTV ezen magatartása sérti-e a Tpvt. 21. § g) pontját, mely szerint tilos azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek indokolatlan hátrányt okoznak a versenyben.

• 48)

  Az MKTV egyes területeken alkalmazott eltérő korrigált nettó díjai mögött értelemszerűen meghúzódhatnak az egyes területek eltérő költségei is, s ha a díjak ezekkel összhangban állóan térnek el egymástól, akkor az önmagában kizárná a jogsértés lehetőségét. A Versenytanács azonban szükségtelennek tartotta az egyes hálózatok - egyébként is csak nagy hibahatárral számszerűsíthető - költségeinek vizsgálatát, mert a Tpvt. 21. § g) pontjának tényállási eleme az, hogy a megkülönböztetésnek egyes üzletfeleknek versenyhátrányt kell okoznia. Márpedig a kábeltelevíziós szolgáltatást igénybevevő (végső) fogyasztók esetében a "versenyhátrány" fogalom nem értelmezhető. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint önmagában nem minősül a Tpvt. 21. § g) pontja szerinti gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek, ha az MKTV az összességében nem túlzottan magas nyereséget biztosító díjain belül egyik vagy másik szolgáltatási területén esetlegesen az átlagosnál magasabb nyereséget ér el.

• 49)

  Az átlagosan nem túlzottan magas díjszint mellett is megvalósíthat ugyanakkor gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a vállalkozás, ha azokon a területeken, ahol vannak (lehetnek) versenytársai túlzottan alacsony díjakat érvényesít, és az abból fakadó veszteségeit a többi területen alkalmazott díjak (kereszt)finanszírozzák. Ez függetlenül attól, hogy beleütközik-e a Tpvt. 21. § h) pontjába (mely szerint tilos a versenytársak piacról való kiszorítására, vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló túlzottan alacsony árakat alkalmazni) sértheti a Tpvt. 21. § a) pontját, mert ezek a veszteségek a többi területen - mint gazdaságilag indokolatlan költségek - jelentkeznek, és túlzottan magas díjakhoz vezethetnek.

• 50)

  Azon négy szolgáltatási terület közül, ahol az MKTV-nek van (lehet) versenytársa:

• • -

    Budapesten, Szegeden és Békéscsabán a korrigált nettó díjak a legmagasabb kategóriába tartoznak,

• • -

    Esztergomban pedig az MKTV előfizetőinek csak mintegy 1,5 százaléka van, mire tekintettel a Versenytanács kizárhatónak tartotta, hogy a szintén jelentős mértékű (átlagosan 1.500.- forintot megközelítő) korrigált nettó díjakban olyan mértékű veszteség keletkezhetne, amelynek a többi területre történő ráterhelése ezen területek egészét érintően túlzottan magas nyereséget (díjakat) eredményezne.

A belépési díjkedvezmények

• 51)

  A Versenytanács álláspontja szerint - egyezően a vizsgálói indítvánnyal - nem minősülnek jogsértőnek az MKTV által belépési díjból esetenként adott kedvezmények. A kedvezmények ugyanis a szolgáltatási területek többségét érintették, vagyis nem köthetők ahhoz, hogy az adott területen van-e versenytársa az MKTV-nek vagy sem, így annak sem célja, sem hatása nem lehet a versenykorlátozásra.

VII.

A döntés

• 52)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt, 72. § (1) bekezdése alapján az eljárás megszüntette.

• 53)

  Az MKTV kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

• 54)

  A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

1. melléklet

A korrigált nettó díjak átlagos változásának meghatározása

VIII.

Általános szempontok

• 1)

  Az egyes hálózatok és azon belül programcsomagok korrigált nettó előfizetési díjai és előfizető számai alapján az alábbi mutatók számíthatók

• • a)

    Árindex (D)

ahol:
d - az egyes hálózatok egyes programcsomagjainak nettó előfizetési díja
f - az egyes hálózatok egyes programcsomagjai előfizetőinek száma
(1) - a vizsgált év adata
(0) - az előző évi adat

• • a)

    Átlagár változás (D*)

• 2)

  Az 1) pont szerinti mutatók közül "D" akkor alkalmazható (és alkalmazandó is), ha a vállalkozás által üzemeltetett hálózatok megegyeznek az előző évivel, és az egyes hálózatokon nyújtott programcsomagok száma, illetve jellege sem változott. Minden egyéb esetben D* alkalmazandó.

• 3)

  Abban az esetben, ha - akár a vizsgált évben, akár az azt megelőző évben - nem (vagy nem csak) január hónapban változtak a díjak, akkor d(1) és d(0) értékeket az egyes éveken belül érvényesített különböző díjak súlyozott átlagaként kell meghatározni, súlyként:

• • a)

    D számítása esetén a hónapok számát;

• • b)

    D* számítása esetén az egyes hónapok előfizetői számát

figyelembevéve.

IX.

Az MKTV átlagos díjváltozása

• 4)

  Az MKTV esetében a vizsgált 2003. januári áremelések idején a működtetett hálózatok és nyújtott programcsomagok száma (jellege) is megegyezett a 2002. évivel, ezért "D" alapján ítélhető meg az átlagos árváltozás.

• 5)

  Az MKTV 2002. évben hálózatán január mellett júliusban is változtatta az előfizetési díjakat, ezért a 2002. évi "d" értékeket a 3.a. pont szerint kell meghatározni. Így a Vizsgálati jelentés 1. mellékletének adatai alapján például 2002. évben Budapest III. csomag esetében:

• 6)

  Az MKTV 5. pont szerint számított 2002. és 2003. évi nettó díjait és azok változását a 2. táblázat mutatja be.

  2. táblázat

  A Kábelszat Kft. korrigált nettó díjainak változása

Település (programcsomag)	Korrigált nettó díj
	2002. év d(0)*/	2003. év d(1)*/	Növekedés (%)
Budapest (központi fejállomás) - I. - II. - III.			12,0 15,6 22,7
Budapest Nyék			13,3
Nagykovácsi			42,3
Budapest VIII.			19,8
Esztergom (soros)			13,6
Esztergom - I. - II. - III.			12,0 15,6 17,8
Dunakeszi			13,7
Veresegyháza - I. - II. - III.			10,6 10,0 20,5
Piliscsaba			32,5
Pomáz			32,5
Tinnye			20,4
Solymár			27,2
Fertőd - I. - II.			8,5 31,3
Sopron (soros)			23,1
Sopron -I. II.			7,1 30,3
Marcali			22,4
Horvátkút			10,2
Szeged - I. - II. - III.			10,0 14,1 14,8
Balástya			36,1
Mórahalom - I. - II. - III.			10,5 13,1 14,7
Hódmezővásárhely - I. - II. - III.			9,5 14,9 17,5
Makó - I. - II. - III.			10,1 14,6 16,7
Gyula			29,2
Békéscsaba - I. - II. - III.			9,5 14,7 17,4
Átlag			19,2

*/Üzleti titok

2. melléklet

A befektetés arányos nyereség meghatározása

• 1)

  A 2002. évvégi tényleges befektetés arányos nyereség (Pt):

ahol: N - a 2002. évi üzemi eredmény
B - a 2002. évvégi összes eszköz

• 2)

  A 2003. évi várható befektetés arányos nyereség (Pv) változatlan befektetést feltételezve:

ahol: A - 2002. évi nettó árbevétel
D - a korrigált nettó díjak 2003. évi átlagos emelkedése
I - a 2002. évi infláció

• 3)

  Azon feltételezés mellett, hogy a befektetés a saját tőke és a hosszú távú kötelezettségek összegével egyezik meg B értéke az alábbiak szerint alakul:

• 4)

  A 4. pont szerint B érték mellett a befektetés arányos nyereség mértéke az alábbiak szerint alakul:
  Pt = 5,3 %; Pv = 13,8

Budapest, 2003. december 15.